En is sok szeretettel udvozlok mindenkit az uj listan.

Terveink kozt szerepel, hogy esetleg Gorogorszagba mennenk a nyaron,
ezert nagyon orultem az Emoke levelenek, amelyikben Sartit dicserte.

Arra szeretnem kerni, (es persze mindenkit, aki tud segiteni) hogy egy olyan em
ber szamara,
aki sosem jart Gorogorszagban, irjatok egy kicsit bovebb tajekoztatot.
Pl. hogyan erdemes Sartiba (vagy barhova Gorogorszagba, de Sarti megtetszett a 
leirasod alapjan) utazni, csak kocsival?
Az uttal minden rendben ment (jugoszlav reszen a rendorok nem szallnak ra a kul
foldire)?
Milyenek az arak a magyarhoz viszonyitva?
A szallast hogyan inteztetek, itthon utazasi irodaval, vagy ki lehet menni otle
tszeruen is, es ott szallas keresni?
Stb, stb, egyeb hasonlo informaciot szeretettel vennek... 

                                       Hanti Ágota
                                    

 írta a következő üzenetben: ...

>Motor berles naponta 4500-5000forint. Ezek 80-100ccm-es Suzuki es
>hasonlo automata motorok. Mennek rendesen. Barmilyen jogsi megfelel,
>senki sem nezte, hogy az enyem sem nagymotorra ervenyes, csak kocsira.
>Egy szabaly van ezt viszont senki nem tartja be. A bukosisak. En senkin nem
>lattam.
>A rendor abszolut nem foglalkozik vele.

Hali All!

Bandi irasahoz egy kis kiegeszites: Gorogorszagban az EU csatlakozas miatt
1999 augusztustol a kovetkezok leptek ervenybe hivatalosan: kocsi vezeteshez
kulfoldi allampolgartol csak nemzetkozi jogositvanyt fogadnak el. Ettol
fuggetlenul, addig elnezoek a rendorok, amig nem tortenik valami.
Valamint erdemes a kolcsonzesnel kemenyen alkudni.  Pl. 1 napra kb. tenyleg
4500-5000 Ft, de ha 3 napra veszed ki, akkor meg 2000 Ft-t hozzateszel es
meg is van.


Mas:

Orulok, hogy ilyen sokan jartunk Gorogorszagban. En Rodoszon voltam a
nyaron, es foleg windsurf szallitas es ilyen iranyu ugyekben tapasztaltam
egy kicsit a szigetet. Ha valakit erdekel persze szivesen irok rola :))


Csao
Baloka

Hali!

Januar 2.-atol szeretnenk menni sielni Szlovakiaba, pontosabban Chopok
Eszaki oldalra (alacsony tatra), 5-7 napra. Keresunk 4-8 fore szallast, lehetol
eg
palyaszallast! Hotel, turistaszallo, bungallow... barmi szobajohet,
csak az utazasi irodakat szeretnem kihagyni a bulibol!
Vegulis mashova is jo lenne, nem ragaszkodunk annyira a helyszinhez,
csak ne keruljon tul sokba.
Max: 19-20eFt/fo/het felpanzioval, es a siberlet ne legyen sokkal
dragabb 10eFt/het-nel!

A segitsegeket elore is koszonom!

udv,
 KoZO

Hello!

Koszi a sok linket, infot, a asvanyvizet bevestem :) (amugy is szokott lenni
nalam, a pesti viz is neha erdekes allagu)
Amit a piszokrol irtal, meglepett kicsit, eddig csak Egyiptomrol hallottam
hasonlokat...

> talaltam egy svajci orat a viz alatt... :)
Ilyeneket hol is lehet pontosan talalni ? :))

> Szoval tudjal spanyolul vagy portugalul vagy olaszul, mert mashogy nem
tudnak.
> Megsutheted a nemetedet, az angollal is csak remenykedj.

A nyelvvel ezek szerint nekem is gondjaim lesznek, ha az angol vagy
gyenge-nemet keves... Utana kell nezni valami spanyol gyorstalpalonak...

> Es ne felejtsd el: SZ@R A VIZ!!!

Igenis! :))

Viszont most eleg rosszakat lehet hallani a hirekben a terrorizmus
ujjaeledeserol, remeljuk nyarra megnyugszanak...

jts

Kedves Ferenc!

Nagy erdeklodessel es elvezettel olvastam beszamolodat.  Nekem elmult
majus-juniusban elso utam volt Oroszorszagban.  Igy a regi allapotokkal
valo hasonlitasokra nem volt alkalmam.  Nagyjabol ugyanazok voltak a
tapasztalataim, mint Neked.

Probaltam rajonni, hogy melyik templomrol irtal, ami a Torteneti Muzeumhoz
kozel van - nem az, ami pont a bejarattal szemben, amolyan lazac szinu?  A
tulso sarkon pedig a GYM all.

Lattad a Szentharomsag templomot?  El sem tudom kepzelni, hogy sikerult
volna megmenteni attol, hogy osszedoljon egy nap, ha nem ducolta'k volna
ala, de me'g igy is felelmetes allapotban van!

A Puskin Muzeummal (csaknem) szembeni katedralist mar megnyitotta'k?
Akkor me'g alvanyokkal volt korulveve, s meglehetosen orizte'k.

A Rosszija hotelben jartal?  A St. Basil-ra nezo reszt ma'r szepen
kipofoztak es a szobakat teljesen felujitotta'k.  Azokba ma'r a leghutest
is bevezette'k.  Az oldalso resz me'g mindig a regi.  

Amit a kommunista vezetok neveirol irsz, en is lattam.  Szerte az
orszagban rengeteg Lenin szobrot lattam, mert ugyebar nagy szerepe volt a
feudalis cari orszag huszadik szazadba hozatalaval...  Nekem ugy tunik,
hogy Szt. Petervarott a lakossag legjava a Leningrad nevet hasznalja!!!!
Pszkov es Novgorod is nagy kegyben tartja Lenint.  Az utobbi egyebkent
keszul egy nagy kerek evfordulora - ma'r nem emlekszem, hanyadikra.  A
foutcak szepen ki vannak festve; nagyban megy a tatarozas.

Az orosz lanyokrol en is meglepodve jegyeztem meg, hogy a mikro
szoknyajukban milyen fessek!  Tovabba, - foleg Amerika utan, -
megfigyeltem, hogy nem is koverek!

Nem vartam, hogy mennyien videocam keszulekkel jarkalnak a nagyvarosokban;
bar az ember sok remtortenetet hall a kozbiztonsagrol, en valahogy nem
ereztem magam veszelyben.  A tavolsagi (ejjeli) vonatok is jobbak ma'r, s
kevesebb a bunozes, azt mondjak.

Talan me'g annyit tennek hozza beszamolodhoz, hogy rendszerint a
szinhaz/opera/balett/koncert eloadasokra az idegen (hacsak nem beszeli a
nyelvet es nem kapjak rajta) kb. 10-20-szeres a'rat fizet, mert az utcai
arusoktol vagy butikosoktol veszi, ugyanis azok felvasarolja'k a jegyeket.
Ennek csak egy elonye van: utolso pillanatban is majdnem biztos, hogy
kapni jegyet.  :))

Aki pedig nem latta me'g az Aurora Borealis-t, azaz a feher ejszakakat,
azoknak igen ajanlom, hogy latogassak Petervarat es kornyeket majus
vege/junius eleje idejen, mert az ido igen kellemes es ejfelig legalabb
vilagos van (fenykepezni, filmezni lehet) de a hotel arak me'g nem a
legmagasabbak, (ertsd: megfizethetetlenek) mint nehany hettel kesobb, a
polgarmester rendelete alapjan.

Martha

A lepcso tetejen megcsap a meleg szel, hunyorgunk a vakito napsutesben.
Az autobusz vezetoje, feheringes kreol fiu, turelmesen megvarja, amig 
beszallunk, aztan siman indit, helyere egy masik csuklos gurul be. 
Utleveleinkkel senkit sem hatunk meg, a faradt arcu egyenruhasok 
atneznek rajtunk. A zold feliratos kijarat onmukodo ajtaja enyhen remeg 
a sarkaban, amikor sorban kivonulunk a varoterembe. Az utazasi iroda 
kek uttoronyakkendot viselo kepviseloje korul nagy a csoportosulas.
- Nehogy valami rossz helyre keruljunk - aggodalmaskodom.
- Honnan tudjam, mi a jo hely? Las  Micsoda itt minden - morogja 
Arnold es azzal otthagy. 
Nem kell sokat varnom ra. - A negyes buszhoz kuldtek - int a parkoloban 
sorakozo, panoramas Mercedesek fele. - Las Palmasba kerultunk, 
valami Alba vagy Alva nevu szallodaba. - Felkapja a borondot. 
- Jobban orultem volna, ha a sziget deli reszere kapunk szallast!
A delutani csucsforgalomban majdnem egy orat tart az ut Las 
Palmasig. Az utazasi iroda kepviseloje, kozepkoru, szoke dan holgy, 
megmarkolja a mikrofont, Isten-hozottat mond, es belekezd a sziget 
fobb nevezetessegeinek ismertetesebe. A dan nyelv hasonlit a 
reszeg sve'de're. Ugyancsak hegyezzuk a fulunket, hogy 
ertsunk belole valamit. Figyelmunk fokozatosan lankad, inkabb az 
elenk tarulo tajat nezegetjuk.
Az ut menten sorakozo, suru, zold drothaloval boritott 
paradicsomultetvenyek befejezetlen barakkokkal, az eletuket 
paradicsomszuretelessel tengeto modern rabszolgak lakasaival 
valtakoznak. (Spanyol sziget ide, spanyol sziget oda, a paradicsomot 
a banannal egyutt a britek honositottak a mult szazad folyaman. 
Nekik koszonhetok az elso bankok, a vizvezetekek, valamint a Las 
Palmas-i kikoto raktarainak kiepitese is.) Konnyen meglehet, hogy 
az epuletek az adozas miatt felig keszek, ugyanis a spanyol torvenyek 
szerint csak tervezett magassagban felepitett, kivakolt es lefestett 
hazra mernek ki ingatlanadot.
Az ut kozvetlenul a tenger mellett fut, a dagaly hullamai magasra 
csapnak a sziklas parton. Baloldalt, a kopar hegyoldalon izlestelen 
tombhazak jelzik a szigetek fovarosanak, Las Palmas de Gran 
Canarianak hatarat. A forgalom is lelassul, soforunk ektelen 
tulkolessel serkenti mozgasra, szinte tolja maga elott a forgalmat, 
vegig a Thomas Milleren, hogy aztan a Jones utcaba bekanyarodva 
az Alva szalloda elott alljon meg.
A hatemeletes epuletet rozsaszinure festettek a legutobbi tatarozas 
soran. A paranyi elocsarnokban egy ping-pong asztal nem ferne el. 
Csengetesunkre megjelenik a szallodas. Egy kukkot sem ert angolul, 
ezzel szemben tud egy par szot svedul. Megkapjuk a kulcsot, az otodik 
emeletre szol, es beszallunk a liftbe. Negy szemelyre van tervezve, de 
ketten alig ferunk el benne. A szobank mindjart a lifttel szemben van, 
nem kell sokaig cipekednunk.Felrehuzom a vastag fuggonyt es kilepek 
a teraszra. A korlat eleg alacsony, ezert Arnold, akinek teriszonya van, 
az ajtobol visszafordul. Egyedul gyonyorkodom a kilatasban, ami a 
szemkozti luxushotel belso udvarabol all. Ha egy kicsit kihajolok, akkor 
latom, amint a hullamok megtornek a parttal parhuzamosan huzodo 
korall- vagy sziklasavon. Az eget felhok boritjak, ennek ellenere kellemes 
meleg van.
Arnold ratelepszik az ablak melletti agyra, rugoztatja. Veszesen recseg, 
ezert abbahagyja. Megbontja az agyat, es megrokonyodve mered a 
lepedo alol elobukkano gumiboritasra. - Aha, ugy latszik, errefele 
eresztenek a kuncsaftok! - Vegigdol az agyon, kiprobalja az 
ejjeliszekrenyen allo lampat. Semmi. A radio sem mukodik. A 
kulcstartonk muanyag lapocskajat kell a bejarat melletti 
biztositek-dobozba beledugni, csak akkor van aram! Nagyon otletes - 
ha elmesz otthonrol, nem hagyhatod egve a lampakat.
A furdoszoba is megkapja az elismerest, kiveve a klotyot, ami olyan 
amerikai tipusu, amelyben a karimaig all a viz, es csak 
orokkevalosagnak tuno, hosszu masodpercek utan csuszik le az 
orvenyben tancolo szottyanat a mindenevo porcelanorias torkan.
Lefekves elott felfedezokorutra indulunk.Jol megnezzuk a szallodankat, 
ugy tunik, nem lesz nehez megtalalni. Jobbrol egy ures telek, balrol a 
SAS irodaja, kozvetlen mellette Peep Show. A kirakatokban 
bordiszmu, orak, parfumok, es rengeteg elektronika. Arnold 
szorgalmasan forditja a legfontosabb feliratokat. Se vende - elado, 
se alquila - kiberelendo, es a legfontosabb, az Aseos, 
megkonnyebbulest jelent. Az uzleteken a Calzados cipo"t iger, a 
Zapatero susztert, mig a Bocateria falatozot.
A masodik mellekutcaban kis elelmiszerboltra, supermercadora 
bukkanunk. A valasztek nem olyan jaj de nagy, de kenyer, friss sonka 
meg vaj azert csak akad. Veszunk hozza Brie sajtot es nagy, ropogos 
zold paprikakat. Innivalonak Pepsit es so:rt, azaz cervezat rakok a 
kosaramba. A szigeten a csapviz sotlanitott tengerviz, Arnold felkap 
egy otliteres muanyag demizsont. Viz van benne, feltehetoleg abbol 
a forrasbol, amelybol 1492-ben a  Pinta, a Nina es a Santa Maria 
tartalyait toltette meg Kolumbusz, mielott elindult volna Indiaba.
Sotetedik, pedig csak delutan hat ora van. Hiaba, az Eszaki-felteken 
vagyunk, tel van itt is! Kis kerulovel terunk vissza a szallodahoz. A 
sarok mogul elobukkan a tenger, a hullamok taraja feherlik a sotetben. 
A parton vidam tarsasag hever a homokban, korulottuk ures 
borosuvegek. Hirtelen megkivanom a fiatalsagukat. Megosztozunk egy 
tabla csokin, aztan belekarolok Arnoldba, es hazaballagunk.

Zita neni

U.I. Kedves Utazok! Az utleiras elso 7 resze az elokeszuletekrol szol, 
es a TIPP-ben jelent meg. A mai resz parhuzamosan az UTAZASban 
es a TIPPben jelenik meg. Erdeklodes eseten szivesen el- vagy 
bekuldom az elso reszeket is.