Kedves Korosi druszam,

 az altalam emlitett cikk regebbi, nem a mostani Economist-okbol valo. Fel
eve akadt a kezembe, es mar akkor se volt friss. Egy hosszu, 30-40 oldalas
tanulmany volt Kelet-Europarol. Csinaltam rola fenymasolatot, de sajnos
az MIT-n hagytam, es itt Svedorszagban az intezetben csak matematikai folyo-
iratok vannak a konyvtarban. Lehet, hogy rosszul emlekszem, de nekem az az
ertekeles nagyon lehangolonak tunt. Talan Szabo Zoli baratomnnak, akinek
szinten megmutattam a cikket, jobb a memoriaja, es ki tud segiteni.

 Nem allitottam, hogy olyan kaosz lenne odahaza, ami diktaturaert kialtana.
(Ellenkezojet se.) Csak azon toprengtem, hogy amig a gazdasagi felgyogyulas
hosszabb tavunak tunik, mint egy parlment mandatuma, esetleg erdemes lenne
egy olyan befolyasos gazdasagi iranyitot valasztani, akinek nem 4 evre szol
a mandatuma. Nota bene a regi Romaban nemcsak kaosz idejen valasztottak
diktatort, hanem pl. olyankor is, amikor nagyon rossz volt a termes es
Gorogorszagbol vagy Egyiptombol kenyszerultek buzat hozatni: a szetosztast
diktatorra biztak, es nem a szokasos burokraciara, tartva annak ineffektivita-
satol.

 Az en szememben a kormanynak adando rendkivuli jogok valsaghelyzet eseten
nem hasonlitanak jobban a romai diktatura intezmenyere, mint a modern diktatu-
rak. A regi Romaban sem az ugyeletes konzul avanzsalt diktatorra, hanem a
szenatus valasztott egy uj embert az uj funkciora. Nem arrol van szo, hogy
szivugyem lenne a regi Romat minel pontosabban masolni, hanem hogy ha a konzul
vagy a kormany lep elo diktatorra, annak vannak bizonyos karos mellekhatasai.

 Egyebkent oromhir szamomra, hogy nem csokkent a magyar GDP -ezzel legalabb
reszben valaszoltal Cser Ferenc aggalyaira.

					Tiszteletteljes udvozlettel,

						Hetyei Gabor

Jaj de kar, hogy Brezna's mar nincs koreinkben, o elmagyarazna alaposan.
Igy, hogy o nincs, velem kell beernetek. Szoval:

A MEDIUM TOBBESSZAMA MEDIA.

Kovetkezeskeppen
a) nincs olyan szo, hogy media'k,
b) a media fonevhez tobbesszamban ragozott ige illik.

Irgumburgum,
           Eiben Guszti

Gyorshir Magyarorszagrol:

Bekescsabai valasztasok:

A jogosultak 34%-a ment el szavazni az allva maradt 3 jeloltre:

	SzDSz:	36%
	MSzP:	28%
	MDF:	24%

(nem tudom, hogy hova lett 12% ... -ts)

Gyors ertekeles az MDF reszerol:

"A kis valasztokorzetben szuletett eredmenybol nem lehet az egesz orszagra
vonatkoztathato kovetkezteteseket levonni."


(Ha valaki nem tudna: a deli megyekben (Bekes, Csongrad) volt a legnagyobb
aranyu az MDF sikere 2 evvel ezelott, jelenleg is egy lemondott MDF-s kepviselo
helyeert folyt a kuzdelem. Az MDF-s jelolt, Kadar Bela, egyertelmuen a
legnepszerubb miniszterek kozze tartozik. -ts)


Ta'las Sa'ndor

Par adalek az alkotmany, a koztarsasagi elnok es a parlament viszonyahoz:

(Forras: szerett ocsikem, aki a mult heten vizsgazott alkotmanyjogbol a
jogi karon, s igy eleg friss tudassal rendelkezik, melyet a vizsga folyaman
az alkotmanyjogi tanszekvezeto (Kukorelli) tovabbcsiszolt..   ;-)   )


A kepviselok 1/5-e inditvanyozhatja a napirendretuzeset a koztarsasagi
elnok esetleges alkotmanysertese feletti vitanak. (ez meg lesz)

