> Temakor: Tovabbi penzugyek. ( 64 sor )
>
> Abban a pillanatban ahogy  bejelentjuk a fizeteskeptelensegunket, keptelenek
> leszunk a Nemzeti Bankon keresztul  kulfoldi penzforgalmakat lebonyolitani.
I1gy igaz, a fizete1ske1ptelense1g de facto a Nemzeti Bank cso3dje lenne.

> A mar jelenleg is magyarorszagon szekelo kulfoldi erdekeltsegu bankokon
> keresztul nyilvanvaloan tovabbra is kepesek lennenk.
A proble1ma nem a pe1nzforgalom technikai lebonyoli1ta1sa, hanem annak
puszta megle1te lenne! Cso3dbejutott orsza1gok/ce1gek/emberek nem kapnak
hitelt, maximum olyan kamatra amit a gazdasa1g nem visel el. 

> A problema nyilvanvaloan az altaluk szabott ar lenne. Itt valoszinuleg
> allami beavatkozas valna szuksegesse. Lehet, hogy az aralku igen kemeny 
> es elkeseredett lenne. 
Ke1tfe1le a1r van, a ko2zveti1te1si di1j, illetve a hitel a1ra. Az elo3bbi 
nem szokott jelento3s te1nyezo3 lenni (gyakran ezrele1kekben me1rik, persze 
millia1rdos o2sszegekne1l az is nagy pe1nz), e1s mint technikai elem a1llami
beavatkoza1ssal is szaba1lyozhato1, ba1r ez nem szoka1s. Uto1bbi azonban az 
a1llami beavatkoza1sra teljesen e1rze1ketlen: ha a hitelezo3nek nem tetszik 
amit a hitelfelvevo3 ellente1telke1nt felkina1l akkor nem ad hitelt. A pe1nz
az o2ve1, azt csina1l vele amit akar, aka1rmennyit is ugra1l a magyar a1llam.
Szo1 nincs ro1la hogy a magyar hitelpiac olyan nagy e1s jelento3s lenne hogy 
egy pe1nzinte1zetnek ke1tszer is meg kell gondolnia mielo3tt kivonul. Teha1t:
semmi elkeseredett a1ralku, ha a cso3dbement magyaroknak kell az ero3s 
kocka1zati fela1rral megspe1kelt hitel akkor jo1, ha nem kell u1gy is jo1.   

> Meglehet, hogy ennek kovetkezteben egy ket bank kivonulna, masok bejonnenek.
> Egy ket kormanyvalsag es csere valoszinusitheto.
Ez valami nagyon zavaros dolog. Az hogy honnan van hitelu2nk annak ele1g
keve1s ko2ze van ahhoz, hogy melyik pe1nzinte1zet tart fenn magyarorsza1gi
lea1nyva1llalatot. Ha a kivonula1st/bejo2ve1t ilyen e1rtelemben gondold, akkor
persze elke1pzelheto3 hogy a tranzakcio1s ko2ltse1gek a1llami szaba1lyza1sa
miatt te1nyleg kimegy egy-ke1t bank (hogy ma1sok viszont bejo2nne1nek egy
kisza1mi1thatatlan a1llami szaba1lyza1sto1l terhes piacra az inka1bb csak a
"wishful thinking" katego1ria1ba tartozik, de ezt most hagyjuk) de nem ez a
le1nyeg. A le1nyeg az hogy a hitelfelvevo3k ugyanu1gy versenyeznek egyma1ssal
mint a hitelado1k, e1s ebben a versenyben a fizete1ske1ptelenek legha1tul
kullognak. Tudoma1sul kell venni hogy a vila1g hitelpiaca megvan Magyarorsza1g
ne1lku2l, mi viszont nem vagyunk meg ane1lku2l, legfeljebb 1930-as gazdasa1gi
szinten, e1s az se vila1gos hogy tarthato1. Emle1keim szerint Roma1nia a
hetvenes e1vekben durva1n az 1900-as e1vek technolo1giai szintje1re esett
vissza, o2nella1to1 falusi lakossa1g akik csak so1t meg petro1t vesznek a
boltban, ha az e1ppen kaphato1.

> Ez a legrosszabb ami elofordulhat.
Ta1volro1l sem az a legrossszabb ami elo3fordulhat hogy ugyanazokat a 
hiteleket ma1s pe1nzpiaci szereplo3kto3l vesszu2k fel: a legrosszabb az ha 
egyszeru3en nem kapunk a megszokott a1ron hitelt, hanem csak sokkal
dra1ga1bban. 

> Ami a legvaloszinubb azomban az, hogy a kulfoldi befektetok inkabb
> targyalnanak, mintsem a fenti szuksegallapot eloallasat reszkiroznak. Meg a
> lajharnak is van eselye a jaguarral szemben , nekunk ne lenne a
> hitelezoinkkel szemben ?
A hitelezo3 nem ellense1ge a hitelfelvevo3nek, mint ahogy az e1tterem sem
ellense1ge az e1hes vende1gnek. Mindenre van leheto3se1g, e1ppense1ggel a 
ma1r leta1rgyalt hitelfelte1telek u1jrata1rgyala1sa1ra is. A ko2lcso2nada1s
azonban bizalmi aktus, ha valaki nem tartja be a szerzo3de1seket amiket 
kora1bban ko2to2tt akkor a ke1so3bbi hitelado1k o1vatosabban fognak 
elja1rni vele szemben. Az o1vatossa1g itt kocka1zati kamatot, teha1t igen
su1lyos pe1nzeket jelent.  

> En mindenkeppen a szuksegallapotok ellen vagyok. Meggyozodesem, hogy
> vegsosoron a Bokrosi politika  folytatasa is egy szuksegallapotba torkollik,
> csak addig me'g minden tartalekunkat elveszitjuk.
Nincsenek tartale1kaink, az orsza1g netto1 ado1s, vagy te1vedne1k?

> Nem hiszem, hogy akad aki nem ertene egyet a kiadasok csokkentesenek elvevel.
> A mikentjen vannak vitak.
> A bankopres mar reg beindult. Furcsa, hogy On nem hallott rola. Bokros alatt
> kulonosen hangosan berregett, de berreg azota is. Ebbol is latszik, hogy az
> ongyilkos strategiak profetai igen szivesen latott vendegek a sokterapias
> partikon.
A banko1pre1s nem berregett (a ko2tve1nykibocsa1jta1s nem azonos a
banko1pre1ssel, mint ezt jo1l mutatja az USA pe1lda1ja ahol a nagy
elado1soda1st teljesen sikeru2lt ko2tve1nybe tenni, a pe1nzromla1s teljes
elkeru2le1se1vel) sem Bokros alatt sem kora1bban.

> Mi is ezek tavozasat kerjuk.
Nem tudom mie1rt, aze1rt hogy a helyu2kre olyanok u2ljenek akik az u2zleti
e1let alapveto3 szaba1lyait sem e1rtik, pl. azt hogy a megko2to2tt
szerzo3de1st akkor is be kell tartani ha az nem mu3tra1gya1ro1l szo1l 
hanem hitelszerzo3de1s? 

> A kulonbseg a gazdasag elenkitese mellett szavazok es a sokkterapiasok kerese
> kozott az, hogy mi komolyan gondoljuk ezt a kerest.
A gazdasa1g elso3sza1mu1 e1l1nki1to3 eszko2ze az ado1cso2kkente1s, e1n is 
szeretne1m ezt la1tni. De ez csak a kiada1sok me1g drasztikusabb cso2kkente1se
(teha1t a szocia1lis juttata1sok tova1bbi megszori1ta1sa) mellett lehetse1ges.

> A nehez helyzetekbol valo kila'balas egyebkent nem megy ugy, hogy sorra
> eladogatjuk a csaladi ezustot es kozben csak bamuljuk az esot.
Elne1ze1st, a csala1di ezu2sto2t ma1r a hetvenes e1vekben eladtuk. Ezen 
lehet si1rni, eze1rt lehet a1tkozni az a1tkost, de ami to2rte1nt megto2rte1nt.
Mellesleg ha nem to2rte1nt volna meg akkor a magyar gazdasa1g ma azon a 
no2vekede1si pa1lya1n a1llna mint a roma1n (Ceau ugye nem hagyott ha1tra 
a1llamado1ssa1got) vagy a cseh (a lufi valo1ban hamar ki fog pukkadni) vagy
a bolga1r, vagy a szlova1k, vagy a lengyel (to2bb nagy krachhal a ha1ta 
mo2go2tt). 

Kornai Andra1s 

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Delivery failure ( 26 sor )
> 
> (...) Egyre nagyobb es nagyobb darabokat dobunk oda a
> az orszagbol a gazdasag talprallitasara de megsem kozeledik a
> tulsopart, pedig kozben fogy a hajo. 
A hasonlat aze1rt nem jo1, mert ezek a darabok nem ele1gnek hanem e1ppen
ellenkezo3leg, egyre haszna1lhato1bba1 va1lnak. Engem teljesen hidegen hagy 
hogy a telefon a Deutsche Telekom vagy a magyar a1llam keze1ben van, engem 
csak az e1rdekel hogy jo1l mu3ko2djo2n, ko2nnyen lehessen u1j telefont 
kapni, stb. 

> Valojaban nem velunk van az
> alapveto baj. A vilaggazdasg nem tud talpra allni az olajvalsag ota
> es nincs is jelenleg eletkepes elmelet a kivezeto ut megtalalasahoz.
Nem tudom ezt honnan veszed. A vila1ggazdasa1g az olajva1lsa1g o1ta 
legala1bb 30%-ot bo3vu2lt rea1le1rte1kben, nincs annak semmi baja. 

> Maradt a hajo felegetese. Legfrisebben az USA nevu tengerjaro dobott
> oda egy szep nagy szeletet a sajat felepitmenyebol. Erdekes lesz
> latni, hogyan fog csokkeni a novekedesuk.
Itt most a welfare lee1pi1te1se1re gondolsz? 

Kornai Andra1s

K.T. irja a legutobbi SZALON-ban:

>A kulfoldi politikusok "megkajaltak" a Klausek altal hasznalt radikalis =
>piaci zsargont, es megnyitottak Csehorszag elott minden letezo piacot, =
>mondvan, hogy valodi piacgazdasaggal allnak szemben. Ehhez jott az a =

A helyzet az, hogy a nyugati politikusok nem sokat torodnek a nuanszokkal a
K.-europai orszagok gazdasagat illetoen. Abbol a tavolsagbol nehez
megitelni pl. a kuponos es a karpotlasos privatizacio kozti kulonbsegeket.
A gazdasagi novekedes uteme azonban egy viszonylag konnyen ertekelheto
mutato. Egy kulfoldi szamara tokeletesen mindegy, hogy egy gazdasag
kapitalistanak alcazott allamszocialista, vagy szocialis piacgazdasagnak
maszkirozott liberalis kapitalista, szamukra az a gazdasag amelyik
novekszik az jol mukodik, amelyik pedig nem az rekonstrukciora szorul.

>egy adott orszagba. Praga latszolag kedvezobb adottsagai miatt is joval =
>kevesebb kozvetlen kulfoldi befektetest vonzott, mint Magyarorszag.
>Ez a szituacio azonban a legkevesbe sem zavarta Klausekat, hiszen az =


M.o.-ra azert aramlott K.-europai viszonylatban sok toke, mert a befektetok
komoly adokedvezmenyeket kaptak. Egy olyan orszagban, ahol az adok magasak
ez rendkivul komoly piaci elonyt jelent. A szegenyebb fejlodo orszagok
ugyanigy probalnak vonzoak lenni a kulfoldi toke szamara. A fejlett nyugati
orszagokban es Csehorszagban nincsenek nagyvonalu adokedvezmenyek. Igy
aztan egyaltalan nem biztos, hogy Mo.-n a nagyobb volumenu
tokebefektetesek, nagyobb tarsadalmi haszonnal jarnak, mint Csehorszagban.

Mo legnagyobb problemaja az eladosodas. Az osszadossag (kulfoldi+belfoldi)
1996 januarjaban elerte a 9000 mdFt-ot azaz durvan a GDP 150 %-at. Az
adossagtorlesztes pillanatnyilag felemeszti a koltsegvetes 1/3-t, vagyis a
GDP kb 20 %-at. Tehat minden 5-ik megtermelt forint "eltunik" a
gazdasagbol. Mindemelett rendkivul magasak a szocialis es tb kiadasok,
aminek kovetkezteben nem marad penz uj beruhazasokra, ami a gazdasagi
novekedes elofeltetele lenne. A helyzet annyibol jobb Cseh es
Lengyelorszagban, hogy ott nincs 30 %-os adossagtorlesztes elvonas. Eppen
ez a 30 % az, amit Mo-nak ki kellene gazdalkodnia az egyebb koltsegvetesi
kiadasokbol (egeszsegugy, csaladi potlek, stb), hogy felszabaduljon egy
bizonyos osszeg befektetesekre es igy Mo sikeresen konkuralhasson Cseh es
Lengyelorszaggal. Persze lehet abban is remenykedni, hogy elobb-utobb Cseh
es Lengyelorszagnak is roszabb lesz (kipukkad a lufi stb.), de vajon attol
Mo.-nak jobb lesz-e ?


Szabo Kalman

Toth Mihaly szerint:

>Balogh Eva irja:
>Majdnem
>>biztos vagyok benne, hogy a szocialistak megint megnyernek a valasztasokat
>>ha azokat ma tartanak, mivel a valasztok ugyan nincsenek elragadtatva a
>>kormany munkassagatol, megis ugy gondoljak, hogy jobb, mint az ellenzek.

Toth Mihaly:
>Amennyiben csak a kormanysajtot olvasnam, akkor errol  szilardan meg lennek
>gyozodve. De errol a sajtorol ugy tudom On sincsen jo velemennyel.

        Ezzel kapcsolatos velemenyemet nem a sajtobol szereztem, hanem a
kulonbozo felmeresekbol. A legutobbi felmeresekbol ugyan kitunik, hogy
Torgyan Kisgazdapartja megint egy ponttal vezet az MSZMP elott.

Balogh Eva:
>Egyszeruen nem tudom
>>felfogni, hogy Toth Mihaly azt gondolja, hogy Magyarorszag kirukkolhat a
>>vilag ele egy jobboldali radikalis ideologiaval. Az egesz vilag elitelne
>>minket.

Toth Mihaly:
>Ha az EU szocialista tobbsegu vezetesere utal, amikor a nyugat-europai
>szemszogrol beszel, akkor valoszinuleg semmifele jobboldali ideologia nem
>fogadhato el a mostani status quo-ban.

        Megint osszekeveri a jobboldali radikalist es a konzervativizmust.
Konzevativ partok eloretorese, valtogatva a baloldibb szocialidemokrata vagy
liberalis partokkal, allando jelleggel tortenik Nyugat-Europa osszes
orszagaban. Magyarorszagon nincs olyan konzervativ part, amelynek lehetosege
lenne kormanyt alakitani. Torgyan partja nem konzervativ, hanem jobboldali
radikalis. Ilyen ideologiat pedig meg nagyitoval sem lehet talalni
Nyugat-Europaban.

Balogh Eva:
>>        Ez nem parasztfobia. Mindossze arrol van szo, hogy a 30-as evek
>>nepiesei mar akkor sem egy halado (a "forward-looking" ertelemben)
>>ideologiat hirdettek, hanem egy kapitalista-ellenes "backward-looking"
>>ideologia hirdetoi voltak.

Toth Mihaly;
>Szamomra a "forward-looking" - "backward-looking" szembeallitas nem tud
>gyakorlati, hasznalhato informaciot felmutatni. Ez csak hangulati elemekrol
>szol. A realpolitika ennel tobb.

        Ez pedig nem valasz. A harmincas evekben Magyarorszag egy
mezogazdasagi orszag volt: marmint egy olyan orszag, ahol a nemzetgazdasag
oriasi hanyada a mezogazdasagbol folyt be. Akkor, amikor a nyugatabbra fekvo
orszagok mar kevesbe voltak azok--egyre inkabb iparosodtak. Magyarorszag
gazdasagilag lemaradott volt es ezert az iparosodas is lassu es alacsonyfoku
volt. De a jovo az iparban volt es nem a mezogazdasagban. Tehat a status quo
istenitese nem volt "forward-looking." Mintha meg akartak volna allitani a
vilagot. A nepiesek egyresze pedig egyenesen kapitalista-ellenes volt, mint
ahogy Torgyan dumaja is tele van hasonlo kijelentesekkel. Egy szoval,
legalabb is szerintem, a nepiesseg mar a harmincas evekben is tulhaladott
volt, ma pedig egyenesen nevetseges.
 
Balogh Eva:
>> Ma mar mindez teljesen ertelmetlen es tulhaladott. Ma egy olyan orszagrol
>>beszelunk, ahol a lakossag 16%-a foglalkozik ostermelessel.

Toth Mihaly:
>A 16% tulsagosan nagy szazalek ahhoz, hogy erdekeit ignoralni lehessen.
>Mar csak azert sem lehet oket ignoralni, mert strategiai agazat. Europaban
>sehol sem teszik ezt.

        Ki beszel arrol, hogy semmibe kellene venni a mezogazdasagot. De
ugyanakkor egy "nemzeti" part, amit Kisgazdapartnak hivnak ma is,
anakronisztikus. Es pedig ezt az mondja, akinek az egesz csaladja a
Kisgazdapartban tevekenykedett 1945-47 kozott. Sot, mondja ezt az, akinek az
edesapja meg 1945-ben "Geppel-e, vagy orcad verejtekevel?: Tervezet a magyar
mezogazdasag atszervezesere es gepesitesere," cimmel irt tanulmanyt Az
*Ujjaepito magyarok* cimu kiadvanyban. Sot, edesanyam halala utan
megtalaltuk a Fuggetlen Kisgazdapart jelvenyet 1945-bol, amit hosszu evek
soran dugdosott akkoriban, amikor kisebb dolgokert kerultek emberek
bortonbe. Szoval en nem vagyok mezogazdasag ellenes, csak eppen nem hiszem,
hogy a "nepiesseg" ma egy elfogadhato ideologia. Nem beszelve arrol, hogy a
mai Kisgazdapartnak nem sok koze van az eredetihez. Nyolcvankilenc eves
nagynenem mondta marciusban: letagadom, hogy valaha is en ennek a partnak
tagja voltam. Es o meg az eredeti generaciohoz tartozik, nem a masodikhoz, a
harmadikhoz, vagy a negyedikhez. Uj idok, uj szuksegletek.

        Balogh Eva

Kornai Andras Balogh Evat idezve:

>>         Ezek szerint egy kozepes riporter 320 ezer forinton felul keres
>> annal a magyar televizional, amelyik a jelen pillanatban alapjabanveve
>> csodben van.

>Mennyit keressen? Ez havi 2100 dolla1r, gondolom ado1 elo3tt, egy egyre
>inka1bb az amerikaira emle1kezteto3 a1rszinvonal mellett.

        Ez ugyan igaz, de az is, hogy egy atlagfizetes 40 ezer korul van.

>Mellesleg ne
>felejtsu2k el hogy egy ko2zepes riporter is szta1r, akinek a helye1e1rt
>o2tsza1zan verekszenek, ellente1tben a ko2zepes me1sza1rossal, aki ha
>elmegy a hu1sospultto1l akkornem fognak sza1za1val tolongani a helye1re.

        Eppenezert nehez megerteni, hogy miert kell ilyen magas fizeteseket
adni, kulonosen akkor, amikor allitolag a magyar radio es televizio egeszen
szepen ellenne ha elbocsatananak kb. 3,000 embert. Ami pedig a sztarokat
illeti. Mostanaban eleg gyakran hallgatom a Kossuth es Petofi Radiot (miota
az Interneten kaphatok). Kulonosen a hirek erdekelnek, es meg kell mondanom,
hogy a Kossuth Radio hirei nem eppen ragyogoak. Es mivel a teve-radio
ujsagot is meg lehet kapni, neha kinyomtatom a napi musort. Nagy
meglepetessel vettem eszre, hogy minden egyes "kronikat" valaki mas
szerkeszt. Igy aztan nem csoda, hogy a hallgatok csodalkoznak, amikor a deli
hirekben megemlitenek valamit a MALEV-rol a Ferihegyen, de aztan az esti
kronikaban egy vakhangot sem szolnak rola. Persze mint altalaban az emberek
ilyen esetben a legrosszabbra gondolnak: A MALEV az egyik hirdeto a
Kossuth-radion es valoszinuleg nyomast gyakoroltak a radiora. Az igazsag
valoszinuleg ennel egyszerubb. Az egyik szerkeszto szerint fontos a hir, a
masik szerint nem.

        De visszaterve a fizetesekre. Tizszer annyi fizetest felvenni mint
egy egyszeru halando es kozben sirni mint a bogos a szocialis erzekenyseg
hianyarol?


>> >HH: Van egy cegem, amelyik ujsagirok oktatasaval foglalkozik, van egy
>> >erdekeltsegem, amely egy teve-utomunkalati studiot es egy
>> >sajtougynokseget mukodtet, es van egy kft-m, amely sajat
>> >ujsagiroi munkamat segiti.
>>
>>         Nem tudom, hogy masok hogy vannak mindezzel, de en ezt
>> felhaboritonak talalom. Eloszor is, azt hittem, hogy az ELTE-n oktatjak a
>> jovendobeli ujsagirokat es ezert nincs szukseg egy privat cegre, amelyik
>> "ujsagirok oktatasaval foglalkozik." De ez meg nem eleg ezen kivul van neki
>> harom masik vallalata es mindez akozben, amig a tevenel es radional is
>> munkalkodott.

>Mi ebben a felha1bori1to1? A dia1kokat Berkleyben is nagyon jo1l oktatja1k,
>ilyen alapon nem lenne szu2kse1g Stanfordra.

        Ez szerintem egyaltalan nem hasonlithato ossze Hevesi ur uzleteivel.
Berkeley egy allami egyetem, Stanford pedig maganegyetem. Mindketto hasonlo
erteku diplomakat ad. Mifele diplomat ad Hevesi ur?

>A maga1niskola ha mege1l jo1,
>ha nem u1gy is jo1, de puszta le1te1ben semmi felha1bori1to1 nincs. Ezen
>ki1vu2l ha jo1l e1rtem ke1t ma1sik ce1ge ven, az egyik nyilva1n arra hogy
>embereket foglalkoztasson (egy meno3 ujsa1gi1ro1 nyugaton is pontosan ezt
>teszi, a nagymeno3k gyakran hu1szfo3s vagy me1g nagyobb sta1bbal dolgoznak),
>a ma1sik ha jo1l ne1zem befektete1s jellegu3. Ez uto1bbiban sem la1tok semmi
>kivetnivalo1t, so3t, azt kell mondanom hogy nekem a mu3ko2do3to3ke sokkal
>szimpatikusabb mint amit luxus-turiastautakra ko2ltenek.

        Mindenkinek negy-ot allasa van (vagy cege) a fo allasan kivul. Ez
egy Kadar-rendszer-beli korsag. Ne mondd nekem, hogy egy ember rendesen el
tud latni (1) a miniszterelnoki hivatal hivatalos szovivoi allasat/vagy
sztar-szerkesztoi allast a radional vagy a tevenel (2) es meg negy ceg
vezeteset.

        Ami a nagymeno ujsagirokat nyugaton illeti, en eddig errol meg nem
hallottam. Szabaduszokrol beszelsz? De hiszen otthon, a teljes allasban
foglalkoztatott ujsagirok ugyanakkor szabaduszok is. Ott van peldaul Pallagi
Ferenc, foszerkeszto a Nepszavanal, de ugyanakkor szabaduszokent mas
lapokban is megjelenik.

        Udv, Eva