Hali!

1. kerdes: nyomtatas vagy preview elott megadsz egy masik recordsetet a
record forrasakent. Persze ebben a recordsetben a mezoknek ugyanazoknak kell
lenni, mint amik a reportban szerepelnek!
2. kerdes: pl.: MyReport.DiscardSavedData

Ennyi!

Szia! 

Szesz!

A CListCtrl segitseget koszi mindenkinek!
Szal azert nem hasznaltam a CListView ,mert
miutan sikerult bieizzitani ListCtrl,ugyanazokra
az oszlop bealliasokra meg sem nyikkant a ListView.
A masik ,mire egy forrasbol rajottem hogyan kene
maszkolni az oszlop atributumokat megoszultem - fel nap
- mire megjelentek az oszlopok.Hozzateszem mindaddig
nem sikerult az egesz mig a ListCtrl letrehozasakor WS_VISIBLE
meg nem lett adva.
Tudom,hogy minden kontrol a CWnd bol szarmazik,de azert jo lenne
a helpben a fenti attributumot kesobb is megemliteni.
Igy jartam a CButton al is.Persze a help ott csak a button style okat
taglalta - az is egy fel nap volt.Ergo minden CWnd szarmazott hogy
lertehozaskor megjelenjen kell a WS_VISIBLE attributum megadasa,sorry.
Bocs a fenti lama szovegert,de...akkor is!
Mas a Access:
A aktualis adatbazis tablainak a lekerdezese:
Amit a pelda a debug window ba mutat meg :Ctrl+G

Sub Parancs1_Click()
Dim dbase As DATABASE
Dim tdfs As TableDefs
Dim tdf As TableDef

Set dbase = CurrentDb
Set tdfs = dbase.TableDefs
For Each tdf In tdfs
    Debug.Print tdf.Name
Next
End Sub

Ha meg van kedved Access hez nezd meg a helpben - igen hasznos.
"Billentyuparancsok a Modul es a Hibakereses ablakban."
Mivel nem igazan bobeszedu a Access 97 hibajelzeskor, ezert ha VB kodot
:)) irsz elobb fordits a kod ablak megjelenesekor aktiv
"Futtatas /Betoltott modulok" forditasa  menuvel.
Ha a tabla adatival akarsz manipulalni akkor pedig hasznald a Recordset
osztalyt ezzel mezorol mezore meg lehet valtoztatni a tabla tartalmat.
Es keresdd meg a helpben a Access osztaly hierarhiat
Database
  Documents
            Reports
                 Recordsets
                 Tabladefs
Querydefs
Ezek mind gyujtemenyek amik tartalmazzak az dbase
objektumait:tablak,jelentesek etc.
Igy a fenti pelda szerint az aktualis adatbazis tabledefs gyujtemenyeben
fut vegig a tablakon a for each in next.
Uff ,sok sikert!
Csaba.

Hogyan kell lekerdezni (dos unit) egy konyvtar (az alapkonyvtar, aminek nem
tudni a pontos helyet (innen inditottak a program.exe-t)
Hogyan lehet megtudni hogy ebben a könyvtarban milyen -.exe file-ok vannak?

Best regards,
------------- Hungarian News member --------------
 Jonowsky                mailto:

Hi,
 Itt egy atfogo valasz....

Az utolso coder-ben  es  reagaltak a pale
ttas kerdesemre.
Kosz, de rajottem hogy a hibat en vetettem... A szinertekeket tartalmazo tombom
 nem globalis valtzo
volt ezert a setpal rutinom kicsit eltevedt....

