Hello,

>e ha az orajel oda van kodolva, akkor ez annyit tesz, hogy azt vissza is
>lehet nyerni egy masik orajel hasznalata nelkul. Ezt szerinted hogy kell
>csinalni? Es ha az informacio nem geometriai, akkor milyen? Attol, hogy
>elolvasas utan mas lesz belole, attol a CD-n meg annak a bizonyos mas
>informacionak a geometriai reprezentacioja van rogzitve. Ezt aztan egy
>kulso orajel es egyeb rafineriak segitsegevel alakitjak vissza mondjuk
>hangga.
a CD kiolvasasat (tobbek, pl. a savontartas, kozott) PLL (faziszart hurok)
szabalyozza, megpedig ugy, hogy egy pontos idoalap segitsegevel a CD-rol
erkezo jel szabalyozza a forgatomotort. A jel ugy van kodolva, mint pl. egy
PCM jel a telefoniaban: van neki egy (frekvenciatartomanybeli)
normal-eloszlasa (haranggorbe), aminek a csucsat reprezentalo freki az
alapfreki, ami kodolastol fuggoen fele, harmada az adataramlasi
frekvencianak. Ezt a jelet kiszurik, raadasul ismert frekvenciarol van szo,
es erre all be a szervo. Ugye a PLL a ket freki kulonbsegebol allit elo +
vagy - jelet. Ez az elv a radioknal is.
A bemeneti jel ertelmezesehez igy all elo a szinkronitas. Ezutan beirhato
mindenfele taroloba, es kiolvashato barmikor.
Mint latszik, az alaporajel minden hibaja mar az elejen hozzaadodik a
rendszer ossz torzitasahoz. Legeloszor ezt kell rendbe tenni, azaz a leheto
legjobb minosegure csinalni. Jelen esetben erre ugynevezett "analog kvarcok"
kepesek, ami nem egy UFO csoda, hanem a belso felepiteseben rejlo finomsagok
teszik kulonlegesse. Pl. a jitter minimalis. (a benne levo komparator mindig
ugyanott billen, stb)

NZoli              mailto:
  ICQ center: http://wwp.mirabilis.com/12420521
http://www.geocities.com/siliconvalley/bay/3467

Sziasztok, HANGolok!

Mostanaban sokat irtok a kulonbozo atkabelezesekrol, kondik
cserejerol. Volna egy lamer kerdesem, de ne kovezzetek meg:

Ha vesz az ember fia egy nem tul bena erositot, mondjuk egy
Harman-Kardont, es a benne levo "rossz" alkatreszeket ki-
csereli (kabelek, kondik, szures, stb.), mit lehet tapasztalni?

Magyaran: a midhifi kategoria tetejen csucsulo keszulekek
mennyire javithatok fel?
Udv: Karoly

Hello Hix,

hétfő, 28 szeptember 1998, -kor írt üzenet:

> Nem karcolt CD-t akarunk javitani,
> hanem karcoltalan CD-t olcso jatszo + kabel kombinacioval ugyanolyan
> minosegben lejatszani, mint meregdragakkal.

Szerinted miert draga a draga?
Olvad el, hogy mit irt  Kovary a sajat erositojerol.


> Kezdunk oda jutni, mint amikor az orokmozgo feltalaloja nem akarja
> nyilvanosan megmutatni a gepet... Nem hosszu, egyszeruen az elvet ird le
> ket mondtaban: van egy CD-m, de nincs kulso orajelem, hogy fog eloallni a

En nem mondtam olyat, hogy nincs kulso orajelem.
Akkor megint igezek:
"Az EFM jel olyan soros NRZ adatjel, amely tartalmaz kulon orajelet.
Mivel azonban az adatok beolvasasa az orajellel szinkron, rekonstrualni kell az
EFM jelben levo 2,16MHz-es orajelet. Ezt a feladatot a CD lemezjatszoban egy
VCO(feszultseg vezerelt oszcillator) es egy PLL (fazis zart hurok) aramkor
szinkronizalja az EFN jellel. Mivel az EFM jel elei az orajel
periodusidejenek(ill. annak tobszorosenek) megfelelo tavolsagban kovetik
egymast, Felhasznalhatok  a fazisosszehasonlitas nevleges
ertekekent(referenciajakent).
A tenyleges orajelet a VCO kimeneti feszultsege kepviseli. A VCO kimenojelenek
elei es az EFM jel elei kozotti idobeli eltolodas eseten a PLL aramkor
szabalyozofeszultseget allit elo, ami a VCO-t addig hangolja, amig a VCO
kimenojele es az EFM jel elei kozott merev faziskapcsolat jon letre.
...
Az EFM jellel szinkronizalt VCO frekvencia hatarozza meg az EFM adatok
beolvasasi utemet.A PLL aramkorrel  a VCO altal eloallitott orajel, a digitalis
jelfeldolgozo aramkor foorajelevel is szinkronizalva van."

> Teljes nyugalommal egyezhetnek, amiket leirsz, azok egyike sem zarja ki az
> egyezest. A "trukkok"  ugyan valtoztatjak a jelalakot, idozitest, de
> mindezek ellenere a digitalis vegeredmenynek egyezni kell az eredetivel,
> kulonben a "trukk" (amugy batran hivhatjuk eljarasnak) nem jo...

Ok. Akkor az egesz audioCD technologia nem jo.
Persze ezt sokan (LPmelegek) mar tudjak.

> Ez mind igaz, de a digitalis atvitelben eppen az a szep, hogy ezen hatasok
> mind kikuszobolhetoek, nem is olyan bonyolultan.

Meselnel errol kicsit bovebben?

> Nem igazan ertem, miert
> kell mindig tiszteletkorokbe bonyolodni, misztifikalni, amikor meg az
> alapok sem vilagosak...

Nek misztifikalni. bonyolult ez onmagaban is. (Sok kicsi aprosag alkot egy nagy
egeszet).

> > Az audioCD-ken nem tortenik_ hibajavitas_ olyan ertelemben, mint pl. a
> > CD-ROM lemezek eseteben.
> Akkor a CIRC mi???

Ugylatszik rosszul fogalmaztam. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy nem lehet
az audioCD-tol a CD-ROM-ok 'hibatlansagat' szamonkerni.
A hibajavito aramkorbe juto jelet megvizsgalja, hogy tartalmaz-e hibat.
Ha igen, megprobalja a (az EFM jelbe kodolt) CIRC segitsegevel kijavitani..
Amennyiben nem kepes a hibat megfeleloen kijavitani, hibaelfedesi kiserlet
kovetkezik.Amennyiben a hibat nem lehet elfedni, parancsot ad a CDjatszo audio
kimenetenek nemitasara.
Altalaban van egy meropont a CDjatszokban, ami arrol tajekoztat, hogy van e
hiba, ill. javithato-e.
Hat nem erdekes, hogy meropontkent beletervezik, de 1 kis LED-el az elolapon
nem mutatjak. (Talan mert folyamatosan vilagitana?! ).

> Viszont ennek a megoldasnak a
> hasznalatat semmilyen elvi ok nem indokolja, legfeljebb regebben igy volt
> olcsobb.

Hacsak az nem, hogy _EZ A SZABVANY_.
Miert Te hogyan csinalnad meg a hibajavitast?

> De nem gyozom ismetelni a kiindulo kerdest, ami az volt, hogy az
> uveg kabel lehet-e jobb a muanayagnal...

Nemtudom. Nem ertek az uvegszalakhoz.

HH> A gyorsabb olvasassal el tudod erni, hogy par masodpercnyi adatot
HH> eltehessel egy pufferbe, es amit nem sikerult jol elolvasni, az
HH> "lassan, de biztosan" legyen ideje elolvasni a CD lejatszonak,
HH> akar 0.5x-os sebesseggel! Ez elmeletileg jol hangzik, gyakorlatban nem
HH> tudom, hogy igy hasznalja-e valamelyik lejatszo (szamitogepen kivul).

Elmeletben tenyleg jol hangzik, de ha pl 2x-es sebesseggel olvasol,
akkor elobb utobb betelik a puffer, mivel csak 1x-es sebesseggel
olvassak ki. Ha megtelet, akkor pedig leallitod az olvasast?
Korulumenyes. Pl. visszatalalni oda, ahonnan folytatni kell az
olvasast. Ha ez a modszer eszrevehetoen javitana a hangminoseget,
biztosan lennenek ilyen gepek.

HH> Autos lejatszokban az eloreolvasast a megugrasok kikuszobolese miatt
HH> hasznaljak, de itt nincsen lassu olvasas, mert mindent csak 1x olvas be.

Persze, de ott mar a PCM jelett pufferelik.

>>>koszolodnak). Az erdekelne, Ti milyen lottyel tisztogatjatok a
>>>CD lemezeket, es hol, mennyiert lehet beszerezni ezeket? (Ha egy

En semmivel, de hallottam mar egy olyan lottyrol, amit a CD-re kell
kenni, megkot, es amikor lehuzod, lejon a kosz is.

HH> Nincs, de semmilyen elvi akadalyt nem latok. Az audio formatum
HH> hibajavitasi lehetosegei korlatozottabbak, mint a CD-ROM-nal, de egy
HH> serulesmentes CD-nel (tegyuk fel, hogy az audiofil hallgatonak ilyen van),
HH> az is boven eleg. Ha megsem, akkor meg mindig lehet probalni ujraolvasni,
HH> es ha adott szamu ujraolvasas utan sem jo, akkor sem vagyunk rosszabbak a
HH> high-end jatszonal, mert ilyenkor az sem tud mast tenni, mint
HH> interpolalni.

Nembiztos. A legegyszerubb gepek, az elozo jo mintat illesztik a hibas
helyere.

HH> El tudom kepzelni, hogy a regebbi CD jatszokban (foleg az olcsobbakban),
HH> ha jott egy hiba, akkor meg sem probalta egzaktul javitani, hanem inkabb
HH> interpolalt, vegulis 10 eve hol volt a szamitastechnika a maihoz kepest...
HH> De ma mar ez nem akadaly, sem sebessegben, sem arban, ugyhogy egy korrekt
HH> lejatszonak eloszor az egzakt helyreallitast illene megprobalni.

10 evvel ezelott is igy csinaltak.

HH>      horribilis lovekat tesznek az egyedileg lezertrimmelt D/A-kba es
HH>      kozben meg csak nem is gondolnak a tobbszoros sebessegu futomuvekre.

De gondolnak. A tobbszoros sebessegu futomuvek mechanikailag precizebb
kivitel kell, es ezeket bele is rakjak az audiofil gepekbe is. (Esetleg
ha nem teccik rata valami modifikaljak.)

HH>      Persze CD leszorito rezkorongot meg parancsra bezavarosodo uveget jo
HH>      draga penzert szivesen eladnak.

Ezek mik?

HH>       Tud valaki CD jatszot mondani ahol van
HH>      kijelzoje a hibajavitonak es az interpolalonak? Marminthogy hanyszor
HH>      kellett beavatkozniuk.

Ha szerzel gepkonyvet, esetleg megoldhato. (Lehet, hogy dragabb lesz,
mint egy uj jobbfajta CDjatszo)

Kovary (kollega?) emlitette a csoves kitteket ~200$-ert, de a WEB
cimet nem arulta el. Elarulnad?

Pa:Magic

> Felado :  [Hungary]

>Altalanos HiFis nezet, hogy az olajpapir
>kondenzatorok a legjobbak. Ezt mar a 60-as evekeben is mondtak.  Eddig a
>polipropilen Wima MKP 10 -est probaltam ki a papir ERO MKT 1813-al
>szemben. A Puccini allitolag "tele van szorva" MKP 10 -el es a Sonic
>Frontiers TPC is ajanlja, onnan jott az otlet. Peter ! Tudsz valamilyen
>itthon beszerezhetot ajanlani a jatekhoz ? Kulfoldrol az olajpapir Audio
>Note Cap-7660 -al kacerkodok, de a Richard Marsh fele Multicap is
>megfelelne.

Wimak vannak, Erok is. Jobbak, mint a tobbi mezei tipus, nem dragak,
midfi cuccokba ajanlatosak. Highendben jelutban imho nincsen imho
helyuk. Majdnem minden jelut. Meg a tapegyseg is! Akkor is ez a
velemenyem, ha az Audio Research mellekesebb helyekre alkalmazza is
oket. [A kisebb, 100nF-os ertekekben] Ha a Puccini tele van Wimaval,
akkor az nem igazan highend, persze nem is draga. A TPC is elegge
visszafogottan ajanlja ezeket.
A Multicapok hatarozottan jobbak. Biztos, egyertelmu tipp nincsen.
Sajnos. Mert en is elkoltottem mar tobb mint ezer dollart
kondenzatorokra, aminek a tobbseget nem is hasznaltam fel.


 [Hungary] irta:

>Na mindegy, ezek utan azt hiszem nem nagy kockazat azt mondani, hogy egy
>nem tul rossz allapotu audio CD-t be lehet olvasni hibamentesen, amint
>erre meglehetosen sok tapasztalat van CD-ROM-ok eseten, ahol meg ha a
>formatum mas is, azert az elv ugyanaz.

Mit jelent Nalad ez a "beolvasni"?
Ha masolasi celut akkor erosen vitatom. Mint irtam a grabbelok nem
"olvassak be" a redundans infokat a CDrol, ezert _lehet_ rosszabb a
masolat.

> Felado :  [Belgium] irta:

>Az koztudott, hogy minden hangfal es erolkodokeszito igy gondolkodik
>szeles e hazaban, azaz legalabb 100 %-os arrest ranyomnak a cuccra, mondvan,
>hogy biztos akad majd egy barom aki megveszi.

Tudtam elore, hogy valaki ugrani fog erre. Nem baj. Amit irtam nem
titok, legalabb lehet rola beszelni.
Miert lenne barom az, aki tolem hetszazezerert megveszi az olyan
minosegu erositot amit mastol masfel millioert tudna csak megvenni?
Inkabb en vagyok a barom, aki ilyen kockazatos dologba fogott. Mert
nagyon orulnek, ha osszesen tizet el tudnek adni osszesen. Nagyon
bizonytalan piac ez. Lehet, hogy egyet sem fognak megvenni. Midfit
konnyu eladni, arra van sok vevo. De highendet? Aki ilyent vesz, az
tobbnyire tele van penzzel, es boven megeri neki, hogy az erositojen az
Audio Research nev csillogjon. Nem fog vilaghirtelen honfitarsatol
maszek erolkodot venni, barhogyan is szoljon. Abban remenykedem, hogy
van par olyan igenyes ember, akinek nincsen, semmikeppen nincsen mondjuk
ot millioja, audio berendezesre. De mondjuk ket es fel az van. Ezek
kozul talan egyesek, ebben remenykedem, nem ketesfel millios rendszert
vesznek, hanem audiofilhez meltoan alapos meghallgatasok utan vesznek
highend lemezjatszot es hangfalat masfelmillioert, es tolem
ket erolkodot egymilkoert. Mert tudja, hogy igy pont olyan hangot
hallgathat, mintha otmilliot ruhazott volna be. De Ti is lathatjatok,
hogy erre azert nem olyan nagy az eselyem. Nem fognak tolongani. Lehet,
hogy nagyot bukom. Ez a valoszinubb.

Az en szepontombol: A demoberendezesekre mar elkoltottem egymilliot. A
baratomnak epitett erolkodore o elkoltott haromszazotvenezret. Ezek bar
magunk is hasznaljuk azokat, akkor is beruhazasok, a bolthoz
nelkulozhetetlenek. Tehat, ha eladom az elso negy keszuleket, meg csak a
penzemnel vagyok. Ha eladom az otodiket is, akkor veszek megfelelo
muszereket, hogy ne kelljen masoknal meresi lehetoseget vasarolnom, ne
kelljen berelt muszereket hasznalnom. Ha eladom a hatodikat, es a
hetediket, akkor majd kiallitok az oszi hifi kiallitasokon. Igen, ennyi
ott a helyisegberleti dij. Es ha eladom a nyolcadikat, es az azt
kovetoket, akkor az mar az en hasznom. No meg a nagyobbik resze az
adohivatale,
es igy a Tietek is. Amit eszembe sincs szegyellni.

>Nem tartom tisztessegesnek ezt az arszabast es a mogotte meghuzodo
>(kalmar) szemleletet. Miert nem korrekt pl. 300.000 Ft-os anyagarbol
>kihozhato erolkodot 400.000 alatti aron arulni. 100.000 Ft meg tisztesseges
>haszon.

Ne nevettessel! Ha 2%-os haszon a celom, akkor beteszem a penzemet a
bankba latra szolo betetbe, es meg sem mozditom a kezem. Mert a
szazezerbol 25 az afa, a maradekbol tarsasagi ado, TB, szja meg ezernyi
apro koltseg munkavallaloi jarulek, munkaadoi jarulek, szakkepzesi
hozzajarulas, bankkoltsegek, iparuzesi ado, stb. Es a szazezer sem
nyereseg,
mert az alkatreszkoltsegeken kivul azert ezer egyeb kiadas is van.

De ha esetleg tucatszam viszik a cuccaimat, [ennek kozel nulla a
valoszinusege] akkor gazdag leszek. Miert baj ez? Van itt vagy
negyvenezer mernok rajtam kivul, lehet utanam csinalni. De igazandibol
annak is orulnek, ha a befektetett penzemet visszakapnam. Es ingyen
lenne egy jo erolkodom. Ingyen? Rengeteg munka es gyotrelem aran.
Ez vallalkozasnak borzalmas. Megszallottnak kell lenni hozza.

Udv, Peter.

Hallo hallo !
Sok evig dolgoztam regen szamitastechnikaban. Akkor a
185 centi magas hatalmas magnesszalagegysegek asszem
9savos fejeit mostak 96%-os alkohollal eredmenyesen.
Egy idoben elterjedt a propilalkohol, de hamar leszoktak
rola mert allitolag oldotta a muanyagot. Szovan en azota
is a 96%-os sima alkohollal mosogatom a fejeket, meg 
ujabban a CDimet is.
A 96%-os alkohollal azonban TILOS GX fejeket mosni, mert
oly gyorsan parolog, hogy a fej radikalisan lehul tole. A GX
fejek vekony uvegretege pedig ettol a gyors lehulestol
megrepedezik. Annakidejen sokan kenytelenek voltak fejet
cserelni a jo kis AKAI GX 4000DS szalagos magnojukban,
amikor Szilveszteri buliba vittek csomagolatlanul ki a jo
meleg szobabol a -10 fokra, majd ujra be a 20 fokos buliba.
Udv, Agoston

Hallo hallo !
Az ugy volt, hogy vettem egy gramofont. Aztan
kezdenek gyulni a 78-as fordulaton jatszhato
osregi lemezek. Gyerekek ! Ha a nagymamaknal
valahol vannak ilyen folosleges lemezek, legyszi
szoljatok, mert gyujtom oket. A multkor irtam,
hogy csak ciganyzenet, de rajottem, hogy csere-
alapnak barmi jo lenne. A 135-os Thorens villanyos
lemezjatszomon van 78-as fordulat is, de azon
mikrobarazdas rendes lemezeket hallgatok.
Azt a hangszedot, illetve tut nem merem ezekre a
regi lemezekre raereszteni. Letezik ilyen lemezekhez
kulon hangszedo nyilvan mas gorbuleti sugaru tuvel ?
Kernek konkret informaciokat ezugyben ha tudtok !
A szokasos: Hol? Mennyiert ? Keresek meg olyan 
levlistat, ahol ilyen lemezek a tema. Gondolom
meg nincs.  Vagy tevednek?            Udv, Agoston

Hallo hallo !
Hat nehez dio ez a 78-as fordulatu lemezgyujtes.
Innen a listarol nem sok otlet erkezett, de azert
ma is szereztem mas utakon-modokon egy parat.
Az, hogy redvasak, enyhe kifejezes. Igy elso rane-
zesre a koromkefe sem szedne le roluk a koszt.
Szerintem raszaradt fika, lekvar, zsir, kakao,
es meg ki tudja mik vannak egyiken-masikon.
A listan emlegetett lemezmosok szerintetek
elbannak ilyen lemezekkel ? Mossam le elobb
nagyjabol ? Nem merem a papircimkek miatt.
Egyaltalan a mosokba betehetok ezek a vasta-
gabb es ezert nehezebb lemezek is ? Mi torte-
nik a papircimkevel ? Megazik ? Redvas marad ?
Mibe kerulnek ezek a hires mosok ? Meg nem
lattam ilyet. Kell belejuk valami mososzer ?
Ezen kivul vennem kell uj tasakokat a lemezekhez.
Milyet erdemes venni ? Hol ? Es mik az arak ?
Udv, Agoston

>       A CD "sebesseg" vitaagat illetoen egyertelmuen Hajdu Csabanak van
>      igaza. Ez egy faktum. Szamomra is egy talany, hogy komoly firmak

Na akkor most 1:1 :), de szerintem ne abba az iranyba menjunk, hogy kinek
van igaza, hanem nezzuk a konkretumokat, mit is lenne jo tisztazni:

- A mai CD olvasok es szamitastechnika birtokaban egy jo allapotu CD
  minden kulonosebb rafineria vagy anyagi aldozat nelkul bithelyesen
  RAM-ba olvashato (mondom en).

  Ellenervek: - Az orajel a CD-re van kodolva, emiatt nem lehet annal
                gyorsabban olvasni. Ezzel kapcsolatban mar tobb cafolatot
                leirtam, de ugy tunik, vannak, akiket nem sikerult
                meggyozni.
              - Egy audio CD-t nem lehet ketszer ugyanugy beolvasni, mert
                nincs egzakt hibajavitasi lehetoseg, csak interpolalni
                lehet. Errol is elmondtam, hogy szerintem miert nem igaz,
                tovabbiak meg nincsenek.

- A RAM-bol kiolvasott adatoknal mar csak a D/A konverter, az orajel, es
  minden ez utan jovo egyseg minosegen mulik a dolog. Ezen ugy tunik nincs
  vita.

- A digitalis kabel nem befolyasolhatja a minoseget, kiveve, ha az
  orajelet az atvitt jelbol regeneraljak (mondom en). A regeneralasra az
  eljaras es a szabvany lehetoseget ad, ennek ellenere megdobbentene, ha
  ez high-end cuccokban is igy tortenne. Gondoljunk bele: a CD jatszo
  orajelevel kodoljuk az adatfolyamot, aztan rakuldjuk egy kabelre, hadd
  szedjen ossze egy kis jittert, aztan ezt a beteg orajelet helyreallitva
  kezdunk D/A konvertalni. Esetleg kiadunk iszonyu penzeket egy kabelert,
  hogy a regeneralt orajel ne legyen annyira beteg. Remelem azert a
  tervezok nem ennyire suketek, hiszen a dolog egyszeruen megkerulheto
  azzal ha a D/A sajat, tetszolegesen preciz orajelet hasznal. Sot,
  horribile dictu, ha egybeepitik a CD jatszoval, az egesz S/PDIF kodolas
  - dekodolasra sincs szukseg. Ezek persze csak elvek, meg nem volt
  szerencsem kulon D/A konverterhez. Jo lenne, ha valaki elmeselne, hogy
  hogy is vannak ezek a dolgok.

  Ha a D/A sajat orajelet hasznal, akkor egybol kizarhato, hogy a kabelnek
  barmilyen hatasa lehetne, ha pedig regeneraltat, akkor nagyon kivancsi
  lennek arra, hogy ugyan miert jo ez?

>       Tud valaki CD jatszot mondani ahol van
>      kijelzoje a hibajavitonak es az interpolalonak? Marminthogy hanyszor
>      kellett beavatkozniuk.

Erdekes kerdes... Valoszinuleg a gyarto nem igazan erdekelt ilyesmiben,
mert ha a tulaj latja, hogy a gep sosem interpolal, egyszeruen nem lesz
miert megvegye a kovetkezo, meg dragabb modellt :)

Szervusztok HANGosok

     Kovary Petertol kerdeznem:

     Tudnal-e epitesi tanacsot adni csoves erositok epitesevel
     kapcsolatban?
     Milyen alkatreszekkel dolgozol ami cirka 350.000 forint? Vagy netan
     veszel egy KIT-et es csak osszerakod potom 700.000 ert?
     Mennyi is egy JADIS?
     Ez integralt vagy csak vegfok?
     Milyen utanepites,ha az? Kimenotrafo?
     Rajzot tudnal mutatni?
     Szereny velemenyem szerint ennel sokkal olcsobban is ki lehet hozni jo
     minosegu csoves erolkodot.
     A minap adtam el a sajatomat megse merem mondani mennyiert.

     MAS:

     Tudnatok-e ajanlani egy jo CD-t es tunert ami a NAD310-es erositom
     parja lehetne?(Kell valakinek egy ONKYO?) Terlekepzes precizitas
     kovetelmeny.
     En a MARANTZ CD63se mkII KI sig es az ARCAM ALPHA 7 kozott godolkodom
     tunerrol pedig fogalmam sincs.

     Koszi&UDV

     Robert