Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 137
Copyright (C) HIX
1995-10-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 ujrapapir vs. uj papir (mind)  35 sor     (cikkei)
2 allas (mind)  58 sor     (cikkei)
3 kornyezetvedo=a piac ellensege? (mind)  67 sor     (cikkei)
4 Valaszok... (mind)  101 sor     (cikkei)
5 sZEP UJ VILAG! (mind)  164 sor     (cikkei)
6 Re: CO2, egyensuly (mind)  27 sor     (cikkei)
7 Okorasszizmus (mind)  13 sor     (cikkei)
8 Ozon kerdes (mind)  10 sor     (cikkei)

+ - ujrapapir vs. uj papir (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

a kovetkezo szeminariumra sajnos nem tudok elmenni, ugyhogy nem tudok 
tudositani; csak felremlett, hogy mintha pont errol lett volna szo par 
hete a kornyeszben.  akit erdekel jobban, a figura kutatasa, esetleg 
megkeresheti.

diana
------------------------------

		UNIVERSITY OF CALIFORNIA, BERKELEY
       		ENERGY AND RESOURCES GROUP
		FALL  COLLOQUIUM SERIES
	
		D A N I E L   P R E S S

	ASSISTANT PROFESSOR, ENVIRONMENTAL STUDIES
			UC SANTA CRUZ

		"Democratic Dilemmas in the Ecological Age"


An environmental policy analyst, Professor Press focuses on the 
management of complex environmental problems such as the debate over 
old-growth forests and the handling of toxics in California.  He is 
knowledgeable about the interaction of local community activists, 
government agencies, and national environmental organizations on issues 
of environmental public policy, specifically regarding ancient forests 
and toxic-waste management.  Sites of his timber work include the 
Shasta-Trinty Forest, Mendocina County, and Humboldt County in 
California, as well as the Opal Creek area north of the Willamette 
National Forest in Oregon; his fieldwork on toxics has taken place in 
Silicon Valley and Kettleman City, California.  ****His recent investigation 
of the paper industry concluded that making recycled paper is far cleaner 
for the environment than producing paper from virgin-wood fiber.****

	 		WWW: http://violet.berkeley.edu:80/~manerg/
+ - allas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

University of California, Santa Barbara/Environmental Science and
Management

The new School of Environmental Science and Management invites
applications for four faculty positions, in the following fields: (i)
Applied Ecology; (ii) Environmental Biogeochemistry; (iii) Earth System
Science; and (iv) Environmental Policy and Management. Two of these
will be tenure-track appointments at the assistant professor level, and
two can be at  the associate or full professor level. We seek
applicants with strong publication records, vigorous, original research
programs, evidence of excellence in teaching, and a commitment to a
new, interdisciplinary program.

The start date is July 1, 1996. The position is open until filled, but
we will give primary consideration to applications received by January
3, 1996. The Ph.D. is normally required at the time of appointment.

(i)   Areas of interest for Applied Ecology include: quantitative
      prediction of short- and long-term ecological effects arising
      from human activities; development of ecologically sound methods
      for preventing or mitigating environmental impacts; and
      management of populations and ecosystems.

(ii)  The appointee in Environmental Biogeochemistry will be expected
      to address the coupling of biological, chemical, geological, and
      physical processes that occur in Earth's oceans, lands, and
      atmosphere.  Issues related to human processes, such as
      toxicology, contamination, and risk assessment, are particularly
      relevant to the program.

(iii) The focus of the Earth System Science position is on the linkage
      and interactions between the lithosphere, hydrosphere,
      cryosphere, atmosphere, and biosphere. The candidate should
      complement UCSB's special strengths in aquatic biology,
      hydrology, geomorphology, and oceanography.

(iv)  The Environmental Policy and Management position will involve
      research and teaching on the array of economic, institutional,
      legal, and political factors that affect analyses of and
      solutions to environmental problems.

The School of Environmental Science and Management focuses on the
diagnosis and assessment of the environmental problems of today and the
future, and the curriculum combines multidisciplinary scientific study
with instruction in policy and management. It will enable students to
gain an understanding of the complexities of climatic, hydrological,
ecological, and human systems at local, regional, and global levels,
and to evaluate the consequences of governmental policies and
regulations and of industrial practice. We will offer the master's and
doctoral degrees and a certificate for mid-career associates, and we
expect to admit the first students in Fall 1996.