A kepviselok 2/3-anak kell tamogatnia az inditvanyt, hogy az alkotmanybirosag
targyalja az ugyet. (ez nem valoszinu)

Egyebkent az alkotmanybirosag korabbi dontese egyertelmu:
(ez az, amire az AB szovivoje is hivatkozott)

A koztarsasagi elnoknek jogaban all onallo politikai dontest hoznia, ha
veszelyeztetve latja a demokraciat. Ilyen dontes lehet a sokat emlegett
'parlament feloszlatasa', de ilyen dontes lehet a felmentes megtagadasa is.
Az, hogy az elnok mit tekint a demokracia sulyos veszelyeztetesenek, az
egyedul rajta mulik, s igy nehezen tamadhato.

(Egyebkent az eredeti terv egy nemet tipusu teljesen gyenge elnok volt,
de nemi megfogalmazasi pontatlansagok "megerositettek" az elnoki hatalmat.
Egyebkent hasonlo fogalmazasi okok tettek lehetove az igazsagugyminiszternek,
hogy a torveny szerint azon birakat nevezhesse ki megyei vezetoknek,
  ... akiket tamogat a megyei birokozgyules....  a 'tobbsege' kimaradt a
torvenybol, s igy jogi alapon nem tamadhato az, amikor a 100 szavazatot
kapott jelolttel szemben a 20 szavazatot kapott jelolt kerult kinevezesre.)


Az MDF legujabb trukje pedig, amirol a HIRMONDO is beszamol, a parlament
egyszeru tobbseges hatarozata, mely kimondja a koztarsasagi elnok
alkotmanyserteset, minden jogi alapot nelkuloz. Alkotmanysertest csak az
alkotmanybirosag mondhat ki, a parlament nem. Persze ezt ok is tudjak,
oda is tettek utana, hogy egy ilyen hatarozat elfogadasanak egyeb jogi
kovetkezmenyei nincsenek. Szoval kb. annyit er, mintha az Aranytetu
torzskozonsege mondta volna ki.


Szoval ugy tunik, hogy patetikus horgesen kivul nem tud semmit sem elerni
az MDF, s ra lesznek kenyszerulve arra, hogy a mediatorvenyt a parlament ele
vigyek.  Igaz, a torveny ketharmados, s igy kenytelenek lesznek targyalni az
ellenzekkel, ami viszont visszalepest jelentene az osszel meghirdetett
Konya-fele 'mostantol csak az erosebb kutya ugat' politikahoz kepest.
De, ha sikerul elfogadni a torvenyt, akkor mind Hankiss, mind Gombar
automatikusan lemond posztjarol. Kerdes, hogy Magyar _Demokrata_ Forum
miert nem eleve ezt az utat probalta jarni.

Ta'las Sa'ndor

Kedves SZALON olvasok!

Ugyan a mai napi politikai hirek is erdekesek, de hadd ragadjak ki a
HIRMONDO 3.063-os szamabol egy kis idezetet:

>Andrasfalvy Bertalan a "fektelen liberalizmusrol" (MH)
>
>Francia es magyar teologusok tartottak eloadasokat a vallasi turelem es
>a keresztenyi egyetemesseg jegyeben szombaton a budai varbeli
>Corvinaeumban.
>
>Nem igaz, hogy eroszakos eszkozokkel teremtette meg a kereszteny allamot
>Szent Istvan kiralyunk - allitotta bevezeto eloadasaban Andrasfalvy
>Bertalan muvelodesi es kozoktatasi miniszter.  Tolerans felfogasat
>bizonyitjak fianak, Imre hercegnek szant intelmei.  E kereszteny
>erkolcsi ertekrendszert azonban bizonyos erok a miniszter szerint
>szisztematikusan szetvertek.
>
>Ezt az artalmas tevekenyseget nem helyes a marxizmus negyveneves
>uralmanak tulajdonitani, s ez a rombolas nem is ert egyelore veget.   A
>"fektelen liberalizmus", a nemzeti es kereszteny hagyomanyokat tagado es
>megcsufolo "antitradicionalizmus", antiklerikalizmus es materializmus a
>haboru elotti evekben is hatott, es erkolcsi vakuumot teremtett.
>Korabban is erzekelheto volt a nemzetfogyatkozast eloidezo korlatlan
>nemi szabadossag es a csecsemogyilkos abortuszok gyakorlata.  S
>kovetkezeskeppen nem eleg, hogy eltuntek a marxizmus tanszekek tablai az
>egyetemekrol, mert a marxizmusnak, ennek a "tudomanytalan kompilacionak"
>a gyokerei elevenek a rendszervaltozas utan is.
>
>Hozzafuzte: a Nyugat tarsadalma sem boldogabb, mint a magyar, csak az
>anyagi gazdagsag a liberalis rombolas negativ hatasait nemileg elfedi.
>Most viszont adodik egy nagy "chance" az egyseges kereszteny Europa
>megteremtesere.  A kereszteny moralitashoz valo visszateresre kulonosen
>nagy eselye van Kozep-Europanak, s benne termeszetesen elsosorban
>Magyarorszagnak, mert a "fektelen liberalizmus" negativ hatasait a boren
>megszenvedte Kozep-Europa.  Ezert egy kereszteny allammodellre hazanknak
>jobb eselyei vannak, mint a Nyugatnak.  Mi a Szent Istvan-i allam
>eszmeihez terunk vissza - velekedett a miniszter.

Mondjatok meg: mi ez? Khomeini Iranjat akarjak Europa cimen megvalositani?
A Szent Istvan-i allam akkor, az evezred fordulojan tenyleg korszeru es ha-
lado volt. Ebben szinte minden tortenesz, akit olvastam egyetert. Abban is,
hogy az uj eszmeket csakis eroszakkal lehetett ervenyesiteni. Miert baj ez?
Miert kell az akkori vezetest a mai mercevel megitelni? De engedjetek meg:
azota 1000 ev eltelt! A keresztenyseg tortenetenek akkor volt a felideje!
Azota az emberi ismeretek mennyisege meghatvanyozodott es a laza emberi
konglomeratumbol szorosan osszezart, iszonyatos surusegu tomeg lett. Hova
lettek a renaisance eszmei, ha ma kereszteny Europarol almodoznak mertekado
politikusok? Hova lett az 1848-as forradalom egyik fo eszmei eredmenye: az
allam es az egyhaz szetvalasztasa, a seculartizacio!?

A masik kerdes: ugy tudom, hogy a marxizmus olyan tavol all a liberalizmus-
tol, mint Mako Jeruzsalemtol. Mi ez az ujabb konfuzus itelet: minden rossz a-
lapja a liberalizmus!?

Ezekb{l kovetkezik a 3. kerdes: tortent-e igazan rendszervaltas, vagy csak
az aktualis szimbolumot (es a hozza tartozo "uralkodo" ideologiat) valtott
az aktualisan uralmon levo ertelmiseg (nem feltetlen legertelmesebb) resze?

Kiakadt erzesekkel, de tisztelettel:  Cser Ferenc

Kedves (Szabo') Ka'lma'n:

Biztos, hogy az akade'mikusok nem az optima'lis pe'nzoszto' ke'pesse'gu~k miatt
lettek azok. Valo'ja'ban nem is nagyon osztanak, e's me'g leginka'bb az OTKA
az, ahol igen.

A dolog azonban elo"bb kezdo"dik. Az elso" ke'rde's, szu~kse'g van-e ezekre a
kutato'inte'zetekre, e's ilyen szerkezetben van-e szu~kse'g ra'juk. Ez
egya'ltala'n nem biztos. Most u'gy tu"nik, nagy va'ltoza'sokra nincs mo'd.
Pedig lehet, hogy alapveto"en a't kellene alakulnia az akade'miai
inte'zetha'lo'zatnak - pl. re'szben termelo" va'llalatokka', re'szben
alkalmazott kutato' inte'zme'nyekke', re'szben pedig egyetemme'. De a
politikusok minden e'rdemi va'ltoza'sto'l irto'znak, a most ko~ro~zo~tt
felso"oktata'si to~rve'ny-tervezet pl. gyakorlatilag kiza'rja, hogy az
akade'miai inte'zetek ba'zisa'n le'trejo~jjo~n egy egyetem (pedig 3 e've a
Vila'gbank most le'tezo" egyetemek kutata'si szi'nvonal(talansa'g)a'to'l
elszo~rnyedt szake'rto"i pl. ezt javasolta'k, e's erre ele'g sok pe'nzt
kaphatott volna az orsza'g a Vila'gbankto'l, illetve ahhoz kapcsolo'dva
re'szben ingyen. E's azt nehe'z tagadni, hogy Magyarorsza'gon szu~kse'g lenne
to~bb egyetemi fe'ro"helyre is. De a korma'ny ezt nem akarta.

Va'ltoztatni viszont musza'j, mert egyre kevesebb a ko~zponti pe'nz, ide'n ma'r
abszolu't e'rte'kben is. (Inte'zetu~nk pl. ide'n a be'ralap 10%-a't kitevo"
be'remele'si elo"ira'nyzat fedezete't kapta meg - legala'bb 20%-ra tervezett
infla'cio' mellett - viszont ugyanakkor a ko~ltse'gvete'si ta'mogata'sunkbo'l
elvontak 5 millio' Ft-ot, i'gy az egyenleg -700ezer.) Tudtommal az Akade'mia
elhata'rozta, hogy a ko~zeljo~vo"ben a Kutato'inte'zeti Tana'ccsal (az Inte'-
zetek ke'pviselo"ivel) egyu~ttmu"ko~dve felu~lvizsga'lja az inte'zetha'lo'zatot.
Az Akade'mia azt ke'ri, hogy az Inte'zetek ezt kutato'i e'rtekezleteken is
ta'rgyalja'k meg.

Teha't van ve'gre valami mozga's az akade'miai ha'lo'zatban, a'mba'r a
pe'nzhia'nyt is figyelembe ve've, ke'rde'ses, mire van leheto"se'g.

Annak ideje'n, amikor me'g u'gy ne'zett ki, lehet szo' e'rdemi va'ltoza'sokro'l
is, a TDDSZ Akade'miai Va'lasztma'nya'ban ele'g sokat foglalkoztunk a
finanszi'roza'ssal is (88-90). E'n ugyan elso"sorban az Inte'zeten belu~l
teve'kenykedtem (IT meg hasonlo'k), de aze'rt figyeltem, mi to~rte'nik ott, e's
egy ido"ben e'n ja'rtam a va'lasztma'nyi u~le'sekre is. Javaslataink ugyan
- ha jo'l sejtem - leginka'bb a szeme'tkosa'rban ko~to~ttek ki, viszont ennek
kapcsa'n viszonylag pontosan felme'rtu~k az Akade'mia pe'nzu~gyeit. Az
akade'miai inte'zetek ko~zt hagyoma'nyosan alig volt pe'nza'tcsoportosi'ta's.
A ko~ltse'gvete'sto"l kapott pe'nzt szinte a'llando' szerkezetben adta tova'bb
az Akade'mia az inte'zeteknek; nagy si'ra'sok uta'n voltak eseti ingadoza'sok,
de to~bbnyire hamar visszaa'lltak a kora'bbi ara'nyok. Legnagyobb elte're'sek
az SzBK megalakula'sa, ill. a KFKI egyes akcio'i miatt voltak voltak. Ez
u~gyben egye'bke'nt nem az akade'mikusok, hanem a fo"titka'r e's az o"
magassa'gos hivatala do~nto~tt, akade'mikusoknak legfeljebb si'rni volt joga,
amit esetleg inka'bb figyelembe vettek, mint ma's fo~ldi halando'e't.

Az elosztott pe'nzek szerkezete'n az OTKA sem va'ltoztatott sokat. Az OTKA
te'nyleges pe'nzu~gyi hata'sa az volt, hogy az akade'miai inte'zetek kevesebb
pe'nzt kaptak, mert az OTKA'-t az Akade'mia pe'nze'bo"l szaki'totta'k ki, de nem
csak akade'miai kutato'k kaptak belo"le. Az Akade'mia'n belu~li inte'zeteknek
adott OTKA pe'nzek szerkezete azonban nagyon szorosan korrela'lt az
inte'zme'nyek ko~ltse'gvete'se'vel. Ami aze'rt nem tu'l meglepo", mert az OTKA
szakbizottsa'gok explicit vagy implicit pe'nzkeretet kaptak.

Nem Te vagy az elso" terme'szettudo's, aki lelkesedik az OTKA'-e'rt. Ma'r
sokakto'l hallottam, hogy ez sok viszonylag fiatalabb kutato'nak nyu'jtott
leheto"se'get e'rdemi munka'ra. Ez azonban sza'momra a fentiek ismerete'ben
ezen Inte'zetek megmerevedett belso" e'lete't mino"si'ti: a fiatalabbak nem
merte'k felemelni a szavukat, nem harcoltak a jogaike'rt. Az OTKA
valo'szi'nu"leg ezen va'ltoztatott, ez azonban nem pe'nzu~gyi ke'rde's, a
kutata'si pe'nzek, leheto"se'gek Inte'zeten belu~li u'jraeloszta'sa't olcso'bb
lett volna ne'mileg megalapozottabb belso" do~nte'shozatallal elinte'zni,
mint az OTKA'-n keresztu~l, csak eze'rt a kutato'knak ugyanu'gy harcolniuk
kellett volna jogaike'rt, ahogy mi harcoltunk a ta'rs.tud. inte'zetekben.

A dologban egye'bke'nt az a lege'rdekesebb, hogy az OTKA pe'nz felett az
Akade'mia (esetleg, mint a ko~zgazdasa'gtudoma'nyina'l, nem akade'mikus a'ltal
vezetett) szakbizottsa'ga do~nto~tt. Ke'rtek ugyan opponensi ve'leme'nyeket a
tervezetekro"l, de semmi nem ko~telezte o"ket arra, hogy azokat figyelembe
is vegye'k. Teha't ha sza'modra az OTKA a vonzo' pe'lda, akkor valo'szi'nu"leg
nem azzal van bajod, hogy az akade'mikusok osztja'k a pe'nzt. Egye'bke'nt nem
tudom, ma Magyarorsza'gon ki oszthatna' megalapozottabban a tudoma'nyos
pe'nzeket, mint az Akade'mia. A pe'nzu~gyminiszte'rium ugyan szi'vesen maga'ra
va'llalna' a dolgot, de atto'l mentsen meg a jo'isten. E's azt aligha
ne'pszavaza'ssal kell eldo~nteni, hogy ki tudna' eredme'nyesen haszna'lni a
kutata'si pe'nzt. E's hia'ba hozol to~rve'nyt arro'l, hogy csak tehetse'ges
ember kaphat pe'nzt, hogy csak olyan kutata'sra fordi'thato', ami eredme'nyes
lesz, a dolog terme'szete'bo"l kifolyo'lag a dolognak ez a re'sze i'rott
malaszt marad. Azt persze elleno"rizni kell, mire ko~ltik a pe'nzt, de ez
elvben most is megvan.

Amennyire tudom ma's orsza'gokban is do~nto" szava van a kutata'si pa'lya'zatok
elbi'ra'la'sa'ban, a pe'nzoszta'sban a(z esetleg ma'r kio~regedett) tudo'soknak.
Nem tudok olyan orsza'gro'l, ahol az OTKA szeru" pe'nzeket pl. egy parlamenti
ke'pviselo"kbo"l a'llo' bizottsa'g osztogatna' a saja't hata'sko~re'ben.
E's azt is nehezen tudom elke'pzelni, hogy mondjuk a sve'd korma'ny tudoma'ny-
finanszi'roza'sra sza'nt pe'nzeinek sorsa'ro'l ku~lfo~ldiek do~ntene'nek.
Szake'rteni lehet, de do~nteni aligha. A'mba'r lehet, szege'nyes a fanta'zia'm.
(Az Euro'pai U'nio'ban persze ma'r re'szben Bru~sszel osztja a pe'nzeket, de az
egy ma's u~gy. E's le'nyege'ben Bru~sszel is tudo'sokat ke'r meg erre.)

Az egye'bke'nt su'lyos hiba lenne, ha a kutata'si pe'nzeket csak pa'lya'zatokkal
osztogatna'k. Mindenke'pp szu~kse'g van inte'zme'nyfinanszi'roza'sra is az
infrastruktu'ra (ko~nyvta'rak, a megle'vo" laborok, berendeze'sek mu"ko~de'se,
stb.) fenntarta'sa, a pa'lyakezdo"k ta'mogata'sa'ra, stb. Itt csak az a
ke'rde's, hogy mi a jo' ara'nya az inte'zme'nyfinanszi'roza'snak e's a
pa'lya'zatnak, de ez meg szinte biztos, hogy tudoma'nya'ganke'nt va'ltozik.

            Ko"ro~si Ga'bor

Ko"ro~si Ga'bor Chilerol nyujtott kepe (SZALON 68. sz.) kiegeszitesre szorul.

Ga'bor irja:
>Persze, Chile viszonylag sikeres volt. A to~bbi latin-amerikaihoz ke'pest.

Mert mihez kene inkabb viszonyitani ?  Adottsagaiban, szokasaiban, kulturajaban
Chile egy latin-amerikai orszag (lsd. Wynia 1990 tortenelmi attekinteset arrol,
hogy ez mivel is jar).  Ha a fejlodo orszagokhoz altalaban akarod
viszonyitani, ajanlom az Economist 1989. szeptember 23-i szamat, amibol ugy
tunik, hogy altalaban is eleg sikeres volt.  Azota meg a relativ helyzete
tovabb javult, lsd. kesobb.

>Ilyen alapon Magyarorsza'g is sikeres, az is volt. A to~bbi exszocialista
>orsza'ghoz ke'pest. De aze'rt Pinochet nagyon dra'ga mulatsa'g volt a chilei
>polga'roknak. Nem csak embere'letben - ezt tala'n most nem kell re'szletezni -,

Miert ne ?

>hanem gazdasa'gilag is. Mert a Pinochetnek su'go' chicagoi fijju'g
>kise'rletezgettek a ta'rsadalommal. Elo"szo~r (le'nyege'ben re-)privatiza'ltak,
>ne'mi korrekcio'kkal. (Azoknak a volt tulajdona't, akik nem tetszettek a
>hatalmon levo"knek, inka'bb megbi'zhato'bbaknak adta'k. E'rtsd: katonatisztekne
k
>vagy rokonaiknak.)

Erre szeretnek egy forrasmegjelolest latni.  Az en tudomasom szerint a chilei
diktatura kulonbozott pl. a fulop-szigetekitol ahol a diktator haverjai voltak
a fo haszonelvezok, vagy a thaifoldi "iranyitott" demokraciatol ahol a hadsereg
maga uzleti vallalkozasok tulajdonosa.

>Ezeknek a privatiza'lt va'llalatoknak a jelento"s re'sze a
>70-es e'vek ve'ge'n cso"dbe ment. Jo' re'szu~ket u'jra a'llamosi'tani kellett,
>hogy megmentse'k o"ket, e's velu~k egyu~tt a chilei gazdasa'got is az
>o~sszeomla'sto'l.

Mennyi az a "jelentos" es "jo" resz ?  Forras ?  Az Economist (1987) szerint
a problemak fo oka a 70-es evek vegen a tulertekelt peso es a tul gyorsan
vegrehajtott importvamcsokkentes volt.  Nomeg a 80-as recesszio se segitett a
szerkezetvaltas e korai es meg gyonge fazisaban a cserearanyok rontasaval.

>A sza'mla't a lakossa'g a'lta: a cso"do~k miatt bo"du~letes
>munkane'lku~lise'g, a megmentett va'llalatok szana'la'sa miatt hatalmas
>ko~ltse'gvete'si e's fizete'si me'rleg hia'ny, aminek ko~vetkezme'nye ott
>elo"tte soha nem la'tott infla'cio' e's elado'soda's lett.

Konkret adat es forras ?  Szerintem ugyanis az utolso mondat az inflaciot
illetoen nem felel meg a valosagnak, az eladosodast illetoen csak reszben es
emellett reg tulhaladott.
Es mennyi az a "boduletes" munkanelkuliseg ?

Allende uralomrajutasa elott Chile egy fore a vilag masodik legelodosodottabb
orszaga volt (Stallings 1978, p.45).  Allende Nyugat-Europabol es a Szovjet
tomb orszagaibol vett fol uj hiteleket (Ibid. p.178) miutan az USAval
gyakorlatilag megszakadtak a gazdasagi kapcsolatok.  A 70-es evek
gazdasagiranyitasi hibai es a 80-82-es recesszio utan az eladosodas megugrott,
es 87-ben 19 milliard dollar volt az adossagtomeg, meg mindig egy fore a
vilagon az egyik legmagasabb (Economist 1987) .

Mindemellett, az adossagtomeg maga nem sokat jelent.  Illusztraciokent harom
orszag brutto adossaga:  Ausztralia kb. 110 milliard dollar, M.o. kb. 20 (?)
milliard es Romania kb. 1.5 milliard.  Egy fore a sorrend azonos, a nagysagrend
hasonlo, de mond ez valamit is gazdasagi fejlettsegrol, eletszinvonalrol, stb. ?

Az utobbi evek brutto adossagstatisztikai meg mar egyertelmuen pozitiv kepet
mutatnak Chileben: a 85-os 20 milliardhoz kepest mar a 87-es 19 milliard is
jobb volt, 88-ra viszont mar 17 milliard (Economist 1989. junius 10.).

Az inflacio Chileben kozel 30 szazalek volt 1940 es 1970 kozott (Stallings p.
50).  Allende bukasakor 235 szazalek volt, meredeken emelkedett (Stallings p.
191). 500% folott tetozott a puccs utan, de 1977-re mar ketszamjegyu volt
(Economist 1987), es 1981 ota a tortenelmi atlag 30 szazalek alatt maradt
(Economist 1987, 1991).

>Az orsza'g fizete'ske'ptelenne' va'lt.

Az orszag fizeteskeptelen volt amikor Pinochet atvette a hatalmat.

>A gazdasa'gi bajoknak volt ugyan ma's oka is: a
>re'z a'r sze'pen leu~lt, ez o~nmaga'ban is hazava'gta volna Chile't. De sok
>millia'rd dolla'r a privatiza'cio'-cso"d-u'jraa'llamosi'ta'son u'szott el.

Lsd. font.

>Ezuta'n u'j tana'csado'kkal, tisztesse'gesebben u'jra privatiza'ltak. Ez ma'r
>sokkal sikeresebb volt. De aze'rt voltak va'llalatok, amiket a nyolcvanas
>e'vekben is szana'lt az a'llam. A chilei gazdasa'g most jobban mu"ko~dik,
>mint valaha. De a lakossa'g nagyobbik fele'nek kisebb volt Pinochet
>buka'sakor a rea'ljo~vedelme, mint mint majd hu'sz e'vvel kora'bban, a
>hatalomra keru~le'sekor.

Erre megint forras kene.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Allende mestersegesen
folpumpalta mind a foglalkoztatottsagot mind a bereket (Stallings 1978, pp.
170-172), es ez nagy szerepet jatszott abban, hogy a puccs idejere az orszag
mar csodbe jutott.  Ha nem is kovetkezik be a puccs, ez az inflacioval es
kulfoldi hitelekkel finanszirozott eletszinvonalemelkedes nem lett volna
tarthato, amint pl. Peruban nem volt tarthato (Economist 1989 szeptember 23).

Ketsegtelen viszont, hogy az allamhaztartas egyenleget (Economist 1991) a
szocialis infrastruktura (kozoktatas, korhazak, stb.) rovasara erte el
Pinochet, es a megtakaritas magas szintjet a belfoldi eletszinvonal rovasara
(mert az eladosodas miatt kulfoldi toke odzkodott Chiletol) (Economist 1987).
Belfoldi fogyasztas 1987-ben 20%-kal volt a 20 evvel azelotti szint alatt
(Economist 1987).  1988-ban az atlag realber 16%-kal es a minimumber 35-40%-kal
volt a 81-es szint alatt.  Bar a bereket konyortelenul leszoritotta a rezsim,
munkanelkuliseg masfelol aranylag alacsony volt (8% 1987-ben, Economist 1987).

Az eredmeny elsosorban az exportteljesitmenyben mutatkozott (82 ota
kulkereskedelmi tobblet, 89-ben csak 46%-os rezarany a 73-as 82%-hoz kepest)
es a gazdasagi novekedesben (pozitiv 75, 82 es 83 kivetelevel).
1988-ra mar kozmunka es allami lakasepitesi programok kezdodtek es az AFA-t
csokkentette a kormany (valasztasi ev...) (Economist 1988).  Hogy mostanra az
uj kormany mar tobbet kolthet szocialis celokra az reszben a gazdasag
talprallasanak koszonheto (Economist 1991).

>E's Chile technikailag me'g most is fizete'ske'ptelen.

Ez a slusszpoen "technikailag" akar igaz is (forras ?), de gyakorlatilag Chile
Latin Amerika legjobb adosa: adoslevelei 1991 oktobereben a nevertek 90
szazaleka korul csereltek gazdat (Economist 1991) (Kolumbia kb. 80%, Venezuela
kb. 70%, Mexiko kb. 60%, Brazilia kb. 55%, Argentina kb. 40%.).

Az Economist (1990) velemenye az, hogy "The Pinochet regime was oppressive and
often cruel ...  But it left behind an admirably restructured economy, Latin
America's best..."
En a magam reszerol inkabb nekik hiszek, meg Aylwin-nak aki csak annyit
valtoztatott kormanyrakerulese ota, hogy kisse megemelte az adokat es ebbol
fizeti a megemelt szocialis kiadasokat (Economist 1991).

Ha a gazdasagi merleg pozitiv (es Allende orszaglasahoz kepest foleg az), a
politikai ertekeles van hatra.  Az aldozatok szama ismert (kb. 2500 es 500
"eltunt", sajnos erre a forrast, az El Espanol en Australia egyik kb. felevvel
ezelotti szamat, mar eldobtam), akik kozott barki definicioja szerint is voltak
"artatlanok".

Nem eleg azonban csupan azt latni ami tortent: meg kell gondolni mi is volt az
alternativa ?

Ketlem, hogy ha Allende hatalmon marad nem lettek volna aldozatok, mivel Chile
1973-ban mindenkeppen a polgarhaboru szelen allt (Stallings pp. 148-151).
Chilei kollega beszamoloja szerint a Nepi Egyseg mar javaban szervezte a maga
Nemzetkozi Brigadjat es Munkasorseget, es az "osztalyharc elezese" mindket
oldalon tevekenyen folyt.  Spekulalhatunk azon, hogy egy elhuzodo polgarhaboru
jart-e volna tobb aldozattal mint az ismerten brutalis de rovid terror ?  Ha
Allende folul is kerekedett volna, miert pont o lett volna sikeresebb a
szocializmus gyakorlati megvalositasaban mint masok ?

Arra sem lattam meg utalast sem, hogy Pinochet szemely szerint meggazdagodott
volna a sajat rezsime alatt (persze ugy hallottam, hogy elotte se volt
kifejezetten szegeny) vagy hogy szemelyes oromszerzes vegett vegezte volna a
meszarosmunkat.  Igy szerintem Pinochet egy tragikus tortenelmi szemelyiseg,
aki a kisebbik rosszat tudatosan valasztotta hogy elkerulje a nagyobbikat.
Hogy most jol folkavarjam a kedelyeket, ezzel olyanokhoz hasonlithato mint
Franco, Kadar es Jaruzelski.

Ma Magyarorszag is jobban allna, ha a szocialista kiserletet 1948-ban egy a
Pinochetehez hasonlo puccsal meg lehetett volna elozni, es nekunk minden
szempontbol tobbe kerult a szocializmussal valo kiserletezgetes mint Chilenek.

Irodalomjegyzek:
Economist (1987) junius 20.  76-77. old.
Economist (1988) augusztus 6., 64. old.
Economist (1989) junius 10., 73. old.
Economist (1989) szeptember 23. The Third World Survey.
Economist (1990) marcius 17., 15. old.
Economist (1991) oktober 19., 21-24. old.
Stallings (1978) Class Conflict and Economic Development in Chile, 1958-1973. St
anford UP.
Wynia (1990) The Politics of Latin American Development,  Cambridge UP.


Anto'ny Gyuri