Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 28
Copyright (C) HIX
1997-03-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 TUDOMANY Olvadas (mind)  53 sor     (cikkei)
2 TUDOMANY Olvadas 2 (mind)  16 sor     (cikkei)
3 bananerlelo meleg (mind)  35 sor     (cikkei)
4 Tudomanyos modszer (mind)  33 sor     (cikkei)
5 Re: Kerdes (mind)  24 sor     (cikkei)
6 Fu hatasai az emberi szervezetre ??? (mind)  23 sor     (cikkei)
7 alhirterjesztok (mind)  99 sor     (cikkei)
8 Hold, Nagy Bumm (mind)  41 sor     (cikkei)

+ - TUDOMANY Olvadas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szerintem az olvadas oka masban keresendo. A kristaly stabil az olvadaspont
  felett. Erre irodalmat is tudok adni (Computers in Physics valamelyik szama,
  a veg referenciaban (Langmuir) benne van mint hivatkozas alabb).

    Az olvadas azert tortenik, mert a felulet lesz instabil.
  Az erdessege nem tud tovabb noni a homerseklettel (T=0 K-en tokeletesen sik).
  A bulk fazis osszeomlik amit folyadek fazisnak nevezunk abban az allapotban.
  Ezert mondjak: az olvadas kivulrol jon, de nem azert mert a ho is onnan
  johet csak eleve. A kristalyracs stabil, de nem a felulet, aminek
  szuksegkeppen kell leteznie.

    A kritikus pont azert letezik, mert a folyadek felulet "rucskossege" sem
  letezhet tovabb, eler egy pontot ahol a szomszedok szama a feluleti
  fazisban es a folyadek bulkban egyenlo. Vagyis nem letezhet mar felulet.
  Ez nem gaz, mivel ott egyaltalan nincsenek szomszedok!
  Mokas? Mint a kritikus pont maga.

    A feluleti srdesseggel a szomszedok szam a feluleten no" a bulk ertek
  fele. Egy primitiv kep:

     OOOXO felulet 
     OOOOO 1st bulk reteg 
     OOOYO 2st bulk reteg
     OOOOO 3st bulk reteg

  X reszecskenek a feluleten 5 szomszedja van.
  Y reszecskenek a bulkban 8 szomszedja. Ha a homerseklet no,
  az atlagos szomszedszama X nek no az erdesseggel. 

  Pl.:
       O 
     OOOXO felulet        X-nek 6 szomszedja van. 
     OOOOO 1st bulk reteg 
     OOOYO 2st bulk reteg 
     OOOOO 3st bulk reteg 

  De a felulet szuksegkeppen letezik. A problema az olvadas kepeben jon elo.
  Egy igen erdekes cikk az olvadashorol, kritikus homersekletrol mint a
  feluleti parameterek fuggvenye, empirikus Tc/Tm kb. 3 arany levezetese a
  fenti kepbol megjelent. A szilard/folyadek kriterium, folyadek/critikus
  allapot kriteriuma mint fazis atmenet megtalalhato benne.
  Lindeman elmelete empirikus diagrammok magyarazataval szinten benne van.
  Ez a cikk:
        Thermodynamic Surface Stability of Solid Chemical Elements,
        Langmuir, 1994, Vol.10, 1987-2005
  Tovabbi idevonatkozo cikkek :
      The Journal of Physical Chemistry, Vol.95, No.2, (1991), 921-932
      Surface Science Letters, 255, (1991), L562 - L570.
      Il Nuovo Cimento, Vol.15 D, N.6, 1993 June, 815 - 827
  (A nagymolekulaju anyagok nem rendelkeznek eles olvadasponttal, mert a
  nagy molekulak nem tudnak kristalyracspontokon ulni olyan "jol" mint a
  kis molekulak...)
                          Dr.Dr.K.S. 1997.III.8, USA
+ - TUDOMANY Olvadas 2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Megegy dolog, az olvadasponton a vakanciak bediffundalnak a bulkba.

       O 
     OOOXO felulet        X-nek 5 szomszedja van (a 6 helyett). 
     OO OO 1st bulk reteg benne egy vakancia 
     OOOYO 2st bulk reteg 
     OOOOO 3st bulk reteg 

 Peldaul az ellozo levelem masodik kepeben a fenti modosulas tortenik.
 Ok, hogy csokkenjen a szomszedszam ami mar nem nohet tovabb a T-vel.
 Ezert van a folyadekban sok vakancia (10%) es ezert "folyik" vagyis
 nem tud alaktarto lenni, csusznak a retegek (laminaris aramlas...).
 (Probaljatok definialni mikrofizikailag a folyadekot; az alak nem-tartas
 makrofizikai definicio.)

