Uj HIX rovat!
Cime: ALTUDOMANY.

Megrendeles: 
Hozzaszolasok: 

A mult heten tobbszor is az ejszakaba nyuloan dolgoztam
otthon (konyhafelujitas, amig a csalad nyaral). Meg hajnal
ketto korul is ott zummogtek korottem a legyek. Alszanak
egyaltalan ezek a rovarok?

Sziasztok!

Zoli, kerded:
: Vegtelen josagu hangvilla berezeghet egyaltalan masik vegtelen josagutol
: ? Mennyi ido alatt ?  Szerintem soha+ 1 nap.

A problema osszetett, kezdodik a "josagi tenyezo" definiciojaval, ami mar
Janos es koztem is folmerult. Tovabba tegyuk at a hangvillat
elektronikaba, legyen egy parhuzamos LC rezgokorrol szo, igy legalabb
lehet szorakozni vele egy rendelkezesre allo aramkorszimulatorban. ;-)

Egy valodi RLC kornek van egy bizonyos josagi tenyezoje, amig onmagaban
van a vilagon (angolul unloaded Q). Ha erre rakotok egy valodi erositot,
akkor ez meg fogja ohmosan is terhelni a rezgokort, igy a rezgokornek lesz
egy kisebb Q-ja, az un. loaded Q. En vegtelen loaded Q-ra gondoltam a
hangvillas peldamnal, Janos pedig vegtelen unloaded Q-ra. (a magyar
kifejezeseket nem ismerem, maradok az angolnal)

Most vegyunk 2 azonos es idealis LC rezgokort, ahol a ket tekercs kozott
k=1 teljes csatolas van. A csatolast t=0 ido alatt kell letrehozni. Ha
sikerul ;), akkor t=0 ido alatt megoszlik az energia a ket rezgokorben,
azaz az elso rezgokor elvesziti a fele energiajat, tehat az energiaatadas
idejere lecsokken a josagi tenyezoje. Utana megint vegtelen lesz, mert nem
veszit tovabb energiat. Q-t az atmenet idejere nehez definialni, mivel
a josagi tenyezo altalanos definicioja:
Q = korfrekvencia * ta'rolt energia / 1 periodus alatti atlagosan
    veszitett teljesitmeny.

(ebbol le lehet vezetni az ismert Q=R*gyok(C/L) kepletet)
A definiciobol latszik, hogy pontosan 1 periodusban veges loaded Q -ja
van az elso rezgokornek (es ezt a periodust +-0,5 periodussal el lehet
tolni /nem kell, hogy az energiaatadas a periodus kellos kozepen legyen/,
tehat igazabol 2 periodusido hosszan veges a Q).

Ha 0<k<1, akkor mindket rezgokorben egy amplitudomodulalt szinuszt lehet
megfigyelni, ahol a 2 rezgokor kozott ide-oda aramlik az energia,
ugyanugy, ahogy 1 rezgokoron belul a kondenzator es a tekercs kozott
aramlik. Itt az egyes rezgokorok loaded Q-ja egy fel modulacios
periodusig (amikor az energia atmegy a masik rezgokorbe) ve'ges (amikor
pedig az energia 'visszajon', negativ). Ebben az esetben a loaded Q sosem
lesz vegtelen a csatolas letrehozasa utan.

A nagy kerdes az, hogy ket idealis hangvillat lehet-e csatolni egymassal,
azaz lehet-e itt k>0. Idealis hangvilla ugyebar vakuumban van, tehat a
levegon keresztul ez nem megy. Idealis hangvillanak 0 vastagsagu a nyele a
hangvilla felfuggesztesi pontjaban, igy ez nem rezeg, tehat a
laborasztalon keresztul sem lehet csatolni oket. A villamos analogia
alapjan kell hogy mukodjon a mechanikaban is idealis csatolasi
mechanizmus.

Udv,
marky

 irta:

>   Hat a placebo? Ha a termeszetgyogyasz hitet el veled valami valotlan
> dolgot, s amiatt gyogyulsz meg, akkor nyilvanvalo a gyogyito
> hatasa. Hogy ez erkolcsileg mennyire helyenvalo vagy nem, azt nem
> nekunk kell eldontenunk (es engem nem is igazan erdekel ;), de
> ugyanilyen erkolcsi kerdeskent lehetne felvetni azt is hogy
> helyenvalo-e ha elmondjuk az embereknek hogy a
> termeszetgyogyaszok placebora epitenek - es ezzel kockaztatjuk
> visszaesesuket.

Igen, azt hiszem, fontos kulonbseget tennunk, ahogy masvalaki is ramutatott, az
 orvostudomany es az orvoslas kozott. Az orvostudomany celja tudomanyos modszer
ekkel megismerni az emberi test, psziche stb. mukodeset, kulonos tekintettel ar
ra, hogy mitol romlik el es hogyan lehet megjavitani.
Az orvoslas mint szakma celja konkretan gyogyitani az embereket. Aki orvosi egy
etemet vegzett, az - reszben vagy egeszeben - a nyugati orvostudomany modszerei
t hasznalja ehhez. De a lenyeg nem az, hogy hogyan gyogyit, hanem az hogy gyogy
itson. Ha egy varazsige raolvasasa vagy fustolo lobalasa meggyogyitja a beteget
 (azaz a beteg nem csak hiszi ideig-oraig, hogy jobban van, hanem tenyleg egesz
segesebbe valt), akkor az orvos elerte celjat.

> >tobbsege joszandeku, tisztesseges ember, azaz a legrosszabb
> esetben is oszinten igyekszik segiteni masokon, legfeljebb
> (neha vagy tobbnyire - nem kivant torlendo :-) nem megy neki.
>
>   Ez teljesseggel ertheto dolog. Peldaul valaki kitalalja
> hogy neki gyogyito kepessegei vannak, probalgatja, sok
> kulonbozo ok miatt (utolagos emlekezetmodositas, tulzott
> mintaillesztes, szelektiv emlekezet, onmeggyozes, valoszinusegek
> hibas ismerete vagy figyelmen kivul hagyasa,
> onbevalto joslat es placebo miatti mukodes, kulso
> megerositesek stb.) ugy talalja hogy vannak is neki.

Igen, nyilvan ilyen esetek is vannak szep szammal.
A megjegyzesem foleg arra vonatkozott, hogy szvsz - fuggetlenul attol, kinek az
 oldalan van az igazsag - nagyon veszelyes es helytelen szemlelet a "masik" old
alon allokat demonizalni. Fontos eszben tartani, hogy a masik, bar velemenye bi
zonyos teruleteken elter a mienktol, azert nem aljas gazember, felelotlen penzh
ajhasz, az ordog vagy Mammoth szolgaja, fanatikus reakcios, bolond stb., hanem
nagy mertekben hozzank hasonlo emberi leny, helyzete, motivacioja, vagyai, fele
lmei jo reszben azonosak a mieinkkel.
Megjegyeznem azert kozbevetoleg, hogy az emberi lelek es test olyannyira bonyol
ult, megjosolhatatlan valami, hogy a latszat ellenere a legtobb esetben igazabo
l _nem_tudjuk_, hogy mitol is gyogyult meg a beteg (aminthogy azt sem, hogy mit
ol betegedett meg). Most persze ne a labtoresre gondoljatok, hanem mondjuk egy
jarvanyos betegsegre. (Bar igazabol meg a labtores vagy baleset sem eppen tiszt
a u:gy, arra is van egyeseknek hajlama...)
Az influenza evente nehanyszor vegigsopor az orszagon, az emberek jelentos resz
e a'gynak esik nehany napra. Mi okozza ezt? Az influenzavirus, mondjak a (nyuga
ti) orvosok. Na de a virus maga gyakorlatilag minden emberben jelen van a jarva
ny idejen, megsem lesz mindenki beteg. Miert pont azok betegednek meg, akik meg
betegednek? Gyengebb az immunrendszeruk? Nehanynak kozuluk vasszervezete van, m
ig azok kozott, akik nem betegedtek meg, akadnak, akikbe csak ha'lni jar a lele
k. Szoval hogy is van ez?
Ugyanigy, amikor az (akarmilyen) orvos kezel egy beteget (akarmilyen modszerrel
), majd az meggyogyul, voltakeppen semmilyen objektiv bizonyitek nincs arra, ho
gy a gyogyulast tenyleg az orvos kezelese okozta. Neha tudjuk, hogy a kezeles m
aga hatastalan, a beteg megis meggyogyul, mert hisz benne (pl. placebo). Maskor
 a kezelesnek minden emberi szamitas szerint hatnia kene, a beteg allapota megs
em javul, sot akar rosszabbodik is.
A nyugati orvostudomany igazalosat a kiserletekbol, vizsgalatokbol osszegyujtot
t statisztikai adatok kepezik, amelyek mutatjak, hogy x emberbol, akit ezzel a
modszerrel kezeltek, y allapota javult, mig a kontrollcsoport allapota nem, vag
y csak kevesbe javult. De ez az egyedi esetekre semmit sem bizonyit! Ezek eppug
y szubjektivek es reprodukalhatatlanok, mint a TGY eredmenyei. Ugyhogy a fent e
mlitett "onmeggyozes" azert bizonyos mertekben a nyugati orvosokra is vonatkozi
k :-)

>   Ez igy van. A termeszetgyogyaszat sikerenek szamos oka van,
> erdemes a temaba vago szakdolgozatokat keresni. A lenyeg azonban az,
> hogy egy eszme nem azert terjed el, mert igaz, hanem azert, mert
> jo kepessege van az elterjedesre (ami termeszetesen adodhat abbol
> is hogy igaz, de rengeteg mas
> dologbol is, igy az elterjedtseg, mint erv, nem megfelelo).

Igen, en is erre akartam ramutatni. Lehet ugy is mondani, hogy az orvosi szolga
ltatas egy piac, ahol a kulonbozo szolgaltatok versengenek. Ha a nyugati orvos
alabbmarad a paciensekert folytatott versenyben, akkor azert marad alabb, mert
a paciensek szamara az o ajanlata nem tunt kelloen vonzonak. Erre mondhatja, ho
gy "huje paciens", de ezzel nem javit a helyzeten... azzal sem, ha szidja a kon
kurrenset, vagy birosaggal fenyegetozik. Egyiktol sem fognak a paciensek vissza
jonni hozza, sot.
Szvsz a konstruktiv, problemamegoldo hozzaallas ilyenkor analizalni a helyzetet
, megprobalni megerteni, mivel jobb a konkurrens ajanlata a mienknel, aztan elt
anulni tole mindent amit erdemes, es ha lehet, meg javitani rajta. Vannak orvos
ok, akik ezt meg is teszik, szerencsere. Peldaul azzal, hogy az akupunkturat st
b. beillesztik a praxisukba.

>   Nehany rovidebb gondolatot ezzel kapcsolatban talalsz a
> http://szkeptikus.lap.hu -n, illetve a
> http://www.p-dox.hu/irodalom/irodalom.htm cimen (2. iras:
> Csaba György: A
> hit gyógyító ereje (Tobbek kozt az altalad emlitett dolgok
> egy reszet is megemliti okkent.)).

Koszi a tippet, elolvastam amit talaltam, szeretnek is kommentalni nehany ideze
tet az utobbi irasbol.

"Apáról fiúra száll az indiai fakír legendája, aki százak szeme láttára feldobt
a a kötelet a levegobe, amely ott megállt, miközben felmászott, majd le is eres
zkedett rajta. A mutatványt filmre vették, amelynek vetítésekor kiderült: nem t
örtént semmi, a fakír egész ido alatt mozdulatlanul ült és a közönségre mereszt
ette tekintetét."

Ebbol peldaul egy szo sem igaz, legalabbis Rath-Vegh Istvan egyik konyve szerin
t (sajnos nem emlekszem, melyik volt). Eszerint a 19. szazadban egy amerikai uj
sagiro kitalacioja volt az egesz. Az eredeti ujsagcikket bizonyos S. Ellmore sz
ignalta, osszeolvasva "sell more", azaz "adj el tobbet" :-)

"Hívoként könnyebb élni és könnyebb meghalni. Az emberiségnek csak töredéke tud
 felelosséget vállalni cselekedeteiért és sorsáért. A többség azt várja, hogy v
alaki - szülo, tanár, fonök, kormány, állam - átvállalja ezt tole még akkor is,
 ha ez egyéni kiteljesedésének gátja lesz. Ennél is megfelelobb azonban az, ha
a felelosséget olyan személy vállalja át, akit nem ismerünk, tehát gyarlóságait
 sem vehetjük észre. Emiatt olyan földöntúli hatalommal ruházhatjuk fel, amely
minden nehézséget meg tud oldani. Utóbbi igény testesül meg az emberek vallásos
ságában [...]"

Ketsegtelenul sok hivo beleesik ebbe a kategoriaba. De kozel sem mindenki. Ezen
 a fejlodesi fokon tul lehet lepni, es sokan meg is teszik. Az ilyenfajta "bebo
rtonzo" hittol megszabadulva valnak sokan ateistava. De az ateizmusbol is vezet
 tovabb ut, van aki ebbol tovabblepve talal meg egy masfajta hitet, amely gyoke
resen kulonbozik a fent leirttol; nem gatol, hanem kiteljesit, nem visszafog, h
anem felszabadit. Innen visszanezve el lehet mondani akar azt is, hogy az ateiz
mus is csak egyfajta - bar a dogmatikus hitnel joval tagasabb - kalitka...

"A hit igényli a teremtés misztikumát és borzadállyal tekint arra, ami nem bizt
osítja a túlvilági (örök) létet."

Kozel sem minden vallas tantetelei kozott szerepel a tulvilagi (orok) let (lasd
 pl. buddhizmus, taoizmus).

"Az emberek kisebbik része a tudományban (a tudománynak?) hisz és nem igényli a
 vallást. Az is lehet, hogy igényelné, de racionális gondolkodásmódja lehetetle
nné teszi azt számára, bár az sincs kizárva, hogy lelke csücskében egy kicsiny
sarkot azért a misztikum számára is fenntart. Bár önálló gondolkodása örömmel t
öltheti el, valószínuleg boldogtalanabb, mint a vallásos ember, mert problémain
ak megoldásáért vagy megoldatlanságáért, más emberek rovására elkövetett hibáié
rt a felelosséget magára vállalja."

Onmagaban attol, hogy a donteseinkert, problemainkert a felelosseget magunkra v
allaljuk, egyaltalan nem leszunk boldogtalanabbak, sot, szemelyes tapasztalatai
m szerint eppen ellenkezoleg.
Az ateistak boldogtalansaga valahonnan mashonnan eredhet. Szvsz inkabb az egyed
ullet es a celtalansag erzesebol.

"Nyilvánvaló, hogy a környezet hatása a születésto1 kezdodoen fontos, és meghat
ározza, hogy ki miben hisz. Ugyanakkor az, hogy valaki kétkedo vagy hívo, valós
zínuleg genetikailag adott."

Na, ezzel sikerult alaposan meglepnie!
Ha visszaugrunk az idoben nehany szaz vagy ezer evet, akkoriban szinte mindenki
 hivo" volt. Vajon honnan kerultek elo hirtelen ilyen nagy szamban az ateista "
mutansok"? Ezt mar-mar csodanak is lehetne nevezni, nem? ;-)

"A hívonek valamiben hinnie kell, és ez a "valami" éppúgy lehet transzcendentál
is vagy valamely nagyon is földi eszme, például hit a kommunizmusban."

Vagy peldaul hit a tudomanyban... ez is hit, es ezzel nem akarok senkit sem meg
serteni, mert nincs is benne semmi serto. A tudomany alapelvei (axiomai) eppugy
 bizonyithatatlanok, mint Isten lete vagy nemlete.
Ugyhogy bizonyos szempontbol mindnyajan hivo"k vagyunk. Sokszor felmerul bennem
 a gyanu, hogy egyes ateistak vajon nem a sajat felsobbrenduseguket igyekeznek-
e tudat alatt bizonyitani a vallasrol alkotott lekezelo velemenyukkel...
Peter

> Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki) irta:
>Ketsegtelen hogy a TGY muveloi kozott elofordulnak sarlatanok,
>kuruzslok, akik csak a penzre utaznak es gatlastalanul kihasznaljak
>az emberek hiszekenyseget

Szerintem kilenc tizedes pontossaggal 100% ezek aranya.
Meg akkor is, ha legtobben penzt nem kernek, de mindig elfogadnak.
Nem "egyes" tgy-okkal van baj, a "tudomanyuk" nem er semmit.

>a TGY irant erdeklodok es azt muvelok nagy tobbsege joszandeku,
>tisztesseges ember, azaz a legrosszabb esetben is oszinten igyekszik
>segiteni masokon

Muveloik jo resze [nem mindegyik] ingyenelo szelhamos gazember.
Minel hiresebb, minel okosabb, minel feljebb van a rangletran annal
inkabb. Joszandekunak muszaj nekik latszani, _ebbol_ elnek.

>Ha az emberekkel barmit el lehet hitetni, akkor megis hogy lehet,
>hogy nem azt hiszik el, amit gyerekkoruktol kezdve a hivatalos
>(orvos)tudomany kepviseloitol es nepszerusitoitol szamtalanszor
>hallottak, ...........
>A rendelo egyre inkabb ugy mukodik, mint egy gyar, ahol futoszalagon
>jonnek a problemak, es az orvos felautomata uzemmodban irja fel a
>kulonfele tablettakat. Az ido szukos, tehat nincs ido elbeszelgetni
>a pacienssel,

A betegek nem hisznek az orvosokban?
 A rendelok eppen amiatt zsufoltak, mert az egyszeruen
nem igaz, hogy ne hinnenek. Sokszorta tobb orvos van, mint tgy.
Aztan megis az orvosi rendelok zsufoltak, ott jut keves ido a
betegekre. Legalabb szazszor annyi beteg fordul meg orvosoknal, mint
tgy-oknal. Magadat cafoltad.

>Azok az ismeroseim, akik a TGY irant erdeklodnek vagy azt hasznaljak,
>altalaban (szvsz) intelligens, ertelmes emberek,

_Altalaban_ nem. [Vegezz felmerest kulon az ertelmisegi
foglalkozasuak kozott! A hetkoznapi tarsalgasban butanak nem tuno
embereket en meg nem nevezem intelligansnek.] De _gyakran_ igen.
Nem csoda. Nagytudasu es szelesen tajekozott emberek, tudomanyos
kutatok nagy resze hisz tundermesekben. Szuz Mariaban, Mohammedben,
Buddhaban, stb. is. Hogy melyikben, azt szinte kizarolag a
szuleiken mulik, es _ez_ a lenyeg itt.

>Az egyik ilyen konkret ok nyilvanvaloan az, hogy a "hivatalos"
>orvostudomany kozel sem tud mindenre gyogyirt, illetve sokszor amit
>ajanl, az csak tuneti kezeles,

Nevetnem kell. Mondjatok a tgy ezereves tortenetebol _egy_ olyan
komoly betegseget, amire a tgy adott megoldast. En minden ilyenre
mondok szaz masikat, amit az orvostudomany oldott meg.

>A harmadik ok, hogy az orvos-beteg kapcsolatban a beteg sokszor
>szinte teljes mertekben alarendelt, sot kiszolgaltatott.

Nalunk. Me'g egy darabig. Nemetorszagban nem. Megis prosperalnak a
tgy-k. Ez imho nem lenyeges ok. Megaztan az a rengeteg beteg, aki
meg ezt is elturi a gyogyulasert, annyira bizik az orvosokban.

>A negyedik ok vilagnezeti. Sok ember ugy erzi, hogy fontos dolgok
>az eletben kivul esnek a tudomany hataskoren. A tudomany egyik
>kulcsszava az objektivitas. Azonban az emberi elet, az elmenyeink,
>tapasztalataink, lelki allapotunk jelentos reszben nem vizsgalhato
>objektivan, nem ismetelheto, nem elemezheto laboratoriumi
>korulmenyek kozott. Emiatt altalaban az orvostudomany sem
>foglalkozik ezekkel a szubjektiv tenyezokkel - ellentetben a TGY-vel.

Nos a tgyogyaSZAT sem foglalkozik veluk. Csak a tgyogyaSZOK!
Ez porhintes, szelhamossag. Orakon at elbeszelgetnek a beteggel
[keves a paciens, van ra ido] meg az almaikrol, kedvenc eteleikrol,
kedvelt szineikrol is. Aztan a beteg elgondolkodik: "a multkor
a dokinak egy ezrest adtam, pedig csak negyedorat foglalkozott
velem. Akkor most legalabb egy tizest kell adnom, plane, hogy
gomvbillamutott, szellemvilaggal, Istennel kapcsolatot tarto,
titkos okori tudomanyokban jartas, nagy bioenergiaju es azt atadni
kepes kulonleges adottsagu emberrol van szo."

>A nyugati orvostudomany szinte kizarolag a betegseg, problema, tunet
>megszuntetesere koncentral, az egeszseges - ertsd komoly bajjal nem
>kuszkodo - ember kivul esik a latokoren. A TGY ezzel szemben
>sokkal inkabb a megelozesre es az ember testi-lelki-szellemi
>egyensulyban tartasara helyezi a hangsulyt.

Az orvostudomany sokat tesz megelozesert. Vakcinak, stb.
Es amit a tgy ezugyben jol muvel, azt mind az orvostudomanytol
vette at. Dieta, fogyasztas, stb. Persze ez az a terulet, ahol
sokat lehet suketelni is.

>Az okori Kinaban peldaul az orvosok csak akkor kaptak fizetseget a
>pacienstol, amikor az egeszseges volt. Ha a paciens megbetegedett,
>az orvos egy vasat sem kapott addig, amig meg nem gyogyitotta!

Bingo! Az ember sokkal tobbet egeszseges, mint beteg. Foleg az okori
Kinaban, ahol a beteg sokszor hamar belehalt betegsegebe.
Ez a modszer az orvosoknak is jol jonne. :-)

>Egy tovabbi tenyezo lehet a szintetikus, mesterseges termekekkel
>szembeni ellenerzes, gyanakvas.

A "termeszetes" anyagok, etelek maniakusainak eloszeretettel szoktam
a gyilkos galocara, csattano maszlagra, stb. hivatkozni. Csupa prima
"egeszseges" termeszetes dolog. Nota bene az osszes bacillus, virus,
borgomba mind ilyen "termeszetes" dolog. A gyanakvast nagy reszben
eppen a tgy-ok legtobbszor de nem kizarolag indokolatlan szovegei
okoztak. Gondolj az "E" elelmiszeradalekok koruli dilire.

>Vegyuk figyelembe, hogy a TGY jo nehany aga tobb ezer eves multra
>tekint vissza. Szvsz az, hogy barmilyen modszer ennyi ideig fennmaradjon,

Konyorgom, csak egy-ket valodi eredmenyt latnek ebbol a tobb ezer
eves multbol. A modern orvostudomany csak kb. szaz eves. Az
injekcios fecskendo, az erzestelenites alig tobb, mint szaz eves.
Petofi koraban egy fogkezeles is egy tortura volt es hanyan haltak
meg ma kitunoen gyogyithato fertozesekben. Es mekkorat fejlodott
azota! Ma meg csak visszavarrjak [mukodoen] a leszakadt kart,
de mar latni, hogy nemsokara ujra fogjak noveszteni.

>Ezek az okok szvsz mind kozrejatszanak abban, hogy egyre tobb ember
>fordul a TGY fele.

A gengsztervaltas kovetkezmenye. Azelott ez illegalis volt.
Atmeneti allapot, nem pedig tartos trend.

>minden embernek jobban esik, ha valaki elbeszelget vele, odafigyel
>ra, meghallgatja a testi-lelki problemait

Na ja! Van ra ido. Ismerek egy teljesen buta, szelhamos tgy-szt.
Atlag napi egy betege van, es priman megel ebbol a beszelgetesbol.

>sajnos az orvosok sem hiresek arrol, hogy hibaikat nyilvanosan
>elismerik es levonjak a konzekvenciakat.

Ellentetben a tgy-okkal, akik mar mind beismertek szelhamossagukat
es elmentek esztergalni? A fenti valos mechanizmus szamomra ertheto,
meg ha nem is jogszeru. Mert _minden_ orvos sok tizezernyi beteget
gyogyit meg mielott elkovet egy muhibat es meg sok ezernyi betegen
segithet a muhiba elkovetese utan is. Gondolj a sebeszekre, akik
naponta tobb beteget mentenek meg. Az ember nem tud mindig
tokeletesen dolgozni. Urhajok zuhannak le, robbannak fel tervezesi
vegy gyartasi haiba miatt. Es egy ember millioszor bonyolultabb az
urhajonal is. A tarsadalom latna karat, ha a hibazo orvost
eltiltanak a tevekenysegtol. Mas kerdes, ha valaki sokat hibazik.
Nota bene baratom orvossa avatasakor mondta a rektor: "meg sok
betegnek kell meghalni a kezeik kozott, mire elmondhatjak,
hogy jo orvosokka valtak."

>a jogi szankciok, amiket egyesek itt ajanlgattak a TGY ellen,

Mindig vannak a tevekben betelefonalos nyeresi lehetosegek. Olyant
kerdeznek, amit szinte mindenki tud, raadasul amirol eppen azelott
volt szo a musorban. "A hivas 230 Ft + afa, percenkent es max.? 2
perc." Aprobetuvel a kepernyo aljan zavaro hatter elott. Mi ez,
ha nem szelhamossag????? Oreg szenilis, alig lato nyugdijas orul,
hogy mobilt nyerhet, aztan csodalkozik a telefonszamlan. En azt is
betiltanam. Vagy legalabbis a "rejtvennyel" azonos betumeretben
tennem kotelezove az ar ismerteteset. Sot be is mondatnam.
Mindket esetben a felhaborodasom egyetlen oka, hogy kihasznaljak
a butasaguk miatt eleve hatranyos helyzetu emberek butasagat.

Az orvostudomany tobb mint megduplazta az emberi atlageletkort es
toredekere csokkentette a csecsemohalandosagot. [Nem pedig
"tomegevel gyilkolta a terhes anyakat es az ujszulotteket"]
Csak korul kell nezni a vilagban, megfigyelni az emberek egeszsegi
allapotat a fejlett es fejlodo vilagban. Tgy mindenhol van,
mindenhol lehet. Varazspalca, inga, "bioenergia", talpmasszazs,
hokuszpokusz es ima mindenhol ingyen van. Hatekony gyogyszerek,
korhazi felszerelesek, muszerek es tudas sajnos mar csak a vilag
egyik felen gyakori. Korul lehet nezni itt es ott.

Ismerek jol meno tgy-szt. Nyugodtan mondhatom, hogy anatomiarol,
elettanrol nekem kb. ezerszer tobb helytallo ismeretem van, mint
neki a meno tgy-nak. Nem arrol van szo, hogy neki "mas velemenye
van", hanem arrol, hogy goze sincs arrol, amit ezekrol az
orvostudomany biztosan tud es allit. Azokrol az elemi ismeretekrol,
amit egy egyszeru kedvtelesbol erdeklodo konnyen megszerezhet.
Botranyos. Loki a mar unalomig jol ismert szovegeket a
talpmasszazsrol, ingarol, aurarol, bioenergiarol, o"si rezgesekrol,
rezonanciakrol. "Ha egy deci kombucha teat beontesz egy budiba
vegleg eltunik a ." Minden fogalmuk kodos es allegorikus.
Egyszer mondtam neki, hogy hagyj engem ezekkel a "rezgeseiddel"
vagy mondd meg, hogy milyen kozegben terjed mekkora sebesseggel,
mekkora a frekvenciaja, polarizalt-e, transzverzalis vagy
longitudinalis a rezges, mert ha ezeket nem tudod, akkor miert
pont "rezges"nek nevezed es nem pl. "bakfitty"nek. Agyrem.
Kulonosen, hogy fel tudom merni, mennyi eszmeletlen informacio-
mennyiseget kell egy orvosnak csak a tanulmanyai soran megtanulnia.

Ha a tgy-nak csak egyetlen valos eredmenye lenne, akkor mar az
orvosok azt azonnal beepitettek volna a praxisukba, hiszen
eredmenyesek akarnak lenni. Mint ahogyan a regi de valoban mukodo
nepi gyogyszerekkel is tettek. [Digitalisz - gyuszuvirag, kamilla,
opium, kokain, stb.] Aki ezt nem latja, aki ezt nem fogadja el
megsemmisito ellenervnek, aki nem latja a tgy "sok ezer eves"
eredmenytelenseget, az maradjon tgy hivo.
Udv, Peter.

Sziasztok!

Video irta:
>  A homeopatia krtikaja:
>http://www.physics.hu/(en)/~cheminfo/TermVil/kulonsz/k001/rak.html
Koszonom, bar nem ezt kerdeztem, hanem azt, hogy mit tanitanak
az iskolakban a homeopatiarol. Kell-e valamit tudni rola egy
erettsegizonek? Kulonos lenne, ha egy ennyire elterjedt
jelensegrol egy szot sem szolna az iskola, de valoszinu,
hogy most tuzszunet van ezen a teruleten: vegul is a homeopatia
divatja sokkal kevesbe fontos, mint pl. a kabitoszerek divatja.
Pedig biztos sok olyan csalad van, ahol a szulok eloszor
termeszetgyogyaszhoz viszik a beteg gyereket es csak utana
orvoshoz.
Miert gyanakszom a termeszetgyogyaszatra? Azert, mert
tul titokzatosnak talalom. Szivesen meglatogatnek egy
termeszetgyogyaszati termekeket gyarto uzemet, tudni
szeretnem, hogy mik a gyartasi folyamatok, hogyan
ellenorzik a termekek minoseget, van-e selejt, van-e
reklamacio, hogyan kezelik a hulladekot, szennyezoanyagot.
Eloszor allatokon probaljak ki? Jelentkezhetek
kiserleti alanynak? Mekkora adojovedelmet jelent
az allam szamara? De azt sem tudom, melyik varosban
van ilyen gyar.

Apropo reklamacio: ha panasz van egy termeszetgyogyasz
szer hatastalansagara, azt valoszinulag igy haritjak:
"TV, szamitogep, HIFI, vagy mikrohullamu suto kozeleben
tetszett tartani, vagy tavvezetek, mobiltelefon
atjatszoallomas van a kozelben, vagy ha egyik sem,
akkor a mult heti napkitores a ludas. Tudja, az
ozonlyuk miatt"

Sebaj, csak egeszseg legyen.

Udv: Kalman

Sziasztok!

szocs irta:
>az ingat eroszakkal sem tudtam forditott iranyra
>kenyszeriteni.
Eroszak helyet alkalmazz erot (forgatonyomatekot):
meglatod, sikerulni fog

>Az aurat le is lehet fenykepezni!
Persze, persze. De honnan lehet tudni, hogy az az aura?

<<Segithetik-e tevhiedelmek emberek gyogyulasat?>>
>Igen, mert a gyogyitas egyik hatasos hazzatartozoja a
>meggyozes, meggyozodes es a velejaro bizalom, hit.
Tehat a paciens hisz abban, hogy meggyogyul. S meggyogyul.
De akkor az nem is volt tevhiedelem. :-)
Ha bevallanak a termeszetgyogyaszok, hogy nem tudjak, miert
mukodik a modszeruk, s nem hantaznanak a kozmikus energiakrol,
kevesebb beteguk gyogyulna meg?

>En abban nem hiszek, hogy ha valami nem igaz, akkor
>evszazadokon at nem tud fennmaradni, mint hatasos modszer.
>Meri valaki azt allitani, hogy a primitiv torzsek ritualis
>gyogymodjai nem voltak hatasosak (egy bizonyos mertekben,
>termeszetes, mint minden mas gyogymod)? Itt a szazalekban
>lehet elteres.
En merem: nem minden "gyogymod" hatasos. A lanyok
"korulmetelese" (ma is elo gyakorlat egyes torzseknel)
csak arra "jo", hogy a paciensnek a kesobbiekben semmi
orome ne legyen a szexben. Bizonyara evszazadok ota
folytatjak ezt; miert is nem kovetjuk oket?
Es mi a helyzet az asztrologiaval? Eleg regota huzza mar,
pedig bizonyithatoan "nem igaz".

Udv: Kalman

Sziasztok !

Csaba:
>Sakkot meg adhatsz, de a valodi mattig egy elegge santito tudatos
>idoerzekkel meg sok tennivalod akad.
Mar nincs sok tennivalom ! (nekem)
Amugy nem celom _mattot_ adni se Mathnak, se masnak, mert nem is volna
ertelme, ill. nem is tudnek, nem is lehet. A tudomanyban ugyanis
nincsenek abszolut lezarhato, tobbe nem vitathato kerdesek.

>Azt is irtam, hogy maga az ido fogalma is elegge vitas kerdesek koze
>tartozik. (De Zoli futtyot hany a jotanacsokra :-)  )
Ez tetszett. :)

Az ido (is) valoban elvont fogalom: Vilagrol alkotott modelljeink
egyik fuggvenyvaltozoja. Lentebb irom, miert specialis.

>Valoban en sem ertem miert ragaszkodsz csakis az idohoz,
>leven a letrol szo, mely tudatosult.

Alombol magunkhoz terve minimum valamilyen belso alapzaj jelzi, hogy
idoerzekunk mukodik, s az alapzaj kezdetetol szamitva, annak
ido tartamabol saccoljuk meg, hogy miota vagyunk tudatunknal.
Ter meg sehol.

Az ido miert is specialis ?
A tudat elsosorban _onvedelmi rendszer_, s bar a tartos
eletbenmaradashoz elonyos ismerni a teret s idot egyarant,
de mig a terben elhelyezhetunk orszemeket -
(szovetsegeseinket/muszereinket) akik/amik informalnak
tavolabbi harci helyzetekrol is - melyeket kulonfele
okok miatt nem lathatunk sajat harcallaspontunkrol - addig az IDOben
nincs lehetosegunk olyan orszemeket allitani, akik jelezhetne'k,
mit latnak a kovetkezo percben, oraban, vagy holnap, stb.,
azaz, hogy mi varhato, mi _lesz_.
E kinos helyzeten a termeszet bravurosan ugy segitett, hogy
jovo-modellezo keszseggel aldott meg bennunket, hogy valamelyest
megiscsak elore tekinthessunk idoben is - es ehhez persze
szerencsere meg az is kell, hogy vissza is tekinthessunk idoben.

S mert elofordulhat velunk, hogy a ter-dimenziokbol egyet
sem erzekelunk, de valamilyen jelet (azaz valtozast) megis
hallunk/latunk, az bizony csakis idofuggveny lehet ilyenkor.
Belso - talan nem is tudatosan eszlelt zajunk - es idoerzekunk
jovoltabol tudjuk, hogy tudatunknal vagyunk, ezert tartom
az idoerzeket elengedhetetlennek, amikor tudatossagrol van szo.

Irtam, hogy a repulo ko roppalyalya elol nem art kiterni,
s a palyajat csak megfelelo idoerzekkel lehet extrapolacioval
megbecsulni. Rafogtam korabban, hogy a szamitas, dontes ill. elugras
tudatos cselekves. Most azt vallom inkabb - ez tenyleg nem eleg.
Bar lehet tudatos is, de amennyiben rutinna valik, mar nem az,
ill. valszeg lehet orokletes/programozott kepesseg is az ilyesfajta
onvedelem.
Mikor tudatos ?
Asszem amikor tobb taktikank is van arra, hogy mit tegyunk adott
helyzetben, es ezek kozul szabadon, onalloan valogathatunk, akkor
vagyunk tudatosak.

Ennek tukreben a tudat - jovo-modellezessel es egyszerre tobb
taktikai megfontolassal parhuzamosan foglalatoskodo
autonom donteshozo rendszer.

Egyszeru pelda: Este a vonaton latszolag ures kocsiban, veszelyerzet
nelkul lazan utazom. Nyelvi hasonlosagokra asszocialgatok.
Az angol *the time is money*, magyarban - az ido penz.
A meheszeknel pedig: the time is honey, ill. az ido mez.
S ekkor kizokkenve, szemem sarkabol latom, rosszarcu idegen
bukkan elo ram meredve. Asszociaciokent bevillan egyszerre tobb
eshetoseg. Penztarcam tartalmat talalgatja, es/vagy unalmaban
bunyozni akar ?  Mikozben farkasszemet nezunk, egyszerre tobb
taktikai lehetoseg kavarog a fejemben. pl: -felpattanva nuncsakut
lengetni, vagy nem felpattanva lengetni nuncsakut, vagy nem
lengetni semmit - csak megkerdezni, van-e nuncsakuja kolcsonbe,
mert az enyemet sajnalnam szetverni . Vagy nem kerni nuncsakut,
de megpattanni, nehogy a vegkifejlet elott verje ki fejembol a
tudat fentebb megragadott lenyeget. :)
Mindez persze tomoritve zajlik, egymast valto, egymassal
keveredve versengo, felvillano halvany kepekben, mikozben varok
- hatha meg mas is eszembe villan, amig van ido !

Udv: zoli

Kedves Marky !

Ujfent koszonom az aramkorszimulaciorol irottakat.
Valojaban az is ragyogo teljesitmeny az alkotoiktol, hogy
eljutottak addig a magas szintig, melyet ismertettel,
hisz e szoftvereknek meglehetosen csekely a felhasznaloi kore,
az egyeb bonyolult es terjedelmes szoftverhez kepest, igy pl.
az elterjedt op.rendszerekhez kepest - s igy a hibak is kisebb
valoszinuseggel derulnek ki, rovid idon belul a gyakorlatban.
Magam linearis passziv halozatok (RLC szurok) fr. atviteli
karakterisztikajat szamito egyszeru programot irtam
valaha 16kbyte memoriaju ZX81 'szamitogepre', egyszeruen
a Kirchoff torvenyek alapjan. Kapcs.rajz  helyett tablazatosan
kellett megadni az egymashoz kapcsolodo ketpolusokat, es azok
parametereit. Amikor munkahelyet valtoztattam, megemlitettem
az uj helyen a felveteli beszelgetes kapcsan, hogy irtam mar
halozatanalizator prg-t is. Ezt nagyra ertekeltek,
de egy ido utan rajottem, kar volt dicsekednem, s hogy kapasbol
felvettek, mert azon a munkahelyen sokat butultam. :)

Udv: zoli

To:ro:k Pe'ter (Helsinki):
> A hagyomanyos kulturakban nem racs mogott, hanem esetleg a ritualis
> emberaldozat szerepeben talalhatta magat a sikertelen saman,
> gyogyito vagy esocsinalo...

Igen, az esocsinalas jo pelda. Valaki (talan Nagy Csaba?) is irta,
hogy hatastalan dolgok nem maradhattak fenn evszazadokig. Pedig
epp annyira konnyen elhetett tul evezredeket egy-egy gyogyito
szertartas, mint az esocsinalas. Pontosabban sokkal konnyebben,
mivel meg a placebohatastol fuggetlenul is igaz, hogy teljesen
szubjektiv, hogy valaki mennyire erzi rosszul vagy egeszsegesnek
magat ("ugye, nenem, hogy mar nem is faj annyira?").

Az esocsinalasra visszaterve: remelem, hogy senki sem akarja
allitani, hogy varazsfozet, transz, dobszo vagy tanc (vagy akar
mind egyutt) kepes esot _okozni_. Persze esohiany (vagy az azzal
korrelalo "varhato eso") okozatakent mindezek a mintak
megjelen(het)nek egy torzs viselkedeseben. Csak az oksagi
viszonyok felterkepezese rendszerint komoly feladat, amit
modszertana kifejezetten a tudomany hataskorebe utal. Olyanfajta
gondolkodas kell hozza, amely evszazadokkal ezelott nem volt
divatban, mint ahogy az atlagpopulacioban ma sem. Minden
tiszteletem ellenere sem az atlagpopulacio, sem egy tavol-keleti
falu samanjanak a velemenye nem donto abbol a szempontbol, hogy
egy eljaras hatasos-e, illetve hogy okoz-e barmit is.


Titusz

Ps. Endrenek es (magnistor) Pistanak: Lehet, hogy nemsokara
visszaterek a nyaralasom elotti vitara, csak ehhez vegig kellene
neznem a vonatkozo hozzaszolasokat... (De Sarkadi Dezso legutobbi
levele adott nemi osztonzest, hogy megszolaljak megint a temaban.)