Brendel Matyas #984-ben megjelent valaszara.

Valamit felreertettel, kedves Matyas, en bekuldtem
az elso levelet is, kaptam is visszajelzest, de az adott
szam (#978) nem jelent/jott meg e-mailben, viszont
a HIXWEB-en megtalalhato. Ez mar maskor is elofordult.

Lassuk a lenyeget!
>>Felelosseg ott kerheto szamon, ahol szabadsag is van. De mit jelent
>>a Te ertelmezesedben a felelosseg?
>1) Miert, Istennel (feltetelesen) valo kapcsolatunkban nincs szabadsag?

Szerintem van, a Te szovegedbol nekem nagyon hianyzott. Ha
szerinted is van, akkor lepjunk tovabb.

>2) Felelosseg alatt altalaban szemelyeknel azt ertem, hogy a szemely az
>altala igazsagosnak tartott modon igyekszik cselekedni. Ha nem, akkor
>minden tole telhetot megtesz a hiba jovatetelere, illetve minden tole
>telhetot megtesz, hogy maskor ne forduljon elo. Ha pedig valtozik az
>igazsagkepe, akkor eszerint cselekszik a jovoben.

Hmmm. Jo, egyelore induljunk ki ebbol. Meg kell az igazsagossag hozza,
ld. lentebb.

>Mivel Isten tokeletes, ezert ebbol az kovetkezik ra, hogy sosem
>igazsagtalan a maga nezete szerint. Ez egyben megfogalmazasa annak is,
>hogy mit ertek a tokeltesseg alatt ebben az esetben.

Jobban tetszene egy matematikusabban felepitett gondolatmenet, pl. igy:
Def.: Tokeletes: egy szemely tokeletes, ha ...
Def.: Igazsagos: egy szemely igazsagos, ha ...
Axioma: Isten tokeletes szemely
Tetel: Isten tokeletes szemely => sosem igazsagtalan
Bizonyitas: ...

>Az igazsagossag a szamomra most erdekes esetekben azt jelenti, hogy
>Istennek nem celja az emberek szenvedese, tehat megerdemeletlenul senki
>nem szenved.

Megint egy kovetkeztetes es nem definicio. Ettol nem ertem jobban
az Altalad ertelmezett igazsagossagot. (Szerintem volna egy ido
dimenzioja
is a kerdesnek, azaz Istennek nem celja az emberek orok szenvedese.)

>Megerdemeletlenul szenved az, aki nem tehet arrol, ami
>tortenik vele, nem tesz semmi bunos dolgot. MIvel ilyen nincs,
>megerdemeletlennek tartok egy szenvedest akkor is, ha a bunok aranyukban
>nem indokoljak a szenvedest, illetve, ha a szenvedes targyanak nem sok
>koze van a bunhoz.

Mi a bun? Mi a merteke a szenvedes es a bun aranyanak?

>1) Egy fiu beleszeret egy lanyba, es az nem viszonozza.

Ez lehet jutalom is.

>2) Egy fiu egy lanyt szeret, az is szereti ot, de mast is szeret, es az
>ove lehet csak.

Ez sem feltetlenul buntetes, lehet hazifeladat/lecke/proba is.

>3) Valaki meghal balesetben, haboruban civilkent, katsztrofaban.

Most nem mennek bele abba, hogy a halal buntetes-e minden esetben.

>4) Valakit olyan kar er, amirol nem tehet, ami ellen nem tehet semmit.
>(betores, meteor hulli a hazara...)

Ez sem feltetlenul buntetes. Tudok egy emberrol, aki jelentos konyvtarat
gyujtott ossze, rengeteg kezirata es forditasa volt a hazaban, amelyek
szamara nagyon fontosak voltak. Aztan bombatalalat erte a hazat, minden
odalett, emberunk nagyon megrendult, de nehany ev mulva mar tudta,
hogy nem buntetes volt ez, hanem valami mas. Ha erdekel, olvasd el
Hamvas Bela: Silentium c. muveben, vele tortent az eset.

>Mindegyik esetben a szenvedo fel jo, nincsenek bunei, illetve bunei nem
>indokoljak a szenvedest.

Ki szerint jo? Mi a bunok es szenvedesek merteke? Honnan lehet tudni?

Udv
Attila

Nagy elvezettel olvasom a #Vitaban megjeleno koalicios
szamolgatasokat es eselylatolgatast. Az is tetszett, hogy
Marinov Ivan "gatlastalanul" kiszamolta, mint matematikailag
lehetseges verziot:
>Azaz be kene venni a FGKP-MSZP koalicioba az SZDSZ-t is,
>ami nem tul valoszinu, mivel ezt sem az SZDSZ-es, sem a
>kisgazda szavazok nem turnek el szerintem.

Ami azt illeti, az SZDSZ tagsaganak es szavazoinak jelentos
resze azt is nehezen turte, hogy 4 eve az MSZP-vel kotottek
koaliciot - meg, ha alapvetoen jo otlet is volt.
De hadd idezzem a ma reggeli TV-musorbol az egyik eselylatolgato
szakertot, mert nagyon lenyeges dolgot mondott:
"1990-ben a valasztok tobbsege azt szerette volna, ha a ket
legnagyobb rendszervalto part, a gyoztes MDF es a masodik SZDSZ
nagykoalicioja kerul kormanyra."
Nem lett belole semmi, mert a partvezetok ugy dontottek. Ez a
partok mukodesevel megvalositott demokracia egyik nagyon
lenyeges eleme. A valaszto nem koaliciokrol, kormanyok
osszetetelerol dont, hanem arrol, hogy melyik partnak hany
kepviseloje lesz a parlamentben. Most a jelenlegi ellenzeki partok
arrol szonokolnak, hogy az elso fordulo eredmenye szerint NEM a
mostani kormanypartok a kivanatosak. Ennek ellenere nagyon
is elkepzelheto, hogy maradnak ok, mert a kormanyalakitas nem
abbol all, hogy elzavarom az elozot, hanem abbol, hogy osszehozok
egy ujat. Szoval konstrualni kell, ehhez pedig onmagaban edeskeves
a rombolas kepessege. Mas kerdes, hogy az uj konstrukcio milyen
lesz, de mint fentebb emlitettem, ezt a szavazok kozvetlenul mar
nem tudjak befolyasolni.

Tisztelettel

Csussz

u.i. Ivan! Azert fontos, hogy elmenj szavazni, hogy a reszveteli aranyt
noveld. Ha nincs olyan jelolt, akire szivesen szavaznal, akkor adj le
ervenytelen szavazatot - pl. dobj be ures lapot! En ezt a strategiat
szoktam alkalmazni, ha nem tudok vagy nem akarok donteni.

 irta:

>Erre mar regota kivancsi voltam : mit jelent a MIEP szerint az
>antiliberalizmus, es az antiglobalizmus?

Antiliberalizmus - a liberalis alapelvek nem elfogadasa.
Antiglobalizmus - a nemzetek, nepek elszurkitesenek ellenzese, a nemzeti
fuggetlenseg igenlese, a hatalom alacsony szinten valo gyakorlasanak
igenlese es annak egyre inkabb valo kozpontositasanak ellenzese.

>Es ha mar itt tartunk, annak is orultel volna ha a MIEP helyett a masik
>"kovetkezetesen antiliberalis es antiglobalista " ero kerult volna be,
>azaz a Munkaspart ? Es ha nem, mi a kulonbseg a ket part kozott ?

A Munkaspart internacionalista, ami a globalizmus kistestvere.
A Munkaspart ervenyesnek tartja a marxista uj tarsadalom kiepitesenek
tervet, mig a MIEP nem akar semmilyen uj tarsadalmat kiepiteni, hanem csak a
jelenlegi tarsadalmon akar valtoztatni az erkolcs alapjan, azaz csokkenteni
akarja a toke es a penz szerepet, viszont novelni akarja az emberi ertekek
sulyat a tarsadalmi eletben. A MIEP Jezus tanitasa alapjan "A ember van a
szombatert, vagy a szombat van az emberert?" elv alapjan all, azaz
aktualizalva: "Az ember van a gazdasagert, vagy a gazdasag az emberert?".

>Nem volt eleg 50 ev ideologiai-erkolcsi politizalas ?? Vagy az egy
>masik ideologia-erkolcs volt ? Es mi lenne a velemenyed egy
>racionalis-pragmatikus politizalasrol ?

Szukseg van egy erkolcsi alapon allo politizalasra, mely nem valtozik minden
nap "pragmatikus" okokbol.

 irta:

>80 % a vallasos
>zsidok szamaranya? (Nyilvan csakis erre gondolhatsz, hiszen mint fentebb
>irod, nem tamogatsz semmifele fajelmeletet, es mint lentebb mondod, a
>zsidokat nem tekinted idegennek, hanem magyarnak.

A zsido termeszetesen nem csak vallas, hanem nep is. Az a zsido, aki nem
tartja magat zsidonak, hanem pl. magyarnak, az egyszeruen zsido szarmazasu
magyar. A szarmazas nem fugg az ember akaratatol, nemzeterzesetol, hanem ez
egy biologiai teny. En pl. hiaba nem erzem magam nemetnek, s hiaba nem tudok
egy szot se nemetul, azon a tenyen, hogy az egyik dednagymamam szintiszta
Szudeta-videki nemet volt nem tudok valtoztatni. Ugyanigy van pl. baratom,
aki bar nem erez semmifele kozossget Izraellel, regen megkereszkelkedett es
mar romai katolikus, de azon a tenyen, hogy vereben zsido ver van nem tud
valtoztatni. Azaz a zsidosag nep es nem csak vallas. Emiatt is nevezzuk
kulon szoval a vallasi alapon allo zsidoellenesseget antijudaizmusnak, mig a
faji alapon allot meg antiszemitizmusnak. En pl. antijudaista vagyok, de
termeszetesen semmi kozom az antiszemitizmushoz.

>Apropo, nem tudsz Magyarorszagon veletlenul egy, csak egyetlen
>antiszemitat? Olyat, aki el is ismeri ezt magarol...

Vedd meg a Kotott Keve cimu lapot, ott szoktak lenni antiszemita irasok,
azaz melyek a zsidosagot kifejezetten faji alapon tamadjak. Ott azt is
elolvashatod, hogy bizonyitani kell mindenkinek a biologiailag magyar
szarmazasat ahhoz, hogy magyarnak vallhassa magat. Vagy az egyszeruseg
kedveert meg lehet nezni az internetes 24 ora cimu hungarista folyoiratot
is, ott is van nehany ilyen szoveg. Szoval vannak bevallottan antiszemitak.
De ezt osszemosni Le Pennel es Csurkaval csusztatas, kb. olyan csusztatas,
mintha azt mondanank, hogy Lenin es a jelenlegi szocialdemokratak egy es
ugyanaz lennenek. Le Pen partjaban vannak negerek, arabok, zsidok is, ami
megmagyarazhatatlan a liberalis media Le Penrol sugalt kepenek ismereteben:
ugy tudom, hogy a Nemzeti Frontnak van egy neger politikusa is, valamelyik
francia varosban onkormanyzati kepviselo. A MIEP-ben is vannak magyarorszagi
nemzetisegiek, zsidok is, pl. Sandor Gyorgy ismert humorista, aki zsido
szarmazasu, gyakran dolgozik a Magyar Forum reszere. Sot van egy hires eset
is: az egyik gyori MIEP-alapszervezetnek van egy cigany tagja. Hasonlitsd
ezt ossze kerlek Hitler partjaval, ahol a tagfelvetelkor be kellett nyujtani
3 nemzedekre visszamenoleg a nemet eredet bizonyitekat, sot az SS-nel azt
hiszem, hogy 1750-ig visszamenoleg kellett ezt bizonyitani.