A vonalhuzo rutint sokan kertek... itt egy osszefoglalo:
A Bresenham vonalhuzo algoritmus pascal implementaciojat Toth Arpi (?)-tol kapt
am. Egy kis
modositast is beiktattam mert volt valami olyan resze, aminek nem jottem ra az
eltermere... :) A
Bresenham algoritmuson kivul a procedura elejen meg egy y1>y2 ellenorzes is van
 ... tehat ha
biztosakk vagyunk benne, hogy az y2-onk mindig nagyobb mint az y1 akkor azt a r
eszt kihagyhatjuk.
Itt a kod:

procedure Line(X1, Y1, X2, Y2: Integer; Color: Byte);
var X, Y, Dx, Dy, Xs, Ys, Direction: Integer;
    c:integer;
;  { Line }
--------------------
Ezenkivul kaptam meg Sting-tol egy angol nyelvu doksit, amiben levan irva az al
goritmus elmeleti
oldala, es a az algoritmus pascal-os es pascal/asm gyorsitott kevereke is, de m
ivel a szoveg
nagysaga meghaladja az coder kereteit (11k csomagolva) ezert azt nem birom felk
uldeni, de ha
valakinek kull, szivessen elkuldom.
Ezenkivul kaptam egy link-et is Tamas Gergelytol: http://psychomix.dhs.org/XiX/
xix_down.html alatt
talalsz egy drawline.zip nevu filet, de sajnos ezt meg nem tudtam leellenorizni
 ... de azert kosz
Gergo!

Udv.: Jozsi

Sziasztok!

Lehet, hogy en vagyok bena, de sehol sem talalok ra modszert,
hogyan lehet megtudni egy Win32-es rendszerben (mondjuk NT4),
- hogy melyik az aktiv ablak (nem a sajat thread-eme mint a
  GetActiveWindow(), hanem a tenylegesen aktiv)
- mi az eger aktualis pozicioja.

Biztos van ra modszer, mert eleg alap dolgok, de a help nekem ebben az
esetben nem segitett.

Udv: Mihaly Zoltan

Udv!
ObjectWinfos-ban programozok, de nem talalom, hogy hogyan lehet eltuntetni
az egerkurzort. A formajat az ablakomban meg tudom
altoztatni( LoadCursor(...) ), de eltuntetni nem. WinAPI megoldas is
erdekel!

Kavai Csaba

Hali Coderek!

A segitsegeteket szeretnem kerni. Nemtom, volt-e mar
rola szo a listan,de erdekelne BARMILYEN anyag Tcp/Ip
programozasaval kapcsolatban. Egyszerubben szolva:
egy sajat programozasu terminallal felmegyek pl. a
Freemail-re, beutom a nevem&jelszavam, ekkor kiirja,
hogy atlepett PPP mode-ba, na innentol kezdve mit
lehet kezdeni vele? Legyszi maganba is, mert nem
vagyok listatag... Segitsegeteket elore is MEGATHX!

                                   Bye: 

Elnezest, de a napi sorlimit (199, szerintem eleg keves) miatt ez kimaradt a
tegnapi szambol, igy elegge erdekes modon a reagalas elobb jelent meg ra,
mint az eredeti:

Ovakodtam attol, hogy elobb belefollyak ebbe a - kicsit parttalanra
sikerult - vitaba, mert az utobbi idoben a kapcsolod threaden nagyon
elindult a szorszalhasogatas, a "csakazertisbelekotes" es en ilyen
szinvonaltalan megnyilvanulasokban nem kivantam partner lenni.
Most azonban ugy latom, hogy meg szuletett a hossz ido ota elso ertelmes
megnyilvanulas a temaban - igy szeretnek reagalni ennek nehany felvetett
gondolatara.

