Posztobanyi Kalman:
> A problema megoldasara alkalmazhatjuk az Altalanos Relativitas Elmeletet
> (ARE-et) is. Az allo urhajosnal most sincs gond, a mozgo testver gyorsu-
> lasa viszont az ekvivalenciaelvnek megfeleloen gravitacios mezovel (pon-
> tosabban: gorbult teridoben valo tartozkodassal) helyettesitheto. Igy o:
> a gravitacios idolassulas miatt oregszik lassabban.

 Elmagyaraznad akkor a kovetkezo esetet: Sima csillagkozi ter, harom
 iker, ketto el, egyik koran vissza, masik kesobb vissza, de
 ugyanazzal a manoverrel, mint a testvere. Hogy alakulnak az eletkorok
 a nagy csaladi elmenybeszamolon?

 Udv,

 Joska

Sziasztok!

Me'gegy - kisse kiforrottabb, de tovabbra sem tul bonyolult 
modell-valtozatot irtam kitarto es eros idegzetu olvasok szamara.

A tanulsaga az, hogy szavakban leirni amit elgondoltam
kegyetlenul nehez, holott egeszen egyszeru alapelemekrol
van szo, csak eppen mert sok van beloluk, kulonos modon
kepesek viselkedni.
Grafikusan nehez fogalmazni.

(Mennyivel egyszerubb lenne animacioval bemutatni)

A mikrobigyokat elhagytam, helyettuk hibakrol, hibahelyekrol
beszelek.

Tegyuk fel, hogy az Univerzum pontszeru sejtekbol epul fel.
Minden sejt egyszeru oszcillator. 
(sejtenkent 1db szinuszos jelgenerator.)

Ezen oszcillatorok - ahogyan korabban is irtam  -
szinkronitasra torekszenek egymassal, de valamelyest
onallo rezgesuk frekvenciajat is igyekeznek tartani.

A sejtrendszerben vannak elvandorolni kepes hibahelyek, 
melyeket latszolagos hullamteruk vesz korul.
(az altaluk elhangolt frekvenciaju sejtek gyurujeben vannak)

 Amikor elkulonulten a tobbiektol epp nem vandorolnak, akkor is 
 folytonosan rezgesben levo, es hullamzonak latszo, de 
 valojaban egy helyben allo - koncentrikus _gyuruzetuk_ van.  
 E gyuruhullamok a korulottuk rezgo sejtek kulonbozo frekvenciaju 
 pulzalasanak eredmenyei )
 
Hibahelyeknek nyilvanitjuk azokat a pontokat a terben, 
amelyek valamilyen tekintetben eltero modon
viselkednek a _nagy atlaghoz kepest_, azaz a 
vakuumbeli sejtek rezgesehez kepest. 

A hibahelyek - vagy nem rezegnek, - vagy eltero fazisu 
rezges jellemzi oket. 
(Esetleg atlagtol eltero amplitudoval rezgok is 
szoba johetnek, de most hagyjuk ezeket)

Feltetelezhetunk olyan hibahelyet is, mely ket 
oszcillatornak latszik. Egyszerre pulzal, es 
ugyanakkor maga korul periodikus _csavarast_  is vegez.
( tehat osszetett modon pulzalo hibahelyet is definialhatunk. )

A csavaras hatasa csak akkor ervenyesul, ha inhomogen
a kornyezet. 
Tulajdonkeppen fantazia kerdese, hogy meg milyen
tulajdonsagu hibahelyeket definialunk,
megis jo lenne olyan  parameterezest talalni, mely
alkalmas lenne a valo vilagunk jellemzesere. 
( konnyu ezt mondani:) 

A hibahelyek vandorlasanak kell hogy legyen oka.
Most inkabb csak elvet ismertetek:
A hibahelyek mindig ugy vandorolnak, hogy uj kozos kornyezetukben
a helyi ido lassulasa kovetkezzen be.
Az ido lassultsaga - mint jelenseg ebben a hellyel es a helyhez
tartozo frekvenciaval leirhato rendszerben - nincs igazan statikus 
nyugalmi allapot. Idolegesen lassan kiolto'dni es lassan
ujrano''ni latszo hullamok jellemzik a lassult ideju  
korzeteket.

(teljes es vegleges kioltas nem johet letre mert, nincs
lehetoseg olyan egybeesesekre, ahol tokeletesen es tartosan
talalkoznanak ellentetes fazisu rezgest okozo hatasok. 
Ez a vilag egy abszolut dinamikus rendszer. Nem lehet benne 
orok nyugalom.)

Az aktiv hibahelyek, azaz a renitens fazisu rezgest produkalo pontok 
ketfele polaritast kepviselhetnek. 
Ezen - egymashoz kepest ellenfazisban rezgo hibahelyek egymas hullamteret 
kedvelik, mert eredoul _teruletileg_ globalisan kiolthatjak 
valamelyest egymas rezgeseit, tehat ugyancsak lassabban valtozni
latszo terreszt hozhatnak letre - ami az ido helyi 
mulasanak lassultsagat jelenti.

Az ellenfazisban rezgo es gyuruzni latszo hibahelyek 
kozelkerulese egymashoz nem tesz lehetove teljes egyesulest, 
egymas kioltasat. 
Globalisan vonzodni  latszanak, de talalkozasukkor 
a relativ kozelseguk fuggvenyeben periodikus taszitas-vonzas is
fellep, mely az oket korulvevo hullam-gyuruzet valtozo
_interferalasanak_ kovetkezmenye.

Lesznek labilis pozicioik egymas gyuru-tereben, 
melyek atugorhatok. Azok tartosan nem maradnak fenn. 
( tilalmi elv) 

Az atugorhato poziciokon _atbillenes_, zokkenes  
hullamkeltessel jar.

Egyenes menten elrendezodott hibahelyek - nagy valoszinuseggel 
nem alkotnak stabil alakzatot. 
Ha a kulonfele hibak megfeleloen _osszevalogatott_ csapatba kerulnek
atmenetileg stabilabb formaciokat alkothatnak egymassal.

A labilis kepzodmenyek az atalakulashoz a terbol 
kaphatnak megfelelo _lokest_, hogy stabilabb formacioba 
kerulhessenek. 
A stabil formaciok kozos hullamtere nem sugaroz,
bar idoben hullamzonak, periodikusan valtozonak tekintheto. 
( Stacioner hullamter nem sugaroz)

Igen kezenfekvo lenne e ferkvenciaval jellemezheto
teret frekvencia-ternek nevezni.

Amennyiben szemleltetesul szinekkel jellemeznenk
a kulonbozo frekvenciaval rezgo pontokat a terben, 
(pontosabban a ter sikmetszeteinek pontjait lattatva ), akkor
a stabilizalodott alakzatok stacioner hullamai mozdulatlan, 
szines, egymasra halmozott gyururendszerek eredo szines kepenek 
latszananak, mig a valtozoban levo, ill.mozgo vagy relative mozgo 
alakulatok  vonulo, ill. valtozo mintazatu szines foltok,
egymast keresztezo zagyva savok latvanyat keltenek.
Az alakulatok stabilizalodasa  a szinek valtozasanak 
megallapodasat eredmenyezne, s tavolabb a vakuum  
szinebe beleolvadnanak az egyre lassabban terjedni latszo
szinhullamok.

A ma meg fel sem fedezett kolcsonhatasok szamara is 
lenne a modellben szabad _kapacitas_,
hiszen a jelalaktorzitasok, kulonfele nonlinearitasok,
frekvenciafuggesek, sejtek aramlasanak feltetelezese  
stb. stb. sokfele lehetoseget rejthetnek.

Annyi bizonyos - ha mindez matematikai formulakkal
lenne papirra vetve, nehez lenne visszafejteni, hogy
mirol is szol az iras.

Udv: zoli

A valoszinuleg szakszerutlenul tintahalaknak nevezett vizi 
allatokrol regebben lattam egy filmet.
Nagyon jatekosan, baratsagosan viselkedtek az
oket tanulmanyozo buvarok tarsasagat elvezve.
Meglehetosen rejtelyes teremtmenyek. 
Tulajdonkeppen uszo fejek, agyak.
Szinuket es mintazatukat hihetetlen valtozatossaggal
kepesek varialni.
Fejuk attetszo kocsonyas anyagan kulonos, vibralo 
mintazatok - foltok pulzalnak, es savok vonulnak 
szakadatlanul, hullamszeruen.
A pompazatos mozgokepek mintha agymukodesuk lathato 
vetuletei lennenek.

udv: zoli

Udv!

Bele kell logatni a poharba egy madzagon (minel vekonyabb
legyen) egy kristalykat. Az lesz a kristalyosodas magja. A
poharat fedjed le valamivel, hogy ne parologjon a viz, es
legyen telitett az oldat. Rezgesmentes, nyugodt hely kell
neki, homerseklet ingadozasoktol mentes.

Tobb ohajom nincsen.:-)

Istvan

 wrote:

> Hogyan kell odahaza, hazilag, kristalyokat noveszteni?

Az alabbi csak a Chicago kornyekieknek erdekes. A tobbieknek PgDn. 
> ==========================================================================

				 Meghivo

Szeretettel meghivjuk Ont egy eloadassal egybekotott kellemes szombat
			delutani talalkozora.

Tisztelt Holgyek es Urak,

A Chicagoi Golyavari Estek evadzaro eloadasat

        
                1999 Junius 19 (szombat) delutan 4 orara.

tervezzuk az alabbi cimen:

                717 South Loomis Street
                Chicago, IL 60607
                tel: (312)-226-4161
                e-mail: 


Az eloadas:
			Bodo Imre
              (Orvoskutato, Washington University in St.Louis)
     Csontvelotranszplantacio avagy amikor a vendeg kiver a hazadbol


A csontvelotranszplantatio az elmult ket evtizedben forradalmasitotta a
hematologiat. Ma mar sokan jarnak-kelnek kozottunk olyanok, akik ennek a
gyogymodnak a segitsegevel meggyogyultak olyan betegsegekbol, amelyek nem
is olyan regen a biztos halalos iteletet jelentettek. 
Mirol is van szo? Kit lehet transzplantalni? Kinek a csontvelejet lehet
atultetni? Hogyhogy ujabban nem is kell csontvelo az atulteteshez? Mi az a
kilokodes, es hogyan fordulhat elo, hogy az atultetett csontvelo a 
szervezet ellen fordul? Ezekrol a kerdesekrol lesz szo, es arrol, hogy
merre tart az orvostudomany, melyek a legegetobb feladatok, amelyek
megoldasa a 21.  szazad elso evtizedere var.
> ------------------------------------------------------------------------- 

Gyulekezes delutan negykor, eloadas 5-kor kezdodik, az eloadast kovetoen
kotetlen beszelgetes. A vendeglatas eloteremtese erdekeben a resztvevoktol
kb. $3-5 hozzajarulast fogunk kerni. 

Erre az alkalomra ezennel Ont szeretettel meghivjuk. Kerjuk mindenkeppen
jelezze vissza, hogy reszt tud-e venni az osszejovetelen. Amennyiben
valamelyik jovobeli alkalommal eloadast is szivesen vallal, kerjuk arrol
is ertesitsen minket a fenti "Reply-to" cimen. 


 

Oltvai Zoltan			Szabo Kriszta		Benatosz  Patroklosz

Hali!

> Viszont ha a feny 90%-val haladunk , akkor eletbe lepnek a hosszkontrakcio
> torvenyei melyek szerint majdnem a felere ossze zsugorodunk , es ezaltal a
> targyakat nagyobbnak latnank !

Nem latod oket nagyobbnak. Mindig azt a targyat latod rovidebbnek,
amelyik hozzad kepest mozog. Mindket rendszerbol a masikban levot. 

Jano

Hali!

> Annyit en is tudok, hogy telitett sooldatot par napra
> magara kell hagyni, de ezt kiprobalva, csak a pohar
> szajan valt ki. Van-e valakinek ennel konkretabb otlete?

Logass bele vekony fonalat. Arra nagyon szepek tudnak noni.

Jano

Nemeth Zolinak, Szegedre
Latvanyos hazi kristalynovesztesre a timsot javasolom, mert az
egy ejszaka alatt is nagyon szepen no, ha az oldat nem tulsagosan
telitett. Erdemes meg probalkozni Seignette soval, rezgaliccal
es cukorral. A rezgalic mergezo!

(A Seignette so nagyon jo, mert piezoelektromos is. Ennek 
kiprobalasa szinten nagyon tanulsagos lehet gyerekeknek, mert a
mechanikai feszultseg hatasara megjeleno elektromos feszultseg egy
tervezerlesu tranzisztort konnyeden vezerel es ez egy hetkoznapi
ohmmerovel kimutathato.)

A novesztesnel a lenyeg az, hogy az oldat ne legyen tulsagosan
koncentralt, szennyezodesek lehetoleg ne legyenek benne, es csak
lassan szabad a kristaly(okat) noveszteni.

1. Elso lepesben szobahomersekletu, telitett oldatot kell csinalni 
ugy, hogy addig kevergetjuk a so-viz kevereket, amig a viz mar nem
kepes tobb anyagot feloldani. Ehhez turelem kell.

2. A folyadek aljan levo kristalyfolosleget eltavolitjuk, es csak
keveset hagyunk meg. Timso eseten ez egy pohar eseten max. nehany
gramm. 

3. Felmelegitjuk az oldatot szobahomerseklet fole, es kevergetessel
a maradek somennyiseget is feloldjuk.

4. Az edenyt szobahomersekletu helyre tesszuk, 
lefedjuk, es megfelelo hoszigetelessel gondoskodunk, hogy az oldat
csak lassan huljon le.

5. A gyerekeket elkuldjuk aludni.

6. Reggel a gyerekekkel megnezetjuk az eredmenyt.

Timso eseten szamitani lehet arra, hogy az oktaedereknek csak
sikokkal valo metszeteit talaljuk az edeny aljan.
-------------------------------------
Ha a fenti eljarassal megvannak a kiindulasi kristalyok, ezek
a folyadekba logatva tovabb noveszthetok a viz parolgasanak megfelelo
utemben, de vigyazni kell, hogy hirtelen hoingadozasok ne zavarjak 
a novekedest.

A kozonseges cukor szinten piezoelektromos, de ez eleg kenyes.
Ha cukorral probalkoztok, akkor termoszban engedjetek az oldatot
lehulni.

Udv.
Attila

> Ez azt jelenti hogy ultrahang hatasara a nehany um-es buborekok
> vilagitani kezdenek?

igen

Sziasztok!

>> azt akarom kiprobalni (meg epitem az elektronikai reszt), hogy ha az
>> asvanyvizes palackra rakom az ultrahangsugarzot (hangolva), fog e
>> szonolumineszkalni, vagy nem. ehhez nehany um-es buborekok kellenenek.
>> vagy hogy csinaljak ilyeneket?
>
> Ez azt jelenti hogy ultrahang hatasara a nehany um-es buborekok vilagitani
> kezdenek?

Asszem inkabb felrobbannak.

>> Lehet, hogy tiszta hulyeseg, de az erdekelne, hogy lehet-e hazilag
>> stroboszkopot eloallitani? Ha igen, akkor hogy?
>> Vagy nem tuda esetleg valaki, hogy hol lehet venni egyet?
>> Koszi: Szabi

Letezik ra kapcsolasi rajz, bar nem biztos, hogy hazilag szeretnel nyakolni.
Keszen megvasarolhato a kovetkezo helyeken:

- Galaxis Disco Shop
- LSL DiscoTechnika
- stb.

Csapd fel a Szaknevsort vagy a Yellow Pages-t!  :-)

<sacha>

Sziasztok!

> Viszont ha a feny 90%-val haladunk , akkor eletbe lepnek a hosszkontrakcio
> torvenyei melyek szerint majdnem a felere ossze zsugorodunk , es ezaltal a
> targyakat nagyobbnak latnank !
> De ha feltetelezzuk hogy az urhajo all , es a korulottunk levo dolgok
> mozognak , akkor azt rogton meglehetne cafolni azzal : hogyha a targyak
> mozognanak akkora sebesseggel , akkor a kontrakcio miatt osszemennenek es
> ezaltal kisebbnek latnank oket !!!!!

Egy gyakorlati problema:
Ha kozel fenysebesseggel mozgunk, nem nagyon latunk olyan targyakat, amiknek
ismernenk a pontos meretet es megitelhetnenk, hogy nagyobbnak vagy kisebbnek
latszik-e.

A masik:
Mihez viszonyithatnank a mereteket, ha semmi sem olyan, mint amilyennek
latszik?

<sacha>

Szia,

 [Hungary] irta:

> Van beloluk 2 darab, csak az nem egeszen vilagos, hogy a egy
> ilyen kemeny anyagot (kvarc) hogyan csiszoltak ilyen szep
> alakura.:-)
> Egyebkent megjelent legalabb egy konyv rola, lehet is kapni a
> konyvesboltokban.
> Istvan

    Koszonom a valaszt. (megy maganba is)

                                       thely
                                        Thelu
                               )

T. Gyozo!

> Mi az, nincs matematikus a listan?
>... Ez a szelhamosok (es politikusok) modszere ...

Azert remelem, hagysz teret egyeb emberi osztalyoknak is. Engem mint
programozo matematikust hova sorolsz ebben a felosztasban?

>Az elso nap a huzas idopontjaig barki csak 20% valoszinuseggel tud
>a riadora tippelni. Legyen a komplementer esemeny valoszinusege a
>varatlansag merteke. Ekkor 80% a varatlansag.
>A masodik nap mar MODOSULT A FELADAT, mert nem a kovetkezo 5, hanem a
>kovetkezo 4 nap valamelyiken lesz a gyakorlat. Ekkor a varatlansag
>mar csak 75%. A 3. nap 67%, a 4-en 50%, az 5-en 0%.

Eddig meg rendben volna, de miert nem folytattad tovabb a bizonyitast,
mint ahogyan az az eredeti feladat bizonyitasaban is szerepelt? Mert hat
eszre kellene venni, hogy a 0% varatlansag valojaban mar nem
varatlansag. Az egy biztos esemeny. Minden erdekelt tudja, hogy milyen
golyo maradt utolso napra a dobozban, ezert az 5. napi gyakorlat nem
valodi megoldasa a feladatnak, ahol kikotottek, hogy a gyakorlatot
varatlanul kell megtartani. Ha pedig ez igy van, akkor egy nappal
kevesebb a lehetoseg, egy golyoval kevesebbet kell tenni a dobozba, a
korabbi szazalekok egy nappal eltolodnak, es a 4. napon lesz a 0%
varatlansag, ami ezek utan szinten nem valodi megoldasa a feladatnak, es
igy tovabb. Pontosan ugyanaz az eredmeny kaphato, mint szazalekos
valoszinusegek, es golyok hasznalata nelkul, vagyis a gyakorlat nem
tarhato meg varatlanul. A golyok kihuzasanak emlitese csak azert
indokolt, mert kifejezi az egyes napok valoszinusegenek egyenloseget.

T. Titusz (es Balazs)!

Valoban igyekszem egyszerusiteni a dolgot, amennyire csak lehet, de nem
erzem, hogy tulzasba vittem volna. Annyi azonban bizonyos, hogy
egyoldaluan kozelitettem meg a kerdest, es a hozzaszolasod nagyban
segitett abban, hogy kicsit attekintobben foglalhassam ossze a temat.
Mar te is jo iranyban folytattad az elemzest, de meg nem ertunk a
vegere.

A lenyeges kulonbseg (mas kulonbsegek mellett) az en, es Balazs
megkozeliteseben tenyleg a varatlansag definiciojaban van. A ket
definicio egyben a lehetseges definiciok ket veglete, amelyek kozott
szamtalan kozbenso definicio is megadhato.

I. Az egyik definicio szerint, ha az esemeny valoszinusege nem nulla,
akkor az esemeny vart. ( p > 0 <=> vart )
II. A masik definicio szerint, ha az esmeny voloszinusege egy, akkor az
esemeny vart. ( p=1 <=> vart )
A ketto kozotti definiciokra peldak:
III. Ha a valoszinuseg nagyobb 10%-nal, akkor vart. ( p > 0.1 <=> vart )
IV. Ha a valoszinuseg nagyobb 50%-nal, akkor vart. ( p > 0.5 <=> vart )
V. Ha az esemeny a szorasan belul esik, akkor vart (csak folytonos
eloszlasnal).

Itt az ideje annak is, hogy definialjuk az esemenyeket.
O. esemeny: a tuzoltogyakorlatot megtartjak a jovo heten.
1. esemeny: a tuzoltogyakorlatot hetfon tartjak meg.
2. esemeny: a tuzoltogyakorlatot kedden tartjak meg.
3. esemeny: a tuzoltogyakorlatot szerdan tartjak meg.
4. esemeny: a tuzoltogyakorlatot csutortokon tartjak meg.
5. esemeny: a tuzoltogyakorlatot penteken tartjak meg.

Ismetles gyanant a feladat elso allitasa:
> A jovo heten valamikor hetkoznap tuzvedelmi gyakorlatot fogunk
> tartani.
A feladat elso allitasa szerint a 0. esemeny biztos megtortenik, ezert
valoszinusege 100%. Mivel nincs megmondva, hogy melyik napon, ezert az
1.,..5. esemenyek valoszinuseget egyenlonek, 20%-nak vehetjuk.

Ha ezeket a valoszinusegeket elfogadjuk, akkor azonnal meg is mondhatjuk
a vart fogalmanak korabbi definicioi alapjan, hogy mely esemenyek, mely
definico eseten vartak, es melyek nem.
A 0. esemeny barmely definicio szerint vart.
A tobbi esemeny az I. es III. definicio szerint vart, a II. es IV.
definicio szerint nem vart. Az V. definiciot nem hasznalhatjuk diszkret
esemenyekrol leven szo.

A feladat masodik allitasa:
> De ugy, hogy varatlanul erje az embereket.
Lathato, hogy ezek utan a feladat masodik allitasa, amely kikoti, hogy
az esemeny legyen varatlan, amellett, hogy nem definialja, hogy a 0.,
vagy a tobbi esemenyekre vonatkozik az allitas, raadasul folosleges,
hiszen az esemeny vartsaga mar az elso mondatbol, es a vartsag
definiciojabol kiderul. Ezert a masodik allitas vagy ellentmond ennek,
vagy pedig ugyanazt mondja, tehat mindket esetben csak zavaro tenyezo.

Lehetne persze megforditani a feladatot, es arra keresni a valasz, hogy
talalhato-e olyan definicio a vartsag fogalmara, amely mellett a feladat
allitasai sem nem elletmondoak, sem nem foloslegesek. Szerintem nem
talalhato, de erre nincs bizonyitasom.

Lehetne erveket felhozni, hogy melyik definicio a jobb, az erdekesebb, a
termeszetesebb.

De ezek az ervek nem befolyasoljak a kulonfele bizonyitasok, es
megkozelitesek erdekesseget. A napok szekvenciajat felhasznalo
bizonyitasoknak meg van az a veszelye, hogy esetleg az egyes napokat
kulonbozokeppen iteljuk meg. Ha ilyen eredmenyre jutnank, akkor
ellentmondasba kerulnenk az eredetileg feltetelezett 20%-os
valoszinusegekkel, amelyek alapjan az egyes napok sorrendjet akar fel is
lehetne cserelni.

Udv: Takacs Feri