Sziasztok,

Miutan a chinoinnal gyartott permetezoszerre ra van irva, hogy halakra
veszelyes, elovizekbe a szert vagy maradekat vagy akar mosasra hasznalt
vizet onteni tilos, remelem, hogy ezt az ugyet nem lehet elsumakolni.

Tiz evvel ezelott, fokent ha 1990 elott tortent, a kornyezetvedelem meg
szerintem csak az aktualis vilagbanki hitelekhez szukseges eszkoz volt.

udv///Laci

P.S: ma megprobalom tullepni a sörlimitem :-)

WITH INDIAN AND PAKISTANI BOMBS, IS ANYONE FEELING MORE SECURE?

During this dreadful time when people are dancing in the streets because their
nations have nuclear bombs and politicians seem to believe they can earn
respect by threatening mass destruction, I am finding comfort on the Internet. 
>From around the world, and especially from India and Pakistan, I am reminded
that plenty of people understand one simple fact.  You cannot gain security by
making your enemy feel insecure.

>From Pakistan Isa Daudpota of the U.N. Development Program has been emailing a

steady stream of quotes.

Albert Einstein: "The belief that it is possible to achieve security through
armaments ... is a disastrous illusion."

Alva Myrdal: "What makes the arms race a global folly is that all countries are
now buying greater and greater insecurity at higher and higher costs."

Norman Cousins: "It is almost as though we can preserve our 'manhood' only by
superior foolishness."

William Sloane Coffin: "When I think of the ever-escalating arms race, I think
of alcoholics, who know that liquor is deadly and who, nevertheless, can always
find one more reason for one more drink."

C.P. Snow: "We know with the certainty of established truth that if enough of
these weapons are made by enough different states, some of them are going to
blow up -- through accident or folly or madness."

Jaswant Krishnayya emailed from the Systems Research Group in Pune: "Every
major city in India has had meetings of scientists and social scientists during
the last ten days to protest the bomb tests, both before and after the Pak
bomb.  I have still to see a major newspaper or magazine that has given
unequivocal support to the decision to test."

Aromar Revi, a development consultant in New Delhi, reminded me that the BJP,
the party newly and narrowly in power in India, ran explicitly on the promise
of wielding India's nuclear might.  Revi says: "The bomb is very adolescent
male in its response to Pakistan, but actually a masterful geopolitical
initiative to deal with the Kashmir problem, get India a place on the UN
Security Council, 'reconstruct the Indian identity,' and take the wind out of
the other political parties."  Revi worries about the BJP logic: "We now have
external enemies (Pakistan and China and the West via sanctions) and internal
enemies (Muslims and ethnic minorities).  Nothing better in such a situation of
adversity than to move to a fascist mode of governance."

Email brought an address by Dr. Pervez Hoodbhoy, a Pakistani physics professor,
given at MIT the day after the first Indian bombs went off.  Hoodbhoy spoke for
a large gathering of Indian and Pakistani scientists:  "Together we stand
joined in sorrow, disbelief, shock and anger....  We stand here to challenge
the merchants of hate and destruction, the makers and promoters of weapons that
kill by the millions, and the megalomaniacs who think that greatness comes from
the power to commit mass murder.  We stand in protest against the ideologies of
hate created and promoted by our government, nurtured by the mass media ... and
remorselessly hammered for decades into the minds of innocent children. 
Nuclear weapons are evil, mass destroyers of human life, and morally
indefensible.  No country should possess them."

As if in stereo, a similar statement arrived through cyberspace from faculty
ymembers at the Indian Institute of Technology: "We, the members of the 
science
and technology community in India are profoundly shocked by the ... nuclear
tests at Pokhran....  We are worried at the attempt of the power-elite to
create a hysteric wave of national jingoism and nuclear chauvinism among the
Indian masses to divert their attention from the burning problems of their
lives."

Ashok Gadgil, an Indian working on soft energy alternatives at the Lawrence
Berkeley Laboratory, commented, "To many a poor country getting nuclear weapons
provides cheaper political thrills and internal popularity than the arduous
task of addressing social justice and poverty.  Unless we are serious about
denuclearization of military forces by ALL countries, talk of nuclear
nonproliferation is just not very persuasive."

Amory Lovins of Rocky Mountain Institute emailed: "Possession of nuclear bombs
not only decreases our security but also is a mark of national immaturity, a
cause for shame."  He suggests that Japan host each year in Hiroshima a
"Bombaholics Anonymous" meeting, to be attended by all new heads of state. 
They could tour the Peace Museum and then "retire for private talks about how
to kick the habit."

Lovins included an article he wrote in 1995 for the Christian Science Monitor,
in which he pointed out the fatal mistake of believing there can be peaceful
nuclear power separate from nuclear weapons.  "Civilian nuclear power is now
known to be a peculiarly convenient route to bomb-making."  Nuclear power is
unmanageable and unaffordable, kept alive only by government subsidies.  Lovins
says, "Let any countries that want specifically nuclear energy explain why they
prefer an option that's singularly useful for the forbidden purpose of making
bombs, but an economic liability that retards manifestly cheaper energy
supplies."

India's and Pakistan's bombs could open the door to a terrifying future, as
other nations, many with bombs already on the shelf, scramble to join the
nuclear club.  Or these Asian explosions could just provide the shock we need
to solve this enormous problem at last.

Only one nation can solve it -- the one that invented the bomb and that
continues to be the chief promoter of the idea that its possession admits one
to some special category of nationhood.  For fifty years we have led in the
direction of "greater and greater insecurity at higher and higher costs." 
Other nations cannot retreat from that direction until we do.  We can ask them
to face the world without nuclear arms, to stop generating bomb materials under
civilian or military auspices, to turn their resources toward meeting their
populations' basic needs, to build national pride on accomplishments that are
actually worthy of admiration, only when we have the honesty and wisdom and
courage to do so ourselves.

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)

ezt csak veletlenul lattam. en nem tudok rola semmit, ne engem
kerdezzetek.
-


KORLANC  Orszagos  Egyesulet a Kornyezeti Nevelesert
> ----------------------------------------------------

KORLANC Egyesulet, Budapest,Eger, Esztergom, Kecskemet, 
Debrecen, Szeged, Sopron

A KORLANC Kornyezeti Nevelesi Egyesulet 1992. ota az orszag 
egyik legnagyobb kornyezeti nevelesi halozata, amelyhez sokszaz 
ovoda, iskola, allatkertek, nemzeti parkok, kornyezetvedo 
szervezetek kapcsolodnak. Het Munkacsoportunkban tantervek es 
programok kidolgozasa folyik, havonta hirlevelet (KORLANC 
Hirmondo) es szakmai folyoiratot (CEDRUS) szerkesztunk. Konyveket 
adunk ki, orszagos es nemzetkozi konferenciakat rendezunk, 
szakertoi tanacsokat es szakvelemenyeket adunk a helyi 
programok es tantervek ertekelesehez. A KORLANC Egyesulet 
akkreditalt pedagogus tovabbkepzeseket hirdet es szervez az 
orszag het regiojaban a pedagoguskepzo foiskolakon es 
egyetemeken. Informacio es jelentkezes, kiadvanyok megrendelese 
a Honlapon, amelynek angol nyelvu resze is van. Levelcim: 
1035 Budapest, Szel utca 11-13.

http://www.interdnet.hu/korlanc

1. "Az elemiszerek adalekanyagai (az E-szamok rejtelye)" - az 
Okostudio (nem ELSO) RAGYOGO kiadvanya (9028.Gyor,Va'ndor u. 9.)
    (A tobbi kiadvanyt is erdemes elolvasni es terjeszteni....)
2. http://www.fst.rdg.ac.uk/foodlaw/additive.htm  (Az EU elelmiszer-
adalekairol)    
3. Tova'bbi kerdesekre: ld. a feladot - orommel allok 
rendelkezestekre...
Udv: zsgy

Zsombok, Gyorgy                      ___   o
Technical University Budapest       __  _ /\,_
Dept. for Inorganic Chemistry_________ (_)\ (_)
T.: (361)463-1793
F.: (361)463-3642

> Valami forditott
>hutoszekrennyel probalta a cikk modellezni a hoszivattyu mukodesi
>elvet, de mar ez is magas volt nekem. Szoval, el tudna valaki
>magyarazni egy abszolut laikus szamara, hogy mukodnek ezek a
>hoszivattyuk? Ha van esetleg konkret adat a megterulesre, az altala
>nyerheto energia mennyisegere azt kulon megkoszonom.