>Van-e jovoje az OpenSource/GPL programozasnak? ui. jelenleg eleg jol
>fejlodnek az opensource rendszerek, kulonosen a GNU/Linux, de mi lesz a
>jovoben? Ugyanis jelenleg jol mukodik a dolog ugy, hogy mindenki
Elso nagy baj: sokan osszekeverik a GNU/GPL/Linux/Open Source/Freeware
fogalmakat es ennek folyomanyakent adodnak a nezetelteresek.
Attol, hogy egy adott programnak a forraskodja szabadon hozzaferheto,
egyaltalan nem adodik, hogy
1. jogunk felhasznalni azt sajat programjainkban, vagy egyaltalan
belepiszkalni abba es ezt a modositott valtozatot terjeszteni
2. hogy a programhoz (es a forraskodhoz) ingyenesen juthatunk hozza
3. hogy a programot szabadidejukben "butykolo" hackerek keszitettek - akar
egy, az M$-hez (remelhetoleg csak ebben) hasonlito, jol megfizetett garda is
allhat mogotte
4. hogy a programhoz semmilyen tamogatast nem varhatunk es ha nem mukodik,
nincs kit felelossegre vonni erte (erdemes azert megjegyezni, hogy en meg
nem hallottam olyanrol sem, hogy pl. az M$ valakinek megteritette volna pl.
egy bugnak koszonhetoen bekovetkezett adatvesztesbol adodo karat)
A kovetkezokben megprobalom felvazolni, hogy mit is takarnak az egyes
fogalmak - mit lehet az ezekbe a kategoriakba tartozo programokkal csinalni
es mit nem.
A legnagyobb gyujto talan az Open Source lehet, amely nevvel azokat a
programokat szoktak illetni, melyeknek binaris kodja mellett forraskodja is
hozzaferheto. Azonban a kategoriaba tartozasnak egyaltalan nem feltetele pl.
az, hogy a forraskoddal egyutt annak modositasanak (es terjesztesenek) vagy
felhasznalasanak jogat is megkapjuk.
Amelyeknel ezt a jogot is megadjak, azokat altalaban Free Software
gyujtofogalommal szoktak illetni, es legtobbszor a GNU szervezet altal
kiadott GPL (Generic Public License) alatt bocsatjak "kozkezre". (Ez
egyebkent nem jelenti azt, hogy a szoftverrel kapcsolatban a GNU barmilyen
jogot is szerezne, hanem csak azt, hogy az altala kidolgozott szovegezest
hasznaljak fel a szoban forgo program licensz-szerzodesekent, de annak
szerzodo felei tovabbra is az eloallito es a vevo, a felhasznalo lesznek.)
Ez a licensz egyertelmuen kizarolag a program hasznalatanak es
hozzaferhetosegeinek jogait hatarozza meg, de semmit nem mond a megszerzes
egyeb (pl. anyagi felteteleirol). Ennek megfeleloen attol, hogy egy
programot a GPL alatt bocsatanak ki, az meg nyugodtan lehet "penzes program
is" (amelyert fizetni kell), mint ahogy ilyen tekintetben is "free", azaz
ingyenesen hozzaferheto is.
Az olyan programokat, amelyeknek ingyenesen (altalaban forraskoddal egyutt)
hozzaferhetoek barki szamara Freeware programoknak szokas hivni. Mivel ezzel
senki (pontosabban a gyarto biztosan) nem keres penzt, ezert nyilvan itt nem
is kell feltetlenul komoly tamogatasra szamitani - nyilvan ez az az ar, amit
pont az emlitett fogalom (ar) hianyaert "fizetnunk" kell. (Magyarul ingyen
kapjuk a programot, de eppen ezert ne is varjunk el semmit - oruljunk annak
ami van.)
Persze ez nem jelenti azt, hogy az ilyen modon megszerzett szoftverre nem
erdemes alapozni, mert barmikor elojohet egy galiba es akkor nincs aki
megcsinalja, hiszen barmikor felberelhetunk egy megfelelo  programozot aki
elharitja a felmrulo hibat. Sot, kizarolag ezekbol (marmint az ilyen jellegu
szoftverekkel kapcsolatos) szolgaltatasokabol megelo cegek is letrejohetnek,
akik a szaniter-szerelvenyeket gyarto ceg es a vizvezetekszerelo
"kapcsolatahoz" hasonlatosan kizarolag a meglevo, masok altal letrehozott
rendszerek karbantartasabol, pofozgatasabol tartjak fent magukat.

>szabadidejeben kodolgat egy picit, ugymond szorakozasbol, meg par ceg
>(pl. RedHat) megengedheti maganak hogy Linux fejlesztoket fizessen, es
>csupan a nevet "adja el", de meddig fog ez mukodni? Egy ido utan
Hogy meddig fog ez mukodni azt nem tudom megmondani, mint ahogy azt sem,
hogy az M$ meddig tudja majd meg folytatni az ipar kizsakmanyolasat
(pontosabban meg tudom mondani: addig ameddig birja). De egy dolog biztos:
ha uzletileg nem lenne nyereseges vallalkozas (marmint a RedHat es tarsai),
akkor mar reges-reg bedobtak volna a torolkozot.

>ugyanis szerintem tul komplexe valik a feladat ahhoz, hogy barki
>szabadidejebe beleferjen, viszont akkor ki fogja tovabbfejleszteni az
>egeszet? Mert penzt legtobbszor nem kap erte... es mi van, ha egy ido
Hat eppen ez az! A kulonbozo Linux disztribuciokat eloallito cegek
_fizetett_ programozokat alkalmaznak - igy ertelmetlen a kerdes. Eppen ezert
mondom, hogy ne keverjuk ossze a kulonbozo fogalmakat!
Ami egyebkent a masik dolog: a GPL nagy elonye, hogy a program modositasat,
tovabbfejleszteset nem feltetlenul koti az azt eredetileg eloallito
gyartohoz - magyarul ha az megszunik (mert pl. csodbe megy), vagy egyszeruen
csak nem kivan veled foglalkozni (mert mondjuk annyira felfutott az uzlet,
hogy meg az M$-t is lenyomta), akkor te - mint felhasznalo - barmikor
felberelhetsz egy megfeleloen kepzett programozot (fontos: barhol, barmikor
es barkit! - ha talalsz), aki elvegzi a kivant modositasokat a rendszeren.
Eppen ez okbol kifolyolag nem lehet erv a GPL ellen, hogy "ki fogja
tovabbfejleszteni, ha az [eredeti] fejleszto megunja az egeszet"... A
tovabbfejlesztesre pont, hogy egyeb esetben nincs garancia (lasd pl. az M$
es Inprise Y2K-politikajat: "vegyed meg a legujabb valtozatot!"), mig GPL
szoftver eseten mindaddig biztositva vagy ilyen iranyban, amig talalsz olyan
embert aki kepes es hajlando elvegezni a modositasokat (es akit meg tudsz
fizetni)... Nyilvan nagyobb volumenu, altalanos fejlesztesekhez akar ez
esetben is csoportokba tomorulhetnek a felhasznalok, es igy az az erv is
elesik, hogy "az egyedi fejlesztes tul draga a bolti szoftverhez kepest"...

>utan lecseng ez a mostani "Linux-hype" [nincsen ra imho rendes magyar
>forditas :) ], es a kulonbozo cegeknek se fogja megerni penzelni oket.
Ugyan nem tudom mit ertesz "hype" alatt, de ha arra gondolsz, hogy azert
vesznek egyesek Linux-ot, mert ez most a sikk, akkor azt kell, hogy mondjam:
meglatasom szerint talan ez lehetett a trend nehany eve, de mostanara mar
erosen korvonalazodni latszik, hogy mire jo es mire nem a Linux es ezzel
parhuzamos kezd kialakulni az is, hogy kik azok a felhasznalok akiknek
megeri atallni ra es kik azok akiknek nem. Nyilvan vitathatatlan elonyei is
vannak pl. a Windows-zal szemben ugyanakkor szamos hatrannyal is
rendelkezik, amiket bizonyos szektorok es felhasznalok nem hagyhatnak
figyelmen kivul.
Tehat meglatasom szerint a mai vilagban ha megel, akkor nem azert el meg a
Linux, mert nagy hirveres van korulotte, hanem azert, mert tenylegesen
komoly piaci kereslet van utana.

>A masik dolog meg, ami John Carmack (gyk a Doom-ot es a Quake-et
>csinalo Id Software foprogramozoja) "nagy dilemmaja" is (tobbszor
>emlitette itt-ott), hogy a fejlesztes nyiltsaga miatt nehez azt a
>megfelelo uton tartani. Rengeteg opensource project indult ugy, hogy
>rengeteg beszelgetes, tervezgetes levelezolistakon, de semmi kod. Vagy
>pedig egy ido utan leult a dolog, mert elfogyott a resztvevok ideje. Es
>minel komplexebb egy rendszer, annal konnyebben jonnek elo a gondok.
>Nem lehet az ilyen fejlesztesnel senkitol sem elvarni, hogy valamit
>idoben megirjon pl., es esetleg ez is eleg nagy kaoszt okozhat.
Ez megint csak az open source - non-profit projetecre igaz es igazabol pl. a
Linux-hoz, mint egeszhez nem tul sok koze van.

>Ne ertsetek felre, en GNU/Linux fan/user vagyok :), sot ha kodolgatok,
>azt is GPL alatt teszem, de en csupan hobbiszinten csinalom. Nem vettem
>reszt tul sok fejlesztesben szal' meg az is lehet, hogy totalis
>hulyesegeket irtam, de azert egy levelet megert a kerdes ugy erzem.

Egyebkent en ugy latom, hogy ma meg nagyon ingovanyos ez a talaj - nincsenek
kialakult eljarasok, bevett szokasok, hogy mely teruleteken melyik
megoldasokat erdemes alkalmazni (esetleg vegyiteni), hosszu/rovid tavon
melyek erik meg jobban anyagi (kis indulo befektetes es nagy fenntartasi
koltseg kontra nagy indulo koltseg, kis karbantartasi szuksegek) es egyeb
szempontokbol (sokszor dotalni kell olyan agakat is amelyek kozvetlenul nem
hajtanak hasznot, de a tovabblepeshez es/vagy a harmoniahoz feltetlenul
szuksegesek), igy tartozkodni kellene az ex-cathedra jellegu kijelentesektol
is a dolgok jovojet illetoen. Ennek azonban nem kell meggatolnia egy
egeszseges eszmecseret folytassuk a felmerult dolgokkal kapcsolatban.
Szerintem abbol mindenki csak profital ha kolcsonosen kifejtjuk
velemenyunket es megbeszeljuk, hogy ki mint latja a dolgokat. En csak arra
szeretnek kerni mindenkit aki reagal erre, hogy ez a thread ne csak neveben,
de stilusaban is terjen el egy kicsit az elozo napokban (hetekben?)
"tokeletes programok" cimszoval femjelzett "szovegkupactol". Koszonom.

Gabor

Egyszeruen ra kell engedni az alkalmazas-ablak handle-jere ShowWindow()-ot,
SW_HIDE parameterrel.

Gabor

On Wed, Jan 05, 2000 at 07:13:13AM +0000,  wrote:
> Arra probaltam terelodni a peldaval, hogy lenne 1 kis fuggetlen bizottsag -
> amolyan teszt gyulekezet, hozzaertokbol -, akik kerek perec eldontenek :
> alkalmas-e terjesztesre, "kozos" hasznalatra az adott szellemi termek -

Nade kik dontik el, hogy kik legyenek a bizottsagnak a tagjai, es
mi a biztositek arra, hogy jol dontenek? (Lehet, hogy olyat
raknak a bizottsagba, aki te mondjuk sikhulyenek tartasz a
temahoz)

> minimalis megszoritasokkal.

Ha nagyon leviszed a mercet, semmivel nem lesz jobb a helyzet.

On Mon, Jan 10, 2000 at 05:39:46AM +0000,  wrote:
[...]

Most valoban egy definiciorol vitatkoztok? Pont olyan az egesz,
mintha mindenki most szeretne kitalalni, mit is ertunk egy szam
negyzetgyoken..

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig

On Sun, Jan 09, 2000 at 02:13:28PM +0000,  wrote:
> Van-e jovoje az OpenSource/GPL programozasnak?

Multja is van, meg jovoje is.. Eltunni teljesen szerintem soha
nem fog.

> Egy ido utan
> ugyanis szerintem tul komplexe valik a feladat ahhoz, hogy barki
> szabadidejebe beleferjen,

Konnyen lehet, hogy maris tul komplexe valt. Volt egy rovid
thread december utolso vagy utolso elotti heteben a linux-kernel
listan (a subject valami *code-freeze* volt), amiben nehanyan
kifejtettek, mennyi minden van totalkaros allapotban. Nem orultem
neki.

> A masik dolog meg, ami John Carmack (gyk a Doom-ot es a Quake-et
> csinalo Id Software foprogramozoja) "nagy dilemmaja" is (tobbszor
> emlitette itt-ott), hogy a fejlesztes nyiltsaga miatt nehez azt a
> megfelelo uton tartani.

Erdekes, hogy neki miert faj emiatt a feje mikozben megvan a maga
gardaja, ami azt csinal a quake-kel amit csak akar..

> Rengeteg opensource project indult ugy, hogy
> rengeteg beszelgetes, tervezgetes levelezolistakon, de semmi kod. Vagy
> pedig egy ido utan leult a dolog, mert elfogyott a resztvevok ideje.

Egyszer olvastam a comp.os.linux.advocacy-n, hogy a free
software-esek nagyszeruen a projectet kezdemenyezeseben, annal
kevesbe a lezarasban. Valo igaz, rengeteg elhalt (es igeretesnek
latszo) project van, de.. en nem tekintem ezt elvesztegetett
idonek. Mindig van lehetoseg arra, hogy akinek epp ideje meg
kedve van, egy idore felvegye a stafetabotot es fejlesszen egy
kicsit. Aztan egy ev mulva valaki mas. Igy sose lesz persze
naprakesz a kod, de legalabb lehet hasznalni valamire. (Mikozben
ezt irtam, fokent az epckp (process-migration) patch jart az
eszemben: tudtommal mar 2.2.1 ota hozza se nyult a fejleszto.
En szemely szerint tobbszor megprobaltam mar portolni 2.2.14-re.)

On Mon, Jan 10, 2000 at 03:30:34PM +0000,  wrote:
> Szoval amire konkretan gondoltam az az, hogy anyagilag tenylegesen
> megerheti-e free/GPL-es programokat fejleszteni (ha igen, mi modon?) =>

Hat.. minimum egy okot tudnek mondani, amiert igen :) A GPL-es
library-k megkovetelik, hogy azok a programok, amikhez hozza
vannak linkelve, szinten GPL-esek legyenek. Hasonlo okokbol
letezik a GNU C++ fordito. (Egyebkent lasd meg www.gnu.org -> Why
not LGPL? vagy vmi hasonlo)

> Ami egy ezzel kapcsolatos masik erdekes tema, hogy biztonsagtechnikai
> szempontbol a zart vagy a nyilt forrasu rendszerek jobbak-e.

A Secure-Programs-HOWTO szerint definitely a nyilt forras. Soha
nem bizzunk a tamado tudatlansagaban..

> Ezt en is kernem es szeretnem... ez nem flame lista elvegre :)
> Es nagyon kernem, ne menjunk oprendszer-flame-be at, mert eleg konnyu
> lenne ebbol a temabol...

Vicces, hogy ezzel szemben soha senki nem felejti el erzekeltetni,
hogy milyen rossz velemennyel van a Windowsokrol :)

Egyebkent a temaval kapcsolatban eszembe jutott RMS otlete:
legyen minden sw free, a programozokat meg tartsa el az allam a
sw-adobol. (Kozalkalmazotti fizetessel :) Szo szerint veve nekem
nagyon unszimpatikus (lenyegeben egyetlen sw-gyarto letezne az
orszagban: az allam), de talan nem olyan remenytelenul nagy hulyeseg..

