Looking for email (teachers) pals

I'm 38 y/ and I'm a portuguese teacher.
I'ld like to know more about your country, specially teaching 
conditions, so I'ld like to correspond with male or female 
teachers (if you're not a teacher we can always try). I
prefer to write in french rather than in english but I can read 
english well enough to understand your messages if you choose 
this language to express yourselves.
If you really can't speak french I'll try to answer in english.
Thank you

my name: Carlos
my email.  

Does anyone know how to find the town of Bukta?  My cousin's wife says her
grandparents came from this town, which she recalls as being near
Budapest.  I would greatly appreciate any word on this, since my atlas
does not show it.

In article > Reynmeistr,
 writes:
>Does anyone know how to find the town of Bukta?  My cousin's wife says her
>grandparents came from this town, which she recalls as being near
>Budapest.  I would greatly appreciate any word on this, since my atlas
>does not show it.

There is (was) neither town nor village under this name.
It must be a typo.

(BTW, there was a village called BUTKA in the old Zemplen county.
It is now in Slovakia and called Budkovce) 

Tamas

tud valaki a Laszlo familiarol? Joci (Jozsef) ugy hallottam Torokorszagba
van(?) , Zsolt es Andrea talan Gyoerben? En  Los Angelesboel keresem oket.
Engem Belanak hivnak es kapcsolatunk megszakadt sok eve mar. Babits M ut
20/a ban laktak (gyoerben).  talan tud valaki roluk???

koszonom elore is

-bela

Tricia ) wrote:

: Looking, always looking for Deri.  An Indonesian dining room waiter
: from the ship STATENDAM.
                              ^^^^
Whatever makes Deri so special, probably makes him special to 50 or so 
other women.  Better just stick with the happy memory...

I am looking for Juliana Vancsai of Budapest.  If you know her, please 
have her respond to my e-mail address.

Thank you in advance,

Diane Kalisz

In >,  () writes:
>In article >, Nagy Peter > wrote:
>>SZALON letrehozasahoz, hanem a FORUM ellehetetlenult viszonyai, ugymint
>>anyazas, bolsizas, nepnemzeti-kutyazas, szardobalas, stb. - mindket fel
>>reszerol.  Mintha felderenge nekem abbol az idobol a "CSEPPSZ"
>>fogalma...
>>
>
>A CSEPPSZ nem egy fogalom, hanem 5 nev kezdobetujenek osszevonasa.
>Ugyanolyan alapon masik 5 nevet is osszelehetett volna vonni, s akkor mi
>van?

Igazad van, nem mintha tul sok jelentosege lenne, de ha mar errol
diskuralunk: en ugy mondanam, hogy a "CSEPPSZ": szo vetuletet tekintve
mozaikszo, ami pedig ezen tulmutat, az egy fogalom.  Persze hogy
lehetett volna masik ot nev kezdobetuit osszevonni, es adott esetben meg
abbol is lehetett volna CSEPPSZ, de akkor abbol ugyanazon szo mellett
egy masik fogalom lesz.

>Egyebkent fuggetlenul attol, hogy hogyan akarod karakterizalni az akkori
>idoket, a teny az, hogy az egesz a Zetenyi-Takacs torvenyjavaslat
>feletti vitabol alakult ki.

Szerintem nem.  Ott mar csak kicsucsosodott a dolog.  De mindegy is.

>P.J.
>(az egyik P a CSEPPSZbol)

Tudom, azert emlegettem fol a CSEPPSZ-et.  Egyebkent a Kadar-Jugend
kifejezes az egyik legmocskosabb, legmegalazobb es legalaptalanabb, amit
valaha kitalaltatok.  Pontosan ez a szemelyeskedo, megalazni kivano
stilus vezetett el a parbeszedre valo keptelenseghez.  (Hozzateve: a
masik fel sem volt sokkal kulonb.)

Udv,  ,
Nagy Peter

> ----------------------------------------------------------------------------
"To me, box is like a ballet... except there is no music, no
choreography, and the dancers hit each other."

FYI:
George Stirling has published his article with the help of the 
UMCP Hungarian American Association. The address -  
- is the address of the association and, therefore, is also read by 
other HAA staff members. 
Regards,
Gotthard

--
mailto:
http://mineral.umd.edu/~gotthard/

( George Stirling is the editor-publisher of the 
  Independent Hungarian News Service monthly. 
  Mail address:
  4301 Columbia Pike #729
  Arlington, VA 22204, USA
  Tel/Fax:  (703)-553-0473 )

   Stirling Gyo~rgy: Lengyel u't vagy magyar u't?...

   A magyar ado'ssa'gke'rde's megolda'sa'nak leheto"se'geit latolgatva, leguto'
bb
   utaltunk arra, hogy Moszkva, Varso' e's Szo'fia ma'r e'vekkel ezelo"tt
   "bedobta'k a to~ru~lko~zo"t" e's ra'sza'nta'k magukat azokat a le'pe'sekre,
   amelyekkel sikeru~lt hitelezo"ikbo"l to~rleszte'si ko~nnyebbse'geket
   kizsarolniok. Mert ami ezeknek az orsza'goknak pe'nzu~gyi taktika'ja't
   illeti, azt nyugodtan nevezhetju~k alig leplezett politikai zsarola'snak
   is: olyan va'laszta's ele' a'llitotta'k hitelezo"iket, hogy vagy
   beleegyeznek az o" a'ltaluk szabott felte'telekbe e's ko~nnyite'seket adnak,
   vagy nemcsak a pe'nzu~kre vethetnek keresztet, de sza'molhatnak az
   orsza'gban anarchia'val, de legala'bbis nyugtalansa'ggal e's a politikai
   egyensu'ly meginga'sa'val. Terme'szetesen a to"ke'sek, akik nem szeretik a
   forradalmakat, inka'bb az elso" megolda's mellett do~nto~ttek: hogy
   legala'bb a veszett fejsze nyele't megmentse'k, hozza'ja'rultak a
   ko~nnyite'sekhez e's beleto~ro"dtek abba, reme'lve, hogy igy pe'nzu~kbo"l
   valamit visszakapnak. 

   Az ado'ssa'gok egy re'sze'nek leira'sa me'g mindig kisebb
   vesztese'get jelentett sza'mukra, mint ami a stabilita's felborula'sa
   esete'n e'rte volna o"ket. Ennek nyoma'n pedig az e'rdekelt orsza'gokban
   azo'ta ma'r to~bb-kevesebb javula's mutatkozik e's az a re'mla'ta's sem
   igazolo'dott be, hogy elveszitette'k volna hitelke'pesse'gu~ket: ne'ha'ny e'
v
   eltelte'vel, ahogy megmutatta'k a cso~kkentett ado'ssa'g to~rleszte'se're va
lo'
   ke'szse'gu~ket, a bizalom visszate'rt e's isme't kaptak hiteleket
   iparfejleszte'sre, moderniza'la'sra, befektete'sekre s egye'b produktiv
   ce'lokra. (Nem u'gy mint annakelo"tte, amikor az a ke'ptelen helyzet a'llt
   elo", hogy aze'rt kellett mindig u'jabb e's u'jabb hiteleket felvennio~k,
   mert ma'ske'pp nem tudta'k volna fizetni az egyre nyomaszto'bb
   ado'ssa'gterhet, illetve az egyre no~vekvo" kamatokat. Eze'rt fontos pld.
   Magyarorsza'g sza'ma'ra a "hitelke'pesse'g" mego"rze'se!... Meg lehet ezt
   e'rteni norma'lis e'sszel?...)

   Ha ma'r beleva'gtunk a su~reje'be, ideje, hogy egyszer sorravegyu~k, milyen
   megolda'sokkal e'ltek a to~bbi volt un. szocialista orsza'gok, amelyek a
   hetvenes-nyolcvanas e'vekben e'ppen u'gy elado'sodtak, mint Magyarorsza'g,
   de ku~lo~nbo~zo" utakon haladva, ma's e's ma's mo'dszereket alkalmazva
   valahogy kievicke'ltek az ado'ssa'gka'tyubo'l e's ma sokkal elo"nyo~sebb
   helyzetben vannak, mint haza'nk. E's itt elo"lja'ro'ban ro~gto~n meg kell
   jegyeznu~nk: Magyarorsza'g nemcsak abban vezet, hogy a vila'g mintegy
   sza'z elado'sodott orsza'ga ko~zu~l a legsu'lyosabb ado'ssa'gteher nehezedik
   ra', olyan e'rtelemben, hogy az egy fo"re eso" ado'ssa'g o~sszege itt a
   legmagasabb, hanem egyetlen valamennyi ko~zu~l, amelyik eddig nem ke'rt
   ado'ssa'gko~nnyite'st (a'tu~temeze'st, kamatcso~kkente'st, morato'riumot vag
y
   elengede'st), hanem tu~zo~n-vizen a't, gazdasa'gi fejlo"de'se'nek ka'ra'ra e
's
   a'llampolga'rai jo'le'te'nek rova'sa'ra to~rleszti tartoza'sa't, illetve ann
ak
   kamatos kamatait, hiszen ko~ztudott, hogy a kapott hiteleket, a to"ke't
   ma'r re'ges-re'gen, sokak szerint ma'r to~bbszo~ro~sen is visszafizette az
   orsza'g.

   Hogy felide'zzu~k a ma ma'r szinte ko~dbeveszo" mu'ltat, azokban az ido"kben
,
   amikor az Odera-Neisse vonalto'l keletre Moszkva tartotta ro~vid ko~te'len
   az un. szocialista orsza'gokat, a szorosanvett szovjet blokkba hat
   orsza'g tartozott: Kelet-Ne'metorsza'g, Csehszlova'kia, Lengyelorsza'g,
   Magyarorsza'g, Roma'nia e's Bulga'ria. Ezeknek gazdasa'ga't,
   ku~lkereskedelme't e's export-importja't, so"t termele'si e's gya'rta'si
   programja't is a moszkvai KGST ko~zpontbo'l koordina'lta'k e's a szovjet
   tervgazda'lkoda's e'rdekei szerint ira'nyitotta'k. Ennek eredme'nyeke'pp
   ro~videsen valamennyi e'rdekelt orsza'g gazdasa'ga gondokkal ku~szko~do~tt e
's
   nyugati ko~lcso~no~kre szorult. Amelyeknek nyu'jta'sa'to'l a hidegha'boru'
   enyhu~le'se'nek e'veiben a kapitalista'k aze'rt nem za'rko'ztak el, mert ez
   beleillett a fellazita'si strate'gia'ba, a Kreml pedig aze'rt nem
   ellenezte, mert a tovarisok akkor ma'r re'gen fu~tyu~ltek az elvekre e's
   szivesen vette'k a vazallusaik ko~zvetite'se'vel e'rkezo" to"ke's-dolla'roka
t.
   Hamarosan azonban Moszkva maga is bea'llt a ko~lcso~nke'ro"k sora'ba e's
   sikeru~lt is pa'r e'v alatt 130 millia'rd dolla'rnyi ado'ssa'got
   o~sszegyu"jtenie. (Ami ugyan tekinte'lyes o~sszeg, de a nyersanyagokban
   gazdag 300 millio's birodalom sza'ma'ra nem jelentett olyan nyomaszto'
   megterhele'st, mint annak o~to~de a tizmillio's Magyarorsza'gnak.)

   Ennek ellene're a Szovjetunio'nak e'ppen u'gy esze a'ga'ban sem volt
   fizetni, mint ahogy nem to~rte maga't a to~rleszte'se'rt a joguto'd, a 150
   millio'sra olvadt Oroszorsza'g sem, amely ugyan megpro'ba'lta az ado'ssa'g
   egy re'sze't a'tha'ritani a Moszkva'to'l elszakadt volt tagko~zta'rsasa'gokr
a,
   de keve's sikerrel. Igy azta'n, amikor a nyugati hitelezo"k la'tta'k, hogy
   hia'ba va'rja'k a pe'nzu~ket, hajlando'knak mutatkoztak ta'rgyala'sokba
   bocsa'tkozni. (Moszkva ko~nnyen megengedhette maga'nak, hogy egyszeru"en
   fu~tyu~lt a fizete'si ko~telezettse'geire: egyre'szt Oroszorsza'g me'g ma is
   nagyhatalom, amit respekta'lnia kell a vila'gnak, ma'sre'szt a Kremlben
   jo'l tudja'k -- e's ezzel vissza is e'lnek --, hogy a Nyugat mindenne'l
   jobban fe'l egy oroszorsza'gi anarchia'to'l s annak megelo"ze'se're ba'rmily
en
   a'ldozatra hajlando'. Eze'rt ta'mogatta annakideje'n Gorbacsovot, majd
   ke'so"bb Jelcint e's fog ta'mogatni a jo~vo"ben is ba'rkit, akiben a
   konszolida'cio' biztosite'ka't la'tja. E's a be'kesse'g, meg a nyugalom
   e'rdeke'ben ma'r hogyne lenne hajlando' lenyelni azt a semmise'get, hogy
   Moszkva megmakacsolta maga't e's amikor esede'kesse' va'lt a to~rleszte's,
   kurta'n csak annyit vetett oda: nyet!)

   Ne'ha'ny e'vi szu~net ko~vetkezett, majd a tu~relmi ido" letelte'vel az oros
z
   ado'ssa'gke'rde's megolda'sa fele' az elso" le'pe's az volt, hogy Moszkva
   ta'rgyala'sokat kezdett ado'ssa'ga'lloma'nya'nak arro'l a ko~zel 30 millia'r
d
   dolla'ros re'sze'ro"l, amely olyan nyugati maga'nhitelezo"kto"l sza'rmazik,
   akik a Londoni Klubba to~mo~ru~lnek. A kb. 600 maga'nbankot ke'pviselo"
   Londoni Klub neve'ben a Deutsche Bank megbizottai u~ltek
   ta'rgyalo'asztalhoz Oleg Davidov miniszterelno~k-helyettessel

   Frankfurtban. Keme'ny vita'k uta'n -- mert az orosz ku~ldo~ttse'g a Londoni
   Klub 20 e'vre kiterjedo" a'tu~temeze'si javaslata'val szemben ragaszkodott a
   25 e'ves a'tu~temeze'shez -- ve'gre megegyeze's szu~letett, melynek egyik
   fontos pontja volt a kamatok me'rse'kle'se is. (Aki va'sa'rolt ma'r nyugaton
   pld. kocsit, vagy ha'zat, az jo'l tudja, milyen hatalmas elte're'st
   jelenthet a to~rleszte's o~sszege'ben a kamatla'bnak aka'r fe'l sza'zale'kos
   plusz-minusz elte're'se.)

   Davidov azzal e'rvelt, hogy Moszkva megbizhato' ado's akar maradni, de
   abba nem mehet bele, hogy olyan elviselhetetlen terhek nehezedjenek az
   orsza'gra, amelyek lehetetlenne' teszik a gazdasa'g fejlo"de'se't. A oroszok
   logika'ja ma'r ebben is elte'rt a magyar pe'nzu~gyi vezeto"k okoskoda'sa'to'
l,
   de (velu~k ellente'tben) fo"leg ott bizonyultak realista'knak, amikor
   kijelentette'k: ha a Nyugat valo'ban segiteni akar, nem u'jabb hiteleket
   adjon, hanem ko~nnyitse meg a megle'vo"k to~rleszte'se't. (Ez az, amire a
   magyar pe'nzu~gyi vezeto"k sohasem gondoltak...) Az orosz ku~ldo~ttek
   kijelentette'k, hogy e'vi 3 - 3,5 millia'rd dolla'rnyi ado'ssa'gszolga'lat
   fizete'se't tudja'k va'llalni, ane'lku~l, hogy az orsza'g gazdasa'gi fejo"de
'se
   ha'tra'nyt szenvedne. A nyugatiak elfogadta'k az aja'nlatot e's a
   mega'llapoda's beva'lt.

   Az orosz ado'ssa'ga'lloma'ny nagyobbik re'sze't a'llami ko~lcso~no~k ke'pezi
k s
   ezeknek a'tu~temeze'se u~gye'ben az orosz korma'ny a Pa'rizsi Klubbal folyta
t
   ta'rgyala'sokat. A Pa'rizsi Klub arro'l ismert, hogy a gazdasa'gi
   meggondola'sokkal szemben gyakran elo"nyben re'szesiti a politikai
   szempontokat, eze'rt a nemzetko~zi megfigyelo"k szerint ezeket a
   ta'rgyala'sokat ko~nnyebben lehet majd du"lo"re vinni. (Nyila'nvalo' ugyanis
,
   hogy a Nyugat nem sietteti az esetleg ne'pszeru"tlen do~nte'st mindaddig,
   amig le nem zajlanak a ko~zeljo~vo"ben esede'kes parlamenti va'laszta'sok,
   majd meg nem to~rte'nik az elno~kva'laszta's is. A hitelezo" korma'nyok,
   amelyek u'gy ba'nnak Jelcin to~re'keny, a'm lassan konszolida'lo'do'
   rendszere'vel, mint a himes toja'ssal, tudnak va'rni. Nekik mege'ri, hogy
   me'g egy-ke't e'v halade'kot adnak, Moszkva sza'ma'ra pedig le'tke'rde's, ho
gy
   le'legzethez jusson. Mindez egyu~tt pedig ma'ris kedvezo" hata'ssal van
   Oroszorsza'gban a piacgazdasa'gra valo' a'tte're's folyamata'ra: a javula's
   jelei, ha lassan is, de ma'r mutatkoznak.

   Enne'l sokkal la'tva'nyosabb eredme'nyeket e'rtek el a lengyelek, akik
   valamennyi volt szocialista orsza'g ko~zu~l a legmere'szebben va'gtak bele
   a dologba. A ke't ve'gletet Magyarorsza'g e's Lengyelorsza'g jelentette,
   eze'rt a magyar e's a lengyel u't egyara'nt pe'ldae'rte'ku"ve' va'lt a hason
lo'
   gondokkal ku~szko~do" orsza'gok sza'ma'ra: a magyar u't, amelyet a ne'vado'
   Magyarorsza'got kive've egyetlen ma's orsza'g sem ko~vetett, "Dead End"-nek
   bizonyult, mig a lengyelek a'ltal va'lasztott utat a sikerek igazolta'k.

   Hja a lengyelek!... Azok sokkal jobb helyzetben vannak, mint mi! --
   hangzik ilyenkor az e'rvele's, hogy nem lehet pa'rhuzamot vonni a ke't
   orsza'g ko~zo~tt. Nos igen: a lengyelek sza'ma 40 millio', orsza'guk
   strate'giai jelento"se'ge sokkal nagyobb Magyarorsza'ge'na'l, Amerika'ban 7
   millio' lengyel emigra'ns e'l e's befolya'sos politikusaik vannak, ve'gu~l
   pedig a Nyugat lelkiismerete me'g ma sem teljesen nyugodt a ma'sodik
   vila'gha'boru' uta'n to~rte'ntek miatt, amikor a gyo"ztesekhez tartozo'
   szo~vetse'gesu~ket kiszolga'ltatta'k Szta'linnak. Eze'rt Nyugat igyekszik
   kedvezni a lengyeleknek. No de Magyarorsza'g is hivatkozhat egy s
   ma'sra: ha az nem is hatja meg a Nyugatot, hogy valamikor a to~ro~ko~k
   ellen ve'dtu~k a kereszte'ny Euro'pa't, 1956 e's a Vasfu~ggo~ny lebonta'sa n
em
   volt olyan re'gen, hogy elfeledkezzenek ro'luk.

   A lengyel ado'ssa'g to~rte'nete sokban hasonlit a magyare'hoz. 1971-to"l
   1980-ig a kezdeti 1 millia'rdro'l Giereke'k sikeru~lt 23 millia'rd dolla'rra
   feltorna'szniok az ado'ssa'ga'lloma'nyt s a to~rleszte's teljesen
   rendszertelenu~l to~rte'nt. Ennek folyta'n pa'r e'v alatt halmozo'dtak a ki
   nem fizetett kamatok is, melyek o~sszege ro~videsen 7 millia'rd dolla'rra
   no"ttek. Ekkor Varso' egyoldalu'an felfu~ggesztette a to~rleszte'st e's
   ta'rgyala'sokat kezdeme'nyezett az a'tu~temeze'sro"l. Amikor 1981-ben
   Jaruzelski ta'bornok kihirdette a rendkivu~li a'llapotokat, ezek a
   ta'rgyala'sok megszakadtak, de a korma'nyzati hiteleket Varso' tova'bbra
   sem fizette, csak a banktartoza'sokat igyekezett to~rleszteni e's noha
   ezekre 1990-ig kiszoritott to~bb mint 12 millia'rd dolla'rt (3,6 millia'rd
   ment a to"ke're e's 8,6 millia'rd a kamatra), a lengyel ado'ssa'g a
   rendszerva'ltoza'skor ele'rte a 48 millia'rdot. (Jegyezzu~k meg: a
   te'nylegesen felvett ko~lcso~no~k o~sszege csak 17 millia'rdot tett ki,
   aminek kb. egyharmada maga'nbankokto'l, a to~bbi a'llami hitelekbo"l
   sza'rmazott.)

   Ekkor a lengyel gazdasa'g ma'r a padlo'n volt e's ha akart volna, akkor
   sem tudott volna fizetni. A korma'ny isme't ta'rgyala'sokat kezdett e's a
   Pa'rizsi, valamint a Londoni Klubbal folytatott hosszu' vita'k uta'n
   1993-ban olyan kompromisszum szu~letett, hogy az ado'ssa'gok fele't a
   bankok elengedik, az elmaradt kamatot 30 sza'zale'ka't leirja'k, a
   tartoza's egy re'sze't pedig ko~tve'nyesitik, ami gyakorlatilag a megmaradt
   o~sszeg 42 sza'zale'kos cso~kkente'se'nek felelt meg. Varso' tavaly ma'r
   rendesen to~rlesztett, ide'n pedig hata'rido" elo"tt egymillia'rd dolla'rt
   fizetett vissza a Valutaalapnak, hogy ezzel is gyorsitsa a megmaradt
   ado'ssa'g felsza'mola'sa't. Ko~zben a levego"ho~z jutott lengyel gazdasa'g
   megero"so~do~tt, fejlo"de'snek indult e's ide'n ma'r u'jra felta'madt a ku~l
fo~ldi
   mu"ko~do" to"ke e'rdeklo"de'se a lengyelorsza'gi befektete'sek ira'nt. Varso
'
   isme't bekapcsolo'dott a nemzetko~zi pe'nzforgalomba e's hitelke'pesse'ge'n
   sem esett csorba.

   Bulga'ria, mely az egy fo"re eso" ado'ssa'g tekintete'ben ro~gto~n
   Magyarorsza'g uta'n ko~vetkezett, nagyja'bo'l ugyanazzal a taktika'val e'lt,
   mint a lengyelek e's sikeru~lt mo'rato'riumot, illetve ko~tve'nyesite's re'v
e'n
   ko~zel 50 sza'zale'kos cso~kkene'st ele'rnie. Ez az orsza'g is kezd
   kikapaszkodni az ado'ssa'gverembo"l e's ba'r olyan la'tva'nyos eredme'nyeket
   me'g nem tud felmutatni, mint Lengyelorsza'g, az ado'ssa'gkezele'si mo'dszer
   beva'lt e's a javula's szembeo~tlo". A hajdani szocialista ta'bor to~bbi
   orsza'ga'val nincs mit foglalkoznunk: Kelet-Ne'metorsza'g gondjait
   megoldotta a ne'met u'jraegyesite's, Csehszlova'kia e's Roma'nia pedig (ez
   uto'bbi kegyetlen megszorita'sok a'ra'n) 1992-ig visszafizette'k o~sszes
   tartoza'sukat.

   A fenti pe'lda'k o~nmaguke'rt besze'lnek: ha pa'rhuzamba a'llitjuk azokat
   Magyarorsza'g helyzete'vel, siralmas ke'pet kapunk. Mikor e'brednek ra'
   ve'gre az illete'kesek, hogy ez az u't szakade'kba vezeti az orsza'got?....

In article >, Nagy Peter > wrote:
>
> Egyebkent a Kadar-Jugend
>kifejezes az egyik legmocskosabb, legmegalazobb es legalaptalanabb, amit
>valaha kitalaltatok.  Pontosan ez a szemelyeskedo, megalazni kivano
>stilus vezetett el a parbeszedre valo keptelenseghez.  (Hozzateve: a
>masik fel sem volt sokkal kulonb.)

Mi az, hogy "kitalaltatok"?  Ez ugy hangzik, mintha nekem is valami
kozom lett volna hozza.  Pedig a Rambo Arpival, aki azt kitalalta, meg
soha nem is beszeltem privatilag, s azon kivul amit magarol irt, en sem
tudok rola tobbet, mint te.  Kulonben, embere valogatja; en tovabbra is
fentartom, hogy a Kadar jugend elnevezes nagyon talalo.  Persze azon nem
csodalkozom, hogy azoknak nem tetszik, akit eltalalt.

P.J.

aggyisten!

	Homonnai Mihaly megjegyzeset koszonom.
	Kocsis Tamas analiziset is koszonom, de ahhoz hozzafuznivalom is 
lenne. Nezeteink viszonylag konnyen osszeegyeztethetoek lehetnek, ugyanis 
megint csak a hollet-nek a tudat-hoz valo viszonyarol van szo (en ugyanis 
a nepiek felol erkeztem, ilyen a tudatom, de itt zarojelben felidezem 
Illyes Gyula pentameteret magamnak s masoknak, mert sokszor hallottam 
feluletesen idezni/hivatkozni:
	Azt hogy a ne'p fia vagy, igazolnod, sej, ma nem azzal
	kellene: honnan jo:ssz, azzal ecse'm: hova me'sz).

	Vegyunk nehany logikusnak latszo elofeltetelt:
	1) (majdha egyszer mar egyensuly lesz) A magyar gazdasagban a
t e r m e l o i - f e l d o l g o z o i - k e r e s k e d e l m i  
tevekenysegek hazai es nemzetkozi erdekeit
(mezogazdasag-raktarozas-feldolgozas-elelmiszereloallitas-csomagolas-
nagykereskedelem-kiskereskedelem-kulkereskedelem; 
bauxitbanyaszat-timfold-aluminium-Al eszkozok-Al gepek-nagy-kis-kulker;
hazassag-szuletes-iskolazas-munka-kutatas-oktatas-fejlesztes-felemelo 
kultura-melto halal; stb.) 
valoszinuleg elobbre kellene sorolni, mint az 
elosztogatas, kifosztogatas, kormanyozgatas, szorakoztatas, 
szerencsejatek, penzmozgatas (itt hangsulyoznam, hogy a fentiekhez 
hasonlo kategoriakba eso valos ertekek mozgasa nelkul valo penzmozgatasra 
gondolok) barmennyire is nemzetkozi erdekeit. 
Elobb panem, aztan circenses, elobb a munka azutan a jatek.
	2) Most (szuksegszeru vagy nem szuksegszeru, elonyos vagy 
hatranyos, de) nem igy van
	3) Hozzaadott ertek nelkul jogos-e a penzugyi nyereseg? 
	4) A kolhozvilag 35 (vagy 45) eve alatt a kozpontosito allam 
megszuntette a kistulajdonos le't lehetoseget, sot meg a kolhozoktol is 
elzarta az onallo gazdalkodas modjait, pl. kifejezetten akadalyozta az 
egy-egy falu igenyeihez mert nagysagu gabonaraktarak, hutohazak, 
borospincek (nemhogy fejleszteset, ujak epiteset, de meg a) fenntartasat 
(is). Hasznalhatatlan vagy beepitett padlasteru, meteres, masfel meteres 
labazatra emelt, tehat hasznalhatatlan pinceju hazak epultek, istallo, 
szenapadlas, gazdasagi udvar nelkul a falvakban, de a lenyegi baj az, 
hogy a mezogazdasagi termeknek azonnal kozponti, allami raktarakba, 
feldolgozo uzemekbe kellett kerulniuk. Most a falvak-tszek tobbsegenek 
csak adossagai vannak, beruhazni nem tudnak. Iden sokeves aszalyos 
idojaras utan vegre elfogadhato termes takaritodik be. A falvakban ma 
mar a karpotlasi foldeken onallosodasra torekvo, fiaikat is a foldhoz 
visszacsalogato parasztemberek azt lathatjak, hogy minel korabban, az 
aratashoz, betakaritashoz, szurethez minel kozelebbi idopontban kell 
megvalniuk a termestol, annal tobbet keres a kezuk munkajan valaki mas.   
Csak a gyongyosi szolovideken harom het alatt 25%-ot emelkedett 
folyamatosan az eppen leszuretelt szolo ara. Aki pedig idoben bogyozot, 
prest, taroloedenyt es helyet szerzett be az elmult keserves evekben, az 
mustot tarolhat, bort adhat majd el, es mar most latszik, hogy sokkal 
elonyosebben, mint a ketkezi termelo. Toluk nem is sajnalja senki, idoben 
beruhaztak, megerdemlik. Ez a pelda is ritka, a szolo nagy reszet el 
kellett adni, pl. nemreg privatizalt feldolgozo-tarolok kulfoldi 
tulajdonosanak.	
	5) A visszacsatolas elektronikus nyelven szolva pozitiv, aki 
szegeny, az a legszegenyebb, es az lesz jovore is.

"Na es akkor mi van? Legfeljebb majd vilagpiaci aron visszavasarolnak,  
ha elfogy az otthoni keszlet..."
"...mashol tobbet fial annal, mintha telen lett volna piacra dobva."
"...a parasztok eladtak a jovoevi vetomagot is, mert olyan k... jo ara 
volt a buzanak."

	Hat Tamas, biztosithatlak, hogy akik kulfoldre eladtak a buzat, 
azokat nemigen fogja erdekelni, hogy elfogy-e az itthoni keszlet, akik 
majd vilagpiaci aron visszavasarolnak - ugye "...nem az importor fog 
rosszul jarni. Gondolj a krumplira" - azoknak a hasznat meg majd megint 
azok fizetjuk meg, akik - eppen nem gabonat, hanem valami mast - 
termelnek es munkaerejuk fenntartasa erdekeben kenyeret akarnak enni. A 
nyereseg tulsagosan jelentos resze nalunk nem uj erteket teremt, hanem 
fokent bankszekhazak es villak csiri-csare-kivagyisagara meg a feneketlen 
koltsegvetesi zsakba folyik el. 
	Eddig volt, hogy nehezen tudtam Veled egyeterteni, ugyanis azt 
varnam el egy felelos kormany es torvenyhozas munkajatol, hogy 
szabalyzoival, torvenyeivel segitse a hazai termelest (ne avatkozzon 
bele, csak osztonozze a kommunizmus romjaibol maradt akadalyok 
eltakaritasat), becsulje a paraszt, a szakmunkas, a mernok, a tanar, az 
orvos, egyszoval az ertektermelo es onallo szakszeru cselekvesre kesz es 
kepes (e tulajdonsagok miatt polgar!) polgar munkajat, szoritsa vissza a 
hozzaadott ertek nelkul szerezheto gazdasagi nyereseg lehetoseget.
	A tovabbi gondolataiddal joreszt egyetertek. 
Legfeljebb Pragaban  en inkabb csehul szeretnek beszelni, de se csehul, 
se totul valoban nem tudok (Nem fogadtam meg Nemeth Laszlo tanacsat). Az 
is igaz, hogy en a fent mar tulajdonsagaival leirt polgarsagnak nem 
elsosorban a nagysagat, hanem a befolyasolasi lehetosegeit hasonlitottam 
ossze. 	
	Viszont en is szivesen latnek joval tobb kistulajdonost az 
orszagban, es a szeplanyok meg a strichelesukre felugyelo legenyek 
hasonlatat oszinte elismeressel telitalalatnak ertekelem. Csakhat itt 
eppen arrol kezdodott a diskurzus, hogy minalunk meg a kurvak sem olcso 
joszagok, hatmeg a stricik.
	Weimar? A szakszeru kozvelemenykutatasok eleg riaszto kepet 
festenek a falra. Csak meg ne jelenjen...

istenvelunk...			kadargyorgy