                          Dr.Dr.K.S. 1997.III.8, USA
+ - bananerlelo meleg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Feco,

> 1. Igaz-e, hogy hatszor akkorara no
Nem igaz. Esetleg kicsivel meg nagyobbra no, de nem sokkal; hasonlat:
alma, szolo, eper stb: eloszor novekszik, azutan szinesedik.

> 2. Bekenik-e a narancsot
Nem kenik be semmivel. A banant is, a narancsot is etilen (neha acetilen)
gazban erlelik, utkozben, vagy amikor mar megerkezett. Hogy ettol miert
lesz erett, azt nem tudom, de teny: a zold, fanyar banant berakjak az
erlelobe, es amikor kiveszik, mar sarga edes banan. A naranccsal is lehet
hasonlot csinalni, de az valamivel tovabb elall, igy nem kell olyan tok
zolden leszedni mint anno dacumal a "qbai narancsot".
Erdekesseg: a zold banan behozatali vamja kozel nulla (az erleletlen zold
banan olyan fejlodo orszagokbol szarmazik, ahol nincs erlelouzem, ezeket
az orszagokat ilyen vamkedvezmennyel tamogatuk). A sarga (a szarmazasi
orszagban vagy utkozben erlelet) banan behozatali vamja eleg magas. A
magyarorszagi bananerlelo csarnokok kapacitasa az eves bananfogyasztas
kb. 10%-a. Megis, a behozott banan 99%-a zold banankent megy at a vam-
vizsgalaton, a piacon meg mar sarga. Vajon mennyiert lesznek szinvakok
a vamhivatalnokok?

> 3. Narancsle
A tulerett, egeszben mar nem eladhato (esetleg kicsit mar rothadt) na-
rancsbol a termelo orszagban keszitenek levet (az ize alapjan hejastol,
de nem biztos), majd azt koncentraljak, pasztorozik stb. A koncentra-
tumokat itthon a dobozolouzemekben vizzel visszahigitjak. Nem minden
dobozos narancsle ugyanaolyan minosegu, de termekneveket nem akarok
mondani (reklam stb). Az biztos, hogy az utolso 100%-os narancsle is
kevesbe rossz, mint a 10% narancsle (vagy aroma) + cukros viz + fosz-
forsav felhasznalasaval keszult narancsitalok es szensavas lonyalak
egyuttveve. A "100% narancsle" es a helyben facsart narancsle kozotti
izkulonbseg lehet meg a besurites es a pasztorozes kovetkezmenye is.

Udv/Laci
+ - Tudomanyos modszer (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tudomanyos modszer:

1. korabbi elmeletekkel nem passzolo megfigyeles (pl. Michelson-Morley
   interferenciakiserlet)
2. hipotezis (pl specialis es altalanos relativitaselmelet), amely
   megmagyarazza az uj megfigyelest (es persze nem mond ellent a
   korabbi megfigyeleseknek)
3. az uj hipotezis alapjan torteno joslas (idodilatacio, fenysugar
   elgorbulese gravitacios terben)
4. a joslat igazolasa (nap ill. hold pereme mellett levo csillagok
   helyzete, pi-mezonok kimerese foldfelszini detektorokban stb).

A vilag mukodeset probaljak magyarazni a mindenfele fizikusok. Kiserleteik
soran eleg mereven ragaszkodnak a fenti modszerhez, es nem veszik komolyan
azokat, akik nem hajlandoak elfogadni e modszert. A modszer alapjan mosta-
naig eleg jol sikerult leirni a vilagot, es eleg meglepo joslatok szulettek
(nem mind pozitiv, en kifejezetten nem orulok annak, hogy az atombomba mu-
kodott). A szamitogep, amin eppen potyogok, a kvantummechanika szamos ered-
menyet alkalmazza (felvezetok: alagut-effektus, szaloptikai halozat: lezer,
lavina-effektus stb). Ezekben az elmeletekben egyelore nyoma nincs a negy
alapveto kolcsonhatason kivul barmi masnak: elektromagneses, gravitacios,
gyenge es ero~s (a legujabb elmeletek szerint ez a negy is igazabol egyet-
len kolcsonhatas kulonbozo megjelenesi formaja).

A parajelensegek bele kell ferjenek ezekbe a kolcsonhatasokba, VAGY ha nem
fernek bele, ki kell mutatni egy otodik kolcsonhatast, fel kell allitani a
kolcsonhatas mukodeset magyarazo hipotezist (amely magaban foglalja a mar
ismert kocsonhatasokat es nem mond ellent a valosagnak, pl. az asztalomon 
levo szamitogep mukodesenek), meg kell josolni korabban meg nem megfigyelt
uj jelensegeket es ezek letezeset bizonyitani kell. Kemeny dio, es nem le-
het vele annyit keresni, mint a sarlatansaggal.

