wrote:
> > Felado :  [Hungary]
> > ... "Vegul is a 10^-32 sec elteltevel, az atom
> > nagysagu terfogat 1 fenyev atmerojuve tagul. " Ez a kijelentes nem csak
> > akkor lenne igaz, ha a fenysebesseg nem lenne a sebesseg felso korlatja ?
> > Vagy a vilagegyetem felfuvodasa (nem a tagulasa) csak 10^-32 fenysec
> > meretig mukodott ? ....
 ...
> Stephen Hawking egyik muveben (lehet, hogy filmen lattam) azt allitja, hogy a
> hatarozatlansagi relacio megengedi, hogy rovid idore egy reszecske atlephesse
> a fenysebesseget. Lehet, hogy ezt tortenik. Nekem is feltunt ez a dolog, de
> evvel megnyugtattam magam... ;-)

Itt most kontarkodni fogok, mert ehhez nagyon nem ertek, de itt nem
arrol van szo, hogy egy adott kozegben lepi at a kozegnek megfelelo
fenysebesseget (es nem vakumban)?
Az elso "pillanatban" viszont nem lehet beszelni meg se kozegrol se
vakumrol mert mindez meg csak akkor kezd megszuletni.

Gogy

>Csak a temahoz teszem hozza: ugy hallottam, egy valamilyen jelalakkal
>toredek-energiabefektetessel lehet vizet bontani. Kb. ugy, mint amikor bazi
>hangfalakkal ledontesz egy falat. 

Ha't akkor van _me'g_egy_ orokmozgo'nk!!!    8:-))

Avana hirlevel irja:

> Valoszinuleg banalis, emberi hanyagsagbol eredo mertekegyseghiba okozta
> szeptember 23-an a Mars Climate Orbiter eltuneset, illetve feltetelezett
> elegeset. Az amerikai urhajozasi es urkutatasi hivatal, a NASA elozetes
> vizsgalatanak megallapitasai szerint a tevedes az angolszasz es a metrikus
> mertekegysegek kulonbsegebol adodoan navigacios hibat okozott. Az urszondat
> keszito ceg, a Lockheed Martin Astronautics elismerte felelosseget. A
> coloradoi Lockheed Martin Astronautics a gyorsulasi adatokat angolszasz
> mertekegysegben adta meg metrikus helyett. A szamokat azonban egy olyan
> komputer dolgozta fel, amely csak a metrikus rendszert ismerte, igy az
> angolszasz egyseget is metrikuskent azonositotta. A vegleges vizsgalati
> eredmenyek november kozepere varhatok.

kollegam reakcioja a hirre:

"azt hiszem, december 31-en megis kiveszem a penzem a bankbol..."

T. Ceyra!

>ugy hallottam, egy valamilyen jelalakkal
>toredek-energiabefektetessel lehet vizet bontani. Kb. ugy, mint amikor
>bazi hangfalakkal ledontesz egy falat. Semminek nem mond ellent, csupan
>a fal/H2O-molekula rezonanciafrekvenciajaval lovik meg es a molekula kis
>amplitudonal is szetesik.

En ugyan meg nem hallottam errol, de mint vizbontasi modszer, nagyon erdekes
otlet, akar mukodik a dolog, akar nem. Azonban az energetikai oldalat nem
gondoltad vegig. A viz hagyomanyos elektromos bontasahoz annyi energiara van
szukseg, amennyi azutan a hidrogen elegetesekor felszabadul. Ha egy mas,
mondjuk az altalad emlitett modszerrel kevesebb energiaval is el lehetne
bontani a vizet, akkor egy elsofaju orokmozgora tennel szert ebben a
bontas-elegetes ciklusban, vagyis a semmibol allitanal elo energiat.
Tudtommal nincs olyan fizikus, amely ezt elkepzelhetonek tartana. Amennyire
en eltudom kepzelni, magas homersekleten, de meg a plazmaallapotot
megelozoen  valoban felbomlanak a kemiai es mas atomok kozotti kotesek,
tehat ennek a homersekletnek az energiaja meghatarozhato, de a magas
homereklet miatt biztosan tetemes energiarol van szo.

Arrol mar hallottam, hogy az eros hangtol beszakad valakinek a dobhartyaja,
vagy eltorik egy-egy pohar, de egy fal ledontesehez, amely egyebkent
szilardan all, nagyon sok energiat kell befektetni. Tobbet, mint egy faltoro
kos, vagy TNT alkalmazasahoz, mivel a hang nem tud elegge koncentralodni a
szukseges helyre. Az ultrahangos pohartoresnek sem az a lenyege, hogy
kevesebb energiara van szukseg, hanem csak kisebb teljesitmenyre, de azt
hoszabb idon keresztul kell alkalmazzuk. A rezgo pohar fokozatosan veszi fel
a levegobol az energiat, mikozben egyre intenzivebben rezeg.

Udv: Takacs Feri

Annak idejen en is rakerdeztem erre a dologra az asztrofizika eloadomnal.
Azt valaszolta, hogy igen, az inflacios modell szerint a vilagegyetem a
felfuvodasi szakaszban fenysebessegnel gyorsabban tagult.

Hogy ez hogyan lehetseges, ne kerdezzetek. Nekem azt mondta, ha jol
emlekszem, hogy "kell hagyni valamit otodevre is". Mivel leadtam az
asztrofizika szakiranyt, tole mar nem fogom megtudni. Esetleg itt
majd valaki elmondja...


						Balint
						

Kedves tudosok!

>Felado :  [Sweden]
>Temakor: Re: kemiai evolucio ( 41 sor )
>Idopont: Tue Oct  5 04:57:02 EDT 1999 TUDOMANY #899
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>(Ki az a King?)

King, Allen L., Thermophysics. W. H. Freeman & Co., San Francisco 1962.,
p.5.

A masodik fotetelhez: Koszonom a megjegyzeseket, amelyek alapjaiban nem
valtoztattak meg az elkepzelesemet, de hozzasegitettek az eljovendo
pontosabb megfogalmazashoz.
Egyebkent: Ajanlott olvasmany: Charles B. Thaxton, Walter L. Bradley, Roger
L. Olsen: Az elet eredetenek rejtelye. A kortars elmeletek ujraertekelese.
HARMAT, Budapest 1997.

Ferenc

[Text 2683386 from COM]

> Temakor: A tudat es modosulasai

 irta:

> A tudattal kapcsolatos egesz elgondolasom legdurvabb
> hianyossaganak azt tekintem, hogy a fajdalmat nem tudom
> belekalkulalni.

Igen, a gondolkodas, az erzelmek es az akarat kerdese problematikussa valik,
ha az eletet pusztan mechanikus modon, az anyag bonyolult rendszerekent
akarjuk ertelmezni. A tortenelem soran sok filozofus feltetelezte ezert,
hogy a vilagban ket szubsztancia van: az anyag, illetve az anyagot
tapasztalo tudat (szellem, lelek), ami nem levezetheto az anyagbol. Bar ez
logikus feltetelezes, a tudomany "fejlodese" soran fokozatosan (a 18.
szazadtol kezdve eroteljesen) elkotelezte magat a materialista megkozelites
mellett.

Mindazonaltal a materialista szemleletmod mind a mai napig nem tudott
megbirkozni szamos igen lenyeges kerdessel: mi az elet, mi a forrasa a
tudatnak stb. Nehany elmelet pedig bar elfogadotta valt, tulajdonkeppen
hipotetikus maradt, es nem tud kezelni szamtalan ellentmondo adatot (pl. az
evolucio).

A magam reszerol ugy latom, hogy ideje lenne egy alapos revizionak, hogy a
tudomany felterkepezze ezeket a hianyossagokat, s belassa, hogy a pusztan
anyagi megkozelitessel nem tudott (bizonyitott, reszletezett) valaszt adni
ezekre a kerdesekre. Es igy nyugodtan felvethetne a dualista tipusu
magyarazatokat - elfogadva azt, hogy letezhetnek olyan jelensegek,
osszetevok is a vilagon, amiket nem lehet targylemezre helyezni es
mikroszkop ala tenni, pusztan kovetkeztetesek utjan lehet feltetelezni a
letezesuket. Ezzel szamtalan, ma megvalaszolhatatlannak tuno kerdesre
kapnank megnyugtato valaszt.

 irta:

> Azt nem ertem, ha a tudat annyira tavol all az anyagtol, mint gondolod,
> akkor miert lehet nehany egyszeru koszos vegyulettel (mint az
> opiatszarmazekok, vagy mint egy kozonseges CH3CH2OH molekula) annyira
> befolyasolni?

Velemenyem szerint ez semmit nem arul el a tudat forrasarol. Egy nyers
peldaval illusztralva: a nap fenyet szamtalan modon tudjuk befolyasolni, pl.
prizmaval, vagy egy szines uvegen való atvezetessel. Egy felho akar teljesen
el is takarhatja elolunk a napot, a feny utjaba allhat. Mindez azonban nincs
hatassal a Napra magara. Eppen igy a tudatot lehet manipulalni,
"atszinezni", de ez csupan a tudatot kozvetito "csatornaban" tortenik, es
nem hat magara a tudat forrasara. A vedikus felfogas szerint eppen ez
tortenik a lelekkel az anyagba kerulve: a kornyezet kulonfele hatasai egy
eletfelfogast, tudatallapotot alakitanak ki az elolenyben. Vagyis minden
eloleny tudata bizonyos mertekig szennyezve van. Ezt a szennyezest lehet
novelni, fokozni a zavart (pl. kabitoszerekkel), es lehet tisztitani is a
tudatot, aminek segitsegevel a lelek (atma) kozelebb kerul eredeti
helyzetenek megertesehez, a helyes onazonositashoz. Ezt a celt szolgaljak a
kulonbozo meditacios modszerek, eletvezetesi tanacsok (pl. vegetarianizmus),
jogamodszerek, mantrak es igy tovabb.

Udvozlettel:
Isvara

>A problema ugyanis nem az
>egymashoz esetleg nagyon kozel allo fajok kialakulasa, hanem az egeszen
mas
>tipushoz tartozoke.) Mi ennek a mechanizmusa? Mi a magyarazata? Ezekre
a
>kerdesekre nem ad valaszt; ezek pedig nem kidolgozando reszletek, hanem
a
>lenyeg. (Mert az nyilvanvalo, hogy a mutacio/szelekcio nem magyarazat.)

Kedves Ferenc! )

Mi a kifogasod a mutacio/szelekcio-val kapcsolatban?
Mert az , hogy "nyilvanvalo" nem kifogas. Fejtsd ki, hogy ez miert nem
magyarazat.

>Hagy
>kerult az osoceanba egy olyan laboratorium, amely sokszorosan
felulmulja a
>jelenlegieket?

Az a laboratorium milliardszor felulmulta a jelenlegieket mind terben,
mind idoben. Ennyi csak eleg kell, hogy legyen ;-)

Udv,
Nagy Andras

math megjegyzese, miszerint

>megjegyeznem, hogy a termodinamika masodik fotetele statisztikailag szabad
>rendszerekre vonatkozik, es nem szamol erohatasokkal. a gravitacio peldaul
>nyilvanvaloan a rendezetlenseg ellen hat. a Fold, mint tomegtomorules maga
>ellentmond a termodinamika masodik tetelenek, ennekoka pedig a gravitacio.
>Hasonlo modon a kristalyok ellentmondanak a termodinamika masodik
>fotetelenek, mert a kristalyok atomjai kozott elektromos kolcsonhatasok
>vannak. stb...

>Van-e Fold? Vannak-e kristalyok?

reszletesebb kifejtest erdemel.
 
  Induljunk ki abbol, hogy a kozmikus hattersugarzas a legszebben
kimert homersekleti sugarzas, innen tudjuk, hogy a vilagegyetem
homerseklete 2,728 Kelvin fok, a hiba 0,002 Kelvin fok. Vagyis a
vilagegyetem kb 300,000 evvel a keletkezes utan homersekleti 
egyensulyban levo rendszer. Az ilyen - definicio szerint - maximalis 
entropiaju, ami azzal is egyuttjar, hogy az informaciotartalma 
minimalis, a homerseklet mint egyetlen szam tokeletesen jellemzi az 
allapotat. Ez azt jelentene, hogy a vilagegyetem informaciotartalma 
kezdetben csak  ennyi volt.
  A mai vilagegyetem viszont  nincs termodinamikai 
egyensulyban es allapotanak jellemzesehez sok-sok informacio szukseges. 
Honnan van mindez, hiszen az informacio nem keletkezik magatol, ehhez 
munkara van szukseg. Mi vegezte, vegzi ezt a munkat?
  A valasz az, hogy a gravitacio es mas, vonzo kolcsonhatasok,
mint az ellentetes elektromos toltesek vonzasa es a vonzo magerok, 
merthogy  az ezeknek megfelelo helyzeti energia negativ. Amikor a 
gravitacios instabilitas miatt megindul az anyag osszesurusodese, az 
osszehuzodo gravitacios rendszer potencialis energiaja  lecsokken 
es a csokkenes mertekevel megegyezo nagysagu pozitiv energia szabadul 
fel. Ugyanez a helyzet mas vonzo kolcsonhatas vezerelte folyamatban. Az 
ilyenkor felszabadulo energia vegzi el azt a munkat, ami az informacio 
keletkezesehez szukseges. Peldaul a  Nap gravitacios osszehuzodasa  es 
persze  a belsejeben zajlo magfuzio   eredmenyekeppen keletkezo hosugarzas  
szabad energia vagy negativ entropia forrasa. Innen szarmazik a Fold 
felszini elovilagaba irt informacio is. A biologiai informacio beirasanak 
utja a kovetkezo: amikor az eredeti DNS-nek egy eletkepes mutacioja  
alakul ki, az fennmaradhat. Tehat az az informacio a termeszetes 
kivalasztas utjan irodik be a DNS-be.
  Emiatt a homersekleti egyensulyban levo, am gravitalo rendszer 
entropiaja nem lehet maximalis, hanem az ilyen rendszer egy 
alacsony entropiaju rendszer. Ilyen volt a kezdeti vilagegyetem is.
Hogyan van az ilyen rendszerben az oriasi mennyisegu informacio 
elrejtve, ezt igazabol me'g senki sem tudja.
     Vegh Laszlo

Tisztelt Tudomany es kedves Kaskoto Mihaly!

Azt hiszem, hogy a ledorongolas, vita, nyitottsag, epito jellegu kritika,
temakorben ott lehetne megfogni a dolgot, hogy valoban mi az epito jellegu
hozzaszolas, vagy kritika?
Azt hihetne az ember, hogy minden nyitottsagra felhivo hozzaszolas csakis
epito jellegu lehet, pedig nem igy van. A megismeresben, mint olyan,
eppenhogy a kritikai jelleg a lenyeg, a szkeptikussag. A mindenre valo
hatartalan es kritika nelkuli nyitottsag a megismeres elsatnyulasat,
'feloldodasat' eredmenyezi. Ha mindenre nyitottak vagyunk, ha barmit
lehetsegesnek tartunk, ha semmit nem zarunk ki, ha mindenrol beszelhetunk,
akkor vegul nem fogunk tudni semmit. A tudomany feladata a tudas vedelme a
hatartalan fantazialgatasok ellen. Az ilyen modszerezetlen fantazialgatasok
tengereben ugyanis a tudas elveszne, ugyanakkor nagyon csabito az a tenger
az embereknek. Ez a vedelem passziv, es kizaro jellegu, ugyanis ekkora
fronton nem lehet aktivan vedekezni.
A tudomany modszertanahoz a modern idokben hozzatartozik, hogy a kritikak,
alternativ elmeletek csak akkor lehetnek figyelemremeltok, ha bizonyos
formai, logikai kriteriumoknak megfelelnek. E nelkul csak csupan mas
nezetekre felhivni a figyelmet ertelmetlenseg. A ledorongolasok oka valami
ilyesmi.

math

Kedves Isvara!

">minden rendelkezesunkre allo anyag es az anyag torvenyeinek
>ismereteben sem tudunk tudatot letrehozni,"
van egynehany specialis informaciom errol munkambol kifolyolag, es azt
mondhatom, hogy mar a hataron mozgolodunk. theat valoban nem, de amit letre
tudunk hozni, az most mar minden remenyre feljogosit minket, hog yletre
foglyuk tudni hozni. az egyetlen akadaly, hogy vajon letre akarjuk-e hozni,
es vajon lesz-e gazdasagi erdekunk ebben? ugyanis a mai vilagban egyre
inkabb csak az jon valoban letre, amihez gazdasagi erdek is fuzodik.

zoli:
a fajdalomrol es az oromrol talan a leginkabb a neuralis szamitastudomany
reinforcement learning aga igazithat el Teged.

http://www-anw.cs.umass.edu/~rich/

angol, es erosen matematikus.

A fajdalom es az orom termeszetesen a tanulas egyik mechanizmusa, ami  a
tudathoz szukseges.

math

Kedves Ferenc!

Eloszor is, kerhetnek egy Behe cikket, ami elektromos, vagy internetes?
Szeretnek tajekozodni.

"Az evolucioelmelettel egyebkent nem az az alapveto baj, hogy nem ad valaszt
bizonyos kerdesekre, hanem az, hogy nem elmelet (nem foglalja a tapasztalati
tényeket konzisztens rendszerbe), hanem csak otlet, sejtes, amely viszont
egyetlen reszletkerdesre sem ad valaszt."
Formailag dehogynem elmelet. Persze az talan eleg nagy hiba, hogy nem igazan
talalhato meg egy helyen sem lenyegileg, formalisan osszefoglalva. Tud
valaki ilyet?

Masreszt: az evolucios elmelet egy nem tul egyszeru, de meg leirhato
elemekbol, nem tul egyszeru, de meg leirhato kapcsolatokkal kialakitott
erosen nemlinearis!!!!!!!!!!!! rendszert ir le. Ennek a viselkedese
matematikai kemeny dio. Emiatt lehet az, hogy termeszetesen a reszleteit nem
ismerjuk. Nem tudhatjuk, hogy egy evolucios rendszer nehany milliard ev
alatt szamos furcsa kornyezeti valtozason atmenve mit alkothat, mit nem
alkothat, mire kepes, mire nem. A nemlinearis, kaotikus, nemegyensulyi,
onszervezo rendszerek elmelete gyermekcipoben jar. Emiatt lehetseges az,
hogy a reszletekrol ellentmondasos es kidolgozatlan velemenyek vannak.
Az elobbiek fenyeben:
"Mert az nyilvanvalo, hogy a mutacio/szelekcio nem magyarazat.)"
De magyarazat. Es azt kijelenteni, hog ynem magyarazat fellengzosseg, mert
mint mondtam, a mutacios, szelekcios rendszer egy olyan rendszer, amelynek
nagy idoben, nagy terben, es nagy populaciokkal, kulonfele kornyezeti
korulmenyek kozott nehezen belathato a viselkedese.
Nem csoda, hogy ezen folyik manapsag az evoluciokutatas, es a vita.

"A jelenleg ervenyes termeszettorvenyek alapjan az eletnek
es az elet tipusainak kialakulasarol semmit sem tudunk mondani. Ignoramus et
ignorabimus. Tiszteletremelto es rokonszenves szkeptikus allaspont!"
No igen. Viszont az igazsag valahol ott van, hogy nem tudunk mindent
biztosra, de sokmindent tudunk meglehetos valoszinuseggel, es majdnem
mindenre van tippunk.

"elmeletet nem tudtam kialakitani; "
Ilyenkor kedves Ferenc nem tisztesseges az egyetlen letezo elmeletet
lehuzni.:) A tudomany modszertana szerint mindig a legjobb elmeletet kell
kutatni, amig valakinem jon elo jobb elmelettel. Az evolucio marpedig
elmelet, es amrpedig hiaba hozod fel a problemakat, azok nem egzakt
cafolasai az evolucionak, igy  nem cafolt elmelet.

"Megegyszer - es igerem utoljara - a masodik fotetelrol. "
Kedves Fferenc, ket eset lehetseges, vagy elfogadod, hogy nem teljesen
helytalloak az ismereteid a masodik fotetelt illetoen, es megkersz egy
fizikust, hogy rendesen magyarazza el Neked, vagy tovabbra is okosabbnak
tartod magad annak ellenere, hogy a formalis vitaban alulmaradtal. Amit a
masodik fotetel kapcsan mondasz, az egyreszt nem igaz, masreszt csupan csak
negativ eloiteleteidet fejezi ki.

"Hagy kerult az osoceanba egy olyan laboratorium, amely sokszorosan
felulmulja a
jelenlegieket?"
1) A jelenlegi laboratoriumokban nem tartak fel mindenlehetoseget.
2) Az oceanokban viszont rengeteg ter es ido volt arra, hog ymindenfele
laboratorium legyen ott. Volt ott mindenfele nyomas es homerseklet az
oskorban. Igenis az osocean egy rendkivul sokfajta laboratoriumot tartalmazo
kozeg. Volt ott geotermikus forras, agyag, vulkan, villamlas, felhok.... Es
ami a legfontosabb: a jelenlegi oceanokban van elet, ami mar legatolja
azokat a folyamatokat, amelyek az elettelen oceanban szabadok voltak.

math

Kedves Peter !   

Magyarazkodnom kell:

Hajdanan befizettem egy 10 eloadasbol allo tanfolyamra, mely
mikroprocesszorok, mikroszamitogepek alapjai cimmel futott.

Az eloado kerte irjuk ossze eletkorunkat,
vegzettsegunket es foglalkozasunkat, hogy tudni lehessen milyen 
szintrol inditsa az alapozast.
Mosolygosan allapitotta meg, hogy 60 feletti nyugdijasok 
es haziasszonyok is vannak a csoportban.
Ezutan 3 alkalommal, heti ket oran at a diodak pn-atmeneteivel
szorozve lassan eljutott egeszen a tranzisztorokig.
A 4. alkalommal razenditett a logikai alaparamkorok es
funkcionalis egysegek ismertetesere.
Itt kezdodtek a sulyosabb gondok. Mindent, de mindent kizarolag
halmazelmeleti leirassal definialt. Semmilyen szemleletes
magyarazatot nem adott, hiszen a tudomany az tudomany:
nem igenyel locsogast, fecsegest ha van korrekt matemetikai
megfogalmazas.
Csak amultam, bamultam amint a kulonfele altalam mar jol
ismert es gyakran alkalmazott flip-flopok, multiplexerek, 
demultiplexerek, szamlalok, regiszterek, stb. stb
halmazelmeleti megfogalmazasai megjelentek a tablan,
mindossze csak felolvasta a kifejezeseket, de 
magyarazatot nem fuzott hozzajuk.
A 6. eloadas napjan kello erdeklodes hijan - a
3-ra zsugorodott hallgatoi letszam miatt - nekunk 
harmunknak visszafizettek a hatralevo eloadasok 
dijat, es a tanfolyamnak vege lett.

Hasonloan jartam egyeb temaju _nepszerusito_ tanfolyamon.
Ott is szintfelmeressel kezdtek, majd az eloado az elso 
ket alkalommal csak jopofa torteneteket meselt a hostetteirol, 
majd mosolygosan jelezte, hogy tapasztalatai szerint amikor 
a logaritmust belekeveri az eloadasaiba, akkor szokott 
latvanyosan megcsappanni a letszam.
Ezutan egy ideig nem jott, csak telefonon uzengetett,
hogy elmarad az aznapi musor. 
Akik kevesen kitartoan megis megjelentek ujra, azokat
kifizettek, es a dolognak ezzel vege lett.

Fontos megjegyeznem, hogy ezek az eloadok hivatasukat tekintve
nem tanarok voltak, hanem akkoriban kozismert vezeto-allasu 
ipari szakemberek.

Nos, talan emiatt is maradtam annyira buta, hogy szerinted 
csak zagyvalni tudok a szamitastechnikarol.

Eddigi dorgalasaid alapjan EGYELORE csak sejteted,
hogy szakmailag messzire jutottal, s csak erezteted,
hogy ralatasod van a dolgokra, mint messzirol jott embernek.

Udv: zoli

Sziasztok!

Math irja:
: Nem bizonyitotta. Azt bizonyitja, hogy ismertek azt, amirol a tetel
: szol. Ha ismertek volna a tetelt, es tudtak volna bizonyitani, akkor
: felesleges a szamoszlop.

Szerintem a ket dolog nem fugg ossze. Ha nekem nincs szamologepem a kezem
ugyeben, semmi kedvem a sin(13 fok 47 perc) -et vegtelen sorozattal
szamolni, hanem eloveszem a gimnaziumi fuggvenytablamat. Erdekes modon
puthagoraszi szamharmasok is vannak benne. ;-)

###

A beigert H2-motoradatok:

BMW 535i, mechanikus feltoltes, 6 henger, szabadon valasztott benzin vagy
H2-uzemmod. Benzinnel 150 kW, H2-vel 100 kW motorteljesitmeny. 93 literes
cseppfolyos H2-tartaly a csomagtartoban, legalacsonyabb homerseklete -253
fok, parolgasos hu"te's. H2-vel a hatosugar 300 km. Emissziok: viz; NOx az
USA hatarertekek alatt [nem tudom, hogy katalizatorral vagy anelkul]. A
project egyebkent 1985/86-ban indult, es 1999 dec. 31-en vegzodik.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok,

>Csak a temahoz teszem hozza: ugy hallottam, egy valamilyen jelalakkal
>toredek-energiabefektetessel lehet vizet bontani.

Legalabb annyi energiat mindenkeppen be kell fektetni, mint amennyit
nyerunk az elegeteskor.

kzoli

Udv!

 wrote:

> Csak a temahoz teszem hozza: ugy hallottam, egy valamilyen jelalakkal
> toredek-energiabefektetessel lehet vizet bontani.

Nekem egy kicsit perpetum mobile gyanus a dolog. A vizbontasnal minden egyes
elektronnal el lehet szamolni. Rezonanciak valoban leteznek, ezeken alapulnak a
spektrokemiai modszerek, de ezek nem adnak akkora energiat, hogy a kotesek
felszakadjanak.

Istvan

Udv!

"Meszaros Laszlo (Budapestrol)" wrote:

> egy suzuki szervizkonyvben par hete kb a kovetkezot olvastam
> a katalizator kapcsan:
> - a modern motorokban igyekeznek mindenfele trukkokkel csokkenteni
>   a keverek benzintartalmat (fogyasztas csokkentese erdekeben)
> - a pontos koncentraciot oxigenszonda es okos injektor allitja be
> A gondolatmenet logikusnak tunik, en csak ott santitok benne,.....

Pedig santit ez mashol is. A szabalyozott katalizatoros autok pont arrol
a tortenetrol szolnak, hogy a benzin-oxigen arany _pontosan_
sztochiometrikus, azaz semmifele szegenykeverekes megoldas nincsen.
- Ha dus a keverek akkor megno a CO
- Ha szegeny a keverek akkor megno az NO
A katalizatornak pontos kemiai ara'ny kell.

Ezert zabalnak tobbet (tobbek kozt) az elmult tiz ev autoi mint egy
kicsivel azelott, mert a 80-as evek vegen jott divatba a szegenykeverekes
motortaplalas. Az tenyleg csokkentette a fogyasztast, a katalizator ezt
visszaemelte.:-(((

Istvan