Kedves Kornyeszek!

 Olvastam a Diana altal bepotyogott Reuters hirt a Kornyesz 120-ban, mely sze-
rint az iden is bajnokot avatunk, minden eddiginel nagyobb az antarktiszi ozon-
lyuk. Gyogyithatatlan irhatnekom tamadt, mert hat a hir igaz, de olyan rovid,
hogy felrevezeto (lehet).

 Ami a csoromet boki, az az a Romen Bojkovnak tulajdonitott kijelentes, mely 
szerin az idei lyuk megerositi azt az ezerszer hangoztatott kivansagot, hogy 
"a fejlodo orszagok csokkentsek az ozonpusztito metilbromid kibocsatasukat".
Ilyet egy meteorologus szakember nem mond, egy politikus sem fogalmaz igy,
alighanem egy joszandeku (?) ujsagiro ragadot ki egy mondatot az eposzbol. Eny-
nyit kozolni felrevezetes. (es panikkeltes) Ket tenyt szeretnek a hirhez hoz-
zafuzni, majd egy kis meditaciot arrol, hogy ki is itt a hunyo.

  Ha a fejunk tetejere allunk, akkor sem tudjuk megakadalyozni, hogy meg nehany
even at sulyosbodjon a delsarki tavaszi ozonfogyas. Arrol van szo, hogy amit az
elmult 2-3 evtizedben tudatlanul a levegobe eresztettunk, az NAGYON hosszu ide-
ig megmarad, es csak mostanaban erkezik fel ode, ahol a legnagyobb gondot okoz-
za. (ott meg majd elacsorog egy darabig, mignem leeszi a fene)

 A sztratoszferaba feljuto(tt) klor ozonrombolo hatasat masfel-ket nagysagrend-
del noveli az odakerulo brom.

 Azert vigyazat, maga a klor is elegendo ahhoz, hogy balhe legyen!
Buta kerdes, hogy vajon egy tigrissel szeretnek-e talalkozni vagy otvennel. 
Eggyel sem, hacsak nem szoke es kekszemu. Persze ha mar mindenkeppen tigris, 
hat minel kevesebb, annal jobb.
 Az ozonlyukert felelos kklor egyertelmuen emberi eredetu. A lyuk meretet 
dramaian befolyasolo brom ugy fele-fele aranyban emberi es termeszetes eredetu.
Fontos kerdes, hogy mennyi bromot eresztunk ki a levegobe, mert nagy a hatasa.
Es raadasul latvanyos is, ugyanis a fo legkori bromforras, a metilbromid elet-
tartama sokkal rovidebb, ha ma megszunne mindenfele emisszio, nehany ev mulva
nem lenne tobb brom a sztratoszferaban. Tehat van egy gyorsan es erosen hato 
"szelepunk". Ezt minel jobban elzarni, ez az egyik cel, es a cel megertesre
(talan tulzott mertekben is) talalt, mert latvanyos, meg a kovetkezo valasztasi
periodus elott hozhat eredmenyt, tehat kifizetodo is.

 Na most, az a szegeny oserdoirto telepes, hat o azt sem tudja, mi a metil-
bromid. (nem is igen szegyelli magat emiatt) Neki arra sincsen penze, hogy a 
termenyet vagy az oserdotol frissen szerzett foldjet azzal fertotlenitse. 
Bonyolult dolog, de mivel nem hasznal metilbromidot, neha nincs is neki mit
fertotleniteni vele. Ezzel szemben, a Japanba inditott Kaliforniai eperszallit-
manyt kezelni KELL metilbromiddal, maskulonben megsemmisitik. Hol van az a 
dzsungelirto szuzfoldkeszito (az idezett ujsagcikk szerint ot a fejlodo-orszag-
beli metilbromid-generator nev illeti meg), szoval hol van o a japan szupermar-
kettol, ahol hutopultokban all a metilbromiddal ferotlenitett, sugarhajtasu 
gepen szallitott szamoca! Ja, hat a metilbromid-kibocsatasuk ugy nagyjabol 
egyforma lehet, egy erdotuz, "biomass-burning"-nek hivjak muvelt korokben, fene
sok bromot kibocsat. De alighanem ez az egyetlen kozos vonasuk.

 Semmikeppen sem akarom azt mondani, hogy az oserdoegetes udvos cselekedet. 
Sot, alighanem sokkal nagyobb a karos hatasa, mint annak a nehanytiz tonna 
bromnak lenne egyedul, elofelulet-pusztitas nelkul. De azert tisztan azt az 
anyagot, tudatosan hasznalni, egy nem eletfontossagu cel erdekeben, hat szerin-
tem az egy mas kategoria...

 Az ujsagiroi csusztatas a hirben ott van, hogy egyetlen, es nem is a legna-
gyobb bunost nevez meg. A bozotegeto parasztra mutogatni, hogy o az aki 
-mint egy szonyeget- o egette ki az ozonlyukat, hat ez legalabb akkora marhasag
mint gazemberseg.

Laszlo Barna

Igazabol nem tudok azonosulni az allatok rabsagban tartasaval, az 
allatkert intezmenyevel, azonban az meg megdobbentobb, ha arrol hall 
az  ember, hogy ugy akarnak allatkertet megszuntetni, hogy az allatok
sorsa, tovabbi elhelyezese megoldatlan. Ez tortenik ma Kecskemeten.

A kepviselo-testulet ugy dontott, hogy a Mukertvarosban  mukodo 
vadaskertet megszunteti. Ugy veltek, hogy a jelenlegi elhelyezese 
nem megfelelo, az atkoltoztetesre pedig nincs penze az onkormanyzatnak,
a leghumanusabb megoldas a vadaskert felszamolasa, ami egyet jelent az 
allatok barbar elpusztitasaval.

  A kert elhelyezese hosszu ido ota huzodo problema, jelenleg egy 
forgalmas ut, es a vasut altal hatarolt ket hektarnyi teruleten 
helyezkedik el. A leggyakrabban felhozott problema, a vonatok altal 
okozott zaj, ami hangszigetelo fal epitesevel csokkentheto, gondoljunk
csak a budapesti allatkertre.

  A kert mukodtetesere az elozo kepviselo-testulet hozott letre 
alapitvanyt. Az onkormanyzat, mint alapito tobb eve nem utalta at azt a
hat es fel millio forintot, amivel az alapitvanyt akarta utrabocsatani.
A kert fenntatasara szant osszeget a Varosgazdasagi Kft koltsegvetesebe
epitette be az onkormanyzat. 

  A helyzetet sulyosbitja, hogy a magyarorszagi allatkertek nem vesznek at 
egyetlen egy allatot sem, ha azt a Vadaskert felszamolasa celjabol  
ajanljak fel.

  Katona Laszlo polgarmester, valaszthat, hogy ha a hatarozatot vegre akarja
hajtani, kiloveti, vagy egyszeruen "csak" kiehezteti a haromszaz allatot,
melyek joresze vedett faj, ami buncselekemeny. 

  Kerek mindenkit, itthon es kulfoldon, aki fontosnak tartja, hogy ezek
az allatok eletben maradjanak, elhelyezesuk megoldodjon, tiltakozzon a
terv megvalositasa ellen!  Juttassatok el a tiltakozo leveleiteket az 
allatvedoknek, illetve Katona Laszlo polgarmesternek, valamint a 
kepviselo-testuletnek.


Katona Laszlo
Polgarmester

Kecskemet Megyei Jogu Varos 
Kepviselo-testulete

Kecskemet
Kossuth ter 1.
H-6000
Hungary

+---------------------------------------------------------------+
I Nandor Lugosi                         E-mail:   I
I Bacs-Kiskun Country Labour Centre                             I  
I Kecskemet, Klapka u. 34. Pf: 291., H-6000, Hungary            I
+---------------------------------------------------------------+
___ Blue Wave/QWK v2.12

Kedves Kornyesz!
Megszereztem egy regi Spiegel szamot, melyben eleg reszletesen
le van irva a Shell allaspontja, es altalaban az olajfuro tornyok
elhelyezese, a javasolt elsullyesztes helye stb. Ha valaki konkret
adatok irant erdeklodik, szivesen allok rendelkezesere.

A Shell a dontes elott megvizsgaltatott egy kulso ceggel 6 lehetoseget. A 
kornyezet szamara a cikk szerint a szarazfoldi szetszereles a 
legelonyosebb, de alig valamivel rosszabb a tengeri elsullyesztes. Sot a 
baleseti riziko utobbi esetben valamivel kisebb is.

Amit a Greenpeace bocsanatkeresrol olvastam az az, (nagyon rovid cikk,
igy nem kozolt reszleteket) hogy a Greenpeace elismeri, hogy tulbecsulte
a Brent-Spar-on levo szennyezo anyagok mennyiseget, arrol nem irtak,
hogy a szetszereles modjaban megvaltoztatta volna a velemenyet.
Lehet, hogy a Brent-Spar nevu (nem furotorny, hanem) olajtarolo eseteben
kisebb problemat okozott volna az elsullyesztes, de mi legyen a tovabbi
tobb mint 400 Eszaki-tengeren levo furotoronnyal?

Nekem tovabbra is az a velemenyem, hogy altalaban nem szabad megengedni,
hogy a tenger akarki szemetes ladaja legyen, tovabba a cegek kalkulaljak
be a kesobbi szetszereles koltsegeit, sot fizessenek azert, ha szennyezik
a kornyezetet a szennyezes merteke szerint. Akkor esetleg olyan 
furotornyokat (es pl.autokat: ujabban nehany autogyar valalja, hogy az 
ujabb modeljeit kioregedesuk utan visszaveszi, es ujrahasznositja; stb) 
terveznek, amelyet egyszeru szetszerelni, nem szennyezik ugy a 
kornyezetet stb.

A Greenpeace lehet, hogy neha mellefog, ennek ellenere velemenyem szerint 
nagyon hasznos szervezet. A kozvelemenyt ertesiti a kornyzetet 
veszelyezteto esetekrol. (Olajvezetek epitese termeszetvedelmi teruleten 
keresztul, stb.)
A Brent-Spar eseten is a kozvelemeny elott volt a Shell es a Greenpeace
allaspontja. Nemetorszagban a Greenpeace volt a meggyozobb, leginkabb
azert, mert a Shell nem volt hajlando az elejen vitatkozni. Dontott,
az angol kormany rabolintott, ezek utan senkinek semmi koze hozza.
Ezt a mentalitast meg a Shell-Germany fonoke is kritizalta. Ezt a
mentalitast nem tudta elfogadni a nemet kozvelemeny.
Ehhez meg azt szeretnem hozzafuzni, hogy itt Nemetorszagban az emberek
maguk is megprobaljak a kornyezetet vedeni: nagyon sok haztartasban 4-5 
fele valogatjak a szemetet, asszerint hogy papir, uveg, szerves (level, 
fu, krumplihej stb), badog, kifogyott elem, feldolgozhato muanyag, es a 
maradek kozonseges haztartasi hulladek. Mi 4 fele valogatjuk, annyifele 
kuka van a kozelben. (Arrol mar nem az egyszeru polgar tehet, hogy az 
osszegyujtott muanyag nagyreszet tovabbra is csak elegetik, mivel nincs eleg 
ujrafeldolgozo kapacitas.) 
Ha valaki az autojan olajcseret vegez, leadja a hasznalt olajat, ahol az ujat
vette, ha elkapjak, hogy kionti nagyon megbuntetik (meg nem lattam nyomat,
hogy valaki a mezon vagy akarhol kiontotte volna). Ez a kornyezetvedelmi
tudat a zold mozgalmak, igy a Greenpeace munkajanak eredmenye. Sokszor,
mint peldaul gyakran az nuklearis hulladekok kapcsan, nem ertek veluk
egyet, idonkent demagogok, de ennek ellenere szerintem nagyon fontos
szerepet jatszanak, es munkajukat osszessegeben pozitivnak tartom.
Udv Gyuri

      *--------------------------------------------------------------*
      *        Gyuri Wolf                   Physics, Theory          *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail:     *
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6159 71 2755         *
      * 64220 Darmstadt, P.O.B. 110552 Fax: +49 6159 71 2990         *
      *          Germany               Priv: +49 6151 7008 27        *
      *--------------------------------------------------------------*

Kedves Kornyesz!

[Nagyon sajnalom, hogy ismet az ordog (=Shell?) ugyvedjenek
szerepeben kell megjelennem, de ...]

Szoval a Shell uggyel kapcsolatban az az erzesem, hogy sokan 
a kovetkezokeppen kepzelik a dolgokat:

A) A polgar megdobbenve ertesul arrol, hogy a Shell el akar
   sullyeszteni egy olajkutat. Gyors onvizsgalat es a 
   konzekvenciak levonasa utan megszabadul az autojatol
   es azontul gyalog vagy kerekparon jar. A kereslet 
   visszaesik, a Shell onkritikat gyakorol.

Ezzel szemben en, mero rosszindulatbol, a kovetkezokeppen 
kepzeltem (eddig):

B) A polgar megdobbenve ertesul arrol, hogy a Shell a tobbi
   derek olajtarsasaggal szemben mindenfele kornyezetkarosito
   technologiat hasznal. Jogos felhaborodasaban elhatarozza,
   hogy reggel 200m-rel tovabb gurul es inkabb az Aral-nal
   tankol. A kereslet visszaesik, a Shell onkritikat gyakorol,
   es magaban azon imadkozik, hogy legkozelebb a BP-t szurjak
   ki a kornyezetvedok.

Persze nyilvan nincs igazam.

Tibor

P.S. Azt mar meg sem merem emliteni, hogy a Shell kutaknal
     tapasztalhato aresest szerintem jonehanyan kihasznaltak,
     azaz elkepzelheto, hogy az ossz koolajfogyasztas az
     emlitett idoszakban novekedett.