Automatikusan kaphatod jo (es foleg oko) anyagok magyar forditasat ingyen!

Rendelheto ekezetesen is, es automatikusan lemondhato.

Megrendeles (ingyenes):  cimre   subscribe grazroots.hun
   (subjectbe vagy 1. sorba).    Lemondas:      unsubscribe grazroots.hun
Ekezetes, nem sortort (uuencode arj) file rendeles: subscribe bocsfordito


B O C S   F o r d i t o                              http://BOCS.HU
= = = = = = = = = = = =

                    - - -   31. szam   - - -  (III. evf. 1998 jan. 12.)

                              TARTALOM   (25 ezer leutes)

E szamunk egy "Ezredvegi beszelgetest" kozol Stanislaw Lemmel, es szokas
szerint egy konyvet is ismertet a kornyezeti nevelesi baziskonyvtarbol.

Felhivjuk a figyelmet, hogy az
Ezredvegi beszelgetesek
c. tevesorozat szovegei megtalalhatok a http://bocs.hu weblapon.

Tovabba az Ezredvegi beszelgetesek sorozat valogatott beszelgeteseibol
hamarosan konyv jelenik meg.


1. Ezredvegi beszelgetes Stanislaw Lemmel

2. Konyv: Braus, Judy (ed.): Kornyezetszennyezes. Problemak es megoldasok


BOCS Alapitvany, 8003 Szfvar, Pf.7. Fax: +36-22-343823. 

MEETING THE KYOTO STANDARDS -- PIECE OF CAKE

The Kyoto climate conference is over, the holidays are over, it's the morning
after.  Our government, with other governments, has promised to cut back
greenhouse gas emissions.  The promises, ours and theirs, are far too weak to
stabilize the atmosphere.  But they do pledge us to a historic turnaround, from
steady increases to slight decreases in coal, oil, and gas consumption.

Now what to do?

Nothing?  That is the intention of a majority of our Senators, wholly owned
subsidiaries of the fossil fuel industry, who have sworn not to ratify the
treaty.

Rally the citizens, stage a political fight, shame the Senate into caring more
about the planet than about fossil companies?  Might work, but it sounds like
hard work.

There's a simpler option.  Just do it.  Do what the treaty calls for.  Senate
or no Senate, citizens and businesses could simply stop wasting fossil fuel. 
The beauty of this path is that it would pay.

That claim may sound strange, because industries have spent millions to
convince us otherwise.  "Nations are being asked to embrace proposals that
could have potentially huge impacts on economies and lifestyles," says Mobil in
one of the milder ads.  "The Only Thing This Treaty Cools Down Is America's
Economy" trumpets a coalition of car, steel, chemical and oil companies.

The companies claim that the whole global warming threat is uncertain because
it is based on unproved climate models.  But their own dire predictions are
based on much more dubious economic models.  In fact industry models that
predict economic disaster from fuel efficiency are so blatantly biased that one
has to assume they are purposely so.

The models exaggerate the cost of energy-saving technologies and underestimate
how those technologies can improve.  (Car companies seem to have utter faith in
the power of technology to do anything except create cars that go farther on a
gallon of gas.  Coal companies can't believe that we can light lights or turn
motors more efficiently or make electricity from wind or sun.)

They assume that the only way to cut back energy use is to charge huge energy
taxes -- but they don't assume that such taxes would replace other taxes. 
Furthermore the models don't count the many benefits of fossil fuel saving,
such as less air pollution, fewer spills, less dependence on imports -- not to
mention a more stable climate.

There are economic models that come to opposite conclusions, but the PR
campaigns don't tell us about them.  Our Department of Energy, governments of
other countries, environmental groups, and even planners at Royal Dutch Shell
have concluded that it needn't hurt the economy to cut back on fossil fuels. 
Quite the contrary, it could increase profits and competitiveness and save us
hundreds of billions of dollars in unnecessary energy bills.

The most persistent voice making that claim is that of Amory Lovins of Rocky
Mountain Institute.  He doesn't have PR millions behind him, he is often
accused of exaggeration, but Lovins's claims aren't based on computer models;
they're based on examples of actual fuel efficiencies achieved not to save the
climate but to save money.

For example (taken from a paper Lovins wrote just before Kyoto, available at
www.rmi.org):

Southwire, a U.S. maker of rod, wire and cable, cut its electricity use by 40
percent and its gas use by 60 percent and then went on to find still more
energy savings, each with a payback time of two years or less.  The lead
engineer says it didn't take exotic technology, just "an act of management will
and design mentality, consistently applied."

The carpet maker Interface recently designed a new factory that included a
process requiring 14 electric pumps.  The engineers sized the pumps to draw 95
horsepower.  But an energy efficiency expert found a way to cut the pumping
power to just 7 horsepower while reducing capital and maintenance costs and
making the whole system more reliable.

A retrofit of a 20-year-old office tower in Chicago cut back energy use by 75
percent, while increasing comfort, lighting, and productivity.

The chemical industry has cut its energy input per unit product in half by
"plugging steam leaks, installing insulation and recovering lost heat."  Those
were the obvious fixes, says Lovins, now another 70 percent can be cut with a
payback time of less than two years.

Then there are all the things consumers can do to stop pouring heating dollars
out of poorly insulated houses and gas dollars out of oversized cars.

The Senate ought to ratify the Kyoto agreement.  New energy technologies could
compete better if government would remove subsidies to old technologies.  The
market would work better if government would force real environmental costs to
be captured in prices (through taxes to pay for public clean-ups or rigid
enforcement of private clean-ups).  High efficiency standards for buildings and
vehicles would reward innovators.  But whatever government does, meeting the
Kyoto requirements could be not only a piece of cake, but a cake we're paid to
eat.

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)

Elozetes a GAIA Sajtoszemlebol
Kornyesz 442, 1997. november 24. Donella Meadows:  Trade On The Fast
Track -- What's The Hurry? (Kereskedelem folgyorsitva - Minek ez a
sietseg?) Azt mondjak, hogy sok rossz erv miatt utasitotta el a
Kongresszus Clinton elnok 
 folgyorsitott" kereskedelmi torvenyet. A szokasos vadakat halljuk: 
 tenni kell 
valamit Clinton megalazasaert", a protekcionistak es a szakszervezetek
leszamolasai, az izolacionistake akik felnek a kereskedelemtol,  mert
felnek a vilagtol. Voltak azonban jo ervek is, amelyeket erositett az
a teny, hogy a NAFTA, a Mexikoval kotott szabadkereskedelmi egyezmeny
nem teljesitette a nagyszeru igeretet egyik orszag szamara sem. A
NAFTA -partiak kidoboltak, hogy a globalizacio elkerulhetetlen, a
kereskedelem noveli a gazdasagot, a kereskedelem munkaalkalmat teremt
-es mas hasonlo maszlagokat. Azzal kezdem, hogy a kereskedelem az
atlagos amerikai szamara nem okoz gondot. Mar kapunk almat Chilebol es
kocsikat Japanbol. Kuldunk kukoricat Afrikaba es repulogepeket
Kozel-Keletre.  A szamitogepeink es kocogocipoink eljutnak Azsiaba
mielott nalunk piacra kerulnenek. Zenenket es filmjeinket az egesz
Foldon jatsszak. Mi kell ennel tobb? Vannak ismert kereskedelmi
gondok, peldaul ilyen  a Nike-tortenet. Az azsiai munkasok ehberert
keszitik a cipoket, amelyek erthetetlenul 100$-ba kerulnek nalunk. 
Tudunk a maquiladorakrol, az uj gyarakrol a hatar mexikoi oldalan,
amelyeket a Sony, a Black & Decker, GM, Ford epitettek, amelyek 5 $-t
fizetnek nem egy orara, hanem EGY NAPRA. Ezek kiontik a mergezo
kotyvalekaikat, amit nehany merfolddel eszakabbra sosem engednenek meg
nekik. Ezek a gyarak a szabad kereskedelem jelkepei lettek. Azok az
emberek, akiknek a tudatat meg nem ejtette csapdaba az uzleti vilag
logikaja, egy pillanat alatt latjak, hogy ezekkel valami helytelen
dolog van. Akik kozelebbrol megnezik azokat - beleertve a
szakszervezeti es kornyezeti szoszolokat, akik bombaztak a
Kongresszust, hogy meghiusitsak a  torvenyt, - a perverzio
bizonyitekait latjak bennuk. Ugy ervelnek, hogy a szabad kereskedelem
a gazdasag rombadonteset eredmenyezi, foleg a jelenleg magas szocialis
es kornyezeti szinvonalat elvezo nemzeteket. Egy korabbi korszakban
kepzett kozgazdaszok korusban enekelik:  a kereskedelem mindig,
mindig, mindig jo", nem kepesek atlatni a perverzitast, bar mindenki
mas kepes ra. Ha egy vallalat talal egy helyet, ahol nem kell adot
fizetnie az iskolakert vagy a szennyviztisztitasert, ahol buntetes
nelkul elashat barmifele ragacsos szennyet, ahol a ketsegbeesett
emberek foldimogyoroert dolgoznak, oda fog koltozni. Ha o nem, akkor a
versenytarsai. A piac elkerulhetetlenul megjutalmazza azokat, akik a
koltsegekkel valaki mast terhelnek meg, a jelen esetben munkasokat,
csaladokat, kozossegeket es a kornyezetet. Egy nemzet megkovetelheti,
hogy azokkal fizettesse a koltsegeket, akiket illet, hogy tisztesseges
munkabereket fizessen, hogy a munkahelyek legyenek biztonsagosak,
tamogassa a helyi kozuzemi halozatot, es eltakaritsa a sajat szemetet.
 Ez nem csak a tarsadalmat segiti, hanem magat a piacot is,
kikenyszeritve, hogy az arak tartalmazzak a valos koltsegeket.  A
nemzet azonban nem engedheti meg olcso termekek behozatalat, mert ez 
karositja azokat a cegeket, amelyek eleget tesznek a fenti
kovetelmenyeknek. Meg kell tiltani az ilyen termekek eladasat vagy meg
kell adoztatni azokat.  Az uj kereskedelmi rendszer alapjan Venezuela
es Brazilia ellenszegulnek az EA tiszta levego torvenyenek, amelyik
megtiltja a finomitokbol szennyezobb uzemanyag behozatalat. Az EA
vitatja az europai tilalmat, ami szerint nem szabad a marhakat
mesterseges hormonokkal etetni. Sok orszag viszont kifogasolja az EA
azon kovetelmenyet, hogy az apro tengeri rakok haloval valo fogasa ne
pusztitsa a veszelyeztetett tengeri teknosoket. Ugyanekkor barmilyen
fele uzlet vandorlasa reven az amerikai munkasok veszitenek el
munkahelyet es a kozossegek a vallalataikat. Ez az elmelyulo
vetelkedes kezdete. Eddig Bill Clinton ezen nagy gond fele csupan kis
gesztusokkal fordult. Hogy a NAFTA elorehaladjon, letrehozta az
Eszakamerikai Fejlesztesi Bankot, hogy megtisztogassa a hatarvideket.
Ennek jelenleg 450 millioja van es igerete egy esetleges 3 milliardos
osszegre. Ez soknak tunne, ha nem gondolnank vegig, hogy egy
szennyvizkezelo csak egyetlen mexikoi varosnak 830 millioba kerul. A
teruletnek legalabb 8 milliardra van szuksege az ivovizhez, a
szennyviztisztitashoz es a mindenkire kiterjedo
hulladekelszallitashoz. Ezeket a koltsegeket az Eszak-amerikai
Fejlesztesi Bankon vagy mas ut reven az EA-beli es mexikoi
adofizetoknek kell allni, holott a  maquiladorak adojabol kellene
fedezni. Nem csoda, hogy az adofizetok, munkasok es kornyezetvedok
kezdenek egyenlosegi jelet tenni a gyorsitas (fast track)  es a
becsapas kozott (szojatek: pulling a fast: becsapni). A kozgazdaszok,
politikusok es a vallalatok reflexszeruen protekcionistaknak nevezik
ezeket az embereket. Valoban azok, de nem abban az ertelemben, hogy
meg akarnak vedeni bizonyos elojogokat (ami olyan gyakran tortenik a
vitak soran). A torvenyjavaslat biralata igyekszik megvedelmezni a
tarsadalmat, a kornyezetet, es ezzel a gazdasagot, ami nem mukodik
tiszta levego, tiszta viz, kozossegi szolgaltatasok, uzemelo
kozossegek, biztos csaladok es gyerekneveles nelkul. Van egy sor
kigyomlalando protekcionista gat, de nem a vetelkedes elmelyulese
reven. Nem igaz, hogy a kereskedelem mindig, mindig, mindig jo. Van
mod a jo oldalainak az erositesere, megorizve a kozosseg javat es a
piaci arak azon kepesseget, hogy kozoljek a teljes igazsagot. Minden
szabalyozas esztelen eltorlese nem ezt celozza. Ha Bill Clinton tanul
valamit ebbol a megalazasbol, remeljuk, hogy megtanulja mindezeket. 
 Pi.

A FIKSZ Radio "ZOLDINDULAS" c. nagyszeru kornyezetvedelmi magazinmusora az
uj esztendoben is keddenkent 18-19 ora kozott hallhato a budapesti kozossegi
radiok hullamhosszan, a 98 MHz-en! A mult heten parazs telefonvita alakult ki
a malaj csikohal es a sporthorgaszat kapcsan, teljesen spontan. A kovetkezo
adasokban viszont jeles vendegeink lesznek. Most persze bajban vagyok, a
pontos nevsor eppen nincs nalam keznel. De a nagyjabol:

        jan. 13.:  A budapesti hulladekudvarok
        jan. 20.:  a MAI (Multilateralis Befektetesi Megallapodas) veszelyei!
        jan. 27.:  Indul a Cedrus - kornyezeti nevelesi folyoirat

(Mondani sem kell, hogy meg messze nem egyeztettem mindenkivel... :-)
Van viszont egy kedves musorvezeto tarsnonk, Alexa. Marcsak az o hangjaert
is erdemes a 98 MHz-re hangolni! :-)

A bonusz pedig: rovidesen elerhetok lesznek a Zoldindulas korabbi sikeres
beszelgetesei realudioban (ha Nyozo ugyesen bekoti vegre a szukseges dolgokat)!

Szoval: FIKSZ Radio, keddenkent 18 orakor!
                                                                Tepi