Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 539
Copyright (C) HIX
1998-09-28
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 szemelyisegt es dianetika (mind)  24 sor     (cikkei)
2 coulomb (mind)  10 sor     (cikkei)
3 fesulkodes, multicsiga (mind)  29 sor     (cikkei)
4 Dianetika.... (mind)  68 sor     (cikkei)
5 Re: *** HIX TUDOMANY *** #537 (mind)  10 sor     (cikkei)
6 forgomozgas (mind)  67 sor     (cikkei)
7 ringmodulator (mind)  43 sor     (cikkei)
8 Re: feny (mind)  47 sor     (cikkei)
9 Re: fekete lyuk (mind)  99 sor     (cikkei)
10 Re: Porgettyu + ALIFE (mind)  20 sor     (cikkei)
11 dupla porgettyu (mind)  21 sor     (cikkei)

+ - szemelyisegt es dianetika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A Dianetikai szemelyisegteszt 200 kerdesere igennel /nemmel /talannal lehet
valaszolni. A ketszaz kerdesnel nem kozvetlenul a kerdest vizsgaljak, hanem
a kerdesekre adott valszok kozti osszefuggest es a kerdesek altalad valo
ertelmezeset, felfogasat.

Az amugy vilagszerte bevalt teszt neve OCA teszt. (Oxfordy Kepessegvizsgalat)

Az IQ tesztes megoldas pedig nem csak a dianetika jellemzoje, hanem
Magyarorszagon IS mar sok helyen hasznaljak felveteli kiegeszitesekent.
Azonban ez is fejlodni fog az egyeb intezmenyekben ,mert kiderult ,hogy az
IQ nem tul dominalo ,ha nem parosul melle megfelfelo szemelyiseg. (!!!)

A dianetika pedig tudomany annak aki mar ert hozza kemenyen.  Egy magas
szintu dianetikai auditor kb 3 vagy tobb evet tanul es akkora anyagot
ismer, hogy az A4es lapokbol allo anyag a foldtol a plafonig feler,
azoknak a mechanizmusoknak a leirasaval, amik az elmeben
vegbemehetnek.  Egy tudomanyag annak aki nem ert hozza, sajnos csak
puszta "varazslat".  Mint peldaul nekem a csillagaszat vagy a kemia.  -
bar az elobbit igen izgalmasnak talalom.
Mellesleg programozonak keszulok es nem dianetikai auditornak :)

Udv.: MB
+ - coulomb (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

: Vakuban szerintem nehany Coulomb toltes van, es ezt
: egy ezredmasodperc alatt sutod ki (durva becslesek). 

Ha a vakuban nehany coulomb lenne, akkor nem vakunak hivnak, hanem
magnesfegyvernek. Az eloadonk igy tette szemleletesse, mennyi egy
coulomb: Ha egy hidon ket egymastol 1m-re levo poznat feltoltunk 1
coulombbal, akkor osszedol a hid (1 C es 1 meter eseten: F=9 * 10^9 N,
tehat kb. 9 millio tonna).

Udv SB
+ - fesulkodes, multicsiga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Varga Joska azt mondta, hogy nem elegitik ki azok az osszefesulos 
megoldasok, melyek |[0,1]x[0,1]|=|[0,1]| -et bizonyitjak, mivel 
gondok voltak a bijekcioval. Remelem ez a megoldas mar megfelelo 
lesz, bar eleg pongyola. 

Vegyuk a mar jol ismert osszefesulest es szetfesulest a [0,1] 
szamokon. Valtoztassunk rajta a kovetkezokepp:
0,123... x 0,456.. -> 0,010402050306..., tehat magyarul: a ket szam 
koze befesulunk meg egy nulla sorozatot is, ezzel elkerulhetjuk, 
hogy olyan tizedestorteket is kapjunk, melyek valos erteke masik 
tizedestorttel is leirhato, tehat a fuggvenyunk injektiv lesz. 

0,12345... -> 0,12345... x 0,0000..., ez is egy injektiv fuggveny 
lesz.

Ha adott A es B halmaz, es letezik egy f: A->B, es egy g: B->A 
injekcio, akkor nyilvan |A|=<|B|, es |B|=<|A|, tehat |A|=|B|. Ez az 
allitas valoban nem tunik trivialisnak, viszont ha bizonyitani 
akarjuk, a halmazelmelet axiomaibol kene ezt megtenni, amit meg is 
lehet. Tkp. arrol van szo, hogy a szamossagok osszeessege egy 
jolrendezett valamit (nem halmazt) alkotnak.

***

A kettos porgettyurol azt hiszem, nem viselkedik porgettyu modjara, 
a ket ellentetes ero kioltja egymast, es szerintem ugy fog eldolni, 
mintha nem is forogna (mint ahogy nem is forog, hiszen perdulete 0.)

Udv.: Sebestyen Balazs
+ - Dianetika.... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 [Hungary] irta:

Az eredeti valahogy elkerulte  a  figyelmemet, ezert ragalok a valaszra.
Ha valakine sertenem az erzelmeit, bocs...

 >> Adatokat gyujtok a Dianetikarol.
 >> Kerek mindenkit akinek van barmilyen tapasztalata vagy velemenye ezzel
 >> kapcsolatban, irjon nekem.
 >> Sokat segitene.

 HT> Nem tudtam rajonni magamtol ( IQ-m miatt?) hogy mire tudjak
 HT> ezt hasznalni, s a kiertekeles meg raadasul ingyenes.
 HT> Megbizasra vizsgaljak a lakossag elmeallapotat?
 HT> Orvosi, szociologiai kutatasok vannak a hattereben?

[...]

 HT> Egy baratomnak felvetettem a kerdest. Neki magas az IQ-ja, es imadja
 HT> velunk - az EMBERISEGGEL, hogy elveszitsuk Ont csakis amiatt az aprosag
 HT> miatt - mert On a sajat sorsa irant kisse felelotlen, vagy csupan
 HT> kis-stilu fosvenysegebol adodoan nem fizeti be azt az XXXX osszeget,
 HT> mely egy szemelyisegformalo tanfolyam dija, s mely tanfolyam arra
 HT> hivatott, hogy Ont szamunkra es a csaladja szamara visszahozza annak a
 HT> felelmetes sotet szakadeknak a szelerol, melynek szelen On idonkent
 HT> aleltan tantorog.

 HT> Erre is lehet szamitani.

Gondolom, kozben rajottel:  _csak_ erre lehet szamitani.   A  Dianetikai
Kozpontok  nevre  keresztelt  szervezet,  a par eve kulonos modszereirol
elhiresult Scientologiai Egyhaz (ismert roviditese:  CO$, amibe a $  nem
veletlenul  kerult bele) "fedoszervezete".  A nevezett "intezmenyt" igen
sok orszagban nezik  nagyon  rossz  szemmel  a helyi hatosagok, tobbfele
felmerult, hogy esetleg be kellene tiltani.  Ugy 1-2  eve  komoly  vihar
dult  az  Interneten  is  a CO$ megmozdulasai kapcsan.  Ezek kozott volt
fenyegetes,  eroszak,  per, es minden olyan, amit egy penzes es penzehes
tarsasag kepes bevetni azok ellen,  akik  a  disznosagaikra  szeretnenek
fenyt deriteni.

Annak, aki gyujti az adatokat:  keress ra a CO$  illetve  a  Scientology
szavakra a nagyobb internetes keresokon es megtalalod, amit kerestel...

A  CO$  alapitoja es "fo guruja" L. Ron Hubbard, akinek nevehez par igen
terjedelmes (van 10 kotetes is)  Sci-Fi potlek is fuzodik.  Ezek legfobb
mondanivaloja (ami mellesleg a CO$ tanitasainak alapja):   minden  rossz
alapja  a  pszichologia  es  a  pszichologusok.  Gyanitom, egy ilyen mar
idoben felfedezte Ron  ur  caesaroman  hajlamait  es  esetleg kozolte is
vele.

A hires Operation Thetan (lehetm hogy nem jol emlekszem) iratot egy volt
CO$ tag  tette  kozze  az  interneten,  ezert  be  is  pereltek, illetve
jonehany internet szolgaltatot, ahol megjelent  az  irat  megfenyegettek
(eroszakkal  is), paran be is zartak az adott lapokat.  A dolog lenyege:
az igazi "beavatottaknak", akik mar eleg sok penzt koltottek el naluk es
"magas szintuek" lettek, az  ilyen  "Darnell trening" szeru agymosasokon
olyanokat  sulykolnak,   mint:    Az   emberek   vezetesenek   modja   a
felrevezetes,  hazugsag.   Ez  a gondolat ugyan kozismert, hasznaljak is
politikusaink maguktol is, de azert  nyiltan kimondani es tanitani megse
illo.  Ahogy a trambulinrol se illo a medencebe ....

Remenykedem, hogy a Tudomany nem esik aldozataul az effele "szektaknak".

Megj: egy igen hires CO$ tag: John Travolta...

--
Udv                                                SaGa
  , 
  SANDOR Gabor, A Magyar TeamOS/2 tagja
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #537 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A porgettyu alap esetben azert nem all meg tul konnyen a hegyen, mert nincs
> jol kiegyensujozva.  Ha kelloen gyorsan megporgetjuk, akkor a sujjeloszlas
> idoben kiegyenlitodik. (kb. mire szamottevoen jobbra dolne a porgettyu,
> addigra balra dol.)  igy az addigi instabil egyensuji helyzet

Elnezest, hogy belekontarkodom a TUDOMANYba, de szerintem 
haromszor nem lehet J-vel irni a SULYt.


                       Aggod József
+ - forgomozgas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Koszonom a porgettyus otleteket.

> Felado :  [Hungary]
> II. eset: Biciklizel. Egy adott idopontban bedolsz oldalra. Tobb meter utan
> esel el. Minel gyorsabban
> mesz, annal messzebb esel el attol a ponttol, ahol kidoltel.

A biciklis hasonlatot is talalonak erzem. A porgettyu is csak akkor
marad _talpon_, ha nincs korlatozva a tengelyenek billegese,
kilengesei, ahogyan a biciklizesnel is szukseg van az elso kerek
mozgatasara, es a sulypont helyezgetesere.

Gyerekkoromban megprobaltam az eppen ures villamos-sinben haladva
biciklizni.  Lehetetlen volt, azonnal borultam.

Biciklinel is folyton korrigalni kell a kisebb-nagyobb doleseket.

Ugy tunik, hogy a porgettyu is valami ilyesfele dolgot muvel,
csak neki ehhez _beepitett intelligenciaja_ van.

Azon gondolkodtam, hogy, ha felulnezetben figyelunk egy eppen
vizszintes porgettyut, akkor minden pontja korpalyan halad, mig ha
valamitol megbillen, akkor a kivalasztott pont ellipszist ir le.

Az ellipszis eseten egy adott anyagi pont a fokuszpontok fele haladva
elesebb kanyart kell bevegyen.  Igy ott nagyobb erot kell
felteteleznunk, mint mashol, hogy a palyajat tartsa. Ez az eronovekedes
okozna azt, hogy valamelyest visszabillenni igyekszik, de miutan ott
nem kozepre mutato ero lepett fel, imbolygashoz vezet, es kesobb,
hosszas, bonyolult manoverek utan _szabalyozza_ vissza magat az eredeti
allapotba ?

Ebben az elkepzelesben csak az zavar, hogy mindez nezopont kerdese,
hiszen ha nem pontosan folulnezetbol nezzuk, akkor is lathatjuk
ellipszisnek a vizszintes porgettyut, es ettol meg nem kezd kovajogni.

Igy inkabb arra gyanakszom, hogy a tengelyre hato ero csak akkor jon
letre, amikor a stabil allapotabol billen ki.  Valojaban nem is pontos
ellipszis-palya lesz, hanem annal sokkal bonyolultabb, spiralis
mozgasokkal is kombinalt.  Ugy tunik, hogy tenyleg olyan bonyolult
ero-fuggvenyekkel irhato le, melyek agyilag nem kovethetok.

Viszont erdekes, hogy a porgettyu tulajdonkeppen emlekszik a stabil
allapotara, s, ha kibillentjuk ebbol, akkor bonyolult, kacifantos modon
visszaallitja magat ugyanoda.

Nem akarom persze ezzel misztifikalni, hiszen egy melyedesben levo golyo
is visszatalal az eredeti helyere, ha onnan kimozditjuk, de megis
kulonos.

Hat nem irigylem a fizikusokat, akik az atommodellekkel bajlodnak.
Bizonyara az elektronok is produkalnak ilyesfajta manovereket, raadasul
egymasra is hatnak, es mindezt az elektromagneses terukben.

Es azt mar alig merem hozzatenni, hogy milyen szep egyenletekhez
juthatnak, ha a porgettyu-elvet a relativisztikus sebessegek vilagaban
kell alkalmazni elektronokra, a mag-kozeli nemlinearis terben.
Szornyu.

No - es a feny mint tomeggel is jellemezheto jelenseg szinten
rendelkezik perdulettel. Szep kis hazifeladat lenne elemeztetni, hogy a
fekete-lyuk altal csak elteritett, de le nem nyelt feny vegez-e ilyen
precesszios manovereket, hogy _egyenesbe_ keruljon ?

	   Udv: -geonauta-
+ - ringmodulator (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Annyi biztos, hogy elsosorban radio-frekvenciaju jelek keveresere
hasznaltak, azaz modulaciora/demodulaciora.

Mindossze halvany emlekekre hagyatkozva szolok hozza.  Negy darab
sorbakapcsolt es hurkot alkoto diodabol all, a - RING, amely nem azonos
a Graetz-egyeniranyitoval, ahol szembekapcsolt diodak is vannak, a
ringben pedig nincs szembekapcsolt. Ez biztos.

Ket csatolotranszformator is volt benne, egyik a negyzet-alakzatban
lerajzolt gyuru atlo-pontjaira cstalakozva, es az osszeallitas
tulajdonkeppen ket valtoaramu jel fazisazonossaganak detektalasara is
alkalmas, mint szinkronizaltan vezerelheto kapcsolo, azaz
szinkron-egyeniranyito.
Emiatt - frekvenciamodulalt ill. fazismodulalt radiojelek
demodulaciojara is tippelek.  Jel-szaggatasra, azaz chopperelesre is
alkalmaztak.  Remlik, hogy bizonyos alkalmazasoknal fontos a diodak
egyformasaga, kulonben torzitasok lepnek fel demodulacional.

Az egyik transzformator a demodulalando jelet szolgaltatja, a masik
pedig egy referencia-oszcillator jelet csatolja be valahova.

Ellenallasok is voltak a kapcsolasban, es az egyik trafo
kozepmegcsapolasu.

Az is biztos, hogy zenei szintetizatorokban is alkalmaztak valaha - az
analog szintetizatorok idejen.  Erdekes (remes) hangeffektusokat
lehetett vele produkalni.  Tulajdonkeppen egy kevero-torzito, mely
kulonfele felharmonikusokat, de alharmonikusokat is produkal, azaz
ket  jelbol olyan uj jel kutyulhato ki, amelyben akar sokkal melyebb
hangok is keletkeznek, mint amelyek a kiindulasi jelekben voltak.


(Atomfizikusok meg ne lassak, hogy mit irok ide,
 de gyanusak nekem az atomok, hogy ott is valamifele
 nemlinearis keveres folyik, amikor fenyt nyelnek el, es
 hot bocsatanak ki. Lasd: fekete test )
 Ez maskepp nem megy csak nemlinearis keveressel,
 azaz szorzassal rokonithato muvelettel.
 A termeszet tehat reg lekorozte az elektromernokoket (is).)
 
         Udv: -geonauta-
+ - Re: feny (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
> Az 1969-ben felbocsajtott Mariner aut. urallomas
> amikor 400millio km-re volt a Foldtol, s a Nap tulso oldalan
> helyezkedett el, az innen kuldott radiojel 43perc alatt erkezett
> vissza.
> A meresek nemcsak, hogy kimutattak a jel keseset, amely a
> Nap gravitacios terenek sebessegcsokkento hatasa miatt

Nem veletlenul annak, hogy azon a godetikuson akkora volt a tavolsag?  Ha
jol emlexem, a fenynek muszaly mindig fenysebesseggel mennie, mert nincs
tomege.

> kovetkezett be, hanem a keses pontosan 200mikrosec volt,
> ami 2..4 szazalek pontossaggal megfelelt az elmelet alapjan
> kiszamitottnak.
> Az alt.rel. mellett szolo kiserleti eredmenyek kozott jelenleg
> ez a legpontosabb meres. A fenysebesseg csokkenese 1km/sec volt.
> ( Karl Gilzin -Kulonos vilagban- 1978 )

Ha ez valami Tudomanyos isemretterjeszto dolog, akkor igen ponygyolan
fogalmaz...

Sotetitsen mar fel valaki arrol, hogy mit is ert itt annyi ember a
fenysebesseg csokkenese alatt, mert meg mindig nem ertem.  Ha komolyan
akarom venni a dolgot, akkor a kovetkezokre jutok:
1)  A Maxwell-egyenleteket ki lehet dobni a szemetbe.  (Pedig a
villamosmernokoknek mukodik.)
2)  A kvantumterelmeletben a fenynek tomeget kellene kapnia.  Vagyis a
Weinberg-Salam elemeletet is ki kell dobni a szemetbe.  (pedig Nobel-dijat
adtak erte)

Kovetkezmeny:
A teljes elektrodinamikat + az egesz XX. szazadi fizikat alapjaiban ujra
kell gondolni.

Ketkedes:
Ha ez tenyleg igy lenne, akkor tele lenne vele a Phys. Rev.

ImRe



-- 
> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)
+ - Re: fekete lyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Takacs Ferenc wrote:
> A gorbitett negydimenzios terben egy tomegpont utjat egy negydimenzios
> gorbevonal (eletvonal) hatarozza meg. Ebbol harom a harom dimenzios ter
> koordinataja, a negyedik pedig az ido koordinata. A koordinatak
> szamszeru erteke, es a gorbitett terbeli  valodi erteke kozott egy
> transzformacio teremt kapcsolatot, amely a ter minden pontjaban
> kulonbozo lehet, de a ter szomszedos pontjai kozott ez a kulonbseg
> vegtelenul kicsi, vagyis a ter gorbulete csak folyamatosan valtozhat. Az
> eletvonal az idotengelyre vonatkozoan egyerteku, azaz egy adott
> idopontban csak egyetlen egyszer letezhet egy adott tomeg, es az
> eletvonal a multbol a jovo fele halad. A harom terkoordinatara nincs
> ilyen megkotes, ugyanazt a koordinatat tobbszor is erintheti az
> eletvonal, sot, a terbeli koordinata lehet akar allando is. Ha a tomegre
> nem hat a gravitacion kivul mas ero, a tomeg a gorbult terben egyenesen
> mozog (szokasos szemlelet szerint szabadon esik), utja egy geodetikus
> vonal. A geodetikus vonal a gorbult terre vonatkozoan egyenest jelent,
> de mivel a ter gorbult, ezert ez az egyenes a koordinatak valtozasaban
> altalaban nem linearis. A koordinatak ertekeire vonatkozoan ez a vonal
> gorbenek szamit. A ter gorbuletet viszont a terben levo tomegek
> egyuttesen hatarozzak meg. A tomegpont sajat maga is hozzajarul a ter
> gorbitesehez. A ter minden pontjahoz hozzatartozik a gorbulet merteke,
> es a ter gorbulete eppen annyira nem allando az idoben, mint ahogyan a

Na ja, csak a "valtozas merteke" az attol fugg, hogy milyen vilagvonalon
jarsz arra.  Amugy milyen alapon szabdalod fel a teridot terre es idore, ha
egyszer a koordinatatranszformaciokban ezen mennyisegek csatolodnak? 
Milyen alapon tunteted ki az elmelet szempontjabol az egyik
koordinatatengelyt?

> tomegpontok koordinatai sem szoktak azok lenni. Bar elvben, es kizarolag
> elvben specialis esetben minden lehet allando, de ezt az esetet kar

Ha osszeszeded magad, mindig talalhatsz egy olyan koordinatarendszert,
amelyben a _terido_ gorbulete lokalisan allando.  Ez az, amit ugy szoktak
nevezni, hogy a metrika lokalisan Lorenz.


> fenygombot is, de most csak a jovobeli fenygombrol fogok beszelni. A
> fenygombnek egy adott jovobeli idopontban ertelmezhetjuk a vetuletet az
> idotengelyre. A legegyszerubb esetben ez egy szabalyos gomb, de a

Igen.  Azt hivjak ugy, hogy specialis relativitaselmelet ;-)

> gorbitett ter ezt a gombot jelentosen eltorzithatja. A fenygomb pontjai
> jelolik ki azokat a helyeket, ahova a tomegpont adott helyzetbeli
> gravitacios hatasa adott idopontban eljut. Ez a hatas a tomegpont sajat

Mi az a gravitacios hatas?


> hatast eredmenyez mas tomegpontok szamara. Mivel a gorbitett terben a
> fenygomb eltorzul, igy a hatas letrejottet, illetve merteket ez a
> torzulas is befolyasolja, vagyis a hatas nem csak a megtett ut hosszaval
> osszefuggesben valtozik. (Itt csak harom dimenzios tavolsagrol, vagy
> idorol beszelhetunk, mivel a negydimenzios tavolsag nulla.) A fenygomb

Nu ez nem olyan egyszeru.

> az idoben fejlodve esetleg kilyukadhat, vagy eppen surusodhet, amely
> szamos olyan jelenseg okozoja lehet, amelyet nem ismerunk.

Ezt hivjak ugy, hogy az egesz sokasag nem fedheto le egy
koordinatarendszerrel.

> Egy azonban bizonyos. Egy tomegpont kozeleben olyan nagy a tomeg
> tergorbito hatasa, hogy a fenygomb nem tudja elhagyni a tomegpontot,
> vagy annak kornyezetet. Ezert nem engedheto meg, hogy az esemenyhorizont
> aktiv szereplese az elmeletben. A tomeg reakciosugarat ennel nagyobra

Tehgat egyiranyu zsakutca az nincs, mert meg senki nem jott vissza aki
elmondta volna, hogy jart ilyenben?  ;-)

> kell venni, es csak ezen a reakciosugaron kivul vehetjuk figyelembe a
> hatasok terjedeset.
> 
> Hogyha netan olyan dolgokrol is irtam, amelyrol nem hallottal, az azert
> lehet, mert meg nem lehet befejezetnek tekinteni az elmeletet. De amit
> leirtam, az szerintem mind kovetkezik az elmelet megalkotasahoz vezeto
> gondolatokbol, es alapelvekbol. Egy ettol fuggetlen kerdes az, hogy

Mielott lebecsulned a masikat, kerdezd meg, hogy milyen konyveket olvasott
a temaban, ill. mit szamolt vegig. ;-|

Tenyleg.  Te olvastal valami komolyabb dolgot is a temaban mint a Landau
Elmeleti fizika?  (En igen)

> matematikailag mennyire tudjuk kovetni, vagy megfogni a szemleletunket.

Kvalitative a matematika teljesen kidolgozott.  A gondok ott kezdodnek,
amikor konkretan meg kell oldani az egyenleteket.


ImRe a vaskalapos relativista.

-- 
> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)
+ - Re: Porgettyu + ALIFE (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
> Ha jol emlekszem Arnold Sommerfeldnek van egy negykotetes konyve
> "Theorie des Kreisels "  a cime ha jol emlekszem,  s a szazad elejen irta.
> Az benne a nagyon erdekes, hogy meg joval Einstein elott o mar hasznalta
> a negydimenzios teridot, persze csak matematikai formalizmuskent.

Ugyan ezt tette Minkowski is (aki asszem Einstein tanara volt).  Innen a
Minkowski ter elnevezes.  Valamint Poincare, aki elete vegeig meg volt
gyozodve arrol, hogy Einstein ellopta az elmeletet (a spec-rellel).
Amugy Poincare majdnem megcsinalta az altalanos relativitaselmeletet is, de
az alapkep felvazolasan nem ment tul, mert ugy gondolta, hogy ugy se hinne
el neki azt senki.

ImRe

-- 
> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)
+ - dupla porgettyu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Varga Jo'ska nevet latva, meg mielott a szovegreszhez ertem volna, le
mertem volna fogadni, hogy valami feladvanyfele jon. Hat ez bejott. :)))
Es ha mar igy van, miert ne kotyogjak bele, mint korabban. :)

>Egy tengelyre csapagyazzunk ket azonos kereket es porgessuk fel oket
>azonos fordulatszamra, de ellentetes iranyban. Ez a rendszer
>porgettyukent viselkedik, vagy eldol? 

Kicsit menjunk tovabb, ne csak ket tarcsa legyen, hanem daraboljuk a
korongot egyre tobb fele (a szomszedosok ellentetesen forognak), es menjunk
le a szeletvastagsagban a molekularis szitnig. Ha ezzel megvagyunk,
adhatunk tengelyiranyu es radialis sebessegkomponenseket (persze csak kis
utat engedve, hogy rezges jojjon letre) is a molekulaknak/atomoknak,
mikozben vigyazzunk arra, hogy a sebessegek osszege vektorosan nulla
legyen.

Ezzel eljutunk egy jo forro koronghoz, ami ugy eldol, mint egy liszteszsak.
:)
Na drusza, milyen gondolatmenet? Nincs benne egy arva egyenlosegjel sem. :)

hjozsi

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS