Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 318
Copyright (C) HIX
1993-02-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Lepcsohaz (mind)  6 sor     (cikkei)
2 A kozgazok valamit elfelejtettek (mind)  12 sor     (cikkei)
3 koszonetnyilvanitas (mind)  21 sor     (cikkei)
4 Kellett nekem oroszlanbarlangba mennem! (mind)  230 sor     (cikkei)
5 A Burkina Fasso-i inflacio (mind)  37 sor     (cikkei)
6 Az osztrak iskola (mind)  29 sor     (cikkei)

+ - Lepcsohaz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

+1. Ja, abban egye'bke'nt, u'gy tu"nik, Bo~ro~cz Jo'ska'val szemben
    egyete'rtu~nk, hogy az infla'cio'nak nem csak az a'llami pe'nzteremte's 
    lehet okozo'ja, so"t, az sem felte'tlen okoz infla'cio't. I'gy nem teljesen
    e'rtem, mie'rt nem tetszett, amit lei'rtam.

Ko"ro~si Ga'bor
+ - A kozgazok valamit elfelejtettek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nagyon elveztem az utolso SZALONban irt tanulmanyokat az inflaciorol,
az u.n. supply-side (trickle-down) economics-rol. Ket dolgot hianyoltam. Nem
mutattatok elegge ra, hogy mennyire tonkre tette ezt az orszagot (USA) --
kb. negy es felszerese lett az allami adosag, ami utani kamat a GNP-nek tobb,
mint 20 %-at megeszi -- es hogy milyen hihetetlen feladat ennek gyors (?) le-
epitese tul nagy (?) aldozatok nelkul es a hatalmas szocialis feladatok
vegrehajtasa mellett.

	A masik, hogy az ausztriai iskola mellett senki sem mutatott ra az
Alzheimer befolyasra...

	F. Miki
+ - koszonetnyilvanitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gratulalok a Szalon 317 minden irojanak, szubjektiv velemenyem
szerint az utobbi egy honap legszinvonalasabb Szalonjat sikerult
letrehozniuk. Es persze gratulalok dr. Balogh Sandornak is, ahhoz,
hogy ilyen mertekben inspiralni tudta oket. Ezek utan aligha 
mondhatja barki is, hogy a marxista dogmak ma mar hatastalanok :-)
(legfeljebb egy kis konzervativ szosszal kell oket leonteni).

Tisztelt Balogh Sandor! Ne zavartassa magat Cser Feri ledorongolo
stilusatol! O ugyis kiszallt mar a vonalbol. Nyugodtan irjon tovabbra
is, csak ne tul surun, mert ugy tenyleg hatastalanna valik a dolog.
A szunetekben egy kisse csiszolgathatja mondanivalojat (nem is
annyira tartalmi, mint inkabb formai szempontbol, itt csak
egyeterteni tudok Kalman Laszlo javaslataval).

Udvozlettel mindenkinek: Kecskes Csaba

Ui.: Azt hiszem, abban igaza van Balogh Sandornak, hogy ha akadna
is Magyarorszagon egy tucat Harvardon vegzett kozgazdasz, es mind
az Antall-kormany tanacsadoja lenne :-), akkor se lennenk sokkal
elobbre. Csak eppen a baj nem ott lenne, hogy olyan rossz
tanacsokat adnanak ... :-(
+ - Kellett nekem oroszlanbarlangba mennem! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szalonozok (es Forumozok) es Kovesi Gabor.

Bar ezt a levelet is irtam volna nevtelenul (bar biztos valaki kinyomozta
volna, hogy ki vagyok! Phu", de me'g hogy kivagyok!). No ne tessek megijedni,
csak trefalok. Soha nem futamodok meg egy jo vita elol. De arra nem
szamitottam, hogy ilyen tomeg ellen egyedul kell kiallnom. Remelem, nem a
"moderalas" az oka, hogy senki nem volt mellettem. Inkabb szeretnem annak
tulajdonitani, hogy adva az otthoni korulmenyeket, meg ha ismerik is az
Ausztriai Iskolat otthon, nem nagyon volt, gondolom, alkalmazva, es legtobben
legfelljebb hallasbol ismerik. No de sebaj, majd csak atveszelem az ugyet.
Mielott azonban erdemben valaszolnek a legyegesebb kerdesekre, hadd tegyek
nehany rovid megjegyzest.

	Eloszor is, azt hittem, hogy Cser Ferivel eltemettuk a cstabardot,
ezert meglepett erosen szemelyes es latszolag serto szandeku megjegyzese. A
gunyt megszoktam de azert megis csalodtam, hogy piszkos bakkancsat megegyszer
belemtorolte, bar gondolhattam volna, hogy O is elolvassa irasomat a
Szalonban..

	Mivel annyi tudos szakember lepett be a vitaba annyi reszletes
kerdessel , pl.  econometriai statisztika, stb., hogy nem lennek meglepodve, ha
a SZALON tegnapi szamanak terjedelme vilag rekord lenne, egyelore csak a
lenyegre valaszolok, hogy tisztazzam amit tegnap irtam, es lassan terjek ki
egyes reszletekre. Nem csak a terjedelem miatt, hanem mivel most par hete
mentem nyugdijba, az egesz irodai konyv es leveltaram a garazsban dobozokban
all, es ilyen hidegben nincs kedvem kimenni kikutatni a megfelelo adatokat,
idezeteket es statisztikakat, hogy mindenkit boldogga tegyek. A cikkirokkal
kapcsolatban hadd jegyezzem meg me'g
hogy akik nem ertettek meg irasomat es kerdeztek, vagy akik megertettek es
vitaba szalltak, tisztelet es koszonet. Akik nem ertettek
meg es tamadtak azokhoz nincs mit szolnom.

	Nem akarom Adam es Evanal kezdeni, de eloszor is hadd definealjam a
Keynesian elmeletet a magam szavaival. Keynes alapveto feltevese, hogy a
gazdasagi valtsagot a sporolas altal kivont penz mennyiseg hianya okozza, es
ennek orvoslasara az allami kolcsonnel felvett penzosszeg bedobasaval akarja
ellensulyozni. De fontos kikotes, hogy az allam ne piaci termekeket gyartson,
hanem vagy kozjoleti dolgokat, mint pl. katonai felszereles, utak, stb, amivel
nem versenyez a piacra termelo iparral, vagy egyszeruen ossza ki a penzt
valamilyen uruggyel a nepnek (welfare) akik majd elkoltik, es igy a gazdasagi
elet fellendul.  Lenyegeben ez a "demand side" economics. A Keynesian tan masik
oldala persze, hogy a valsag fazisban bedobott penzt ki kell vonni.  Logikusan
ugyanott kellene kivonni adoztatassal, ahol azt eredetileg betettek.  Ha
"korforlgalom" (circular flow) modelt hasznalunk, es a negy sarkot negy reszre
osztjuk emigyen (megprobalom, hatha sikerul; ne haragudjatok, ha angol
kifejezeseket is hasznalok, ugynis nem ismerem a magyar kifejezest):

			
   		 resource market

          A			       B

termelo						 fogyaszto
 
          D			       C

	           aru piac

A negy sarkot negy betuvel jeloltem meg. A negy oldal pedig a negy lenyeges
gazdasagi funkciot mutatja. A korforgalom kettos: Az ora jarasa szerinti
iranyba megy a penz forgalom, es az ellenekzo iranyba megy az aru forgalom.
Addig van a korforgasban equilibrium, amig a penz es az aru mennyisege egyenlo.
Mihelyst ez az ara'ny felborul, inflacio vagy deflacio az eredmeny.

	Ha az allam bacsi a penzt a elviszi az aru piacra, ahol azt elkolti. Az
egyik kerdes, mikor kellene a penzt kivenni a korforgalombol. Logikusan a B
sarokban, azaz a melos boritekjabol. Igen am, de politikailag ez nem nepszeru,
inkabb vegyuk ki a kapitalista zsebebol, azaz az D (forgalmi adoval) vagy az A
sarokban (korporate jovedelmi vagy haszon adoval. Ami azt jelenti, hogy a
termelo nem tud ujabb nyersanyagot venni vagy munkast alkalmazni a "resource
piacon (segitsen ki valaki, mi a magyar kifejezes erre?) Mi lesz az eredmeny?
Tobb penz mint aru, es a tunet inflacio lesz. Ha az allam meg akarja tartani az
egyensulyt, akkor a becsurgatott penzt logikusan ott kell kivenni (a B
sarokban) ahol azt betettek.

	A korforgalom model egyik brillians kovetkezmenye, hogy a gazdasagi
elet lenyegere mutat ra, ami nem a termeles (a la Marx), mint azt egyesek,
helyesen elutasitottak, es nem a penz szabalyszeru (pl.  evi 3%) novelese, mint
azt Friedman vagy ad hoc (Federal Reserve, as decided by the Open Market
Commission) hanem a kettonek az equilibriuma. Von Mises tanainak a lenyege az,
hogy az allam hagyja a gazdasagi eletet magara, annyi penz keruljon forgalomba,
amennyire a gazdasagi eletnek szuksege van. Ha a szukseglet nol, es a termeles
novekszik, termeszetszeruen tobb penzre van szukseg a gazdasagi korforgalomban.

	Ez a klasszikus liberalis gazdasagi model lenyege: a gazdasagi folyamat
lenyegeben "csere forgalom." A termeles onmagaban nem gazdasagi tenyezo, mert
ha sajat fogyasztasra termel valaki, az nem kerul a korforgalomba, akarcsak az
el nem adott felesleges (vagy silany minosegu, eladhatatlan aru) nem emeli a
gazdasagi forgalmat. Csupan annak a termeknek van gazdasagi jelentosege, amit
valaki elad, illetve megvesz, azaz a piac. Ezert lenyeges, hogy a piacon a
kinalat es kereslet aranyban legyen. A "kereslet es kinalat torvenye" a
cserekereskedelem merceje. Az adoztatas nem gazdasagi teny, akarcsak az
ajandekozas!

	Ajanlom, hogy a Marxista kozgazdasagtan emloibol taplalt otthoni
kozgazdaszaink vegyek figyelembe ezt a modelt.

	Par utolagos megjegyzes:

1. Friedman, aki soha nem volt igazi "free-marketeer," egy fokkal jobb
Keynesnel, mert a szerinte javasolt "szabalyszeru" penznovekedesre van szukseg,
mert az nem okoz meglepetest, a gazdasagi tenyezok tudnak ra szamitani, es igy
konnyebb vele megtartani az equilibriumot. Keyens ezzel szemben a politikusok
kezebe teszi a penz mennyisegenek meghatarozasat. Von Mises pedig a penzt a
gazdasagi elet igenyeire bizza, minden allami beavatkozas nelkul. Az egyeduli
szabalyzo az ausztriasi iskola szerint a penz "ara", azaz a kamat, amit szinten
a piac hataroz meg, es nem egy bank kartel, kozponti bank, vagy nemzetkozi
szervek, mint az IMF, vagy nemzetkozi szerzodesek. Persze lehet Mises elmeletet
is kritizalni, de most nem ez a lenyeg, hanem a termeles szerepe a gazdasagi
eletben.

2. Hogy Magyaroszagon tele vannak a polcok es megis inflacio van? Egyszeru
csusztatas, vagy ha tetszik szemfenyvesztes ezzel ervelni. En a termelesrol es
a magyar termeloviszonyokrol irtam, nem importrol.  Az import, akarcsak
kulfoldi hitel, bonyolitja a modelt, de a lenyeget, a termeles fontossagat,
sot, alapveto szerepet nem valtoztatja meg.

3. Mintha csak kaptafara rendelte'k volna (ne haragudj, Cser Feri, nem rad
gondoltam) a tegnapi HIRADO ket erdekes hirt hozott: az egyik hir szerint az
IMF nincs megelegedve a javasolt koltsegvetessel, az meg mindig tul nagy, azaz
az a'llam bacsi meg mindig tul sok penzt akar csurgatni a gazdasagi eletbe,
ugyankkor a GDP, azaz a grossz belsotermeles ujabb kb. 5 %-al csokkent. Vajjon
mi lehet az eredmenye a penz tobbletnek amikor a termeles csokken? Tud barki is
ketelkedni, hogy a termek piacon az arak felmennek?
	
4. Ezen kivul tobb mas tenyezo is szerepet jatszik. A nem otthon meg nem ismeri
a kereslet kinalat torvenyeit. Mikor az arak felszabadulnak (u.ez tapasztalhato
Oroszorszagban is), mindenki azt hitte, hogy a szabad piac csupan azt jelenti,
hogy mindenki annyit kerhet az arujaert, amennyit akar, figyelmen kivul hagyva,
hogy a szabad piac azt is jelenti, hogy senki nem koteles a kert aron
vasarolni. Igy elofordul, hogy a mags aron arult porteka ott rohad, mig a masik
vetelytars (a szabad versenynek fontos kelleke a szabad VERSENY) esetleg eladja
a portekajat.

5. Ami a termeles fellenditeset illeti, tobb problemat latok. Elso persze a
minoseg. Az teny, hogy sok vonalon nem vagyunk exportkepesek. De van egesz
elfogadhato termekunk, es megis, sznobizmusbol vagy mas okbol kifolyolag, a
kozonseg inkabb improtalt dolgokat vesz. Hat a valamikor hires magyar ipar meg
olyan fegkremet sem tud gyartani, ami kielegitene a magyar igenyeket? Vagy a
magyar vasarlo kozonseg csak a dobozra es a feliratra megy, mikor pl. Indiaban
keszult fogkremet vesz inkabb, mint magyart? Az Antall kormany egyik nagy
hibaja, hogy nem rendeztek egy nagy media hadjaratot, ami nyugaton egesz
bevett dolog, es a regmultban emlekszem, hogy volt ilyen, hogy a magyar vevo
vegyem magyar holmit! Miert nem lehet a magyar ipari termekek minoseget
javitani legalabb olyan targyaknal, ahol nem kell magas computer vagy laser
technologia, mint pl. ruha vagy cipogyartas? Miert van az, hogy Tihanyban az
uzleteben osztrak kenyeret arultak, mert a helyi kenyer rosz minosegu? Vagy
miert van az, hogy mikor pl. vannak egesz kivalo kanizsai so"ro"k (licenccel),
es a sorivok megsem tamogatjak a hazai ipart? Bar ezen a teren nics sok
szemelyes tapasztalatom, de az a benyomasom, hogy kicsit jobb munkafegyelemmel
sokat lehetne javitani, es kicsit kevesebb sznobizmussal tobb magyar holmit
lehetne vasarolni.

6. Hadd magyarazzam meg a Harvard megjegyzesemet, amit sokan nem ertettek.
Haravardon meg mindig Keynes a kozgazdaszok bibliaja.  speciel a FIDESZESEK nem
jartak a Harvard, az az o szemleyes pechjuk, de tapasztalatom szerint a Mo-i
kozgazdaszok akik nyugaton jartak, nagy eloszeretettel viseltettek Harvard es
hasonlo Ivy League egyetemek irant. Mindnesetre az elso amerikai kozgazdasagi
tankonyv amit magyarra forditottak, tudomasom szerint (ha tevedek, biztos
kijavit valaki) Keynesista Samuelson volt, es gondolom az otthoni kozgazdaszok
kozul aki nem Marxon nott fel, az Keynest tanulta. Szerten informaciot, hogy
otthon melyik vagy hany egyetemen hasznaltak Ausztrian school tankonyvet, vagy
tanultak hivatalosan Von Misest?  Amit a masik harom partrol akartam mondani,
hogy mivel azok talan kevesebbet jartak nyugatra tanulni, es Marxot, remelem,
nem hittek el, igy a ket nagy iskola tanuloival ellentetben, feltehetoen, meg
kellett volna, hogy maradjon a jozan eszuk es maguktol rajojjenek, hogy ehes
szajat csak igazi etellel, amit valaki termelt lehet betomni, vagy hazat csak
igazi, termelt anyagbol lehet epitani. Penz manipulacio nem teremt joletet a
nepnek, legfelljebb elodazza a elkerulhetetlent. Termeles nelkul az
allamgazdasag egy amerikaban torvenyellenes "piramid" nevu csalashoz vezet,
mikoris egyre negyobb es negyobb adoddasot vetnek a jovo nemzedek nyakaba, amig
a rendszer bele nem bukik. Mi lesz akkor? Jonnek a vegrehajtok. Ez a jelen
magyar rendszer legnagyobb hibaja, hogy ezt a folyamatot nem allitotta meg,
hanem tovabb jatszik a nemzetkozi bank kartel kezebe. Tudom, ez voros poszto a
Szalonban, de ugy latszik a felelos (?) vezetok kozul Csurka volt az elso aki
ezt nyilvanosan felvetette Gondolatok c. irasaban. Lehet, hogy ezert a nagy
nemzetkozi felhaborodas, mert Csurka megmondta az igazsagot es azzal vadolta
Antall, hogy Antall nem informalta a nepet errol a penzugyi manipulaiorol, hogy
az orszagot adossagba hajtjak? Az egyszeru nepi bolcseseg azt is jelenti, hogy
adossagot nem lehet az e'gig halmozni. Valahol meg kell allni, osszehuzni a
nadrag szijat es elkezdeni dolgozni. Magyarorszagon ennek pont az ellenkezoje
megy. Nemreg lattam statisztikat, hogy milyen felelmetes (a rezletekre nem
emlekszem, sajnos, nem oriztem meg az adatokat) ha osszeadjuk az alacsony
eletkorban nyugdijba menok, leszazalekoltak (es gyakran mas szakmaban
dolgozok), egyeb juttatast elvezok szama, plusz a munkanelkuliek, a valoban
termelo munkat vegzok szamahoz kepest. Ha valaki tud adatokat szolgaltatni,
forrasmunkaval, halas lennek. De ezt a Harvardon nem tanitjak!  Sajnos, a magat
nepi es kereszteny rendszenek vallo rezsim sem paraszti jozan eszt nem hasznal,
sem a bibliai intelmet nem erti, hogy "aki nem dolgozik, az ne is egyen."
Persze itt nem azt akarom, hogy a magyar nep ne egyen. Igen is egyen, minel
bosegesebben, De igen is dolgozzon, igazi termelo munkat, es a rendszer adja
meg a lehetoseget a termelo munkara egy realis penzpolitikaval, es nem
szemfenyveszto es felelotlen hitelek felvetelevel az IMF-tol es egyeb
bankoktol. Csak igy szunik meg otthon az inflacio!

	Vegul hadd kerjek bocsanatot elozo levelemben a sok hibaert, de sem a
komputerezes, sem a gepeles nem szakmam, de azert igyekszem legalabb is a
nagyobb ertelemzavaro hibakat kikuszobolni. Tudom, nem valaszoltam meg minden
kerdest, azt is tudom, hogy nem tettem mindenkit boldogga, de hat ez az elet.

	Az utolso szo jogan ha irhatok valami, azt szeretnem ajanlani
mindenkinek, hogy olvassak el a Kekszalag Bizottsag 3 evvel ezelott tett
javaslatait, es meglatjak, milyen fontosnak tartottak a termeles mielobbi
fokozasat, mint az egyeduli megoldas a mult rendszer szemfenyveszto,
"szerkezetvaltas"-ra felvett kulfoldi kolcsonoket felelo politikajanak karos
eredmenyeit. Amig ezt otthon meg nem ertik, nincs remeny sem az inflacio
megallitasara, sem az orszag tovabbi elszegenyedesenek visszaforditasara.
Vagyon es penz manipulacio termeles emelkedes nelkul a biztos csodbe visz,
aminek a vegrehajto lesz a kovetkezmenye, amikor idegen befektetok, fajra,
vallasra es nemzetisegra valo tekintet nelkul (azaz itt a zsido-nem zsido
kerdes teljesen kozombos) veszik at a hatalmat es az orszagot. Megint egyedul
Csurka latta meg ezt a veszelyt, azert olyan veszelyes Csurka egyes koroknek.

	Balogh Sanyi

	U.i. Remelem, a moderator nem tartja szuksegesnek valaszomat
leroviditeni es tiszteletben tartja jogomat a hozzam intezett kerdeseknek es
ezen alapvetoen fontos temanak szabad kifejtesere. Ha a sorokat megszamoljuk,
biztos vagyok benne, hogy nem haladtam meg a hozzam intezett kerdesek hosszat.
Koszonom.

****************************************************************************
Egyetlen szot sem toroltem ki most sem a fenti irasbol, csak a sorokat
attordeltem, a konnyebb olvashatosag vegett, valamint kijavitottam rengeteg
nyilvanvalo elutest. Csak ott javitottam bele, ahol egyertelmu volt, hogy
elutesrol van szo es mi is lenne a helyes szo. Ezt idonkent mas irasokkal is
megteszem, ha en magam nehez tudom olvasni es van idom es turelmem a
javitgatasra. Remelem ezt sem Balogh Sandor sem mas levelirok nem
banjak, az olvasoknak pedig talan konyebbe teszi az olvasast.
Weisz Ivan (moderator)
+ - A Burkina Fasso-i inflacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gabor, a tegnapi SZALON-ban megjelent fejtegetesed a Burkina Fasso-i
kulturalis invazioval kapcsolatban felemetes modon igazolodni tunik.
A cikkedet olvasva rogton beugrott, hogy alig par honapja a tanszekunk-
re telepitett, hallgatonak alcazott Burkina Fasso-i kulturugynok feltuno
intenzitassal probalt ravenni, hogy a hazajabol erkezo nepdal- es tanc-
egyuttes fellepeset nezzem meg. Ez dobbenetesen osszevag a Te elmeleted-
del, de azert hadd tegyek hozza valamit: ez a szemtelen Hebie nem csak
nekem, de a tanszeken dolgozo tobbi, vegyes nemzetisegu hallgatora is ra
akarta tukmalni a musort. A kovetkeztetes egyertelmu: Burkina Fasso 
kulturalis vilaguralomra tor. Mivel a nemzetkozi osszeeskuvest igy
lelepleztem, El is mentem a nyomorult feketehez es jol belerugtam. Es
most kapaszkodjatok meg: visszarugott! Tehat az eddigi mezes-mazos
politikat feladva most mar agressziv, eroszakos modszerekkel dolgoznak.
A mozaik osszeallt: itt egy veres kulturdiktatura van kialakuloban.
Talan meg idoben leleplezodtek, es vissza tudjuk oket szoritani, de 
ehhez eros osszefogasra van szukseg. Es fo az eberseg! Mint lathato, 
az ellenseg mindenutt ott van.

Mas. Mint agrarokonomus-palanta, nem szivesen avatkozom olyan vitakba,
amikhez nem igazan ertek. Megis, az inflacio korul kialakult vitaval
kapcsolatban felmerult Keynes-i - Supply-sider-i vitat olvasva eszembe
jutott, hogy a szintemhez mert undergraduate makrookonomia orankon mit
hallottam. Az eloado a reaganomics kapcsan azt mondta, hogy Milton 
Friedman Reagan-t "ultimate Keynesian"-nak talalta nevezni, mert szerinte
amit az ex-szinesz-elnok csinalt a gazdasagban az (noha a supply-side
ideologiajan alapult) valojaban hatasaban a keynes-i elmeletet igazolta.
En ebbol - meg ugy altalaban a makrookonomia-kurzusbol - leginkabb azt
szurtem le, hogy a nemzetgazdasagtani elmeletek meglehetosen homalyosak
es nehez akarmelyikre ramutatni hogy: na, ez az igazi, ezt kell csinalni.
Ha jol ertem, a fejlett kapitalista orszagok tobbszaz eves fejlodesuk
utan meg mindig ott tartanak, hogy kiserletezgetnek es a kiserletek 
nem igazoljak az elmeleteket teljes mertekben. A nemzetgazdasag valo-
szinuleg bonyolultabb annal mint a jelenlegi elmeletek feltetelezik. 

Udv:

Pocsi Laszlo
+ - Az osztrak iskola (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves EG!

Nem teljesen e'rtettem a tegnapi ci'mke'ze'sed. A konzervati'v e's a libera'lis
szerintem ke't ku~lo~n ska'la. Lehet valaki konzervati'v libera'lis, pl. Hayek
e's Mises szerintem azok voltak. Schumpeter a szabad va'llalkoza's lelkes hi've
volt, az osztra'k ko~zta'rsasa'g megalakula'sakor az egyetlen
korma'nyszake'rto", aki harcolt aze'rt, hogy a szabad piaci kapitalizmus ke'pes
talpra a'lli'tani a vesztett ha'boru' e's a sze'tese's okozta ka'osz uta'n 
romokban hevero" gazdasa'got, e'lesen ellenezte a tervezett a'llamosi'ta'sokat,
tervgazdasa'gi elemeket. A szinte'n osztra'k iskola'hoz tartozo'
ausztromarxista Otto Bauer, aki a szoc.dem. korma'ny ku~lu~gyminisztere volt,
meggyo"zte, hogy legyen pe'nzu~gyminisztere ennek a szocialista korma'nynak.
O" valo'ban konzervati'v ko~ltse'gvete'si politika't akar folytatni:
kiegyensu'lyozott ko~ltse'gvete's segi'tse'ge'vel stabiliza'lni a pe'nzt,
biztosi'tani az ado'ssa'gszolga'latot. Ehhez akkor radika'lisan szocialista
megolda'st: progresszi'v vagyonado't tervezett, ezt azonban nem va'llalta a
megleheto"sen bizonytalan politikai helyzetben lavi'rozo' korma'ny.

Schumpeter elme'leti ko~zgazda'szke'nt radika'lisan u'j gondolatokat hozott, 
a szabadversenyes kapitalizmus felte'tlen hi've, aminek megve'de'se'e'rt
(Mises-szel e's Hayekkel szemben) politikai szerepet is va'llalt. Szerintem 
e'pp hogy Mises e's Hayek volt konzervati'v (libera'lis), mi'g Schumpeter
jelzo" ne'lku~l volt libera'lis. (Ma's osztra'k iskola'hoz tartozo'k meg 
szocialista'k voltak, pl. Bauer, de nem a'llt etto"l messze Bo~hm-Bawerk sem, 
akinek elme'leti munka'ja sok pa'rhuzamos elemet mutat Marx-sze'val.)

Mire alapozod elte'ro" cimke'id?

Ko"ro~si Ga'bor

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS