Hello Hix,

kedd, 27 október 1998, -kor írt üzenet:

HH> Az elv azon alapul, hogy amikor megfelelo ideig egyszerre ket hangot szolal
tatnak
HH> meg, akkor keletkezik plusz ket hang. Az egyik az eredetiek osszege a masik
 a
HH> kulonbsege.

En is olvastam rola vmelyik (stereo, vagy hifi piac) lapban. Ez a
levego nonlinearis viselkedeset hasznalja ki.
Az otlet szerintem jo, de meg nem tudok semmi mast rola.

Pa:Magic

Sziasztok!

Nekem is beindult a fantaziam a cikkre :-) Jo par linket lehet talalni  a temah
oz
kapcsolodoan, ha rakerestek a "hypersonic sound" -ra pl az Altavistaval (HSS
technology). Az ATC honlapja: http://www.atcsd.com , reszletesebb info a
http://www.atcsd.com/HTML/about.html cimen.
Eredeti az otlet, es legalabb olyan regi mint a hagyomanyos hangsugarzasi elv, 
csak
eddig meglapult a fiokokban (akarcsak az uj ion-hajtomu elve a raketatechnologi
aban
-- lasd Internetto).
Elobb azt gondoltam, hogy vege a hangdobozoknak. Aztan olvastam, hogy az eddigi
kiserletek alapjan kb csak ugy szol mint egy AM taskaradio, melyhangok nuku.
Ilyen szempontbol a plazma-sugarzohoz hasonlit, azzal a kulonbseggel, hogy a pl
azma
nem annyira iranyitott mint a HSS, es egyelore messze jobban szol (idealis
o:ncsillapitas - felbontas- : a "membran" a levego sulyaval azonos).
Egyebkent kivancsi vagyok, hogyan fognak eloallitani kello teljesitmenyu melyha
ngot
HSS-sel, es hogy az ehhez szukseges teljesitmeny az ultrahang-tartomanyban menn
yire
lesz karos az egeszsegre.
Azt is erdekes lenne tudni, hogy a keksz nagysagu hangforras mogott hany mazsa
berendezes kell legyen. Meg az ara sem biztos hogy kisebb lesz mint a mostani
dobozoke, szerintem. Ugyhogy, amig nem szol ugy mint egy B&W Nautilus, JMLab Ut
opia
vagy egy Martin Logan Statement egy REL Studio subwooferrel, addig nem adom el 
a
hangfalaimat :-) Nem, egyiknek sem vagyok mazlista birtokosa, de ha lud, legyen
kover :-)

Es meg egy link, ha valaki csucsminosegu hagyomanyos dobozra palyazik, es van n
emi
hajlama a faragashoz is: http://www.teleport.com/~lynno/Ariel.htm
Eltelik meg egy kis ido, amig a HSS ugy fog szolni, mint Lynn Olson Ariel-je...
Erdemes elolvasni, sokat lehet tanulni belole.

Udv,
Zoli

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: ujfajta hangsugarzo ( 26 sor )
> Idopont: Tue Oct 27 03:25:23 EST 1998 HANG #235
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Szoval a lenyeg az, hogy ultrahang segitsegevel allitanak elo barmilyen hulla
mh
> osszu, hallhato hangot.
> Az elv azon alapul, hogy amikor megfelelo ideig egyszerre ket hangot szolalta
tn
> ak  meg, akkor keletkezik plusz ket hang. Az egyik az eredetiek osszege a mas
ik a
> kulonbsege. Pl. megszolaltatnak egy 20 000 Hz-es és egy 25 000 Hz-es ultrahan
got
> -> keletkezik pluszban egy 45 000 HZ-es (nem hallhato) es egy 5000Hz-es
> (hallhato) hang.
> Igy tetszolegesen mely hangot  (is) elo lehet allitani.
> Ehhez a cikk szerint egy keksz nagysagu (gondolom 3-4cm atmeroju) hanforrasra
 v
> an szukseg.

> (Hajdu Csaba)
> Aztan hogy ebbol a ful mit hall, azt en mar nem tudom :)
>

Probald ki egy teszt-CD-vel amire kulonbozo frekvencias jelek vannak veve. kb 1
5-17
kHz folott hallani lehet egy gyengebb, melyebb hangot is, ami gondolom a jitter
burkologorbejenek also felharmonikusa. Mindenesetre hallatszik, kiprobaltam tob
b
CD-lejatszoval es DAC-kal is. Raadasul az eredeti magashang eleg gyengen hallat
szik
es a jitter teljesen dominal.Zenei anyaggal nem tudom megmondani, hogy hallom-e
 a
jittert, lehet hogy ott van egyfajta valtozo _alapzaj_-kent es keveredik a zene
vel.
Sokan mondjak, hogy a CD formatum halala a jitter meg a viszonylag csokkent
dinamika.
Szerintem nem csak a formatum miatt van minosegvesztes, hanem a master digital
vetel es a felvett 16/44.1 kozotti mintavetelezesi frekvencia-konverziok es
szuresek miatt is. Ez teljes egeszeben csak a DSD-nel van kikuszobolve (ott vis
zont
mas problemak vannak).
Allitolag a 24/96KHz PCM es a DSD sokkal jobb, mint a 16/44.1kHz PCM. Ott is va
n
jitter es egyeb zaj, de ezt ott zajformalassal fel tudjak nyomni az ultrahangos
tartomanyba (azaz a burkologorbe felharmonikusai sem hallhatok). Ezt nem probal
tam
ki (nem volt teszt-DVD), kerdezzetek a szakertoket. Hallottam, de meg nem vette
m
DVD lejatszot, es amig a formatumhaboru le nem jatszodik, nem is fogok.
Meg hat egyik DVD-lejatszo sem szol ugy hagyomanyos CD-vel mint a jelenlegi CD-
DAC
kombinaciom. Rogton meg kell jegyeznem, hogy nem olyan veszelyesen nagy a
kulonbseg, csak hosszu zenehallgatas utan ereztem ugy, hogy valami hianyzik, am
ig
vissza nem kapcsoltam a DAC-ra (oszinte meglepetesemre).
24/96 PCM DVD-vel viszont a DVD-lejatszok (evidensen) jobbak, tisztabbak,
transzparensebbek, mint a legjobb CD-lejatszok ugyanazzal a zenei anyaggal (Eri
c
Clapton: Unplugged, ugyanarrol a master digitalrol csinaltak a DVD-t es a CD-t 
is).

Egy kis bors a DVD orra ala is: meg mindig nem szolnak ugy mint egy jo orsos ma
gno
(pl Akai GX-747). Csak azt a kort szamuztek a studiokba, sajnos...
Mindenesetre arrol meg vagyok gyozodve, hogy a szuk keresztmetszet mindig is a
hangfal fog maradni...

Udv,
Zoli

> Felado :  [Hungary] irta:
>Sajnos, nem ismerem a mukodesi elve't.

Egy ecceru voltmerot eleg konnyu keriteni.
A keszulekek sasszija, kulso femresze es a fold kozott kell feszultseget
merni. Foldnek jol hasznalhato a viz es futesi vezetekhalozat. Az a
dugopolaritas jo _altalaban, amelyiknel ez a feszultseg kisebb. Nagyon
fontos, hogy mereskor minden keszuleket szet kell kapcsolni egymastol,
mert ha ossze vannak kotve, akkor gyakran a testuk is ossze van kotve,
es ez meghulyitheti a merest. Ez az egesz hajciho arra jo, hogy elso
kozelitesben jok legyenek a polaritasok, tehat a rendszer _nagyjabol_
jol szoljon. Az igy megbuvolt rendszert ossze kell kabelezni egymassal,
es ezutan meghallgatni. Majd egyenkent meg kell forditani a halozati
dugokat, es ujra fulelni. Ha ekkor valamelyik dugoforditas javit a
hangon, akkor azt a jobban szolo allasban kell hagyni! Mindezt azert,
mert vannak egyes keszulekek, amik akkor szolnak szebben, ha a
sasszijukon magasabb a feszultseg. Ezek sokkal kevesebben vannak,
mintegy kivetelek, de hajendes legyen alapos, es fokent csak a fulere
hallgasson.

> Felado :  [Hungary] irta:

>> Egyebkent en Mozart Rekviemjet nem igazan ajanlanam kezdoknek.

>Nos, lehet, hogy a Mozart „Requiem" kicsit tulzas, en megsem banom. Ha
>valaki javaslatomra mar megvette, talan veszi a faradtsagot, es kicsit
>megkuzd vele. >Az igazi ertekek befogadasa csak igy lehetseges.

No persze! Bach Sebestyent sem adjak ingyen.
De imho _kezdoknek_ ne ajanljunk olyant, amivel meg kell kuzdeni.
Akkor mar sokkal inkabb a Verdi Requiemjet ajanljuk. Lehetoleg Mutival.
Bar en volakis muvet eleve nem ajanlanek kezdoknek. Ahhoz eleg jo szerko
kell. En is sokaig irtoztam a "sikitozo" enekesektol, attol, hogy nem
lehet erteni a szoveget. Sok ido, sok kiadott penz kellett hozza, mig
rajottem, hogy egyaltalan nem sikitanak, es nagyon is jol lehet a
szoveget erteni.

>De nem ertem a gondolat-
>menetedet. Szerinted a „Carmina Burana", „becsapja a fulet", meg „midfi".
>Aztan jossz az „1812"-vel, meg a „Les Preludes"-del ?!  Valo igaz, hogy
>ezek a legismertebb slagerdarabok, meg hifi-demo darabok, de ha valami
>„midfi", meg „becsapja a fulet", akkor az az „1812". De ne felj, nem
>hagyom ki ezeket sem !

Nem csoda ha nem erted. Nem is volt gondolat"menet" :-)
Persze hogy az 1812 es tarsai is becsapjak a fulet. Nem a Carmina Burana
midfi, hanem ez az egesz idezett tarsasag elfogadhatoan szol midfin is.

>> A Telarc digitalis felvetel
>> fantasztikus dinamikaval, csodas melyekkel, fantasztikus, bombasztikus,
>> es hallgathatatlan. Ocska matt, grizes digitalis hang.

>Mivel tulnyomoreszt LP-t hallgatsz, felteteleztem, hogy a Telarc „Tuzmadar"
>is LP-verzioban van meg (ahogy azt a Hi-Fi Magazinban, ha nem tevedek,
>valahol az 5. szam kornyeken fulugyre vettek). A digitalis
>forrasbol keszitett, un. hibrid LP-k tulnyomo tobbseget a 80-as
>evek elso feleben keszitettek, es a lemezrevagas elott szukseges D/A-
>atalakitasnal hasznalt konverter erthetoen az akkori technologia
>szinvonalat kepviselte, amit manapsag mar messze tulszarnyaltunk.
>(Ebben ugye nem lesz vita :-))). Ugyhogy ebbol nem vonnek le
>messzemeno kovetkezteteseket. Mellesleg a korusmesterbol karmesterre
>avanzsalt Shaw, a legjobb pillanataiban is legfeljebb masodligas
>Atlantai Szimfonikusokkal biztosan nem szamit a zenekari hangkepfestes
>legnagyobbjai koze. Kezed a szivedre, annak idejen ugye Te is azert
>a velotrazo pillanatert vetted meg, mikor Kascsei tancba kezd !

Szivemre teszem a kezem, es a valaszom sajnos nem. Latatlanban, azaz
hallgatatlanul vettem Becsben. Egyebkent a Polovetzi tancok jobban
tetszik rajta. A szivre tett kez itt mast jelent. Oszinten be kell
vallanom, hogy amikor ezt a manapsag mar hallgathatatlannak minositett
lemezt hazahoztam joval ejfel utan, azonnal feltettem az akkori erosen
midfi cuccomra [Revox kvarcdirektdrajv tangencialkaros borzalom
lemezjatszo magneses PU, Revox meg annal is rosszabb erosito, AKG K240
fules] elsirtam magam a gyonyorusegtol, hogy milyen jol szol. Nos ez
magyarazza, hogy miert nem erdekel az, hogy masvalaki mitol, milyen
berendezestol van elajulva. Es ezert is mondom, hogy midfin ezek a
bombasztikus zenek elvezhetobbek, mint mondjuk Ghiaurov Fulop Kiralya.
Egyebkent ez a kiadvany meg van CDn is, de a CD-LP osszehasonlitas nalam
nem megy, mert CDjatszom ugyan van, de csak Technics CDWalkman
formajaban, ami nem egy vilagbajnok cucc. Arra nem szanok tobbet.

>Ha mar a „Tuzmadarnal" tartunk, mindenkepp probald megszerezni LP-n
>a Concertbebouw Orchestra/Colin Davis fele verziot 1978-as analog
>Philips. Ez a teljes balett, ha szereted a darabot, nem fogsz csalodni.

A teljes balett [1910es eredeti valtozat] nekem kanadai preselesu
EMI-Angelen van meg Ozawaval es az Orchestra de Parisval 73-bol. Az sem
semmi.

> Felado : Hajdu Csaba  [Hungary] irta:

>> szamat. Az osi idokben meg voltak olyan CDjatszok, amin egy LED jelezte
>> a hibajavito aramkor mukodesbe lepeset. Nem tudom, hogy mennyire
>> erzekenyen.
>Miutan ezt a jelet maga a javito aramkor szolgaltatja, a leheto
>legerzekenyebben.

Arra gondoltam, hogy ha a kijelzes gyors, akkor esetleg nem vesszuk
eszre a millsecundumos felvillanast, ha tarto aramkor van benne, akkor
meg nem eszleljuk a hibak szamat.

>Harom lepcso van, C1, C2, es az interpolacio, illetve
>ami ezutan jon, az mar egyertelmuen hallhato... Amig csak az elso ketto
>fordul elo, addig nincs gond, es nekem az a tippem, hogy egy jo CD-nel a
>harmadik csak nagyon elvetve kerul musorra.

Biztos vagy benne, hogy az elso kettonel nincs gond? A hibajavitas,
megha korrekt eredmenyt ad is idobe kerul. Nem lehet ez hatassal a
jitterre?

> Felado :  [Belgium] irta:
>>A kozelmikrofonozast mi hajendesek kollektiven utaljuk. Az itt egy
>>nagyon lealazo jelzo. Jo, tudom. Midfin becsapja az embert.
>Jazzkedvelok koreben kozismert, hogy egyes kozelmikrofonozott
>felvetelek kulonleges elmenyt tudnak nyujtani, kulonosen trio felveteleknel
>nagyon fontos, ui. pl. a dob seprojenek minden rezdulese vagy a bogo
>hurpendulesei is jol hallhatok, ami sokszor az audofil nirvanaba tudja >kulden
i a fulelot.

Erre gondoltam. Ezt nem szeretjuk. A bogos szuszogasa, az enekes
legvetele nem resze a zenenek, nincsen benne a partituraban. Az sem,
ahogyan a bogos elcsusztatja ujjait a hurokon. Egyszer mar irtam: a hifi
nekem ne hozza be a zeneszeket a szobamba, hanem engem vigyen oda az
eloadoterembe. Jo, elfogadom. A jazznel a kozelmikrofonozas _kevesbe_
illuziorombolo, mert az eletben is gyakran kozelebbrol hallgatjuk a
jazzmuzsikat, mint a  komolyzenei eloadasokat. Es lenyegesen kisebb
teremben. Kevesbe zavaro, de zavaro. Mert azert a jazzklubban sem fel
meterrol hallgatod a dobost, es a bogost. Plane nem mindegyiket
egyszerre. Szoval csalas az a hang. Persze nagy elonye, hogy midfin is
ugy erezheti a cucc buszke tulajdonosa, hogy baromi jo a cucca, meg a
legvetel is hallatszik. Reszletgazdagnak tunik. De szamomra inkabb
agressziv es banto.

>Sok felvetelen, mint pl. John Coltrane felvetelein foleg csak
>maga Coltrane tenorja hallhato rendesen, mig a ritmusszekcio alig, csak a
>hatterbol. Ami az ikermikrofonozas kovetkezmenye sztereo felvetel eseten.
>Coltrane-t termeszetesen nagyra ertekeljuk, de jo lenne hallani pl.
>Elvin Jones dobjatekanak minden rezduleset vagy Paul Chambers bogojatekat
>"teljes" felbontasban.

Nem az ikermikrofonozas kovetkezmenye. Nem abbol kovetkezik. Mutatok en
Neked olyan ikermikrofonos felveteleket, ahol elajulsz az osszes zenesz
jatekanak reszletgazdagsagatol "teljes felbontasban". Nyilvan mashol
szurtak el.

Karajan jobban oldotta ezt meg hires Beethoven otodik felvetelenel.
Keves volt neki a bogohang. Nem! Nem a mikrofonokat rakatta kozelebb,
Gunter Hermanns, a hangmernoke abba nem ment bele. A szokasos nyolc
nagybogos helyett szerzodtetett tizenhatot a zenekarba. Megrazo, amikor
ezek mind igazan megszolalnak. Es a terhatas is megmaradt.

> Felado :  [Germany] irta:

>Apropo, fazishelyzet. Tobbek kozt ez
>az ok amiert az LP-knel csavargatom a nozimat; ott ui. pont a hallhato
>sav kellos kozepen rakunk be egy RIAA nevu fazistolos hangszin-
>szabalyozot.

Nem lehet ez az ok. A lemezvagasnal pont ennek a szuronek az inverzet
hasznaljak. A ket szabalyzas kiegyenliti egymast. Frekiben is, fazisban
is.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Irjatok, hogy egyes eszkozoknek nem mindegy, melyik villa'ba megy a fa'zis.
>Igaz ez az analog berendezesekre is, vagy csak a digitalisaknal kell erre
>odafigyelni?

Ott kulonoskeppen. [mert a digitalisbol nem lesz szalonna 8-))))]

Gruiz Martonnak holnap valaszolok. Sorlimit is van a vilagon.

Udv, Peter.

Gruiz Marton irta:

> > Csak instrumentalisat nemigen ismerek. A Muzsikas, Teka, Meta lemezei
> > szerintem nem okoznak senkinek csalodast; ugyan mindegyiken vegyesen
> > szerepelnek enekes es hangszeres notak, de szerintem az enek is   
(mondjuk,
> > Sebestyen Martatol) elviselheto :-). Amellett pl. a Muzsikas jo   
nehany
> > (regebbi) lemezen erdekesen hangszerelt dalok is talalhatok (gitarra,
> > basszusgitarra, stb.), amik sokkal kozelebb allnak a 'kozizleshez'
> > hangzas tekinteteteben, mint az autentikus nepzene. Tehat a   
nepzenevel
> > valo baratkozasra szerintem kifejezetten jok.
>
> Eleg kezdo vagyok ebben, ugyhogy megkerdezem, hogy a fent emlitett
> harom egyuttesbol megis melyikkel kezdjem es melyik lemezzel?
> Melyikben enekel Sebestyen Marta?

Marta a Muzsikassal enekel, meg szoloban is (az utobbiak kozul csak a   
'Dudoltam en'-t ismerem, az jo, nagyjabol ugyanolyan mint a   
Muzsikas-lemezek). A Muzsikas lemezei kozul talan a 'Nem arrol hajnallik,   
amerrol hajnallott' vagy az 'Osz az ido' lehet kezdetnek a   
legalkalmasabb. Ezeken hozza meg leginkabb gyumolcset a nepzene popzenebe   
oltasa. Ezt az eggyel korabbi lemezukon kezdtek el, aminek a cime, nem   
veletlenul, 'Nem ugy van most mint volt regen'. De nekem valahogy az   
utobbi ketto jobban tetszik. Az 'Osz az ido' tartalmaz nehany igazan   
verpezsdito hangszeres szamot is (Kalotaszegi legenyes es friss csardas).   
A legutobbi lemezuk, a 'Hazafele' nekem mostanaban a kedvencem, ezen   
jatszanak eddig a legtobb hangszeres zenet, lenyugozoen, viszont nem   
biztos, hogy ezzel erdemes kezdeni az ismerkedest (ez eredetileg annyira   
'nyersre' sikeredett, hogy a kiado csovalta a fejet; vegul az eredeti   
verziot csak Magyarorszagon adtak ki, es csinaltak egy szelidebb   
valtozatot, kulfoldi terjesztesre).
Meg valami eszembe jutott kozben: a Méta zenekarnak van egy rockosabb   
felallasa is, Heavy Méta neven (kiegeszulve tobbek kozott Takats Tamassal   
es a gitaros Sipeki Zoltannal). Ebben a formacioban hagyomanyos nepzenet   
(tehat tovabbra sem sajat szamokat) jatszanak reszben elektromos   
hangszereken, rockosabb megszolalassal. Azt hiszem csak kazettajuk jelent   
meg eddig, lehet hogy meg fellelheto.

Udv,
Peter

Sziasztok!
     
     Van 1 par vadonatuj SONY SS-L80-as hangfalam, amit szeretnek surgosen 
     eladni vagy CD-k re cserelni. A hangfal 2 utas, 6 Ohmos, 90 Wattos, es 
     Gyongyoson lehetne megnezni, meghallgatni. Akit erdekel a dolog, kerem 
     maganban irjon az alabbi cimre:
     
     

Sziasztok!

Az alabbi gyujtemeny tobbe-kevesbe naprakesz, es a kommersztol a
high-endig lenyegeben minden ceg honlapja rajta van.

http://janus.unik.no/~robert/hifi/hifi.html

Jo szorakozast!

Tomi

HANGoljunk!
     
     
     
     >Szerintem vegfokba nem hasznalnak akut, mert nem tudna hirtelen nagy 
     >aramloketeket leadni. Cafoljon meg valaki, ha nem igy van!
     >(Elofokba persze hasznalnak.)
     
     Ket kulonbozo vilag. Az elofokban elsosorban a zajszegenyseg miatt 
     tesznek (ha tesznek ) telepeket. A vegfok eseteben pedig az 
     olomakkumulatorok rendkivul kicsi belso ellenallasa miatt. Mivel ez 
     utobbi minden csak nem praktikus sajna marad a megszallottak altal 
     praktizalt kiserletezes stadiumaban. En meg nem hallottam ilyen 
     szerkot, ezert is dobtam fel a kerdest.
     
     >> Beyerdynamic modellekkel van tapasztalatom. En vegul Beyer 
     >>DT901-eset  megszolalassal. A csucs a Sennheiser HD580-as volt, azt 
     >>hiszem nem sokkal
     >> tobbert. A Beyernel jobb volt pl. terlekepzesben (ami vegul is nem
     >
     >Hmmmm! Ketten is dicserik ezt a tipust! Meghalgatom, de a Beyert is,
     >Mivel tenyleg zart kellene.
     
     Csatlakozom en is az elottem szolokhoz ;-) Kb. 9 eve Beyerdynamic 
     consumer vagyok. Igaz, hogy egyet vissza kellett masnap vinnem mert 
     turhetetlenul nagy volt a ket fel kozotti impedanciakulonbseg.
     
     Volt asszem a Beyernek is egy sztatikus probalkozasa de ugy tunik 
     nagyon hamvaba hullt. A Sennheiser sztatikus meg nem normal foldi 
     halandonak keszult:-)
     
     >... a speci oragenerator, az egesz fejlesztes, az egyedileg 
     >esztergalt gombok, meg a nev...
     
     Pontosan effelere ertettem azt, hogy a piaci vilaggal kapcsolatban van 
     par fenntartasom. Magaban a piaci aktusban nincs sok helye  az 
     arvitanak, de mint potencialis ugyfel eltunodhetek azon, hogy a 
     penzemert valoban csak es kizarolag hasznalati erteket akarok venni.
      Es mint ilyen NEM kivanom a markanevet megfizetni. Kovarynak igaza 
     van, hogy a neha extrem hosszu fejlesztest belekalkulalja az arba. Az 
     ugyanis egy valos, materialis teljesitmeny. Az azonban, hogy XYZ 
     diszeleg a vignyettan.... Szoval legfoljebb garanciat jelenthet. Bar 
     manapsag mar mashogyan is tud informalodni az ember. Felreertes ne 
     essek; nem arrol beszelek, hogy a markanev jo csengese nem piaci 
     faktor, hanem csupan arrol, hogy a fogyaszto esetleg ettol nem 
     boldogabb.
     
     SaZ

Hallo hallo !
A Nepzene egy lehetoseg a ZENEk kozul, amely reven kozelebb
kerulhetunk onmagunkhoz. Nekem igy sikerult. Ez olyan dolog,
mint magyarorszagon otmillio modon lehet szeretni a noket.
Valaki azt mondta, hogy minden ember olyan mint egy to.
Itt melyebb, ott sekelyebb, a partja kulonfele alaku, ilyen vagy
olyan viz van benne, benne kulonbozo organizmusok vannak, stb.
A vizmennyiseg is kulonbozik. Csak az a ciki, ha szaraz. Ugye ?

Engem itt a listan mint autentikus nepzeneszt ismertek. Igy van.
Ezzel foglalkoztam a legtobbet, de elotte 12 evig voltam szami-
togepprogramozo, amit otthagytam a zenesz eletforma miatt.
Az autentikus nepzenet kisse hatterbe szoritotta nalam az utobbi
idoben a sokat szidott vendeglatos ciganyzene. Sokkal tobb zenei
lehetoseg van benne. Nem annyira muvi, mint a varosi tanchazi
zenekarok zeneje. Jok ok, legalabbis a legjobbak, de elgondolko-
dott mar valaki koztetek azon, hogy a tanchazi zenet a lakossag
kb 1%-a ismeri valojaban ? (Tanchazasok es tancegyuttestagok)
A radioadasokban pedig sokszorosan tobb ilyen zene hallhato
mint az egesz magyar lakossag koreben legalabb 40% altal kedvelt
magyar ettermi ciganyzene ? Keteve elvegeztem egy radiozasi
alapismeretek nevezetu tanfolyamot. Csak ugy megemlitem, hogy
a kb 35 hallgatobol kizarolag engem delegalt a sajat 40ezer Ft-om.
Szoval a kereskedelmi adok kapcsan felvetettem, hogy miert nincs
ilyen zenere alapitott ado, ha mindenki a hallgatottsagot szem elott
tartva probal radioadokat inditani ? Mondtak, hogy ez a lakossagi
reteg anyagilag nem kompetens, meg ilyesmi. Nekem mas a 
tapasztalatom. Mint 9 eve kulhonban "dolgozo"   utcazenesz
elmondhatom, hogy a vadidegen kozonseg jobban szereti es ismeri
a ciganyzenet, mint az autentikus nepzenet. Igaz ez magyarra es 
romanra egyarant. Meg az orokzoldeknel is jobban "dobnak" egy
ropogos csardasra egy jo hegeduvariaciorol nem is beszelve.
Tegyem hozza, hogy a zenekarban nincs ettermi roma, tehat azt
a zenet sosem fogjuk a maga tokeletessegeben jatszani.
Arrol most ne essen szo, hogy
valaki megcsomorlik az 1/1-es ritmusoktol es "nepzenenek"
hallgatja a feldolgozasokat amirol multkori cikkemben ugy irtam,
hogy "mi jutott eszebe Gipsz Jakabnak a nepzenerol". Megegyszer:
Lehet az meg jo is, de nem nepzene. Attol meg nem az mert a dob
ha van, nem dobgep. Arrol is lehetne a hix.vita-n cikkezni, hogy mi
az "ertek". Ugy is felfoghatjuk, hogy ertekes az, ami itt es most
nekem jol esik. Igy mar sokminden belefer.   Semmi sincs ingyen.
Az ertek kivaltkepp nem. Az lassan alakul ki. Olyan, mint az oserdo.
Letrehozni sok ido, kivagni keves. Tehat a nepzene egy lehetoseg.
Engen a 70-es evekben beszippantott es beszippantva lenni jo.
Talan tovabbleptem az autentikus nepzenetol, amikor a regi idok
ciganyzenekaros hanglemezeit kezdtem gyujteni a 78-as fordu-
latu lemezeken. Gyerekek ! Baromi tokosek !!! Az enekesek nem
nyalasok, jo hanguak, a zenekarok hevimetalok de finomak.
Elvezetes dolog meg csak elkepzelni is, hogy egy adashoz eleg
a torony, az ado meg egy mikrofon es a szam felkonferalasa alatt
fizikailag felhuzom a gramofont. Szoval olyan radiomusort
kepzelek el, ahol ilyen lemezeket jatszom le es a szamok kozott
nagyanyaink es nagyapaink sztoriznak a sok radioban hallhato
szellemi onkielegitok dumai helyett. Kocsiban kivaloan elvezheto
lenne mert nincs gond a tul nagy dinamikatartomany osszenyoma-
saval. Most ugyis sokat fogok hirdetni kulonbozo ujsagokban ilyen
lemezek miatt. Nyilvan inkabb idosebb emberek fognak jelentkezni.
Szivesen elmegyek hozzajuk, beszelgetek veluk es igy keszitem
majd a riportokat. Szerintetek marhasag ? Arrol kulon fogok majd
irni, hogy       mennyiben es     miert valtozott meg ez a mufaj.
Mivel tul sok fele kellene itt  szerteagaznom,  befejezem.
Udv, Agoston

Tisztelt Hang lista!

Segitsegeteket szeretnem kerni a kovetkezo problemam megoldasahoz: van egy
regi bakelitlemez, 33-as fordulat, normal tu kell hozza (tehat nem
mikrobarazdas), egyoldalas, akkora mint egy normal LP. 7 perc hanganyagot
tartalmaz (egy csaladi emlek felvetele a 60-as evek elejerol). Ezt kellene
megmenteni az utokor szamara, tehat bedigizni vagy legalabb kazettara
atirni. Ha tudna valaki ebben segiteni vagy ismer olyan helyet ahol
elfogadhato aron megcsinaljak, kerem ertesitsen!
Ha meg valaki egy par percnyi video merevlemezre menteset is meg tudna
oldani, azt orok ha'la'm uldozne!

Elore is koszonok minden segitseget: Gabi