Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 140
Copyright (C) HIX
1997-07-07
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
		
Az alabbi szoveg tartalmaval nem kivanok vitatkozni, de kernem az irojat,
hogy a "write only" uzemmodot felhagyva legyen nyitott a kritika irant is
(amely irasanak elso reszet erte). Tovabba ugy tunik, hogy az utolso be-
kezdesek kivetelevel ez egy idegen (feltehetoen angol) nyelvu anyag for-
ditasa (pl. ponderable = me'rheto"), ezert elvarhato lenne a forras meg-
jelelolese is. Addig is (pezoli nyoman): "kolera... vagy variancia...
megvan: tolerancia."

- moderator -
1 Einstein teves eszmei 2. (mind)  174 sor     (cikkei)

+ - Einstein teves eszmei 2. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tema: Einstein teves eszmei 2.

Einstein 1905-os dolgozata - cime alapjan - az elektrodinamikai 
relativitassal foglalkozik az alabbi ket alapfelteves mellett:
1/ A fenysebesseg allandosaganak bevezetese,
2/  A MECHANIKAI relativitas kiterjesztve az elektrodinamikai, 
valamint az optikai jelensegek relativitasara. 
   Az elektromossag, mint ujonnan felfedezett, es reszleteiben megismert 
jelensegkor azert kerult kiemelesre, mert az esetleg alkalmas lehetett 
volna az abszolut mozgas meghatarozasara.
   A mechanikai relativitas fizikai jelensege kulonbozik az 
elektromossagetol, a kapcsolat a ket jelensegkor kozott az anyag. Ebben 
a korban ket kulonbozo tulajdonsagu szubsztancia letezett:
1. anyag, /ponderabilis/
2. energia. /Ezen utobbi csoportba tartoztak az elektromagneses 
jelensegek is./ /imponderabilis/
  A ket letezo abszolut mozgasat kulon vizsgaltak. A mechanikai relativitas 
kesz tenykent volt elkonyvelve. /Hihetetlenul kis mozgastartomanyon 
alapult ez a tapasztalat. Kisebb, mint az ismeretes mozgastartomany kb. 3 
milliomod resze./
   Az elektromagnesseg megismerese, pontosabban az elektron tenyleges 
felfedezese azonban befolyasolta a mechanikai relativitas alapjat kepezo 
ANYAG mibenletet is. Ennek megfeleloen az elektronbol, mint a legkisebb 
oszthatatlan reszecskebol - espedig a pozitiv es negativ elektronokbol - 
epul fel az anyag.
    De a mechanika alapjat kepezo, elektronokbol felepulo anyag mikent 
tehet eleget a relativitas elvenek azutan, hogy Kaufmann felfedezte a 
tomegvaltozast?
   Latszolag sehogy, mert a kulonbozo sebesseggel, itt kulonbozo 
egyenletes sebesseggel mozgo, inercialis rendszerekben folyo jelensegek 
mogott - az abszolut sebessegtol fuggo - kulonbozo tomegek huzodnak 
meg es ez ellentmond a relativitasnak, vagyis nem lesznek egyenertekuek 
az inercialis mozgast vegzo rendszerek.
   Felmerult-e ez akkoriban? Nem. Nem, mert az anyagot elektronokbol 
felepitett reszecskekbol allonak tekintettek, - ezt fogalmazta meg Einstein 
is, "az anyag elemi reszecskei nem egyebek, mint az elektromagneses ter 
surusodesei" /1920/ - es itt ervenyes volt Rowland, ill. Kaufmann 
kiserleteibol levont azon kovetkeztetes, hogy egy elektron - legyen az 
akar pozitiv, akar negativ - minden gyorsulassal szemben egy olyan 
tehetetlen ellenallast okozo belso - elektron elektromagneses teren beluli - 
kolcsonhatas letrehozoja, amely a gyorsitassal szemben tehetetlen 
ellenallast hoz letre, mindaddig, amig a gyorsito hatas meg nem szunik. 
Ez, egy Lorentz transzformacio szerint valtozo TEHETETLEN tomegvaltozast hoz 
letre. A mechanikai relativitas tehat nem szenved serulest, hiszen nem jon 
letre valodi tomegvaltozas, csakis a TEHETETLEN tomeg LATSZOLAGOS valtozasa-
rol volt szo. Ha olvassuk pl. Einstein korabeli irasait, fel is fog tunni, 
hogy kiemeli ezen TEHETETLEN tomegvaltozast. 1906-ban megjelenik egy irasa, 
"Fugg-e a test TEHETETLENSEGE energiatartalmatol?", amelyben bevezeti, hogy 
az energianak TEHETETLEN tomege van. Ezt evekkel korabban 1902-ben Lebegyev 
mar kiserletileg kimutatta. "Ha az elmelet egyezik a tenyekkel, a sugarzas a 
fenyt kibocsato es elnyelo testek kozott TEHETETLENSEGET visz at." Megalla-
pitja, hogy a testek tehetetlen "TOMEGE ENERGIATARTALMUKNAK A MERTEKE" es ez 
az E=mc^2 kapcsolat. Nyilvan ezzel erthetove valik az is, hogy miert jelenti 
ki joval kesobb 1911-ben, hogy a tehetetlen tomegvaltozasbol nem kovetkezik 
a sulyos tomeg valtozasa.
   Mint Einstein eszreveszi egy igen ellentmondasos helyzet all elo pl. a 
szabadesesnel. /Ez Kaufmann kiserletetinek abbol a megfigyelesebol szarmazik, 
hogy a kulonbozo sebessegu elektronok, azonos erossegumagneses illetve 
elektromos terben kulonbozokeppen terulnek el az elozoekben leirt TEHETETLEN 
tomegvaltozas kovetkezmenyekent./A kulonbozo tehetetlen tomegu testek, mint 
peldaul a fuggolegesen leejtett es egy azonos magassagban vizszintesen 
eldobott test kulonbozo kepp esne, nem egyidoben erne foldet, annak ellenere, 
hogy azonos gravitacios ero hatna rajuk, hiszen a tehetetlen ellenallasa, 
TEHETETLEN tomege a vizszintesen eldobott testnek nagyobb - mint irja: "egy 
es ugyanazon test ugyanabban a gravitacios terben kulonbozokeppen esne 
szabadon, energiatartalmatol fuggoen" (1911) -, ezert bar azonos gravitacios 
gyorsito ero hat, megis a nagyobb tehetetlen ellenallasu test ezzel a 
gyorsito erovel szemben nagyobb ellenallast tanusitana, lassabban gyorsulna, 
tehat kesobb erne foldet. /Mint Einstein irja, 1911-ben "...a kozonseges 
relativitaselmelet /spec.rel./ semmi olyan ervet sem szolgaltat, amelybol 
arra kovetkeztethetnenk, hogy a testek sulya fugg energiatartalmuktol", 
vagyis az 1906-os levezetest nem a sulyos tomeg valtozasara, csakis a 
tehetetlen tomeg valtozasara tekintette ervenyesnek. Ezt azert emelem ki, 
mert abban a munkajaban egy-ket mondatban - a cim ellenere - lemarad a 
tehetetlen jelzo es netan valaki ezt arra hasznalhatna, hogy atertelmezze 
Einsteint, ahogy a kesobbi szakirodalomban es ismeretterjeszto irodalomban 
sok peldat talalunk./
   Einstein azonnal atlatta a problemat, es az ellentmondas feloldasara 
bevezette, hogy az energianak sulyos tomege van. (Ezzel az energia mar 
az "anyag" osszes tulajdonsagaval - ponderabilis - fel van ruhazva, de 
megmarad az energia onallo entitasanal.)
   Mit is jelent az E=mc^2 Einstein szerint? Figyelmen kivul hagyva, hogy 
levezetese /1906/ alapvetoen hibas, de Poincare mar 1900-bol szarmazo 
helyes levezetese alapjan vizsgalva Einstein szamara az kovetkezik, es itt 
csakis arrol van szo, hogy az energia anyagga illetve az anyag energiava 
alakulhat. Ez kiderul az elobb emlitett 1911-es irasabol es a kesobbi 
irasaibol egyarant. (1920-as leideni eloadasan azt mondja: "...a  t o m e g 
es a  s u g a r z a s a specialis relativitas elmelete szerint az eloszlo 
e n e r g i a n a k  csak  k u l o n b o z o  a l a k j a i, amennyiben a  
s u l y o s  t o m e g  e l v e s z t i  k u l o n a l l a s a t, es az 
e n e r g i a n a k   e g y i k  a l a k j a lesz"  illetve kesobb masutt 
igy fogalmaz: "...a   t e h e t e t l e n   t o m e g   n e m   m a s,  
m i n t   r e j t e t t  e n e r g i a.  I g y  e l v e s z t e t t e 
o n a l l o s a g a t   a   t o m e g  m e g m a r a d a s a n a k  
t e t e l e  es egybeolvadt az energia megmaradasanak tetelevel." 
/Az "egybeolvadas" csak egyfele keppen ertelmezheto, a tomeg atalakulhat 
energiava./ Max Planck ezert ir csak az energia abszolut ertekenek a fel-
fedezeserol az E=mc2 kapcsan. "Mint az elektromagneses es a kinetikus energia 
eseteben, ugy a fizika egesz teruleten, a mechanikaban es az elektro-
dinamikaban is eljutottunk a kozvetlen meresekkel nyert energiakulonbsegek 
vizsgalatatol az energia abszolut ertekeihez." Ha ugyanis a mozgasi energia-
hoz hozzaadjuk az nyugalmi tomeg alakjaban meglevo - tehat at nem alakult - 
energiat, amelyet pl. sulyabol ismerunk, akkor az osszes, tehat abszolut 
energia ismeretehez jutunk.
  Ezzel a ketfele szubsztancia kozott az energeticizmus korszakaban kapcsolat 
jott letre, mint megallapitja, a tomeg az energia egyik megjelenesi formaja, 
vagyis az energia sokfele megjelenesi formainak az egyik valtozata, amely 
atalakulhat energiava es viszont. Ebbol vonja le azt a kovetkeztetest, hogy a 
tomegmegmaradas /anyagmegmaradas/ torvenye ervenyet veszti, hiszen a tomeg 
energiava es viszont alakulhat, azaz nem lehet megmarado mennyiseg.
   Az energia sulyos tomege azonban ujabb problemat vet fel, nevezetesen a 
tomegvaltozas EGYRESZT LATSZOLAGOS, /tehetetlen tomegvaltozas/, masreszt 
- miutan Einstein kenyszerusegbol sulyos tomeggel ruhazta fel - gravitacios 
szempontbol VALOSAGOS JELENSEG lesz. Ezt csak ugy lehetett athidalni, ha 
kimutatjuk, hogy nincs gravitacio, az is csak egy latszolagos, pl."geometriai" 
jelenseg. Ehhez azonban uj valtozokat kell bevezetni, amit Minkowski segit-
segul is adott azzal a matematikai fogassal, hogy bevezette a negyedik dimen-
ziot az idot a terbeli koordinatak melle. Einstein nem kis bravurral at-
ruhazta a valtozasokat a "teridore" es igy sikerult a tomegvaltozas ellent-
mondasat - latszolag -feloldania. Mint Ruffini es Wheeler fizikusok megfogal-
maztak:"...Riemann es Einstein elgondolasa szerint a ter sugja meg az anyag-
nak, mikent mozogjon. Az anyag viszont a ternek sugja, mikent gorbuljon. 
Csakis igy allhat meg a hatas es visszahatas elve ... Az anyag engedelmes-
kedik mozgasaban a ter-ido parancsainak; s a ter-idot az anyag hajlitja meg."
   Amikor viszont Chadwick 1932-ben felfedezte a neutront, majd tovabbi az 
elektronnal nem azonosithato reszecskek is felfedezesre kerultek, el kellett 
vetni a tomegvaltozas elektromagneses jelensegre torteno visszavezeteset. 
Kulonbozo meresek soran, idetartozik pl. a semleges reszecskek tomegvaltozasa 
/neutron, stb./ kulonbozo izotop elemek suly szerinti elkulonitese, kiderult, 
hogy  A TOMEGVALTOZAS NEM LATSZOLAGOS jelenseget takar, hanem az energia-
valtozas valosagos tomegvaltozast, az energiaatadas tenyleges tomegatadast is 
jelent. Tevesnek minosult tehat Einsteinnek es koranak az anyag energiava, 
ill. az energia anyagga valo atalakulasara vonatkozo eszmeje. Ennek kovetkez-
teben a mechanikai relativitas elve mar nem allja meg a helyet, ugyanis a 
kulonbozo sebessegu inerciarendszerek a tomegvaltozassal megkulonboztethetoek. 
   Plack mar idezett, 1924-ben tartott "A relativtol az abszolutig" cimu 
eloadasaban meg egy fontos tenyre hivja fel a figyelmet: "... a relativitas 
elmeleteben a VALASZTOTT VONATKOZTATASI rendszertol valo fuggesrol, ITT 
AZONBAN a vizsgalt jelensegnek a FIZIKAI ALLAPOTTOL VALOFUGGESEROL van szo. 
Vagyis, a kiserleti test abszolut energiaja es fizikai allapota kozott  
szoros osszefugges van.
   Egyenes kovetkezmeny, hogy egy kiserleti test tomege -tehat sulyos tomege 
is- minimum erteket vesz fel, ha  a b s z o l u t  mentes a halado mozgastol, 
mikozben biztositjuk, hogy egyeb nem halado mozgasbol szarmazo energiai a 
kiserlet folyaman allando erteken maradjanak. Ez az allapot az abszolut 
nyugalomnak fog megfelelni, amelyhez csak a meresi modszert kell megtalalnunk. 
/Es mivel a reszecskek sajat frekvenciaja, -es sugarzasi frekvenciaja - 
tomeguk, -energiatartalmuk- fuggvenye, ez az ido, az idotartam relativitasat 
is megkerdojelezi. Persze igen jelentos tovabbi kovetkezmenyek is vannak, 
amit itt nem erdemes targyalni addig, amig a kep nem tisztazodik mindenkiben./
  Erre allapitottam meg azt, hogy AZ ABSZOLUT MOZGAS EGY MERLEG SEGITSEGEVEL 
KIMUTATHATO, es LETREHOZHATO barmely inerciarendszerben ABSZOLUT NYUGALOMBAN 
LEVO TEST, amelyet Peter kivetelevel teljes kozony kisert. Ekkor gondoltam 
arra, hogy nyilvan ma mar senki nem ismeri a tomegvaltozas tortenetet - es 
mindenki valamifele altala nem ismert, de bizonyara mar valahol fellelheto 
paradoxonra gondol - majd tettem fel kerdesek formajaban - "Einstein teves 
eszmei" - a hianyzo lancszemeket. Igaz, en arra gondoltam, hogy mindenki 
lazas sietseggel utananez a valaszoknak, de sajnos nem ez tortent.
   Megjegyzes: Itt tehat nem arrol van szo, hogy ne lehetne relativ
kulonbsegeket merni es azok ne lennenek a maguk modjan helyes meresi
eredmenyek, hanem arrol, hogy tudok abszolut kulonbsegeken alapulo
merest is vegezni. De az abszolut mindig valami ujat hoz magaval,
gondoljunk csak a homerseklet relativ es abszolut meresebol adodo
kovetkezmenyekre. Mivel a testek, reszecskek mozgasa a fizika, a
termeszet legalapvatobb jelensege, pl. az elektromagneses jelensegeket
is csak azon keresztul ismerhettuk meg, minden a mozgassal kapcsolatos
uj ismeret jelentosege felbecsulhetetlen erteku.

Bajnok Janos

Ui.:   Nem egeszen ertem, hogy MIERT NEM OLVASSATOK EINSTEINT? Talan 
ugy konnyebb lenne helyes velemenyt alkotni a kerdesrol!

* Bajnok Janos E-mail:  *

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS