Meszaros Ferenc legutobbi levele melbevago volt. A New
Scientist-bol idezett csikk valoban meggyoznek tunik, de
azert en ovatossagra intenek, ui. amig nem reprodukaljak
tobb helyen is ezt a kiserletet, addig csak egy kiserletnek
tekintheto, es mint tudjuk egy kiserlet nem kiserlet.
 Az ilyen vizsgalatok eredmenye rendkivuli modon fugg a
mintavetelezestol. Es en szemely szerint minden iyen ugykodes
mogott egy kicsit gyanakszom is, hogy esetleg nem a CD-lobby
penzelte-e a kiserleteket stb. Nyilvanvalo, hogy a CD-gyartok
 erosen erdekeltek az LP kiadasok teljes elsorvasztasaban.
Masreszt ha nem is lehet egyertelmuen donteni ket kulonozo
hanghordozo kozott, ettol meg lehet valakinek az a szubjektiv
erzese, hogy o hatarozottan jobban szereti a viniles hangzast.
Ezzel csak azt akarom hangsulyozni, hogy a fentebb idezett
kiserlet avagy inkabb amolyan statisztikai vizsgalat csak azt
bizonyitja, hogy rendkivul nehez megitelni a kis kulonbsegeket
ami lehet egy CD es LP hangzasa kozott. Masreszt valoszinu, hogy
a vizsgalatban eleg jo cuccokat hasznaltak mind CD mind analogos
oldalon, amely szinten mar valoszinu, hogy paranyiak a hangzasbeli
kulonbsegek. Valosagban azonban rendkivul rossz kiadasu vacak
CD-kkel lehet talalkozni a piacon.

  A hallgatasi tesztet en a kovetezokeppen vegeztetnem el:

 eloszor a kiserleti alanyokat behivnam elohallgatasra. Itt 
mindenki meghallgatna a kiserletben felhasznalt CD es LP lemezeket
kedve szerint ismetelve. Ekkor sajat maganak meggyozodhetne rola, hogy
hall-e lenyegi kulonbseget a kulonbozo hanghordozok kozott.
Ui. ha van kulonbseg kozottuk, az nyilvan nem azonnal szembetuno,
csak nemi gyakorlas utan. Ez olyan mintha kezdo sportloveszeket arra kernenk,
hogy talaljak el a tabla kozepet nehany lovesbol, aztan amikor
kudarccal vegzodne a verseny, megallapitanank, hogy hat az ember
alkalmatlan arra, hogy fegyverrel lukat lolyon.

  Az eloteszt utan aztan kovetkezhetne a donto kiserlet termeszetesen
tetszoleges CD-LP leosztasban a lemezjatszok tokeletes inkognitoja mellett.
Gondoljuk csak meg, hogy az emberi agynak milyen nehez memorizalni a
kulonbozo hangzasbeli kulonbsegeket. Ehhez gyakorlott ful kell, es 
minden esetben alaposan tanulmanyzoni kell az adott hanganyagot.



  Udv. Durbincs Sogor

>Eva ) irta:

>Erdekessegbol a kutatok
>megvizsgaltak a D4 receptor es a vallalkozo szellem kapcsolatat. Egy
>reprezentativ csoporttal a vallalkozo szellemet tesztelo kerdoivet
>toltettek ki es parhuzamosan a D4 receptorukat is kielemeztek. Az
>eredmenyek azt mutattak, hogy azok, akik magas tesztpontszamot ertek el
>(azaz valalkozobb szellemueknek tekinthetok, mint az atlag) azoknak a D4
>receptora gyengebben kototte meg a dopamint, tehat tobb stimulusra van
>szuksege az agyuknak hasonlo oromerzet eleresehez.

Nagyon kivancsi lennek, hogy hogyan hataroztak meg az
elo" tesztalanyok agyaban talalhato D4 receptorok in vivo dopamin
koto kepesseget?

Remelem ezzel a kerdessel sikerul megtornom a Hi-Fi utobbi
idoben kialakult egyeduralmat! :- ))

Udv:
Gabor

Takacs Ferenc  [Hungary]>:
>Visszaterve a cikkedre egyebkent az amplitudo, es vele a feszultseg csak
>az altalad krealt rezisztiv hangszoroban aranyos a teljesitmennyel. De
>ilyenkor a feszultseg valtozasabol kovetkezoen nem nyerhetsz ki
>energiat, es persze hangot sem a hangszorodbol. A szallitando ...

Hi!

Bocs, hogy itt en is beleszolok egy kicsit, de nem tudtam megallni.
Mindenfajta energiaatalkito, ami vill-->mech. atalakitast vegez, villamos
oldalon feltetlenul "rezisztiv"-e viselkedik valamekkora reszben. Ha csak
reaktanciak (induktivitas, kapacitas) lenne merheto a bemeneten, akkor nem
mehet bele vill. teljesitmeny, es ki sem johet. (Pontosabban
energia-lengesek vannak, ki-be megy a delej, mint ahogy a meddo
teljesitmeny teszi.)
A hangszoro tekercs ohmos ellenallasa valszleg joval kisebb, mint amit
mukodes kozben lehet merni. Ez valoban csak veszteseget okoz. Ha
szupravezetobol lehetne a derot, akkor is javareszt rezisztive viselkedne a
hagszoro hang-leadas kozben.

Egyebkent: koszonet a hang-weboldalert. 

hjozsi

> Visszaterve a cikkedre egyebkent az amplitudo, es vele a feszultseg csak
 > az altalad krealt rezisztiv hangszoroban aranyos a teljesitmennyel. De

Valoban, a teljesitmeny rezisztiv terhelesen koztudottan a feszultseg 
(azaz amplitudo) negyzetevel aranyos. Reaktiv terhelesen, ezzel szemben,
a meddo teljesitmeny a feszultseg negyzetevel aranyos. Mindjart mas.

 > ilyenkor a feszultseg valtozasabol kovetkezoen nem nyerhetsz ki
 > energiat, es persze hangot sem a hangszorodbol. A szallitando
 > informaciot nem az aram jelenlete jelenti, hanem annak idobeli
 > valtozasa. Es ha a valtozast akarod kivenni az aramkorbol, akkor nem

Ajjaj ...
 
 > lehet az ellenallas rezisztiv. Rezisztiv ellenallassal csak melegiteni
 > lehet. Ha hangot, mozgast, mozgato erot akarsz letrehozni, akkor
 > szukseged lesz az aram egyebb dinamikus erotorvenyeire is, amely az
 > aramkorben vagy kapacitiv, vagy induktiv ellenallaskent jelentkezik.

Veletlenul valami keveset en is ertek a villanyhoz, es ebbol
kovetkezoen tudom, hogy *energiat* csak es kizarolag rezisztiv
terhelesen lehet kivenni. Ho, mechanikai, feny, EM, hang es altalaban
*barmilyen* energiat. Reaktiv terhelesen merhetunk feszultseget,
folyhat rajta nagy kover villanyaram keresztul es hosszi, de annyira
nem jon belole ki az energia, hogy nagyon. Ha a kozepiskolai 
elektrotechnikara visszaemlekszel, mar ott elmondtak egy bizonyos
cos fi ilyen jellegu fontossagat. Tisztan reaktiv jelleget egy
hangszoro csak akkor mutat, ha a membranja vegtelenul konnyu, a 
tekercse szupravezeto es az egesz vakuumban ul. 
Ekkor valoban nem mutat ohmos jelleget, igaz, nem is szol. Ha szol, 
akkor az azert van, mert rezisztiv (es nincs vakuumban :-).

Nem szabad osszekeverni a rezisztiv terhelest es az ellenallast, 
mint alkatreszt ... 

Tovabba, a hangnyomas aranyos a hangszorora kapcsolt feszultseggel, az 
intenzitas pedig a teljesitmennyel. 

Azzal kapcsolatban, hogy a magasabb frekvenciak a frekvenciaarany 
negyzetevel nagyobb teljesitmenyt igenyelnenek megjegyzem, hogy a zongora
van vagy 6 oktav, azaz 1:64 a frekvenciaterjedelme. Ehhez mintegy 4000
lenne az altalad javasolt teljesitmeny arany. Ugye nem gondolod
komolyan, hogy ha a basszus hur megrezgetesehez a zongoristanak
mondjuk 100 mW teljesitmennyel kell a billentyure utnie, akkor a 
jobb kezevel ezzel egyidoben 400W-os bivalybarom modjara kell 
csapkodnia a legmagasabb hang billentyujet azonos hangerot elerendo ?

Remelem, a spektrumot nem kevertem bele es ez az eszmefuttatasom nem 
volt nehezen kovetheto,

Zoltan

Sziasztok!

Meszaros Laci ujra felteszi az eredeti kerdest:

: vagyis van-e, lehet-e racionalis magyarazata annak, hogy b=F5sz vajtfuluek
: (allitolag) felismerik a 20 kHz-nel vagott spektrumu zenet.

Szerintem nincs. Ugyanis, ha a ful lekeverne hallhato hangra az
ultrahangot, akkor a hallasteszteknel 16...20 kHz folotti hangot is
hallananak az emberek.

Erre lehet mondani, hogy a mezei hangszoro ugysem viszi at a gyenge jelet.
Ellenerv: frekvenciavaltok, tapegysegek, amikben nagyfrekvencias trafo
van, manapsag 20 kHz-en feluli kapcsolofrekvenciakkal dolgoznak, mert a
regi keszulekek 15..16 kHz-es ciripelest sokan zavaronak tartjak (en is --
mellesleg no" a hatasfok). Erdekes modon ezeket nem hallja senki, pedig
nem lehet rajuk fogni, hogy nincs bennuk teljesitmeny. Tovabba
negyszogimpulzusokrol van szo, tehat eleg szep frekvenciaspektrummal
rendelkeznek.

Ebbol en csak egy kovetkeztetest tudok levonni: kizarolag Batman hallja 
a 20 kHz-en feluli *hangon tu'li* frekvenciaspektrumot (ultrahangot). :-)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

T. Zoltan !
Tennek meg egy kiegeszitest a leveleddel, es levelemmel kapcsolatban.
Jogos reszedrol az az allitas, hogy a nagyobb frekvenciakon lehetnek
nagy amplitudoju jelek is, de ettol fuggetlenul igaz marad az is, hogy a
nagyobb frekvenciaju jeleknek nagy altalanossagban joval kisebb az
amplitudoja.
Van szamos hangszer, igy a fuvosok, es az enekhang is, amelyek
alaphangjai az amplitudo szerint kiegyenlitettek.
Ezert ezeknel a magasabb hangokat nagyobb erovel kell letrehozni.
Fuvosok jo reszenel az oktavvaltast eleve a nagyobb ereju fujassal
hozzak letre. De ez a torvenyszeruseg csak az alaphangra vonatkozik,
amelynek terjedelme altalaban alig haladja meg a ket oktavot, es ez a
tartomany altalaban a kozepmagas hangokra esik. A felhangok amplitudoja
itt is sokkal kisebb mint az alaphang.
A huros, es uto hangszerekre ez nem igaz. Itt a megszolaltatas
intenzitasa a zenesztol fugg, es fuggetlen a hangmagassagtol.

Utobbi levelemben tettem egy megjegyzest a Dolby rendszerekrol, de ez
valoszinuleg nem lehet megoldas a jelenlegi minoseg tovabbi javitasaban.
Ugyanis ezek a zajcsokkento eljarasok a magnoszalagok max. 40 dB
atviteli tartomanyat vannak hivatva megnovelni, es kozeliteni a
tranzisztoros kapcsolasok atviteli tartomanyahoz. De amikor a
tranzistoros kapcsolasok atviteli tartomanyat akarjuk novelni, akkor ezt
nem tehetjuk meg egy onmagaban is trazisztorosnak tekintheto
kapcsolassal, amelynek sajat zaja ugyanakkora, mint a javitando jele.

A tovabbiakban szeretnem taglalni egy kicsit azt a kerdest, hogy milyen
kovetelmenyeket kell tamasztani egy zenegeppel szemben. (Legalabb is a
szempontokat.)
A zene reszben akusztikai, reszben lelki produkcio. A zenei produkcio
elmenye az agyunkban alakul ki. Kello jartassag utan a zenei elvezet
nagyreszt fuggetlenne valik a hallastol. Peldaul Beethoven akkor is
nagyszeruen alkotott, amikor mar megsuketult. Vagy egy rockzenei
koncertre annak ellenere tomegek mennek el, hogy a nezoter harsogasa, es
a hatalmas hangero suketito ereje eleve lehetetlenne teszi a hallas
normalis mukodeset. Termeszetesen ahhoz, hogy a zene lelki elmennye
vallhasson, meg kell ismerkedni vele, es meg kell szeretni, amelyhez
nagy szukseg van a hallasra, es a jo eloadasokra, vagy azok jo minosegu
berendezesen valo hallgatasara.
A zene elsodleges informacioja az ami a partituraban is szerepel, vagyis
a hangszerek alaphangjainak rendszere, es azok idobeli osszefuggesei.
Ide tartozik meg a hangszerek megnevezese, es a dinamikai eloirasok. A
zene masodlagos informacioja az eloado interpretaciojabol szarmazo zenei
adalekok, amelyek jo esetben tovabb fokozhatjak a zenei elmenyt, de
rossz esetben tonkre is tehetik a produkciot. A zenei eloadas kozben
elkerulhetetlenul megjelennek olyan harmadlagos informaciok, amelyek a
kulonfele zavaro korulmenyekbol kovetkeznek. Ilyenek: a helyiseg
vizhangjai, a kotta lapozasa, a szekek nyikorgasa, a ruhak zizegese, a
ritmus labbal kopogasa, a torokkoszorules, kohecseles, hatter
beszelgetes, mas helyisegbol beszurodo hatter zajok. Rockzenenel
folytatodik a sor a nezoter uvoltesevel,  a mikrofonok gerjedesevel.
Ezeket a zajokat a hangmernokok igyekszenek maximalisan kiszurni, de ezt
nem lehet tokeletesen megoldani, es valami ezekbol majdnem biztos
belekerul a felvetelbe, ahol az mar eleve olyan tenyezo, amely zavarja a
zenei elvezetet. Ezekkel a korulmenyekkel minden zeneszerzo, es minden
eloado tisztaban van, ezert a zene dinamikai tartomanyat csak olyan
hatarok kozott varialjak amelyik meg elfogadhato, vagyis a leghalkabb
reszek is boven elnyomjak a hatterzajokat.. Senki nem szereti, ha egy
koncerten amelyre jegyet valtott, a zenekar olyan halkra veszi a
pianissimot, hogy abbol a szo legszorosabb ertelmeben semmit nem hall.
Igy elmondhato, hogy a jel-zaj viszony nem csak az elektromos
berendezesekre ertelmezheto, hanem fontos jellemzoje barmilyen elo
eloadasnak.
Ezert az abszolut hallaskuszobnek sincs kulonosebb jelentosege a
problema targyalasaban, hiszen az igenyes zene ez ido szerint sohasem
keletkezhet a maga alapzajos kornyezeten kivul.
Az persze kivanatos, hogy az elektromos berendezesek zaja ne legyen
nagyobb mint amellyel a felveteli kornyezetben szamolhatunk.

Nehany talalgatassal folytatnam arra vonatkozoan, hogy miert lehet
szukseg 24 bites D/A konverterre.
Mint korabbi levelemben is irtam, a digitalizalasnal lepcsosse valt jel
olyan zajok forrasa amely zavaro. A zajokat a jel kismerteku torzitasa
aran kiszurhetjuk. Az analog szuro kapcsolasoknal sokkal jobb megoldas
lehet, ha a jel lepcsoit meg digitalis allapotaban simitjuk el. Ehhez a
16 bites mintat nagyobb bitszamura, peldaul. 32 bitesre kell
konvertalni, es a jel mintafrekvenciajat is meg kell tobbszorozni. Igy
egy nagyobb felbontasu digitalis halo tereben elvegezhetjuk a lepcsok
megfelelo kisimitasat egy specialis interpolacio kereteben, esetleg
egybekothetjuk ezt egy bonyolultabb hangszinszabalyozassal, sot egy
szorzassal hangero szabalyozasra is sor kerulhet ugyancsak a digitalis
reszen belul. Az analog jel eloallitasara igy az erosites elotti a
legutolso fazisban kerul sor, lecsokkentve a szukseges, de zajos analog
aramkorok szamat. A 24 bites D/A konverterhez sokkal kevesbe torzito,
kisebb merteku analog szuresre van szukseg, raadasul nagyobb
frekvencian. Ez a valtoztatas akkor is sokat javit a 16 bittes
rendszeren, ha a D/A konverter nem tokeletesen pontos.

Udv: Takacs Feri

Kedves Hifistak!
     
     Javaslom, hogy a Tudomany mellett latogassatok a HANG nevu HIX listat 
     is, ahol a Low es High-end tovabbi aspektusaira is feny derulhet.
     
     GORDOS Laszlo >