Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 302
Copyright (C) HIX
1998-01-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 pezsgo (mind)  40 sor     (cikkei)
2 torzsfejlodes az anyamehben (mind)  11 sor     (cikkei)
3 Az abszolut mozgas elve /2./ (mind)  195 sor     (cikkei)

+ - pezsgo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv !

Most irok eloszor a Tudomanyba, tehat egy rovid bemutatkozas :
Rehak Tamas vagyok, a tudomanyok kozul elsosorban a fizka, a
csillagaszat es a szamitastechnika erdekel kulonosen. Persze a tobbi
sem all tavol tolem.

A helyi sajto egyik szamaban olvastam 31-en a kovetkezot :

"Pezsgot azert nem lehet felvinni a vilagurbe, mivel a szensavbuborekok
a sulytalansag hatasara szetrobbantanak az uveget, vagy akar a femdobozt is."

Egy kerdesem lenne : miert ?

En ugy tudom, hogy az urallomason (mert a MIR-rol volt szo), normalis legkori
nyomas van. Az uvegben levo nyomas ugyanakkora lehet mint a Foldon, a kulso
nyomas is ugyanakkora, tehat szerintem az urallomas fedelzeten nem robbanna
szet az uveg. A gravitacio hianya sem magyarazat szerintem. Az itt jelenleg mel
-
lekes, hogy ha kibontjak, abban a pillanatban mindenfele szetfrocskolne a pezsg
o,
es az urhajosok csak a pezsgofurdot elvezhetne apro cseppekben.

A felvitel soran esetleg a teherurhajoban tortenhetne ilyesmi. Azt nem tudom, h
ogy
ott is biztositva van-e a legkori nyomas es a megfelelo homerseklet, de feltete
lezem,
hogy igen, mert gondolom, hogy vannak kenyesebb dolgok is, melyeket nem lehet
csak "ugy" feljuttatni (etelek, muszerek).

Tehat ha mindenhol jelen van a legkori nyomas, akkor a pezsgosuveg miert durran
na
szet ? Es a femdoboz ?

Van valakinek valami otlete ?

Elore is kosz a valaszokert :

Tamas

+ - torzsfejlodes az anyamehben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Boldog uj evet minden tudosnak!

Igyekszem a teli alom csipait mihamarabb
kidorgolni a szemeimbol es gatyaba razom
a relativ honlapot. Addig is egy erdekes
kerdes. Kozismert, hogy a magzat az anyamehben
mintegy megismetli a torzsfejlodest.

Mi lehet ennek az oka vagy celja?

Feri
+ - Az abszolut mozgas elve /2./ (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt elmelkedok tarsasaga!
           Az E=mc2 es az abszolut mozgas   (2. resz)
   A radium es mas elemek sugarzasa azt mutatta, hogy az elemek
tomege az atalakulas soran csokken. Mi tortenik az anyaggal?
A sugarzas nem mas mint energia, - pl. hosugarzas -, az energia
viszont a sulytalan eter rezgese. Ebbol egyenesen kovetkezik,
hogy az anyag atalakult energiava, tehat az anyag nem mas,mint
az energia ujonnan felismert megjelenesi formaja. Ebbol az
esszeru gondolatmenetbol szarmazott az E=mc2 ertelmezesenek
korai formaja. Az ertelmezes tovabbi kovetkezmenye, hogy az
anyagmegmaradas torvenye ervenyet veszti, hiszen az anyag at-
alakulas utan a sulytalan eter rezgesekent mar nem rendelkezik
sulyos tomeggel, masreszt az energia-megmaradas torvenye tel-
jesebbe valik, kiegeszul az energia ujonnan megismert alakjaval,
az anyaggal: az anyagmegmaradas torvenye "beolvad" az
energia-megmaradas torvenyebe.

            Az E=mc2 ertelmezesenek valtozasa
   Az E=mc2 osszefugges masodik ertelmezese azonban alaposan
megvaltoztatja az eddigiekben ismertetett kepet. Mai ertelme-
zese visszaallitja eredeti jelentosegeben az anyagmegmaradas
torvenyet, amely az energia-megmaradas torvenyevel szoros vi-
szonyban, aranyossagban van. Ezek szerint minden energia atadas
tomeg atadasaval jar, peldaul, ha egy testet gyorsitunk, novel-
juk a gyorsitott test tomeget is, ha fekezzuk, a fekezes soran
a test ad at tomeget a fekezest okozo kornyezetenek, tehat a
test tomege csokken.
   De miben rejlik a masodik ertelmezes fizikai alapja?
   1932-ben Chadwick felfedezi a neutront, amely az atommag
egyik epitoeleme. A neutron elektromos tulajdonsaga, hogy nem
rendelkezik elektromos toltessel, vagyis semleges reszecske.
Felmerul a kerdes, ha letezik az anyagi vilagban elektromos tol-
tes nelkuli reszecske, arra is igaz-e a tomegvaltozas jelensege,
amelyet eddig eppen az itt hianyzo toltessel indokoltunk? Azt
kellene tapasztalnunk, hogy ha nincs elektromagneses eroter,
akkor nem johet letre a latszolagos tomegvaltozas sem. A kiser-
letek azonban azt mutattak, hogy amikor neutront tartalmazo
atommagot gyorsitottak fel, ugyanazon tomegnovekedest szenvedte
el a neutron is, mint a toltessel biro proton.
   Kesobbiekben tovabbi elektromos toltessel nem rendelkezo
reszecskeket fedeztek fel, amelyekre a tomegvaltozas jelensege
ugyanugy ervenyes, mint a sajat toltessel rendelkezo reszecskere.
Ezen jelensegeknek az egyenes kovetkezmenye, hogy a tomegval-
tozas nem vezetheto vissza az elektromagneses jelensegekre,
vagyis a korabbi, a szazadfordulo idejen kidolgozott modell nem
lehet teljes annak ellenere, hogy a tomegnovekedes merteket he-
lyesen allapitja meg.
    De terjunk meg vissza Chadwick neutronjait megelozo idokre.
Einsteinben felmerul a sulyos tomeg valodi valtozasa, de az nem
egyeztetheto ossze a tehetetlen tomeg latszolagos valtozasaval,
es ellentmondasba keverednenk a relativitas elmeletevel. (A me-
chanikai relativitas elve ugyanis megkoveteli, hogy a testben
semmilyen, az abszolut mozgassal aranyos valtozas ne kovetkezzek
be. Ha a test gravitalo tomege valodi valtozast szenvedne az
abszolut mozgassal, akkor megkulonboztethetove tenne az egyenes
vonalu egyenletes mozgast vegzo rendszereket. Hogy ilyen val-
tozas megis bekovetkezik, Einstein vonatkozo munkainak idejen
meg nem volt indokolt, az elso ilyen iranyu kiserleti eredmeny
csak 1932-ben, a Chadwick altal felfedezett semleges neutron
reven jelenik meg a fizikaban. Ez alapjaiban kerdojelezte meg
a Kaufmann altal mert tomegvaltozas latszolagossaganak elektro-
dinamikai magyarazatat.)
   Kitart a korabeli Thomson-fele anyagelmelet mellett es ezert
abban latja a megoldast, hogy itt  valamilyen tovabbi jelensegnek
kell szerepet jatszania. A tehetetlen tomegvaltozas es sulyos to-
megvaltozas fizikai ertelemben ugyanis akkor ellentmondas mentes,
ha mindketto egyutt valtozik. Mint Einstein egy igen egyszeru ki-
serlettel demonstralva megallapitja: "egy es ugyanazon test
ugyanabban a gravitacios terben kulonbozokeppen esne szabadon,
energiatartalmatol fuggoen" (1911), vagyis, ha csak a tehetetlen
ellenallas valtozik viszont a test sulyos tomege valtozatlan ma-
rad, akkor ez a tapasztalattal ellentmondo jelenseghez vezetne.
Az ellentmondas feloldasat latja meg Minkowski ter-ido elkepze-
leseben, ugy talalja, hogy ezekre lehet visszavezetni a sulyos
tomeg valtozasanak problemajat. Ha ugyanis valojaban nincs is
sulyos tomeg, hanem a gravitacio is latszolagos, egy  geometriai
jelenseg, amely oka a ter gorbulete (altalanos rel. elmelet
1916), akkor megszunik a gravitaciobol  szarmazo ellentmondas.
   A klasszikusnak nevezheto gravitacios es elektromagneses
eroterek mellett ma mar lenyegesen tobb eroteret ismerunk. Ezen
eroterekben zajlo fizikai folyamatokat, ahol az elektromagneses
es gravitacios eroter szerepe sok esetben jelentektelenne valik,
sulyos es tehetetlen tomegvaltozas kiseri. Ahhoz, hogy a fizika
egyseges legyen, minden egyes eroter-tipushoz ki kellene dol-
gozni a latszolagos tomegvaltozas "mechanizmusat", hiszen itt
mar nem elektromagneses eroterekrol van szo.
    Az E=mc2 osszefugges mai ertelmezese azonban nem indo-
kolja Einstein eljarasat, meg ha a korpuszkularis felfogas korai
szamitasokbol kovetkezo eredmenyei elternek is a tapasztalattol.
(Merkur perihelium elfordulasanak, a foton palyajanak a Nap
gravitacios erotereben valo elhajlasanak ertekei.) Az E=mc2 osz-
szefugges mai ertelmezese kiserletileg is igazolt, tapasztalati
teny, ennek kovetkezteben valosagos tomegvaltozassal, tehat
nemcsak tehetetlen, hanem sulyos tomegvaltozassal kell szamol-
nunk. Kovetkezmeny peldaul, hogy a bolygok perihelium elfordu-
lasanak okat a valodi tomegvaltozasban kell keresnunk. (Ne fe-
ledjuk, hogy akkoriban a Tejutrendszer szerkezetet meg nem
ismertek, es igy azt sem, hogy a Naprendszer kozel 400
km/masodperc sebessegu keringo mozgast vegez.) Ha valaki a ter
gorbuletebol levezetett valtozasokat a tovabbiakban is ervenyes-
nek kivanja tekinteni, akkor a ket hatas osszessegevel kell sza-
molnia, amely viszont a tapasztalattol jelentosen eltero elfordu-
last ad eredmenyul a peldaban szereplo Merkur eseteben.
  Planck "A relativitastol az abszolutig" cimu 1924-es eloadasaban
kifejti, hogy az E=mc2 osszefugges az energia abszolut ertekehez
vezet: "Erdekes talalkozasnak kell nevezni, hogy eppen egy a rela-
tivitasra vonatkozo elmelet vezetett a fizikai jelenseg energiaja
abszolut ertekenek meghatarozasahoz...a  r e l a t i v i t a s el-
meleteben a v a l a s z t o t t  vonatkoztatasi rendszertol valo
fuggesrol,  i t t  azonban  a vizsgalt jelensegnek a FIZIKAI ALLA-
POTTOL VALO FUGGESEROL VAN SZO." (Planck is egyetert azzal, hogy
az anyag az energia egyik megjelenesi formaja, amely atalakulhat
energiava, ezert csak az energia abszolut ertekeig jut el.)
   Planck szerepet azert kell kulon kiemelni, mert felhivja a fi-
gyelmet arra, hogy a szet kell valasztani a mozgasok vizsgalata-
nak modszereit: a tetszolegesen megvalasztott koordinatarend-
szerekbol vizsgalt jelensegeket (relativ eredmenyeket kapunk), el
kell valasztanunk attol, amikor az anyag fizikai tulajdonsagaibol
vonunk le kovetkezteteseket.

               Az abszolut mozgas uj felfogasban
   A minket erdeklo halado mozgas tapasztalati torvenye szerint,
annak egyik hatarerteke a fenysebessegu mozgas (ezt a testek
csak megkozelithetik), masik, jelenleg tapasztalati igazolas nel-
kul allo hatarallapota, amikor egy test nem vegez halado mozgast
a terben, tehat abszolut nyugalomban van.
   Rendelkezunk azon fizikai meresek alapjan megallapitott osz-
szefuggessel, hogy a testek tomege fugg terbeli sebesseguktol.
(Ez a tapasztalati eredmeny ellentmondasban van a relativitas el-
vevel!) Ha egy test nem vegez a terben mozgast, akkor a test nem
rendelkezhet halado mozgasbol szarmazo tomegnovekmennyel,vagyis
tomege A HALADO MOZGAS SZEMPONTJABOL EGY MINIMUM ERTETEKET VESZ
FEL. Az ertek azert "minimum", mert a testek egyeb okokbol, pel-
daul homerseklet, forgomozgas reven is rendelkeznek jarulekos
tomegnovekmennyel. Ezen, nem halado mozgasbol szarmazo jellemzo-
ket a kiserlet folyaman allando erteken kell tartani ahhoz, hogy
csak a halado mozgas valtozasanak kovetkezmenyeit tudjuk vizs-
galni. Feladatunk eljarast talalni, egy test minimalis tomegu
fizikai allapotanak meresekkel torteno meghatarozasara. Az elvi
mereshez celszeruen egy test sulyos tomegenek meghatarozasa lat-
szik kezenfekvonek, egy merleggel torteno meres eseten ugyanis
kikuszobolheto a dinamikus kolcsonhatas a kiserleti test es a
rendszer kozott, amelyben a merest vegezzuk.
     Az elvi mereshez egy sik feluletu merleget alkalmazhatunk,
amely felulet a Fold mereteihez kepest - jo kozelitessel - az
ekvipotencialis felulet egy darabjanak tekintheto. A meres soran
a viszonyitas alapjat a Fold tomege kepezi, amely rovid idotarta-
mu meresek eseteben, ugyancsak jo kozelitessel egyenes vonalu
egyenletes mozgast vegzo rendszernek tekintheto. A merleg felu-
leten mozgatott probatest tomeget kell megfigyelnunk, amely
feluletere a kiserleti test idealis esetben csak statikus nyomast
fejt ki. A merest a ter minden iranyaban el kell vegezni, ehhez a
Fold kulonbozo pontjain meg kell ismetelni a merest. Kulonbozo
iranyokban mozgatva a testet, amikor eppen minimalis tomeget
mutat a merleg, akkor az azt fogja jelezni, hogy a test mar nem
rendelkezik halado mozgasbol szarmazo tomegnovekmennyel,
tehat abszolut nyugalomba kerult. (Igaz, mai ismereteink szerint
nincs mozgas nelkuli reszecske, test, de halado mozgas szem-
pontjabol a test vegezhet belso rezgeseket, foroghat a tengelye
korul, ezen mozgasok mellett ugyanis meg nem vegez halado
mozgast, nem valtoztatja meg helyzetet a terben, ill. meghataroz
egy halado mozgas nelkuli "pontot".)
   Amig a korabbi evszazadokban az abszolut nyugalomban levo
testet a rendszeren kivuli terben kerestek, Newton pl allocsilla-
gokban, a kesobbi korok az eterben; az elobbiekben ismertetett
modszerrel, most magunk tudunk abszolut nyugalom allapotaban
levo testet letrehozni, fizikai jellemzojenek ellenorzott val-
toztatasaval.
   A tomegvaltozason kivul az anyag egy masik fizikai jellemzoje
is osszefuggesben van mozgasallapotaval, ez az anyagot alkoto
atomok, es mas reszecskek belso rezgese. Ezeket a rezgeseket
hasznaljuk ki az atomorakban. A kiserleti tapasztalat azt mutatja,
hogy itt eltekintve az egyeb okoktol, a halado mozgas megvaltoz-
tatja ezen rezge?sek periodusat, megpedig ahogy no pl. egy atom
halado mozgasbol szarmazo jarulekos tomege, forditott aranyban
csokken az atom rezgesi frekvenciaja. Az 1970-es evek elejen
vegzett kiserletek soran atomorat vittek repulogepen a Fold for-
gasiranyaban, majd azzal ellenkezoen - ebben az esetben a moz-
gas sebessege eppen egyezett a Fold forgasi sebessegevel, tehat
az ora a Fold forgasiranyaval ellenkezo iranyban haladva a Fold-
del egyutt jo kozelitessel egyenes vonalu egyenletes mozgast
vegzett, - es a foldon nyugvo atomorahoz kepest mertek az elte-
rest. (Az orakat szinkronban inditottak es ugyanugy allitottak
meg, ezek utan osszehasonlitottak az orak altal mutatott idotar-
tamokat.) Az eredmeny nemcsak az, hogy ezzel is kimutathato a
Fold forgasiranya, hanem az is, hogy az orak jarasa fugg a
"nyugalomban" levo orahoz viszonyitott terbeli mozgas iranyatol.
Ez pedig a tomegre vonatkozo, eddig ismertetett elvi kovetkezte-
tesekkel teljes mertekben egyezik. A meres megfelel annak a ko-
vetelmenynek, hogy a repulogepen es a foldon elhelyezett atom-
orak kozott nincs dinamikai kolcsonhatas a kiserlet alatt.
   Tudom, hogy nem mindenkinek all rendelkezesere  regebbi
szakirodalom.  Ezert a temat idezetekkel kivanom befejezni. ...

Tisztelettel  B.Janos

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS