Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 1914
Copyright (C) HIX
1996-02-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 szabadkozas (mind)  14 sor     (cikkei)
2 Olorinnak (mind)  8 sor     (cikkei)
3 Felsooktatas (mind)  70 sor     (cikkei)
4 Erdekes adatokat talaltam... (mind)  28 sor     (cikkei)
5 A tortenelem megint ismetli onmagat. (mind)  53 sor     (cikkei)
6 subs.forum@hix.com (mind)  1 sor     (cikkei)
7 A korszeru egyetem fele... (mind)  10 sor     (cikkei)
8 Re:Rakosi (mind)  10 sor     (cikkei)
9 A piacokrol (mind)  38 sor     (cikkei)

+ - szabadkozas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Peter (Nemenyi),

Igen, azt hiszem ugyanarrol beszelunk. Nem a megelhetesert prostitualodo tomeg
az elsodlegesen felelos. De azt se feledjuk, ki korpa koze keveredik,
azt... ? Ugye tudjuk a folytatast? Ma Magyarorszagon ereny a penzkaszalas
torvenytelenul.
Nem akarok karogo varjuva valni es erkolcsi malasztokat papos stilusban
elovezetni itt. Csupan annyit tennek a franciafoldre "menekules" diag-
nozisahoz, hogy egyre inkabb az az erzesem, nem banom, hogy anno veletlen
ide kerultem. Igy a gyerekeimet a tisztesseges szakma-keresre tudom 
orientalni, csalas-lopas helyett.
Az orszagos szabadrablas tarsasjatek reszeseinek pediglen csak annyit:
ne feledjek ezt a korpas maszlagot.
Udvozlettel : MM
+ - Olorinnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Abbahagyhatnad mar ezt az undorito, rosszindulato gozolgest.
Csak meginkabb lejaratja azt az oldalt, amit kepviselni igyekszel (remelem
rosszul).
Tudod, ki fut eloled? Almaidban? Nem vagy te egy kicsit beteg, Olorin?
Nekem ugy tunik te futamodtal meg az erdemi es tisztesseges vita elol
 Voros Miklossal.

MM
+ - Felsooktatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gyuri,

Igazad, van, higgadtan es korultekintoen kellene a felsooktatas jovojerol
beszelnie - elsosorban az abban reszeseknek, es az azert felelosoknek, hisz
kibicnek semmi sem draga - annak erdekeben, hogy e valoban "jovoalkoto"
agazat teljesiteni tudja feladatat.
Gondolom itt is sokan vagyunk, akik sokfele felsooktatasi intezmenyben
megfordultunk, es talan ossze tudjuk rakni tapasztalatainkat. talan 
tenyszeru es erkolcsi tamogatast nyujthatunk az otthon teljesitoknek.
Tehat tavol legyen tolem, hogy az igazi megoldas megtalojanak tekintsem
magam. Velemenyem azert van, es azt szivesen adom kozre.
1) Az altalad elmondott nyugati modell sokkal arnyaltabb, orszagonkent
valtozik, es altalanos szinvonalrol beszelni szerintem ertelmetlenseg.
Ami engem itt meglepett, az az, hogy a hazai hamar altalanosito, integralo
velemenyformalas helyett itt a kollegak sokaig merlegelnek, mielott iteletet
alkotnanak. Igy az itelet az egyes intezmenyekrol is lassabban szuletik meg,
de megbizhatobb, alaposabb analizis termeke. Megalkotasahoz illik ismerni a
resztvevoket, szakmai, tudomanyos teljesitmenyuket. A kepzesi profilt, 
celkituzest, programot. Eleg nagy az orszag, megis a kollegak egymas kozt
is jol tudjak, hol, milyen profilban mukodik egy tanszek, kik a nevesebb
szemelyisegei, hol vannak jelentosebb kutatocsoportok, es mik az eredmenyek.
HA itt gondod van egy speci teruleten, sokan tudnak neked segiteni,
elsosorban abban, hogy KIHEZ FORDULJ. Tehat a tajekozottsag es a meg-
merettetes sarokkove az ertekiteletnek. 
Az egyetem felveteli nelkul nyitott a bac utan tovabbtanulni vagyoknak.
Tomegek mennek a fakultasokra, aztan 40 % elvergodik a vegeig. Az egyetem
elso ket eve inkabb az alaptargyak nyulvanya, alapozo targyak halmaza,
persze alapveto orientaltsagot feltetelezve. A maitrise es kesobb a licence
az ami mar szaktargyi kepesiteseket es titulust is ad. Illdomos az otodik
ev elvegzese is, szemelyesebb formaban, elmelyultebb munkaval, mert a
munkaeropiac a sima egyetemi tomegkadert egyre nehezebben veszi fel.
Egyetem es egyetem kozott is kulonbsegek vannak, de egyes egyetemen belul is
az egyes szakagak elismertsege mas-mas sulyu. Egy szakman belul mindenki
tudja, melyek az un. Nagy Iskolak, ezt a munkaero toborzok is tudjak.
A hallgatok kozott is verseny van, van aki ezt idoben felismeri, es
versenyez, van aki csak melegedni jar be.
Az oktatasnak kulonbozo formai vannak, es a hatekonysag vizsgalata
mindig szempont, mert a penz itt sem dol a felsooktatasba (talan hire
ment a hetekig tarto sztrajkoknak is?). Egy nagyeloadas koltsegfaktora
nem azonos a gyakorlatokeval, persze az uzenet es a lecke sem ugyanaz.
Bizony az is elofordul, hogy a format az oktato szemelyes erdeke hatarozza
meg, de NEM EZ VALIK A JELLEMZOVE, es ez a fontos. 
Az oktatonak jelentkezokre komoly palyazati rendszer var. A kovetelmenyrendszer
nem megkerulheto, mielott allashelyre palyaznal, egy orszagos szelekcion
mesz at, un kvalifikacios listara kell kerulnod, ezt a listat a CV-d es
tudomanyos es oktatomunkad alapjan egy orszagos bizottsag intezmenytol fugget-
lenul allitja elo. Ha felkerulsz a listara, megszerezted a jogot palyazni
barmely intezmenybe. Ott is felveteli bizottsag elemzi a dosszied, es ha
erdekesnek talal, akkor meghivast kapsz egy szobeli expoze tartasara, ahol
eloadhatod a terveid. Fel kell keszulnod a tanszek profiljabol, ha be
akarsz oda kerulni.
miert mondom el ezt a magyar felsooktatas iranyitasi krizise kapcsan?
Mert meggyozodesemme valt, hogy csak szilard alapokra lehet komoly intezmenyt
alapozni, a nalunk megszokott kapcsolatrendszert szekunderre kell vissza-
szoritani, kulonben barmely reform es annak barmely ellenzese is csupan a
lobbyk harca marad. Es a kozos erdektol eltero parcialis erdekek megnyilvanulas
i
lehetosege.
Tehat teziseim eleje:
glasznoszty a felsooktatasban, erdemi megmerettetes, kovetelmenyrendszer.
Masodik: Intezmenyi hatasfokrol is lehet es kell beszelni. Sokszor volt
ellenerv a korabbi hazai vitakban, hogy nem lehet logarleccel merni a Petofi-
kutatokat, es nem lehet az orvosokat versenyeztetni a szineszekkel.
Nem is kell. A tarsadalom szakemberszuksegletenek becslesere is vannak
nyilvan modszerek (nem a tervgazdalkodasrol beszelek, vigyazat!)
Az intezmenyi letjogosultsag is merhetove kell valjek, kulonben nem lehet
dinamizmust vinni a rendszerbe. Egy megfagyott struktura a fejlodes halala.
NA mara  befejezem, mert merheto kell maradjak, udvozlettel : MM
PS:a kutatasrol, a gazdalkodasrol talan maskor, orulok, hogy a dolog
versenyresze egyre stabilabba valik, es a szelekcio erdemi
+ - Erdekes adatokat talaltam... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

..a business Central Europe februari szamaban:

Investing in Russia 1994 (Total: 3bn $)

1. Svajc        29%
2. USA          21%
3. Szingapur     7%
4. Kina          6%
5. Nemetorszag   5%
6. MAGYARORSZAG  4%
7. egyeb:       28%

A Svajcon is nagyon elcsodalkoztam. Nem tudom eldonteni, hogy ez most
svajci bankok befektetese vagy a kimenekitett orosz maffiapenzek cso-
rognak vissza legalis svajci vallalati kontosbe bujtatas utan.

Ami viszont megdobbentett, az a magyar befektetesek volumene. Kulono-
sen furcsa ezt egyutt olvasni a lap fo cikkevel, amiben a bankprivati-
zaciorol van szo, es a szerzok helybol kizarjak a bankok hazai priva-
tizaciojanak meg a gondolatat is sulyos tokehianyra hivatkozva. Koz-
ben a magyarok sokkal kockazatosabb piacba beleolnek 120 millio dol-
lart. (emlekeztetesul: a GE Capital 80 valahany millioert vette meg a
Budapest Bankot)

Vagy ez mar a magyar piacokat felvasarlo, es magyar szinekben pompa-
zo nyugati karvalytoke labanyoma :) lenne ?

Tamas
+ - A tortenelem megint ismetli onmagat. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Reven, hogy mi "kis nemzet"  vagyunk es eleg sokan nem magunk kozul,  igy 
szemunket rendszeresen meresztgetjuk azon  orszagok  politikai esemenyso-
rozatara ahonnan megvaltasunkat varjuk, amely sohasem erkezik meg.
Igy termeszetes, hogy politikusaink egy resze ertheto  aggodalommal koveti
az amerikai republikanus part elocsatarozasat. Az aggodas nem  kimondottan
egy esetleges republikanus elnokvalasztasi  gyozelem miatt van  terjedoben 
a liberalis politikusok kozt, hanem csupan egy ember,...Pat Buchanan miatt. 
Az aggodas olymerteku, hogy meg a Magyar Radio  is fullentett eloszor  Pat 
New Hampshire-i gyozelmet illetoleg az Establishment nagy oregje, Mr. Dole
elleneben. Ugy tunik a mostani politikai csoportok itt az Allamokban eler-
keztek ahhoz a pillanathoz, amikor ledobjak allarcaikat es kenytelenek 
szint vallani. Igy nem meglepo, hogy a jobboldal media-szocsove az  ameri-
kai szelep muvek nagy alakja, Rush limbaugh is hirtelen kritikusan szolal 
fel Mr. Buchanan ellen, nem vetven be hires - hirhedt vitakeszseget,  meg-
vedve az ugyancsak republikanus Pat Buchanant, akit mar antiszemita jelzo 
is ert. 
Mikozben figyelemmel kiserem Buchanan utjat a Koponyak hegyere, ahol  var
ra  az Establishment keresztje, bevillan par kep a multbol.

Barry Goldwater....

Szenator Goldwater hasonlo utat jart vegig a   hatvanas evekben  es  csak 
1973-ban  nyilatkozott  a  politikai  keresztfara  feszitett  szenatorrol 
W. Cronkite, apologikusan beismerven a hatvanas evek boszorkanyuldo-
zeset. 1964-ben, a kommunista kapcsolatokkal rendelkezo Martin Luther King 
Goldwater nevet Hitlerrel hozvan ossze,  a  politikust  antiszemitizmussal 
vadolvan, holott a sajat "jogtalanul" hordott neve  Kingnek mar  onmagaban 
is halgatasra kellett   volna, hogy intse a fekete papot,  aki  keverte  a 
vallast a politikaval, alszenteskedestol nem gatolvan. De persze azon idok 
nixon-pufoloi, mint  Jackie Robinson, Drew Pearson kulonos  eloszeretettel 
antiszemitaztak, naciztak le a szenatort. 
A kaliforniai valasztasi nagygyulesen    felszolalo  Goldwater  beszedjere  
igy reagalt Pat Brown Kalifornia governor-ja:     " Goldwater's acceptance 
speech had the stench of faschism...All we needed to hear was 'Heil Hitler'"
Persze villamgyorsan C.L. Sulzberger a New York Times-tol igy irt: 
"in January 1963 a dangerous group of a  financial  supporters  including 
racists and laborbaiters began to push Goldwater's candidacy...  the kind 
of business  backing behind the the Nazis in the early Thirties."
Micsoda arculutese ez az igazsagnak. Hiszen nem is oly  sokara pont  az a 
Georg Busch lesz az elnoke az orszagnak,  akinek a  csaladja a   Harriman
testverekkel karoltve epiti Hitler harci gepezetet. Es kedves olvasoim, a   
New York Times ekkor halgatott. Vagyis teljesen lenyegtelen, hogy az  el-
nokvalasztason a demokratak vagy a republikanusok az Establishmenthez hu-
seges embere nyer, csak ne olyan a partokon beluli fekete barany, aki ko-
molyan veszi  hazaja erdekeit.
Mint a tortenelem megmutatta  nekunk  Szenator Goldwater eseteben,  annak 
ellenere, hogy a kezdeti tomegszimpatia magasra  emelhet  egy  valasztasi 
jeloltet, a liberalis media  le  is  taszithatja  belyegzesei sorozataval. 
Masszoval, csak meredjunk  megbuvolten  az  amerikai  elnokvalasztasokra, 
lathatjuk nagyban azt, amit hazank meretehez kepest, kicsiben mi is  meg-
tapasztalhatunk a nyugathoz  valo felzarkozasunk eroltetese kozben.

NPA.
+ - subs.forum@hix.com (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)


+ - A korszeru egyetem fele... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

MM.irja:
>...Ki kell kovetelni az autonomiat.De fel is kell ra keszulni.Hazon 
>belul is demokratikusan.Az utolso szeglet attakaritasaig.Es az erre
>valo affinitast,elnezest,nem mindig lehet latni.

Hat igen.Erre szuletett a kovetkezo mondas:
Egy egyetemet atalakitani olyan,mint athelyezni egy temetot.Nagyon nehez
es raadasul nincs belso tamogatas.

Udv.Robert
+ - Re:Rakosi (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt FORUM!

Koszonom az eddig erkezett valaszokat, de szeretnem ha egy-ket reszletben
tovabbi felvilagositast tudnatok adni:

1. Melyik az a hat nyelv, amelyet allitolag jol beszelt?
2. Milyen iskola(ka)t vegzett?

Elore is koszonettel:
Kerekes Peter
+ - A piacokrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lenne par megjegyzesem a piac-vitahoz:

1. Nem minden aru csempeszaru a piacokon. Sok arut meg a vamfizetes utan is
megeri behozni az orszagba. En utaztam olyan buszon, amely tomve volt
Isztambulbol hozott arukkal. Tobbet sem teszem, mert a magyar hataron hat
orat kellett varnom, mig mindenki megcsinalta a vamugyintezest. A vamkezeles
onkentes bevallas alapjan tortent, de a vamosok tartottak szuroprobakat.
Megvesztegetest nem lattam, de nem kizart, hogy volt. Az isztambuli bazari
aru meg vammal egyutt is keresett cikk a magyar piacokon.
2. Sok aru megcsak nem is importaru. Sok kereskedo (vagy seftes, ha
tetszik) egyszeruen a gyarbol vasarol nagytetelben, es mivel a kinalt
portekat, amely ugyanaz, mint amit egy rendes uzletben meg lehet kapni, nem
terheli a nagyker arres es magas allando koltsegresz, meg profittal egyutt
is megeri a vasarlonak. Bevallom, ennek a kategorianak en is rendszeres
vasarloja vagyok.
3. Nem minden piacozo kereskedo bunozo. Nem mindenki arul hamis zarjegyes
italt es cigarettat, nem mindenki csempeszarut arul es a tobbi.
4. Az, hogy a vamosok is arulnak, bar nem kizart, de kicsit furcsa, az
elkoveto vamosnak pedig kockazatos. A vam es penzugyorsegnek ugyanis egyik
kedvenc idotoltese a piaci razzia. Mellesleg a vamosok nincsenek raszorulva
ilyen kisstilu trukkokre: ok nagyobb dolgokban jatszanak:-(
5. Azert nem a fegyver-, atomeromu-alkatresz-, sugarzoanyag- es
kabitoszerkereskedelem a dominans a piacokon.
6. A piacosok altalaban nem luxus Mercin jarnak, hanem turistabusszal vagy
oreg es szakadt jarganyokkal. Ok csak kishalak. A nagyhalak nem piacoznak.

Osszefoglalva: a lengyelpiacok oroken kialakult mai piacok elonyosek a
vasarlonak, mert ugyanazt az arut, bar rosszabb korulmenyek kozt, de
alacsonyabb aron megkaphatja, vagy a penztarcajanak megfelelo minosegu
hasonlo arut vehet. Elonyosek az eladoknak, mert versenykepesek a rendes
uzletekkel szemben, vagy penzze tudjak tenni szemelyes holmijukat.
Hatranyos a vevoknek, mert nincs reklamalasi lehetoseg (bar sok esetben meg
a gyartoi garanciat is nyujtani tudjak elektromos berendezesek eseten), es
nem mindig lehet biztos, hogy torvenyes eredetu az aru (bar sokakat ez nem
is erdekel).

Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS