Sziasztok!

Tudna valaki informaciot adni az oktoberben Becsben tartott IAEA konferenciarol
?

Koszonettel: Szabo Andras

Kedves Balazs,

Azt irod: 
>Cezar utolso lehellete, eleg szerencsetlen pelda.

Valoban.  Mint minden nagyon eros sarkitas, konnyen valik sebezhetove.  De
pontosan ez volt vele a celom.  A pelda 'csak' azt akarta szemleltetni,
hogy minden cselekedetunknek, akar globalis hatasai is lehetnek.
Termeszetesen ( milyen fura, hogy ennek a szonak a to:ve a termeszet ) a
hatas fugg attol, hogy mit teszunk, tehat atombombat robbantunk, vagy csak
az oszi avart egetjuk el.  Es el is erkeztunk a szamitogepes modelekhez.
Teljesen egyetertek avval, hogy nem szabad figyelmen kuvil hagyni a mai
modeljeink nem tul pontosak.  En csak avval vitatkoztam, hogy nagyon
rovidlato erv ezeket a modelleket hibaik miatt elvetni, es evvel az egesz
kornyezetvedelmet a szonyeg ala soporni.(Tudom, ezt nem te mondtad, de
szamomra a velemenyed meg nem teljesen tiszta.)  Tehat hasznalni kell oket
pontosan azert, mert Cezar utolso lehellete itt van korulottunk.
Leforditva, ha meg egy ilyen hevenyeszett, elnagyolt modell is - braun
mozgas, staisztikai valoszinuseg - azt josolja, hogy cselekedeteinknek nem
vart kovetkezmenyei lehetnek, akkor nagy valoszinuseggel hinnunk kell
azoknak modelleknek, amiket tudosok ezrei elkotnak a kor legjobb
szamitogepeit felhasznalva.  Ennek tukreben igen megdobbentem azon, amit
egy kicsivel elobb irtal:

>Sose volt, es sokaig nem lesz az emberiseg abban a helyzetben, hogy minden
>talpalatnyi teruletet tonkre tudna tenni.  Az atomfegyverek igen
>hatekonyak, de azok is csak budapestnyi teruleteket tudnak teljesen tonkre
>tenni.  Az a nehany ezer, esetleg tizeezer atomtoltet, amivel az emberiseg
>rendelkezik, meg egy kisebb kontinensre sem biztos, hogy eleg.

Ne haragudj, de ez teljesen ertelmetlen szamomora.  Ugyanis egy kicsivel
feljebb egy filmrol irsz, es a Malevile-t emlegeted, es hogy borzalmasnak
talaltad.  Nagyon valoszinu, hogy 'a minden talpalatnyi terulet'
kifejezesben van a hiba kulcsa.  Igen, szinte biztos, hogy az emberiseg
keptelen minden talpalatnyi teruletet tonkretenni teljes mertekben.  Igen,
a 80 %-os hatasfok az nem 100%.  Hiszen az eghajlatvaltozas,
radoiaktivitas, mindenfele elo szervezetek kipusztulasa ,ide szamolom meg a
mikrobakat is, a mutacio, etc,etc utan is marad elet a Foldon, lesznek
emberek, bar nem is biztos, hogy ezek utan embereknek lehet oket hivni.  EZ
ELFOGADHATO SZAMODRA, vagy nem latod a dolgokat eleg tisztan?  Ugyanis az
egesz cikkedbol ez tunik ki:

>Komolyan nem hiszek abban, hogy a Foldet vegleg tonkre tudnank tenni, ez
>egyfajta ontelteseg.

Hat sajnos ez nem onteltseg, hanem a valosag.

