Kedves Doktorandusz Kollegak!
Megerkezett az egyetemekre a MKM egy anyaga a felsooktatasi torveny
modositasara es kiegeszitesere iranyulo javaslatokkal.
Ezt az anyagot az egyetemeknek velemenyeznie kell.
Nagyban segitene a doktoranduszok ugyet, ha az alabbiakban mellekelt
konkret szovegszeru javaslatokbol a leheto legtobb bejutna az egyetemek
altal velemenyezett, MKM-nek visszakuldott anyagba is.
Az alabbi anyagot a Doktoranduszok Orszagos Szovetsege 1995. marciusi es
novemberi kuldottgyulese alapjan allitottuk ossze (egy resze mar ismeros
lehet).
Tippek a "mikenthez":
1. Utana kell nezni, hogy az egyetemen ki-milyen bizottsag kesziti elo az
anyagot es tanacsos ennek a bizottsagnak a munkajaban reszt venni.
2. Az anyagot valoszinuleg az egyetemi tanacs ele viszik dontesre
(lehet, hogy rogton elso lepeskent). Ha a tanacsban van doktorandusz tag,
az alabbi szovegszeru javaslatok betetele az anyagba viszonylag egyszerubb.
Ha nincs doktorandusz tag, akkor az alabbi javaslatokat celszeru a
Hallgatoi Onkormanyzathoz eljuttatni (es oket meggyozni). (Veluk
egyebkent mindenfelekeppen erdemes ez ugyben felvenni a kapcsolatot.)
A HATARIDOK NAGYON SZORITANAK, es kozos erdekunk, hogy a leheto legtobb
helyre BEKERULJENEK AZ ALABBI KONKRET SZOVEGSZERU MODOSITO JAVASLATOK..
Kerlek, ne varj masvalakire, es tedd meg Te is, amit az ugy erdekeben
tenni tudsz.
Sok szerencset es az anyaggal kapcsolatos barmely problemara, kerdesre
szivesen valaszolok.
Dr. Bencsics Agnes
DOSZ Elnoksegi tag
A DOKTORI KEPZESSEL KAPCSOLATOS EGYES JOGSZABALYOK
MODOSITASA ES KIEGESZITESE
I. A DOKTORI KEPZESBEN RESZT VEVO HALLGATOK KEPVISELETE A
DOKTORI TANACSBAN ES AZ EGYETEM EGYEB VEZETO TESTULETEIBEN
A felsooktatasrol szolo 1993. evi LXXX. torveny (a tovabbiakban Ftv.)
az egyetem vezeto testuleteinek osszetetelevel kapcsolatban
ellentmondasos: megvonja a doktoranduszoktol azt a bizalmat, amit az
alapkepzesben reszt vevo hallgatoknak megelolegez; azaz, a 34.par. (1)
b)-ben, a 67.par.-ban, valamint konkretan az 55.par. (1)-ben es a
62.par. (1)-ben megfogalmazott, a hallgatok kepviseletevel kapcsolatos
alapelvet a doktori tanacsra mint a doktori kepzes vezeto testuletere
nem alkalmazza a 91.par. (3).
Allaspontunk szerint a doktoranduszok kirekesztese a doktori tanacsbol
indokolatlan. Az ellentmondasok feloldasara celszeru lenne a doktori
tanacsra mint az egyetem egyik vezeto testuletere ugyanazt az
alapelvet alkalmazni, mint amit az egyetemi tanacs es az osszes tobbi
vezeto testulet osszetetelere alkalmaz a felsooktatasi torveny.
Szovegszeru javaslat a Ftv. 91.par. (3) modositasara:
"A doktori tanacs tagjainak legalabb egynegyedet, de legfeljebb
egyharmadat a doktori kepzesben reszt vevo hallgatok, legalabb
egyharmadat a programvezetok kepviseloi alkotjak. A hallgatok
kivetelevel a tanacs valamennyi tagjanak doktori (Ph.D.) fokozattal
kell rendelkeznie. A tanacs tagja lehet az is, aki az egyetemnek nem
dolgozoja, de oktatokent reszt vesz az egyetemi doktori kepzesben."
Szovegszeru javaslat a Ftv. 55.par. (1) kiegeszitesere:
"... A hallgatoi kepviseleten belul biztositani kell az egyes kepzesi
formak (alapkepzes, doktori kepzes, masodik diplomas kepzes,
szakiranyu tovabbkepzes) kulon kepviseletet."
Szovegszeru javaslat a Ftv. 63.par. (2) kiegeszitesere:
"A felsuoktatasi intezmeny oktatasi szervezeti egysegeben mukodo
tanacsnak, valamint vezetojenek feladat- es hataskoret, a tanacs
osszetetelet es tagjai megbizatasanak idotartamat a Szabalyzat
hatarozza meg. A tanacsban biztositani kell a szervezeti egyseg
tevekenysegeben, munkajaban reszt vevo hallgatok kepviseletet."
II. AZ ALLAMI OSZTONDIJAS DOKTORANDUSZOK TANDIJA
Szovegszeru javaslat a Ftv. 31.par. (1) kiegeszitesere:
"A felsufoku kepzesben reszt vevu hallgatok tandijat es egyeb dijakat
fizetnek. A doktori kepzesben reszt vevo allami osztondijas hallgatok
tandijmentesek."
A doktori eljarasrol szolo 47/1994. (IV.1.) kormanyrendelet (a
tovabbiakban 47/1994) ennek alapjan modositando. Javasoljuk tovabba a
83/1995. (VII.6.) kormanyrendelet (a tovabbiakban 83/1995) hatalya
alol a doktoranduszokat kivonni, es a doktoranduszok tandijkerdeseivel
kapcsolatban is (az osztondij, az oktatoi munka dijazasa es az egyeni
hallgatok esetleges koltsegteritesenek kerdeseivel egyutt) a
47/1994-ben rendelkezni.
Indoklas:
1. Allaspontunk szerint nem lehet es nem igazsagos automatikusan
egyforman kezelni a doktoranduszokat es az alapkepzesben resztvevo
hallgatokat a tandijfizetesi kotelezettseg megallapitasakor, a ket
kepzesi forma alapvetoen kulonbozik.
A doktori kepzes nem az egyetemi alapkepzes meghosszabbitasa. Bar a
doktoranduszok jelenleg hallgatoi jogi statuszban vannak, a doktori
kepzesbol csupan egyetlen jelenseg emlekeztet nemileg a gradualis
kepzesre, hogy kurzusokat kell hallgatniuk. A kurzusok munkanapra
vetitett atlaga 8-10 perc, ez a munkanap 2 %-a, a nap tobbi reszeben a
doktoranduszok dolgoznak, kutatomunkat vegeznek, az eredmenyeiket
prezentaljak, cikkeket irnak, a publikacioikon tobbek kozott szerepel
egyetemuk neve. (Azokban az orszagokban, ahol a Ph.D.-t nem tegnap
talaltak fel, letezik egy fogalom, a "research assistantship", amely a
kutatomunka anyagi elismerese, torvenyes berezese.)
Mindezekkel szemben az alapkepzesben reszt vevo hallgatok csupan
eloadasokra, gyakorlatokra jarnak es vizsgaznak, es nem tartozik
kotelessegeik koze, hogy dolgozzanak, alkossanak, uj erteket
termeljenek. Igazsagtalan tehat a tandijfizetesi kotelezettseget
automatikusan a doktoranduszokra is kiterjeszteni.
Az allami osztondijas doktoranduszok tandijfizetesre valo kotelezese
mas okok miatt is elfogadhatatlan. A doktoranduszok osztondija az
alapkepzesben reszt vevo hallgatok osztondijaval ellentetben egy
palyazaton elnyert osszeg 36 honapra elosztva, amely erzeketlen a
szocialis helyzetre, a tanulmanyi eredmenyekre es minden masra. Ezek
utan meglehetosen igazsagtalan utolag a tandij cimen "megadoztatni"
ezt az amugy is nevetsegesen alacsony osszeget. Az egyetemek,
felismerve ennek a helyzetnek a keptelenseget, mar tobb
helyen - egyelore atmenetileg - mentesitettek az allami osztondijas
doktoranduszokat a tandijfizetes alol valamilyen formaban, peldaul
egyszeruen kifizetik helyettuk a tandijat. Varhatoan amint a tandij az
egyetemek koltsegveteseben marad, egyenesen visszautaljak azt a
doktorandusznak. Mi ertelme igy a tandijuknak?
A jovo evezredben talan jarhato ut lesz az, hogy a doktoranduszok
jovedelme a temavezetoik kutatasi penzeibol kerul majd kiegeszitesre
("research assistantship"). A jelen helyzetben ez egyelore
teljesseggel remenytelen, hiszen az osztondijas helyek elosztasakor
nem foglalkoztak olyan alapveto kerdesekkel, hogy van-e az adott
kepzesi helyen egyeb kutatasi forras es hogy altalaban mekkora. Ha
volna is, valoszinutlenul kicsi az eselye annak, hogy az egyre
nehezebben megszerezheto es egyre csokkeno kutatasi penzekbol a
temavezetok extra kiadast (a doktoranduszok research assistantshipje)
vallaljanak.
2. Elfogadhatatlan a jelen helyzetben, hogy a tandij tobb mint 10 %-
kal csokkenti a doktoranduszok jovedelmet.
Az allami osztondijas doktoranduszok havi 18.000 Ft osztondijat
kapnak, ezenfelul tovabbra sem reszesulnek semmilyen penzbeli
szocialis juttatasban, tankonyv- es jegyzettamogatasban es egyeb
hallgatoi juttatasban. A havi 2.000 Ft tandij a jovedelmuket 16.000
Ft-ra csokkenti. Raadasul a doktoranduszok a tandijat az alapkepzesben
resztvevo hallgatokkal ellentetben nem irhatjak le az adoalapbol,
mivel a doktori kepzes nem elso alapkepzes; tobbek kozott ez a teny is
az idevago jogszabalyok kovetkezetlenseget tukrozi.
Ugyanakkor mindannyian egyetemi diplomaval es allami kozepfoku
nyelvvizsgaval rendelkeznek, amelyet munkajuk soran hasznalnak; sokan
tul vannak mar az egyetemet koveto szakkepzesen is, s mind
kepzettseguk, mind tevekenyseguk szinvonala semmiben sem marad el a
veluk egyutt dolgozo, kozalkalmazotti statuszon levo kollegaktol. Ezt
realisan mertek fel, amikor annak idejen az osztondijat a
kozalkalmazotti netto jovedelem nagysagrendjeben allapitottak meg.
Jovedelmuk viszont mar a tandijfizetesi kotelezettseg bevezetese elott
sem erte el a kozalkalmazotti minimumot, a kulonbozo egyeb
juttatasokrol, kedvezmenyekrol es potlekokrol (nyelvi potlek;
veszelyessegi potlek [!!!]; 13. havi jovedelem; eltelt evek
beszamitasa) nem is beszelve. Raadasul a kozalkalmazottak fizeteset
azota emeltek, a doktoranduszok osztondijat nem. Nevetseges es
megalazo, hogy kevesebb a jovedelmuk, mint a sajat asszisztenseiknek.
Osszefoglalva tehat: az allami osztondijas doktoranduszok kepzettsege,
tevekenysege es jovedelme kozott mar a tandijfizetesi kotelezettseg
bevezetese elott is jelentos ellentmondas feszult. A tandijjal tovabb
romlott a helyzet.
A fenti feszult helyzet sajnalatos kovetkezmenye az a mar
tapasztalhato tendencia, hogy azok a hallgatok, akiknek lehetosege
nyilik ra, elhagyjak a doktori kepzest es kozalkalmazotti statuszokon
helyezkednek el. A jelen meltatlan korulmenyek tovabbi romlasa
felgyorsitja azt a folyamatot, amelynek vegeredmenyekeppen a doktori
iskolak olyan diakokkal fognak feltoltodni, akiknek sehol mashol nem
sikerult elhelyezkedniuk. Felo, hogy a fentiek miatt a doktori kepzes
fokozatosan devalvalodik, s a magyar Ph.D. fokozat erteke joval
elmarad mas orszagoketol. Az allamnak nem erdeke, hogy a kevesbe
tehetsegesek kepzesebe fektessen be. Es az egyetemnek sem erdeke, hogy
kontraszelektalodjanak a potencialisan tehetseges kutatok.
III. AZ ALLAMI OSZTONDIJAS DOKTORANDUSZOKAT MEGILLETO
EGYEB JUTTATASOK
Szovegszeru javaslat egy, a Ftv. 30.par. (3) utan beillesztendo
bekezdesre [30.par. (3/A)]:
"A doktori kepzesben reszt vevo allami osztondijas hallgatok a doktori
kepzes soran a kozalkalmazottaknak jaro illetmenykiegeszitesek es
illetmenypotlekok osszegszerusege es jogalapja tekinteteben a
kozalkalmazottakkal azonos elbiralas ala esnek, es az osztondijukon
felul ennek megfelelo osszegu juttatasban reszesulnek."
A doktoranduszok specialis helyzetebol fakadoan leginkabb az
egeszsegre artalmas munkakori potleknak es a nyelvi potleknak van
kulonos jelentosege.
Kulon kiemelendo az egeszsegre artalmas munkakorben dolgozo
doktoranduszok esete. Ugy erezzuk, jogallastol fuggetlenul
mindenkeppen termeszetes es etikailag elfogadhato igeny az, hogy aki
egeszseget veszelyezteto munkat vegez, az ezert valamifele extra
juttatasban reszesuljon. Errol a torveny - a doktoranduszok esetetol
eltekintve - altalaban gondoskodik is:
A kozalkalmazotti torveny (1992 evi XXXIII. tv. 72.par.) szerint az egeszsegre
artalmas munkat vegzok 8000 Ft illetmenykiegeszitesben reszesulnek. A szocialis
es egeszsegugyi agazatban dolgozok kozul a fokozottan megterhelo fizikai es
psziches munkakorulmenyek kozott foglalkoztatottak 2000-8000 Ft
illetmenykiegeszitest kapnak (113/1992. [VII.14.] korm.r. 18.par.). A kutatast
vegzo intezmenyekben dolgozok pedig a rajuk vonatkozo 49/1993. (III.26.) korm.r
.
18.par. ertelmeben 8000 Ft-os illetmeny-kiegeszitesben reszesulnek.
A "nyelvi potlek" iranti igeny alapjaul az a jelenseg szolgal, hogy
egyes kepzesi helyek - specialis kutatasi temajuknal fogva - mar a
felvetelkor megkovetelik a doktoranduszoktol bizonyos nyelvek
ismeretet allami kozepfoku nyelvvizsga szintjen.
Megjegyzendo tovabba, hogy a kozalkalmazottak jogallasarol szolo 1992
evi XXXIII-as torvenynek a kozalkalmazottak elomenetelerol es
illetmenyrendszererol szolo V. fejezetenek alkalmazasa soran a doktori
kepzesben toltott idot kozalkalmazotti jogviszonyban toltott idonek
kell tekinteni.
IV. A DOKTORANDUSZOK RESZVETELE AZ OKTATASBAN
Szovegszeru javaslat egy, a Ftv. 35.par.-a utan beillesztendo
paragrafusra [35/A. par.]:
(1) A doktori kepzesben reszt vevo hallgato oktatoi feladatokat
vallalhat.
(2) Az oktatoi munkat vegzo doktori kepzesben reszt vevo hallgatot e
tevekenysege soran megilletik az oktatok jogai es terhelik az oktatok
kotelessegei.
(3) A doktori kepzesben reszt vevo hallgato oktatoi munkajaert kulon
dijazasban reszesul. A dijazas merteket a kormany rendeletben
hatarozza meg.
Indoklas:
Velemenyunk szerint elfogadhatatlan a tandijmentessegnek es az
oktatasnak a 83/1995 kormanyrendeletben leirt modon torteno
osszekapcsolasa.
A tandijmentessegnek tobbnyire az a celja - egy jol mukodo oktatasi
rendszerben - hogy jobb tanulasra serkentse a hallgatot. Torz az az
otlet, hogy ezt egy valos, elvegzett munka megfizetesere hasznaljak
fel. Eloszor is, sportszerutlen a rendelet, mert csak also hatarat
szab (tehat az egyetemek akar heti 24 ora megtartasara is kotelezhetik
a doktoranduszokat), ugyanakkor nem kotelezo ezert a tandijmentesseget
megadni neki. S ha meg is kapjak, akkor sem realis a havi 2000 Ft
(maximum "oraber": brutto 125 Ft). Raadasul az egyseges 2000 Ft-tal
nincs kulonbseg azok kozott, akik heti negy orat oktatnak es akik heti
nyolcat, ami egyatalan nem ritkasag (utobbiak "bere" igy mar eleri a
brutto 62 Ft 50 fillert egy megtartott tanorara szamitva, amennyiben
egyatalan megkapjak a tandijmentesseget).
A doktoranduszoknak atadott orakat igyis-ugyis meg kell tartani, es
eddig is meg voltak tartva, tehat megvan ra az egyetemek
koltsegveteseben a penzkeret. Felo, hogy ha a doktorandusz es az
oktatas fogalmai torvenyi szinten osszekapcsolodnak, elobb-utobb
varhato, hogy kovetkezo lepeskent megnyirbaljak az egyetemek oktatasi
kereteit. Nem utolso szempont az sem, hogy vannak kepzesi helyek,
ahol - kulonfele okok miatt - egyatalan nincs is lehetoseg oktatni
(egyetemekkel kooperalo kulso intezetek, vagy egyeb specialis okok,
mint peldaul a klinikai oktatas a SOTE-n, stb).
V. A DOKTORI KEPZES IDOTARTAMA
Szovegszeru javaslat a Ftv. 85.par. (6) kiegeszitesere:
"A doktori kepzesben a tanulmanyi ido tartama harom ev, amely indokolt
esetben ketszer egy evvel meghosszabbithato."
A fenti javaslat torvenyi szinten lehetoseget enged a sokat emlegetett
posztdoktorandusz- vagy predoktori osztondij bevezetesere.
VI. A DOKTORI KEPZESBEN VALO EREDMENYES RESZVETELT
IGAZOLO VEGBIZONYITVANY
Szovegszeru javaslat egy, a Ftv. 92.par. (3) utan beillesztendo
bekezdesre [92.par. (4)]:
"Azon hallgatok szamara, akik a szervezett doktori kepzes soran a
kepesitesi kovetelmenyekben eloirt irasbeli, illetoleg szobeli
vizsgaknak eleget tettek, az intezmeny vegbizonyitvanyt ad ki."
A vegbizonyitvany funkcioja annak igazolasa, hogy a hallgato a
szervezett kepzes soran a tanulmanyi es egyeb kotelezettsegeinek
eleget tett.
|
