Sziasztok!

60-80 evig elek elorelathatolag.
A tudomany "torvenyei" ram - mint a letezes tudataban levo lenyre - addig
hatna
k.
De mi volt elotte, s mi lesz utana (ha az eletem alatt csak itt letezem,
[letez
ni ve'lem
magam])?

Ugy erzem, hogy a szuletes elotti, s a halal utani esetleges "letezes" 
megtapasztalasa, bebizonyitasa - eppen ezen rendszerek viszonylagos 
zartsaga miatt - nem kis feladat egy "elo" ember szamara...

A fizikai elet egy megnyilvanulasi forma, s mint minden fizikai
megnyilvanulasi
 forma
idoben valtozik, elmulik...
Mi ertelme tehat?
Rovidtavon lehet talalni ertelmet, de ha csak az itteni elet letezik, akkor
ez 
az
ertelmessegfuggveny az idointervallum vegtelen megnovelesevel a nullahoz
konver
gal
(lim (x->vegtelen) ERTELMESSEGFV(x)=0, ahol x az idointervallum nagysaga)...
Mi ertelme van a boldogsagnak, ha a letezes megszunesevel a boldogsag
erzese is
a semmibe veszik?
Talan csak a pillanat a fontos, a boldogsag orokkevalosaga a pillanatban...

TCsaba

Szia Hix,

Tamas:
>Es van meg egy dolog, amirol erdekelne a velemenyed: Sok elmeleti kutato,
>matematikus, stb. (Descartes, Leibnitz, Einstein) vallasos volt.
Bocs, de Einstein nem volt vallasos. (Ha akarod megadok forrasokat is)

> Nem talan azert, mert ok, akik a legtobbet tudtak ezekben a kerdesekben
> jottek ra arra, hogy itt meg valami masvalaminek is kell lennie?
Nem azert.

Ikosztik:
>> Amelyik reprodukalhatobb barki szamara.
>Egyik sem valodibb a masiknal, mindegyiknek megvan a maga valosagossaga.
>Az hogy egy kozosseg nagyobbreszt melyiken van azt tartjuk "valodinak"
Nem, azert egyik reprodukalhatobb. Egy tudomanyos eredmenyt annak
is lehet _logikusan_ igazolni, aki nem akarja, mig egy vallasos
"eredmenyt" nem. S persze, lehet, hogy csak illuzio, hogy eg a lampa a
szobaban, de ennek eredmenyekepp azt az illuziot elem at, hogy latok,
s folytathatnam. S a lampa annak az eredmenye, amit tudomanynak
nevezunk.

>Szerintem a vallas, a tudomany, es minden mas elmelet az AK-tól a
>Dianetikan at a Keresztenysegig egy eszkoz. Eszkoz amely a valosagot
>probalja a maga modszerevel megkozeliteni. Hogy melyik kozeliti meg
>a legjobban? En ugy gondolom, mindegyik elcsuszik vlaahol, mert
>mindegyikben ott van az ember szubjektiv elmenye. Ezt ugy ertem, hogy
>nincs ket olyan ember, aki hasonloan elne meg egy bizonyos esemenyt.
Annyiban igaz ez, hogy nincs ket egyforma ember, s megis minden ember
hasonlo. (Attol fugg, milyen "messzirol" nezzuk). Ezert ha megszurnak
engem es Teged egy tuvel, akkor mindketten feljajdulunk, holott lehet,
hogy mast erzunk. De ettol meg nyugodtan nevezhetjuk mindkettonk
erzetet fajdalomnak. Egy picit hasonlo ez ahhoz, amikor egy ember
szuletesetol kezdve szinteveszto, s a piros szint a zolddel, az zoldet
meg a pirossal csereli fel. De o (hibasan) azt a szint amit mi
zoldnek latnank, pirosnak latja, s "zold"-nek tanulja meg a nevet.
Igy aztan egesz eleteben ki sem derul, hogy tulajdonkepp maskepp lat.
Ezert a tudomanyt jo megismero eszkoznek tartom az emberi
szubjektivitas ellenere, mert bar mindenkinek egyenileg csapodik le,
ettol meg reprodukalhato (Te mindig ugyanazt a fajdalmat fogod erezni
a tuvel - es en is, bar a ketto kulonbozhet egymastol).


Sziasztok,
Juan

Sziasztok!

Hianyzik a filozofia 215. szama. Legyszi ha valakinek megvan kuldje el.
Koszi.

--


Aardan

Nehany megjegyzes a vitahoz: 
1. Tudomany es vallas - szerintem az elet ket, neha 
erintkezo terulete. 
2. Nagyon sok - akar Nobel-dijas tudos - vallasos (volt), tudasa
nem vezetett ahhoz, hogy hitet megtagadja, miert lenne
akkor ellentmondas e ketto kozott? 
3. Elmelet es valosag - a valosag mindig bonyolultabb,
mint egy-egy elmelet. Ezert az egyes elmeletek (Pl. Newton, Eistein,...)
mindig
  a d o t t   feltelek,   a d o t t 
feltelezesek kozott  e l f o g a d h a t o   megkozelitessel
igazak.

Javaslom vonjatok vizsgalati korotokbe a kaosz-elmeletet
is. Pl. 
http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/tv98/tv9808/kaotikus.html

Erdemes lenne ezeket is vegiggondolni!

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 193.6.238.130)

Udvozlet minden filozofusnak!

Koszonom mindenki hozzaszolasait a realtivitaselmelet ugyeben,
amit a kovetkezokben meg is valaszolok, de utana tovabbvinnem
a dolgot, mivel nagyon orulok, hogy 
utan megint egy kicsit kozelebb kezdunk kerulni a filozofiahoz...

Juan #218-ban megjelent velemenyet teljes egeszeben el kell is-
mernem, egy kis tovabbi kitetellel: a newtoni fizika koordinatarend-
szerei, amit Einstein Galilei-fele koordinatarendszereknek nevez,
nem azert alkalmazhatoak a valosagban, mert a tetszoleges v er-
tek tulsagosan kicsiny, hanem mert a c fenysebesseget, a klasszi-
kus fizika vegtelennek tekinti. Ezt a kovetkezo modon ragadhatjuk 
meg:

Galilei-fele transzformacioban:	t'=t

Einstein elmelete alapjan, amit Lorentz transzformaciojaval magya-
raz:			         v^2	
			   t - ------- x
			         c^2
		            t'=	----------------
			              v^2
			sqrt (1- ------)
			              c^2

Mivel azonban a c^2 igen nagy ertek (kb. 900 trillio m^2/s^2) ezert
a kis sebessegek eseteben a kulonbseg tenyleg elhanyagolhato,
de az elemi matematika alapjan belathato, hogy *nem* *a* *sebes-*
*seg* *kicsisege* *miatt*, hanem azert mert a klasszikus fizika a
c erteket vegtelen nagynak tekinti. Ez a tevedes egyebkent nem 
veletlen, mivel en is ebben a hitben eltem azok alapjan a magya-
razatok alapjan, amiket a relativitaselmeletrol hallottam.

Es most menjunk tovabb. Einstein az egesz fejtegetes soran mast
sem hangsulyoz, minthogy az elobbi, bla bla tetelek meg mindig
nem a lenyeget jelentik, de elobb be kell latnunk oket, hogy leheto-
ve valjon szamunkra a kesobbi tetelek megertese... Dolgozatanak
masodik feleben Einstein a relativitas altalanos tetelenek targyala-
sa elott rater nehany olyan - neha mar kozhelyszeruen is idezett -
dologra, amelyek azonban megis nagyon fontosak. Ilyenek pelda-
ul, hogy a vilagegyetem nem vegtelen (!), amit Einstein a feny tu-
lajdonsagaival tud megmagyarazni. 

Erdemes ezzel egy kicsit melyebben foglalkozni, mert Einstein egy
szem fizika nelkul jut el a megoldashoz. Indirekte azt kerdezi, hogy
hogyan kepzelheto el egy olyan modell, ami sok ember fejeben el:
egy nagy bummbol kiarado anyag egyre jobban szetterul a vilag-
egyetemben, kialakulnak csomopontok (csillagok, kesobb bolygok),
az egesz rendszer folyamatosan energiat (mindenfele spektrumu
elektromagneses hullamok formajaban) sugaroz. Hiszen igy, ha
nagyon lassan is, de fotonok, energiakvantumok formajaban az
osszes energia (es ezaltal az osszes tomeg is!) szetsugarzodna
es a vilagegyetemnek kellene, hogy legyen egy jol meghatarozha-
to kozpontja, ahonnan az egesz kiindult... Ilyen azonban nincs, es
meg ma is tanui vagyunk uj csillagok, csillagrendszerek keletkeze-
senek, ami - ha elfogadjuk a nagy bumm elmeletet - keptelenseg,
hiszen akkor minden csillagrendszernek - a sajat nagysegrendu-
kon persze - de egyidoben kellett volna keletkezniuk... (Ez ilyen
meretekben kb. 1-2 miliard ev...) Einstein ismet elovette az elozo
szamban leirt terelmeletet es kijelentette, hogy a foton szamara a
vilag - mint egy negydimenzios ter (x, y, z + idokoordinata) - nem
elhagyhato: egy elindulo foton elvileg merheto hosszusagu kor-
palyat fut be, ami a vilagnak - mint egy kepzeletbeli gombnek - egy
metszokore. Ennek magyarazatara Einstein - nem leven meg valo-
di kvantumfizika, ami kiserleti bizonytasra alkalmas lett volna - 
csak a tergorbulettel tudott eloallni, amivel viszont ez a vilagkep
teljesse valt.

