1. |
csomagok (mind) |
182 sor |
(cikkei) |
2. |
koszonet + ismetles =pestieknek= (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
3. |
Fermat, avagy mostantol en is tortenelem vagyok, Eniko= (mind) |
86 sor |
(cikkei) |
4. |
USA magyar szervezetek dokumentum (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
5. |
FREE Programmers Job Search (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
6. |
Wasserkopf (mind) |
1 sor |
(cikkei) |
7. |
Jobbra hajts, balra elozz! (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
|
+ - | csomagok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Forwarded message:
> From gabor Sun Jun 27 00:41:53 1993
> Subject: csomagok
> To:
> Date: Sun, 27 Jun 93 0:41:53 CDT
> X-Mailer: ELM [version 2.3 PL11]
>
> Kedves Feri,
>
> Neked szantam, de asszem majd elkuldom a TIPP-re is...
>
> Veletlen belegofferoltam a tippbe. En ugyan a Matlab,
> Mathematica es egyeb csomagokat fokepp grafikai, programozasi es
> interface szempontbol szekirozom, ezert a szimbolikus muveletek
> teren nem is akarok senkit meggyozni. Egyaltalan: semmirol sem
> akarok senkit meggyozni. Viszont a PC-szint (bocsanat, nem
> becsmerlo szandekkal:) felett a sztratoszferaban dul az
> osztalyharc, szaggatjak az ozonpajzsot. Ugyancsak elore elnezest
> kerek, ha trivialitasokat mondanek.
>
> A Mathematica-t ismerok bizonyara talalkoztak a Maple-lel,
> amelyet a hozzaertok szinte minden szempontbol erosebbnek
> tartanak a Steve Wolfram-fele szoftvernel. A funkcionalis
> osszehasonlitas szerencsere nem fer ide, igy most nem lehet
> szavamon fogni, hehe... Viszont a Maple egyik, e helyt is
> bemutathato elonye, hogy valamennyi platformon letezik. Nalunk a
> CHPC-ben peldaul nincsen kisgep, a hazban vagy hetven unixos
> workstation (ezek egy reszere ugyan letezik Mathematica), kifele
> par szuper- es miniszuper kompjuter szolgal, amelyekre egyaltalan
> nem is letezik a Mathematica, csak Maple. Ez utobbi viszont a
> Mac-PC csaladdal is jo baratsagban van. Donto erv a Mathematica
> ellen, hogy strategiailag minden platformon elszigetelt, s ez
> kulonosen a workstation illetve a feletti kategoriakban
> meghatarozo. Ketsegtelen, hogy demografia a Unix gepekkel
> szemben a egyertelmuen a Mac-PC csalad oldalan all, s igy
> Wolframnak semmikepp sem kell az ehhalaltol tartania (bar biztos
> ami zicher, van neki egy-ket fizika professzori allasa itt-ott
> szetszorva.) Viszont a zsiros szoftverek kozotti kereszt-
> kompatibilitas donto fontossagu, amikor a tobbfelhasznalos server
> lisense-ek evi 30-35 ezer dollarba kerulnek (felaron egyetemi
> arengedmennyel). A komolyabb kapacitasu, un. "scientific
> computing" (khm, bocs) te'rben egeszen mas metrika es demografia
> ervenyes, mint PC-orszagban. Ebben az altalam ismert vilagban a
> Mathematica-szeru zart rendszerek pont ugy pusztulnak ki, mint a
> dinoszauruszok.
>
> A Maple par honapja fuzionalt a MathWorks ceggel, amely peldaul a
> MATLAB es Simulink szoftvereket fejleszti es forgalmazza.
> Allitolag, a Maple es MATLAB tervezett verzioiban lesz majd
> atjaras egymashoz. Azaz, a MATLAB matrix technikaja es a Maple
> szimbolikus algebrai erossege mindket terme'kben osszefonodik
> majd. Allitolag. De muszaj is lesz nekik, mert mindekozben a
> MATLAB-bal konkurralo ket nagy farkas: az IMSL (Houston, Texas)
> es a Precision Visuals Inc, azaz PVI (Boulder, Colorado) alaposan
> meglepte'k a szakmat...
>
> Az IMSL es PVI mindketten az un. IDL (Idealized Data Language)
> nevu interpratalt nyelvre alapozzak a fo termekcsaladjaikat. A
> tobb matematikai, statisztikai es grafikai csomagot tartalmazo
> csaladok IMSL-IDL ill. PV-Wave osszefoglalo neven futnak. A
> 92-93-as ev, ugy latszik egy viharos hidegfuzios ev volt: a
> Maple-MATLAB uzlet utan par hettel az IMSL ceg felvasarolta a
> sokkal jobb szoftvereket keszito, de anyagilag megrendult PVI-t,
> s az uj gittegylet Precision Numerics neven jegyezkedett be. A
> cegekkel egyutt a ket nagy szoftver csalad megfelelo csaladtagjai
> is hamarosan fuzionalnak. Jelenleg a PV-Wave es IMSL-IDL egyutt
> verhetetlennek latszik. Ezek kulon-kulon legalabb olyan erosek
> (bar szerintem erosebbek) mint a MATLAB, legalabbis programozas,
> grafika es interface technikai vonatkozasaban osszehasonlit-
> hatatlanul fejlettebbek. A PV-Wave jelenleg vitan felul a
> legjobb es legrugalmasabb olyan komplex rendszer, amelyben egyutt
> van az interpretalt programozasi nyelv, matrix/vektor orientalt
> szintaxis es szamitasok, statisztika es mindenhez nagyon eros
> grafika. Mindez megfejelve beepitett XWindow widget keszlettel:
> azaz tetszoleges kulcsra jaro, point`n click alkalmazas epitheto
> az egyes problemakra. (En magam is, ha epp nem mast, ilyen
> grafikai alkalmazasokat, vagy hozzajuk valo segedprogramokat
> epitek.) Ezen tulmenoen a PV-Wave csalad tartalmaz kesz
> alkalmazasokat is, amelyek ugyancsak a legjobbak koze tartoznak,
> na persze, ilyenkor vastagon fog salesman ceruzaja is. (Egyebkent
> a szaftos szoftverek a'ra, akarcsak a hardver arak, jobbara csak
> alku alapkent szolgalnak, "negotiable", ahogy itt mondjak.)
>
> Ezzel szemben a Matlab-4.0 (legalabbis, mondom, programozas,
> grafika, interface szempontbol) korulbelul annyit tud, mint az
> IMSL-IDL ket ev elotti valtozata, s a PV-Wave-vel meg csak ossze
> se mernem hasonlitani. Az IMSL-IDL es PV-Wave gyenge pontja
> eleddig a szimbolikus matematika hianya volt, amely megszunt
> azaltal, hogy midkettejuk legujabb (jelenleg beta) verzioibol
> elerheto a teljes Maple.
>
> A kereszt-kompatibilitas azonban (szerintem, de nem muszaj velem
> egyeterteni) elsosorban nem is a run-time protocoll szintjen
> fontos. A mar-mar gigabajt meretu adatkupacokat egyre kevesbe
> tartja az ember memoriaban, legtobbszor fajlba irja, aztan vagy
> az anyarendszerben, vagy masutt porcesszalja, szu"ri, nezegeti,
> forgatja, nyomorgatja. A 35 ezer dollarunkert nyilvan elvarjuk,
> hogy rendszer szaftos adatfajlokkal is tudjon banni. Isten
> bizonyra mondom, hogy az embereknek csak toredek szazaleka
> generalja az adatait abban a rendszerben, amelyben feldolgozza,
> vizualizalja oket. A kuncsaftjaim tobbsege ugy jelentkezik, hogy
> valamilyen, redszerint Fortran program kibofogte egy parcialis
> difegyenlet megoldasait, pl. kiszamolta a homerseklet es nyomas
> eloszlasat egy kazan 1000x1000x1000-es felosztasu ege'stere'ben,
> s kipakolta a Cray-n egy diszk fajlba, ahol az tovabbi jo sorsara
> es foleg grafikus megjelenitesre var. (A dolog termeszetesen
> mindig surgos, mivel a Cray diszk-teruletert me'lyen a zsebebe
> kell nyulnia a kuncsaftnak.) Tehat mielott barmihez is
> kezdenenk, eloszor fajlt olvasunk, keresztbe egy masik
> szamitogeprol, legtobbszor binarisan, amikor is a szamabrazolas a
> ket gepen rendszerint kulonbozo. Persze mindenre lenne megelozo
> orvossag, kisebb-nagyobb trukkok, de kuncsaft sose a tizenorakig
> tarto futtatas elott, hanem mindig utana jon; amikor mar keso, s
> nekem csak a karomkodas, programozas es veget nem ero
> fajlkonverzio marad. Uff.) Tehat, akarmit is hasznalunk, legyen
> az MATLAB, Maple, vagy valami IDL alapu trutyi: az alfa es omega
> mindig a fajl I/O megoldasa, azaz hogy milyen fajl formatumokat
> es adatstrukturakat tamogat a rendszer beepitetten, illetve hogy
> legalabb mire lehet esszeru verveszteseg aran kitanitani. A
> beepitett szolgaltatasok jelenleg minden csomagban botranyosak
> (viszont az IMSL es PV-Wave hamarosan nagyot dob), de legalabb
> tobbe-kevesbe hazilag fejleszthetok. Csakhat mindez munka,
> munka, munka... Es sajnos nekem nekem, nekem.
>
> A komolyabb szoftverek persze nem csak egymasba jarnak at, hanem
> C es Fortran konyvtarakat hivogatnak es cserelgetnek adatot
> veluk. A PV-Wave es IMSL-IDL ebben korlatlan, azaz szabadon
> hivogatjak a sajat ceguk statisztikai, linaris algebrai,
> difegyenlet oldogato, veges-elem, etc. konyvtarait. (A Maple
> viszont ebben nagyon sivar, maximum 19 soros in-line(!) Fortran
> programokat tudunk beolvasgatni.)
>
> Viszont en bisztos tuljutottam a 19 inline soron... Amit viszont
> gyorsan ajanlhatok: mindegyik cegnek van email cime, amelyen fel
> lehet iratkozni a megfelelo user group-ba. Kesobb beltagkent
> (pl. beta-tester) szaftosabb szage'rtoi listakra is be lehet
> sunnyogni, ami mar sokkal izgalmasabb. A user group-ban allando
> ertesitest kuldenek az esemenyekrol, fejlesztesekrol, valtoza-
> sokrol. Nem is kell a szoftvert megvenni, hogy ezeket az
> anyagokat megkapja az ember: a tagsag egy bizonyos, (legfokepp
> pofatlansagi) kuszobszintig csupan virtualis. Ugyancsak ajanlom
> kozfigyelembe, hogy mindegyik ceg orommel kuld INGYEN, rovid (par
> honap) lejaratu teljes, un. "full evaluation copy"-t,
> dokumentacioval, tokkal vonoval. Nincs vasarlasi kotelezettseg,
> a doksi pedig "it requires further consideration" szoveggel
> megtarthato referencia gyanant. Az IMSL-IDL limitalt demo
> valtozata anonymous FTP-n is elerheto, s majdnem tokeletes,
> univerzalis X11 vizualizacios alkalmazas epitheto belole (amilyet
> pl. ingyen osztogatok, merhogy en irtam IMSL-IDL-ben, heccbol
> magamnak). Asszem, hogy szinte a teljes IDL nyelvi kornyezet is
> lekerheto Coloradobol anonymous ftp-n, amire tulkepp nincs is
> szukseg, ha az IMSL-tol lehozza az ember az elobb emlitett trial
> copy-t.
>
> Nalunk (aruljam el vegul: Center for High Performance Computing,
> UT-Austin) az alabbiak leteznek, es mint a Koltai-fele Illetekes
> Elvtarshoz, "ezek is hozzam tartoznak":
> supported:
> MapleV1: Convex-220, IBM-RS600 cluster
> MapleV2: IBM-RS6000 cluster
> Matlab3.5g: Convex-220
> Matlab4.0: IBM-RS600 cluster
> on beta-test:
> IMSL-IDL: Sun4
> PV-Wave Advantage: Sun4
>
> PS: A jovorol megjegyezve: a listabol latszik, hogy szuper-
> kompjuterre ilyen rendszert (tobb okbol sem) telepitunk, s idovel
> a miniszuper Convex-220-rol is lepusztulnak. Magyaraul, az adat-
> generalas es feldolgozas helyileg lathatoan szetvalik: az adat
> vandorol lefele a cluster ill. workstation szintre. Viszont
> idoben kozelednek egymashoz, s amikor run-time kapcsolat lesz
> koztuk, akkor "distributed data analysis and graphics"-rol
> beszelunk. Mar van ilyen, csak me'g nem kaphato a boltban.
>
> Irjon akit mult, jelen, jovo erdekel: majd olmot ontunk, kartyat
> vetunk. Vagy hazudok valamit.
> __o
> __o -\<,
> -\<, __________O / O
> __Gabor____O / O
>
|
+ - | koszonet + ismetles =pestieknek= (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves TIPP-elok!
Elszor is koszonom mindenkinek aki valaszolt
a konteneres szalitassal kapcsolatban feltett
kerdesemre. Azota mar fel is vettuk a kapcsolatot
az illetekesekkel.
Viszont sajnos senki nem valaszolt a budapesti
Telnet/E-mail lehetosegekkel kapcsolatban. Ezert
kenytelen vagyok a kerdest egy ujabb formaban feladni.
Pesten melyik ismerosomhoz kell fordulni (melyik
egyetemtol, vallalattol, kft-tol, stb), aki egy E-mail,
vagy meg inkabb egy Telnet lehetoseggel tudna
kisegiteni (mar csak azert is, hogy tovabbra is lelkes
olvasoja maradhassak a TIPP-nek :-) ). Unokatesom
aki itt dolgozik, es meg marad egy ideig, ezen az uton
tartotta az otthoniakkal a kapcsolatot, amig az otthoni
kapocs meg nem szunt. Es nem utolso sorban itt
a kornyeken van egy ket ismerosom (High School
tanarom, a szomszedos egyetem diakjai), akiknek csak
az E-mail cimet tudom, es egyebkent sem lenne penzem
fizetni a levelenkenti szazas postakoltseget, ha ennyi
emberel akarom tartani a kapcsolatot. Remelem most
tobb valaszt kapok kerdesemre, bar a hajnali haromnak
(keleti part) koszonhetoen lehet, hogy egy kicsit
zavarosan fogalmaztam.
A valaszokat elore is koszonom:
Czanik Peter
Ui: "itt a kornyeken" ==> Lebanon, NH USA
|
+ - | Fermat, avagy mostantol en is tortenelem vagyok, Eniko= (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Eniko, nem ertem! Nem, ertem, miert pont tolunk kerdezed,
amikor Nalatok tortent a dolog, a Szent Todomany ko~ldo~keben,
Cambridge-ben: junius 22-23-24-en egy Wiles nevu princetoni
algebrai geometer meglatogatta az alma muttert, azaz a lokalis
csillagaszokhoz kepesti koordinatarebdszerben a szomszed
epuletet, ahol haromnapos szeminariumot is tartott, amelyre
eszerint a csillagnezo szakkor nem volt hivatalos, s amelynek
vegen a pali mintegy zarojelben, behuzott nyakkal az istenek
haragjatol rettego hangon jegyezte meg, hogy "es evvel a Nagy
Fermat Tetel is be van bizonyitva", es varta, hogy megnyiljanak
az Egek kapui, s lesujtsanak ra a joggal felboszult Zeusz
villamai. Azonban egesz dolog akkora sus-kusban zajlott, hogy
nemhogy a csillagaszok, de meg az Istenek se tudtak rola,
merhogy nem is figyeltek fol eloadas cimere, mer az svindlis
modon direkt valami "P-edik Galois reprezentaciok" meg egy csomo
japan szamuraj, "Iwasava" meg "Taniyama" volt, azaz garantaltan
csupa olyasmi, amire a csilagaszok es az e'g egyeb
halhatatlanjai veletlen se tevedjenek be, szoval csak hogy
szavamba ne vagjak, a dologrol csak annyit lehet tudni, hogy
semmitse lehet tudni. A bennfentesek aszongyak, hogy a
megertesehez olyan onallo eletre kelt algebrai geometriai
legtornasz mutatvanyokat kell tudni, amelyeket allitolag a
beltagoknak is csak egy ezreleke ertene, es hogy ugy kell
megszo~kni a logikai paradoxonok halalos szoritasabol, amihez
kepest Hudini, a nagy szabadulomuvesz vilagszama a NY-Bostoni
vonaton loszar volt. Persze, csak az irigyseg zold me'rge
keseriti habosra epejuket, amido"n az egyik guru aszongya, hogy
o" mar 1987-ben ugyanezt, es ugyanugy. Egyebkent ez az a pali,
aki a foga feherje mellett azonnal kimutatta, hogy az 1953-as
szuletesu Wiles bizony jol megszivta, hogy Phileas Fogghoz
kepest forditott iranyban kozelitette meg Princetonbol Angliat,
s ekepp a vasarnap-hetfo vonal nem-keresztezesevel egy napot nem
nyerven Junius 24-en reggel a habos kakao es a masodik piskota
kozott betoltotte a negyvenedik eleteve't, s emiatt a neki
megszavazando Fields-medalt es az avval jaro penzdijat a londoni
rendo"ra'rvak kozott kell szetosztani. Eleg az hozza, hogy nem
tudom, Fermat hogyan bizonyitotta, ha egyaltalan totta a tetelt,
de azt konnyen el tudom hinni, hogy valoban nem fert neki oda a
margora, de az minden esetre valoszinu, hogy nem kellett neki
Galois reprezentacio, legfokepp azert, mert ehhez o"k ketten
nemikepp hibas sorrendben eltek. Szoval, nem tudom, es senkise
tudja, hogy lehet-e hinni a hirnek, hogy be van-e vagy nincs-e
be, de Wiles minden esetre nagyon be van, hogy a tetel esetleg
megsincs be, olyannyira, hogy nem is nyilatkozott, hanem ezt
rahagyta az irigyeire, ami ugyebar a tudos egyetlen jutalma,
marmint a Fields medal mellett. Szoval a palinak allitolag het
evig tartott, amig a Nagy Magvas kipattant, ami raadasul hiheto
is, mert peladul Hilbert aszonta, hogy o" hozza se fog a Fermat
tetelhez, mert ahelyett, hogy harom evig keszulne egy rossz
bizonyitasra, inkabb az eletmuve't alkotja, amit nagyon helyesen
tett, kulonosen azert, hogy ezt 1920-ban mondta, es ezutan meg
23 evet elt, napersze mar 20-ban is 70 eves volt, amikor mar
kulonben is megfontoltabb az ember. Na, persze azt sem tudom,
hogy Fermat a tetelhez kepest mikor elt, es azt vegkepp nem,
hogy az ominozus margobejegyzest esetleg nem csak szamarful
helyett csinalta-e, dehat ez csak spekulacio. A teny viszont
az, hogy egy csapasra megvaltozott a csillagok jarasa a
matematika ege'n (felho"sodes miatt ezt ugyancsak nem eszlelte'k
Eniko"e'k), a bolygok kitertek palyajukrol, a Venusz ketszer is
leperturbalt, s a Hold tevedesbol ujra megallt Gilead felett,
mer aszitte, hogy mar megint Jozsue szol neki, s ekozben a
szamelmelet langolo szemuvegu messiasa par idu~lt orientalista
szamara a szamuraj neplelek melysegeirol tart eloadast, Iwasawa
tetele, Tamagawa szamok, es Taniyama sejtese, meg ilyenek.
Allitolag a pacak azt latta be, hogy egy bizonyos Taniyama nevu
nepi harcos sejtese igaz, s ekepp a Nagy Fermat (sajatmaganal is
nagyobb) tetele ugyancsak igaz. Merhogyha csak egy hangyanyival
kevesbe volna igaz, mint amennyire az, akkor letezne'k egy olyan
elliptikus gorbe, amely tisztesseges te'rben megse letezhetik.
Napersze, hogy mi a ter tisztessegtelensegenek azon foka,
amelyben egy igazhitu elliptikus gorbe nem erzi jol magat, arrol
egyelore nem is beszelnek, azonban a feltekeny irigyseg
kutmergezo pletykaja szerint ez nem is fontos, mer csak arrol
van szo, hogy az amerikai su~to"ipar Princetonban nem gyartja
azt az egyebkent parasztikus euklideszi doughnut-ot amire az
inkriminalt elliptikus gurbanc Europaban mindenutt hajlando
feltekeredni, s ilymodon ez az egesz vircsaft nem is egy
tudomanyos enigma, hanem pusztan a fa'nkliszt atmenetileg
alacsony sike'rtartalmanak kovetkezmenye, s ekepp a ne'met
akademia 7500 markas tiszteletdija't haladektalanul vissza kell
tenni a berlini spo'rkasszaba, az egesz bizonyitas romba, a
szamurajok pedig majd kardjaikba do"lnek.
__o
__o -\<,
-\<, __________O / O
__Gabor____O / O
|
+ - | USA magyar szervezetek dokumentum (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves TIPPelok!
Most lattam/olvastam, hogy egy dokumentum az amerikai magyar szervezetek
listajaval valahol itt kering a halozatban, csak sajnos en mar nem tudom
megtalalni -- nem tudna valaki elkuldeni? (Azt irta valaki, hogy a TIPP
1038-as szamaban jelent meg talan -- probaltam megkeresni, de az arch-ban
mar nincs benne...)
Egy szo mint szaz, kuldje mar el valaki, legyen szives!
Elore is koszonom!
Udvozlettel,
Fenyvesi Anna
|
+ - | FREE Programmers Job Search (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
ATTENTION: Computer Programmers
ATTENTION: Data Processing Professionals
Tired of ink-smudged fingers? Tired of the drudgery of looking
through newspaper ads to find a job?
Do you use recruiting firms? Wouldn't you like to have more
control over your jobs search?
Introducing *ECCO-BBS*.
ECCO-BBS is:
o A FREE service for Programmers and Data Processors,
o A computerized bulletin board which contains listings from
recruiting firms and corporations in the New York Metropolitan
Area (NY, NJ, CT) which:
1) Allows YOU the user to run searches based on YOUR skills to
match against those needed by employers,
2) Allows you to search a specific region in the NY Metro Area
o Available 24 Hours a day, 7 days a week
We already have hundreds of jobs listings on line. Log in often as
new listings may appear AT ANY TIME!
The best part is EVEN THE CALL IS FREE.
To call: Dial 1-800-ECCO-BBS
(1-800-3226-227) Settings 8N1, ANSI-BBS terminal.
-Henry Sobel
P.S. *Please* tell the firms you contact that you saw the listing on
ECCO-BBS. They need to see that it is working for them, so it
can continue to work for you.
|
+ - | Wasserkopf (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
|
+ - | Jobbra hajts, balra elozz! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Borosy Andras Peter kerdesere: Magyarorszag 1941-ben allt at a jobboldali
rendszerre nemet katonai es politikai nyomasra.
Bozoki Barna
|
|