Udv/Laci
+ - Re: Kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Pinter Krisztian wrote:
> Nem tud valaki ajanlani egy hasznalhato konyvet a neuralis halokrol?
> Olyan konyv kene, ami kezdoknek is jo, de eleg reszletes es konkret.
> A weben csak altalanossagokat leltem, semmi algoritmus.

Nekem meg mindig ez tetszik a legjobban, bar mar nem a legujabb:

Introduction to the theory of neural computation
John A. Hertz, Richard G. Palmer, Anders S. Krogh
Redwood City, Calif : Addison-Wesley Pub. Co, 1991
0-201-50395-6

De sok hasznosat talalsz a Yahoo!-ban is:

http://www.yahoo.com/Science/Engineering/Electrical_Engineering/Neural_Networks
/

es a comp.ai.neural-nets Usenet newsgroup FAQ-ja is eleg jo, ezt
megtalalhatod pl. a kovetkezo cimen:

ftp://ftp.sas.com/pub/neural/FAQ.html
(vagy egyeb FAQ archivumokban).

 Peter
+ - Fu hatasai az emberi szervezetre ??? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozlet!

 Egy ismerosom gyermeke volt a minap egy buliban, es elszivtak egy cigit 
egy keves "anyaggal", nevszerint valami fuvel. Kabszer. Elotte es
utanna is sokat beszelgettek arrol, hogy milyen hatasa van az emberi
szervezetre a fu, mint gyenge kabszer. Rovid es hosszu tavon egyarant.
Valaki azt allitotta, hogy semmilyen karos hatasa nincs (???) masok
ezt igen nagy ketkedessel fogadtak.
Gondolom vannak koztunk orvosok is, esetleg olyan emberek is akik tobbet
tudnak errol a temarol es szivesen megosztanak velunk.
Szoval erdekelne, hogy milyen hatasa van rovid es hosszu tavon, 
esetleg ha van az interneten elerheto mas info azt is szivesen fogadom.

Legyetek szivesek privat cimre kuldeni, mert nem mindig tudom a 
tudomanyt lehivni.

Kosz elore is.
Istvan Bell

______________________________________________________________________

Istvan Bell

+ - alhirterjesztok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

sz gyula:
> Egely kereket megneztek parszor (ismerem az embereket akik csinaltak)
> parszor visszadobtak, mondvan, hogy ha odaraknak egy meleg targyat,
> attol is forog, tehat komoly eselye van, hogy hagyomanyos fizika
> eleg a magyarazathoz. Nehany kor utan meguntak, hogy mas ugraltassa

tudathasadas?
Egely maga csinalta a kereket, ki a fene dobta volna vissza, x ezer mar
legyartva, y megvasarolva..

feco:
 > A Felkinalom c. TV-musorban volt (tobbek kozott) szo egy magyar
> talalmanyrol, amelyben a benzint 3 (egyszeru es olcso) adalekanyag
> segitsegevel vizzel tudtak keverni, 

Az elso hasonlo talalmanyok kb 50 eve szulettek. Nem valtak be, mert a
viz tonkrevagja a motort.

> am magyar nagyvallalkozo be is telefonalt a musorba rendkivul lelkesen
> Elmeselte azt is, hogy Egelyvel is egyutt dolgozik 

ez nem igaz

> a tisztan vizhajtasu motoron

amely egeszen mas elven es mas motorral mukodik

> Remelem egyszer meg szabadalmaztatott Egely kerekkel fogunk telen
> futeni,

hat azzal ugyan nehezen, mivel nem futesre talaltak ki!!

voros j- emzeperiksz:
> Ezek sajnos nem ilyenek. Magyarazhatoak meglevo, jol ismert
> jelensegekkel,

akkor kerlek magyarazd el nekem

> melyeket a paratudos figyelmen kivul hagy, naiv van szandekos meresi
> hibak elkovetesevel kizar, vagy rosszabb esetben eredmenyeket hamisit.

Fogadjunk, fogalmad sincs rola, mifele meresek voltak.

> Egelynek tobb konyve jelent meg, es azt tobb ember vette meg, mint
> szinte barmely magyar tudomanyos muvet...

Hehe, nem veletlenul..

> Egy kisebb fogadast ajanlok,
> Tehat, lapos talka, benne viz, tetejere por szorva indikatornak,
> letakarva egy uveglappal. Az uveglapig osszhang van Egely ajanlasaval, > o az
 uveget nem engedte meg, mivel arnyekolja a biopara... 

?? Ekkora marhasagot. Mit ajanlgatott??!
A vizforgatas sokkal nehezebb, mint a kerekforgatas, mert a viz nagyobb
tomegu es a surlodas sokkal nagyobb. A kerek eppen azert keszult, hogy
"felerositse" a hatast. Meg erzekenyebb - a kisebb surlodas miatt- az a
valtozata, amelyben a kerek nem egy csapagyon van, hanem ket magnes kozt
"lebeg".

> Ha meg tudja forgatni a nyugalomba kerult vizet mondjuk 1 
> fordulat/perc vagy ennel nagyobb sebesseggel mondjuk fel oran belul
> biosugarzasaval, annak veszek egy Egely-kereket. Ha nem, O vesz nekem > hason
lo ertekben egy jo eredeti francia konyakot.

Nem szeretem a konyakot, a kerek mar megvan, es csak nem kepzeled, hogy
szervezkedek, agitalok?? Talan ha lennel kedves kifizetni a
repcsijegyem, akkor talan. Erolkodjel te, ha vmire kivancsi vagy.

> Esetleg a fenti kis fogadas, hmmm? Ha hazalatogatsz, nyelbe lehetne
> utni?

ismerkedes??? -rajtad mulik. 
460 frank.
A repcsijegy. Lehetoleg Genfbol es ne Zurichbol (a vonat sem olcsobb).
 
> a Galaktika (SciFi) lapban hosszas cikket irt egy kiserletezo, 
> reszletesen leirta az osszeallitast, teljesen ellentetes eredmenyekkel

Nem erdekel -megertheted-, ha eredmenyeim a galaktikaval ellentetesek..

> > keszulek es a kez koze. Kulonbozo femekkel vegezte el a kiserletet, > > hog
y miert, azt el nem arulom neked.
 
> Nem baj, maradjon titok, ha meltatlannak tartasz ra...    :-))

igen
Egyebirant hosszadalmas lenne a magyarazat. En meg rem turelmetlen
vagyok.

> Az antigrav kutyurol is szivesen beszelgetnek, ha nincs oly
> nagyon ellenedre az iszapbirkozas.

de

> Sajnos ugy latom, igen erosen sert vaskalapos ertetlensegem,

Nem. Csak ha vki hulyesegeket beszel, mert total nem ismeri azt, amit
kritizal, akkor sose tudom befognia szamat, pedig azt kene..
+ - Hold, Nagy Bumm (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A weben talaltam:

"The Origin of the Moon - A New Theory"
(http://206.139.233.5/~mwright/)

A elmelet szerint a hold keletkezese a kovetkezokkel magyarazhato (amennyire
ki tudtam venni):

A fold kezdetben forro gazgomb volt, es elkezdett surusodni. Ekozben  nott a
szogsebessege (a csokkeno meret miatt), tehat felvett egy eleg elnyujtott
ellipszoid alakot. A kozeppontban nagy nyomas uralkodott, ami miatt a
kulonfele kozetek megszilardultak, a femek viszont nem. (Ez ertheto, a
femek olvadaspontja altalaban alacsonyabb). Aztan ez a megszilardult
kozetmag (barmilyen veletlen vagy asszimetria folytan) kisse elmozdult a
kozeppontbol. Ez altal azonnal hatni kezdett ra a gravitacios ero,
pontosabban inkabb a felhajto ero, hiszen egy femtengerben uszott, es ez
tovabb mozditotta a felszin fele. 

A szerzo szerint a kozepponttol 1600 km tavolsagban a centrifugalis ero mar
nagyobb volt a gravitacios eronel, igy a szilard szikladarab gyorsulni
kezdett kifele, majd a felszinre erve kirepult az urbe (Szamitasok szerint
ekkoriban a fold szogsebessege sokkal nagyobb volt, mint ma)

Az elmelet megmagyarazza, miert nincsenek femek a hold belsejeben, miert
sokkal kisebb a surusege a foldnel, miert nincs rajta viz, tovabba hogy
miert csak egy hold van, es miert kulonboznek annyira a nagybolygok holdjai.

Lehet, hogy nem ertettem meg pontosan, de eleg bonyolult szoveg: az USA-ban
elok talan konnyebben elolvassak.

Mi a velemenyetek?

Errol jut eszembe:

Ha korulnezunk, azt latjuk, hogy mindennek van valamekkora perdulete
(egitestek, naprendszer, galaxisok, stb.)
Mi az allaspont: Az (altalunk ismert) univerzumnak van eredo perdulete, vagy
nincs. Ha van, az nem befolyasol karosan olyan elmeleteket, mint  a Nagy
Bumm vagy a Nagy Reccs?

Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS