A monopoliumok magankezbe adasa mindig gondot okoz, legeloszor az arak
meghatarozasanal. Nem kell feltetlenul az energiaszektorra gondolni. Van
kis monopolium is, pl. a MALEV gepeinek karbantartasat vegzo Aeroplex kft.

Az "indokolhato koltsegeken feluli elore betervezett (fix) nyereseg" elve
azt eredmenyezi, hogy egyre tobb koltseg szivarog be az "indokolhato" ka-
tegoriaba (reszben a meglevo koltsegek emelkednek, reszben ujfajtak kelet-
keznek). Ettol persze kozvetlenul a deklaraltan monopolhelyzetben levo
szolgaltatonak nincs tobb nyeresege, de a szolgaltato (valoszinuleg nem
teljesen fuggetlen...) alvallalkozoinak, beszallitoinak igen, amit vegso
soron a monopolium szolgaltatasainak megrendeloje fizet meg.     Udv/lms

				***

Ugyanez, a`la Pro1sze1ky (azoknak, akik e1ktelenu2l uta1lnak olvasni):

A monopo1liumok maga1nke1zbe ada1sa mindig gondot okoz, legelo3szo2r az
a1rak meghata1roza1sa1na1l. Nem kell felte1tlenu2l az energiaszektorra
gondolni. Van kis monopo1lium is, pl. a MALE1V ge1peinek karbantarta1sa1t
ve1gzo3 Aeroplex kft.

Az "indokolhato1 ko2ltse1geken felu2li elo3re betervezett (fix) nyerese1g"
elve azt eredme1nyezi, hogy egyre to2bb ko2ltse1g sziva1rog be az "indokol-
hato1" katego1ria1ba (re1szben a meglevo3 ko2ltse1gek emelkednek, re1szben
u1jfajta1k keletkeznek). Etto3l persze ko2zvetlenu2l a deklara1ltan monopol-
helyzetben levo3 szolga1ltato1nak nincs to2bb nyerese1ge, de a szolgaltato1
(valo1szi1nu3leg nem teljesen fu2ggetlen...) alva1llalkozo1inak, besza1lli1-
to1inak igen, amit ve1gso3 soron a monopo1lium szolga1ltata1sainak megren-
delo3je fizet meg.                                            U2dv/lms

Kedves SZALON,

	En manapsag csak a VITAt jaratom, de amit most irok az ide 
kivankozik. Ez okbol persze a SZALONt is meg kell rendelnem.
	
	Neha beleolvasok a Kossuth Radio hireibe. A mai (26.-i) egyik 
hir, hogy Horn es Gal cafolja, hogy ugynok lenne. Fuggetlenul a hir 
tartalmatol erdekelne a velemenyetek egy dologrol. Megneztem ugyanis a 
Kossuth osszes az napi hiret. Tehat,

	1. Az Uj Magyarorszag reggel kozli az intejut, melyben elhangzik, 
hogy Horn, Gal es Szuros ugynok.
	2. A Kossuth Radio a hirt nem kozli. Vegig neztem az osszes 
hiradast. A hirt eloszor a 17 oras hirekben kozlik.
	3. 17 orakkor a hir cafolatat kozlik. Vagyis, hogy kozlemenyben 
cafoljak az erintettek, hogy ugynokok lettek volna. Viszont a 17 es 18 
oras hirekben elso (azaz fo) helyen jon a hir.

	Eddig a tenyek.
Kerdeznem, hogy hol itt a partatlan tajekoztatas. De nem kerdezem, hanem 
allitom, hogy sehol. 
	Mi az, hogy egy reggeli hir delutan 5-ig nem hir. Onnan pedig 
vezeto hir. Tiszta 70-es evek, amikor a hirt csak akkor tudtuk meg, ha 
cafoltak. Nevetseges!
	Kivancsi vagyok a reggeli lapszemleben benne volt-e. Hallgatta az 
otthoniak kozzul esetleg valaki a Kossuth reggeli lapszemlejet. 
Megkoszonnnem, ha beirna mi volt benne.

	Horvath Pista

> ---------------------------------------------------------------------------
Istvan HORVATH				Dept. of Astronomy and Astrophysics
Email: 		The Pennsylvania State University
Voice: 814-863-1756			525 Davey Laboratory
Fax: 814-863-3399			University Park, PA 16802-6305

Bocs, hogy itt folytatok egy VITA-vitat, de nem sok koze van az ottani =
fo temahoz.

Meszaros Laci VITAba irt levelehez:

>Fekete Janos koraban is tozsdezett az MNB

Ne keverd ossze az MNB "hivatalos" spekulacioit a jegybank =
alkalmazottainak esetleges magan-ugyleteivel! Az elobbi egyenesen =
feladata a kuladossag menedzselojenek, azaz jelenleg meg a jegybanknak. =
A gond az lenne, ha belso informaciokkal - ezek csak a forintra =
vonatkozhatnak, hiszen az MNBnek nem sok koze van a nagy valutak =
arfolyamanak alakitasahoz - magancelra jatszananak a jegybankarok a =
magyar devizapiacon.

>MNB...spekulacioit...hosszu idore...titkossa nyilvanitottak

A titkossa nyilvanitas eseteben nem vagyok biztos abban, hogy mire =
gondolsz. Az teny, hogy az MNB nyiltpiaci muveleteirol a nyugati =
atlagnal tobb adat kerul hivatalosan napvilagra. Ez azert lehet gond, =
mert ebbol kiszamithato a jegybank un. "intervencios fuggvenye", azaz az =
a "program", ami alapjan az MNB vesz, elad, cserel stb. persze a =
Bundesbank vagy a Federal Reserve lepeseit is argus szemekkel figyeli a =
piac, de - altalaban jo - becsleseiket nem erositik meg hivatalosan. =
Mondjuk egy Reuter-monitorral te is figyelheted az MNB lepeseinek egy =
reszet.

Azt is irod, hogy a rosszul sikerult spekulaciok eredmenyeknt par =
milliard dollarral nott az adossagallomany.

Ez ketsegtelenul hibakra is utalhat, ne feledjuk azonban, hogy az elmult =
idoszakban akkora arfolyamingadozasok voltak, kulonosen a minket erinto =
jen-dollar viszonylatban, hogy az a par milliard konnyen osszejon. 20 =
milliard dollaros adossagallomany mellett 15 szazalekos =
arfolyamveszteseg eppen 3 milliard dollarral egyenlo. 15 szazalekot =
pedig nem olyan nehez "osszehozni", 1994 es 1995 kulonosen alkalmas volt =
erre. Csak a jen-dollar arfolyam ennek tobbszoroset "valtozta ossze".
(Speaking of speculation - maga Soros is meglehetosen rossz evet zart =
1994-ben, ha jol emlekszem, nullszaldo korul jott ki. Ez allitolag =
erezheto volt a Soros-alapitvany penzeiben is, hiszen ezek egyenes =
aranyban allnak Soros jovedelmevel.)(A nullszaldo egyebkent nem is olyan =
rossz ertek, masok - egyeb jonevu spekulansok es devizaval jatszo =
befektetesi alapok - 10-20-30 szazalekokat buktak.)

K.T.

Tisztelt Szalon !

Montagh Balazs hosszabb irast tett kozze a 1205-os szamban a ko'ros
nemzettudatrol. Amint o is szabadjara engedte gondolatait egy anonim
levelezopartnere levelenek egy mondatatol indulva, ugy en is csak kiin-
dulaskoent hasznalom cikkenek egy mondatat.

>Ez a tabor ugy
>gondolja, hogy Magyarorszag akkor nem fogja elveszteni teruletenek maradek
>reszet is, ha mindenki allandoan azt tartja a tudataban, hogy o MAGYAR, es
>ellenall mindannak, ami IDEGEN.
	A vasfuggony lehullasa elvileg a liberalis eszme legfobb dia-
dalat kellett volna jelentse. Megszunt az a fal, ami leginkabb akadalyozta
emberek es kulturak keveredeset, elvarhato lett volna, hogy jelentektelenne
valjanak szeparatista, nacionalista ideologiak, hogy "virtualizalodjanak"
a hatarok, egysegesuljon a vilag vagy legalabb nagyregiok. Mindez nem
tortent meg. A vasfuggony lehullasa a kulonbozo nacionalizmusok
peldatlan megerosodeset hozta es nem csak a "vad" Kelet-Europaban,
hanem peldaul Franciaorszagban, ahol a Nemzeti Fronttal immar nem lehet
nem szamolni vagy mar a liberalizmus mintaallamanak tartott USA-ban is.
(utalnek peldaul kaliforniai torvenyek sorozatara, melyek az illegalis
bevandorlok ellen iranyulnak). Hithu liberalis ezt egyfajta anakronisztikus
"zsigeri reakcionak" fogja fel, reakcionak "uj vilagrendbe" valo hirtelen
atmenet sokkjara. Ennek megfeleloen ideiglenes jelensegnek fogjak fel es
bosszankodassal vegyes megertessel kezelik az ellenreakciokat.
	Megis el kellene gondolkozniuk azon, hogy ezen ellenreakciok
hevessege es szama mit sem csokken. S ha ez igy van, megfontolando,
nem a kiindulasi feltevesben van-e a hiba, tenyleg akarnak vagy tudnak-e
keveredni azok a kulturak es emberek. Ebben a tekintetben igen jo
peldanak tartom a "minta-olvasztotegelyt", az USA-t, ahol komoly
problemava valt a gettosodas es egyre nyiltabban beszelnek arrol,
hogy az "olvasztotegely" mar nem kepes osszekeverni a kulturakat.
Mit remelhetunk mi itt akkor a liberalis hagyomanyokkal enyhen szolva
kevesbe rendelkezo Kelet-Europaban.
	Azzal, hogy a vilagban eltuntek a falak, nem kell szuksegszeruen
egysegesedesi folyamatoknak beindulniuk, illetve ezeknek a folyamatoknak
nem kell egyseges nagyregiokat letrehozniuk. A szep uj vilag eppenseggel
ugyanolyan kivalo terepe nepek es kulturak szabadversenyenek. Azzal,
hogy megszunt mindenfele biztos alap es kemeny kotes, az aruk es infor-
maciok felszabadult aramlasa az egyes orszagok vetelytarsainak szamat
jelentosen megnoveli. Azzal, hogy az elmaradottabb regioknak es lakoiknak
lehetoseguk van bejutni a fejlettebb orszagokba szemelyesen vagy termekeik
altal, a fejlettebb orszagok lakosai uj kihivasokkal talaljak szembe magukat.
Ugyanakkor a fejletlenebb teruletek ugy talalhatjak, hogy vedtelenul allnak
a fejlettek anyagi/szellemi folenyevel szemben. Ugyanakkor a hagyomanyos
katonai/politikai kihivas helyett immaron sokkal inkabb az ugyanolyan kemeny,
ha nem kemenyebb gazdasagi kihivassal kell szembenezniuk. A valasz olyan
kezenfekvo, mint amilyen regi: nacionalizmus.
	A nacionalizmus egysegesito erejere ujra szukseg van, mert a verseny-
ben csak egyseges csapattal lehet nyerni vagy legalabbis versenyben maradni.
Az ilyen modon ujradefinialt nacionalizmusnak klasszikus valtozatahoz
kepest van nehany furcsa vonasa. Mar nem kizarolag kulturaalapu, hanem
gazdasagalapu is. "Mi" nemcsak azok vagyunk, akik ugyanazt a nyelvet
beszeljuk es ugyanazokkal a gesztusokkal udvozoljuk egymast, hanem azok,
akik ugyanazt a gazdasagi-tarsadalmi rendszert szolgaljuk es ennek a rendszer-
nek az eredmenyessegetol fuggenek az eletkorulmenyeink. Sot, alkalmankent
a gazdasagi kotodes fontosabb lehet, mint a kulturalis. A vilagot ismet
valamilyen (szemmel lathatoan hiteltelen) modon "mi"-re es "ok"-re
osztjuk, de a botladozo ideologiai magyarazatok mogott kokemeny mindennapi
realitasok allnak. Az atlagember rogton raerez, ki van vele es ki ellene.
	Errol az alaprol indulva egybol vilagossa valik, miert fogadjak
a liberalis "nyitottan a vilagnak" eszmet jo esetben szkeptikusan, rossz
esetben "zsigeri ellenallassal" a verseny resztvevoi. Ez az eszme nem a
"sajat" csapatot szolgalja, hanem "rest nyit" az ellenfelnek, "fo'rt ad neki".
Kulonosen vehemens szonokok esetleg hazaarulonak is nevezik az ilyesmit
hangoztatokat. A kepet megzavarja, hogy hivatkozni nem a kokemeny es
prozai realitasokra fognak, hanem az elso dologra, ami eszukbe jut es
ami a "mi" (gyakorlatban kialakult) koret megfeleloen lefedi.
	Ahol a versenyzok nem annyira biztosak magukban, a verseny
gyilkosabb lesz. Kis kulturak es nepek gyenge gazdasaggal ugy eltunnek
a szinrol, mint a sarki elelmiszerbolt egy nagy aruhazlancban. Varhatjuk,
hogy az ilyen kultura vagy nep tagja sokkal hiszterikusabban fog reagalni
barmire, ami ilyen baratsagtalan bekebelezesre utalhat. Nem segiti a hely-
zetet, ha bizalmatlan a versenytarsakkal szemben es mindegyik asztal alatti
kezebe rogton egy pisztolyt is feltetelez, mert hat megtortent mar ilyen.
	Szep-szep a globalis osszeborulas eszmeje, de a vilag nem
igy mukodik. A nagy versenyben a kulturak nem azert probalgatnak
nagyobb egysegeket letrehozni, hogy akadalytalanul egymasba olvadjanak
egymast gazdagitva, hanem eppen azert, hogy igyekezzenek sajat magukat
atmenteni a jovobe. Tudomasul veszik, hogy a vedoernyo onfeladassal jar,
de ezt igyekeznek minnel kisebbre szoritani. Igyekeznek masokat kesztetni
nagyobb onfeladasra (nekik annal kevesebbet kell alkalmazkodni) es ezert
ajtatos "globalizalo" szosszal ontik le onzesuket. Aki ezt a szoszt
megeszi, az a hunyo.

Udv, Gabor