[Hungary]
Irja:
>ill. onerzetet serto is lehet, hogy embernek, allatnak, gepnek
>egyazon gyokerrol fakad a tudata.
Nem tevedtel, a kulombseg a fejlodesi szintben nyilvanul meg, aki sertesnek 
veszi, kepessegei meg nem elegge fejledt, iletve merlegelt, vagy 
dokumentalodott.
Egyes vallasok tevesen lenyeges kulombseget tesznek az elok kozott, 
megfosztva az allatokat a lelek letetol, vagyis nem ismerik el, hogy az 
allatok is rendelkezhetnek lelekkel.
De mi is az a lelek? Sajat magunk lennenk, mint informaciok adathalmaza 
kulombozo inteligenciai fokon anyaghoz kotve. Az infot szolgaltato, tarolo 
berendezesek is elo sejtek, es mit sem sejtenek hogy ok epp milyen szerepet 
toltenek be.
Nagyjabol ennyi. Mig a kapcsolatok kitunoen mukodnek, tudjuk hogy vagyunk, 
elmult esemenyekre emlekszunk, de eleg egy pillanatnyi zavar, es minden 
odavesz. Szamos eset volt mar balesetek soran hogy adatok sorozata 
elveszodik, vagy a kapcsolatok megszakadnak, es azt sem tudjuk hogy eltunk e 
azelott. Tehat mig az anyagcserek soran az infok megmaradnak addig letezunk, 
de tortenhet forditva is, ha az ileto anyag, taroloeszkozei elvesztik az 
informaciokat, mar nem talaljuk meg sajat magunkat. Eleg ha melyen alszunk 
mar sem tudunk semmit miletunkrol, mintha minden reggel egy ujraszuletes 
lenne.
Eleg erdekes es vitaramelto temak, minden bizonnyal lehet hogy mi mar nem, 
de az emberiseg eleri a mesterseges inteligenciat. Akkor fog bebizonyosodni, 
hogy az info tarolok lehetnek elettelen felvezeto sorozatok is, a 
legmodernebb belso kapcsolasi, komunikacios lehetosegekkel.
Ezt is irtam mar hogy nem latok akadalyat, lelemenyessegunk soran elerhetjuk 
hogy sajat emberi informacio adatainkat gepiesitsuk, azaz megoregedett, 
megunt emberi elo testunket elhagyva, tudatunkat bonyolult, modern hasonlo 
celokra keszult proceszorok tarjaiba helyezzuk.
Erdekes is lenne egyszer felebredni, es tudomasul venni, hogy hus-ver kezem 
labam helyett gombokkal vagyok korulveve, az etelek italok helyett az 
elemeim cserejevel lennek elfoglalva. Tudom egy kicsit elmosolyogtato, de 
azon idok hataran vagyunk a tudomany fejlodeseben, amikor percrol percre es 
szinte exponencialisan kozeledunk hasonlo Werne fele mesek megvalositasahoz, 
egyben a lelek fogalma, mondhatni rejtelyei is ajtot nyitnak majd elottunk.

>Ma az emberi kapcsolatok teren a gyorsan bomlo, labilis szovetsegek korat 
>eljuk, nekem ugy tunik, rezervatumainkban.
Igen, ezeket a vegtelensegig tudnank ragozni. Talan az egyik fo problemaja 
elegge eltorzult civilizacionknak az elob emlitett gondok, iletve hogy 
energiank potlasait nem elem biztositja. Az 'elet' egy csunya evoluciosan 
kialakult rendszere a tulelesi folyamat, vagyis hogy en eljek, eletet kell 
elpusztitsak. Es mennel tobben vagyunk, ez csak fokozodik. Egyszerre csak 
egy rohano vilagban talaljuk magunkat, a legnagyobb baj, hogy elhagyatottak 
vagyunk. Cselekedeteink tulsagosan is karosak az eletfeltetelek 
szuksegleteinek megovasahoz.
>Hogy ezt 'empatia-sorvadas', vagy az emberi jellem errozioja, vagy az 
>osszezavaroan es tul kiszamithatatlanul valtozo korulmenyek es a konnyeden 
>manipulalhato igenyek okozzak, jo lenne tudni.
Talan meg mindeg a megfelelo inteligencia hiany.

>Raadasul a harciassag a fejlodes hajtoereje, mely reven kijutottunk az 
>urbe, es a kisbolygokkal
>utkozesek elleni megoldasokhoz szinte csak modositani kell
>a mas celbol mar amugyis meglevo fegyvereken.
Lattad az MTV1-en Ernest fon Braun-rol szolo kisfilmet?
Gyerekkoraban meg elutotte a szomszed pajtajat a petardakbol keszult 
raketajaval, es o lett az aki Werne almat betoltotte, de mar a Marsra sajnos 
nem kapott penzosszeget. Kar. Pedig azota mar ott is lehetne bazisunk. Igy 
meg vagy tizenot ev, amig odaerunk.
   Udv Csaba.

> Felado :  [Finland]
> Temakor: Fenysebesseg ( 6 sor )

>Sziasztok!
>Jar az agyam ezen-azon, es tenyleg, miert megy a feny fenysebesseggel?
>Le tudna ezt valaki vezetni?

>Koszonom, Endre

    A feny, iletve elemi resze a foton meg ahoz az anyaghalmaz tomoruleshaz 
tartozik, mely meretehez kepest nem is tehet mast.
Ez is egy bizonyiteka a ter mozgo reszecskekkel telitett elmeletenek 
igazolasaban, mely 'szürőhatást' kepvisel negyobb meretu reszecskek eseten.
Barhogy elemezzuk, az atomilag felepult tomeghalmazokat, belso szerkezeteben 
nincsennek fenysebesseggel mukodo elemek. Igy az 'energia leadas'-kor 
szuleto feny vagy ho-ve vallo egyseget a terben mukodo mozgo rendszerek 
birtokoljak, a rendszerbol kiszakadva csak az iranyt kapja vagy orokli. 
Mivel fenysebesseggel utazik, elegge mentes a gr. eroterektol, azt mondjuk 
nyugalmi tomege nincs. Meg is hosszu utak folyaman kiderul, hogy a gr. 
eroterek gorbitik az utat. Ilyenkor beszelunk a ter gorbuleserol, mely nem 
is tudom mennyire helyes, hiszen ez egyeni tomegekre vezetheto vissza, es 
egy egyenes feny utja egy galaxishalmazban bolygo es csillagkozi terben 
elegge hullamos is lehet.
   Udv Csaba.

Kedves Csaba,
> >>Csak a 'vonzast' taszitaskent kell szerepeltesd.
> >Ezt hogy ertsem, hogy taszitaskent kell szerepeltetnem?
> Tehat egeszen logikusan gondolkozva, mivel semmi "vonzo", vontato eszkoz
> nincs a Hold Fold kozott, azt mondjuk, hogy a ter egyenlotlensege, iletve a
> Fold tomege altal okozott reszecskek hianya a Hold tavolsagban idezik elo,
> hogy az ellenkezo iranybol a reszecske toblet a Holdat "taszitja" a Fold
> iranyaban. A Fold felszini 'g' = 9,82 m/s/s (nagyjabol)
Ez egy erdekes gondolat. Van azonban nehany altalanos logikai dolog,
amit nem ertek ezzel kapcsolatban. Eloszor is ha a vonzashoz kell a
"kotel", a taszitashoz miert nem kell valami tolo dolog. Masreszt
elegge furcsa szamomra, hogy ott, ahol lep fel nagyobb taszito ero,
ahol _kevesebb_ tomeg van. E=mc2, amit bar kibovithetunk,
finomithatunk, es bar nem erre vonatkozik, de akkor furcsa szamomra,
hogy bar itt a tomeg a _szamlaloban_ szerepel, a fenti taszitasos
gondolatban pedig egy erohatas eppenhogy forditottan aranyos (tehat
nevezoben..) a tomeggel.
A harmadik dolog, hogy milyen "ter"-rol van szo, melyben az
egyenlotlenseg jelentkezik? Tehat milyen teret kell ertenem alatta?

> Ez a joval nagyobb teregyenlotlenseg lancol minket is a Foldhoz.
> Egy tomegtol tavolodva a teregyenlotlenseg csokkenese "egyenesen" aranyos az
> egysegnyi felulet es felszini 'g' csokkenesevel. Ez is arra utal, hogy az
> ileto tomeg 'arnyekhatasa' tartja karban a tomeg koruli teregyenlotlenseget
> minden iranyban.
De hat nincsen arnyekhatasa. :)

Udv: Endre

Kedves Starters,
> >Rakerdezek :) A graviton tehat nem reszecske, hanem hullam? Utananezve azt
> Ezt Te irtad... egyebkent nem szerencses, ha leragadsz a klasszikus
> fizika fogalmainal. Nem klasszikus reszecske vagy hullam.
Kerdeztem egyebkent. De milyen nem-klasszikus reszecske az, amelyik
egyszerre tobb kolcsonhatasban is reszt tud venni, egymastol tobbezer,
tobb millio kilometer, tobb es tobbezer, -millio fenyev tavolsagban?

> Nem tudom, mennyit hallottal pl. a kvarkok kozotti
> kolcsonhatasokrol - erdemes lenne azokat is tanulmanyozni,
> nem csak a klasszikus reszecske-hullam tulajdonsagokat.
Koszi, utananezek. :) De azert roviden tudnal irni rola? Ki tudja
mikor jutok hozza a megfelelo leirashoz (fenn van-e a neten pl.).

> >> >termeszetebol adodoan nem nyelodik el.
> >> Itt a lehetoseg a Nobel-dijra, ha kimutatod vagy megcafolod.
> >Koszonom, hol es mikor vehetem at? :) Ha ugyanis a kis olomgolyo fajsulya
> >ugyanannyi, mint a nagy olomgolyoe, akkor a gravitacios hullam nem nyelodik 
el
> Pontosabban: a gravitacos ter nem nyelodik el. A gr. hullam elnyelodhet,
> de errol semmit nem mond a fajsuly.
Az a szoveg, amelyre a Nobel-dijat irtad, a gravitacios hullamokat a
gravitacios ter kozegekent hatarozza meg.
De egyebkent matematikailag nem igazan megfoghato szamomra az sem,
hogy a tradicionalis gravitacios hullam (tehat a gravitacio valtozasa)
hogyan nyelodik el. Tehat azt mondjuk, hogy a gravitacios ter nem
nyelodik el, a gravitacios hullam pedig ennek a ternek a valtozasa.
Van tehat ket pillanatnyi ertekunk, mert tegyuk fel, megvaltozott a
gravitacios ter: 1. ertek x, 2. ertek 2x. Tekintve, hogy a gravitacios
ter nem nyelodik el, mindket ertek maradektalanul hatassal van minden
kornyezo objektumra. Ha pedig ez igy van, akkor a valtozasuk is
maradektalanul tovabbitodott, legfeljebb a tobbi tomeg a
tomegtehetetlensege folytan egy kvazi "kinetikus kondenzatorkent"
viselkedik, tehat a gravitacio valtozasa rajtuk kesve, elkenodve
jelentkezik. De ettol meg mindket pillanatnyi gravitacios ertek, mivel
nem nyelodtek el, maradektalanul tovabbhalad, tehat maga a valtozas
sem nyelodik igy el (tekintve, hogy az egyes ertekek nem nyelodtek el,
legfeljebb kondenzalva jelentkeztek a vonzott tomegen). Nem ismerem
ugyan a szobanforgo formulakat, de elmeletileg azoknak is ezen kellene
alapulniuk.

> > (a golyo anyaganak kulso reszeiben nem nyelodik el a belso reszeinek
> > gravitacios tere, hullamai), tehat
> > akkor megvan a Nobel-dijam. :DD Szoval?
> Nem nyert, erre mar mas is rajott (ne keverd a teret a hullamokkal).
> Mondj ujat, amit mas meg nem talalt ki.
:) Srac, ha mar Te irtad a gravitacios ter nem-elnyelodesere, hogy ha
ezt kimutatom, Nobel-dij, idezem:
>>...miszerint itt a "gravitacios hullam" nem a gravitacio valtozasa, hanem mag
at a gravitaciot, a _tomegvonzast_ kozvetito "valamilyen" (tagulo esemenyhorizo
ntok sorozata) longitudinalis, korpuszkulanelkuli hullam, mely termeszetebol ad
odoan nem nyelodik el."<<
 ... akkor legalabb ne ilyen "nem nyert"-stilust ussel meg. Erted.
Szoval Te mondtad, en valaszoltam, hogy "Tessek, itt a kimutatas." Ha
felreertetted es a masik gravitacios hullamra gondoltal, az rendben
van, de kulonbseg van a "Nem nyert, mondj ujat." es a "Bocs,
felreertettem, masra gondoltam." kozott. Ha meg nem masra gondoltal,
akkor ne tereljuk masra a szot. :) Koszonom.

> Ha a gravitacios hullam (ami maradjunk annyiban, hogy a
> >graviton, csak nem reszecskekent, tehat azzal a definicioval, hogy: hullam)
> >elnyelodik barmiben is, akkor a testek kulso retegeiben _elnyelodnek_ a bels
o
> >reszeknek a gravitacios hullamai (es persze a kivulrol erkezo gravitacios
> > hullamok elol is learnyekolja a belso reszeket), ergo minel nagyobb a test,
> Ez elkepzelheto a gr. hullamok eseten, de Te a statikus gr. teret is
> hullamnak veszed, az pedig igy nem igaz.
Ilyet barki mondhat, hogy nem igaz. Amikor repulesrol volt szo, akkor
is azt mondtak, hogy nem igaz, mert levegonel nehezebb test nem
repulhet. Tehat ez is egy olyan dolog, hogy bizonyitsd be.

Mellesleg _nem_en_ veszem annak, hanem kozvetitem, pontosabban
vitaalapkent ta'lalom valakinek egy elmeletet errol, melyet az OMH-s
meres igazol, mert kimutatja, hogy kozel kioltott gravitacios ter is
jelentos deformaciot okozhat. *Pedig majdnem ki van oltva. Ugyanakkor
_nem kioltott_ nem jelent aranyosan, nagysagrendekkel nagyobb hatast,
akkor ugyanis mindenfele szinjatekot latnak pl. a targyak korul.* Ami
kizarolag elkulonulo (tehat onmagukban nem, csak eredojukben
kiolthato!) gravitacios hullamokkal, *mint a gravitacios hatas
_elkulonulo_ komponenseinek letezeseval magyarazhato. (Az Altalatok
eddig adott alternativak nem tudtak me'g ezt helyettesiteni.)
Ugyanakkor lenyeges, hogy az elmelet nem a statikus gr. teret veszi
hullamnak, hanem azt mondja ki, hogy a statikus gr. ter valojaban
dinamikus, es "valamilyen" pontosan definialt es levezetett hullamok
fenysebesseggel szaguldo (effektive tagulo) sorozata, melynek eredo
mellekjelensege a kinetikus valtozast, tehat a tomegvonzas. Nem
mindegy. :) Nem vedem, csak tisztazom, ami tisztazhato, mert nincs itt
a Kisfaludy Gyorgy, hogy o tegye meg. (Invitaltam, de nem igazan
erdekelte.) Nincs mas megoldas, ram harul a dolog, hogy legalabb a
logikai gerincet megorizzem, hiszen ez minden eszmecsere, minden vita
alapja.

> Ugy tudom, a jelenlegi legnagyobb hatasok (nagy szupernovak
> felrobbanasa) mar _talan_ eleg nagy ahhoz, hogy itt, nalunk is merheto
> legyen. Felejtsd el a kis olomtarcsadat,
Jujj! Meggyoztel, elfelejtem! :)
Azok a gravitacio valtozasat hivatottak merni. Ez a kiserlet magat a
gravitaciot, annak komponenseit, melyek a tomeg osszetetelet is
mutatjak. Meg mindig nem adtal (es adtatok) kielegito magyarazot a
mert jelensegekre (mostmar tisztaztuk, hogy nem kamu, az OMH is merte,
lattak az anyagot es azt mondtak, igen ez az), tehat nem dolt meg a
dinamikus gravitacios hullamok feltetelezesenek alapja. Ha pedig egy
jelenseghalmaz csak egyetlen modon magyarazhato kielegitoen, akkor
akarmilyen idegen is az a magyarazat, jo esellyel az a helyes. Ugyhogy
nem felejtem el, inkabb egy tovabbi, meg precizebb kiserletet hozzunk
ossze, hogy ez az esely meg nagyobb legyen.

> nagyon-nagyon-nagyon kicsi az a hatas ahhoz, hogy merni lehessen.
Bocsass meg, de az abrakon nem ezt latod. A diffrakcio fazisnyi
elvaltozasa "nagyon-nagyon-nagyon kicsi" hatasnak is bajosan
nevezheto, de merhetetlennek semmikeppen... :-DDDDD Tenyleg, ezen
nagyon nevettem, mert ott van az orrod elott a meres, ami mutatja,
hogy _merheto_ a jelenseg es csak egyfelekeppen magyarazhato
kielegitoen, erre azt _mered_ mondani, hogy merhetetlen!
:-DDDDDDDDDDDDDDDD
Ez egyenesen kozepkori szinvonalu struccpolitika:
- Ez a jelenseg nincs, mert nem letezhet!
- De hat ott van az orrod elott.
- Nincs! >:-{
:-DDDDDDDD Uhh... :)))
- Mertuk a jelenseget.
- A jelenseg nagyon-nagyon-nagyon kicsi, ezert merhetetlen.
- De hat itt van, mertuk.
- Merhetetlen!
:-DDDDDDDD

> Ezen
> kivul a hullamokhoz szukseges energiat ott valoban a motor adja es
> kozben nem csokken sem a suly, sem a fajsuly.
Hu, most mirol van szo, milyen motor? Valamirol lemaradtam.

> >Plane a gravitacios kepletekben sincs benne.
> Remelem, nem csak a kozelito kepletekre gondoltal - bar abban igazad
> van, hogy arnyekolas tenyleg nincs bennuk.
Igen, es igy akkor eleg rossz hatekonysagu a "kozelites".

Udv: Endre

Kedves Piriti Janos,
> No, akkor ezek szerint letezik ilyen meres, csak eppen nem lathatja
> akarki. Mire is emlekeztet ez?
Nem tartom helyenvalonak (de ez csak egy jotanacs, nem kotelezo
megfogadni), hogy az OMH-t osszeeskuvessel vadold, mar csak azert sem,
mert valoszinutlen, masreszt meg hatha olvassa (vagy olvasni fogja)
valaki onnan ezt a temat es igy a fenti ket sort is, es esetleg zokon
veszi. Az _OMH_ irta, nem a megrendelo, sem a KGY, hogy nem adhatja ki
harmadik szemelynek a megrendelo engedelye nelkul (ott akkor szo
szerint ideztem!!), de NEM az irta, hogy a megrendelo nem engedi meg.
Megadta es en is megadtam a megrendelo e-mailcimet, igy veszelyes
vadaskodas (miszerint az OMH elsumakolja) helyett kerheted a Gergely
Tamas engedelyet. Ha nem csak konnyu kis megalapozatlan (es igy
meglehetosen ciki) szurkalodasig terjed az erdeklodesed. Az all.hu
domain adatainak utananezhetsz a nic.hu -n, es meg cimet,
telefonszamot is megtudhatsz. Tehat egy szavad nem lehet. :) Senki sem
titkolozik, csak Te kaptal tul gyorsan az agyadhoz. Egyszeruen
leteznek hivatali szabalyok.

Udv: Endre

Sziasztok!

Endre kerdeseire:
A specialis relativitasban a fenysebesseg abszolut volta axioma.
Elektrodinamikaban a vakuumbeli fenysebesseg kijon a Maxwell
egyenletekbol, melyeket nem nehez hullamegyenlette alakitani.
Lesz egy hullamegyenlet elektromos, egy masik pedig magneses
tererossegre, mindkettoben c a hullamterjedes sebessege.
 >Talaltam egy abrat a fenyrol
Tehat az elso abran az elektromos tererosseg, a masodikon
a magneses van, de akkor mi van a harmadikon? Legyen az
is elektromos, de akkor a masodik is. Ekkor az elso ket abran
linearisan polaros feny van, a harmadikon pedig cirkularisan polaros.
Ez utobbi pedig eppen ugy rezeg, hogy soha nem nulla a
tererosseg. A Maxwell egyenletek (es igy a beloluk kijovo
hullamegyenletek) linearisak, azaz ket megoldast osszeteve
szinten megoldast kapunk. Tedd ossze a baloldali es a kozepso
abradat, azaz a ket, egymasra meroleges linearisan polaros
hullamot. Amit kapsz, az szinten linearisan polaros lesz,
sikja 45 fokkal ter el az eredetiektol (ha azonos erosseguek).
De osszeteheted ugy is a ket linearisan polarost, hogy elotte
az egyiket a haladasi irany menten eltolod egy negyed
hullamhosszal. Ekkor kapod meg a jobboldali abradat,
amelytol idegenkedtel, a cirkularisan polaros fenyt.
Ez utobbit nagyon erdekesnek talalom, mert az ilyen
fenynek nem nulla az atlagos impulzusmomentuma,
igy nemcsak fenynyomasa van neki, hanem
"fenyforgatonyomatekanak" is kell lennie, ha
elnyelodik vagy visszaverodik.

Udv: Kalman

Sziasztok,

  Egy-ket vad gondolat.
  Egyreszt szerencsetlennek tartom a digitalis fenykepezogep es digitalis
kamera (mint a filmfelvevogep utodja) osszemosasat. Kene csinalni valamit
az Akademianak ez ugyben. [Ez csak fustolges volt.]
  Masik ami zavar, hogy elkezdtek a felbontast 'megapizelben' megadni,
mert ugy sokkal latvanyosabb. EGyszer kezembe volt a Forte gyarnak
(aki meg emlekszik ra -- Eastman-Kodak allamositasabol lett) egy
leirasa a filjeikrol. Kb. 150 vonal/mm volt a felbontas (csak nem emlekszem
melyiknel). Ezt le lehet forditani pixelre: 150 vonalhoz kell 300 pixel.
A film durvan 36x24 mm, azaz a pixelek szama 7200x10800, azaz durvan
78 megapixel. Es ez meg csak a pixelek szama. Meg itt is van hova fejlodni.
Jo, digitalis kamerak kezdik megkozeliteni az uj APS rendszer felbontasat.
Viszont eloveszem a 600 Ft-ert (!) vett 6x6 cm-es gepemet egy profi filmmel
es eselyuk nincs. Masik problema, hogy a filmeknek a dinamikaja sokkal de
sokkal jobb, mint a digitalis kamerake. CCD ugyanis linearis eszkoz,
raadasul polgari celokra maximum 10-12 bitet lehet belole kifacsarni.
Mi, csillagaszok ki tudunk facsarni 16-ot, de ugy, hogy hutjuk a CCD-t
(folyekony nitrogen) es kb. 50 000 $ egy CCD. Ezt egy film rohogve
tulszarnyalja. Foleg, hogy a digitalis formatumok szinte mind 8 bitesek
(haromszor, azaz szincsatornankent 8 bit). A film ezzel szemben durvan
logaritmikus, ettol sokkal jobb a dinamika.
  Felbontasban nagy csoda nem varhato a kozeljovoben. 4k x 4k CCD jelenleg
a legnagyobb, ami van (es nalunk vetik be az uj fejleszteseket eloszor).
Ebbol sokat csillagaszok ossze tudnak rakni, mert oket nem erdekli a kis
res, ami marad koztuk (legnagyobb kamerak csillagaszatban 60-100 megapixelesek
manapsag). Ez viszont polgari eletben nem eleg. Persze meg lehet oldani
maskepp (elvegre ott a hatasfok nem igazan szamit), de nagy monstrum
lenne belole (felig atereszto tukrok, stb.) es eszement draga lenne.
Tudtommal ilyet meg nem fejlesztettek ki.
  Csillagaszatban ma is filmet hasznalnank, ha a hatasfoka nem lenne olyan
katasztrofalisan vacak (ami viszont polgari eletben ritkan szamit).

Gyula

>Ezt nem ertem. Milyen kodolast, elvegre egy monitorra nem kodolva kuldik
>ki a jeleket... Az altalam ismert modszer arra alapul, hogy a VGA-kabel
>elektromagneses hullamait veszik. Ertelemszeruen a megjelenitett kep csak
>fekete-feher, mert a hullamoknal utolag mar meg nem mondod, hogy melyik
>szinkomponenst latod. A horizontalis es vertikalis szinkronjeleket a
>frekvenciajuk alapjan meg lehet talalni,

Azt legalabb lehet tudni, hogy van horizontalis es vertikalis
'szinkronjel'!!! Ez is egyfajta kodolas, csak egyseru... Az agy eseten ilyen
nincs es pont ezert nehezebb a feladat :-) (raadasul, nincs ra remeny, hogy
egyenrol egyenre ne valtozzon pl. az esetleges ontudat belso
reprezentacioja.
Azert a szineket is ki lehet talan talalni, bar ennyire nem ertek a
kemkedeshez...
Laci

> Ezt nem ertem. Milyen kodolast, elvegre egy monitorra nem kodolva kuldik
 > ki a jeleket... Az altalam ismert modszer arra alapul, hogy a VGA-kabel
 > elektromagneses hullamait veszik. Ertelemszeruen a megjelenitett kep csak
 > fekete-feher, mert a hullamoknal utolag mar meg nem mondod, hogy melyik
 > szinkomponenst latod. A horizontalis es vertikalis szinkronjeleket a
 > frekvenciajuk alapjan meg lehet talalni, innentol mar csak egy
 > fekete-feher monitor kell, aminek vannak szinkronbemenetei. Tovabbi
 > kellekek egy eros iranykarakterisztikaju antenna (nem akarsz 3
 > monitorkepet kulonbozo szinkronnal egymason latni), erosito, (esetleg
 > szu"ro" es jelformalo a szinkronbemeneteknek) es egy fekete-feher monitor
 > extra szinkronbemenetekkel. Parezer eurobol szerintem ossze lehet hozni.

Valahol hallottam egy erdekes dolgot: eleg egy akarmilyen feluletrol a
display visszaverodeset egy (gyors) fotodiodara vetiteni (azaz mondjuk 
a szemkozti falra ralatni az ablakon at, meg ha a monitorra nem is).
Namost, ha eleg sokaig nezi az ember (a dioda) ezt a kepet, (ismerve a
kepfrekvenciat, de azt konnyu megtalalni) akkor elobb-utobb az egyeb 
zaj kiatlagolodik es visszakapjuk a display altal kibocsajtott 
fenyintenzitast (az ido fuggvenyeben). 
Erre elegendo raereszteni egy dekonvolucios szurot, ami a fenypor 
gerjesztesre torteno idobeni valaszanak megfelelo (ami a szabvany
fenyporok eseten ismert), es maris visszakapjuk a kepet szep elesen. 
Mondjuk ez csak akkor mukodik, ha a display tartalma eleg sokaig 
allando, de az esetek eleg nagy reszeben ez igy van: amikor valaki 
olvas valamit, a kepernyo percekig nem valtozik. Az osszkoltseg egy 
kozepes teleobjektiv, egy erzekeny es gyors fotodioda, egy furge A/D 
es egy PC. Nem sok. Ja, szinszurokkel egybol szinesen is megy, de 
akkor persze 3 dioda + A/D kell. Az is igaz, hogy csak a normal
display-k eseten lehet megcsinalni, az LCD-kkel nem, te ma meg a 
kozonseges monitorok vannak tobbsegben.

Zoltan

Sziasztok !

Mi kesztethet vajon embereket arra, hogy bealljanak 
onkentes _katonanak_ altudomanyt terjesztok vedelmere ?
Szerintem rengeteg oka lehet. Megirom nehany elkepzelesemet:

1. Orokos ellenzeki. Mindennel szimpatizal, ami alternativa lehet.
Jelszava: Ami elfogadott az megerett a cafolatra !
2. Szerencsejatekos, kinek jelszava: Batrake a szerencse !  Vallja,
hogy aki a nagy tobbseg altal legvaloszinubbnek tartott variansok 
ellen fogad, es nagy szerencsevel nyer, az sokkal-sokkal jobban 
jar, mint akik nem vallaltak komoly kockazatot, es a tudomanyra 
voksoltak.
3. Turelmetlen, es nem bizik a megfontoltan, alaposkodva
szinte piszmogva halado tudosok eredmenyessegeben. 
Inkabb a dinamikusan eloretorok melle all, akikkel tele van 
a sajto, mert kepesek zavarba ejteni a vilagot.
4. Semmit sem ert abbol, ami tudomannyal kapcsolatos, viszont 
az a'ltudomany mogott varazslatot sejt, tehat beall orzo-vedonek,
hatha o is kitanulhatja, ellesheti a varazslas rejtett titkait.
5. Konnybe labad a szeme, ha a vilaggal hadban allo maganyos 
harcost lat, es lekuzdhetetlen vagyat erez, hogy ot segitse.
6. Az uttoro ahol tud segit ! - felkialtassal kipecezi a
leghiresebb egyhelyben toporgo't, es megprobalja latvanyosan
kirangatni a holtpontrol.
7. Azt mondja - az a'ltudomany jopofa balhe, szereplesi 
lehetoseggel. Rivalda, interjuk, stb. Szorakoztato, hogy van 
korulotte nyuzsi. Minthogy tudja, korulotte forog a vilag,
tervezett egy gepet, mellyel kiaknazza ezt a mozgasi energiat.
8. Amig a divatja tart, addig odaall, mert o nem begyoposodott.
Mindig is kovette a divatot, elvegre haladni kell a korral...
9. Sertodottsegbol nem erzi jol magat a tudomany elfogadoinak 
es tiszteloinek taboraban. Amiatt all az alternativokhoz, mert 
neki is van egy nagy tanalmanya, de kinevette'k miatta. 
Olajhidraulikaval mukodo szkander-gep. Sajnos az emberiseg meg
nem eleg erett ra, hogy hasznalatba vegye. Nagyon sokat kell 
fejlodnie ahhoz, hogy valamikor legyozze ezt a gepet.
Addig is bezarva tartja egy iszonyu eros pancelszekrenyben, 
amibol remelhetoleg nem tud kitorni, bar kintrol hallani,
hogy odabent folyton edz...
10. Ugy veli, valahova tartoznia kell az embernek, es hogy
valami tudomany vagy a'ltudomany, azt az ido donti el. 
Szerinte a statisztika nagy marhasag, hiszen mindenre mindig 
50% az esely. Ezutan penzfeldobassal igy dont sajat sorsarol:
*Ha a penz fennmarad, a tudomany oldalara allok, ha pedig leesik...
11. Imad harcolni, acsarkodni, szurkalni, piszkalni, provokalni,
gunyolodni, es bizonyitani akarja maganak - tulerotol sem tart, 
tehat az arral szemben uszokhoz csatlakozik.
12. Ozvegyek es arvak vedelmezoje szeretett volna lenni mindig is,
de bekeido leven ezek megfogyatkoztak. Egely nyilatkozatabol 
viszont megtudta, hogy padlasokon, pincekben igen konnyu talalni 
elarvult kutatot.
13. Megsugta az ingaja, hova kell allnia...
14. Anyosat sikeresen megmutottek az orvosok, ezert megorrolt a tudomanyra.

Udv: zoli

Kedves ToZo !   

Koszonom a rendkivul szinvonalas, figyelemremelto, megrenditoen 
erdekes meglatasok sorozatat tartalmazo valaszod a #1882-ben.
Cikked hire jo lenne, ha e forumon kivulre is eljutna.

>Az empatia, mint emberi tulajdonsag akkor valhatott sajatunkka,
>meghozza biologiai ertelemben, amikor elodeink (mar Homo Sapiensek)
>olyan kis, zart csoportokba rendezodve eltek, ahol a csoport
>eredmenyes egyuttmukodesenek, es igy tobbnyire puszta
>fennmaradasanak alapveto feltetele volt, hogy a csoportot alkoto
>egyedek tudjak, hogy a tobbi egyed mit gondol/erez/tervez. 
 ...
>A bajok ott kezdodtek, amikor ezek a csoportok (nemikepp
>tulszaporodvan) kezdtek felbomlani, pontosabban nagyobb egysegekbe
>szervezodni. 
 ...
>Az ember megprobal ebben a vilagban is csoportokat alkotni, mert
>ebben, a csoportban erzi jol magat. De a vilag - ugy tunik - sajnos
>arrafele halad, hogy szetmorzsolja ezeket a csoportokat, mert az
>egyenek jobban kezelhetok, jobban felhasznalhatok ebben a globalis,
>az egyenek altal nehezen vagy egyaltalan nem atlathato erdekek altal
>vezerelt masszaban, mint a kulonbozo erdekek menten szervezodott
>csoportok. Mar ott tartunk, hogy - nem is a nagy, de mar - a szukebb
>csalad osszetartasa is komoly erofeszitest igenyel. Hol fogjak akkor
>megtanulni gyerekeink, unokaink az empatiat, ha ez a klasszikus
>ertekhordozo is felbomlik? Talan az utcan, a tulelesert valo
>kuzdelemben?

Dobbenetes szamomra, hogy milyen tisztan levezethetok korunk
ko'rtunetei nehany rovid - szinte axiomatikusnak tuno megallapitasbol.
Mintha meg is lennenek maris a legfontosabb szempontok ahhoz, hogy 
mire koncentralja figyelmet, eroit a pedagogia, a tarsadalomtudomanyok, 
s tulajdonkeppen mindenki. Szinte bizonyos, hogy a ma meg 
kulturankban meglevo, de osidokben kialakult sajatos tulelesi 
adottsagaink (pl. empatia kepessege es szovetsegkeresoi kesztetesek) 
figyelembevetelevel, ill. kihasznalasaval, jelentoseguk
forszirozott tudatositasaval stabilabba lehetne tenni tarsadalmi 
letunket, hogy szaporodasunkkal ne sodrodjunk olyan ujabb masik 
kenyszerpalyara, ahol a mainal is megtobben valnak aldozatta, 
s ahol meg kezelhetetlenebbek a kulturalis, szocialis - es az 
ezekkel szorosan  osszefuggo psziches problemak.
A tarsadalmi globalizacio kihatasairol, kockazatairol 
el kellene gondolkodniuk nagy tekintelyu szakertoknek.

>> Konyortelen leszamolok szamara hatranyos az empatia !

>Itt viszont nemileg vitaba szallnek Zolival: az empatia mindenki szamara
>fontos, aki barmit is el akar erni embereknel. Legfeljebb nem arra
>hasznalja beleerzo kepesseget, hogy pl. vigaszt nyujtson neki, hanem
>hogy ezzel meg jobban megtalalhassa a gyongejet. Szornyu, de igaz.
>Igazan hatekony diktator nem mukodhet sokaig empatia nelkul.

Hosszutavon szerencsere nem hatekonyak, mert elhunynak ilyen-olyan
okbol. En a diktatorok feltetlen hivei - a slepp empatiajaban 
latom a diktator erejet, de a slepp empatiaja ugy nyilvanul meg,
hogy tagjai attol boldogok, ha a 'vezer' boldog, es akkor aggodnak,
ha a vezer is aggodalmaskodik. A kiszolgaltatott alattvalok tomegevel
nem hiszem hogy egyuttereznek a felettuk hatalmaskodok.
Pszichologiahoz es tomegpszichologiahoz kell erteniuk a hatalmon 
levoknek. Es azt a gyakorlat szamara megfelelo erzekkel 
kitanulhatja barki 'kiscsoportos' elettapasztalatok alapjan is,  
szakiskola nelkul.
Ha a mai iskolakban szeleskorben tanitananak 'diktatori technikai 
ismereteket', a tarsadalom vedettebbe valna a diktatura veszelyetol. 
(csaladi es munkahelyi diktatura is van, ne feledjuk)

>> 3 allapotu dolog ez folytonos atmenetekkel - empatia/kozony/gyulolet,
>> de van akinel flip-flopos megoldas mukodik csak.

>Itt ertem, hogy gondolod, de megis kevered a fogalmakat. Az empatia
>az egyfajta kepesseg, mig a kozony/gyulolet erzelem. A 3 allapot elso
>fazisa inkabb a szimpatia. 

Igazad van - egyutterzest kellett volna irnom empatia helyett, 
vagy empatikus erzelem/kozony/gyulolet-et.

A gyulolettel gyakorta egyuttjaro bosszuvagyban erdekes modon
megjelenik az a momentum, hogy megprobaljuk (legalabbis en)
aterezni azt a szenvedest, amit joesetben(?) csak kamatmentesen 
- minimum szemet szemert, fogat fogert elv alapjan okozni szeretnenk, 
es ennek elkepzeltekor oromet erzunk. (adossagtol elkepzelt 
megszabadulas orome lenne ez ?)
Ha ez a 'szadista kej' gyerekkel szembeni szuloi megnyilvanulas , 
az sulyos pedagogiai hiba. A harag kimutatasa nem.
Es allitolag a rideg kozonnyel fellepes ugyancsak kartekony.

Egy lenyeges dologra visszaterek leveled kapcsan. A  
kifinomult idoerzetre peldakent emlitetted a tancot, zenet, 
amirol nekem rogton afrikai nepeknel maig is fennmaradt, dobokkal 
zajlo telekommunikacio es a morzezes jutott eszembe, melyre ugyancsak 
az idoerzek ad lehetoseget, az elo beszedrol nem is szolva, melyben
hangzok megnyujtasaval is kifejezhetunk vagy arnyalhatunk 
mondanivalot.
Ha valaki pl. gepiesen mely hangon annyit mond: *Te* - az egyszeru 
megszolitas. Ugyanez hosszan elnyujtva mar komoly tamadasi szandekot 
jelez.
Az pedig, hogy : *Egggeeesz iddo alatt aludtal* - feszultseggel
teli korholast, szemrehanyast fejez ki.

Erdekes, es szerencsenek mondhato - hogy a tamadasi szandekot
hangjaval (is) elore jelzi az elboruloban levo agyu tamado. 
Vajon mire jo ez neki ? :) 

Udv: zoli

Piriti Janos:
>No, akkor ezek szerint letezik ilyen meres, csak eppen nem lathatja
>akarki. Mire is emlekeztet ez?

Nem is meresi jegyzokonyvre, hanem OMH-s szakertoi velemenyre volna 
valojaban szugseg, mely hatarozatban szol arrol - alkalmas-e barmifele
meresre az eszkoz, es milyen szinvonalon. Ez volna a perdonto.
Eloszor nem kellenek diagrammok, tablazatok, csak egy 2 soros hatarozat.
Ha a feltalalo nem ezt kerte, nincs a birtokaban ilyesmi, az
komoly hatranyt jelent a talalmany nagy nyilvanossag elotti 
elfogadtatasban.  Nem ertem. 

Amugy a hianyos informalasrol az a gondolatom tamadt, hogy 
a Tippen vagy a 'Nyelv'en fel fogom vetni, ha itt nem kapok valaszt:
Az az aranykopes, hogy *silence is golden*  eredetileg honnan, 
kitol is szarmazik ?
Nem alkimistak altal elkovetett szandekos elferdites, mely eredetileg 
igy szolt:  *science is golden* ? :)

Udv: zoli