Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 1203
Copyright (C) HIX
1996-09-19
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Az allam fizeti ... (mind)  67 sor     (cikkei)
2 Az alapszerzodesrol (mind)  168 sor     (cikkei)
3 Az SZDSZ-rol (mind)  73 sor     (cikkei)
4 A villany ara (mind)  28 sor     (cikkei)

+ - Az allam fizeti ... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sandor Lengyel irta:
 
> >>Az egyeduli szocialisan igazsagos megoldas az, ha a leggazdasagosabb modon
> >>termelik az energiat,
> 
> Egy gyarto' ce'gne'l ez igy van. A cegnek musza'j versenykepesnek lenni, hogy
> mega'lja a helye't a kulfoldi versenytarssal.
>   Egy szo'lga'ltaya'si va'llalattal ez nem biztos hogy ugy van.

Szoval, azt akarod mondani, hogy egy szolgaltato valllat nem kell, hogy a
leggazdasagosabb modon termelje az energiat ?  Ha igy van, csak amulni tudok.
Szoval, ha ketszerannyi szenet egetnek el mint ami szukseges egy kW aram
eloallitasahoz, usse ko, nem szamit ?  

De kulonben is, mi az az alapveto kulonbseg 'gyarto' es 'szolgaltato'
vallalatok kozott ami lehetove tesz ilyen a gazdasagossag alaptorvenyeitol
valo fuggetlenseget ? 

>  Ha hasznot huz az a'llami szolga'ltato' va'llalat, ezzel az orsza'g
> nyer, e's lehet cso:kkenteni az ado't, vagy befektetni a pe'nzt.

Egy monopolhelyzetben levo allami szolgaltato "haszna" nem szuksegszeruen
jo dolog.  Monopolhelyzet reven kirivoan magas koltsegek mellett is lehet
"hasznot" kimutatni, amikor ez az orszag szamara egyertelmuen karos.  Miert ?
Mert az indokoltnal magasabb aru eroforrasbol relative kevesebbet, annak 
olcsobb alternativaibol relative tobbet fognak fogyasztani, ami a gazdasag-
ban torzulasokhoz es hatekonysagveszteshez vezet.  Gazdasagi modellekkel
jol lehet kovetni, hogy az orszag kollektive mennyit is veszit az ilyen
torzulasok reven, szoval ez nem csak elmeleti duma.

>   Ha veszi't a vallalat, emelni kell az ado't, de ezt a penzt az allampolga'r
> re'szben visszakapja mert kisebb a sza'mlaja.

Most vagy nem fogalmaztam erthetoen abban az iromanyomban amire valaszolsz,
vagy nem olvastad el azt.  Pontosan arrol van szo, hogy legritkabb esetben
nullszaldos a dolog az egyszeru allampolgar szamara (ha meg igy lenne, semmi
ertelme az egesz szubvencio-adoztatas hercehurcanak).  Az ilyen szubvenciok
leginkabb annak kedveznek aki kevesbe szorul rajuk (minel nagyobb fogyaszto
attol tobb szubvenciot kap), es a feketegazdasag miatt az a balek adofizeto 
fizet ertuk aki nem tud/akar adocsalni de rendszerint jobban raszorul a 
segitsegre mint az adocsalo.

>   Ha a villamosa'gi va'llalat ku:lfO:ldi ke'zben van, a nyerese'g kimegy az
> orsza'gbo'l.

Ilyen altalanos kijelenteseknek nem sok ertelme van.  A hazai ceg eppugy
kulfodon koltheti el a nyereseget mint ahogy a kulfoldi ceg Magyarorszagon.
Az egyeduli elem ami szuksegszeruen aramlik a ceg 'hazaja' fele az az 
osztalek, de ez a nyeresegnek csak egy resze.  Amugyis, mi a 'hazai' es mi a 
'kulfoldi' ceg ?  Mi szamit, az hogy hol van bejegyezve, hol elnek a resz-
venyesei, micsoda ? A mai nemzetkoziesedo gazdasagban egyre kevesebb ertelme
es egyre nagyobb kara van az ilyen gazdasagi bezartsagot sugallo hozzaallasnak.
 

>   Van kive'tel. A fenti e'szreve'telek fent a'lltak a telefonnal is,
> de a magyar telefon szolga'ltatast, a magyar allam nem tudta volna korszeru:e
n
> ella'tni.

Mig a villamosenergia szolgaltatast tudja ?

