wrote:
>Mindazonaltal a kerdes bonyolultabb, mert magaban az urhajoban hallhato
>lehet sajat motorhangja, ami a kommunikacios halozaton tovabbterjedve az ot
>megfigyelo masik urhajoban hallhato lehet.
>A vilagurbe kilogatott mikrofon semmifele jelet nem ad, a ful pedig azonnal
>osszeszarad.

Vajon lehet-e a hajtomubol kiaramlo gazsugarba mikrofont tenni?
Tenyleg, eleg erdekes helyzet lehet ott, a 0 statikus nyomassal...

Th(A)n

Meszaros Laszlo (Budapestrol) > wrote:
>3. A sci-fi filmekben nagyon lazan kezelik a vilagurben uralkodo
>   korulmenyeket, meg altalaban, a fizikat stb. Nemely filmet be
>   kellene tiltani, olyan nepbutito. Legkevesebbet akkor veszithetsz,
>   ha a sci-fi filmekbol SEMMIT nem hiszel el. Ez fokozottan ervenyes
>   azokra, amelyek kifejezetten hihetoen probalnak valamit bemeselni
>   (X-atkak es tarsai).

A. C. Clarke. -;-)

Th(A)n

 wrote:
>A globalis valasz, miszerint kihalt volna, ha nem tudna
>kiigazodni a sajat halojan, nem elegitett ki. Pelda: ha egy allatfajnal
>elofordulna, hogy megkajalja rendszeresen a sajat fiatal fajtarsait, akkor
>elvileg kipusztulhatna, de ennek ellenere a medve pl ilyen: a himek
>eloszeretettel pusztitjak el a masik himtol szarmazo utodokat, es persze
>gondoskodnak ujakrol, de megiscsak pazarlasnak latszik a dolog. Es persze
>nem pusztulnak ki, legalabbis ezert nem.

Pont ezert nem. Mivel igy hamarabb tudja a sajat genjeit atorokiteni,
azaz valamivel nagyobb esellyel. Igy az ezen viselkedest okozo genek
terjednek el idovel.

Th(A)n

Szia!
Koszi az ellenbizonyitast. De te is hibaztal.:
> 
> szerintem raadasul nem is igaz.
> kepzeld el, hogy a rossz bacsi vegig gyalogol a pi
> jegyein (jo hosszan, hiszen vegtelen) es az osszes
> olyan egyest, amit kettes kovet, harmasra cserel.

Ket okbol santit szerintem:

1. Nem lehet vegiggyalogolni rajta, hiszen vegtelen jegybol all. Tehat
vegtelen ido kell neki.

2. Az igy eloallitott szam maskent viselkedik. Hiszen ez mar egy masik
dolog. Nem igazan tudom szavakban kifejezni, de errol a szamrol mar TUDOD
hogy az 12 nem fordul elo benne. Ez a plusz informacio lerombolja azt az
informaciot ami a pi-ben megvan, de direktben nem kifejtheto. Viszont a te
szamodban kifejtheto ez az informacio.

nem tudom vilagos e. Persze ez nem egy matematikai bizonyitas elismerem,
de ki mondta hogy egy matematikai allitasnak csak matematikai bizonyitasa
lehet? Es ha mondta bezbizonyitotta e? Es ha igen hogyan? Matematikai uton
vagy azon kivuli uton?

ui: Most nem filozofalgatok es szavakkal jatszok,. tenyleg komolyan
gondoltam amit irok.
Jozsi

Sziokak!

Megvettem Hofstadter : Godel, Escher, Bach cimu konyvet es az
alabbi feladat onnan valo

Adott az alabbi jelolesrendszer (nevezhetjuk Tipografiai
szamelmeletnek) (a jelolesek a lehetseges karakterek miatt
kisse masok mint a konyvben de minden ittvan ami kell):

> ---------------------------------------------------
V : Minden
] : Ltezik
0 : nulla
s0: 1
ss0: 2, stb.. (sssss0 : 5)
# : vagy
& : s
+ : sszeads
* : szorzs
x : szabad vltoz
x': msik szabad vltoz, x'', x''', stb is azok
( x utn tett tetszleges ' karakter is szabad vltoz)
(x+x') : sszeads
(x*x') : szorzs
@ : ha, akkor
Megkts : x, es minden x' termszetes szm
: : "hogy", "igaz, hogy"
-----

pldk:

Gyk kett nem lehet kt egsz szm hnyadosa:

Vx:~(x*x)=ss0

Masik pelada: x paros:

]x':x=ss0*x'


Hogyan lehet felirni ezekkel ezt:

x a 10 hatvnya
---
A knyv szerint ez megoldhat de nem knny. Javasolja az
"x 2 hatvnya" megoldst de nekem az se sikerlt.
Allitolag a "x a 10 hatvanya" felirasahoz bizonyos szamelmeleti
ismeret is kell.
Nos?
---
Jozsi
ui: nekem nagyon tetszik ez a "nyelv"
Vx''':~(((x*x)*x)+((x'*x)'*x'))=((x'''*x''')*x''')

Re: urhajo, pi 

Kedves Tudosok !

> Felado :  [Austria]
> Figyeltetek mar, hogy ezekben a filmekben altalaban az urhajobol
> kitekintve ugy huznak el a csillagok a hajo mellett, mint az auto
> mellett a lampaoszlopok?

Nem a sci-fi filmek tudomanyossagat akarom vedeni, valoban minimum
liberalisan kezelik ezt az akadalyozo tenyezot, de ez speciel lehet 
helyes. 
A pilota valoban ugy lat(hat)ja, hogy a csillagok huznak el mellette,
mint a lampaoszlopok. Ehhez csak fenysebesseg-minusz-epszilon sebesseg
kell. Az urhajos ugy latja, hogy a sokfenyeves tavolsagok rovidulnek, 
mi a foldrol meg ugy latjuk, hogy a pilota oraja (erzekelese) lassul
le. Neki par masodperc az, ami nekunk sok-sok ev. 
(ez Horvath Pista asztala szokott lenni)
------------

Lehet-e hallani az urhajot ?
Mikrofontol fugg. 
Tulajdonkeppen nem a kerdesre valasz, csak errol jutott eszembe mint
erdekesseg. A Halley ustokost is lehetett *hallani*, a Giotto szonda 
*hallotta* is sokezer kilometerrol. Az ustokosrol szarmazo apro por-
szemek kopogtak - egyre szaporabban -  mint a jegeso a hazteton. Ha
igy vesszuk, kello igyekezettel a urhajo-motor is konnyen hallhatova 
teheto eleg messze (de nem tul messze).
------------

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: 0123456789 a pi-ben ( 15 sor )

> Allitolag senki se tudja (foleg nem bizonyitani) hogy a pi jegyeiben
> elofordul e a 0123456789 sor
Pontosabb lenne ugy mondani, hogy mindenki biztos lehet benne, habar 
bizonyitani meg nem bizonyitottak. 

> A pi-nek vegtelen tizedesjegye van. Vegtelen lehetoseg van tehat, 
> hiszen a pi nem szakaszos. Igy minden kombinacio elofordul, tehat a 
> 0123456789 is.   Q.E.D.
> ui: Tovabbmegyek: a pi-ben onnmaga is elofordul!

Kedves Jozsi !
Eloszor is a bizonyithato resz. A pi-ben onmaga biztosan (bizonyithato-
an) elofordul. Egyszer es nem tobbszor, megpedig ha a legelejetol a 
vegeig vesszuk :)) (akarcsak a 7-ben is a 7 egyszer fordul elo). 
Tobbszor nem, mert akkor pi racionalis lenne. Ugyanis, ha maskeppen is 
elofordulna, az azt jelentene, hogy valahany szamjeggyel eltolva, vala-
honnan kezdve azonosak lennenek, abbol pedig menthetetlenul kovetkezne, 
hogy  racionalis szam. 

A hiba ott van, hogy a pi vegtelen, az 0123456789 pedig veges. 

Az, hogy a 0123456789 ne forduljon elo, az *ugyanannyira*  meglepo lenne, 
mintha a 7 egyaltalan nem fordulna elo (ha csak 9 jegyre tudom, akkor nem 
*tudom*, hogy lesz-e benne kesobb 7-es). Mindkettonek a valoszinusege 
nulla (az egyike *nullabb* mint masike) .. ami nem azt jelenti, hogy elvi-
leg kizart, csak azt, hogy merget lehet ra venni. De meg nem bizonyitas. 

Peldaul vegtelen sok nem-szakaszos szam van, amiben mondjuk a 9-es egyal-
talan nem fordul elo. Ha ilyet akarsz, nem nehez talalni, de azert kicsit
figyelni kell, es akarmilyen random szam valoszinuleg (biztosan) nem lesz 
jo. 
(Peldaul felirhatod pi-t 8-as szamrendszerben, es ugy veszed, mintha 10-
esben lenne -- ami akkor persze mar mas szam. De abban nem lesz 8 es 9, es 
biztos, hogy ugyanugy nem szakaszos.  

Szummazva, nulla annak a valoszinusege, hogy ne szerepeljen pi-ben a 0123..
kombinacio, vagy mas veges kombinacio. A hangsuly a vegesen, akarmekkora 
csak veges legyen. Persze ott a filozofiai kerdes, hogy az, hogy szerepel-e
vagy sem, az nem valoszinusegi hanem tenykerdes, csak nem tudjuk a valaszt. 
Talan jobb ugy mondani, hogy elkepesztoen meglepo lenne, ha nem szerepelne. 
Mintha egy hasbol leirt szam vegtelen jegyig egyezne pi-vel. Elvileg nem 
kizart.

udv
kota jozsef

Sziasztok !

Marky !
A felvetesed a kiegeszitesekkel mar nagyon jo.
Megoldani elmeleti uton nehez lehet, minthogy 
konkret, abszolut idoadatokra van szukseged.
A Gauss-gorbebol csak relativ idotartamokra lehet 
kovetkeztetni.
A Gauss-gorbebol ket dolog adodik:
Egyreszt a kituntetett jelszintek feletti tartozkodasok 
relativ idotartama, egy hosszu vizsgalati idotartamra vonatkoztatva,
s mely 0....0.5 ertek kozotti szam.
Masreszt a kivalasztott szintet tullepett impulzusok kozotti 
ido aranya a teljes idohoz kepest, ha az elobbi szamot kivonjuk 
0.5-bol.

Abszolut idoertekeket nem tudom hogyan lehetne kapni
meres nelkul. 

Azonban, ha tenyleg idealis feherzajra vonatkozik a kerdes,
akkor arra van egy balsejtelmem: 
Idealis zajgen. bekapcsolasakor a jel mindig, azonnal tullepi
 az adott kituntetett szintet.
( Ez inkabb csak _muszaki megerzes_, ahogyan egyik baratom 
 szokta a intuicioit magyaritva nevezni ) 

Az azonnali szint-tullepes bizonyitasara kiserletet teszek:

Vegyunk eloszor egy valosagos Gauss-os feherzajt,
mely mindenkeppen frekvenciakorlatozott valahol.
(Ez mellesleg azzal is jar, hogy kiugroan nagy impulzusok nem 
 kovetik egymast korlatlan surun.)

Ha egy ilyen valosagos zajrol adathordozora felvetelt keszitunk,
es visszajatszuk lelassitva, akkor ugyanaz a Gauss-gorbe 
lesz tovabbra is ervenyes ra. ( minthogy abszolut idotartamok 
informacioja nincs is benne a Gauss-fele leirasban.)
Maga a zaj _melyebb_ lesz, mert a fr.savhatar lejjebb tolodott.
A generator bekapcsolasai utan bekovetkezo szint-atlepesekhez
szukseges idok a lassitassal aranyosan megnonek, kiveve azokat,
melyek eppen egybeestek a bekapcsolassal.
Hogy mekkora idok ezek, az biztosan fugg az adott frekvenciasavtol.

Idealis feherzajt vizsgalva lassitassal - belathato,
hogy a zaj nem _melyulhet_ , mert tovabbra is ugyolyan mertekben
tartalmaz vegtelen frekvenciaju osszetevoket. 
A lassitasnak nincs sem a frekvencia-osszetetelre modosito hatasa, 
sem masra, mert tovabbra is valtozatlanul meg kell maradjanak a 
vegtelen frekv. osszetevok.  
Igy a meresi eredmenyeidet sem befolyasolhatja a lassitas.
Ez pedig csak abban az esetben lehet igaz, ha mindig 0 idot
merunk, mert csak a 0 ido maradhat lelassitva is  0 ido.
Ebbol az is kovetkezik, hogy idealis feherzajnal vegtelen 
gyakran kell bekovetkeznie a fix-szint-tullepeseknek.
Ez kinos nem ? 
En egyebkent is nehezen tudnam elkepzelni, hogy vegtelen 
frekvenciaju komponensek jelenleteben pl. akar orankenti 
ritka szint-atlepeseket lehetne produkalni kello 
lassitassal, mikozben egy adott nagyfrekvencias savban 
tovabbra is valtozatlan energiat mernenk, a lassitas elottihez 
kepest.

