Kedves Tudos Hixelok!

Az izzadasrol jo sok szo volt...

Az en kerdesem: kb. mekkora teljesitmenyu 'hogenerator' egy irodaban
uldogelo (nem sokat mozgo) ember?

Azert kerdezem, mert ahol dolgozom, az egy tulmeretezett lakokocsi. Van
egy kisszoba, kb. 50 kobmeter, meg egy nagy, ami joval nagyobb, 200-250
kobmeter. A legkondi termosztatja a nagyszobaban van, a kicsitol
legtavolabb eso sarokban, de a hideg levegot csak a kisszobaba engedem
be. Ezert a legkondi reakcioideje nagyon kicsi, sokaig hut, majd sokaig
tart, mig a nagyszoba is felmelegszik. Ablakok becsukva, mert kint 40
fok van (+szunyog, alligator es egyeb vadallatok).

A nagyszobaban nincs senki, de a kicsiben en uldogelek 3 szamitogep
tarsasagaban, amik erezhetoen melegitik a levegot (a nagyszobahoz
viszonyitva, ahol most semmi hogenerator nincs). Eszrevettem, hogy a
melegedes sokkal erosebb, ha egy par orat en is benn uldogelek, illetve
a nagyszobaban is sokkal melegebb volt, amikor 8 ember dolgozott
egyszerre.

Tipp? Mennyire jol kozelitheti ezt a kaja energiatartalma, ha pl. az
egyeb uton elvesztett hot nem szamolom?

Udv,
Sanyi

Az Avana sci-fi (!!) egyesulet hirlevelebol.
Remelem, nem nagyon kopirajtos. Picit roviditve.

A PATHFINDER MISSION EREDMENYEI

(http://www.nasa.gov) A kutatok junius 29-en teszik kozze - csaknem egy
evvel a nevezetes landolas utan - a Mars Pathfinder Mission eddigi
eredmenyeit a NASA TV-ben (GE-2 muhold, 9C transzponder, 85 fok nyugati
hosszusag, verikalis polarizacio, 3880Mhz-es frekvencia, 6,8Mhz-es audio).

143 UJ GALAXIS

(http://www.nasa.gov) Ket radioteleszkop - egy Hollandiaban es egy
Ausztraliaban - osszesen 143 olyan uj galaxist eszlelt, melyek fenyet eddig
a Tejutrendszer elhomalyositotta.

FRANCIA-AMERIKAI EGYEZMENY

(http://www.nasa.gov) A NASA es a francia Centre National d'Etudes Spatiales
(CNES) megallapodast kotott jovobeni egyuttmukodesukrol a marskutatas, a
gyogyaszat es az oktatas teruleten. Az egyezmeny elso harmada a 2005 nyarara
tervezett "Mars Sample Return" elnevezesu program technikai kerdeseinek
egymas kozti felosztasat celozza meg.

NEUTRINO KISERLETEK

(http://www.aip.org/enews/physnews/1998/) A nemreg folytatott
neutrino-oszcillacios kiserletekkel szemben (amelyek az egyes neutrino fajok
kozti tomegkulonbseget celoztak meg: Solaria Magazin, Cikkek / tudomany
rovat) az egesz univerzumra kivetitett meresek talan eredmenyt hozhatnak a
neutrino tomegenek megismerese irant.

MELEGEDOBEN A NEPTUNUSZ LEGNAGYOBB HOLDJA

(http://www.nasa.gov) A NASA Hubble Urteleszkopja, valamint mas, foldi
berendezesek altal szolgaltatott informasiok arra engednek kovetkeztetni,
hogy a Neptunusz legnagyobb holdja, a Triton, a Voyager urszonda 1989-es
ottjarta ota 5 szazalekkal, vagyis 2 fokkal (37K-rol 39K-re) melegedett fel.
A melegedes kovetkezteben megolvadt a hold fagyott nitrogen felszinenek egy
resze, es gazza alakult, ami a vekony atmoszfera suruseget jelentosen
megnovelte (eppen a legkori nyomas novekedese folytan figyeltek fel a
homerseklet emelkedesere.)

T. Tudosok !

A legutolso levelemben mar fejtegettem, hogy a hatasok veges terjedesi
sebessegebol adodoan a visszahatasok faziskesesnek fontos szerepe lehet
az atom korul keringo elektron palyajanak stabilizalasaban. Vegeztem egy
kis kalkulaciot, hogy egy stabil keringes eseten (amikor a Coulomb ero
egyensulyban van a centripetalis erovel) milyen elektron sebessegnel van
maximuma a faziskesesnek. 0,81 c jott ki az elektron sebessegere (91,8
fok fazis keses), amelyhez tartozo atomsugar sok-sok nagysagrenddel
kisebb az atomok ismert mereteinel. Ezert arra gondoltam, hogy ujra az
altalanos relativitas elveivel oszhangban keresek valaszt a faziskeses
novelese erdekeben. Az altalanos relativitas kiterjesztesenek gondolata
az elektromos eroterre mar korabban is felmerult bennem, hogy a feny
elhajlasat, es anyagokban valo lelassulasat magyarazzam. Hat most egy
ujabb erv tarsult ehhez. A lenyege az, hogy a hatasok a reszecskek
kozeleben lelassulnak mivel a nagy terero eltorzitja a ter geometriai
szerkezetet. Hogy kicsit tisztabban lassak a kerdesben, atlapoztam az
altalanos relativitasrol szolo fejezeteket Landau-Lifsic konyveben.
Megdobbento tanulsagokat voltam kenytelen levonni.

Az altalanos relativitas elve tobbek kozott kimondja a specialis
relativitashoz hasonloan, hogy minden hatas lokalisan maximalisan
fenysebesseggel terjed. A lokalitas azt jelenti, hogy egy szabadon eso
anyagi reszecskehez rogzitett koordinatarendszer kezdopontjaban maximum
fenysebessegu a hatas (az elektromos, es gravitacios hatasok
fenysebesseguek). Masreszrol Einstein megmutatta, hogy a tehetetlen es
sulyos tomeg ekvivalenciajabol az kovetkezik, hogy a nagyobb gravitacios
eroterben lelassul az ido, es ezzel lelassulnak a hatasok is, ha ezt egy
kisebb gravitacios eroterbol szemleljuk. A jelenseg matematikai
kezelesere kidolgoztak egy meglehetosen magasszintu matematikai
kepzetseget igenylo modszert, amelynek egyik eleme, hogy a terido minden
pontjahoz hozzarendelunk egy 4x4 elemu matrixbol allo tenzort, amely a
gravitacios teret irja le, es a terbeli tavolsagok kiszamitasanal ezeket
a tenzorokat hasznaljuk fel a kulonbozo iranyu euklideszi tavolsagelemek
szorzoikent. Ezt hetkoznapi szavakkal a ter elgorbitesenek nevezzuk.
Emiatt a feny elhajlik a nagy tomegu csillagok kozeleben.

A gravitacios vonzas erotorvenye bar kozvetve, de termeszetesen tovabbra
is resze az elmeletnek. E szerint a gravitacios vonzas forditottan
aranyos a tomegek tavolsaganak negyzetevel. Az eroterek elmeleti
leirasaban azt jelenti, hogy a tomeg pontok kozeleben novekszik a
gravitacios terero, es ennek megfeleloen a tenzorok is nagyobbak Ebbol
az adodik, hogy a tomegpontok kozeleben egy adott tavolsagon belul
szuksegkeppen olyan naggya valik a terero, hogy abbol mar nem tud
kijutni a feny, es semmilyen mas hatas sem. A csillagaszok az ilyen
oriasi tomegu csillagmeretu objektumokat fekete lyukaknak nevezik.
Termeszetesen nem csak ezek a fekete lyukak, hanem minden egyes
tomegpont fekete lyuk, mivel barmely tomegponthoz rendelheto egy
tavolsag, amelybol nem johet ki a feny. Ezt a tavolsagot elneveztek el
gravitacios sugarnak.

Es itt jon a 22-es csapdaja, amelybe en nem akarok beleesni. Ha a
gravitacios sugarbol nem tud kijonni a feny, akkor a gravitacios hatas
sem tud kijonni, es ha nem jon ki a gravitacios hatas, akkor gravitacios
mezo sem jon letre, es ha nincs gravitacios mezo, akkor nem is vonz
magahoz semmit. A fekete lyuknak semmilyen mas hatasa igy nem lehet a
kornyezetere azon kivul, hogy a veletlen utjaba kerulo dolgokat
eltunteti, es a kornyezete sem tud semmilyen hatast gyakorolni a fekete
lyukra, mivel nincs ellenhatas.

Nem akarom azt allitani, hogy fekete lyuk nem letezhet, de azt mar igen,
hogy a gravitacios hatasok letezesenek az a szukseges feltetele, hogy
megszabaduljunk a gravitacios hatas eme onmegszunteto ertelmezesetol.
Ennek legcelszerubb modja, ha definialunk egy sugart, amelyik valamivel
nagyobb a gravitacios sugarnal, es elnevezzuk, mondjuk reakco sugarnak.
Ezzel a tavolsaggal kapcsolatban a kovetkezo feltetelezeseket tesszuk. A
gravitacios hatas akkor ervenyesul a tomegre, amikor a hatas eleri a
reakcio sugar altal meghatarozott gombot, es a tomeg gravitacios hatasa
is a gombtol indul. A gravitacos hatas nagysagat tovabbra is az elmeleti
kozeppontol valo tavolsag szabja meg, de a reakcio gombon beluli
helyzetrol nem tudhatunk semmit. Ezzel az elvi kozelitessel kapcsolatban
tobb uj anyagi allando meghatarozasa is felmerul. Egyik maga a
gravitacios sugar - nevezzuk onbezarodasi sugarnak ezentul - es a
reakciosugar viszonya. A masik a reakciosugarnal levo maximalis
tererosseg. Ertelmezni lehet meg a tavolhatasok szempontjabol szamitasba
veheto reakcioido kesest a fenysebesseghez kepest.

Ha a tovabbiakban ennel pontosabb leirasra lesz szuksegunk, lehetoseg
van a tomeg felosztasara, vagy kvantalasara az alabbiak szerint.
Definialunk egy minimalis tomegreszecsket, amelyek mindegyikenek egyenlo
a tomege, az onbezarodasi sugara, es a reakciosugara. Minden elemi tomeg
reszecske abszolut szilard, es osszenyomhatatlan test. Ezek egymas
melletti elhelyezkedese hozza letre az altalunk ismert folytonosnak
latszo tomegeket.

Ezek utan ezeket az elveket mar alkalmazni lehet az elektromos
eroterekre is. Itt a kvantalas feltetele mar eleve biztositott. Az
atommodell szimulacio szempontjabol egyetlen igazan fontos allando
meghatarozasara lesz szukseg, megpedig a hatas idokesese a tavolhatasok
tekinteteben.  Bar nem tudom milyen faziskeses lesz megfelelo az
atommodell szimulacio szamara, azonban az altalanos relativitasra
vonatkozo megfontolasaimat ettol fuggetlenul is  ajanlom atgondolasra.

Udv: Takacs Feri

Attila mindig is jokat tud kerdezni. Leirom ami eszembe jutott.
(ha szerencsetek van dgy meg olvas benneteket, igy hamarosan jon majd a
helyes megoldas is)

alfa= 90 fok eset eleg nyilvanvalo.

alfa nagyobb 90, de kisebb 180 fok megint egyszeru.


\    *  itt szall el a golyo
  \   *
    \  *
      \ *
        \_______________ < < innen jon a golyo
          \
            ###########################################

        A golyo kirepulesi szoget jeloljuk beta-val.
Vagyis beta a  __________  egyenes es a  * egyenes altal bezart szog.
A kirepulesi szog

beta = 2 alfa - 180

        HARMADIK ESET.  alfa > 90.
Most az alfa > 60  esetet targyalom. Az alfa kisebb mint 60 fok, az
nem biztos, hogy a mostani otletemel megoldhato.
        Az otlet lenyege annyi, hogy a padlo csak a golyo sulyaval hat.
Utkozeskor a ferde fal fog hatni, majd kesobb a padlo is. Ha a kettot
szetvalasztom, es felteszem, hogy a fal hatasa lenyegeben veget ert mire a
padlo hatasa jelentkezik. Ez persze csak kozelitoleg igaz, de az alfa
nagyobb  mint 60 fok esetben nem tevedunk sokat.
        Ekkor a megoldas egy egyszeru abraval eloallithato.

beta = 180 - 2 alfa
        Mivel alfa > 60, ezert  beta < alfa, vagyis
ujabb utkozes nem kovetkezik be.

                               /                  * itt szall el a golyo
                              /                 *
                             /                *
                            /_______________*__________________ < < <
                           /  *           *           innen jott a golyo
                          /     *       *
                         /        *   *
                        /           *
                       ###########################################


Istvan Horvath,     Budapest

>2. Lehetseges lenne e hidrogenbombaval "begyujtani" a Jupitert es
>a Szaturnuszt? Be lehetne e inditani igy a magfuziot es csillagga
>alakitani ezeket a bolygokat? Stabil lenne e az igy keletkezo
>csillag? Milyen szinkepszotalyu lenne?
 A H-bombaban azert tud beindulni a fuzio, mert ugyes
elrendezessel sikerul egyben tartani (oriasi nyomas)
es kozben folmelegiteni (millio fok) a legkonnyebben
fuzionalo H-izotop kevereket egy hasadasos bomba
segitsegevel. (Ugy tudom a valodi bombakban litium-hidrid
van, ez bomlik magas homersekleten tricium+hidrogenne.
 Sima hidrogent nem lehetne igy begyujtani.
Ha nagyon osszenyomnank a Jupiter anyagat -a femes H kopenyt-
akkor talan eleg nyomas lenne a kozepen(?) hogy beinduljon
a fuzio, de az rogton szet is fujna az egesz bolygot. Hacsak
azzal a trukkel amivel osszenyomtuk, ugy is tartjuk, ami
szerintem abszolut lehetetlen.
Sci-fi izu trukkok nelkul a dolog lehetetlen, mert az allapot-
egyenletbol kijon hogy nincs a Jupiterben fuzio beindulasara
alkalmas zona. Ha egy, a fuzionak megfelelo futes hatasat is
bevesszuk a modellbe, nem lesz egyensuly es felfuvodik a bolygo.

Kb. 20 Jupiter-tomeg kellene egy fuzio mellett stabil allapothoz.
>
>Mennyire befolyasolna a Naprendszer erzekeny gravitacios
>rendszeret, ha a ket legnagyobb tomegu bolygoja csillagga valtozna
>es tomege elkezdene csokkenni?
Nem alakulhat csillagga, de ha csokkenne a tomeguk az csak novelne
a Naprendszer stabilitasat mert a fo perturbalo hatas csokenne.
Hosszu tavon pl. a belso bolygok palyaprecesszioja es "palyabillegese"
lassulna.

VAti
ps. Remelem nem irok nagy hulyeseget, a Marik-fele nagy kek
Csillagaszat-konyvet mar hetek ota nem talalom, ezeket emlekezetbol
szedtem :(
>