Applicants should send a curriculum vitae, the names and addresses of
four references, a statement of research and teaching interests, and
reprints of no more than five publications to Jeff Dozier, Dean, School
of Environmental Science and Management, University of California,
Santa Barbara, CA 93106-5131; 805-893-7363; Fax 805-893-7612; E-mail
.
+ - kornyezetvedo=a piac ellensege? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Toth Ferenc!

	Legutobbi irasod temaja az egyik fo problemam.Tehat: egy kornyezetvedonek 
piacgazdasagellenesnek kell-e lennie (ahogy ma eleg sokan azok)?
Szerintem nem!
	Amos Oz egyik konyveben olvastam egy fiatal zsidorol, aki soha nem erezte 
magat otthon, allandoan a tavoli Szentfold utan vagyakozott.Vegul 
kivandorolt Izraelbe, most ott el, gyakran kibamul az ablakon a galileai 
dombokra es nagyokat sohajtva vagyakozik a Szentfold utan...
Most az USA-ban elek es arra vagyom, hogy barcsak lathatnek vegre egy 
piacgazdasagot!
	Velemenyed:"Egyetlen megoldas kinalkozik: a fogyasztas DRASZTIKUS 
csokkentese.(...) Szoval korlatozasok, tiltasok, akadalyok mindenfele, es 
termeszetesen a GNP csokkenese a piac torvenyeinek megsertese miatt." 
tipikusnak mondhato optimista es pesszimista zoldek, nem zoldek kozott 
egyarant.
Szerintem azonban a jelenlegi gazdasagi gyakorlat serti meg a piac 
torvenyeit, 
ezert vezet rohamosan katasztrofahoz!
Neves kozgazdaszokhoz hasonloan nem vagyok rola meggyozodve, hogy a 
GNP,ill. a ma inkabb hasznalt GDP mostanaban novekszik; ha tenyleges 
erteken beszamitjuk a megujulo es nem megujulo, tovabba az emberalkotta 
toke elhasznalodasat (pazarlo feleleset), az valojaban csokken!
Marpedig ezeket a piaci rendszer elvei alpjan be kell szamitani!(nem kell 
ahhoz meg kornyezetgazdasagtan sem)
Pl. az USA-ban a versenyt megakadalyozo nemzetkozi oriascegek 
monopoliumai, a piacellenes szabalyozasok, szubvenciok, az eloskodo, 
pazarlo, oriasira duzzadt burokracia mind a gazdasag eroforrasainak 
pazarlasat eredmenyezi, tehat ez a legnagyobb bun a sokat szidott 
novekedeskozpontu kozgazdasagtan tanai szerint is.Ezaltal a mai gazdasag 
eppen hogy KEVESEBB FOGYASZTAST tesz lehetove, mint az eroforrasok 
optimalisabb, fenntarthatobb hasznalata eseten tehetne.
A mai gazdasagi rendszer a piaci torvenyek megsertesevel okozza a fo 
kornyezeti problemakat, hiszen pl. koztudott, hogy a nuklearis eromuvek nem 
gazdasagosak, soha nem epultek volna allami tamogatas nelkul; ha az allam 
nem pazarolna az adofizetok penzet soha meg nem terulo modon autopalyak 
epitesere, a szallitas nagy resze ma is vasuton folyna, hiszen sokkal 
gazdasagosabb.Ha lenne piaci verseny, az a termelo nem tudna eladni az 
arujat, aki folosleges reklamok es tulzasba vitt csomagolas miatt nagyobb 
onkoltsegi aron termelne, mint ilyen botorsagot el nem koveto 
versenytarsai.Valojaban azonban ma ezt (szinte) minden termelo igy 
csinalja, aminek sok oka van. Az egyik hogy a nagy monopolcegek 
kontraszelektalt menedzserei ugyanazokat a johiru, de haszontalan iskolakat 
vegzik el, ahol megtanuljak pl., hogy igy meg ugy kell reklamozni.Ha eszuk 
is lenne, tudhatnak, hogy reklamozni egyaltalan nem kell, mert folosleges 
penzkidobas.
A mai gazdasag legtobb dontese nem a piaci mechanizmus alapjan szuletik, 
hanem burokratak hozzak (allamiak es vallalatiak), a sajat vilagkepuk 
szerint, amiben autopalyak, reklamok es egyeb teveszmek vannak.Ez sokkal 
inkabb emlekeztet a kommunizmusra, mint burokratikusan szervezett 
tarsadalomra, mint a piacgazdasag (ma sehol elo nem fordulo) modelljere.  
Az altalad a drasztikus kornyezetjavito, am piacellenes intezkedesekre 
felhozott peldak szinte mindegyike valojaban a piac kovetelmenyeibol fakad 
es egy piacgazdasagban meg is valosulna, ertelemszeruen FOKOZVA A GDP-t, 
mivel mai pazarlast szuntetne meg!
Ha piaci uzemanyagarak lennenek es realis ara lenne a foldnek,(pl. mertt a 
legfobb megujulo energiaforras a mezogazdasag lehetne) a kozlekedesi 
rendszer nem lenne kozutra es egyeni autozasra alapozva, a gepkocsik 
kitiltas nelkul is nagyon megritkulnanak.Az ingazas ugyanezert es az 
ingazok idejenek realis ertekelese miatt is visszaszorulna.A futessel valo 
mai pazarlast a piaci futoanyagar allithatja meg, a papir ara az erdok mai 
alulertekeltsege megszunese miatt emelkedhet.A novenyvedoszerek es 
gepesites tobbnyire csak artanak, megdragitottak es alacsony hatekonysaguva 
tettek a mezogazdasagot, stb. stb....
Szoval en nem hiszek a zold diktatura szuksegessegeben, de javaslom, 
csinaljunk vegre piacgazdasagot!
Bobko' Csaba
+ - Valaszok... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Valaszok:

Kedves Ferenc!

	Ertekelem cikkedet, es a diplomatikus valaszt!
	Szerencsem van, mert Laszlo Barna kollegank igen szakszeru 
valaszt adott a felmelegedessel kapcsolatos kerdeseidre.  Nekem
tehat joval konnyebb most a dolgom.  Ezuttal is kosz, Barna!
	
>A biomasszaban? Hisz epp a "biomass-burning" az egyik igen jelentos
>tenyezoje az uveghazhatasnak! 

	A biomass burning tehat csak azert olyan jelentos tenyezoje 
az uveghazhatasnak, mert manapsag nem fenntarthato modon
tortenik.  Ha a felegetett teruletek kisebbek lennenek, akkor 
viszonylag konnyen es gyorsan ujra lehetne oket telepiteni.  Vegulis
az oserdok oslakosai ezt mar nagyon reg csinaljak ("slash'n burn 
agriculture"), csakhogy ok hagytak a felegetett es elelemtermesztes
szempontjabol kihasznalt teruleteket regeneralodni.  Nekik nem kellett 
kulfoldi marhahus megrendeleseket teljesiteni!  Egy masik
tenyezo persze az, hogy a fejlett nyugati demokraciak mar kiirtottak 
a sajat erdosegeik nagyreszet, es ezert szorulnanak ennyire a
meg megmaradt oserdok CO2 feldolgozo hatasara.  Tehat kis teruleten, 
ahol egyeb foldrajzi tenyezok kedvezoek (ertem ezalatt a
domborzati formakat, amik pl. Los Angelest igencsak beletudjak fojtani 
a sajat fustjebe) nyugottan mehetne a biomassza egetes.  

>Az erodalt talajok helyett majd etet bennunket az ocean...Kozismert,
>biztato alternativa, de nagyon tavolinak tunik meg.

