Uj Magyarorszag, VII. evf 11.sz., 1997 Januar 14., Kedd, 1. es 9. oldal
MSZP: Lejaratni a jobboldalt
Szocialista dolgozat a valasztasokig kovetendo strategiarol
Uj Magyarorszag dokumentum
Szerkesztosegunk birtokaba jutott tegnap a Magyar Szocialista Partnak
az a dokumentuma, amelyet vezeto testuletuk az uj esztendo elso
napjaiban vitatott meg. Az elemzes, a megallapitasok mogott megbujo
ertekrend es politikai szandek onmagaban is tanulsagos. A
dokumentumot valtoztatas nelkul, teljes terjedelmeben kozoljuk.
"Az MSZP szavazotaborat harom retegre lehet bontani: mag, gyuru es
periferia. A teljes tabort az 1994-es
orszaggyulesikepviselo-valasztason a partra szavazok adjak. A maghoz
azokat lehet sorolni, akik mar 1190-ben, majd 1994-ben is az MSZP-re
szavaztak. Ok csaknem a teljes tabor felet alkotjak. A maghoz
tartozok a legidosebbek, atlagos eletkoruk 53 ev. A gyuruben levoke
49 ev, a periferiaban pedig a legfiatalabbak, az atlagosan 42 eves
valasztopolgarok helyezkednek el. A periferia alacsonyabban
iskolazott, mint a mag, illetve a gyuru. A mag foglalkozasi
megoszlasa reprezentalja az egesz szavazotaboret, a gyuruben
altalaban tobb az ertelmiseg es a vezeto beosztasu, mig a periferian
inkabb a fizikai munkasok helyezkednek el. A volt MSZMP-tagok aranya
kivulrol befele haladva no: a periferiaban atlagosan 13 szazalek, a
magban 40 szazalek. A harom reteg eltero mertekben kotodik a
parthoz. A legintenzivebben a mag, melyre az ideologiai es erzelmi
azonosulas a jellemzo.
A 98-as kampanyban elsosorban erre a retegre kell tamaszkodni, hiszen
e csoportnal szamitasba sem johet, hogy mas partra adjak voksukat.
Reprezentativ felmeresek alapjan viszonylag jol korulhatarolhato, hogy
az orszag mely reszein elnek a maghoz tartozo emberek (elsosorban a
fovaros es annak egykori munkasmozgalmi negyedei, valamint
Borsod-Abauj-Zemplen, Nograd, es Szabolcs, ezeken belul is a regi
ipari nagyvarosok).
Javasolhato, hogy a part vezetoi, illetve nepszeru kepviseloi
kampanyukat ezekre a tersegekre koncentraljak, hiszen ezzel esetleg
boviteni lehet a mag letszamat, kicsi a sikertelenseg veszelye. A
gyuruhoz tartozok hatarozottan allnak ki az MSZP mellett, am
dontesuket nagyban befolyasoljak az aktualpolitikai dontesek. E reteg
szavazataiert kemenyen meg kell kuzdeni, esetleg szamitani lehet a
mag tagjainak meggyozesere, rahatasara. Hagyni kell, hogy
kialakuljon az emberek egymas kozti kommunikacioja, ennek alaphangjat
azonban meg kell alapozni (elektronikus media, irott sajto). A
leggyengebb a periferian tartozkodok elkotelezettsege, azonban ezt a
reteget talan a legkonnyebb befolyasolni.
Nekik nincs kialakult politikai "iranytujuk", amely eligazitana oket a
valasztasi kampany partdompingjeben. Az ehhez a reteghez tartozok
donto tobbsege, valamint csaladtagjaik a letminimumon elnek, ezert az
1997-es ev masodik feleben hozando kozerzetjavito intezkedeseknek
elsosorban oket kell megcelozniuk. Igy szamukra 1998 kozepere, a
valasztasok idopontjara erezhetove valik nemi pozitiv iranyu
elmozdulas. Szamitani kell azonban arra, hogy mindennek ellenere ebben
a retegben elofordulhat az "ugy sincs jobb" ideologiaja alapjan
leadott szavazat. A magtol kifele haladva kevesbe fegyelmezettek a
szavazotabor tagjai. Jelentos a kulonbseg a harom reteg kozott akkor
is, ha csak a harminceveseket, illetve az idosebbeket tekintjuk, hogy
ezaltal mersekeljuk a csoportok eltero atlageletkorabol adodo zavaro
hatast.
Azok, akik a politikai szituaciotol fuggetlenul kotelesseguknek erzik
a reszvetelt, igen gyakran sztereotip modon szavaznak, ugy gondoljak,
hogy barmilyenek is legyenek a kovetelmenyek, szamukra csak egyetlen
part valasztasa lehetseges. Az MSZP szamara kedvezo ez a valasztoi
attitud, mivel ezekre a voksokra minden korulmenyek kozott szamithat.
A masikfajta valasztoi attitud a partok kozotti keresest, a helyi
optimum megtalalasat tuzte ki celul. A szavazonak ebben az esetben
hatarozott politikai celja van, ez jellemzo az MSZP gyurujere is. A
harmadik attitud a hangulat kerdese. Ez altalaban a fiatalokra es az
alacsony tarsadalmi statusuak nagy reszere hat, oket lehet a
kampannyal a leginkabb befolyasolni.
Sajnos, a megnovekedett MSZP-tabor mar korantsem olyan fegyelmezett,
mint a korabbi volt. Az MSZP felkeresere az egyik kozvelemeny-kutato
ceg kerdoiveket toltetett ki a valasztopolgarokkal, amelyben
kulonbozo vonasokat, jellemzoket soroltunk fel, az embereknek pedig
az MSZP-re, illetve az ellenzeki partokra nezve. Megallapithato, hogy
az MSZP-szavazok a pozitiv tulajdonsagok mindegyiket jellemzonek
tartottak sajat partjukra. Meglepo viszont, hogy az ellenzeki partok
sajat taboranak milyen kis hanyada gondolta ervenyesulni ugyanezen
pozitivumokat sajat partjara. Meg az a kerdes is felmerulhet, hogy ha
igy all a dolog, egyaltalan miert voksolnak ezek a szavazok e
partokra. Az MSZP-szavazok nagy hanyada van meggyozodve arrol, hogy
az egyes pozitiv vonasok egyedul sajat partjukra jellemzoek.
Pozitiv tujaldonsagok
MSZP Ellenzek
Egyseges 73 34
Szocialisan erzekeny 74 39
Felkeszult politikusokbol all 83 35
Higgadtan, megfontoltan politizal 81 31
Jok a gazdasagi elkepzelesei 72 38
Pozitiv tujaldonsagok osszesen 4,5 2,1
> ---------------------------------------------------------------------------
Negativ tulajdonsagok
Csak sajat erdekeit nezi 7 18
Felelotlenul igerget 5 12
Nincs hatarozott elkepzelese 8 11
Vezetoi sajat zsebukre dolgoznak 6 17
Nem beszel az emberek nyelven 3 6
Negativ vonasok osszesen 0,3 0,8
> ---------------------------------------------------------------------------
Abbol kell kiindulni, hogy az MSZP 1998-ban is megnyeri a
valasztasokat, ezert addig kell vegrehajtani az atalakulashoz
kapcsolodo kellemetlen lepeseket. A szocialistak altal rendelt
komoly felmeresek szerint a szocialistak tarsadalmi bazisa es
tamogatottsaga ismet novekszik, igy asz MSZP hosszu tavon is
meghatarozo ero marad Magyarorszagon. A termeszetes konfliktusok
ellenere is stabil a koalicio helyzete, a tarsadalomban novekszik a
koalicio elfogadottsaga. A koalicios szerzodesnek a kormanyprogramra
vonatkozo resze vegrehajtasi aranya eleri a 70 szazalekot.
A szocialistaknak arra kell torekedniuk, hogy a politikai vitakban a
jovoben szemelyek es csoportok helyett strategiak es koncepciok
utkozzenek. Az MSZP es az ellenzek viszonya az utobbi idoben nem
valtozott lenyegesen, ugyanakkor a koalicios partokat eltero jellegu
kapcsolatok fuzik az egyes ellenzeki erokhoz (pl.\ SZDSZ-Fidesz). Az
ellenzek tagado-konfrontativ, nem programalkoto-offenziv magatartast
tanusit. Tanulsagos, hogy a polgari szovetseg jeloltje a negyedik
helyen vegzett Ujpalotan.
Kulon kell hangsulyozni a Fidesznek teendo politikai gesztusok
fontossagat, egy esetleges partszovetseg letrehozasanak lehetoseget,
hiszen a jelen helyzetben egyre nepszerubbe valo part konnyen lehet a
merleg nyelve a 98-as valasztasok utan. Az is tobb, mint valoszinu,
hogy a jelenlegi partnerekkel a Fidesz nem bir ki meg egy valasztasi
ciklust ellenzekben. Ha a koalicionak sikerul meggatolnia a Fidesznek
a tobbi ellenzeki parttal torteno osszefogasat, egyertelmuve teheti a
kormanykoaliciot levaltani kepes politikai alternativa hianyat.
Az MSZP vezetoinek komolyan el kellene gondolkozniuk azon, hogyan
lehetne ujjaeleszteni a Fidesz es az SZDSZ egyuttmukodeset, egy
esetleges leberalis alternativat, ami ismet kozel allhatna a
szocialdemokrata MSZP-hez. Velemenyunk szerint 1997 elejetol
folyamatosan es egyertelmuen hangoztatni kell a jobboldal
radikalizalodasat, valasztasi eselytelenseget. Az MSZP-nek tehat ki
kell tartania az 1994-ben megteremtett, s nem kis reszben az ellenzek
"segitsegenek" koszonhetoen sikeresen mukodo kommunikacios strategiaja
mellett.
Ezen anyag is erre a "kommunikacios haboruskodasra" kivan epiteni.
Azt kell erzekeltetni a valasztokkal, hogy nincs alternativaja a
koalicionak. A jobboldal folyamatosan szelsoseges iranyba csuszik, a
polgari erok szetforgacsolodtak, tehat nincs ellenzeki part, amely
kormanykepes politikai erot tudhat maga mogott. A kis partok -
elsosorban az MDF es az MDNP - nem meghatarozo erok, "szabad szemmel
alig lathatok".
Giczy Gyorgy elkepzelese a jobboldal teljes osszefogasarol a mai
viszonyok kozott vagyalomnak tekintheto. Az elnoki tisztert folyo
harc azonban egyenlore nem fog partszakadashoz vezetni, hiszen a
parlamenti frankcioban a Latorcai-Isepy politikai vonal tamogatoi
vannak tobbsegben.
Giczy Gyorgy valoszinuleg nem tudna egy, a legkisebb letszamu, 15 fos
parlamenti frakciot felallitani. Am megfelelo befolyas gyakorlasa
utan a KDNP es az MDF sorsara juthat, ezert mindenkeppen megerne
bizonyos mertekig befolyasolni, lehetoseg szerint novelni a KDNP-n
beluli ellenteteket (a decemberi kuldottgyules utan, az esemenyek
ismereteben esetlegesen kulon strategiaban fogunk e parttal
foglalkozni).
Ezen lepesek megtetele utan a jobboldal nem torhet at 1998-ban. Az
1998-as valasztasok gyozelmi eselyei az MSZP, a Fidesz es az FKGP.
Utobbi meglehetosen konnyen tamadhato a folyamatos belso ellentetek,
eloretoto lobbyerdekek es a diktatorikus belso vezetes miatt. A
parton belul tobben palyaznak az elnoki posztra, igy ha a megfelelo
csoportoknak megfelelo idoben valamilyen formaban tamogatast
nyujtunk, konnyen elofordulhat, hogy a kisgazdak mar nem a mai
vezetoi garnituraval indulnak neki 1998-nak. Feltetlenul figyelmet
erdemelnek annak a vizsgalatnak az anyagai, melyek szerint a magyar
valasztopolgarok 47 szazaleka a bal-jobb skalan kozepen helyezkedik
el. Csupan 15 szazaleka definialja magat jobb- es 38 szazaleka
baloldalinak.
Egyertelmuen megallapithato, hogy az MSZP szavazotaboranak tagjai
fogekonyak a politikai elet tortenesevel kapcsolatban. A politikai
tajekozottsag es a politika iranti erdeklodes tekinteteben egyarant
kiemelkedik a parlamenti partok szavazotaborai kozul. A tamogatasi
kor bovulesevel ez a jellemzo nem valtozik, a kedvezo aranyok
megmaradnak. Mindezekbol kovetkezik a teny, hogy az MSZP-szavazok
politikai ismeretszintje joval magasabb, mint az ellenzeki szavazoke,
es egy hajszalnyival meghaladja az SZDSZ-hiveketis. Erdemes
megvizsgalni, hogy az MSZP-szavazok milyen okbol adjak voksaikat e
partra.1994-ben a szavazok harom, egymastol jol elkulonitheto okbol
szavaztak az MSZP-re.
1.\ konnyebb megelhetes iranti vagy,
2.\ hatalomvallalas igenye,
3. a part vezetoi iranti bizalom.
Az 1.\ pont az 1998-as valasztasokon mar nem lehet adu, hiszen az MSZP
kormanyzasa idejen nem volt jellenzo az eletszinvonal javulasa azoknal
a retegeknel, melyekre az MSZP minden korulmenyek kozott szamit.
Tehat ehelyett egyertelmuve kell tenni, hogy ez a kormany (itt kulon
hangsulyt kell kapnia az MSZP-s miniszterek nagy teljesitmenyeinek,
eredmenyeiknek) felvallalta azokat az intezkedeseket, melyekrol
tudta, hogy nepszerutlenek, es a tarsadalom szeles retegeinek
ellenallasaba utkoznek.
Ra kell mutatni arra, hogy ez a vezetes csak az orszag hosszu tavu
erdekeire volt tekintettel, igy a kovetkezo generacio biztos jovojet
alapozta meg. Ehhez a propagandahoz1997-ben, de legkesobb 1998
elejen valos tenyeken alapulo eredmenyeket kell produkalni,
olyanokat, amelyeknek eredmenyeit a lakossag rovid idon belul
erzekeli is. Enelkul a kampany alaptetelei kerdojelezodhetnek meg.
A legutobbi elnoksegi uleseken elfogadott iranyelvek alapjan
egyertelmuve valt, hogy az MSZP kampanyat arra kell epiteni, hogy a
kormany minden nehez, nepszerutlen intezkedest igyekezett meglepni az
1994-1998-as idoszak alatt, igy az 1998-2002 kozotti ciklusban mar a
gazdasag novekedesenek gyorsitasara es az eletszinvonal javitasara
van lehetoseg. A kezdeti nehezsegek tehat megalapoztak a
zokkenomentes fejlodes utjat.
A 2.\ pontban megfogalmazottak helyett a hangsulyt a hatalomban
szerzett tapasztalatra kell helyezni. Arra, hogy az orszag mai
vezetoi rutinosan iranyitanak. Utalni lehet arra is, hogy 1994 ota
nem volt komolyabb sztrajk, hiszen a kormany figyel a tarsadalomra es
annak minden rezdulesere reagal. Az orszag vezetoi a nep szolgai.
A 3.\ pont egy nehez kerdest vet fel.1994-ben tiszta volt az MSZP-n
beluli erovonal, jol lathato volt, hogy kik tartoznak a part
kremjehez. Ma azonban ez maskepp van. Nyilvanvalova valt, hogy az
MSZP vezetovaltasra szorul, es nem lehet latni az utodokat. Ha az
elnokseg vagy a valasztmany ugy dont, hogy meg kell ujitani a vezetoi
garniturat, akkor eloretorhetnek a masodik vonalbeli, 40-50 eves
generacio tagjai. Ha a part ebben az iranyba kivan elmozdulni, akkor
ezt a lepest mielobb, meg 1997 elso feleben meg kell tennie.
Erdekesen alakulnak a kormannyal, illetve a legnagyobb ellenzeki
parttal szemben tamasztott elvarasok, illetve egyes fontos feladatok
megoldasanak szazalekos aranyai.
Kiemelkedo, hogy a valasztok szerint az alabbi kerdesekben
egyertelmuen biznak a kormany mielobbi lepeseiben, es innen is varjak
azokat.
> ---------------------------------------------------------------------------
KORMANY % FKGP %
Korrupcio felszamolasa 12 10
Kulso adossagallomany csokkentese 51 45
Gazdasagi novekedes beinditasa 45 39
Adok csokkentese 48 46
Munkanelkuliseg csokkentese 71 61
Inflacio megfekezese 43 40
> ---------------------------------------------------------------------------
Ugyanakkor sajnos latni kell azt is, hogy bizonyos kerdesekben a
valasztok elfordultak a kormanytol, es a hathatos segitseget, a
megoldast a kisgazdakban latjak. Ezert kulonosen nagy hangsulyt kell
fektetni az alabbi problemak megoldasara, illetve a megoldasra
iranyulo erofeszitesek propagalasara.
> ---------------------------------------------------------------------------
KORMANY % FKGP %
Kozbiztonsag javitasa 21 34
Mezogazdasag helyzetenek javitasa 24 39
Rossz privatizacios dontesek 26 51
felulvizsgalasa
Kornyezetvedelem 10 18
> ---------------------------------------------------------------------------
A felsorolt ot problemabol nehanyra a partvezetoknek, illetve a kormany
tagjainak sikerult nyilvanosan propagalniuk allaspontjaikat, am ez nem
minden esetben valtott ki pozitiv reakciokat (peldaul elkesett mezogazdasagi
torvenytervezet, Tocsik-ugy). A kozbiztonsag javitasanak erdekeben a
fokapitanyok menesztesevel a kormany mindent megtett, a tovabbiakban az
ez ugyben nyilatkozoknak ra kellett mutatniuk arra, hogy a szervezett
bunozes ellen nagyon nehez harcolni, ez nalunk, fejlettebb orszagokban sem
sikerul maradektalanul. Ennek ellenere a kormanynak minden lehetseges
forumon el kell itelni a bunozest, es torekedni kell arra, hogy a kesobb
beiktatando uj rendorsegi vezetok legkisebb sekerei is maradektalanul
a nyilvanossag ele keruljenek.
Az FKGP eseteben latni kell, hogy az 1990-es es az 1994-es valasztas
adatainak alapos osszehasonlitasa utan egyertelmuve valik, hogy a
part mintegy 3 szazalekot veszitett listas szavazoibol. Szimpla
propagandafogaskent ertekelheto tehat a partelnokvalasztasokat koveto
nyilatkozatai, mely szerint partja onmagahoz merten is sikert
aratott.
Mindennek ellenere nem szabad elfelejteni, hogy a part megtartotta eredeti
szavazobazisanak tobb, mint a felet, 61 szazalekat.
Az FKGP valasztoinak osszetetele, illetve a kampanyukban valoszinuleg
megcelzott retegek a kovetkezok:
Az eros kotodessel rendelkezo szavazok csoportja, atlagosan 14-15
szazalek. Ha ezt az allando bazist is tagolni kivanjuk, az alabbi
jellemzot allapithatjuk meg: egyforma merteku - kb. 20 szazalek - a
bizalomindex, a feltelezett kepesseg es az erdekek megnyilvanulasa.
Biztosra veheto, hogy mivel a partnak nincsenek budapesti gyokerei, a
velemenyformalo videki ertelmisegre kivannak hatni, illetve oket
kivanjak a part eros kotodessel rendelkezo szavazobazisaban tudni.
Itt kell megjegyeznunk, hogy ez a reteg lelekszamat tekintve
viszonylag nagy ugyan, am kozuluk kerulnek ki a legnagyobb aranyban a
bizonytalanok, illetve azok, akik nem kivannak elmenni szavazni.
Erdemes nyomatekosan hangsulyozni azt, hogy az FKGP-ben minden mas partnal
nagyobb sullyal jelennek meg az erdekalapon kotodo szavazok. A part
biztos valasztoinak taboraban egyertelmuen nagy aranyban jelennek meg
olyan elemek, akik sajat szemelyes ambiciojuk, celjaik erdekeben
csapodtak hozza. A konzekvens, de eros kotodessel nem rendelkezo
szavazok, az iment emlitett erdekszavazok teszik ki a partra adando
voksok harmadat (korulbelul 29-31 szazalek). A szimpatizansok a
szavazok korulbelul 40 szazalekat teszik ki, ezert a bazis kozel sem
mutatkozik olyan stabilnak, mint a partvezetes beallitja, hiszen a
szimpatizansok kozel fele ingatag voksolo. A partelnok egyes
nyilatkozatai utan jelentos partelhagyasok tortentek. Ezek kozul 33
szazalek az MSZP-hez, 20 szazalek az SZDSZ-hez, 15 szazalek pedig a
KDNP-hez "ment at".
Felmerve az FKGP szavazobazisat, megallapithato, hogy a partelnok
kedvenc retorikaival ellentetben ez a part nem ideologiai vagy
hagyomanyos alapokon all, hanem az erdekervenyesites alapjain, hiszen
ezek orientacioja miatt vonzo egyes szavazoretegek koreben. A
tovabbiakban tehat varhato, hogy az FKGP ezen retegigenyeknek kivan
megfelelni, annak erdekeben, hogy stabilizalja szavazobazisat.
--------------------------------
Kommentarok a BLA-bol:
Ugyes hamisitvanynak, osszeollozott szovegnek nevezte Kosane
Kovacs Magda, az MSZP ugyvezeto alelnoke egy tegnapi
sajtobeszelgetesen azt az allitolag a szocialistak valasztasig
terjedo kommunikacios strategiajarol szolo dokumentumot, melyet az
Uj Magyarorszag tegnap kozolt, es amelyet mi is ismertettunk.^*
Kosane elmondta: az anyagban szereplo kozvelemeny-kutatas a Szonda
Ipsos 1994-es adatait kozli, es a dolgozatot MSZP-s politikusok
nyilatkozataibol vagtak ossze. A szoveg egy resze nyilvanvaloan nem
a parton belul keszult, hanem feltehetoen kulso szerzotol
szarmazik. Az MSZP ugyvezeto alelnoke a tortenteket a politikai
alvilag muvenek tartja. Janosi Gyorgy alelnok ugy veli, hogy az
anyag keszitoje az MSZP-n es a koalicion kivul keresendo. A part
nem ker helyreigazitast a laptol. A radio Kronikajanak nyilatkozva
Franka Tibor, az Uj Magyarorszag foszerkesztoje elmondta: "nem volt
okunk ketelkedni abban, hogy az anyag valahol irodott". Szerinte a
szovegben olyan adatok szerepelnek, amelyeket egy ellenzeki "nem tudna
kitalalni". A dolgozat valodisagarol az egyik ellenzeki part vezeto
szemelyisege biztositotta a lapot, s a dokumentum olyan reszleteket
tartalmaz, amelyekrol az MSZP elismerte: a part egyes vezetoinek
tulajdonithatok (Magyar Hirlap: Altanulmany... 5.o.).
* [Sajnos, nem teljes terjedelemben. O'.T.]
Az Uj Magyarorszagban (A szocialistak... 1.,4.) tobben is nyilatkoznak
a dokumentumrol. Csintalan Sandor cafolja, hogy az az MSZP
politikusai irtak volna. Az SZDSZ nem kivanja kommentalni az ugyet.
Pongracz Tibor (MDF) szerint ez olyan elemzes, "mint amikor valaki
futyul a sotetben, hogy batoritsa onmagat". Az MDF elnoksegi tagja
szerint az irasmu cime az is lehetne: "Hogyan verjuk at az
embereket?" Posze Lajos (FKGP) szerint az egesz anyagra jellemzo
egyfajta bolsevik mentalitas, amely kesztetes mas partok (FKGP,
Fidesz, KDNP) belugyeibe valo beavatkozasra. Giczy Gyorgy (KDNP)
ramutat: a KDNP eleteben e dokumentum donteseinek kovetkezmenyeit mar
korabban is megtapasztaltak. A part radikalizalodasarol, jobbra
tolodasarol akkor kezdtek hangosabban beszelni, amikor Kovacs Laszlo
kulugyminiszter hatarrevizios elkepzelesekkel vadolta ot meg. A
forgatokonyv a legkonkretabban szol a KDNP tisztujitasat koveto kulon
strategiarol, amelynek az ellentetek tovabbi novelese a celja. A
pereskedok ennek a forgatokonyvnek valtak tudatosan vagy ontudatlanul
eszkozeive. Ader Janos (Fidesz) kifejtette: ha a dolgozat hiteles -
es nemely megallapitasa ezt latszik igazolni -, akkor eleg
egyertelmuen leleplezodott az MSZP Janus-arcu politikai taktikaja.
Egyik oldalon sajtoszabadsagrol beszel, masik oldalon a media altali
durva manipulaciot reszesiti elonyben. Pusztai Erzsebet (MDNP)
szerint az anyagbol az derul ki, hogy az MSZP kommunikacios
strategiaja manipulacios strategia, kimerul abban, hogy a Fideszt
mikent sikerulhet meggatolni az ellenzeki szovetseg letrehozasaban,
hogyan kell befolyast gyakorolni a KDNP-re, es mikent kell
viszonyulni az FKGP-hez.
|