>   Teha't ha lehet, kozlekede'st, villamosa'gi szo'lga'ltata'sokat meg kell
> hagyni a'llami ke'zben, vagy legala'bb magyar priva't va'llalatnek eladni.

Ezt ki irta igy elo ?  Ahol Te elsz ott igy van ?  Ha nem, miert nem ?

Anto'ny Gyuri
+ - Az alapszerzodesrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az 1199-es szamba irt vitairatomra eddig eleg keves reakciot kaptam.
Hosszabbat csak Paller Gabortol, es az ove lenyegeben magaban foglalja a
tobbieke't is. Mielott valaszolnek irasara, eloszor is szeretnem neki is, 
masoknak is megkoszonni a mertektarto vitastilust; bevallom, feltem, hogy ez a
tema sokkal rosszabbat hoz ki a velem egyet nem ertokbol. Nem volt okom
felni. Az a helyzet, hogy ha a kormanyt ezen a teren tamadok gondolkodasmodjat
megprobalom elkepzelni, eloszor mindig az ellenzeki partvezetok teve- es
ujsagnyilatkozatai ugranak be, ami persze megteveszto. Itt szeretnek Gabortol
elnezest kerni azert, amire irasa legelejen utalt; sok SZALON-t kihagytam,
a FORUM-ot pedig egyaltalan nem olvasom, ezzel egyutt nem "vadoltam"
eloiteletekkel, csak kerdeztem, de talan ez is foloslegesen banto volt.

  Elnezest kerek azert is, hogy Gabort nem fogom szo szerint idezni, ekkor
ugyanis a valaszom meghaladna' a 300 sort, es ezt joggal nehezmenyeznek a
moderator es az olvasok. Aki kivancsi Gabor cikkere, keresse az 1200-as
szamban. Gabornak az SZDSZ-szel kapcsolatos allitasaira kulon irasban
valaszolok, mert ez igy is eleg hosszu, azt pedig tul fontosnak tartom ahhoz,
hogy csak az ezen magukat atragok olvashassak.  

  Valaszomat hadd kezdjem egy idezettel egy Frunda Gyorgygyel keszult
interjubol, ami a legutobbi HVG-ben jelent meg. (Mint bizonyara a legtobben
tudjak, o az RMDSZ jeloltje a novemberi roman elnokvalasztasra.)  

FGY>[a szerzodes] Nem tekintheto sem sikernek, sem kudarcnak. (...)  
FGY>Onmagaban az, hogy az 1201-es ajanlast bevettek a szovegbe - a hozza
FGY>csatolt labjegyzettel egyutt -, az RMDSZ gyozelmenek szamit. Hiszen
FGY>mindeddig a roman elnok es a parlamenti partok tobbsege is elutasitotta az
FGY>ajanlas barmilyen formajat. Logikusnak latszo allitas, de nem igaz, hogy a
FGY>sokat vitatott labjegyzet kihuzza az 1201-es ajanlas "bolcsessegfogat". 
FGY>Egyszeruen nem igaz az a velemeny, hogy a labjegyzet a roman allaspont
FGY>elfogadasat jelenti. Amikor az Europa Tanacs elfogadta az 1201-es
FGY>ajanlast, mellekelt hozza egy ugyanolyan tartalmu ertelmezest, mint
FGY>amilyen az alapszerzodesben szerepel. Azaz kimondja, hogy a cikkelyben
FGY>foglaltak nem vezethetnek elszakadashoz. Tehat ebben nincs semmi uj. 
FGY>Serto, ha ezt valaki az egyik fel sikerekent vagy kudarcakent akarja 
FGY>beallitani. Viszont ertekelni kell peldaul azt az eloirast, hogy az
FGY>oktatas minden szinten anyanyelven folyhat, s hasznalhatok a ketnyelvu
FGY>feliratok.   

HVG>Es mit hianyol az alapszerzodesbol?

FGY>Ket dolgot: egyreszt a valodi ellenorzesi mechanizmust, mert hiaba
FGY>allitottak fel egy kozos munkabizottsagot, az olyan alacsony szintu, hogy
FGY>sosem lesz hatekony. Allamtitkari szintu bizottsagra lenne szukseg, benne
FGY>az ET semleges kepviseloivel. Az alapszerzodes masik hianyossaga, hogy nem
FGY>ir elo konkret jogorvoslati lehetoseget.

  Nem allitom, hogy mindez szerintem pontos. Abban szerintem is Gabornak van 
igaza, hogy a labjegyzet nem az elszakadasrol, hanem a teruleti autonomiarol
valo lemondast jelenti. Vagy Frunda, vagy az interjut keszito Irhazi Janos
maszatolt itt. De a lenyeg az, hogy Frunda szerint nem baj ez a lemondas. Ket
oka is lehet erre: az egyik egyszeruen az, hogy o se tarja realisnak, hogy a
romanok autonomiat adjanak Szekelyfoldnek, a masik, hogy a nem szekely
erdelyi magyarokra gondolva nem is tart kivanatosnak egy szekely autonomiat.

  Gabor szerint az 1947-1968 kozott fennallo szekely autonomia bizonyitja,
hogy ez realis koveteles. Szerintem nem bizonyitja, ket okbol. Az egyik, hogy
a Varsoi Szerzodes tagallamakent a romanokban "szunetelt" az a komplexus, hogy
realis veszely a hatarok megvaltoztatasa. 1989-ben azonban kiujult, hiszen
hagyomanyosan a Nyugat az, amitol felnek, amit a magyarok javara kedvez(het)o
kulfoldi hatalomnak tartanak, annyiban nem is alaptalanul, hogy a mi
viszonyunk a Nyugattal valoban sokkal jobb. A masik ok, hogy Petru Groza
(akinek nagyon jo magyarorszagi emlekei voltak, kimondottan magyarbarat volt)
megtehette azt, hogy autonomiat adott a szekelyeknek, mert o NEM VOLT
VALASZTOTT POLITIKUS. A jovoben szerintem erre nincs esely.   

  Arra a felvetesemre, hogy egyebkent a nem szekely erdelyi magyarok jo resze
felne egy szekely autonomiatol, Gabor ket valaszt adott: egyreszt, hogy az
erdelyi magyarsag tulelese kell hogy legyen a celunk, masreszt, hogy igazsagos
lenne, ha a Szekelyfold Magyarorszaggal olyan kapcsolatokat tarthatna fenn,
amik reven elvezhetne Magyarorszag Romanianal fejlettebb voltat. Az elsore azt
tudom felelni, hogy hat epp ez az, itt van a kutya elasva. Az EGESZ erdelyi
magyarsag tulelese kell hogy legyen a celunk. Gabor irt a szekelyek jo
autonomiaemlekeirol - a tobbieknek meg az az emlekuk, hogy Groza utoda, a
(korantsem magyarbarat...) Gheorghiu-Dej hosszu uralkodasa alatt allandoan azt
vagtak a fejukhoz, hogy hallgassanak, ok a lakohelyukon kisebbseg, es ahol
tobbseg a magyarsag, ott vannak jogaik, ez legyen eleg. Gabor szerint a
szekelyseget "kulonleges figyelem illeti" a magyarsagon belul. Szerintem
inkabb a szorvanyban elok erdemelnenek kulonos figyelmet, mert az o
megmaradasuk van valoban veszelyben. Ez nem jelenti azt, hogy nem tartanam
jogosnak, amit egy elkepzelt szekely autonom terulet gazdasagi megsegiteserol
irt. En mellette lennek, csakhat ehhez me'g az 1947-es allapotok
visszaallitasa SE lenne eleg, ehhez az kene, hogy ez a terulet Bukarestet
megkerulve alakithassa a kulkereskedelme't, amiben senki se bizhat komolyan.  

  Me'gegyszer, nehogy felreertheto legyek: a szekely autonomia (amirol az
1201-es 11. szakasza szol) jo es hasznos lenne a szekelyeknek, lennenek
veszelyei a tobbiekre, hosszan lehetne vitatkozni, hogy helyes lenne-e vagy
sem - csak eppen folosleges, mert nincs a megvalosulasara esely. Ennek az
emlegetese magyar reszrol eppolyan foloslegesen mergesitene el a magyar-roman
viszonyt, mintha nem ismernenk el a hatarok serthetetlenseget. 

  Ami Bretagne-t illeti, itt Gaborral ket okbol nem ertek egyet. Az egyik (itt
felreertheto voltam), hogy amikor a centralizalt francia modellrol, mint a
romanok szerint kovetendo peldarol beszeltem, akkor nem Bretagne mint regio
jogara gondoltam, hanem arra, hogy KI NEVEZI KI a regio vezeteset. Ugy tudom,
a francia kozponti hatalom. Lehet, hogy ebben tevedtem. Mindenesetre
Romaniaban a megyei prefektusokat a kormany nevezi ki, es ok az allam
egyseget, erejet veszelyeztetonek tartanak, ha nem igy lenne. Ez mutatja az
autonomiahoz mint olyanhoz valo viszonyulasukat is, a magyarkomplexustol
fuggetlenul is. A masik (itt szerintem nem voltam felreertheto), ami azt a
kerdest illeti, hogy kit tamogatna a Nyugat, ha a labjegyzet miatt nem irtuk
volna ala a szerzodest. Bretagne nem breton autonom terulet, hanem egy a
francia regiok kozul. Me'g Alto Adige sem osztrak autonom tartomany, hanem
egy az olasz tartomanyok kozul. Me'g Finnorszagban is csak a pici
Aland-szigetek sved autonom terulet, barmilyen problematlan is az egesz
orszagban a svedek helyzete. Ezen, es Katalonian meg a Baszkfoldon kivul csak
a moldovai gagauz autonomia ellenpelda tudtommal Europaban. 

  (Ami egyebkent azt illeti, hogy ki sirna az oromtol a masik helyeben: hat az
a keves ember, akit me'g erdekel a breton nyelv, biztos egeszen oda lenne, ha
lenne breton nyelvu egyetemi kepzes Franciaorszagban. Tudtommal altalanos
iskolai sincs.)   
 
  Hogy itt valami nem stimmel, azt Gabor is erezheti, mert az irasa vegen
tobbek kozott az all, hogy etnikai autonomia helyett kulturalis autonomiat
kene kovetelni. Ezzel meglepett, hiszen eddig mindvegig az 1201-eshez fuzott
labjegyzetet ostorozta, az 1201/11. pedig a Szekelyfoldon mukodtetheto autonom
kozigazgatasi szervekrol szol. Ezalatt lehet az 1947-ben alapitott autonom
tartomany helyreallitasat erteni (amirol Gabor irt korabban, az errol szolt),
meg lehet kevesebbet is, annyit, hogy a szekely teruleteken a kulturalis
(pl. oktatasi) kerdesekbe a magyarsag kepviseloi intezmenyesen
beleszolhassanak (mintha Gabor irasa vegen errol lenne szo). Tudtommal ezt 
szeretne az RMDSZ is, csak eppen nem csak a Szekelyfoldon (messze ott van a
legkevesebb problema kulturalis ugyekben; mas ugyekben van, Sepsiszentgyorgyon
pl. tenyleg eros a betelepites, de ez nem kulturalis kerdes), es epp ezert nem
szerencses neki az 1201/11. szovege. Egyebkent a kulturalis autonomia a Nyugat
elott valoban vedhetobb, a roman valasztokozonseg elott viszont nem. 

  Epp ezert a valasztasok elott Iliescut a kulturalis autonomia lehetosegere
celzo alapszerzodesre eppugy nem lehetett volna ravenni, mint a
teruletire. Ami a valasztasok utanra halasztast illeti, errol megint ket
mondanivalom van. Az egyik, hogy (mint a Nepszabadsag nemreg megirta) a
NATO-ba az elso korben folveHETo orszagok koret 1997 elejen ki fogjak jelolni.
A magyar kormany viselkedesebol konnyu kitalalni, hogy komoly figyelmeztetest
kaptak: ebbe csak magyar-roman alapszerzodessel kerulhetunk. A masik: ha lenne
ra garancia, hogy az alapszerzodes nelkul Iliescu elveszitene a valasztasokat,
akkor valoban meg lehetne varni az uj vezetest a targyalasokkal. De
barmennyire jo a kampanyban Iliescunak a szerzodes, azert erre nincs
garancia, sot. (A valosag szerintem az, hogy az elnokvalasztason Iliescu az
eselyes, mert az elso fordulo veszteseinek tabora reszben nyilvan otthon marad
a masodik forduloban; a parlamenti valasztasokon van esely egy ellenzeki
tobbsegre, es arra is, hogy ez a tobbseg egyutt fog is tudni kormanyozni, de
egyik se biztos.) Epp az a teny, hogy Iliescunak valamennyire hasznal egy
ilyen alapszerzodes a valasztasokra, jelenti azt, hogy esetleges
ujravalasztasa utan nehezebb lenne vele targyalni.   
  
  Ami azt illeti, hogy miert kell nekunk a NATO: nekem azert, hogy a kovetkezo
kb. 50 evre nyugodt legyek afelol, hogy barmi is tortenik Oroszorszagban, mi
nem kerulunk ujra orosz befolyas ala; a kormanynak valoszinuleg azert, mert
fel attol, hogy ha az elso korben nem kerulunk be a NATO-ba, akkor az elso
korben az EU-ba se fogunk. 

  Azt hiszem, Gabor lenyegeben elismerte, hogy amit "a kormany ideologusairol"
a multkor irt, az teves volt, hiszen egyreszt Fuzes Oszkar nem a kormany
ideologusa, masreszt ha az lenne, akkor se azt irta (a Gabor idezte sorok
szerint), hogy a szorvanyban elokert nem kell a kormanynak tennie semmit. Csak
annyit irt, hogy veszelyben vannak.  

  Gabor tobb helyen kerdezi, miert allitja be a kormany oriasi sikernek az
alapszerzodesben foglaltakat. Nem tudok arrol, hogy igy allitotta volna be. Az
alapszerzodes TENYENEK (nyilvan a NATO miatt) valoban orult. Egyebkent
defenzivaban van: annyit tesz, hogy cafolja az ellenzeki allitasokat, amelyek
szerint az alapszerzodes az erdelyi magyarok elarulasa. Erre pedig kenytelen,
mert a hallgatast egyetertesnek lehetne felfogni.

  Folyt. kov. az SZDSZ-rol. 
                                                       Monta'gh Bala'zs
+ - Az SZDSZ-rol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ez rovidebb lesz, mint az elozo irasom, ugyhogy most fogom tudni Gabornak az
#1200-ban megjelent irasat idezni, es az egyszerueseg kedveert masodik
szemelyben is szolitom meg a valaszaimmal, bar termeszetesen nemcsak neki
szolnak.  

>...felhaborit, hogy az SZDSZ rutinszeruen jatsza ki
>az "antiszemitizmus" kartyat, valahanyszor tamadas eri. 

  (En valoban vadolhato vagyok valami effelevel a multkori irasom alapjan, de
gondolom, nem velem, egy mezei taggal azonositottad az SZDSZ-t...) Ez szerintem
nem igy van, sot az SZDSZ eppenhogy ugy tesz, mintha ez a szempont senki
fejeben nem is letezne. 


>   Az SZDSZ ebben a tortenetben mellekszereplo. Foszerepben a Horn-kabinet
>   all, de az SZDSZ rossz lelkiismerettel tamogatast adott a fentiekhez.
>   Most megprobalnak elhatarolodni, de amint azt az MSZP-tabor karorvendoen
>   az orruk ala dorgoli, az ilyen "kint is vagyok, bent is vagyok" maga-
>   tartassal nem nyernek nepszerusegi pontokat. 

  Az alapszerzodes lenyegetol az SZDSZ nem hatarolodik el.

>   Tetszik-nem tetszik,
>   kormanypartkent az SZDSZ a nevet adta mindahhoz, ami a 4 ev alatt
>   tortenik, es ezt majd szamon is fogjak rajta kerni a valasztason.
>   Az SZDSZ szemmel lathatolag keptelen befolyasolni a szocialistakat
>   es a neve allandoan olyan intezkedesekhez kapcsolodik, ami sajat szava-
>   zotaborat elidegeniti tole. 

  Ebben sok igazsag van. Mint az kozismert, az SZDSZ azert lepett be a
koalicioba (leegyszerusitve), hogy ne valjek fizeteskeptelenne az
orszag. A belepesnek ez volt a nyeresege (ha igaz, hiszen szerintem nem 
biztos, hogy nelkulunk azza valt volna; pl. Be'kesi szerint viszont biztos),
meg az, hogy nem fordult szembe az SZDSZ a valasztoi 90%-anak akarataval. 
Az ar eleg nagy az SZDSZ szamara. Kerdes, hogy most nem lenne-e me'g rosszabb,
ha kiugrana a koaliciobol: akik szembefordultak vele a kormany politikaja
miatt, mar nem allnanak melleje, a jelenlegi tabora egy reszet viszont
elvesztene, mert hatarozatlan kovetkezetlensegnek fognak fel. Ha jol tudom, az
mindenesetre eldontott teny, hogy legfeljebb csak valami latvanyos, a
kozvelemeny elott jol kepviselheto okkal lephet ki az SZDSZ a
koaliciobol. Amiota a fizeteskeptelenseg veszelye elharult, ilyen egyszer
adodott, tavaly osszel Nagy Sandor miniszteri kinevezese korul, es akkor vegul
Horn mindenben engedett.

>   Az SZDSZ-nek el kellene dontenie, mi
>   fontosabb szamara, a programja, vagy a befolyas, amit kormanyerokent
>   szerez es amit tagsaga es a parthoz csatlakozo erdekcsoportok gaz-
>   dasagi erove alakitanak. 

  Elsosorban ezek miatt a soraid miatt irok most. Nagyon nehez egyebkent mit
kezdeni vele. Tudom, hogy te ezt elhiszed, jol is hangzik, de ki kell mondjam,
amit gondolok: szerintem ez demagog hazugsagok ismetlese. Ha erveid vannak
mellette, ird meg, es ne haragudj, ha korabban irtal ilyesmit, mondom, sok
SZALON-t nem olvastam.  

>   Az SZDSZ azt mondja, a tobbi politikai ero patolo-
>   gikusan gyuloli azert kell a szocialistakkal tartania, nos azert
>   gyuloli, mert kiszolgalja a szocialistakat.

  Itt szerintem magadbol indultal ki. Csakhogy Giczy vagy Boross minden adando
alkalommal elmondja, hogy az MSZP-vel lehetseges tavlatilag az egyuttmukodes,
mert ott vannak szamukra rokonszenves, a nemzeti erdekeket szolgalo erok, az 
SZDSZ-szel viszont soha. Magyarra forditva ez szerintem nem jelenthet mast,
minthogy az SZDSZ zsido, vagy zsido erdekeket szolgalo part. (Giczy egy nemreg
adott interjujaban elkovette azt a hibat, hogy az MSZP-rol szolo kerdesnel azt
is hozzatette a valaszhoz, hogy elvegre a partok idovel valtozhatnak: aztan az
SZDSZ-nel megis "soha"-t valaszolt... szerinted akkor mi az, ami tehat me'gse 
valtozhat meg, a szarmazason kivul?) Lehet, hogy tevedek, az viszont biztos, 
hogy ez a gyulolet nem vezetheto le a "szocialistak kiszolgalasabol": akkor 
semmi se indokolna', hogy az MSZP-tol feltetelesen, az SZDSZ-tol pedig 
mindenkepp orok idokre szoljon a szembenallas.  

                                                           Monta'gh Bala'zs
+ - A villany ara (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Szalon !

	Az 1201-es szamban tobben irtak a villanyaram aranak allami
tamogatasarol. Ezzel kapcsolatban szeretnek itt idezni Matolcsy Gyorgy
"Milyen gazdasagpolitikaval integralodunk az Europai Unioba" cimu
cikkebol, amely a Valosag 1996 augusztusi szamaban jelent meg.
"Az adorendszer egyik specialis eleme, az amortizacios rendszer
 kulonosen nagy vagyonok atcsoportositasara volt kepes a kilencvenes
 evtized elso feleben. Ezt ugy erte el, hogy valosagosnal kisebb
 brutto erteken nyilvantartott alloeszkozoket a szuksegesnel
 lassabban es alacsonyabb kulcsokkal irta le, s nem tette lehetove
 a valosagos potlasi forrasok adott vallalatnal torteno visszatartasat.
 Ennek kovetkezteben a vallalatok koltsegszintje a potlasi szuksegletek
 valosagos merteken torteno elszamolasahoz kepest kisebb lett,
 koltsegvetesi befizeteseik nagyobbak lettek, s kulonosen eros
 lett az alacsonyabb arszinten keresztuli profit, majd vagyon
 ataramoltatasa az allami szektorbol a maganszektorba. Ennek vi-
 szonylag tiszta formaja az energiaarak esete, amikor peldaul
 a villamosenergia-iparban a vallalkozo altal a villamos energiaert
 fizetett ar nem fedezi az eromuvek es mas alloeszkozok potlasat,
 ennek reven korabbi tarsadalmi vagyon aramlik at maganvagyonna.
 (1995-ben a villamosenergia-ipar felhalmozodott potlasi hianya
 1000 milliard forint korul alakult, ami nem jelent mast, mint 1000
 milliard forint atszivattyuzasat tarsadalmi vagyonbol maganvagyonna).

Szellemes.

Udv, Gabor

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS