tonio irja a 883-as szamban :
>Igaz gepeszmernokkent vegeztem es erre a fajtara jelenleg nincs szuksege a
>Bokros programnak, mert meg elotte tonkretettek az ipart ...
	Kik es hogy tettek tonkre az ipart ? En csak osszeomlastol evekig
megmentegetett muzealis ipertelepeket lattam eddig, lehet, hogy nem teljes
az altalam latott kep ?

Udv, Gabor

Udvozletem innen a tavoli Hungariabol,

Rendszeres Kossuth-radio hallgato vagyok igy volt szerencsem egy valamilyen
doktornovel keszult riportba is belehallgatni (kb ket-harom nappal ezelott).
A doktorno szerint az abortuszok szama az ev folyaman csunyan egyenetlen el-
oszlasu, egy hullam nyar vegen - osz elejen es egy masik hullam tel vegen - 
tavasz elejen -- az okok nyilvanvaloak. Tovabba a doktorno szerint az abor-
tuszok orszagos darabszamaban nem volt statisztikailag ertekelheto merteku
novekedes marcius vege ota. Tekintve hogy a magyar sajtorol vilagnezettol
fuggetlenul eleg rossz velemenyek vannak, ettol meg akarmi lehet.

Talan meg emlekeztek, hogy boldog emleku Antall-kormanyuk az 1990-91-es el-
adhatatlan vajhegyek es a lefolyoba engedett tejtengerek lattan 10000 Ft
verdijat igert minden gazdanak, aki levagja tehenet. Erdekes volt a kovet-
kezmeny: a nyugati orszagreszben megritkultak a tehenek, a keletiben nem
volt lathato valtozas, es a nyugat-magyarorszagi tejfeldolgozo uzemek debre-
ceni es nyiregyhazi gazdasagoktol (meg importbol) beszerzett tejet dolgoz-
tak fel (meg '94-ben latogattam el harom-negy tejipari vallalathoz).

Ez persze csak ugy eszembe jutott.

Kedves Gabor,
koszonom a cikked masolatat, megkaptam.

Van egy-ket peldam. 

Pl. RABA, tudom "voros baro" stb. Ennek ellenere viszonylag jo 
szinvonalu volt a termelese. Nem a kamionokra gondolok, hanem azokra 
a futomuvekre ( Eaton ) elso ill. hatso, melyeket kulfoldre 
szallitottak. Vagy ugyan ezen ceg mas varosanak uzemresze, ahol  
dugattyu-gyartas folyt. Most meg PHARE program kereteben 
"korszerusitik".

Danuvia Szerszamgyar. Europa hiru szerszamgyarto ceg volt. Most meg a 
privatizalas soran kiarusitasra kerult. A meroszobalya fejlett 
MITUTOYO rendszerrel volt ellatva. 

Szamtalan cukorgyar peldajat is felhozhatnam. Privatizacio cimen 
kulfoldi elemiszeres tarsasag megvette es a korszerunek szamitott 
berendezeseket kiszallitotta kulfoldre, az itthoni csarnokokat 
raktarnak hasznaljak. Ha figyelmesen vasarolsz cukrot Magyarorszagon, 
akkor feltunik, hogy a volt es mukodott 16-18 cukorgyar kozul csak 
kevesen maradtak meg. Hal Isten keresztapam meg hazai cukorgyar 
utan kapja a nyugdijat. Egyebkent ez egy kisfaluban mukodo ceg. Az 
aramot sajat maga allitja elo nyugati berendezessel. A gozturbinabol 
kijovo faradt gozt hasznaljak fel a cukorkeszites technologiajahoz 
ill. a lakossagi futes kielegitesere. Aramban meg az EDASZ ( Eszak 
Dunantuli AramSzolgaltato )-szal kooperalnak ugyanis kifele is 
dolgoznak a rendszerre. Szerintem ez is fejlett.

A szentgotthardi Opelrol: Jo, hogy csillog villog, de miert olyan 
nagy a munkasvandorlas. Ha jo mernoki otleted van, akkor az kimegy 
kulfoldre, ott "magukeva" teszik s utana mint kulfoldi eloirast ( az 
utolso pontig kidolgozottan ) visszakapod. Mernokok kozepszintu 
feladatokra vannak alkalmazva. Nem kreativ munkakor. Igaz ezert jo 
fizetest kaphatnak, ha kibirjak.

Egy gyarban kulonben sem azt kell nezni, hogy milyenek a gepek (ujak, 
regiek), hanem azt amit tudnak. Megint egy pelda:

Egyik gyarban dolgoztam nyari gyakorlaton. Ottani szemlelodesemkor 
lattam bizonyos felre nem ertheto tablakat a gepeken. Nevezetesen a 
nemet koncentracios taborok tablajat, tehat nem uj gepek. Igen am, de 
mindegyik CNC vezerlessel es a legkorszerubb adagolo micsodakkal 
felszerelve. Az ottaniak meseltek, megvettek a regi gepeket es egybol 
megrendeltek a felujitasat, korszerusiteset. Igy az ujnak 1/4 araba 
kerult. Szerszamgepesek tudjak, minel regebbi ontesu a gepvaz annal 
jobb, mert nincs szamottevo vetemedese mar. Az uj gepekkel felveszi a 
versenyt egy felujitott regi. Azert mert valami kinezetre nem uj az 
meg nem lehet jo??? (Nagymamam 86 eves de meg mindig jobban, 
takarekosabban foz mint barmelyik fiatal vagy kozepidos asszony.)

Abban igazad van hogy vannak piszkos munkahelyek. Itt barmennyire is 
uj es fejlett a geppark a technologia miatt fel ev utan ra sem lehet 
ismerni. A latogatok ilyenkor megrokonyodnek. Intezetunk vett egy-ket 
ilyen gepet a kiarusitas ala kerult cegektol, egy heti munkaval 
letakaritottuk oket. Most csillognak-villognak es 0.001 mm- es 
pontossaggal dolgoznak. Akik jonnek hazzank vendegek csodaljak milyen 
modon tudunk ilyen fejlett berendezesekhez jutni.

Nem tudom mi a foglalkozasod, de remelem nem a kinezet utan iteled 
meg 
a gyarak korszeruseget. Igy a kohaszati uzemek, kovacs uzemek, banyak 
hamar "leromlanak". 

Egy utolso pelda, banya tarna vegigjarasa.Tatabanya kozeleben volt 
szerncsem 400 m melyen levo szenmezoben "boklasznom". Kivancsi voltam 
minden reszre, mert azelottig meg nem jartam ilyen helyen. Elotte 
nemreg volt Pecsen egy szerencsetlenseg, igy rogton a biztonsagi 
dolgok felol erdeklodtem. Latogatokent is teljes felszerelest kaptam. 
Szemelyi vedocsomagbol, eletmento eszkozokbol es egy kartyabol allt. 
Amikor a kashoz leptunk csak ezzel a kartyaval tudtunk belepni. A 
tarnaban lepodtem meg eloszor, mikor egy kisebb fele vasuti 
palyaudvarra emlekezteto kep fogadott. Itt megint csak a kartya volt 
a kulcs. Legzsilip, kartya, 150-200 gyaloglas, megint kartya es igy 
tovabb. Ezek a diszpecserrel voltak osszekottetesben, ha valami baj 
van akkor tudjak ki hol tartozkodik a fold alatt, es mennyien vannak 
ott. Sujtolegkor nagy a nyomas es a ho ami terjed a vagatokban. Igy 
minden meghatarozott szakaszon iporkas hordokban elhelyezett tobb 
szaz kobmeternyi viz van a plafonon 50 meter hosszban. Ha jon a 
nyomas vagy ho ezek a hordok szetrobbannak vagy elegnek es a viz 
lezudul. Csokkenti a hot es a nyomas erejet jelentos mertekben. Nem 
korszeru? mert csak a fizikat es a lelemenyesseget hasznalja ki. 
Egyebkent a fejto rendszerukrol csak annyit, hogy lezeres 
iranyvezerlessel van/volt ellatva. Igy ket oldalrol vegzett 
frontfejteskor is talalkoztak a gepek a vegen.(Ezt egypar ceg meg 
hidepiteskor sem tudta elerni.)Itt nem a korszeru csillogo dolgokra 
van szukseg, henem megbizhato es minden korulmenyek kozott mukodokre.
Megboldogult nagyapam meselte a haborurol, hogy a nemetek precizios 
dolgai nem birtak elviselni a hideget, a sarat, a korulmenyeket igy 
egymas utan doglottek be, mig a lenezett orosz technika mukodott.

Nem akarom hosszura fogni, de nem biztos, hogy a kulfoldi cegek mind 
korszeruek, mert egy mezei latogatonak csak a kirakatot mutatjak meg. 
Itt is ott is vannak fejlett es lerobbant cegek. Egy ceget fejlesz-
teni nem azt jelenti, hogy lerohasztjuk es esetleg ujbol kezdjuk 
epiteni, hanem folyamatosan vezetjuk be az uj technikat/technologiat 
az emberek megtartasaval es nem elbocsatasaval.Voltal mar 
munkanelkuli, amikor egy nap feloltozol munkaba indulni es utkozben 
jon ra nincs mar ra szukseg. Szerintem igy nem lehet korszerusiteni.
A kozgazdasagtanban tanultam, hogy a termelo ipar az amely egy orszag
gazdasagi helyzetet javithatja. A keresekedo, bankar, biztositos, 
kozgazdasz nem hoz letre uj erteket, csak a penz masodlagos elsztasat 
vegzi el. Jelen helyzetben ugy latom ezekre van szukseg es nem gepesz-
es egyeb mernokokre. 

Szivesen olvasnam mas mernokok reagalasat is.

Tisztelettel:    tonio

P.S. Ma meg nem kaptam HIX-et, de Gabor biztatasara elkuldon a SZALON-
ba is. Neki mar ma, azaz majus 12-en d.e. elkuldtem.

Tetszett a Te es a tobbiek Marx-rol szolo irasa -- epp ideje, hogy
"tortenelmi perspektivaba" keruljon. Viszont, ugy tudom, tevedsz avval kap-
csolatban, hogy Karl-Marx-Stadt me'g e ne'ven letezik. Chemnitz lett megint
(amit NEM Martin Chemnitz-rol neveztek el, aki Martin Luther balkeze volt).
Ugyancsak nincs meg Berlinben a Marx-Engels-Platz, de a volt Nyugat-Berlin-
ben van egy Marx-Platz (ahogy volt is Ebert polgarmestersege ota).

	F. Miki

Voros Miklos irja Replika cikkeben (Szalon #883)

>A gazdasagi es szocialis, a muveltsegi es vegzettsegi
>kulonbsegek menten kialakulnak dominans es alarendelt hasznalatok es
>ertelmezesek.  Az ezek kozott zajlo konfliktusok es egyeztetesek a hegemon
>szerepu kulturak folyamatos atertekeleset idezik elo.  Mindezek kovetkezteben
>ujabb es ujabb ertelmezo kozossegek jonnek letre, melyek a kulturak
>skizmogeneziset eredmenyeznek, ha a kulonbozo szintu legitim politikai
>autoritasoknak nem volna homogenizalo es egysegesito kepessege.
	Nem tulzas egy kicsit a dominans kultura egysegesedesi folyamatat
csak a "politikai autoritasoknak" betudni ? Vegyunk csak egy peldat, mondjuk
a nyelvet. A nyelvjarasok eltunesehez elegendo csupan a radio, amelybol
altalaban "sztenderd" kultura omlik. Ez olyan helyekre is elviszi (peldaul)
az "eloirt" kiejtesi format, amely nyelvileg zartabb kozosseg volt azelott.
Egy generacio es a nyelvjaras eltunik. A bretonok sajat nyelvuk elveszteset
nagy mertekben a radionak tudjak be, amely korabban teljesen elzart helyeken
is a francia nyelvet terjesztette. Ot evszazad alatt nem tudtak "mely
Bretagne"-t, breton bretonnante-ot elfranciasitani, a radio es a "kulfoldon"
(Parizsban :-) ) valo munkavallalas 5 evtized alatt elvegezte.
	Szerintem a kultura egysegesedese es szubkulturakka valasa sokkal
termeszetesebb folyamat: dominans kultura alakul ki, mert az embereknek egyutt
kell elniuk es kell egy "kozos nevezo" de kisebb kozossegek ezen belul be-
rendezik a sajat szubkulturajukat, amikor maguk kozott vannak.
	Nagyon fontos kerdesnek tartom, hogy egy korabban elzart kultura,
amely egy "nagy" dominans kultura hatasa ala kerul, mennyire kepes sajat
ertekeit ervenyre juttatni a befogadonal. Ez nekunk veresen komoly kerdes,
hiszen most alakul ki az "osszeuropai" kultura, ami minket bekaphat nyom
nelkul. Az informacios forradalom (az Internet, amin ez a level megy !)
kulturak eddig peldatlan keveredeset valositja meg, a kozos nevezo szukseg-
keppen letrejon, hol vagyunk abban mi ? (a mai valasz : gondosan elzarva
a HIX-en, de holnap ?)

Udv, Gabor

Kedves Eva,

Nemsokara hosszabban is valaszolok a historizmusrol es prezentizmusrol szolo
valaszleveledre.  Addig is, ugy gondoltam, elkuldom ezt a gondolatsort, mert
vannak benne olyan gondolatok is, melyek a temankat erintik.  Ezt a levelet
Nemenyinek irtam a Forumba, az egyes szam masodik szemely ra vonatkozik.

				  * * *

Mar egy ideje gondolkodom, hogy milyen kontextusokban merult mar fel az a
terminus, amire oly gyakran hivatkozol.  Ugy tunik, hogy a gerincesseg es
kovetkezetesseg receptje szamodra a kettos merce, a szituacioetika es egyeb
kontextusfuggo kognitiv vagy moralis itelet elkerulese.  Arra lennek nagyon
is kivancsi, hogy te hogyan csinalod.

     Abban az orszagban, melyben hosszabb vagy rovidebb ideig tartozkodunk,
kettos jogelv ervenyesul.  Az egyik a szokasjog, a "common law", mely minden
aktualis, a birosag ele kerulo esetet precendensek lancolataba agyazva itel
meg.  Vagyis a multba tekintve a jogi esetnek egy genealogiajat probalja meg
letrehozni es aszerint iteli meg az esetet.  A masik a kodifikalt jog, a
"statutory law", mely a nemet tipusu jogrendszernek megfeleloen elore probal
definialni jogi eseteket, tehat eloirja, hogy bizonyos esetekben mit szabad
vagy nem szabad megtenni.

    A torvenyi eloirasok vilaga altalaban totalis intezmenyekhez kotodik,
legyen az egyhaz vagy allami burokracia.  Az egyhaz es az allam kotelezove
tesz olyan magatartasszabalyokat, melyek bizonyos emberi kozossegek moralis
intuiciojabol vagy jogi erzekenysegebol fakadnak.  A szokasjog viszont annak
a sajatos jogi erzekenysegnek a tovabbelese, mely szerint semmilyen esemenyt
sem lehet elore definialni, csak egy egymassal konzisztens esemenysor egy
tagjakent.  Vilagos, hogy a gyakorlatban (lasd "jogalkalmazas", vagyis a jog
ertelmezese, adaptalasa) a ketfajta jogelv egyszerre ervenyesul, egyik sem
helyettesiti a masikat.

    Az allitasom a kovetkezo:  a szituacioetika es a precedensjog alkalmazasa
homolog.  Mindketto kontextusfuggoen itelkezik, mindketto egy adott esemeny
vagy gyakorlat leginkabb meggyozo ertekelesere es ertelmezesere torekszik.
Vagyis a szituacioetika csipobol elvetese az angolszasz joggyakorlat fontos
tartopilleret is implicite kiutne.  Nos, mivel ez csak egy gondolatkiserlet,
arra lennek kivancsi, hogy te hogyan definialod a "szituacioetikat" es milyen
peldakat tudsz felhozni ra, amelyek nem homologok a precedensjog evezredes
gyakorlataval.

Mindenjot,
Miklos.

Ui. Bocsanat az ismetlesert, de ez is mutatja, hogy egy szovegnek lehet tobb
    szovegkornyezete is.

Molnar Miklos velem ellentetben ugy gondolja, hogy a funkcionariusok
szelesebb retege elt sokkal-sokkal jobban mint az atlagember. Azt hiszem,
hogy a Nyugathoz hasonlitva meg mindig sokkal kevesebb volt a differencia az
atlagember es a legfobb funkcionariusok kozott. Van itt egy jo ismerosom, aki
meg nem is a legesleggazdabbak koze szamit. Mindossze (!) felmillio dollart
keres evente. Nem hiszem, hogy tul sok funkcionarius elt olyan jol mint o.
Kulonben Kornai Janosnak is hasonlo a velemenye (lasd a *Szocialista
rendszer* cimu nemregen magyarul is megjelent konyvet).

Aztan egy masik levelkeben:

>Az autok az en szemem nem azert csipik, mert Kiskunfelegyhazan olyan
>szemelyes megrendelesre gyartott csodat lattam a kocsma elott, amit meg
>Parizs XVI. keruleteben sem lattam soha... Legalabb valamiben elorebb
>tartunk.(
>(
>De. Mi lett volna, ha a penz egy arra illdomos resze visszaforog a
>gazdasagba?
>Jo gazda modjara? A mai magyar ujgazdag (es ebbol eredendoen ujkapitalista)
>reteg osszetetele ezt nem teszi lehetove.
>

Miklos, en ezt nem ertem. Persze, hogy ennek a penznek nagy resze "visszaforog
 a gazdasagba." Hiszen ezek a pasasok koltekeznek mint a felorultek. Hazakat
epitenek, ruhakat, cipoket, es igy tovabb, vesznek garmadaval. Na meg aztan
az a kiskunfelegyhazi kocsit is meg kellett venni valahol, vagy Magyarorszagon
 vagy kulfoldon, venni. Az elobbi esetben mind az elado es az allam keresett
rajta (AFA), a masodik esetben pedig mindossze az allam keresett a vasarlason
(gondolom a vam meglehetosen magas ilyenfajta luxus kocsira).

Balogh Eva

Pinter Karolynal jobban en sem tudnam meghatarozni mindezt:

>En is ugy erzem, hogy az europai joleti allam modellje
>gazdasagilag egyre kevesbe versenykepes az azsiaiakkal szemben. Itt gondolok
>tobbek kozott az egyre rovidebb munkaidore, az eloregedo tarsadalmakra, az
>egyre bovulo es dragulo egeszsegugyi szolgaltatasokra, a gazdasag egyre
>kisebb munkaeroigenyere, amely annyira nyilvanvalo, hogy gyakorlatilag
minden
>kozgazdasagi iskola tenykent fogadja el a munkanelkuliseg szukseges, sot
>kivanatos voltat. Lehet, hogy pesszimistanak tartotok, de szerintem Europa
es
>Amerika egyetlen szerencseje az, hogy akkora fo'rja van, amit meg egy ideig
>nem lehet behozni (kutatas-fejlesztes-kepzes, csucstechnologia, nagy
>vasarloereju piac), illetve nem sok orszagnak van realis eselye arra, hogy
>behozza ezt a fo'rt. Hosszabb tavon viszont komoly gondokat latok, de errol
>inkabb legkozelebb, illetve mas velemenyek tukreben.


Es most hadd fuzzek valamit mindehhez, a magyar gazdasag egyszeruen nem
hasonlithato a fejlett nyugati orszagok gazdasagahoz. Magyarorszag, a tobbi
kelet-europai orszagokkal egyetemben, elmaradott. Tobb mint fele a
gazdasagnak meg mindig allami kezben van es az allami vallalatok nagy resze ne
m eletkepes. A bankok, mint ahogy az utobbi idokben allandoan halljuk, meg
mindig nincsenek privat kezben. Az egy fore juto GDP $3,300 volt 1993-ban.
Hasonlitsuk ezt ossze peldaul Hollandiaval: az egy fore eso GDP ott $20,710.
Vagy Franciaorszaggal: $22,360. De meg Nagy-Brittaniaban is $17,970. (Hadd
tegyem hozza, hogy a mi statisztikaink meg mindig jobbak mint a cseheke, a
lengyeleke, vagy a szlovakoke. Nem beszelve Romaniarol, Bulgariarol es
Albaniarol. De addig amig nem sikerul feltornaszni magunkat gazdasagilag, a
lakossag oriasi tobbsege bizony csak szgenyesen fog elni. A baj az, hogy a
magyarok allandoan nyugati mercevel merik sajat helyzetuket. De ez irrealis!
Tobbet kell termelni, tobbet kell eladni, es akkor majd az eletszinvonal is
javulni fog. Ami ma Magyaroszagon van az nem valami kapitalista
korsag--inkabb meg mindig az utolso 40 ev gazdasagi strukturajabol fakado
elmaradottsag. Kelet Europa mindig a Nyugat mogott kullogott, de azert nem
ennyire! Aztan adjuk mindehhez az adossagainkat es akkor valoban siralmas
latvany all a szemeink elott. Szerintem evtizedekbe fog kerulni mire be
fogjuk tudni hozni ezt a kiesest. Addig ellenben nem vezethetunk be
olyanfajta joleti allamot mint az Nyugat Europaban divik es meggyozodesem
szerint ott is halalra van itelve.

Balogh Eva

Kovacs Zoltan erdeklodik arrol, hogy honnet jott a HIX-en az a hir, hogy az
abortuszok szama otszor nagyobb ma mint marcius 12-e elott. Egy kis detektiv
munkaval a kovetkezokre talaltam.

Elso emlitese a Forumon tortent, aprilis 20-an. Az iras cime: "Abort
(ujsaghir)." Felado: Pelionisz Andras. Szoveg: "Bokros-Suranyi kurzus ota
abortusz otszorosere ugrott." Aprilis 26-an Pellionisz megismetelte ezt a
kitetelt a Forumon. De megint forras megjelolese nelkul. Majus 8-an
Pellionisz ujra irt egy hosszabb tiradat, aminek a cime "Balogh Eva fokozza
az osztaly(zat) harcot" volt. Ebben 12 pontban foglalta ossze buneimet. A
tizedik ez volt: "vedelmebe veszi [marmint en] azt a Suranyi-Bokros
gazdasagpolitikat,
amelynek hatasara az addig is szinte peldatlanul allo magzatgyilkos-
sagi orulet OTSZOROSERE (!) emelkedett."

Szoval nekem ugy tetszik, hogy Pellionisz Andras az egyetlen forrasunk erre a
hirre. Van egy "shareware" programom--Hunter~--amit megkertem, hogy szedje
ossze azokat az irasokat, amiben a szo "abortusz," vagy a szo "otszor"
elofordul. Mindossze a fentiekkel allt elo. A *Hirmondo*-ban volt egy kis
hirecske majus 5-en, ami mindossze a kovetkezoket mondta: "Az ellenzek tovabb
biralta a torvenycsomagot.  Varga Istvan (MDF) az
inditvanyt negativ nepesedespolitikai csomagnak nevezte, mivel az a
gyermekek utani adokedvezmeny megszuntetesevel, a csaladi potlek, a
gyes, a gyed megvonasaval tovabb noveli az abortuszok szamat, igy a
lakossag elozetes becslesek szerint 2040-re 8 milliora csokken."

Balogh Eva

Mon Ami, Gabor (Paller),

A kultura nem egyszeruen bizonyos diszkret jelensegek halmaza, mint ahogyan
azt nehany termeszettudomanyos gondolkodasu tarsadalomtudos szeretne latni. 
A kultura resze a jelensegek ertelmezese is, mely hosszabb-rovidebb idore
kialakulo, egymasnak gyakran ellentmondo ertelmezesi kozossegek termeke.
Ebbol az kovetkezik, hogy ugyanazokat a jelensegeket tobbfelekeppen lehet
ertelmezni, a McDonald's nem ugyanaz Moszkvaban, mint Malaysiaban, autot
vezetni mas erzes Nebraskaban, mint Parizsban, a Forumba irni mast jelent
szamomra, mint mondjuk Pellionisz szamara.

    Ahhoz, hogy ezeket a fenti jelensegparokat egy valamilyen szempontbol
homogen csoportba soroljuk, ertelmezesi kozosseget kell definialnunk, ami
politikai tett.  Nyilvanvalo, hogy ez a "politika" szonak egy szelesebb koru
alkalmazasa, mint az a hetkoznapi kommunkiacioban megszokott.  De amikor te
"eloirt" kiejtesi formarol irsz, akkor is tulajdonkeppen egy politikai
autoritas (az egyszeruseg kedveert: "radio") tevekenysegerol szamolsz be.
Amit te "sztenderd" kulturanak neveztel, azt en a Replika-cikkben "hegemon"
kulturanak neveztem.  Franciaorszag jo pelda, Eugene Weber konyveben konnyen
utananezhetsz, hogy a francia nemzet politikai kozossegenek letrehozasa a
"nemzeti nyelv" nehezkes elterjesztesen keresztul milyen hosszu, me'g ma is
tarto folyamat.

    A "szubkultura" fogalmarol annyit, hogy az nem "alkultura", hanem inkabb
"ellenkultura" (szubverziv), amennyiben a hegemon kulturalis jelensegek sajat
hasznalatu atertelmezeset, ironikus eljatszasat-eloadasat ertjuk alatta.  A
szubkulturak "berendezese" tehat sohasem a kulso kornyezet zarojelbe tetelet
jelenti, a szubkulturak a hegemon kulturakhoz kepest, gyakran azokkal szemben
jonnek letre.

    Amikor az "Europa" diskurzusrol es a regionalizmusrol irsz, akkor is
kulonbozo szintu politikai autoritasok homogenizalo torekveseirol irsz, ami
csak alatamasztja, amit en irtam.  Annyit irnek kiegeszitesul, hogy szerintem
a Dallas sorozat vetitese, az 1201-es ET ajanlas elfogadtatasa, vagy a Mormon
egyhaz megjelenese onmagaban nem jelenti egy "nemzeti kultura" veget, hiszen
ezeknek a jelensegeknek, eloirasoknak es gyakorlatoknak sokfele ertelmezese
lehetseges, a helyi kontextusoktol fuggoen.  A "nemzeti kultura" kulonbozo
erintett politikai autoritasok vizioitol fuggoen szamos modon ertelmezheto
ujra, a Dallas nezese vagy a vallasi tolerancia szerves resze lehet a magyar
kulturanak.

Adios, amigo,
Miklos.

Nemeth Andras irta:

> U.I. Az NDK-ban volt egy Karl-Marx-Stadt nevu varos. Ha jol tudom, az
> egyesitett Nemetorszagban meg mindig van egy Karl-Marx-Stadt nevu varos.

En ugy tudom, hogy az NDK letuntevel gyorsan vissza lett keresztelve az eredeti
Chemnitz nevre.

Anto'ny Gyuri