Idealis feherzaj persze nem is letezik a gyakorlatban.
A vegtelenig egyenletes frekvenciatartomany csak idea.

Igy a problema felvetesenek szerintem csak realis zajokra
van letjogosultsaga.

Azt hozzateszem meg, hogy a Gauss-gorbe is csak elvi 
matematikai modell.   Pl. az ellenallas-zajt is Gauss-os 
feherzaj,  de a Gauss gorbe nyilvan korlatok 
kozott ervenyes, hiszen ellenkezo esetben egy ellenallast 
veszelyes lenne megfogni 2 kezzel a 2 labanal, mert 
egyszercsak agyoncsapna minket a villany.
--------------------------------

Pokfonal-ugy

>hjozsi
>Ha mikron meretu acelhuzalt lehetne csinalni, es ezekbol vastag fonatot
>osszefonni, gyanitom, sokkal erosebb lenne, mint a tomor, es akar sokkal
>jobb minosegu anyag. Az elvet (talan egyeb okok mellett is), hasznaljak pl
>a hidepitesben, amikor tartokoteleket csinalnak tobbszoros sodratokbol (ld
>Erzsebet hid).

Valahol azt olvastam regen, hogy a pokfonal a termeszetben talalhato
legnagyobb szakitoszilardsagu anyag, es a legjobb acelnal is erosebb.
Az atmero-fuggesre nem tertek ki, holott lehet, hogy tenyleg
az is lenyeges lenne.
Azota megjelentek a specialis szenszalak, melyekre szinten azt
allitjak  -  erosebbek az acelnal.
Hiheto, hiszen a gyemant is szen, es szilardsaga igen nagy. 

Vajon a pokfonal mennyire tartos ? 
A muanyagokkal altalaban az a baj, hogy az UV es az oxigendiffuzio 
roncsolja a szenlancokat.
Ugy tudom, van olyan hid ( az USA-ban?), amely uvegszallal keszult,
megpedig optikailag igen tiszta uvegszalkotegbol, s ez lehetove teszi,
hogy folytonos atvilagitassal automatikusan felugyeljek a hid 
hasznalhatosagat.
Vajon az uveget elsosorban az optikai elonye miatt valasztottak,
vagy a szakitoszilardsaga is jobb ?
No meg anyagfaradas is van. 
( Lassan itt az ideje bevonni a rovatba egy - me'g szabadlabon 
 levo hidmernokot ) 

Van valakinek szakitoszilardsagi vilagcsucsokrol, viszonylag friss 
adata ? 

----------------------------
Pi-kerdes

>Allitolag senki se tudja (foleg nem bizonyitani) hogy a pi jegyeiben
>elofordul e a 0123456789 sor

>Nos:

>A pi-nek vegtelen tizedesjegye van. Vegtelen lehetoseg van tehat, hiszen a
>pi nem szakaszos. Igy minden kombinacio elofordul, tehat a 0123456789 is.
>Q.E.D.
>ui: Tovabbmegyek: a pi-ben onnmaga is elofordul!

>Mi lehet a baj ezzel a bizonyitassal? Szerintem tok jo:)

Otletes, mert egyelore cafolhatatlan.
De lehet, hogy a  pi nalad is ravaszabb, es dacbol kihagyta
ezeket a lehetosegeket, hiszen ezek nelkul is korlatlan lehetosege
van arra, hogy vegtelen, nem szakaszos tizedes tort legyen.
Azaz - nem szuksegszeru minden szamkombinacionak szerepelnie 
minden tortben ahhoz, hogy vegtelen nemszakaszos legyen.
Csupa 0-bol es 1 -bol allo vegtelen nemszakaszos tizedestort is
van boven, megpedig vegtelen sokfele. 
( Most kedvem lenne iderittyenteni egy ilyen jo kis konkret 
szamot, teljes terjedelmeben, de sajnos nem szabad, 
tudjatok - az a franya sorlimit...)


                    Udv: -geonauta-

< Kibuc levelére >

Minekutána a neutroncsillagban energiatermelés nem folyik, ebből szupernóva
sem lehet (viszont ilyen robbanás eredményeképpen keletkezhet, amikor a
csillag héjában bekövetkező robbanás a héj anyagának egy részét kiszórja,
másfelől pedig akkorát "rúg" a magba, hogy a keletkező nyomás bepréseli az
elektronokat a mag protonjaiba - kb ennyi) (bocs a nem egészen szabatos
fogalmazásért)
Ha kibányásznánk mondjuk egy focilabda méretű neutroncsillag-darabot, az
rögvest elkezdene a föld középpontja felé igyekezni, mivel egy fizikaköny
hasonlata szerint egy _gombostűfejni_ neutron tömege is egy tengerjáró hajó
tömegével vetekszik.
Amúgy pedig ha jól tudom, a neutron - mint mondjuk a periódusos rendszer
"nulladik" eleme - instabil: a magára hagyott neutron kb. 13 perc múltán
elbomlik. Azt nem tudom, de szerintem valószínű, hogy a neutroncsillagban is
ezt tenné, ha nem akadályozná benne az ott uralkodó gravitációs erő által
okozott túlzott közelség az egyes neutronok között.

Üdv: Molnár Péter

Udvozletem,

>ha egy allatfajnal elofordulna, hogy megkajalja rendszeresen a sajat
>fiatal fajtarsait, akkor elvileg kipusztulhatna, de ennek ellenere a
>medve pl ilyen: a himek eloszeretettel pusztitjak el a masik himtol
>szarmazo utodokat, es persze gondoskodnak ujakrol, de megiscsak
>pazarlasnak latszik a dolog.
A medvekrol nincs informaciom (Afrikaban mar tobb 100 ezer eve
kipusztultak :-), de epp ez a helyzet az osszes nagy-macskanal
(oroszlan, tigris, leopard,...), de gyakran me'g a fejlettebb
majmoknal is. Amennyiben egy uj him eluzi a regi "fonokot" es atveszi
ez altal annak a haremet, ugy megoli a piciket. Persze, hogy
pazarlasnak latszik, de igy sokkal hamarabb szerezhet a sajat utodai =
a sajat genjei szamara elonyt es tulelesi lehetoseget. Az infanticide
kovetkezteben pedig a (megolt pici) anyja ismet hamar o:sztrusba jon
es igy ismet hamar parzo kepes lesz (maskulonben csak esetleg 1-2 ev
utan).
Egyebkent a pokoknal, amennyiben a nosteny me'g eletben van, amikor
kikelnek az utodai, ugy azokat megdezsmalja, vagy 1-2 het utan, ha
azok addig nem vandoroltak tovabb. Es egy adott teruleten belul a
legtobb fiatal pok, mas pok aldozata lesz (akar fajon beluli, akar
fajok kozti kannibalizmus).

>Milyen keze van a poknak? Megfogja a fonalat?
Ha ugy tetszik, 2 ujja van, azaz 2 karma van a 'keze' vegen. Es a
karmain kis bevagasok (fesu-szeru) is vannak. Igen, megfogja a
fonalat.

>Meg valami a pokhalorol. Lehet tudni ennek a szakitoszilardsagat
>valahogy tol-ig? Milyen anyagbol van?
Pok fajtatol fuggo valamicsket. A Nephilidae csaladbol szarmazo
_Nephila_ nemzetsegbe tartozo pokoknak van a legerosebb szaluk (de
talan csak azert, mert jo vastag is?  Ezt most nem tudom). Minden
esetre a szakitoszilardsaguk joval felulmulja a Kevelear-et (pontos
szamokat sajnos nem tudok most). Ezert ebbol keszitenek (jo dragan!)
golyoallo mellenyt is. Az USA hadserege mar evek ota kiserletezik
veluk. Mivel viszont kevesbbe gazdasagos a pok-selyem beszerzese, mint
pl, a selyemhernyo altali selyem, igy mar evek ota azon is torik a
fejuket, hogy hogyan lehetne mestersegesen eloallitani ezt a pok
selymet. A pok selyem, feherjebol all, de hogy milyen aminosavakbol,
azt nem tudnam megmomndani. Ez is valtozhat fajonkent. Alltalaban
foleg glycin-, alanin- es tyrosinbol all es u.n. 'serizin' ragaszto
(szinten feherje) altal van me'g korulveve.

>Ha mikron meretu acelhuzalt lehetne csinalni, es ezekbol vastag
>fonatot osszefonni, gyanitom, sokkal erosebb lenne, mint a tomor, es
>akar sokkal jobb minosegu anyag. Az elvet (talan egyeb okok mellett
>is), hasznlajak pl hidepitesben, amikor tartokoteleket csinalnak
>tobbszoros sodratokbol
Teljesen egyet ertek. Meg az egyeb fonalak, kotelek is igy keszulnek.
Me'g a vekony gyapot fonal (cerna) is tobb gyapot szallbol van
osszefonva. Es a pokhalo fonala is: Hiszen 6 selyem termelo mirigye
van a poknak es az azokbol kilovelt fonalat szepen, gyorsan
osszefonja.

Udv. Istvan

Sziasztok!

Latom a tomorites sokakat erdekel (de ennek a temanak nem a 
coder-en kellene lennie?), hat ime meg egy kerdes:

A tomoritok egyik alapfogasa, hogy az ismetlodo adatokat 
behelyettesitik. Ha csak a kizarolag, illetve foleg allo/mozgo 
kepekkel dolgozo tomoritoket (jpeg, mpeg, stb.) tekintjuk, azok 
figyelembe veszik-e az egymas _alatti_ sorokban levo 
ismetlodeseket?

Remelem vilagos, hogy mit kerdezek: ha van egy egyenletes felulet 
a kepen, akkor az egymas melletti pontok azonos ertekuek. Igen 
am, de az egymas alattiak is! Viszont ezek az adatfolyamban mar 
jo messze vannak egymastol (egy sornyira). De - mivel a sorhossz 
ismert - nem nehez figyelembe venni az ismetlodest. Tehat a 
kerdes, hogy a tomoritok figyelembe veszik-e.

--
Üdv. Viktor
mailto:

>  "A sci-fi filmekben nagyon lazan kezelik a vilagurben uralkodo
> korulmenyeket, meg altalaban, a fizikat stb. Nemely filmet be
>  kellene tiltani, olyan nepbutito. Legkevesebbet akkor veszithetsz,
>  ha a sci-fi filmekbol SEMMIT nem hiszel el. Ez fokozottan ervenyes
>  azokra, amelyek kifejezetten hihetoen probalnak valamit bemeselni
>  (X-atkak es tarsai)."

> hogy doroghet-e egy urhajo motorja hallhatoan az urben? Merthiszen ha
> nincs levego, mi a franckarika rezegne, ami tovabbitja a
hanghullamokat?
> Magyarul a sci-fi filmekben csak azért van hangja az urhajoknak,
> mert hogy nezne ki egy akkora dromedar allat, amint teljes kussban
uszik
> a vilagurben?

csak egy filmet szeretnek ide megemliteni: 2001: Urodusszeia.
Ott igencsak teljes kussban uszik a vilagurben a szpeszkraft, ezert van
az, hogy az x-aktak kozonsege szerint a film egy 'erthetetlen, unalmas
marhasag'.
Azert a sci-fi filmekbol bizonyos dolgokon tenyleg el lehet gondolkozni,
csak igenyesen
kell megvalasztani, hogy mit nez meg az ember.

Udv:
PinkFreud

Udvozlet Mindenkinek!

Az egesz ugy kezdodott, hogy rosszul emlekeztem. Ugy emlekeztem, hogy
kb. fel eve, amikor elkezdett foglalkoztatni az mpeg-es tomorites, es
kiprobaltam a tomorites-kitomoritest akkor az eredeti allomany (wav) allt
vissza. Ez nekem azert tetszett, mert -mint sokunknak- nem all
rendelkezesemre korlatlan wincseszter kapacitas. Neha-neha kapok
kolcson cd-t, amelyekrol a jobb szamokat szerettem volna tomoritve addig
tarolni, amig osszejon annyi amit mar erdemes felirni cd-re. Persze nem
mp3-ban, hanem kibontva, rendes trackkent Aztan elfeledkeztem az
egeszrol, mert azota nemigen kaptam cd-t.
Termeszetesen tudom, hogy a wav file hosszat csak az idotartam hatarozza
meg. A vasarnapi proba elso lepese lett volna a hossz osszehasonlitasa.
Mert ugye, ha a file hossz megegyezik akkor vizsgaltam volna meg bitrol
bitre. Mivel a hossz nem egyezik, ezert az kizarhato, hogy az eredeti file
allt vissza. Persze "beleneztem" a file-okba es azok teljesen maskent neztek
ki.
Bar egy kiserlet nem kiserlet, most mar szerintem kijelenthetjuk, hogy az
mp3-as tomorites veszteseges. Kar.
Elnezest, az elso hozzaszolasomnal feluletes voltam.

granit