Hogy hogyan kapcsolodik ez a vallas kontra tudomany vitazhoz?
Einstein, aki kozeleti szemilyesegkent gyakran nyilatkozott es a-
kit fizikai Nobel-dija utan (amit egyebkent a fotoeffektus reszletes
leirasaert kapott!) mindenki tanulmanyozni kezdte elmeletet, 1910-
ben ejtette el szalloigeve lett mondatat: "Nem hiszem, hogy az 
Isten kockazna az univerzummal..." Ugyanis elmelete utan sokan
azt gondoltak, hogy raleltek a vilagkepletre, ami lezarja a vallasos
nezetek lehetosegeit, es ujra megjelent a vallast elejto gondolko-
das neopozitivizmus formajaban. Einstein elmelete azonban azert
nem lehet a vallasos gondolkodas elvetesere alkalmas, mert pon-
tosan az az inditoelv hianyzik belole, amit elotte hosszu evsza-
zadokig hiaba kerestek kulonbozo fizikai modellekben. Einstein 
ugyan kepes volt egybefogni az energia- es a tomegmegmaradas
torvenyet, de azt nem tudta bizonyitani, hogy az univerzum ke-
letkezesenek pillantaban tiszta tomeg avagy tiszta energia volt.
Sot! Einstein meghuzta az emberi eszkozokkel valaha is megha-
tarozhato vilagegyetem hatarat, megpedig tisztan gondolati esz-
kozokkel egyben arra is ramutatva, hogy az emberiseg keptelen
lesz valaha is az altala felallitott kepletek vegso helyesseget me-
res utjan ellenorizni, ugyhogy a tovabbiakban kenytelenek le-
szunk az altala felallitott logikailag kristalytiszta kovetkeztetes-
sek beerni: az ember szamara a megismerheto dolgok hatara
veges.

Ha valaki erdeklodeset felkeltette a dolog, irjon!

PS. Elnezest kerek midenkitol, elsosorban Ottotol, amiert fizikai,
urambocsa matematikai dolgokba bonyolodtunk, de erre szuk-
seg lehet a kesobbiekben. En egyebkent Einsteint - a modsze-
rei miatt - inkabb tekintem filozofusnak, mint fizikusnak. Soha
nem nyult kiserletekhez, csupan elmeletben dolgozott, hat e-
zert...
--
MsMester's Postboxes:

Sziasztok,

 to Juti:

>Talan inkabb azt latod be, mint az az ember, aki egesz eletet a tanulasnak
>szenteli, es minel tobbet tanul annal biztosabban tudja, hogy milyen sok
>minden van, meg amit nem tud.

 En inkabb ugy mondanam, hogy az ember tanul, tanul, tanul,... es avevegen
kiderul nem tanult _semmit_.
 Szerintem gond van a tanulasi stratigiajaval a mai emberisegnek, mert nem
halad elore egy tapodtat sem. En nem hiszem, attol, hogy valaki megtanult
valami szakmat, szinte mindent tud rola, mar tud valamit. Nem az az ertelme
az embernek, hogy orvos, ugyved, epitesz... stb legyen belole. Ez csak kis
resze az eletnek. Nagyon kis resze...

>A HIT MAGA A LENYEG.

 Erre csak egy szemelyes velemeny, minek kapcsan talan vilagosabbak lesznek
multbeli hozzaszolasaim. En nem hiszem, hogy barmiben hinni kellene. Mert
barmiben hiszel azt elfogadod helyesnek es beleeshetsz abba a hibaba, hogy
hibas dolgot fogadsz el. En kizarolag magamban hiszek, es ennek meg van az
az elonye, hogy ha hibat talalok magamban egy gondolatot akkar korrigalom.
Ellenben ha mas altal megadott rendszerben hiszel es erre epited
gondolkodasodat akkor ha kiderul annak hianyosagga esetleg, hogy teljesen
rossz akkor az egesz gondolatrendszered osszeomlik.

>Az, ahogyan elunk sajat
>magunktol valo, es az, aki minket megteremtett, az ez altal a reszunkke
>valt, ott van bennunk. Es ha bennunk van, akkor mi is Obenne, es a letezes
>modozataival egymast gyarapitjuk. Vagy ez tul filozofikus? En nem ugy
>kepzelem, hogy valaki gondolkodott, gondolkodott, aztan kitalalt minket,
>hogy ne unatkozzon.

 Erre annyit, a fentiekre hivatkozva, hogy nem fogadom el nalam magasabb
szintu teremto letezeset.

+Gondolkodott-e mar valaki azon, hogy a reinkarnacio soran a leleknek nem
feltetlenul kell a jovoben ujjaszuletnie, nyugodtan ujjaszulethet a multban
minek kovetkezteben a multunk lehet a jovonk es a jovonk a multunk esetleg a
jelennek, jovonek es multnak semmi koze egymashoz...
 Ha valakinek van ehhez hozzaszolasa szivesen vennem...

 ...bye...

"You are not doing hip-hop You are hip-hop..."
URL: http://www.nexus.hu/miszta
ICQ: 15095141
misztaCOH )

=======================================================
 Felado :  [Hungary]
 Temakor: Einstein relaitvitas elmelete ( 107 sor )
 Idopont: Wed Nov 18 13:45:08 EST 1998 FILOZOFIA #217
 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 
 
  << >Azert azt sem szabad elfelejteni, hogy a relativitaselmelet nem azt
 >mondta, hogy a Newton-i fizika badarsag, s vessuk el az egeszet, hanem
 >azt, hogy a Newton-i fizika a kis sebessegekre igaz. Azaz nem torolte,
 >hanem kiegeszitette a relativitaselmelet. Ugyanez igaz az euklediszi
 >terre. Nem lett elfelejtve mint hulyeseg, hisz maig is tanitjak.
 
 Ms: Az, hogy a relativitaselmelet nem tette badarsagga kulonosen a mecha-
 nikai reszet a newtoni fizikanak, az sajnos nem igazabol helyes, mint-
 hogy azza tette. >>
 
Barmifele valtozas tudomanyos koncepciokban egy masik, uj tudomanyos 
koncepcio feljovetelet jelenti. Megertenem az ervelesed, ha Einstein 
valamilyen vallasi kinyilatkoztatassal "utotte" volna ki a newtoni fizikat, de
nem ez tortent. Egy ujabb materialista koncepcio jott egy regi helyett.
Tehat te csak annyit mondtal itt, hogy mig a tudomany kepes sajat maga
felulbiralatara es megujitasara, addig (bar ezt nem mondod, mivel azonban
keptelen vagy ellenpeldat hozni, igy ideirom) a vallasok (tkp. a Joisten) 
modernizalasa, valtoztatgatasa mindig valamilyen kulso (tudomanyos) ero
hatasara jon letre.
Einstein maganemberkent mondhatott, amit csak akart az istenekrol, 
azonban nem tudsz egyetlen egy olyan tudomanyos munkajat sem 
mondani, amibol vallasos hitre, istenhitre lehetne kovetkeztetni. 

Palotai Janos

  <<  >>JuliusE:
 >>De felre a trefaval, akkor ezen univerzalis tudas birtokaban bizonyara
 nem
 >>nehez megfelelniuk egy egyszeru kerdesecskere: Hol vagyunk?
  >Juan:
  >A Foldon. Valaszoltam :)
 
 Tenyleg? Es hol van a Fold? :) >>
 
Az ervelesem nem tul eredeti, mindenesetre igy hangzik: adj egy stabil 
pontot a Foldon kivul, es majd megmondom, hogy hol is vagyunk, ahhoz
a ponthoz kepest.

 << >>Ami pedig a megegyezeseket illeti, ez olyan, mint az amerikai
 >>elnokvalasztas: a szavazok alig negyven szazaleka megy el szavazni, es
 ezek
 >>alig tobb mint a fele voksol a gyoztesre, a koztudatban megis az el, hogy
 a
 >>tobbseg akarata ervenyesult :-> Szoval, hipnozis ez is a javabol.
 >Ebben tevedsz, ez esetben tenyleg a tobbseg akarat ervenyesult. A
 >60%-nak aki nem megy el, az a szavazata, hogy "neki mindegy, mindegyik
 >jo neki". Ez tortent, igy a tobbseg akarata ervenyesult :)
 
 << Az egyaltalan szavazo kisebbseg(!) raadasul elhitte, hogy csak a felkinalt
 ketto kozul lehet valasztani. Ez meg olyan, mint a talalos kerdes, hogy
 szerinted hogy kell helyesen irni: nyugaton kel fel a nap, vagy ugy hogy
 Nyugaton kel fel a Nap? :) >>

Nem tudom hallottal-e mar  Ross Perot-rol (1992 Clinton, Bush, Perot), 
avagy szerinted, hogy kell helyesen irni: 1+1+1=2 vagy egy+egy+egy=ketto?
 
<<  >>Egy algebrai egyenlet megoldasahoz bizonyos tudatallapotban kell lenned.
 >>Isten jelenletenek erzekelesehez pedig egy masikban. Melyik valodi vagy
 >>melyik valodibb? Amelyiket tobben elertek? Vagy amelyiket tobben
 >>elfogadnak?
 >Amelyik reprodukalhatobb barki szamara.
Jul:   A korszeru tudomany nagy reszet kidobhatnank, ha a tobbseg dont elvet
 alkalmaznank. >>
 
Elfelejtetted megemliteni, hogy az osszes vallas kidobott a masvallasu 
tobbseg altal. Es hogy az egyik ember vallasan, a masik vallasos ember
csak jokat rohog (es a rohoges csak a kezdet, egyesek egy kicsit 
messzebre is mennek annal; ld: haboruk) mig a tudomanynak van egy joval
nagyobb, osztatlan elfogadottsaga.
Bar mar ezt is leirtam egyszer-ketszer ezen a forumon, es egy babonas
uriembernek sem sikerult meg megcafolnia. Varok, de tudom, hiaba,
pedig a Mindenhato a ti oldalatokon van.


<< Talan mar erzekelheto a spiritualis es a tudomanyos kutatas kozotti
 parhuzam. Es attol, hogy valaki magas szintre jut az egyikben, meg lehet
 igen alacsonyon a masikban. >>

Tudnal valami peldat is felhozni? Marmint a "spiritualis kutatassal" 
kapcsolatban.
 
<< >>   Mig embermilliok, mind az ot foldreszen megegyeznek tobbezer
 >>tudomanyos axiomaban, addig nem tudom, tudnal-e mondani egyetlen egy
 >>teologiai dogmat, amivel az emberek ugyanugy egyetertenenek?
 
 Bevallom, engem ez a tema nem nagyon izgat, de van arra is pelda, hogy
 embermilliok vallasi nezeteit kozelitsek, lasd az okumenikus torekveseket.>>

Teologiai (bocsanat, de mindig verzik a szivem, mikor a logia=tudomany
jarulekot hozzateszem a teo=isten szohoz, helyesen igy  kellene mondani
teobabona) dogmakrol volt szo, vajon tudnal-e egyetlen egyet mondani vagy 
sem, nem pedig egy maroknyi ember torekveserol, akiket a masvallasuak
ugyancsak kemenyen elitelnek.
 
<< Ha viszont az exoterikus szinten meglehetosen heterogen kepet nyujto
 tanitasok ezoterikus oldalat kezdjuk tanulmanyozni, szamos osszecsengest
 figyelhetunk meg. De ezen a teruleten sincs "kiralyi ut", akarcsak a
 tudomanyban - a "digest" valtozatok nem mukodnek :) >>

Igen, az osszes babonak kozos ismerve, hogy a termeszetfeletti erok
megmagyarazhatatlansagaval probaljak "magyarazni" a korulottunk levo
termeszetet. Ennek koszonheto a "szamos osszecsenges".
 
Palotai Janos

Tamas: <<  Palotai Janosnak:
  Anyukam immunologiaval foglalkozott es neha meselte, hogy mi kell
 ahoz, hogy pl. a ver megalvadjon. El nem hoszed, hogy milyen bonyolult!
 Szoval en ilyen dolgok alapjan beszelek - na jo, hivjuk igy - misztikarol. >>

Eloszor is, en is tanultam biologiat, fiziologiat, anatomiat es igy tudom!!!, 
nem pedig hiszem!!!, hogy a veralvadas (tobbek kozott) egy bonyolult
dolog.
Masodszor, talan, ha te magad is tanulmanyoznad egy kicsit, ahelyett, 
hogy az "Anyukadra" hivatkoznal, akkor magad is latnad, akarmilyen
bonyolult is a sejtelet, vegtelenul logikus, es az egadta vilagon semmi
szukseg nincs hozza angyalkakra, meg istenkekre.
Igen, az tipikus, hogy az emberek az ismeretlent misztikumnak tekintik.
Marmint, babonas emberekre tipikus.

<< A masik dolog pedig, hogy az okori gorog filozofusok altal foltett
 kerdesekre meg senki sem tudta megadni a valaszokat (csak a vallas, de hat
 amig a filozofianak az a dolga, hogy kerdezzen, a vallasnak az, hogy
 valaszoljon is). >>

Huha. Tudnal-e egyetlen kerdest emliteni, amit a tudomany nem tudott
megvalaszolni a vallasok viszont igen? Es meghozza olyan szinten, hogy
azzal nemcsak az illetekes saman ert egyet, de a hivok is?
Igen. A vallasok adnak valaszokat, a baj csak az veluk, hogy meg a 
vallasos emberek donto tobbsege sem tudja azokat komolyan venni.
 
 << Es van meg egy dolog, amirol erdekelne a velemenyed: Sok elmeleti kutato,
 matematikus, stb. (Descartes, Leibnitz, Einstein) vallasos volt.>> 

Einstein nem volt vallasos. Engem meg arrol erdekelne a velemenyed,hogy 
az ateistak szama miert a legjobban iskolazottak kozott a legmagasabb. 
Ugyanakkor, miert a legkevesbe iskolazott emberek a legvallasosabbak.?
 
 << Nem kell keresztben lenyelni azt, akivel nem ertessz egyet! >>
 
Nem vagyok benne biztos, hogy ezen a ponton tudom, hogy mirol beszelsz.

Palotai Janos
 

Julius:  <<  Hello Jacint!
  >Meg mindig Junius: Az, hogy kik miben egyeznek meg csak hipnozis
 >kerdese. :)  >>
 
 Kivancsi vagyok, mifele hipnozis hatasara kevered az 'l' es az 'n' betut
 :))) >>

Latod, ez egy lenyeges kulonbseg koztunk ateistak es koztetek babonasok
kozott, hogy mikor ti szembekerultok egy problemaval, ahelyett, hogy a
fizikai tenyeket neznetek, azonnal nekialltok a hantanak (ami jelen esetben
hipnozist jelent).
Persze, tudom, ebben az esetben csak trefalsz, mikor hipnozis hatasaval
probalod magyarazni a neved elirasat, de magad mondtad, hogy te ezt 
komolyan hiszed mindennel kapcsolatban.
Nos, az elirasrol annyit, nem hipnozis, nem misztikum, nem istenek okoztak, 
ez csak egy finom kis utja volt felhivni a figyelmedet, a nevek irasara. Miert
volt erre szukseg? Ha veszed magadnak a faradsagot, latni fogod.
Csak nezdd meg, hogy te hogy irtad az en nevem.

 << Az isteni jelenlet erzekelesere vezeto (egyik) modszernek pedig a 'Core
 Transformation - Reaching the Wellspring within' cimu konyvecskeben
 utananezhetsz (szerzoi: Tamara es Connirae Andreas, 1994). Magyarul 'Mely,
 belso atalakulas' cimen jelent meg, 1996-ban. >>

Mindig azt hittem, ti azt allitjatok a Biblia Istentol van, miert kellene
akkor 
meg mas konyveket is olvasnom? Remelem nem gondolod komolyan, hogy
el fogok olvasni minden konyvet, aminek a cimet az emberek elem dobnak, 
valasz helyett.
 
<<  >Es, ha mar itt tartasz, miert  nem probalod megmagyarazni nekem, hogy az
 en
 >nyolc evem alatt, miert nem sikerult egyetlenegyszer sem latnom, hallanom
 az
 >Egyetlen Tokeletest, annak ellenere, hogy oszinten probaltam!
 
 Valoszinuleg rosszul probaltad. >>

Mindig azt hallottam, oszinten kell keresni es akkor talalni fogsz. Ki vagy 
te, hogy azt mondd nekem, hogy nem voltam oszinte?
Talan Paracelsus mondotta, az aranyfozes nagy titka, hogy nem szabad 
a Feher Elefantra gondolni kozben. Es barki, aki sikertelenul jart, azzal
lett lerazva, valoszinuleg a Feher Elefantra gondoltal.

P. Janos, (Jani )