Par napja olvasgatom a KULTURAT, es szinte feluduleskeppen hat 
a MOKA es a TIPP harsany kotekedesei, vitazasai utan. Remek otlet 
ez az "ujsag".

A dicseret utan pedig egy kerdes.
Van a Chicago nevu egyuttestol egy CD-m, amin big-band stilusban 
dolgoztak fel par jazz szamot, ugymint: Chicago, Caravan, In The Mood,
Moonlight Serenade, Sing Sing Sing, Dream a Little dream on, stb.
A feldolgozas remekre sikerult.
Most jon a kerdes. Nem tudja valaki, hogy keszitettek-e ugyanebben a 
stilusban meg CD-ket? Vagy esetleg nincs-e egy masik egyuttes, ami
hasonlo stilusu dolgokat csinal?

Elore is koszi a segitseget,

Zsuzsa

Peldaul megemlitenem Jim Jarmuscht, aki bizony nem a kommerszt alkotok
koze tartozik. Nem hiszem, hogy az ugras a Nagy Vizen at Ejropaba
minden muveszfilmnek sikerul. Aztan mindenki ismeri Woody Allent, pedig az o
filmjeiben is eleg keves autosuldozest latni.
Es meg valami: az ID4 es hasonlo lezeres oruletek beveteleibol finansziroznak
(remelhetoleg) egy-ket Wenders filmet is. Vagy nezzuk csak meg: a 60-as
evek-beli neorealista alkotasok kozul is rengeteg keszult koprodukcioban,
hol az egyik fel volt az amerikai, hol a masik.
A masszanak meg kell hagyni, hogy toduljanak a moziba, mi ket ev mulva 
ingyer jot rohogunk a markunkba a tv elott (amikor Svarci aszongya: Aj kam
bekk avagy a hos es hosno konnyes szemmel bamul egymasra, es megnyugtatjak
egymast:
a.) szeretlek!; b) bizzal bennem!), mikozben ejfelig fennmaradva
vadasszuk a mi jo kis filmjeinket, vagy a fogyatkozo filmklubok egyikeben
latott filmrol ragjuk le a csontot.
Egy masik szemszogbol nezve azok a filmek pedig igenis jok, sot k... jok!
Nagyon jol megvalositjak azt a celt, amire keszulnek: egy bizonyos reteget
celoznak meg (pontosabban egy igen-igen szeles reteget), es merhetoen elerik
azt, amit akarnak. Csak nem gondolja azt senki komolyan (a magas
kulturlorol), hogy egy Fassbinder alkotas fogja megdonteni egy Spielberg
alkotas kasszasikereit? (Ha meg az lenne a trend, akkor azon fanyalognank...)
(Azert a Spielberg is tud: Parbaj, vagy Lucas: American Graffiti)

Egyebkent van meg egy eszrevetelem: meg az atkosban a kulonbozo filmnapoknak
milyen egyszeri es megismetelhetetlen jellege volt! Az ember orakat allt
sorba jegyert egy Godard-ra, vagy megprobalt ugyesen belogni, mert tudni
lehetett, hogy azok a filmek egyebkent a budos eletben nem jutnak el
hozzank... Azt hiszem ma laposabb az erdeklodes. Itt NY-Ejropaban semmifele 
lelkesedes nem lelheto fel (vagy csak nagyon-nagyon szuk reteg). Ugyanis az
elmelet az, hogy valahol, valamikor ugyis fogjak meg jatszani, majd akkor
megnezhetjuk (akkor sem nezik meg!) Mit szoltok ehhez?

Kerdes: Nem tudja valaki, hogy Menzel: Az en kis falum nemetul hol erheto el?

#Lovas Evanak:
Enyedi Ildiko csinalta az en XX. szazadomat (Tenyleg csuda jo...)

Udv mindenkinek
Vili

Kedves Andras (Toth),
alapvetoen egyetertunk.  Osszefoglalva en ugy fogalmaznek, hogy nincsenek
"utvonalak" [az irodalomban], legalabbis univerzalis utvonalak nincsenek, csak
egyeniek.  Igaz viszont, hogy ezek akar ajanlhatoak is, vegul is miert is ne -
amennyiben ezt tagadni latszott elozo hozzaszolasom, tevedtem.  _Iranyok_
korlatozottan leteznek, bar szinten nem univerzalisan.

Tulajdonkepp ami engem a hozzaszolasra ingerelt, az az eredeti iras (Gabor)
azon eleme volt, amely egy klasszisok kozotti sorrendet latszott felallitani,
utolso elemkent Esterhazyval.  Vonnegut pedig a "futottak meg" kategoriaba
csusszant, olyankent, aki a felemlitett tobbi iroval egy lapon nem emlitheto.
(Lehet persze hogy felreertettem az irast.)  Thomas Mann?  Ottlik?  Hermann
Hesse?  Mint tovabblepes Vonnegutrol?  Hat en ezt nem ertem.  Ugyan hova
tovabb?  Ugy ertem, milyen [onkenyes] iranyba tovabb?  Mennyivel mond tobbet
egy mai olvasonak a mai vilagrol a "Varazshegy" vagy a "Steppenwolf", mint a
"Macskabolcso"?  Ezzel - nehogy valaki felreersten - nem azt akarom mondani,
hogy "Vonnegut: az ut vege, nincs tovabb", egy fraszt.

Vonnegut szerintem nem a vilag legjobb iroja.  A vilagnak ugyanis nincs
ilyenje.  Nem is esszeru ebben a kategoriaban gondolkodni.  Vonnegut egy a sok
kozul, akit erdemes olvasni, sajatosan kerlelhetetlen cinizmusaval (ami
Esterhazytol csoppet sem idegen).  Nezetem szerint a tajekozodas lehetetlen;
mindent elolvasni lehetetlen; akar csak az arra legerdemesebbeket is megtalalni
es elolvasni is lehetetlen.  Ez eddig eleg cudarul hangzik.  Ami lehetseges, az
az ide-oda tantorgas (ennyiben mindenkepp hasznos a fent emlitett
sajat-ut-leiras), az elvezet merteket pedig agyunk strukturaltsaganak
mindenkori fejlettsegi allapota hatarozza meg.  Hajlamos vagyok ugy kepzelni,
hogy ez az irodalomnak, sot a muveszeteknek egyetlen valos meroszama.  Bar
ebbeli velemenyem nem megingathatatlan.

Dezso (Boda) termeszetesen eszrevette az ellentmondast, hogy egyfelol
tiltakozom az irok sorbarendezese ellen, masfelol peldakkal illusztralom, hogy
kik nem futnak Vonneguttal egy csoportban (pl. Rejto, Vaszary).  Aehmm.  Annyi
bizonyos, hogy az irodalommal kapcsolatban mashogy hasznalom az agyamat, mint
programozas kozben; emitt nem kovetem a formalis logika szabalyait (sem).  Az
ellentmondas tehat tenyleges.  Azert most addig csurom-csavarom, amig ezt fel
nem oldom.  A mai munkahipotezis :-) szerint tehat van egy szint, ami _folott_
nincs ertelme a sorbarendezesnek.  Ez a szint az, amelyen az iro - irjon akar
kenyszeresen akar celtudatosan - nem a szorakoztatas, hanem a kozles igenyevel
lep fol.  Ez markansan elvalasztja Rejtot es Vaszaryt Vonneguttol vagy Nadas
Petertol (stb, stb).  Nem akarom ezzel azt mondani, hogy Rejtot nem jo
olvasni.  Jo.  Fantasztikusan ir.  Talan minden konyve't olvastam is.  (Meg az
"Utolso szo jogan"-t is, ami nem is P. Howard.)  De Rejto _semmit_ nem arul el
a vilagrol, nem is akar.  Szereploi, vilaga, dialogusai, tortenesei mind egy
mesevilagban jatszodnak, a kohezio a vicc.  Vaszary Gabor pedig - ha mar
felemlitettem a nevet (altalam ismert konyvei: "Ketten Parizs ellen", "Harman
egymas ellen", "Monpti") - a szazadelo es a ket haboru kozti ido brillians
humoru ifjusagiregeny-iroja volt, akinek konyveit aztan, ha jol tudom, az
'50-es evektol jo sokaig mint osztalyidegen termekeket melloztek.  A
"Monpti"-bol egyebkent film is keszult es sok nyelven kiadtak.

Udv, Peter

 irja:

>Van ugy, hogy neha az embernek egy elfelejtett film "ugrik be" es
>bosszankodik, hogy miert nem emlekszik ra.
>
>Szoval en most a kovetkezon "ragodom": Valamikor a 80-as evek vegen
>90-esek elejen keszulhetett magyar filmrol van szo. A nyito kepsorban
>egy meztelen no (Udvaros Dorottya?) szalad a pesti utcan, mig valaki egy
>balonkabatszeruseget nem terit ra....
>Na itt elvagtak a filmet nalam. Semmi masra nem emlekszem. Lehet, hogy
>nagyon csapnivalo volt?? Ki tud valaki segiteni??
>Koszi:
>Pista

 A film cime, amennyire emlekszem, Bananhej-keringo. Es nem Udvaros
Dorottya meztelen az elejen, noha o a noi foszereplo. Egyebkent a film
szerintem nem rossz. Minderre onnan emlekszem, hogy a nyaron a roman 
televizio vetitette a filmet, jomagam ott lattam.

 A sztori mellesleg arrol szol, hogy az eskuvojere igyekvo, komoly 
perspektivakkal rendelkezo fiatal sebeszorvos elete mikeppen
valtozik meg visszafordithatatlanul a meztelen novel valo talalkozas
altal (o teriti ra a balonkabatjat). Kezdodik ott, hogy a szemelyije
a kabatban marad, es az eskuvot nem lehet megtartani...

Zoli

http://dipmza.physik.uni-mainz.de/~gagyi_palffy/homepage.html

Dezso (ne haragudj, hogy csaladneved nem tudtam kisilabizalni az
E-Adressbol!) kerdi:

>>Annyit azert halkan megkerdeznek, hogy miert nem csinalt soha senki
halivudi szuperprodukciot
az ukranok halalra ehezteteserol, egyes szovjetuniobeli nepcsoportok teljes
kiirtasarol, egyes azsiai orszagokban (Kambodzsa, Kina) tortent
tomegmeszarlasokrol?<<

Ugyancsak halkan szeretnek emlekeztetni, hogy legalabb egy esetben ez
megtortent, meg pedig igen magas muveszi szinten. A *Killing fields* c.
amerikai filmre gondolok, amely egy amerikai ujsagiro es kambodzsai kollegaja
baratsagarol szol, s allitolag egy realis esetet dolgoz fel. Semmivel sem
tartom rosszabbnak, mint a *Schindlert*, sot. Csak nem vertek akkora hepajt
korulotte. Bar, ha jol emlekszem, holmi dijakat besepert, de ez
vegeredmenyben tokmindegy. Csak ajanlani tudom mindenkinek, aki meg nem
latta, mert annak is peldaja, hogy a holivudi professzionalizmus (a mozi
abszolut szuperprofi modira van csinalva) nem feltetlenul csak szemetet
produkal...
Lattam egy orosz filmet is (csecsen rendezotol) egy deportalt csecsen gyerek
sorsarol - nem volt rossz eppen, de nem is foldrengeto - persze hangtalanul
eltunt a sullyesztoben, meg a cimere sem emlekszem. Szoval azert a tema a
levegoben van. Az ukranok is csinaltak valamit az ehinsegrol, amibol vagy 15
percet lattam, s az turhetetlenul rossz volt, hogy otthagytam: olyasmi, mint
a legrosszabb orosz haborus filmek, csak eppen  az SS-uniformist kicsereltek
KGB-egyenruhara, egyebkent semmi kulonbseg...

Egyebkent teljesen egyetertek azzal, amit a *Schindler* sajnos alaposan
elcseszett finalejarol irsz. Nem nagyon tudom megerteni, mi vitte ra
Spielberget, igy elrontani a filmje veget. En Nemetorszagban elek, s meg kell
mondanom, hogy az ellott finale ellenere itt a hatasa nagyon nagy es fontos
volt. Voltam olyan vetitesen, ahol amikor kigyult a feny a teremben, a nezok
halalos csendben ulve maradtak, megszolalani se mert senki jo percig...
 Pedig itt a TV-ben a Holocaust-dokumentacioknak valosagos inflacioja volt. 

Tavaly viszont lathattam Krakkoban, hogy minden hotelben mar ajanljak a
*Schindler's List Tour of Krakow*-ot, melyben ilyesmiket mutogatnak: *itt
lakott Schindler valojaban*, *itt lakott Schindler a filmben*, *ezen az
utcasarkon filmeztek az ilyenesilyen jelenetet*, stb. Igen meggondolkoztatott
a sok todulo turista. Ti. az igazi auschwitzi tabor irant kisebb az
erdeklodes, mint a film szinhelyei irant...
Aztan pedig a tetejebe veletlenul megismerkedtem egy oreg nenivel, aki
valoban a Schindler listajan menekult meg. O lett volna a film
lanszirozasakor a nagy szenzacio, szerepelhetett volna legalabb negyvenot
talkshowban es adhatott volna kb. 125 jol fizetett interjut. Csakhogy a neni
kereken megtagadta, hogy barkivel is akar egy szot is beszeljen a dologrol!
Mindenkit, aki tudta rola, hogy a realis *listan* menekult, nagyon kert, hogy
ne mondja el senkinek... 
Ezt csak amolyan adalekul a valosag es film-fikcio viszonyarol a nepirtast
illetoleg...
Udvozlettel,
Fischer Istvan

Szevasztok!

A TIPP olvasojakent feltunt, hogy valaki toletek Vonnegutot emlitette -  mint a
z
egyik temakort ami beszelgetesetek targya.
Kivancsiva tettetek, igy ma megkaptam a KULTURA 82-ik szamat.  Mivel tobb
honapos lemaradasom van, elnezest ha valamit ismetlek, ami mar regen lefuttott
nalatok.

Az elso a filmekkel kapcsolatos.  Oszinten bevallom, nagyon irigylem azokat aki
k
Europaban elnek es nincsenek elzarva a vilag filmtermesetol.  Itt, ha csak nem
egyetemen dolgozik az ember ahol neha bemutatnak egy-egy nagyon rossz kopiat
valamilyen nem amerikai(!) filmrol, gyakorlatilag nagyon kis eselyed van valaho
l
valamit fellelni.  A Videotekak kinalata kulfoldi filmekbol szinte egyenlo a
semmivel, azokat meg kulonben is lattad, ha csak nem most vagy 14-15 eves.
Hiaba van oriasi katalogusuk, nekem meg sosem volt szerencsem megkapni azt,
amire ramutattam.  Nektek, akik szinten itt eltek milyenek a tapasztalataitok?
Ez annyit jelent, hogy en nem tudok hozzaszolni a legujabb aramlatokhoz,
nagyszeru, de megis megbukott filmekhez, stb.  Igy orommel olvasom amit ti
tudtok, lattatok, elvezte'tek vagy sem.

Ittletem evei alatt kialakult az a velemenyem, hogy az amerikaiak nem csinalnak
jo fimeket.  Nagyszeru mesteremberek, minden ott van a helyen, de abbol meg nem
lesz muveszet. - En me'g mindig a filmet mint muveszetet igenylem es hianyolom,
nem a profik altal keszitett profi munkakat, milliokert.  Igaz, a
muveszfilmekbol nem lenne profit es szornyu hallani, hogy X film a bemutatoja
utani elso heten az elso vagy masodik - a "home box office" jelentese alapjan.
Vagyis mennyi penzt hozott?  Valoszinu ezert nem fognak keszulni filmek itt az
ukran ehinsegrol, vagy barmely szornytetterol az emberisegnek.

Es itt kell megemlitenem a Schindler List c. filmet.  Ha a nagyon is kepes
alkotok (kulonosen a lengyel operator) ezt ugy csinaljak meg, ahogy mi
"europaiak" csinaltuk volna, a kutya sem nezi meg.  Elszomorito teny, hogy az
itteni kozepiskolasok nagy resze alig tud valamit az europai tortenelemrol es a
holocaust pedig...  Vagy volt, vagy nem.  Elkepzelni sem tudjak azt a szenvedes
t
amin Europa keresztul ment, nem ertik, hogyan lehetett emberek szazezreit a
vagohidra hajtani, mit csinalt ez alatt a tobbi?  Nezte?  Nem ertik azt a
hatartalan felelmet, talan gyavasagot es a II. vilaghaborus politikat amiben
azert US is reszt vett.  Nagyon sok olyannal talalkoztam - nem csak gyerekekkel
,
akik szerint mindez meg sem tortent.  Es ezert becsulom a film alkotoit, hogy h
a
nem is tokeletes formaban, de volt merszuk megcsinalni, bemutatni a filmet.
Spillberg akarmekkorat bukott (penz) volna rajta, o mar megengedheti maganak,
kulonben egyfajta "kuldetese" volt a film keszitese szulei irant es a
lengyelorszagi meg a tobbi halaltaborban pusztult emberekert.

Ugyanezt vallata fel Mel Brooks is, csakhogy o nem engedhet meg maganak bukast,
igy nagyon jo kis vigjatekokat probal kesziteni belecsempeszeve a vilag-Europa
tortenelmet es a nemet megszallast.  Humora ilyenkor tipikus zsido humor, es
zsidobb a zsidonal amikor a hatalom remet mutatja be.  Persze filmjei nem
mutatnak egyenletes szinvonalat, de nem szabad elfelejteni, hol es miert
csinalja ezeket a munkakat.  Kulonben oriasi "iparos", minden poenjat
kidolgozza, nem veletlen volt Cid Cesar egyik geg-iroja me'g az otvenes evekben
az elo TV musorainal.

Vonnegutrol:  sajnos nem szent tehen o itt, a legtobb amerikai azt sem tudja
el-e hal-e.  Viszont a liberalis ertelmiseg szereti valoszinu azokert az
okokert, amiert mindenhol nagy irokent emlegetik.  Az US-ban uralkodo atlagos
sotetseg miatt o egy nagy megkonnyebbules, valami feny es remeny, hogy vannak
meg ertelmes emberek akik amit latnak, le is irjak, nem alkusznak meg.

Nos ennyi elsore, ha mindezt mar megcsocsaltatok, elnezest.

Udvozlettel:  Marta

Hat akkor itt az en listam is.

Eloszor is az orokos hellyel rendelkezo klasszikusok:
(Sorrend talalomra)

Casablanca              Nevessetek ki, tartsatok erzelgosnek, de ez egy
                        csodalatos film szerelemrol, helytallasrol.

Holt koltok tarsasaga   Robin Williams az amugy is kituno film erteken
                        me'g emel.

Szigoruan ellenorzott   Igy csakis Csehszlovakiaban keszulhetett el.
vonatok                 A hangulatat szeretem nagyon.

Brazil                  A latvanyvilaga a fantasztikus. A nyomornegyedek, 
                        a hivatalos epuletek es az elokelo szalonok
                        kontrasztja.

Picasso kalandjai       Amellett, hogy rendkivul szorakoztato, sajatos
                        szemleletu vigjatek, meg muveszettortenetet is
                        tanit.

Hozza kell tennem, hogy eleg sok olyan filmet nem lattam, amelynek nagy
eselye van a listamra kerulesre.

Dobogos helyezettjeimet legkozelebb.


 Ed                              ____________________________________
 _______________________________|                                    |
|                               |  vagy   |
| Vigyazat, Email-virusveszely! | http://goliat.eik.bme.hu/~kedvard/ |
| Minden level utan moss kezet! |____________________________________|
|________________________________)

Udv a KULTURAsoknak!!
Lovas Evanak uzenem, hogy az EN XX. szazadomat Enyedi Ildiko rendezte es 
valoban kituno film.

Piskatornak es Balazsnak pedig azt, hogy igenis szukseg van a KULTURA 
rovatra, ellenben tulsagosan is filmcentrikus. Hol marad a szinhaz? Es a 
zene? Ezek nem kepezik reszet a Kulturanak?

En szeretnek a szinhazzal nyitni. Szerintem az utobbi ket evad legjobb 
eloadasa a Csanyi Janos rendezte Szentivaneji alom volt. Nem tevesztendo
ossze a Katona Jozsef Szinhazban meno, igencsak gyengecske Szentivanejivel!

Hermann Zsuzsa

Kedves Peter!



A Kultura #81-ben irt leveledre valaszolnek. Mint ahogy az mar lenni
szokott, immaron nem Vonnegutrol van szo, es ez igy van rendjen a
KULTURA-ban eppugy, mint egy - nem kevesbe hangulatos - kocsmai beszelgetes
soran.


>gondolkodtam a leveled tartalmarol egy napig.  Nehogy hirtelen irjak valamit

>:-).

Ezt oszinten koszonom! :-) A #81-et egyaltalan nem kaptam meg, eloszor a
reakciokat olvastam a leveledre, aztan jutott eszembe, hogy hat le lehet
szedni a Web-rol az eredetit.


>Nezd Gabor, az eredeti hozzaszolo nem azt mondta hogy "Vaszary Gabor a vilag

>legjobb iroja".  Es nem is Rakossy Gergely vagy akár Rejto Jeno avagy

>urambocsá Stephen King.  Vonnegutot mondott, es ezzel kulonosebben nagy

>kockazatot nem is vallalt, leven ez egy meglehetosen konformista velemeny.

>Legalabbis annyiban az, hogy eppanyira szokas Vonnegutot a ma elo legjobb

>[amerikai] ironak tartani, mint amennyire Esterhazyt a legjobb elo magyar

>ironak.  

OK. Teljesen vedheto allaspont. Mindazonaltal:

Amikor meglattam Bobe levelet, szamomra elsosorban az volt a kerdes, hogy
"lehet-e olyat mondani", hogy a "vilag legjobb iroja". Ha lehet, akkor lehet
hitvitazni, es kardelre hanyhatjuk egymast, maglyara vethetjuk a mast
gondolok altal preferalt konyveket, meg ilyeneket lehet akkor. Meg olyat se
nagyon lehet mondani, hogy a "legjobb magyar iro", annyit talan lehet, hogy
"a Romai part legjobb iroja", bar meg ekkor sem art korulnezni a
szomszedsagban. Ugy remlik, irodalmarok is kb. odaig szoktak magukat
ragadtatni, hogy X.Y. "a korszak talan egyik legjobb, ha nem a legjobb
regenyiroja". 

Szerintem helytelen Vonnegutot ugy beallitani - de ebben az o

>vilaghire mellekes, lasd S. King -, mintha konyveinek szintje valahol a

>gimnaziumbol kivezeto olvasmanyok valamelyik also lepcsofokan allna, mintegy

>"bevezeteskent a szepirodalomba" :-), ami utan majd ott sorakoznak a tobbi

>(jobb, tartalmasabb, stb.) irok; amelyek regenyeinek elolvasasa utan majd

>megszunik a "Vonnegut-korszak", es az olvasoban beall az irodalom elvezesenek

>es az esztetikumnak egy magasabb foka.

>Ennel Vonnegut azert tobbet erdemel.

Ebben valoszinuleg igazad van. (Abbol gondolom, hogy fajt.) Kesobb azert ez
meg "kap fogni egy vajszinu arnyalatot".




>Nem tartom kulonosebben jo gondolatnak az "utiranyok" ilyen jellegu kijelolese
t

>sem.  Felsorolsz nehany irot, kihagysz nehany szazat.  Honnan hova is vezet ez

>a te listad J. Hellertol Thomas Mannon at Esterhazy Peterig?  

Idezet magamtol:" Joseph Heller, Milan Kundera, Hermann Hesse, Thomas Mann,
Esterhazy Peter (elsore csak a Fancsiko es Pinta, aztan a Tizenhet hattyuk,
aztan ovatosan tovabb...), Nadas Peter"

Tenyleg, honnan hova? Ezt elsore magam sem gondoltam vegig. Eloszor azt
akartam valaszolni, persze, igazad van, nincs sorrend. Aztan rajottem, hogy
hogyan gondolkoztam en, amikor megiscsak ilyen sorrendben irtam le a
neveket. (Attol most tekintsunk el, hogy hany nevet hagytam ki, Marquez-t
pl. - kedves Andras! - valoban.) Hu, amit most irok, azert nagyon fogtok
utalni...

Az ember ugye nem olvas olyat, aminek az olvasasa szamara nem okoz oromet,
nem telik vele jobban az ido. (Ket megjegyzes: 1. Szepirodalomrol beszelunk.
2. Kiveve a mihaszna BTK-st, akinek ez a dolga, ezert olyasmit is kell
olvasson, amihez - legalabbis az adott pillanatban - semmi koze sincsen.)
Nos, a nevsor eleje olyan, hogy valamilyen szinten ugymond h e l y b o l
olvashato, elvezheto, ertheto. Aztan ahogy haladunk tovabb (ilyen
szempontbol nem biztos, hogy monoton a felsorolas, az egyes irok eletmuve
meg vegkepp), egyre inkabb nehezedik a textus. Egyre tobbet kell tudni
irodalomrol, vilagrol (ami ugyanaz), meg egyaltalan, ahhoz, hogy az olvasas
ne puszta betudaralas legyen. De ettol meg nem biztos, hogy jobb az iro! (De
az se, hogy rosszabb). Viszont az ilyesfele irodalomhoz el kell jutni.
Kunderarol irta valaki, hogy "bevezeto irodalom". Igen! Lassan szamomra is
azza valik. De milyen jo! Ez az en vitatott kicsiny listam egy (ezer masikat
hagytam ki, tehat erosen foghijas) szelete annak az utnak, ami a lekturoket
epp csak elhagyva a "bevezeto irodalmon" at az irodalom azon egyre
belterjesebb retegei fele vezet, ahol mar csak a nagyon beavatottak erzik
otthon magukat. (En se. Es ezzel meg keveset mondtam. Ld. a trefa, mely
szerint a Finnegan's Wake-et az egesz vilagon 35-en voltak kepesek elolvasni.)

Na most hogy ezen az uton Vonnegut ki szerint hol van, az azert nem erdekes,
mert nem az tesz egy irot naggya, hogy a kultura mekkora szeletere/bol
epitkezik. Ezert akar mondhatom azt is, hogy az elejefele.

Irokat

>osszehasonlitani ingovanyos talaj; irokat, akarom mondani szepirodalmi

>nagysagokat _sorba rendezni_ pedig valami olyan, aminek ertelme orokre rejtve

>marad elottem.  

A fenti verziohoz mit szolsz?

Az ilyenfajta "na en ezt ajanlom neked a vilagirodalombol,

>bubikam"-tipusu tanacsadas egyebkent szerintem serto is a cimzett szamara.


Igen, ettol en is nagyon feltem. Rogton utana bocsanatot is kertem. A
vitaindito egyebkent nagyon kedves maganlevelben valaszolt, ezuton is udvozlom!

Ez a Tesztagyar-dolog erdekelne, de csak magyarul vagy eredetiben. 

Peter! Nekem az a benyomasom, hogy ehhez az egeszhez Te mintha jobban
ertenel, mint barmelyikunk, aki eddig hozzaszolt a temahoz! (Tobbiektol
bocs, ti rovidebb lelegzetuek voltatok.) Igy a Te felbosszantasoddal
hozzajarultam a KULTURA felemelkedesehez! Van tehat minek orulni!

Toth Andras tegnapi sorait idezem vegszonak, nagyon jo:

>Irodalmi utjainkon csetlunk-botlunk, s kozben itt megallunk arrol
>beszelgetni, merre is jartunk, hova is igyekezunk. Kit sikerul
>magunkkal ragadnunk, kit nem.




Udv!

Gabor, a szoszatyar

Kedves Dezso!



>Nagyon talalo, amit Sulyok Tamas ir az europai es amerikai filmek
>osszehasonlitasarol. Az tenyleg nagy elony, ha az ember nem alszik el a
>filmen. Toredelmesen bevallom, velem egyszer megtortent, egy Pasolini
>film volt, a cimere mar nem emlekszem. 

Pedig a cime meg az elejen van! 

Vessetek meg: en meg az Unforgiven (Nincs bocsanat) c. Clint Eastwood filmen
aludtam el. Pedig az amerikai, nem? :-)

Tegnap - mint buszke himtars! - megneztem a Striptease-t, na azon azert nem
aludtam el. Nagyjabol all, amit irtal. A Shad-jelenetek kifejezetten
aranyosak. A "kepmutato amerikai politikus" c. sablon viszont kezd a
konyokomon kijonni.


Udv!

George Bush

Sziasztok!

A Ki a gyilkos az Elemi Osztonben? kerdeshez lenne megjegyzesem. Egy =
baratom forditotta a film mellett piacra dobott konyvet, es a szoveg =
alapjan szent meggyozodese volt, hogy a barna csaj a tettes, igy is =
hangolta az egeszet. Aztan megnezte a filmet, es elbizonytalanodott.

Kedvencek Listaja (eszembejutasi sorrendben):

Pulp Fiction
A burzsoazia diszkret baja
Tacones Lejanos (tusarok?)
Bvian elete
Kopaszkutya (nemzedeki sajatossag, nem esztetikai itelet)
True Lies - Svarci onironiaja kimondottan kellemes
Megall az ido
Wild at Heart (veszett a vilag)


Abszolut negativ elmenyek:

Prospero's Book
Indecent proposal

Csao
K.T.