Megprobalom.
A termodinamika torvenyei szerint a honek csak egy resze alakithato 
mechanikai munkava. Pl. ha 80 fokon ho all rendelkezesemre es a 
maradek hot kb. 10 fokon tudom elvezetni (kornyezeti homerseklet!) 
akkor idealis esetben is csak 20% alakul munkava. Valosagban jo, ha 
10%. Ezt az eromuvi korfolyamatot kell megforditani (es nem a 
hutoszekrenyt, mert az fejjel lefele tobbnyire nem uzemel es pakolni 
is nehezebb;-). Vagyis: ha ho all rendelkezesemre 10 fokon, akkor - 
idealis esetben - 20%-nyi mechanikai munka befektetessel felvihetem a 
hofokszintjet 80 fokra es avval mar lehet futeni, ha ehhez illesztem 
a futesi rendszert. Mas megfogalmazasban: 1 egyseg munkaval 5 egyseg 
futesi hot nyertem (valosagos folyamatoknal csak kb. 3-at).

Hol van a nyereseg?
Hat, eleg nehez megtalalni. Van egy hoeromuvem, ami 3 kJ tuzelohobol 
kb. 1 kJ villamosenergiat allit elo (ezt azonosnak tekinthetem a 
mechanikai munkaval, mert a villamos forgogepek - generator, motor - 
hatasfoka 0.95-0.99). Ezt az 1 kJ energiat hoszivattyuba vezetve kb. 
3-3.5 kJ futesi hot nyerek. Ha kozvetlenul a tuzeloanyagot hasznalom 
futesre, a 3-3.5 kJ futesi ho eloallitasahoz 3.5-4 kJ tuzeloanyagot 
hasznalok el. A nyereseg tehat a 0.5-1 kJ-nyi megtakaritas. De 
micsoda macera! (Macera alatt persze mindig PENZ ertendo! Eromu meg 
hoszivattyu egy olcso kazan helyett.) 
Akkor ez azt jelenti, hogy a svedek hulyek? Kozel sem. Ok ugyanis 
alig hasznalnak tuzelot. A villany felet vizeromuvek, felet 
atomeromuvek allitjak elo. A vizzel egyaltalan nem, a magenergiaval 
csak korlatozottan lehet futeni, ha nem ezt a maceras utvonalat 
valasztom. Egyebkent a svedek elenjarnak az atomeromuves tavfutesben 
is (a 60-as evekben Stockholmot futo Agesta futoatomeromu uttoro volt 
a maga nemeben), de ez a lehetoseg az atomeromuvek szuk kornyezetere 
korlatozodik. Marpedig atomeromuvet nem lehet minden varosba 
telepiteni. Fosszilis eromuvekbol lehet sok kicsit csinalni, hogy 
minden varosnak jusson.
Ja, majd elfelejtettem. A magyar tavhorendszerek tobbsege un. 
150/70-es rendszeru, ami azt jelenti, hogy fel hoigenynel is 80 
helyett legalabb 110 fokos vizet kell eloallitani, es az elobbi 
csekely nyereseg csekely vesztesegbe fordul at (nem csak a penzugyi - 
az alapesetben is veszteseges -, hanem az energetikai). Az 
alacsonyabb homersekletre valo atallas koltsege elkepeszto lenne, ha 
csak a szukseges vezetek keresztmetszet, hocserelo felulet 
(hokozponti es lakas radiator) noveles koltseget szamolom. Az 
atallasrol (utbontas, hazbontas) nem is beszelve.
Vagyis: a Mercedes uzemkoltsege lehet egy picit alacsonyabb, mint az 
oreg Zsigulie, amit folyton javitani kell, megis az utobbibol van 
tobb Magyarorszagon. Es ez meg sokaig igy is marad.

Udvozlettel 
Gacs Ivan

PS: egyebkent a hotuszekreny, legkondicionalo stb. is hoszivattyu, 
csak nem a meleg oldalat, hanem a hideg oldalat keritem korbe.

>mely a sved energiatakarekossagot taglalja. Itt olvastam egy "pofonegyszeru
>elven mukodo, a kontinensen megis ritka futesi mod"-rol, a hoszivattyukrol.
>Sajna, agyam befogado kepessegenek korlatjai miatt nem igazan ertettem meg
>ennek a "pofonegyszeru elvnek" a lenyeget. Valami forditott hutoszekrennyel
>probalta a cikk modellezni a hoszivattyu mukodesi elvet, de mar ez is magas
>volt nekem. Szoval, el tudna valaki magyarazni egy abszolut laikus szamara,
>hogy mukodnek ezek a hoszivattyuk? Ha van esetleg konkret adat a

A klasszikus erogep -mint tankonyvekbol is ismert- ugy mukodik, 
hogy van ket hotartaly, es a hoenergiat -mikozben a melegebbol
a hidegebbe aramlik- munkara lehet fogni. Sima Carnot-korfolyamattal
lehet modellezni: ha felveszel a p,T terben egy zart gorbet amin anyag
mozog (szemleletesen ami az energiat szallitja a hotartalyok kozott es
kifele/befele) egyik iranyu korforgas eseten a rendszerbol mech. energia
veheto ki, (hoerogep - a rendszer entropiaja no) es a masik iranyu 
korforgas eseten a rendszerbe energiat kell juttatni hogy mukodjon 
a dolog. (ez a hutogep - entropia csokken mert a hidegebb hotartaly 
tovabb hul, a meleg meg melegebb lesz)

Meg laikusabban, a hutogep azt csinalja, hoyg energiabefektetessel  a
hidegebb helyrol a melegebb fele szivattyuzza az energiat. mivel itt sem
100% a hatasfok, a melegebb hely tobb energiat kap, mint amennyit a
hideg lead. Viszont a trukk eppen az, hogy sokkal kevesebb energiat kell
igy befektetni, mintha direktbe csak melegitenenk, hoszivattyu nelkul.
(pl. szeneskalyha) 
A hutogep eseten a jegszekreny a hidegebb hotartaly, a hutogep
hatoldalan levo hutobordak a meleg hotartaly, kvazi a hutogep eredendoen
a szobat futi. Ekozben az eredo hokibocsatas annyi mint a watt-ban mert
fogyasztas. (ossz. entropia no)

Hoszivattyus skandinav futesnel ugy kepzeld el, hogy a futotest helyen
egy olyan hutoszekreny van, aminek a jegszekrenye kifele nyitott, a
farkasordito skandinav telbe, mig a hutobordai ahol a hot leadja, a
szobaban vannak es kellemesen futenek.
Energetikailag valoban roppant gazdasagos, elvegre joval kevesebb
energiat forditasz futesre, mint amennyi tenylegesen megtermelodik a
futotesteken.
De:
1/ ezt az energiat koltseges, mechanikai (elektromos) energia formajaban
kell a rendszerbe taplalnod, amitol maris nem olyan rentabilis, mint
elsore latszik.
2/ a hoszivattyu csak skandinav eghajlati viszonyok mellett igazan
rentabilis, mivel - mint lathato hosszu es hideg tel kell hozza, ha
nincs eleg nagy deltaT, akkor a hatasfok nagyon leromlik.
3/ technikailag sem egyszeru, (bar elismerem en egy osregi Ezermester
ujsagban olvastam)

udv:
VAti

Pihenjen a Vendvidek (Vas megye) egyik legszebb volgyeben Ketvolgyon az osztrak
 és szloven hatar kozeleben. Falusi haz (ketto haloszoba 2 és 4 agy, furdoszoba
, felszerelt konyha, nappali) 4 hektaros teruleten (erdo es ret) csaladok resze
re egesz evben kiado. A kozelben tavi furdesi lehetoseg, horgaszat, vizisportok
 . Kirandulas kijelolt turistautakon, valamint kozuton konnyen elerheto az Orseg
, Ausztria es Szlovenia.

A kornyek novenyekben es allatokban gazdag. Tiszta levego, az Alpok aljan egyed
ulallo szubalpin klima.
Erdeklodes: