Hello
"ne legyen kinezve az aki nem tudja
         fejbol Terje Rypdal teljes elettortenetet."
De ne am, mert en pl. meg azt sem tudom, hogy ki az. Te Nemethonban elsz?
Tudsz esetleg nehany nemet nyelvu jazz honlapot ajanlani??? Melyik SzJQ
felveteleket hallottad? Azt szeretem bennük, hogy "hobbybol" zenelnek, nem
ebbol elnek. Ez szerintem meglatszik a zenen is, nem kell ontani a CD-ket,
csak amennyit megis muszaj es persze a kozonseg igenyel. Tavaly a POTE
Jazzfesztiválon láttam is oket, semmi nagy ceco, egy kis proba, aztan mehet.
A Cotton Club Singers is ott volt legalabb 3/4 oraig hangoltak, cseszegettek
a "hangositot" es lenyomtak egy hideg profi musort, csupa popularis szammal.
(Es persze reklamoztak az uj lemezuket.) Akkor inkabb legyen kicsit
kopottabb a hangszer!

"Jazzistak meg csak elvetve bukkantak fel a listan, sajnos. Hallgatnak,"
Nem vagyunk hallgatsra itelve, nem moderaltak ki bennunket, es velemenyem
szerint nem is fognak. Nem tudom, hogy Pesten milyen jazzclubok vannak, itt
Pecs kornyeken nem sokrol tudok, azaz igy hirtelen egy sem jut eszembe. (ha
valaki tud irja meg!!!) Eloszor a Magyar jazzel ismerkedtem, most kezdek
kifele tekintgetni. Erdekelne nehany konkret eloado es cim abbol az idobol.
(50-60) Lehetoleg olyan amit cd-n is be lehet szerezni. Elkuldhetned maganba
azt amit mar regebben irtal a hangra a jazztortenetrol.
Ugy tunik Magyarorszagon senki sem hallgat jazzt a HANG-osok kozul, vagy
tenyleg csak hallgat???
Üdv: Wigand István

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: *** HIX HANG *** #375 ( 58 sor )
> Idopont: Fri Mar 19 06:39:41 EST 1999 HANG #376

> Biztos rosszul fogalmaztam:
> En arra gondoltam, hogy esetleg ezek a "savon kivuli" jelek
> befojasolhatjak a hallot hang minoseget?

Ez mar borzasztoan nehez ugy, meg a fiziologiai hallas sincs teljesen
felterkepezve,....majd irok errol is.

> Persze CD-rol van szo, csak peldanak hoztam fel az ATRAC-ot. Tehat
> attol,hogy nem halljuk (mivel elfedi a halkabb jelet) meg erzekeljuk?
> Itt is azt szeretnem megtudni, hogy az elfedett hang torzitott (mivel
> kissebb a kivezerlese, jobban torzit) atvitele megvaltoztatja a
> hangminoseget?

Nem teljesen vilagos a kerdesed. Ha arra gondolsz, hogy a kisebb amplitudoju
jelek nagyobb torzitasa okoz egy jellegzets CD hangzast, akkor ellent kell
mondanom. Ma  mar a konverterek a kis jelekre is nagyon jo torzitasi
ertekeket tudnak. Az elso generacios DAC-oknal volt magas erteku a kis
jeleknel a torzitas. Mostmar a mintavetel elegtelensege a fo ellenfel, de ha
arra gondolsz, hogy a 24bit/96KHz - es letezo eljaras mit jelent akkor olyan
nagyon nem lehetunk elegedetlenek a muszaki fejlodessel. Csak az a baj ennel
vagy a megjobb digitalis technikaval folvett anyagok is hordozzak a
jellegzetes kellemetlen hangzast.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Csalodas? ( 41 sor )
> Idopont: Fri Mar 19 09:33:12 EST 1999 HANG #376

> Probaljatok ki ti is, varom a tapasztalatokat, otleteket a jelenseg
> pontos magyarazatara. (nem pontos nekem is van)

Ez a szog a szoba akusztikai adottsagatol es a dobozod polardiagramjatol es
fazismenetetol fugg. Meglehetosen egyeni mennyire erdemes beforditani a
felsorolt okok miatt, de ugy hiszem ez nem egy ismeretlen dolog hifis
korokben.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Marshall ( 15 sor )
> Idopont: Fri Mar 19 02:48:27 EST 1999 HANG #376
Kedves Attus!

>  Ez az erosito a Marshall 8040 / state valve /, valamikor
> megjelent egy konyv, ami igen keves peldanyszamu, Jim
> Marshall kapcsolasait es informaciokat tartalmazott !

Nem ismerem ezt a kiadvanyt, de hallottam valamit errol az erositorol.
Nem tudom miert ezt a felvezetos erositot keresi... csak azert, mert
ez a fabol vaskarika esete. Persze nem tudom mire akarja hasznalni.

Udvozlettel Bese Attila

http://www.digitel2002.hu/aliscaorange

Tisztelt HANGosok,

Jurecz Lacinak,

>Mokasnak talaltam, hogy a parhuzamos dobozallas eseten a hallgatoi
>poziciobol ugy tunik, mintha a dobozok kifele allnanak...
>Nos, a parhuzamos helyzetbol nehany fokkal beljebb forditottam a dobozt,
>de csak annyira, hogy a hallgatoi poziciobol ugy tunjon, mintha
>parhuzamosan allnanak.
>Amit en hallok: 
> -a sztereo se nem lyukas, se nem fokuszalt
> -a szolamtisztasag jobb, mint barmely mas pozicioban
> -sokat profitalt a transzparencia
> -barmely hangeron ugyanoda pozicionalja a hangszeret, _semmilyen_ iranyba
>nem mozdulnak el.
> -a savszelek nem romlottak

Tokeletes megfigyeles,pontosan ez tortenik nalam is. A hifi iro-
dalomban ezt toe-in-nak hivjak. Bar ott sokszor preferaljak a tel-
jes beforditast - amikor a hangfal pont szembe nez - de az nekem 
sem mukodott. Az a nehany fok tenyleg igaz. Magyarazni nem tudom.
Illetve azt nem,hogy miert csak nehany fok is eleg a hatashoz.

Banfi Robertnak,

>Szeretnem CD jatszom analog fokozatat csovesre alakitani Tudtok WEB 
>oldalakat ami a temaval kapcsolatos? Elsosorban rajzok
     erdekelnenek.

http://indigo.ie/~andre/RealMcCoy.html
http://www.clarkson.edu/~stokessd/dac.html

>Hangokkal ezelott emlitetted,hogy az altalad epitett Anamaster jobban
>fejti ki hatasat ha le van arnyekolva.
>Ezek szerint erdemes az egeszet kulon kis anyekolo dobozba tenni?
>-Mint a tunert-

Igen,bar az akkor azt hiszem elsosorban a meresek miatt kellett.
Mindazonaltal az eddig modifikalt jatszok ezt nem igenyeltek,leven
(igen keves kivetellel) kozepkategoriajuak voltak es a lanc,amibe
visszakerultek nem igazan highend-ek voltak. (az enyem sem az!)

Ha berakod egy zart arnyekolo dobozba, akkor atvezeto kondin
(1 - 10 nF) vidd be a + tapot es kiskapcitasu atvezeton (max.5 pF) 
hozd ki a clock-ot. A dobozt leforrasztas elott toltsd fel finom 
kvarchomokkal( kiolvadt nagyaramu biztositekbol nyerheto), hogy a 
kvarc nemharmonikus gerjeszteseit (motor!) csokkentsuk.
Ird meg a tapasztalataidat,kerlek!


>A kabeled csoves vegfokhoz is passzol?

Igen. Elvben a forrasimpedanciara nem kenyes,csak a lezarasokra.
Arra viszont igen. De a jo lezarast igen szep terrel es hang-
rajzolassal halalja meg. Tobben mondtak,hogy holografikussa
valik a terlekepzes. Csak elektrosztatikusra ne rakjatok ra,
annal kesz katasztrofa ez a kabel! Sajnos kiprobaltuk.Osszeom-
lott a sztereoter. Hat az egy mas vilag.

Best of listening,
Istvan

Haliho

Tibi írta:
> Sajnos a legutobbi lemeznel az utobbi modszerrel irva is
> tapasztaltam, igaz csak nehagy masodperc erejeig - a pattogast.
> A kerdesem az lenne, hogy mi okozhatja ezt?

Ezt igy latatlanban eleg nehez megmondani.
A begrabbolt WAV fileok is pattogtak?
Ha igen, akkor az olvasas kozben tortenik vmi gubanc.
Esetleg probalj ki masik grabbelo prg.-t (Nekem aCDex az uj kedvencem.
Free, es grabbeles kozben tud MP3-ba tomoriteni is)
Az is megoldas lehet, hogy ha visszaveszel az iras/olvasas sebessegebol,
attol fuggoen, hogy hol van a gond.


> Temakor: Nem erdekel, hogy kit nem erdekel. ( 8 sor )

???
Mi volt a level celja?  Nem volt benne semmi!

>      A DA (a tipusat most fejbol nem tudom) jobb es bal oldala teljesen el
>      van valasztva egymastol,a jel "fold" is.
>      Ezt kellene nekem a csoves fokozatra illeszteni amin viszont a ket
>      oldal foldje es meg a tap fold is azonos.
>      Mekkora gond az,ha a DA kimenet foldjeit kozositem?

Nem lenne egyszerubb szimetrikus bemenetu kapcsolassal ikuszobolni ezt a
problemat?

Pa:Magic

Kedves HANGosok!

Bese Attila irta (audiokultura II.):

> terheles eri az idegrendszert. Tovabba ha feltetelezzuk, hogy letezhet olyan
> nagy frekvenciaju rezges, amelyet muszerekkel detektalni nem tudunk, de ezt
> egy szerkezet  - valamilyen modon arnyekolni kepes, akkor elkepzelheto, hogy
> alacsony frekvenciaval torteno kolcsonhatasat az ember erzekelni kepes.

Nem tudom mit akartal itt mondani, de nagyon "erdekesen" talaltad.
"...ha feltetelezzuk, hogy letezhet....es egy szekezet valamilyen modon...
akkor elkepzelheto...." 
Ilyen mondotszerkezetet vegtelen lancba fuzve, a pontozott teruletet
kitoltve en barmit, es annak akar az ellenkezojet is "belatom" Neked.
Mos nem villogtatom iroi kepessegeimet, de pillanatok alatt "levezethetnem"
ezzel modszerrel, hogy a Rak kod, vagy mondjuk a Mir urallomas is "valamilyen" 
uton-modon hatassal van a hangra.

Komolyra forditva a szot, mifele "nagyfrekvencias sugarzasra" celoztal?
Azert maradjunk a jozan esz talajan! Talan elektromagneses sugarzas?
Milyen "nagyfrekvencias", talan rontgen, vagy egyenesen gamma sugarzas?
Ezek leteznek mondjuk egy reaktornal es a detektalasuk cseppet sem
problematikus. 
Vagy netan valamilyen reszecskesugarzasra gondoltal?

Amugy manapsag tipikus az altudomanyokban, hogy letezo fizikai
 fogalmakat (energia, sugarzas, rezonancia stb.) hasznalnak, hogy ezzel
 keltsenek meggyozo hatast a tajekozatlan olvasokban. 
Ha az olvaso belelapoz egy fizikakonyvbe, akkor azt latja, hogy ezek
 a fogalmak valoban leteznek, tehat "hu, de tudomanyos az elmelet". 
Viszont ezek a fogalmalmak pontosan definialtak, pontosan tudjuk, 
hogy mit jelentenek es mire vonatkoznak! Ha az eredeti jelentesuknek megfelelo 
tartalommal ertelmezzuk, akkor az ilyen magyarazatok,
valamint az altudomanyos blablak ertelmetlenne valnak.
(Ezzel nem azt mondom, hogy Te altudomanyt terjesztesz.) 

Kovary Peter a 371. Hangban nagyon jol megragadta a lenyeget, ajanlom 
mindenkinek ujraolvasasra! 

Idezek belole:

> Szerintem sarkitott a kerdest igy felvetni. A hang egyertelmuen a levego
> rezgese. Semmi mas. Tehat ha ezeket a rezgeseket nagyobb huseggel
> tovabbitjuk, akkor a zene elethusege is nagyobb. Analog technikaban
> persze a torzitas [harmonikus, intermodulacios, tranziens] nem az
> egyeduli hibaja az alakhusegnek, ezert a torzitasmeres, amit
> szinuszjellel mernek [ez nem zenei hang] az intermodulacios es a
> tranziens torzitas, amit szabvanyban rogzitett szinten egyszeru jelekkel
> mernek, [nem pedig zenei informacioval], nem eleg a rendszer minosegenek
> jellemzesere. De ha mondjuk egy eleg bunyolult, es hosszu, valtozatos
> zenei jellel mernenk az erosito ki es bemeneten az
> eltereseket, akkor imho eleg jol megfelelne a meresi eredmeny a
> meghallgatasi ertekeleseknek. De hat ez a bonyolult zenei jel eleg
> nehezen kezelheto, leirhato.

Itt van a kutya elasva!
Hasonlo dolgokat irogattam mar en is, maskepp fogalmazva, valamint azt is 
megjegyeztem regebben, hogy a digitalis jel definicio kerdese, tehat en 
mondom meg, hogy mit tekintek annak. En mondom meg, hogy mi bir 
informaciotartalommal az altalam keszitett "gepnek". Az pesze mas kedes, 
hogy ezt az informaciotartalmat ezer dolog befolyasolhatja, raadasul nagyon 
osszetett modon. 
Idezem ujra Petert:
  
> Digitalis technikaban egyszerubb a helyzet. Az _elektronika tisztan
> digitalis reszeben_ a jelnek valoban ez a ket tulajdonsaga van. Raadasul
> a jitter nagyon jol javithato. Tehat a biteket akar papiroson, tintaval
> irva, vagy lyukszalagon legipostan is elkuldhetjuk a vilag tulso vegere,
> ott megfeleloen elektronikus formaba konvertalva, ahol a kis jitterrol
> jo minosegu keszulekekkel gondoskodunk pontos, hu masolatot keszithetunk
> a digitalisan kodolt zenei informaciorol. Raadasul kozben megfelelo
> hibajavitas es bitellenorzes eseten tetszoleges szamu konverziot is
> elvegezhetunk rajta.
> 
> En ugy gondolom, hogy nincsen a digitalisan kodolt jelnek mas
> "dimenzioja". Nem hat ra az, hogy milyen mikrostruktutaju anyagokon
> keresztul tovabbitjak az elektromos formaju jeleket, hogy milyen
> mikrostrukturaju kozegen rogzitik, hogy milyen mikrostrukturaju anyag
> van a "kozeleben", es hogy jol imadkozott-e a kezeloje. Egeszen addig,
> amig ez nem okoz bithibat, jitterelterest, de utolagos jittercsokkentes
> eseten meg ez utobbi
> sem fontos.

Amugy Nalad Attila, a fogalmak allandoan keverednek! 
Egyszer azzal ervelsz, hogy a kis torzitas nem hallhato, maskor pedig a ful
 rendkivuli erzekenysegere celzol. A valasz a fenti idezetekben van.

Ne keverjuk ossze, hogy az osszetett zenei jelek szubjektiv, emberi
 erzekelese muszerekkel nehezen megfoghato, valamint az alapveto 
fizikai kolcsonhatasok eszleleset. Muszerekkel erzekelheto sugarzasok,
eroterek, reszecskek sok-sok nagysagrandel pontosabban detektalhatoak,
mint amire az ember kepes. Az ember szemenel sokkal pontosabb optikak
is vannak, megsincsen jolmukodo kezirast olvaso szamitogep.
De nem azert, mert valamilyen "rejtelyes sugarzas" arad a kezirasbol!
Tudom ezek a hasonlatok santitanak, de a problemara es az arra adott 
magyarazataid abszurditasara ravilagitanak. 

Az eszlelesrol megjegyzem, hogy pl. reszecskek detektalasanal 
akkor lep fol problema, ha az adott objektum nem akar kolcsonhatasba 
lepni semmivel. Valaminek az eszlelese = a muszer es az objektum 
kolcsonhatasa. (Igy van ez az emberi erzekelesnel is.) Ha tehat feltetelezel 
valamilyen reszecskeket ami a hangra befolyassal bir, akkor azt is
 feltetelezned kell, hogy kolcsonhatas gyakran fellep. Azonban, ha nem
 detektalhatoak, akkor vagy nem leteznek, vagy pedig nem szeretnek
kolcsonhatni. Hetkoznapi eszunkel felfoghatatlan dolgokat vagyunk kepesek
mar detektalni, a masodperc 10^20-ad reszeig letezo reszecskeket, vagy
olyanokat ami nagy szamban zaporoznak a foldre, de kolcsonhatas nelkul 
atrohannak a testunkon es az egesz bolygon. 
A magneses monopolusaidat gyerekjatek lenne eszlelni. 
 
Sokszor emlited a "mikrostrukturakat". Nem tudom ez mit jelent nalad csak 
sejtem. Egy dielektrikum tulajdonsagat vissza lehet vezetni az atomi
 szekezetere, nevezhetjuk ezt "mikrostrukturanak". Es akkor mi van?
Ez a dielektrikum hatassal lehet a hangzasra, mert pl. egy kondiban 
megvaltoztatja a jelet. De itt a lenyeg a keszulekbe bemeno, valamint a 
kimeno (elektromos) jel kulonbsegen van, ez okozza a hangzasbeli valtozast.
Ez a valtozas vegtelenul valtozatos lehet, nyilvan nem terkepezheto fel nehany
specifikus torzitasfajtaval.  Vannak olyan "elvaltozasok" amire erzekeny a 
hallasunk, van amire kevesbe.  Ez is bonyolitja a helyzetet. 
Hogy ezt a valtozast a jelben mi okozta, az a fulunknek edesmindegy, 
lenyeg a valtozas. Ha tehat valami valtozast eszlelunk a hangkepben, akkor
a elektromos jel, vagy maga a fulunkhoz erkezett hanghullam valtozott meg,
es kesz. Az, hogy ennek mi az oka az persze mas teszta, de egy adott
torzitasfajtanak, azonos korulmenyek kozotti hatasa mindig ugyanolyan,
fuggetklenul a kivalto oktol.       

Udv, Gruiz Marton.