Az E=mc2 es az abszolut mozgas /Idezetek 2. befejezes/
Schmidt Harry: A relativitas tananak vilagszemlelete
Revai-kiadas, evszam nelkul (Kb. 1922)
"... megdol az anyag megmaradasanak az elve, mert hiszen a
termeszetben "minden" folyamat valamilyen energiavalto-
zassal van egybekapcsolva, tehat a vilagmindenseg anyaga-
nak mennyisege allandoan ingadozni fog."
Oesterreich: Korunk vilagkepe
Franklin-Tarsulat Kiadasa, Budapest, 1923
"Az anyag megmaradasanak torvenye csak oly atalakitasban
volna fenntarthato, ha kiegeszitesul hozzafuznenk az energia
megmaradasanak torvenyehez ilyen alakban: A vilagon
letezo anyag mennyisege allando; ha valahol anyag alakul at
mas energiaformaba, egyidejuleg mas valahol helyebe lep
energianak anyagga valo visszaalakulasa oly modon, hogy
az anyag osszmennyisege nem valtozik. Ilyen folyamatokat
azonban eddig meg nem eszleltek."
Max PLANCK: Valogatott tanulmanyok GONDOLAT Bp 1965
A RELATIVTOL AZ ABSZOLUTIG *
* Vendegeloadas a muncheni egyetemen 1924. december 1-en.
114.old ..."Raterve az anyag energiajara, erre nezve is
eljuthatunk egy meghatarozott abszolut ertekhez. A nyugvo
test energiaja azonban nem nulla, amint az
elektromagnesesen kozombos terrel valo analogiaja alapjan
sejteni lehetne, hanem egyenlo tomegenek es a fenysebesseg
negyzetenek szorzataval. / E=mc2/ Ez a test un. nyugalmi
energiaja. Ha a test ero hatasara mozogni kezd, akkor ez a
mennyiseg, amelynek a szamerteke altalaban rendkivul
nagy, nem ervenyesul, mivel itt csak energiakulonbsegekrol
van szo. Ilyen sajatos szemleletet nem lehet csak az
energiaelvbol nyerni, mint azt mar fent hangsulyoztam.
Valoban, ez a felfogas a specialis relativitaselmeletben
gyokerezik*. Erdekes talalkozasnak kell nevezni, hogy ep-
pen egy a relativitasra vonatkozo elmelet vezetett a fizikai je-
lenseg energiaja abszolut ertekenek meghatarozasahoz. E
szembeallitas latszolagosan paradox volta egyszeruen abbol
magyarazhato, hogy a r e l a t i v i t a s elmeleteben a
v a l a s z t o t t vonatkoztatasi rendszertol valo fuggesrol,
I T T azonban a vizsgalt jelensegnek a f i z i k a i
a l l a p o t t o l valo fuggeserol van szo. ...."
115.o."....Mint az elektromagneses es a kinetikus energia
eseteben, ugy a fizika egesz teruleten, a mechanikaban es az
elektrodinamikaban is eljutottunk a kozvetlen meresekkel
nyert energiakulonbsegek vizsgalatatol az energia abszolut
ertekeihez. Ez az eljaras mindig eszreveheto elorelepest
jelentett az elmeletben. kerdesek megfejtesehez. Igy nyert az
energia fogalma egy jelensegnel valamely meghatarozott
allapotban abszolut, mas allapotoktol fuggetlen ertelmezest."
Erdey-Gruz Tibor: Az atomokrol es az anyag szerkezeterol
A Kis Akademia Kiadasa, Bp. 1930
..." A rendszer altal leadott energia (E) es a tomegcsokkenes
(dm) kozott a kovetkezo osszefugges all fenn : dm = E / c2
hol c a feny terjedesi sebesseget jelenti. ...Ez egyenlet
ertelmeben a tomeg energiava, az: energia pedig tomegge
alakulhat, a ketto kozott tehat olyan viszony all fenn, mint a
kulonbozo energia-fajok (pl. elektromos es mechanikai
energia) kozott."
J. Chadwick: Radioaktivitas
Gondolat Kiado, Budapest, 1966 (123. old.)
1932 " A neutron felfedezese lehetove tette, hogy elvessek a
magelektronok letezesere vonatkozo feltevest, es ezaltal kiku-
szoboltek az ezzel kapcsolatos nehezsegeket."
Bay Zoltan: Az atom, a jovo energiaforrasa
Termeszettudomanyi Kozlony, 1941 november p.1-6
(Bay Zoltan: Valogatott tanulmanyok, Gondolat, 1988, 74.o.)
"Az atomjelensegek az energia elvet abban az altalanosabb fo-
galmazasban igazoljak, mely melyebb, szervesebb egysegbe
foglalja ossze az energia-megmaradas es a tomegmegmaradas
elvet. A relativitas elmelete szerint az energianak tomege
van es a tomeg energiat kepvisel az E=Mc2 egyenlet szerint.
Itt E az energiat, M a tomeget, c pedig a feny terjedesi
sebesseget jelenti. Ez az un. egyenertek-egyenlet (ekvivalen-
ciaegyenlet), mely az energia tomeget, illetoleg a tomegek
energiakeszletet fejezi ki. Az atommag-reakciok, a tomegek
energiajat is beleertve bizonyitjak az energia megmaradasanak
elvet, ugyhogy ez az elv ma a fizikanak kiserletileg leg-
obban igazolt elvei koze szamit. Kulon-kulon az energia
megmaradasanak elve es a tomegmegmaradas elve nem ervenyes,
hanem egyutt abban a szervesebb egysegben, melybe oket az
egyenertek-egyenlet osszefoglalja. ..."
..."Az egyenertek-egyenletnek ma mar sok kiserleti
bizonyiteka van, s ismeretes olyan jelenseg is, melyben
anyag (tomeg) energiava alakul at. Egy pozitiv es egy
negativ elektron talalkozasa mindketto megsemmisulesevel
es energiajuknak a szetsugarzasaval (gamma-sugarzas) jar.
Laboratoriumban ugyancsak elvegezheto az ellenkezo iranyu
folyamat is, az un. parkepzes midon sugarzasi energia
felhasznalasaval egy pozitiv-negativ elektronpar kepzodik,
azaz a n y a g k e l e t k e z i k."
Erdey-Gruz: Anyag es mozgas Akademiai Kiado,
Budapest, 1962 47. old.
"...A dE = c2dm osszefugges hiven tukrozi a vilag objektiv
valosagat, anyag es mozgas elvalaszthatatlan egyseget. E tor-
veny ismeretelmeleti ertelmezese korul azonban sok a
felreertes, ill. helytelen magyarazat. Utobbiak Einstein ama
nezetere tamaszkodnak, miszerint a tomeg es energia
osszefuggeset feltunteto torvenybol az tunnek ki, hogy a
tomeg es energia lenyegeben azonos, s az m tomegu test mc2
energia-csomonak tekintheto. Ebbol kiindulva tobbnyire ugy
ertelmeztek az Einstein-fele osszefuggest, hogy a valtozasok
alkalmaval anyag energiava vagy energia anyagga alakul."15
/15 Korabban szerzo is e nezeten volt (Erdey Gruz Tibor es
Schay Geza, Elmeleti fizikai kemia. Budapest 1952. I. 12.
oldal)... ./
Termeszettudomanyi Lexikon, Akademiai Kiado, 1965 2.Kotet,
... A kulonbozo energia fajtak egymasba valo atalakula-
sainak pontos torvenyeit es a torvenyek jelentoseget
felismerve, a mult szazad masodik feleben a kutatok tobb-
sege azt hitte, hogy ezek altal a fizikai jelensegek
egyedul lenyeges es alapveto torvenyeihez jutottak.
H. Hertz ebben a hitben, megkiserelte az egesz mechanikat
tisztan az energia fogalmara es az energiatetelre epiteni.
