Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 340
Copyright (C) HIX
1997-03-17
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Daniaban nem lesz tobb szen-eromu!?! (mind)  50 sor     (cikkei)
2 Energia: Uraim, tovabb kotekedem... ;-) (mind)  135 sor     (cikkei)
3 Bos-Nagymaros: csendes tuntetes Hagaban (mind)  33 sor     (cikkei)
4 dana (mind)  81 sor     (cikkei)

+ - Daniaban nem lesz tobb szen-eromu!?! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az nagy energia-vitahoz szeretnek egy apro illusztraciot. 
Talan megse kellene ujabb gigawattokrol almodozni...

Az iras egy erdekes gondolatara szeretnem felhivni a figyelmet. Az energia
termelok mar keszulnek a szabad EU energia-piacra. Van egy randa gyanum, ha
bekerulunk a fenyes EU-alomba, akkor itt  a periferian (Mo, Pl, Cz) fognak
fustologni az eromuvek, amelyek a nyugatnak szallitjak a "tiszta"
energiat.....
Udv,
Avet


Good news: Huge victory for the environment organisations in Denmark: 

The Danish Government Tuesday 11 March decided to say no to all future 
applications from Danish electricity utilities on the construction of 
power plants based fully or just partly on the use of coal. The decision 
on saying no to future coal as a matter of principle goes along with a 
no to an application from the utility "Midtkraft" on the building of a 
new 88 MW unit at a power plant in Aarhus, the second largest city in 
Denmark (and the city in which Environment and Energy Minister Svend 
Auken's electorate is). The new unit was planned to be based 75% on 
biomass and 25% on coal apparently leading to less overall CO2 emissions 
than a 100% gas fired plant. But the Government wants to state that the 
coal era must end - no matter the percentages or combinations with other 
fuels.

The application on the new power plant was also rejected due to the fact 
that there seems to no need for another 88 MW in Aarhus. More likely, 
the electricity utility made its move as a way of positioning itself on 
the future liberalised European electricity market.

Environment and Energy minister Svend Auken said in a press release that 
it is the EU decision on going for a 15% cut in 2010 that has triggered 
the decision to ban all coal in future plants - and the subsequent 
burden sharing arrangement to which Denmark shall contribute with a 25% 
reduction in 2010.

WWF Denmark and Greenpeace Denmark have supported the decision strongly. 
WWF called it a "break through for climate concerns as the determinant 
of Danish energy policy" also saying that this is "an example of a 
Government and Minister having the guts to stand up against the 
powerfull lobbyists from the coal and electricity sector".

Debates continue today, Thursday 13, with objections from the rigth wing 
of the Parliament. But as long as we have the Government and the 
minister we have right now, who cares?

Lars Georg Jensen
WWF-Denmark
+ - Energia: Uraim, tovabb kotekedem... ;-) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Wolf Gyuri es Xux!

Koszonom az erdekes hozzaszolasokat; fontos dolgokat libbentettetek fel.

Gyuri irja:
>Irod, hogy USA-ban no a GDP es nem no az energia szukseglet.
>Ez igy gondolom igaz. Ennek tobb oka lehet, talan a legfontosabb,
>hogy a nehez ipar jelentosege csokkent, kivandorolt olcsobb munkaberu
>orszagokba (Legalabb is NSzK-ban ez tortent, tortenik.)

Ez egy nagyon jo megjegyzes.  Az energiaintenzitas valtozasaban a 
szektoralis eltolodas tenyleg lenyeges tenyezo. Peldaul, a 
Kelet-Europai energiaintenzitasokrol  (egy egyseg GDP eloallitasahoz 
szukseges energiafelhasznalas) azt gondoltuk, hogy a gazdasagi 
atstruktulalodas utan lenyegesen fognak zuhanni, es ennek a fo oka pont
az lesz, hogy az eroszakolt energia-intenziv iparagak (foleg a 
nehezipar) fognak eloszor csodbe menni.  Egy mas kerdes, hogy 
egyaltalan nem ez tortenik:  az energiaintenzitasok meg mindig csak 
emelkednek.