Kis szamolas a raketakrol.  A SALT 1 es 2 osszessen 10 000 robbanofejet
szertene megsemmisiteni, nem az osszesset sajnos.  A mai tudomany mar
annyira 'elorehaladt', hogy a mostani robbanofejek a hirosimainak
tobbszorosei.  Vegyunk tizet, ennyit kinezek a tudomany fejlodesebel 50 ev
alatt.  Ez osszesen 100 000 Hirosimat jelent.  Hirosima biztos nem volt
kisebb akkoriban, mint 100 km2 ( 10x10 ).  Tehat, ha szisztematikusan
szonyeg-atombombazast csinalunk, akkor 1 millio km2-en tudunk 'minden
talpalatnyi terulet' megsemmisiteni.  Osszehasonlitasul, hazank 90 ezer
km2.  Ne felejtsuk el, hogy ez nem az osszes atomtoltet, bar az is igaz,
hogy egy raketa tobb toltete is tartalmaz.  /Kerek valakit, hogy
ellenorizze a robbanofejek szamat.  Csak emlekezetbol ertam./

----

Kedves Gyuri,

Egyetertunk abban, hogy nem csak a szenhidrogenekben van megkotve CO2, sot
a valoszinu, hogy tobb szen van tarolva meszben, mint meszkoben.

Irod:

>En azt hiszem, hogy helytelen a novenyeket, mint CO2-t megkoto uzemeket
>elkepzelni.  Ha globalisan nezzuk, a szarazfoldi novenyzet (amig a tomege
>allando marad a Foldon) nem vesz fel semmi CO2-t.

Nem igaz, hisz a koszen teljes mertekben szarazfoldi novenyekbol alakult
ki.

>Ami a Foldon CO2 felvetellel foglalkozik az szerintem a tengerben van.
>Egyreszt a meszvazu allatok meszvaza, masreszt olyan allatok, novenyek,
>egysejtuek, amelyek a pusztulasuk utan lesullyednek a tengerfenekre, es
>ulledek halmozodik rajuk.  Legalabb is en mas mechanizmust nem nagyon
>tudok elkepzelni.

Csak az a baj, hogy a koolaj es foldgaz pedig ezekbol a lesullyedt
elolenyekbol kepzodott.

Tehat abban szerintem egyeterthetunk, hogy nem elhanyagolhato hanyada van a
szennek a szenhidrogenekben megkotve.  Es itt a problema.  Ha ezt a nem
elhanyagolhato hanyadot hirtelen - par szaz ev geologiai es evolucios
mertekkel nezve hirtelen van - elegetjuk, akkor valoszinuleg lesznek
hatasai.  Lasd Cezar utolso lehelletet.

A fenti bekezdes valasz Balazsnak is:
>Abbol, hogy kepesek
>vagyunk a szenhidrogeneket egy-ket emberolto alatt lenullazni, nem vonnam le
>azt a kovetkeztetest, hogy lam milyen maradando karokat tudunk a termeszetben
>tenni, egyreszt, mert ugy nez ki, hogy a termeszet kevesse torte magat, hogy
>tul sok szenhidrogen-t termeljen szamunkra, masreszt temerdek olyan szenhidro-
>gen keszlet marad, amit azert nem lehet kiaknazni, mert a megszerzesehez tobb
>energiat kellene felhasznalni, mint amennyit egyaltalan er.


----

Illenek most mar arrol beszelnem, hogy en hol latom a megoldast. Sajnos
eleg pesszimista vagyok, mert az emberiseget iranyito folyamatok,
gazasag, emberi szemelyiseg-jegyek, a korulottunk kialakult
TECHNIKAI civilizacio nem kedveznek, sot szerintem lehettetlenne
teszik, hogy a Foldet megmentsuk. Ez nem azt jelenti, hogy kihal az
elet a Foldon, bar ennek is van lehetosege, hanem azt, hogy csak a toredeket
tudjuk megorizni unokainknak a mai gazdagsagbol. Addigra mi emberek lehet,
hogy az egesz Tejutat bejarjuk, de az arat megfizettuk.

Van egy remeny. Hiszek a Samanokban. Balazs, nem tudod veletlenul
valamelyik Samannak az email-jet. De egy valodinak am :-) !!!

Udv mindenkinek!

			Kovax

Kedves Kornyeszek,

	Elnezest, hogy dilettans kerdesemmel idepofatlankodom, de olvastam
egy cikket, ami nem hagy nyugodni. Az itteni Courier cimu ujsag (vilagsajtobol
valogato hetilap) a Magyar Hirlapbol idez (!) egy cikket, ami szerint komolyan
felvetettek, el kene zarni a Balti-tengert a dan szigeteknel (a szoros nevet
sajnos elfelejtettem) es ilymodon egy hatalmas edesvizu tavat lehetne ki-
alakitani. Fo erv, hogy a Balti-tenger mar most is erosen edesviz jellegu a
mert igen sok folyo omlik bele, kapcsolata mas tengerekkel meg keves. Ez
tenyleg kozszajon forgo terv vagy csak a hatartalan fantazia termeke ?
Azt is irja a cikk, mar csak azert is erdemes ezt megcsinalni, mert
az atlaghomerseklet emelkedese miatt a kontinentalis Europa elsivatagosodik.
Most lattam egy alkalmi ajanlatot tevere, erdemes invesztalnom ?

Udvozlettel : Paller Gabor

International Conference Announcement

5-8 June 1995
Palanga, Lithuania

Land Use Changes and Nature Conservation Strategies in Central and
Eastern Europe

Contact: Dr. Pranas Mierauskas, Lithuanian Fund for Nature,
Juozapaviciaus St. 9, LT-2600 Vilnius, Lithuania, Tel/Fax: (370-2)
355-957 (temporary)

The deadline for pre-registration is: 15 JANUARY 1995.

The official language of the conference is English. Lithanian Fund
for Nature is trying to get funding for CEE participants.

Objectives: The aim of this meeting is to bring together
environmentalists, scientists, and land managers in order to
facilitate the discussion and exchange of ideas on the impact of
land re-privatisation on nature. The meeting should lead to
recommendations on sustainable land management in agricultural
areas, which face intensification of human activities and change of
ownership. The participants should identify new threats and
opportunities, which challenge nature conservation in re-privatised
areas. 
**********************************************************
Nicolas Johnson                     voice: (36-1) 250-3401
Regional Environmental Center       fax:   (36-1) 250-3403
Miklos ter 1                        e-mail: 
H-1035 Budapest
Hungary
**********************************************************

Olvasom   a helyi Harsonaban, hogy  nincs  ok riadalomra: a tengerobol
vize nem  tartalmaz  a  megengedettnel tobb   szennyezodest.  Gyerekek
vettek  eszre  vasarnap este a   viz  felszinen uszo  haltetemeket, es
jelentettek azon nyomban a helyi hatosagoknak.  A vizsgalat kimutatta,
hogy a tomeges halpusztulast semmi esetre sem mergezes okozta.  Minden
esetre koszonik  a lakossag  eberseget.  Lelkiismeretfurdalast  erzek.
El is mondom, hogy miert...

Meleg, vasarnap delutan, uldogelek   a vizparton.  Mogottem, a  fenyok
arnyekaban afonya, egy-ket het   es megerik.  Az osveny amelyen  idaig
jottunk, malnabokrok kozott vezet a sziklas tengerpartra.  A novenyzet
Ratosnyat juttatja  eszembe.  Csakhogy itt  a patak helyett a tengerbe
logatom a labamat.

A stockholmi szigettenger vize atlatszo, szinte egyaltalan nem sos, es
persze hideg.  Nyaron, jo  ha 18 fokos.   Kelet-europai szemmel maga a
megtestesult  tisztasag.    Hitetlenkedve  hallgattam  a  multkor  egy
goteborgi sved kijelenteset, mely szerint a  laba ujjat sem dugna be a
mi mocskos    vizunkbe.  (Ezek   a  goteborgiak  allandoan  kisebbsegi
komplexusban szenvednek, valami vigaszt nekuk is  kell talalni).  Teny
az,  hogy  a  kornyezet vedelme  gyerekkortol   ivodott bele az eszaki
polgarba.  A legkisebb  foku elszinezodes ok arra, hogy felhaborodott,
aggodo emberek szazai telefonaljanak  a helyi radionak, politikusoknak
vagy akar legkozelebbi vagy rendororsere.

Kisse arrebb, a  szikla  fokan Arnold halaszik,  mellette  meritohalo,
mugiliszta.  Arasznyi sugereket  fog, tucatjaval.  Kitori a  nyakukat,
ahogy az  itt szokas,  ne kinlodjanak.   A  nadasbol kacsacsalad uszik
elo,   alaposan szemrevetelezik  a piros-feher uszot.   A delutani nap
egyenesen a  szemembe sut.  Felteszem   a napszemuvegem, ugy  is sert,
behunyom a szemem.

Gyermekkorom nyarait szuleimmel Ratosnyan,  a Keleti  Karpatokban, egy
meheszkunyhoban  toltottem.        Szaszregenbol a   "mokanyicaval"  a
keskenyvaganyu  vasuttal   mentunk fel.  Emlekezetem   szerint hetente
ketszer   jart:   hefon koran reggel   vitte   fel a  favagokat  meg a
szenegetoket.  Hetkozben  aztan  egyenkent  ereszkedtek   le a   faval
megrakodott kocsik.   A rakomany   tetejen borbekecses,  kucsmas  alak
kucorgott;  a kerekre szoritott faruddal fekezett  a kanyarok elott. A
kocsik vidaman csattogtak el a kunyhonk mellett.

Egy  ilyen kocsi  tetejen   kucorogtunk a  kora  reggeli  fogvacogtato
hidegben.  A  mozdony minden   eresztekeben recsegve ontotta  kemenyen
keresztul a parazsat.  Gyakorlatilag vedtelenek voltunk, szamtalan kis
lyuk diszelgett  lodenkabatomon.  Helyenkent annyira lassan haladtunk,
hogy edesapam leszallt, a fuben  piroslo szamocabol egy csokorra valot
szedett, azzal a kezeben futott a szerelveny utan.

Albert batyam meheszkunyhoja a turistahaz melletti tisztason allott. A
mozdonyvezeto  jo ismerose volt,   friss kenyeret,  zoldseget  hozott.
Elszamoltak, csak  utana  udvozolt minket.  Cipekedtunk   a terdig ero
harmatos  fuben.  Elso utam  a kutyaolhoz  vezetett, a hofeher bundaju
juhaszkutya   tetova farkcsovalassal   udvozolt,   hogy  aztan  egyutt
rohanjunk   le a gyors    folyasu patakhoz.  A kristalytiszta  vizben,
mindjart a  zugo alatt, pettyes   pisztrangok rebbentek szet.  Kodruca
kettot   lefetyelt  aztan nezte  amint   a  parti koveken hasrafekudve
kovetem a peldajat.

Koronka  bacsi  sotetedeskor   erkezett meg.  Faladaban,  csalan  koze
csomagolva pisztrangot   hozott.   Albert bacsi morogva vonult    el a
patakra  halat  pucolni.   A  sotetseg  eszrevetlenul  borult  rank, a
petroleumlampa fenyeben szedegettuk a  szalkakat.  A kiados vacsora es
az utazas megtette a magaet.   Meg Kodruca ugatasa sem ebresztett fel,
pedig a medvek ugyancsak fentek a fogukat Albert mezere.

Medvevel csak  egyszer, viperaval  annal tobbet talalkoztam.  Sot, egy
ejszaka pelle - kis mokusfele - zuhant  a plafonrol edesapam a'gya'ba.
Ektelen durrogtatasra ebredtunk: balkezeben magasra emelt elemlampaval
ult a priccsen,    jobbkezeben az eredetileg  medve  ijesztesere szant
startpisztolyt szorongatta. Albert ingben es gloriaban erkezett.  Csak
Koronka  bacsi volt halas,   hogy koran keltettuk,   vette a botjat es
indult a napi turajara.

Ebben     az    idilli    kornyezetben     talalkoztam     eloszor   a
kornyezetszennyezessel, amikor is  edesapam felhaborodottan, de  a ram
valo  tekintettel viragnyelven, szamolt be a  hetvegi turistak altal a
kornyek  bokraiban hatrahagyott kaktuszokrol.   Nagyon szerettem volna
en is   egy  kaktuszt hazavinni; eleg sok   idobe  telt  amig magamtol
rajottem, hogy  ez  miert nem   ajanlatos  es azt, hogy  mikent  lehet
elcsuszni egy kaktuszon.

Sok  evre ra,   ketszaz kilometerrel  lejjebb,  megprobaltam uszni   a
Marosban. A Marosujvari szodagyar  evszados iszapjaban derekig merulve
-  a pillanatnyi  eletveszely  gondolatat elhessegetve  -, otlott  fel
eloszor bennem, hogy valamit nagyon eltoltunk.

Almodozasombol  kaktusz-szag riaszt  fel.   Hitetlenkedve nezek korul.
Allitolag, nem vezetnek szennyvizet a toba. Ennek ellenere idonkent, a
part  melletti  villaktol a viz ala  messze  benyulo rozsdas csovekbol
habos viz tor fel, es szelcsend eseten - mert az  is elofordul neha -,
enyhe urulekszag  is terjeng a nadas  folott.  Ez Arnoldot cseppet sem
zavarja,  o csak fogja  a   halat.  Eleinte a  szomszedoknak  probalta
elsutni, azok  meg  a macskajuknak sem   mertek adni.  Mostanaban csak
kifogja, megszamolja,   es visszadobalja oket.   A siralyok  messzirol
eszreveszik a viz felszinen uszo csillogo tetemeket, es reggelre nyoma
sincs a tomegmeszarlasnak.

Elhagyjuk a pocegodor    szagu oblot.  Arnold   beleszorja a  vizbe  a
halhegyet.  Elegedett a  fogassal,  szerencses napja   volt.  Erdekes,
siralynak   nyoma  sincs.    Az ezustos    hasak egyenkent   sodrodnak
befele.  Bandukolunk hazafele, fel kilenc,  mire hazaerunk.  Kisarnold
tizre vetodik haza, valami olyasmivel  mentegetozik, hogy a barataival
termeszeti  katasztrofat  fedeztek fel.    Ideges vagyok,  bezavarom a
furdobe, ma nincs te've'ze's, punktum...

Megegyszer elolvasom a  cikket. Megnyugszom,  egy szoval sem  emlitik,
hogy a halak nyakatortek vagy valami mas bajuk lett volna. Elvegre nem
csak Arnold halaszik ezen a videken. Engedely nelkul.

Udvozlettel, Zita neni

Mail*Link(r) SMTP               FWD>Environmental Indicators of Hungary

Environmental Indicators of Hungary


The  Hungarian  Ministry of Environment and Regional  Policy
(Kornyezetvedelmi  es Teruletfejlesztesi  Miniszterium)  has
recently   released  Environmental  Indicators  of   Hungary
(Hazank   Kornyezeti  Allapotanak  Mutatoi).   It   contains
chapters   on   economics   and  environmental   protection,
environment  and  health, nature and wildlife,  air,  noise,
water,  soil, waste management, and the built-up environment
(urban  and  rural). The 68-page booklet is full of  tables,
charts,  graphs, and maps,  which show, for instance,  that:

. the Jasz-Nagykun-Szolnok region (central-eastern  Hungary)
has  the highest rates of primary lung cancer (108 cases per
100,000  inhabitants) and that Fejer (central  Hungary)  has
the  lowest rates (67 cases per 100,000) (page 13).

. the mortality rate for  men  has increased  across all age  
ranges, and the greatest increase has occurred in men between 
40 and 49  years  of age: the rate has nearly doubled  since  
1970 (5.23  deaths per 1000 inhabitants  in  1970  vs.  9.58  
deaths per 1000 inhabitants in 1991). The mortality rate for 
women has  decreased  in  some cases (page 14).

. nearly  100%  of Hungarians have access  to running water, 
but only about  57% of households are  connected  to sewers. 
This is a gap of 43%, which is more than double the European 
average gap  of  20% (page  59). 

The main  deficiency of the booklet is that its most  recent  
data are from 1993, but most of the  data  are from  1992 or 
earlier.

(Information source Monthly Media Update newslettter vol 1.8, 
December 94, Contact: Nicolas Johnson, )