Tisztelt Marinov Ivan !

Abban az esetben mindenkepp menj el szavazni, ha az elozo... kormanyt le
akaradod valtani.

Hm . Az elobb majdnem "hatalmi elitet" irtam, de ez nem lenne pontos -
manapsag tudjuk egyaltalan kicsodak, micsodak alkotjak az "elitet".

Visszaterve : ha nem mesz el, es kedved ellenere alakul a valasztas,
akkor elvesztetted a jogalapodat a hatalomra kerulok elmarasztalasara.
50 % - ban legalabbis.

Udv :
     P. von Guldenburg

Brendel Matyas irja:

Az igazsagossag a szamomra most erdekes esetekben azt jelenti, hogy
Istennek nem celja az emberek szenvedese, tehat megerdemeletlenul senki
nem szenved. Megerdemeletlenul szenved az, aki nem tehet arrol, ami
tortenik vele, nem tesz semmi bunos dolgot. MIvel ilyen nincs,
megerdemeletlennek tartok egy szenvedest akkor is, ha a bunok aranyukban
nem indokoljak a szenvedest, illetve, ha a szenvedes targyanak nem sok
koze van a bunhoz.

It van a kulombseg a kereszteny es a nemkereszteny eletfefogas szerint.

Az ember vagy azert szenved mert

1. Megerdemli.
2. Vagy mert szenvedesevel az emberiseget segiti, hiszen egy szerves lenyt
(Krisztus misztikus testet) alkotunk.
3. Vagy mert szenvedesevel tokeletisiti magat.

A kereszteny vallas inkabb a masodik es harmadik pontot tartja fontosnak.

Rengeteg szent van aki tokelesedett a szenvedes altal. Atment a kohon es nemes
fem let belole.

Krisztus meg szenvedett az emberisegert.

Persz ha nincs letezes a hallal utan, akkor beismerem hogy a masodik es harmadi
k
pontnak nins ertelme, es ha van Isten akkor O igazsagtalan es kegyetlen, es job
b
ha nincs.
  Ha meg van tulvilagi elet, akkor az itteni elet csak egy lepes, egy fejlodesi
fok a jobb elet fele.

  Igy mind a kettotoknek igaza van a sajat felfogasa szerint.


--
Lengyel Sándor

Hass, alkoss, gyarapits,
S a haza fényre derül. (Kölcsey)

On Thu, 14 May 1998, Lengyel Sandor wrote:

>
> Az ember vagy azert szenved mert
>
> 1. Megerdemli.
> 2. Vagy mert szenvedesevel az emberiseget segiti, hiszen egy szerves lenyt
> (Krisztus misztikus testet) alkotunk.
> 3. Vagy mert szenvedesevel tokeletisiti magat.
>
> A kereszteny vallas inkabb a masodik es harmadik pontot tartja fontosnak.
>
> Persz ha nincs letezes a hallal utan, akkor beismerem hogy a masodik es harma
dik
> pontnak nins ertelme, es ha van Isten akkor O igazsagtalan es kegyetlen, es j
obb
> ha nincs.

A masodik ponttal kapcsolatban az a kerdesem, hogy hogyan segiti egy ember
szenvedese a tobbi embert, ha az a szenvedes olyan, mint amilyenrol irok.
Tehat nem megerdemelt, nem indokolt, pusztan a sors (Isten) rotta ki.

A harmadik ponttal kapcsolatban szinten nem tudom elfogadni, hogy az ilyen
indokolatlan szenvedesek altalaban a tokeletesedes utjai lennenek.
Vannak ilyen emberek is.

Mindezek mellett, es az elet utani elettol fuggetlenul nem tudom
elfogadni, es nem tartom jonak a 2. es harmadik pontot. Szamomra ha Isten
utjai ilyenek (lennenek), akkor ez az Isten nem jo isten. Es mar csak
ezert sem tudok hinni benne.

Sandor, mindenesetre koszonom epito jellegu valaszodat. A

math