De az USA eseteben a szektoralis eltolodas NEM a fo oka a GDP es 
energiafelhasznalas szetcsatolodasanak.  Ezt a legjobban az 
illusztralja, hogy a szetcsatolodas pillanatszeruen indult, es nem 
fokozatosan: az olajvalsag korabeli es utana levo amerikai 
energiapolitika eredmenyekepp.  A 70-es evekben az USA egyedulalloan 
magas osszegeket es energiat forditott az energiahatekonysag 
novelesere, es a megujulo energiak tamogatasara.  

(bizonyara kerdezitek, hogyan csokkenti az energiafelhasznalast a 
megujulo energia hasznositasa.  ugy, hogy a megujulo energia olyan 
"puha", vagyis lokalis es "kicsi" mennyosegekbol all, hogy sohasem 
kerul be a nemzeti energiastatisztikakba. peldaul, a 70-es evektol sok 
passziv szolaris energia-haz epul az USA-ban (ami a nap energiajat okos
epitkezesi modszerekkel ugy hasznalja, hogy nincs is futo- vagy 
legkondicionalo rendszerre szuksege, vagy csak backup-nak).  
termeszetesen az az "energia", amit igy nem kell futesre es 
legkondicionalasra felhasznalni, sosem kerul semmilyen statisztikaba.  
ugyanigy, ha van az embernek kertje vegeben egy kicsi szelturbina, vagy
ha okosan felhasznal minden mezogazdasagi hulladekot 
melegviz-termelesre, sosem kerul semmilyen statisztikaba.  
tehat, a nemzeti energia-statisztikak ALABECSULIK a megujulo energia 
valodi szerepet; csak a nagy megujulo energia eromuvek altal termelt 
energia kerul bele.)

Osszefoglalva, ez egy szakmailag elfogadott teny, hogy az 
energiafelhasznalas es a nemzeti jolet szetcsatolodasa az USA-ban a 
70-es evekben fokent az energiahatekonysag emelkedesenek koszonheto.  
De itt hadd idezzem egy kolegamat a Lawrence Berkeley National Lab-bol, aki az
USA ipari energiahasznalataval foglalkozik.  Az o velemenyet is megkerdeztem:

"The very short answer is that structural change from heavy to light
industry played some role, the shift from Manufacturing to services, very
little,
while energy efficiency played a very large role.  Although manuf was
decreasing somewhat, increasing travel offset this. I have a paper
with Lee [Schipper] coming out in Energy Policy in the next month or two that
looks at
this question in detail.  You should be able to find %'s in there or I
can show you a pre-publication copy."  William Golove, ,
ha valaki szeretne a megkapni a cikket.

> Ezzel nem akarom azt allitani, hogy az energiatakarekossag
>nem fontos, de ha majd Kinaban 300 millio auto fog futni, akkor
>Kina energia fogyasztasa meg fog ugrani.

Nem allitotta senki, hogy nem fog.  Azt illusztraltam, hogy igen 
nagymerteku gazdasagi fejlodes lehetseges az energiafelhasznalas 
novelese nelkul; kulonosen, ha az egy fore eso energiafelhasznalas mar 
eleve olyan magas, mint Nyugaton, es mellette a gazdasagi jolet olyan 
kicsi, mint Keleten.

Xux irja:
> Az egyetlen dolog, amivel
<kapcsolatban meg nem lattam soha egyetlen normalis
<tervezetet sem, hogy hogyan lehetne Mo. energiaellatasat a
<megujulo energiaforrasokra epteni. Itt nem erdemes mondjuk
<Norvegiaval, Hollandiaval, meg Svedorszaggal peldalozni,
<mert egeszen masok a termeszeti adottsagok.

Nem ertem, miert ne lehetne ezekkel az orszagokkal peldalozni.  A 
skandinav orszagoknak (es hollandianak) pl. szinte nincs napsutesuk, 
ami nalunk rengeteg van.  Szegeny hollandoknak meg annyi 
szintkulonbseguk sincs, amire vizeromuvet lehetne epiteni, mint nekunk. 
Kaliforniaban olyan szarazsag van, hogy a biomasszarol el lehet 
felejtkezni.  Pont ez az elonye a megujulo energianak, hogy szinte 
midnen klimaban van valami, amit nagyszeruen ki lehet hasznalni.  
Magyarorszagon magas a napsuteses orak szama (es a napsutes 
intenzitasa is magas), tehat ragyogo lehetosegek vannak a napenergia 
legkulonfelebb kiaknazasara; kitunoek a lehetosegeink a biomassza 
felhasznalasara (pl. azok a mezogazdasagi mellektermek, stb.); es 
szelunk is egesz tisztesseges.  Szerintem sokkal jobb pozicioban 
vagyunk, mint Dania vagy Hollandia, de akar Svedorszag is (mert a 
meglevo es elfogadhato vizienergia-potencialjukat mar kihasznaltak), 
megujulo energiapotencialt tekintve.

>Mivel az elozetes tervek
<szerint az eromuvek meg vagy 20 evig mukodokepesek
<lennenek, ezert az allamnak karpotolnia kell az illeto
<cegeket (horribilis osszegekrol van szo). Reszben a
<karpotlas, reszben pedig a kieso energiatermelo kapacitas
<miatt viszont emelkedni fognak az energiaarak.

Erdekes pelda. Az USA-ban pont az ellenkezoje tortenik.  Amelyik 
aramellato-korzetben atoeromu mukodik, az aram-arak sokszor 
ketszeresei, mint mashol.  Az atomenergia annyira draga, hogy a 
profit-orientalt aramszolgaltatok neha emiatt bezarjak oket.  Pl., a 
Sacramentoi aramszolgaltato (SMUD) ugyfelei feleannyit fizetnek az 
aramert, mint mi itt SF korzeteben.  SMUD a magas biztonsagi 
koltsegek miatt bezarta par eve az atomeromuvet (marha jol nez ki, mert 
melle epitett egy nagy napkollektor-telepet; nagyon lenyugozo latvany a 
sivatag kozepen egy leallitott atomeromu es egy napenergia-telep egymas 
mellett); mig a SF-i aramszolgaltato (PG&E) aramanak jelentos resze 
atomenergia.  

Teny, hogy a svedek a megemelkedett koltsegek aran is ugy dontottek, 
hogy nem kernek az atomenergiabol.  Termeszetesen mi ezt nem 
engedhetjuk most meg; de most elkezdhetjuk epiteni Paks 
nyugdijbamenetele utani atom- (es esetleg szen-) mentes 
energia-jovonket.

>Szeretnek vegre
>egy jo elgondolast olvasni arrol, hogy hogyan lehetne a
>Mo-i eromuveket kivaltani (ugy hogy ne legyunk teljesen az
>importnak kiszolgaltatva).

Nosza rajta!  Pont rajtunk, jol kepzett szakembereken es mernokokon mulik, 
hogy ezt kidolgozzuk.  Csak sajnos egyelore nincs az a gazdag ipari 
lobbi, aki jelen pillanatban erre adna jol fizeto munkat; ezert a jo 
energetikusok elszegodnek az atom- es szeniparnak; es termeszetesen 
hamar nem a megujulo energiat fogjak propagalni.....  (de az sem igaz, 
hogy nincs jo elgondolas: az altalatok sokat szidott "zoldek" mar 
bizony sok lehetoseget megvizsgaltak es javasoltak; valamint az utobbi 
evekben sok nemzetkozi szervezet is keszitett tanulmanyokat).

Diana
+ - Bos-Nagymaros: csendes tuntetes Hagaban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves honfitarsak,

mult heten kezdodott az a per a Nemzetkozi Birosag elott (Haga, 
Hollandia), amely a bos-nagymarosi eromu jovojerol fog donteni. 
Miutan az elso heten a magyar fel adta elo az erveit, marcius 24.-tol
27.-ig a szlovak fel kovetkezik. A szlovak oldal ervei bemutatasaval
egyidoben a birosag elott egy csendes tuntetest keszit a "Hungarian
Lobby" nevu szervezet. 

A csendes tuntetes abbol all, hogy mig a birosag ulesezik (ez marcius
24. es 27. kozott minden nap lesz 10.00-13.00) egy transzparenssel
legalabb harom szemely all az epulet elott. A transzparensen a
kovetkezo szoveg all: "Save the blue Danube" "We Support the
International Court of Justice!" "We Support the NGO Memorial!"
Tovabba a kilenc (nem allami) kornyezetvedelmi szervezet (NGO) nevet
lehet olvasni a transzparensen, amelyek tamogatjak Duna
visszatereleset az eredeti mederbe.

Egy ilyen csendes tuntetes, amelyet marcius 7 tartottunk, mar 
sikeresnek bizonyult. A birak egy resze es az ugyvedek felfigyeltek az
akciora.

A csendes tiltakozas folytatasahoz onkentesekre van 
szukseg. Akinek lenne ideje marcius 24. es 27. kozott valamikor 9.30
es 13.30 kozott hozzajarulni a tuntetes sikerehez es ezuttal Szigetkoz
megmentesehez, kerem jelentkezzen nalam:


MINDEN SEGITSEG SZAMIT,
AKKOR IS HA CSAK EGY ORAROL VAN SZO!!

Udvozlettel
Peter
+ - dana (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A GAIA SAJTOSZEMLEBEN KOZLES ALATT. AZ ELERHETO: 
http://www.rec.hu/fok/gaia/gaia.htm
KORNYESZ, 327. 1997. februar 13. Donella Meadows: Feeling our feelings
might not be a trivial exercise (Az erzelmeink nem lehetnek
jelentektelenek) (Roviditve) Aki a vilagban korulnez, nem csak
csodakat, hanem tomegeket, nyomort, szennyezest, rutsagot es
kegyetlenseget is tapasztal. Aki csak a  statisztikakat ismeri, az a
nepesseg, gyarak, vagy veszelyes hulladekok adatait latja, mikozben az
erdok, talajok, felszin alatti vizek es fajok pusztulnak. Nem hiszem,
hogy  lehetseges megrazkodtatas nelkul szemlelni bolygonkat. Ez a
megrazkodtatas csak melyul, ha az ember megkiserli folvazolni  az 
iranyzatok kozti kapcsolatokat es kutatja azok  eredetet. Ezt teszem
es akikkel dolgozom, azok is ezt teszik. Sokan ugy velik,  hogy a
globalis gazdasag tul nagy es tul gyorsan novekszik ahhoz, hogy akar
fenntarthato, akar kormanyozhato legyen. Elpusztitja azokat az eletet
fenntarto rendszereket, amelyeket meg nem is ismerunk. Elfogyasztjuk a
forrasokat es gyerekeink valasztasi lehetosegeit. Ezt sokaig
fenntartani nem lehetseges. Ebbol a korismebol nyilvanvaloan
kovetkezik, hogy lassitanunk kell.  Csokkentenunk kell a latszamunkat
es a mohosagunkat, ha megosztjuk: van elegendo. Ra kell talalunk a
szerenyebb elet oromere. Nehezen tudjuk elkepzelni, hogy  mikent
tegyuk ezt. Azt gondoljuk, hogy ha megkisereljuk a fentebbieket, akkor
a gazdasag osszeomlik, holott a gazdasag eppen akkor fog sokkal
nagyobb valoszinuseggel osszeomlani, ha elpusztitjuk a szamara
lenyeges forrasokat.  Csabito dolog letagadni az egesz gondot. Sok
ember mindent elvbol tagad. Azt mondjak, hogy a kornyezeti gondok el
vannak tulozva. Azt mondjak, hogy a varhato elettartam no - es igazuk
van. Naprol napra gazdagabbak vagyunk. Ujabb eroforrasokat fedezunk
fol. Igaz, hogy van egy keves szemet, amit el kell takaritani, de jobb
muszaki eljarasokkal es tobb penzzel ezt el lehet vegezni. Igy nem
kell aggodni, legyel csak vidam, semmi szukseg holmi mertekletessegre
es meltanyossagra. Jo lenne hinni ezeknek az embereknek, de ok
nyilvanvaloan csak a kedvezo iranyzatokat veszik eszre. Valoban
folfedezunk forrasokat, de gyorsabban meritjuk ki azokat.
Elettartamunk novekszik, de eltunnek a madarak, a bekak es az erdok.
Penzzel nem lehet visszahozni a kihalt fajokat vagy helyrehozni egy
megbolondult eghajlatot. A tagadasuk fo oka azt hiszem az, hogy nem
akarjak elviselni  a foldi helyzet altal kivaltott erzelmi hatasokat.
Remes azt hinni, hogy  leromboljuk a vilagunkat es egyetlen lehetoseg
a megmenekulesunkre, ha nem eljuk tovabb az egyetlen altalunk ismert
eletet. Sokan ahelyett, hogy elfogadnak ezt a tenyt,  inkabb
igyekeznek ezt leplezni. Nehez azonban  becsukni a szemunket, bezarni
a fulunket es a tudatunkat. Meg a tagadas muveszeinek is valahol a
melyben gyanakodniok kell  arra, hogy a gazdasagunk, a tarsadalmunk es
celjaink, mitoszaink hibasak - karosak a fold, az egeszsegunk es a
lelkunk szamara. Egyre tobb a mergezo sivatag es az emberi
ketsegbeeses. Meg a kivaltsagosak is, nagy kocsijaik salyemgubojaba
csomagolva, fallal korulvett birtokaikon, reszvenyeik birtokaban 
erezniuk kell  a korulottuk levo bajokat. Egyenkent magunkhoz engedjuk
az uzeneteket. A termeszetnek es az embereknek nagy fajdalmaik vannak.
Eletmodunk nem tarthato fent. Keves az ido es sok valtoztatasra van
szukseg. Igy ironikusan - ahhoz, hogy fenntartsuk vilagunkat,
valtoztatnunk kell az eletunkon.  A diakok megertik ezt, rendszerint
akkor, amikor uveghaz-gazokrol es a fajok kihalasarol hallanak.
Ilyenkor ragyogo szemeik meguvesednek. Gyaszt oltenek egy bolygo
miatt, amelyik elvesztette a szepseget es amelynek a  jovojevel nem
lehet mar szamolni. En magam akkor talaltam ra erre az utra, amikor
1971-ben Jay Forrester professzor eloadasait hallgattam a
Massachusetts Inst. of Technology-n. (Pi: Forrester World1 es World2
modelljei, a World Dynamics c. konyve voltak a  Novekedes Hatarai", a
Romai Klub szamara keszult elso Jelentes elofutarai.). Eppen
visszatertem egyeves azsiai utamrol. Forrester eloadasanak tenyei a
szamomra nem szamok voltak, hanem az emberek arca, az osszezsugorodo
erdok illata es hangja, a rohamosan novekvo varosok. Forrester
altalanos kepet  en  friss, kulonos emlekezettel szemleltem es sirva
mentem ki az eloadoterembol. Sok tapasztalatom volt, amelyek
felizgattak: bombayi sarkunyhok, Kelet-Europa halott erdosegei, a
tavaszi varakozasok: milyen koltozo enekesmadarak nem ternek vissza. 
Szomorusag. Felelem. Aggodalom. Azt hiszem, lehetetlen folfogni a Fold
allapotat anelkul, hogy ilyesmit ereznenk. A mi kulturank nem fogadja
szivesen, ha ilyen erzelmeket hozunk a nyilvanossagra, de szuksegunk
van erre. Az eros erzelmek fontosak. Es ha nem soporjuk azokat a
szonyeg ala, akkor erot jelenhetnek a komor, de meg visszafordithato
iranyzatok megallitasara.  ...... Az erzesek, a tudashoz hasonloan,
kozvetlenul semmit sem valtoztatnak meg. De ha nem gyozzuk le az
erzelmeinket, ha nem nyomjuk el azokat, ha idot szanunk ra, hogy
tudomasul vegyuk a kellemetleneket is, hogy elfogadjuk azokat, hogy
osszekossuk a tudassal, akkor az erzelmek es a tudas egyutt  a
valtozas motorjava lehetnek. Az erzelmek elkerulhetetlenne teszik a
technologiai, kulturalis, gazdasagi es politikai forradalmat. 
Pi.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS