------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Fri, 21 Jun 91 21:54:30 CDT Date: Fri Jun 21 22:48:41 EDT 1991 Subject: *** FORUM *** #260 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Hol is lennenk mi + adossag + ellenzek ( 89 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Mar megint javitgatok ( 72 sor ) Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor: Gyimesi Miklosnak megnyugtatasul ( 68 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Keses es vedes ( 43 sor ) Felado : h1380mag@ella.hu Temakor: Radios Hirek ( 28 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Kadarvednok Hidasnak ( 113 sor ) =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Hol is lennenk mi + adossag + ellenzek ( 89 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - To~bbszo~r elolvastam Pellionisz Andra's[? most nem i'rta ki, elne'ze'st, ha te'vedek] u~zenete'nek ve'ge't, e's me'g mindig nem e'rtem, mire is gondol. Hol is lenne'nk mi?! Az biztos, hogy ti'z e'vvel ezelo"tt sokkal kevesebb magyar PhD dia'k volt Amerika'ban, mint ma. Ennek oka re'szben informa'cio'-, re'szben leheto"se'g- hia'ny volt, de ez uto'bbi nem elso"sorban magyar oldalro'l. Amikor ti'z e'vvel ezelo"tt megpro'ba'ltam uta'nane'zni, mehetne'k-e amerikai egyetemre PhD-re, azt a va'laszt kaptam, hogy elvben persze igen, de vizsga'zni (TOEFL meg szakvizsga'k) Euro'pa'ban, ha jo'l emle'kszem, csak Ha'ga'ban lehetett az ottani amerikai ko~vetse'gen. E's informa'torom valo'szi'nu"tlennek tartotta, hogy megfelelo" ta'mogata's ne'lku~l, puszta'n vizsgaeredme'nyem alapja'n magyar a'llampolga'rke'nt o~szto~ndi'jat kapjak egy jobb egyetemen (az amerikai konzula'tuson dolgozott az, aki ezt mondta, amerikai a'llampolga'r, de ma'r fogalmam sincs milyen rangban.) Ezek uta'n nem is pro'ba'lkoztam. To~bbek ko~zt aze'rt sem, [ez a magyar oldala a dolognak] mert reme'nytelennek tu"nt elo"teremteni azt a valuta't, amibe ^Lez keru~lt volna, meg az ege'sz herce-hurca't ve'gigcsina'lni. Mege'rtettem az u~zenetet. Annyira nem volt fontos. Ne'ha'ny e'vvel ke'so"bb (1984-86) alkalmam volt ve'gigne'zni, hogy egy nem ku~lo~no~sebben jegyzett amerikai egyetemre hogyan mentek ki kolle'ga'im PhD dia'knak. Nem volt igaza'n vonzo'. Tavaly, meg ide'n a frissen ve'gzettek bese'ta'ltak a budapesti amerikai ko~vetse'gre, letette'k a vizsga'kat, e's ha az eredme'ny jo' volt - e's mivel egy magyar egyetem a'ltala'ban sokkal jobb alapke'pze'st ad egy amerikaina'l, azok, akiket ismerek, amerikai me'rce'vel kiva'lo' eredme'nyt e'rtek el - nyugodtan va'logathattak, melyik egyetemre is akarnak menni. E'rdemes megne'zni, mely egyetemekro"l e'rkeznek az u~zenetek. Szo'val hogy is van ez? Kin mu'lott a dolog? Azt is megjegyzem, hogy nem most dolgozom elo"szo~r ku~lfo~ldo~n. Re'gebben to~bb papi'rmunka'val ja'rt, mindenfe'le engede'lyeket kellett ke'rni, ami puszta'n csak formalita's volt, de fa'raszto' volt ve'gigcsina'lni. Viszont nem tartott tova'bb kijutni, mint most, mert a munkava'llala'si engede'lyt ugyanolyan lassan kapja meg az ember most is. (So"t, hat e've a ne'met hamarabb megvolt, mint most az ausztra'l. Mindke't munkaado' egyetem. De ez a ku~lo~nbse'g valo'szi'nu"leg nemzeti saja'tossa'g.) Ma sokkal to~bben dolgoznak ku~lfo~ldi egyetemeken, kutato'inte'zetekben, mint ti'z e've. De a felfuta's folyamatos[an gyorsulo'] volt. Nem csak politikai okokbo'l: a megfelelo" kapcsolatok kie'pi'te'se, a munkakerese'si mo'dszerek megtanula'sa ido"ige'nyes folyamat. A PhD-s dia'kok sza'ma valo'szi'nu"leg robbana'sszeru"en no"tt az elmu'lt 2-3 e'vben, de ez az amerikai hozza'a'lla'son mu'lt. Me'g egyszer ke'rem, hogy a 80-as e'vek Magyarorsza'ga't senki se az 50-es vagy 60-as e'vekbo"l sza'rmazo' emle'kei alapja'n akarja megi'te'lni. Az orsza'g ko~zben alapveto"en megva'ltozott. Me'g Ka'da'r hala'la elo"tt. Ado'ssa'g. Ahhoz, hogy rossz gazdasa'gpolitika't folytasson egy korma'nyzat, nem kell kommunista'nak lennie. Ausztra'lia 17m lakosa to~bb, mint 150 md. US$ ado'ssa'g terhe't nyo~gi, vagyis az egy fo"re juto' ado'ssa'ga'lloma'ny ko~zel 5-szo~ro~se a magyarnak, ele'g csu'nya gazdasa'gi va'lsa'got hozott. Valamikor Amerika is nyo~gni fogja azt az ado'ssa'ghegyet, amit Reagan o~ro~ku~l hagyott. Ceaucescu viszont nem hagyott sza'mottevo" ado'ssa'got az uto'daira. [Az uto'dok most ele'g sze'p u~temben gyu~jtik.] Olyan jo' volt ez a roma'noknak? Az ado'ssa'g o~nmaga'ban nem baj. Baj, ha a felvett pe'nzt elpocse'kolja'k. Sajnos na'lunk ez to~rte'nt, de nem rosszindulatbo'l, so"t, nem is elso"sorban aze'rt, mert le akarta'k kenyerezni a lakossa'got, [ez Reaganre inka'bb jellemzo", mint a magyar gazdasa'gpolitika'ra, noha persze az sem volt mentes etto"l a sza'nde'kto'l,] hanem mert abban a ta'rsadalmi- e's gazdasa'gi rendszerben semmi sem biztosi'totta a ko~lcso~no~k hate'kony felhaszna'la'sa't. Ha ma'r i'rok, akkor Gaal Tama'snak is va'laszolok: atto'l me'g nem lesz senki sem ellena'llo', hogy morog. Itt Ausztra'lia'ban a politikusoknak e'rze'sem szerint sokkal kisebb a becsu~lete, mint Magyarorsza'gban az elmu'lt 25 e'vben ba'rmikor - a PB ko~zszeretetnek o~rvendett a mai ausztra'l pa'rtokhoz ke'pest. Korma'ny e's ellenze'k egyara'nt nagyon ne'pszeru"tlen. (Etto"l me'g elmegy a lakossa'g 99%-a szavazni, mert ele'g komoly pe'nzbu~ntete's terhe mellett ko~telezo", tiszta kommunizmus :-). ) De ebbo"l e'n semmike'pp sem vonna'm le azt a ko~vetkeztete'st, hogy az ausztra'lok meg akarja'k do~nteni a fenna'llo' rendszert. Mondj nekem egy orsza'got, ahol az emberek tisztelik a politikusaikat, ele'gedettek velu~k. (Those bloody rascals, hogy egy amerikai ismero"so~m ide'zzem.) Ma ma's az ellenze'kise'g Magyarorsza'gon, mint volt 5-10 e'vvel ezelo"tt. Ma ele'g a korma'nypa'rt(ok) ellen szavazni. Ebben az e'rtelemben a magyar va'laszto'k 90%-a ellenze'kinek bizonyult tavaly. Ne'ha'ny e'vvel kora'bban ^Lma'st jelentett az ellenze'kise'g. Nem volt ele'g a Besze'lo"t olvasni hozza', ezt megtette a KB-tagok to~bbse'ge is. Nem volt ele'g uta'lni a szovjet megsza'lla'st, vagy a megyei pa'rttitka'rt. Tudatos ellena'lla'st jelentett, arra pedig kevesen va'llalkoztak. Az akkori ellenze'kiek sza'ma akkori me'rce'vel me'rve 100-akban me'rheto". Annyi kommunista meg ta'n me'g most is van az orsza'gban. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Mar megint javitgatok ( 72 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tegnapi hosszas levelemnek ma'r megint volt olyan re'sze, amie'rt to~bbekto"l fejmosa'sban volt re'szem. Kornai Andra'sto'l a ko~vetkezo" levelet kaptam: (engede'lye'vel haszna'lom fel): > Kedves Ga1bor -- > szemem sza1m ela1llt amikor az ala1bbiakat olvastam a FORUMON: > >> Ez titkos rendelet volt, de aze'rt senkit sem lep meg, hogy volt ilyen. >> Erre utaltam Antallal kapcsolatban. Egyetlen ilyen vezeto" SZDSz-esro"l >> tudok, Tardos. > > Konkre1tan kivel mu3ko2do2tt egyu2tt Tardos, mikor, e1s hogyan? > > Andra1s Ha valaki a vonatkozo' re'sz eleje't e's ve'ge't olvassa csak: >> Korosi mar tobbszor tudtunkra >> adta hogy jol ismeri a mai elit belso dolgait, s igy gondolom tud olyan >> SZDSZesekrol is akikrol legalabb annyira feltetelezheto lenne a BM-el >> valo egyuttmukodes mint Antallrol vagy Jeszenszkyrol. > [to~ro~lve] > Ez titkos rendelet volt, de aze'rt senkit sem lep meg, hogy volt ilyen. > Erre utaltam Antallal kapcsolatban. Egyetlen ilyen vezeto" SZDSz-esro"l > tudok, Tardos. Akkor jogos a ke'rde's. De e'n ko~zben azt is megi'rtam, hogy minek volt Tardos az igazgato'ja. Ha nem lenne otthon ez az ostoba boszorka'nyu~ldo~ze's, akkor azt mondana'm Kornai Andra's ke'rde'se're, hogy Tardos mindenkivel egyu~ttmu"ko~do~tt, akiro"l azt reme'lte, hogy e'rtelme van: meggyo"zheto" bizonyos gazdasa'gi alapigazsa'gokro'l, a folytatott gazdasa'gpolitika ka'rossa'ga'ro'l. Sajnos azonban to~bbe'-keve'sbe' jogos az u~ldo~ze'si ma'nia, eze'rt ke'nytelen vagyok erro"l re'szletesen i'rni, ha ma'r nem volt ele'g egye'rtelmu", amit elo"szo~r i'rtam. Tardos igazgato' volt. Ha mindenki gyanu's, aki igazgato' volt, akkor terme'szetesen Antall Jo'zsefen kell kezdeni az elleno"rze'st, Tardos Ma'rtonon folytatni, e's csak azta'n lehet ma'sokat is elleno"rizni. Erre vonatkozott az ide'zet, e's az uta'na tett ele'g szerencse'tlen megjegyze's. Tardos az elso" fu~ggetlen ta'rsadalomkutato' inte'zet igazgato'ja volt. Mint ilyen, nyilva'n nyoma's alatt a'llt. (E'le'nken e'l bennem, amikor Inte'zetu~nk igazgato'ja amiatt panaszkodott egy munkae'rtekezleten, hogy Bauer Mozgo' Vila'g-beli cikke uta'n (ta'n 1983?) mennyi igazolo' ^Ljelente'st kellett i'rnia. Jellemzo" arra az igazgato'ra, hogy meg is i'rta. Igaz, u'gy ve'lte - valo'szi'nu"leg hiba'san - hogy ezzel segi't Baueren. E'n azt gondoltam akkor is, hogy Bauernek nem volt szu~kse'ge ilyen ve'delemre.) De aki tudja, hogy mi volt a Pe'nzu~gykutato' RT - e's Kornai Ga'borro'l felteszem, hogy tudja - az azt is tudja, hogy o"k maguk ke'rte'k fel Tardost igazgato'nak, e's nyilva'n nem teszik, ha a leghalva'nyabb gyanu' is felmeru~l bennu~k Tardos tisztesse'gesse'ge't illeto"en. Ezt ke'tse'gki'vu~l le kellett volna me'g i'rnom tegnap. E'n Tardos neve't (ugyanu'gy, mint Rajke't) aze'rt haszna'ltam, mert azt gondoltam, hogy a ko~ru~lme'nyek ismerete eleve nevetse'gesse' teszi a felteve'st. Sajnos a ko~ru~lme'nyek ismerete't te'nyleg nem jogos a Fo'rum minden olvaso'ja'ro'l feltenni, ku~lo~no~sen, amikor olyannak va'laszolok, aki nem e'lt Magyarorsza'gon. Nagyon meg lenne'k lepve, ha az SZDSZ e's a FIDESZ vezete'se'bo"l valaki is u~gyno~k lett volna. (A tagsa'gban nyi'lva'n sze'p sza'mmal van te'gla.) Nem lenne'k nagyon meglepve, ha az MDF, vagy a Kisgazdapa'rt vezete'se'bo"l valakiro"l kideru~lne, hogy u~gyno~k volt. (Van, akiro"l ezt kiza'rtnak tartom, de nem mindenkiro"l.) Ezt nem (csak) a ma'r to~bbszo~r hangoztatott elfogultsa'gom mondatja velem, hanem a fenti ne'gy pa'rtvezeto"se'g szociolo'giai ha'ttere'ro"l alkotott ke'pem. Ko"ro~si Ga'bor^Z =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Temakor: Gyimesi Miklosnak megnyugtatasul ( 68 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Miklos, eszem agaban sem volt meggyozni Teged semmirol, hacsak arrol nem, hogy az a veges tapasztalatcsomag amivel rendelkezunk, vegtelen sokfelekepp egeszitheto ki bizonyitatlan es bizonyithatatlan a priorikkal. Ennek a kereszteny Istenhit es a Te ateizmusod csak ket apro peldaja. Vallasok, filozofusok es ujabban sci-fi irok is szamos verzioval alltak es allnak elo. Ebben egyebkent ugy latom mindketten nyitott kapukat dongettunk egymasnal. Igazad van, hogy a gyerekkori elmenyek eleg meghatarozoak. Ettol fuggetlenul az emberi szellemi fejlodes optimalis esetben soha nem all le, es egesz varatlan fordulatok is tortenhetnek. A ma ateista vallastortenesz Gecse Gusztav papi szeminariumban kezdte palyafutasat, Neumann Janos meg, aki az eletjatek kiotlesevel Isten letenek szuksegtelenseget akarta illusztralni, oregkoraban katolizalt.(Disclaimer: Gecse G. eseterol csak szobeszedbol, Neuman Janoserol a soc.culture.jewish nevu USENET newsgroupbol tudok. Barmelyik lehet megalapo- zatlan pletyka, most nincs idom utananezni, es ugysem ez a lenyeg.) Valoszinuleg egyikuket sem egyetlen nagyhatasu elmeny, vagy egy rendkivul meg- gyozo erveles "teritette meg", hanem az evek soran fokozatosan modosultak a nezeteik. Bar a rendkivuli esemenyek is fontos szerepet jatszhatnak: sajat vallasossagomban peldaul katolikus neveltetesem mellett majdnem ugyanakkora jelentoseget tulajdonitok egy 16 eves kori almomnak. (amikoris a pokolban jartam. Ezzel azt hiszem vege is racionalista jo hiremnek. Sigh! :-) Az altalad az Istenhit ellen felhozott moralis ervet ateista edesapamtol is ismerem: onmagad szemeben lennel kisebb, ha nem sajat lelkiismereted szavat, hanem egy "kulso hatalom parancsat" kovetned. Ez egy olyanfajta nemes buszkeseg amelyet respektalok, de nem osztom. Az egesz ugyanis egyfajta Istenkep eluta- sitasabol ered: a mindenbe beleszolo, teremtmenyeit hulyegyerekkent kezelo zsarnoki mostohaapa kepebol. Lelektanilag egyebkent erdekes, hogy szamos ember ateizmusanak rejtett gyokere egy rejtett Istenhit: elottuk lebeg egy istenkep, amely visszataszito, igy aztan az Isten letet is elutasitjak. Nem ^Lismerek felmerest errol a kerdesrol, de fogadni mernek, hogy a leg- vallasosabb emberek egy jo resze semmilyen alakban nem kepzeli el Istenet. Bocsanat, hogy igy "kipszichoanalogizaltalak"- valoszinuleg tevedek a Te ese- tedben. Az emlitett lelektani motivum viszont ugy gondolom letezik. Az utoira- tod ("Isten lete tokeletes bizonyiteka lenne a ferfi felsobbrendusegnek.") vi- szont elegge nyomos erv amellett, a feltetelezes mellett, hogy egy nagyon ala- posan korvonalazott Istent utasitasz el. Az az Isten amely Neked nem kell, tobbek kozott ferfisoviniszta is. (Netan himnemu is?) Peldaul a Biblia Istenet en nem ilyennek ismerem: az embert ferfinak es nonek teremti sajat kepere es hasonlosagara, es bar toleralja a tobbnejuseget a mozesi idokben, hangsulyozza, hogy ezt csak az akkori zsidok "kemenyszivusege- nek engedve" teszi. (Mellesleg ime egy adalek, mennyire erolteti ra magat az emberre a zsidok es keresztenyek Istene.) Nyilvanvalo elfogultsagomat bizonyit- ja, hogy mar megint a Biblia Istenevel jovok elo, es nem mezopotamiai kulturak nonemu foistennoivel, amelyek Isten letebol epp ellenkezo elojelu kovetkezte- test engednenek levonni, mint a Tied. Irasod egyebkent megnyugtatott. Szornyusegekben gazdag 20 szazadunkban ui. a legfobb erv Isten lete ellen, hogy miert toleralna az emberi szabad akaratot meg a koncentracios taborok es a totalis haboruk szintjen is. (Ld. Borchert: Draussen vor der Tuer c. dramajanak tehetetlen oregemberet, akiben mar senki sem hisz.) Ez egy olyan problema amelyet mindig nehezen tudtam kezelni, koszo- nom, hogy segitettel benne. Nem akartalak, es soha nem is foglak tehat "megteriteni" probalni. Mar csak azert sem, mert nem rendelkezem az ehhez szukseges apostoli karizmakkal. Ha arrol akartal meggyozni, hogy a Te felfogasod logikus es moralisan legitim, akkor valoszinuleg mar a vita kezdete elott meggyoztel. Barati udvozlettel: Hetyei Gabor PS A hugom mar itt van, es rovidesen tenyleg nem fogok hozzajutni a Forumozas- hoz. Batorsag tehat! :-):-):-) =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Keses es vedes ( 43 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Mint az sejtheto", a fenti u~zeneteim a sza'mi'to'ko~zpontunkban installa'lt u'j rendszer jo'volta'bo'l 2 ill. 1 napot ke'stek. Nem csak politikai rendszerekkel lehet baj. Persze, hogy a Ka'da'r rendszer nem volt a leheto" vila'gok legjobbika. Valo'szi'nu"leg kellett Gorbacsov is - a'mba'r Gorbacsov sza'momra inka'bb az o~sszeomla's ko~vetkezme'nye, mint oka - a'mba'r azt gondolom, hogy Ka'da'rt semmike'pp sem e'lte volna sokkal tu'l a rendszere. Egya'ltala'n nem mindegy azonban az, hogy igenis volt le'nyeges ku~lo~nbse'g Magyarorsza'g e's ma's orsza'gok ko~zo~tt. Aki ezt letagadja, az egyre'szt uto'lag szemenko~pi o~nmaga't, meg honfita'rsait, ami a kisebbik baj, ma'sre'szt viszont fe'lre is vezeti maga't. Magyarorsza'gon nem a semmibo"l kell e'pi'tkezni, sok minden elkezdo"do~tt 5-10 e'vvel ezelo"tt, aminek ma ma'r gyu~mo~lcsei vannak. Aki mindent leso~po~r az asztalro'l, ami a mu'lt rendszerben jo~tt le'tre, az o~nmaga'nak okoz ka'rt. Nem ve'letlen, hogy egyedu~l Magyarorsza'gon volt tavaly valo'di to~bbpa'rti va'laszta's, a sorsta'rsakna'l sehol. (NDK-t kive've, de azt jobb elfelejeteni. Az nem az o" e'rdemu~k.) Mindenhol ma'shol csak a jo' e's a rossz ko~zo~tt lehetett va'lasztani. Magyarorsza'gon a nyolcvanas e'vek ma'sodik fele're tagolt politikai rendszer volt (ugyan politikai pa'rtok ne'lku~l, de) jo'l ^Ldefinia'lt e'rdekcsoportokkal, amik nyi'ltan u~tko~ztek. Atto'l, hogy ezt korla'tok ko~ze' szori'totta'k, e's nagy re'sze a rendszerva'lta'ssal a'talakult, egy re'sze jelente'ktelenne' va'lt, me'g volt. Az sem ve'letlen, hogy ku~lfo~ldiek na'lunk ruha'znak be a legto~bbet, nagysa'grenddel to~bbet, mint a to~bbiekne'l egyu~tt. Ennek egyik oka persze, hogy Bp. szebb mint Varso'. De Pra'ga is. Ma'sik, fontosabb oka, hogy na'lunk ma'r ke'sz piaci inte'zme'nyek va'rja'k a befekteto"ket, mig ma'shol most tala'lja'k ki, e'pi'tik fel azokat. Lengyelorsza'got kive've egyedu~l na'lunk volt a rendszerva'lta's ideje're gazdag va'llakozo'i re'teg. E's a lengyel va'llalkozo'k sokkal keve'sbe' mu"ko~dhettek lega'lisan, mint a magyarok; jo' re'szu~k fekete'zo" e's/vagy csempe'sz volt. Magyarorsza'gon jo're'szt csak ado'csalo'k. (Ez uto'bbihoz kevesebb korrupcio' kapcsolo'dik, e's a'ttekintheto"bb u~zletmenet, valo'di piacgazdasa'gban jobban hasznosi'thato' ismeretek.) Magyarorsza'gon 1989-re a rendszerva'lta'shoz Ka'da'r jo'volta'bo'l olyan kedvezo" elo"felte'telek voltak, amik sehol ma'shol. Ez baj?! Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : h1380mag@ella.hu Temakor: Radios Hirek ( 28 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Erdeklodok! Tovabbitottam valaszotokat a Radio illetekese fele. Azota telefonon is beszeltem vele. A helyzet roviden: junius vegeig garantalta a szolgaltatast (no persze en is tudom, hogy az bizony akadozott, amirol viszont csak reszben tehetnek ok, reszben a mo-i altalanos allapotok). Utana viszont, ugy tunik, megszunik a Radios Hirek. A helyzet az ugyanis, hogy a Radional nagyaranyu atszervezes folyik, a szerkesztosegek egy kozos "hirgyarbol" kapjak majd az hireket, amelyekert fizetniuk kell. Raadasul eroteljes visszalepes varhato, mert eddig a Szulofoldunk hiranyagat rogton gepbe irtak, ezentul a szerkesztoseg papiron kapja meg anyagot. Az illetekes szerint tehat meg akkor sem tudna megoldani a RH-et, ha a hir arabol nem terhelne semmit az RH-ra, csak arra koltene a penzt, hogy egy embert megfizetne azert, hogy estenkent beirja az anyagot a gepbe: ehhez keves az a felajanlas, ami osszejott. Hiaba, no, itt azzal jonnek, hogy piacgazdasag lesz es ingyen egyre kevesebbet lehet megkapni. Lehetne esetleg mas forras utan nezni. Akar penz-, akar hirforras utan. (Talan ha Akos itt lesz, o beveti magat.) Take it easy, folks. Udv: Hanak Gabor =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Kadarvednok Hidasnak ( 113 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Motto: Aki talalva erezte magat az mocskolodik es mellebeszel ^LKedves Kadarvednok, Ha a Haynau-verengzest, Bach rendszert, Kadar arulasat me'g egy Kadarvednok is egy kategoriaba sorolja akkor vajon miert probalja a Kadar-katasztrofa felelossege't enyhiteni me'g "big lie" melle- beszeles aran is? Tragikomikusan felforditott latasmodra utal ugyanis ha valaki a kolcsonvevo csodtomegeert a kolcsonadot teszi felelosse. Kozismerten nem minden rendszer megy attol a nagy buntol tonkre hogy "szamolatlanul tomik bele a penzt". Egyes rendszerek (pl. Japane, Del-Koreae, Ny-Nemetorszage) egyaltalan nem jutottak csodbe a belejuk tomott penztol, sot. Talan nem a Kadar-fajtaju rendszer felelos azert a tortenelmi aberracioert melyet nem csak a penz hianya de a penz "szamolatlanul omlese" IS latvanyosan csodbejut? Tovabbi (hasonlo nagysagrendu) tevedesed az hogy a nyugat a kolcsont "az utolso centig es meg azutan is bevasalja". Tortenelmi teny (es nekunk nagy tanulsag) hogy pl. az USA Lengyel- orszaggal szembeni adossagkovetelesenek tobb mint felet elengedte. Vajon nem ugy kell-e segiteni Kadar es tarsai altal megnyomoritott hazanknak hogy ERRE A TENNYEL ALATAMASZTOTT LEHETOSEGRE (es ne a tenyek ellenkezojere) hivja fel a figyelmet aki kint van? Aki bennt van az vagy csendben fizessen mert a letunt rendszer vednokekent vallalja tetteiert az (anyagi) felelosseget (is), vagy ha nem bunos keresse az adossag enyhitesenek modszereit. Ha az utobbit teszi azonban, akar kintrol akar bentrol, epp esszel ne mentegesse (s fokent ne boritsa ra a kolcsonadora) a felvevo-tekozlo tortenelmi felelosse'ge't. A hitelezonek ugyanis ket joga van. Egyreszt hogy visszakovetelje sajat penzet, masreszt HA AKARJA azt elengedhesse. Kolcsonvevore viszont csak egy jog ervenyes (remelem kitalaltad hogy mi). Olyan tortenelmileg aberrans hozzaallastol hogy a kolcsonadot felelossegre vonjuk sajat tekozlo buneinkert es/vagy elvitatjuk egy mukodo vilagrendszerben axiomakent kezelt jogait, nem sok sikert lehet varni (Kadar halala utan sem). Lehetseges, hogy egyes kormanyok eppen azert nem enyhitette'k (me'g) Magyarorszag adossagat, mert az ilyen torz, felforditott "attitud"-ok me'g tulsagosan nagy szamban megvannak (ha esetleg kulfoldre szorultan is); "felmentve" a Kadar-szerint gondolkodokat mind a kolcsonfelvetel felelossegetol (a kolcsonado volt a hibas abszurditassal) mind a pedig a visszafizetestol (kovetelozoen kioktatva a hitelezot hogy "nem illik a vetelarat visszaszedni"). AKI MAGYARORSZAGNAK TENYLEG SEGITENI AKAR, AZ ADOSSAGOT PROBALJA ENYHITENI, NE A KADARSZERU MENTALITAS BUNEIT. A vilag nem torodik olyan masodlagos jelentosegu kerdesekkel hogy Haynau vagy Kadar volt-e a nagyobb gazember. Fontosabb jovot erinto kerdesek vannak. Aki azert van kint mert nem akarvan bemasirozni a zsakutcaba me'g idejekoran sarkonfordult, kicsit nagyobb perspektivaban nezheti hogy is latszanak a nagyobb kerdesek Kadar alatt-Kadar utan. A Kadarnak szegezett kerdes nagyjabol az volt: "Itt van a penz eros gyogyszere lassuk mire mesz vele? Ha eletkepes vagy, vinni fogod valamire az injekcioval. Ha nem vagy eletkepes, talan jobb ha mas letre szenderulsz es egy eletkepesebb lep a helyedre". ^LMost azt a kerdest teszi fel a nyugat hogy "Itt van az adossagod, lassuk mit csinalsz vele?" Egyelore a hitelezo vilag passzivan nezi hogy a beteg a lazalombol me'g mindig nem ocsudott fel es ebren- alva egyik resze (me'g mindig) ugy gondolja hogy felelosseg es adossag-visszautasitassal ment(eget)heto a betegseg. Masik resze pedig (a doglott lo masik oldalara atesve) a fickos kihanemen osi virtusara eskuszik hogy "mi bizony az utolso centig kifizetjuk az atkos orokseget". A nyugat (valamelyest elkepdve a bizarr tudathasadason) bolcsen kivarja mikor es milyen iranyban tisztul fel ez a remalom. NEKI ez nem kerul penzbe. Sot, az ora ketyeg, a kamatos kamatok szepen dolgoznak. A kerdes tisztazasaig vallra vett "kihanemen" igy percrol-percre eletbevagobba teszi a kerdest kinek a hibajabol fizet a magyar es vajon nincs-e mas lehetoseg. As idot vesztegetjuk (mas hasonlo orszagokkal szemben valo versenyben) es penzugyileg elverzunk (nyugdijasaink es munkanelkulijeink betevo falatjait torlesztesre koltve), ha e kettos tudatot nem tudjuk kozos nevezore hozni. A kolcsonzok, bar olykor szanalommal szemlelik ez a kepet, nem fognak mozdulni mindaddig mig egyesek kozulunk rajuk akarjak haritani az allapot odiumat. Olyan arcpirito kitetelekre hogy nyugat "torje a fejet mikor tevedett, akkor vagy most" ne vard hogy barki segitsen rajtad, meg ha igen nyomorusagos helyzetbe is hoztad magad. Majd ha nemcsak altalaban felebredtunk hogy a Kadar diktatura kolcsonbol engedhette meg maganak a "lagysagot", de azt is kinyilvanitjuk hogy a penz elherdalasaert a letunt rendszer es azok tamogatoi a felelosek, valamint hogy mi keszek vagyunk a kolcsont visszafizetni HACSAK A HITELEZOK NEM KERESNEK VELUNK KOZOSEN EGY ATHIDALO MEGOLDAST, akkor megnyilik az ut nem a kovetelozodesre hogy mit "illik" egy hitelezonek, hanem ennel kicsit okosabb modszerekre. Arra, hogy TARGYALJUNK, VAJON A NYUGAT NEM HAJLANDO-E AZ ADOSSAGBOL VALAMENNYIT ONKENT ELENGEDNI (esetleg me'g bizonyos feltetelek aran is, ami(k)rol jozanul es bolcsen kene targyalni). Kedves Kadarvednok, sajnos ennek a szuksegszeruen bekovetkezendo de maris kesesben levo stadiumnak egyelore attitudoddel inkabb akadalya mint segitoje vagy. Ha otthonrol eljove nem segitsz vedenced "cehhe't" kifizetni, legy szives legalabb kulfoldrol ne tedd me'g nehezebbe a karmentest. Udvozlettel Pellionisz Andras, NASA, San Francisco Bay