Miutan ez nem sikerult Wi. Ostwald az energia olyan to-
vabbi tulajdonsagainak kutatasaba kezdett, amely tulaj-
donsagokat a fizika legaltalanosabb torvenyeinek velt. Igy
szuletett meg a fizikusok torekveseiben az
e n e r g e t i z m u s.
... Ostwald kezdemenyezese nyoman szuletett a filozofiai
energetizmus, amely az anyag helyebe, egyedul letezo
szubsztanciakent, az energiat allitotta.
... A celkituzes hibas voltat csak a modern fizika eredmenyei
alapjan lehetett belatni.
Termeszettudomanyi Lexikon, Akademiai Kiado, 1967 6.
kotet /Fizika: Marx Gyorgy szerkeszteseben/
498. old tomeg es energia ekvivalenciaja:
H e l y t e l e n a tomeg es energia ekvivalenciajanak
olyan ertelmezese, hogy t o m e g atalakithato energiava
es viszont. A tomeg kulon es az energia kulon allando
marad. Energia atalakithato egyik energia formabol (pl.
nyugalmi energiabol, belso energiabol) masik energia-
formaba (pl. mozgasi energiava), hasonlokeppen egyik
anyagfajta tomege atalakithato masik anyagfajta tomegeve;
ez tortenik a szetsugarzaskor. De itt sem az energiak,
sem a tomegek osszege nem valtozik, az elektron es
pozitron tomege atalakul gamma-foton tomegeve, a ket
reszecske energiaja pedig atalakul a foton energiajava.
500 old tomegmegmaradas-torveny:
" Elvileg azonban a kornyezetnek atadott v. onnan felvett
energiaval egyuttjaro tomeget is figyelembe kell venni,
mert az energia az anyagtol elvalaszthatatlan. dE
energiavaltozassal mindig egyutt jar dm = dE/c2 tomeg-
valtozas, ennyivel csokken v. no a reakcioban reszt vevo
kemiai anyag (az atomok) tomege, mert mas anyagfajtava
alakul at, ill. mas anyagfajta alakul at az adott atomokka.
Ha azonban figyelembe vesszuk az energiavaltozassal jaro to-
megvaltozast is (pl. a gamma-sugarzassal jaro magreakciokban a
gamma-foton altal elvitt anyaget), akkor m e g a l l a p i t-
h a t o, hogy a z a n y a g o s s z e s t o m e g e
semmifele atalakulasban s e m v a l t o z i k: anyagot sem
termelni, sem megsemmisiteni nem lehet, azonban az anyagnak
kulonfele fajtai atalakulhatnak egymassa."
Fay Gyula: Korunk fizikai vilagkepenek alapjai III.
Tankonyvkiado, Budapest, 1966.
134.old. Szokas az E=mc2 osszefuggest ugy ertelmezni, hogy
a relativitaselmelet szerint az anyag energiava alakulhat
at, vagy pedig a tomeg alakulhat energiava. Ebbol azutan
azt a kovetkeztetest is levonjak (kombinalva a relativisz-
tikus tomegnovekedes tetelevel), hogy az anyag eltunt, hi-
szen merteke, a tomeg keletkezhet es megsemmisulhet. Ezek
teveszmek, amelyeknek semmi kozuk sincs a relativitas
elmeletehez.
Norwood J.: Szazadunk fizikaja
Muszaki Konyvkiado, Budapest, 1981 (!)
3.9. Relativisztikus energiaosszefuggesek 44. old.
A Eo = mc2 egyenlet minden valoszinuseg szerint a XX. sza-
zadi fizika legismertebb keplete. Leirja a tomeg es az
energia egyenertekuseget, es megmutatja, hogy mar egy
egeszen kicsi tomeg is hatalmas energiat kepvisel. Tudjuk,
hogy a tomeg energiava valo alakitasa technikailag
lehetseges. ... Az olyan folyamat illusztraciojakent,
amelyben energia alakul tomegge, tekintsunk egy masik
utkozesi problemat, ezuttal tokeletesen rugalmatlant. ...
- . -
Tisztelettel B.Janos
|