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig

Hello!

Kicsit offtopic...
Megvan valakinek az USB HW/SW specifikacio?

Megneztem a www.usb.org -ot, de pont a nekem kello
usb11.pdf
eltunt onnan ;-(.

Esetleg tudtok mas site-ot?

Van-e USB tamogatas NT 4 alatt, vagy meg mindig csak a Win98 marad?
Minden info (pl. Delphi komponens is) erdekelne. Elore is koszi.

Udv:

PlyR

Hali!

  writes:

> ...
> Van-e jovoje az OpenSource/GPL programozasnak? ui. jelenleg eleg jol
> fejlodnek az opensource rendszerek, kulonosen a GNU/Linux, de mi lesz a
> jovoben? Ugyanis jelenleg jol mukodik a dolog ugy, hogy mindenki
> szabadidejeben kodolgat egy picit, ugymond szorakozasbol, meg par ceg
> (pl. RedHat) megengedheti maganak hogy Linux fejlesztoket fizessen, es
> csupan a nevet "adja el", de meddig fog ez mukodni? Egy ido utan
> ugyanis szerintem tul komplexe valik a feladat ahhoz, hogy barki
> szabadidejebe beleferjen, viszont akkor ki fogja tovabbfejleszteni az
> egeszet? Mert penzt legtobbszor nem kap erte... es mi van, ha egy ido
> utan lecseng ez a mostani "Linux-hype" [nincsen ra imho rendes magyar
> forditas :) ], es a kulonbozo cegeknek se fogja megerni penzelni oket.

Itt a valasz :-)

http://www.tuxedo.org/~esr/writings/cathedral-bazaar/

--
Don't blame my opinion on my employer

ImRe

  writes:

> ...
> > Persze ez nem jelenti azt, hogy az ilyen modon megszerzett szoftverre nem
> > erdemes alapozni, mert barmikor elojohet egy galiba es akkor nincs aki
> > megcsinalja, hiszen barmikor felberelhetunk egy megfelelo  programozot aki
> > elharitja a felmrulo hibat. Sot, kizarolag ezekbol (marmint az ilyen jelleg
u
> > szoftverekkel kapcsolatos) szolgaltatasokabol megelo cegek is letrejohetnek
,
> > akik a szaniter-szerelvenyeket gyarto ceg es a vizvezetekszerelo
> > "kapcsolatahoz" hasonlatosan kizarolag a meglevo, masok altal letrehozott
> > rendszerek karbantartasabol, pofozgatasabol tartjak fent magukat.
>
> Ez egy nagyon jo felvetes...kb ilyenekre szamitottam, amikor feltettem
> a kerdesem, konkret "kiutakra", hogy a free szoftverekbol hogyan lehet
> penzt teremteni, hogyan erheti meg ilyeneket fejleszteni.

Pl. ha csak a regi verziokat adja ki?

> ...
> Meg a masik, hogyha egy adott ceg fogja fizetni egy program fejlesztoit,
> akkor oda a lenyeg, a szabadsag, hogy alt. arra fejlodik a program
> "amerre kell", ami a Rigth Thing (tm), ugy hogy nincsen mogotte
> gazdasagi erdek (hamarabb mukodjon, konyebben hasznalhato legyen,
> csicsas legyen, olyan legyen mint a win/az IsmertProgram 4.0, etc).

Igyis ugyis van mogotte valami erdek.  Ha az ember szabadidejeben
irogat, akkor arra fejlodik a cuccos, amerre neki kell.  Ha a cegek
fejlesztgetik, akkor arra, amerre a potencialis vevoknek kell.  IMHO
amig mind a ketto dolog el, addig nincs gond.

Arrol nem is szolva, hogy vannak olyan teruletek, amiket nem
valoszinu, hogy akarmelyik Unix hacker sajat joszantabol nagyon
fejlesztene. (Pl. Wordprocessor, konfiguralos GUI)  De azert IMHO nem
nagy gond, ha ilyenek is keszulnek :-)

> > Tehat meglatasom szerint a mai vilagban ha megel, akkor nem azert el meg a
> > Linux, mert nagy hirveres van korulotte, hanem azert, mert tenylegesen
> > komoly piaci kereslet van utana.
>
> Nem tudom, de szamomra furcsa piaci keresletrol beszelni egy ingyenes
> operacios rendszernel... mert persze a supportbol, csomagolasbol,
> konyvekbol, rendszergazdalkodasbol lehet penzt szerezni, ezt nevehetjuk
> piaci keresletnek, de ezek messze nem olyan stabil jovedelmek, mint pl
> X ezer forint, amit egy windoze-ert el lehet kerni. Lehet erre igy
> egyaltalan epiteni?

Aki bukott mar nagyobb osszeget a windowson, az nem biztos,
hogy megveszi a kovetkezo verziot :-)

> ...
> Szoval amire konkretan gondoltam az az, hogy anyagilag tenylegesen
> megerheti-e free/GPL-es programokat fejleszteni (ha igen, mi modon?) =>
> a jovoben varhatoak-e olyan kulonbozo ilyen tipusu komolyabb projectek,
> melyek bonyolultsaguk miatt semmikepp nem mukodnenek hobbiszinten,
> mindenkepp valamifele ceges keret kene korejuk. Pl. fejlesztoi
> rendszerek, ilyesmik.

A Linux kernel & az Xfree86 tudtommal a legbonyolultabb software
projectek koze tartozik.

--
Don't blame my opinion on my employer

ImRe

Sziasztok,

Rudnai Tamas:
>Hat igen, lassa az az erzesem, hogy azt is specifikalni kellene e vita
>foltytatasahoz, hogy mit nevezunk programnak? Csak magat a kodot (tahat
>ahogy a  regi szep idokben vannak a szervezok es vannak a kodolok).
Na igen.. en csak magat a kodot ertettem a program alatt, amit Te
definialtal kesobb programnak, azt en inkabb project-nek hivnam
(esetleg rendszertervnek). De mindegy, legyen az a program, amit Te
adtal meg a 3 pontban. Szerintem azok szerint is lehet tokeletes
"programot" csinalni, lasd pl. a "Hello World" programot, melyre
(nemileg sajatsagos modon) meg lehet csinalni a (program alapjan) a
tervet, specifikaciot, stb. Tehat visszafele haladva letrehozunk egy
olyan egyseget a 3 pont alapjan, melynel mindegyik tokeletes, igy
varhatoan egyutt is az. Tehat pl.
1. A program feladata, hogy kiirja a kepernyore a "Hello World"
szoveget. A programnak nem feladata barmilyen olyan hiba lekezelese,
mely nem a programozo altal irt kodban van (ertsd: hibas printf,
elfelejtik bekapcsolni a monitort, stb.).

Es igy tovabb, szerintem el lehet jutni a tokeletes programig.

Sziasztok,
Juan

Hali

> Felado :  [Hungary]

>  1. Hogyan lehet parametert atadni a riportnak ?
>     ( szelektalni akarok egy db tablabol )
>  2. A lista csak elso lehivasra tukrozi helyesen az adatbazisbeli

Nekem is ilyen problémáim vannak. Viszont arra rájöttem, hogy csak a
GROUP-os riportoknál fordul elo.
Próbálom mellozni oket....
Az egyszeru riportoknál nincs ilyen probléma:
Meg kell nyitni a DATAENVIRONMENT megfelelo COMMAND-ját és futtatni kell.
Esetleg nem árt beállítani újra a COMMAND COMMANDTYPE-ját és a
COMMANDTEXT-jét. Ha más sql-t akarsz hasznáni akkor mindenképpen!
Majd be kell zárni a COMMANDOT és kész.

Esetleg ha valaki tud segíteni a GROUP-os riportok frissítésében szóljon.
Köszi.

Szabó István