	Nem ugy ertettem, hogy most mezogazdasag helyett mindenki 
pecabotot vesz maganak, csak annyit akartam vele mondani, hogy az
erodalt termofold miatt nem erdemes gyaszba vonulni, mert az 
eppenseggel nem veszett el a termeszet szamara.  Csak arra kell
ugyeljunk, hogy megfelelo technologiak alkalmazasaval megtartsuk a 
meg megmaradt talajstrukturat, ne adj'Isten meg fel is
javithatjuk, ugyanis az sem lehetetlen.  Az, hogy tavolinak tunik, 
az biztos!  De az, hogy nem erdemes emiatt elcsuggedni, hanem
inkabb minden uton-modon menteni kell ami mentheto, szerintem az 
is biztos!

>Egyetlen megoldas kinalkozik: a fogyasztas DRASZTIKUS csokkentese.

	Ezzel egyetertek!  Az altalad felvazolt kivitelezesi 
otletek, bar papiron tenyleg megvedhetnek a kornyezetet, pontosan
azert nem realisak, amire te is utaltal:  mert nem tudnank oket 
eladni a lakossagnak.  Ami szerintem kimaradt az erveleseidbol, az a
Liptak Bela altal is emlitett szabad piaci erok kihasznalasa, es 
a jatekszabalyok megvaltoztatasa.  Ezen tulmenoen, en az
adorendszer gyokeres megvaltoztatasanak vagyok a hive, ami nem 
csak enyhe rendeletekbol all, hanem kemeny kornyezetterhelesi
dijakat szab ki olyan termekekre es szolgaltatasokra amelyek 
hosszutavon bizonyos "takaritasi koltsegeket" ronak a tarsadalomra. 
Jelenleg ugyanis, meg mindig a rendszerint amugy is gazdag 
szennyezoke a haszon, es a teher pedig az atlag adofizetoe.  
	Az igaz, hogy a lakossag lazadozik minden par forintnyi 
aremelesen, de egy o~koszocialis adorenszer ezt karpotolhatna pl. 
a kozeposztaly jovedelemadoinak drasztikus csokkentesevel.  
Ebben az renszerben ugyanis a kornyezeti karokat azok fizetnek, 
akik okozzak.  A fogyasztokat pedig minden tiltasnal jobban 
meggyozne az ar, amibe a kornyezethasznalati dij is belefoglaltatik!  
Ezaltal utat adnank egy sereg kornyezetbarat termek es szolgaltatas 
kifejelesztesenek, ami tehat nem csak ado-, hanem arkedvezmenyekben 
is reszesulne, es nemi kezdeti nehezsegek lekuzdese utan mindenki 
megbaratkozna vele.
	Na de mostmar mennem kell, mert sirnak a diofak, es be kell 
fejezzem a holnap benyujtando jelentest.

	Kerdest, ohajt, sohajt, panaszt, uram bocsa jokivansagot tovabbra is fogadok!

Bihari Gabor


U.I.  Szilveszter baratunk ketelyei elosztasa remenyeben:

>Masik, amitol a fejem faj, az az egyensuly, foleg, mikor peldaul
>ilyeneket mondanak, hogy okologiai egyensuly, vagy hogy 'felborult az
>okologiai egyensuly'. Ettol vegkepp kiakadok, legfokepp azert, mert
>egy olyan allandosagot feltetelez, ami akkor sem letezik, ha ez a
>(szerintem nemletezo) okologiai egyensuly nem bomlott volna fel.

	Csak annyit szeretnek hozzatoldani Laszlo Barna 
magyarazatahoz, hogy tenyleg elmondhatjuk magunkrol, hogy 
mi is (marmint emberek) ugyanugy reszei vagyunk a termeszetnek mint 
barmely mas eloleny, tehat a mi technikai forradalmunk is valahol egy
termeszetes folyamat.  Am a termeszetben is kupusztulnak azok a 
fajok, amelyek nem kepesek megfelelo egyensulyt teremteni a
kornyezetukkel.  Azok a parazitak amelyek megolik a gazdajukat, sajat 
maguk is kihalnak.  Nem akartam groteszk hangot adni
iromanyomnak, de ez az analogia valamelyest ervenyes az 
emberiseg es a fold kapcsolatara is.
	Az indexek mindossze eszkozok a statisztikai nyilvantartasra, es 
messze nem tokeletesek, viszont legalabb egy hozzavetoleges 
mertekegyseget adnak.  Az emberiseg ugyanis nagyon raszokott az 
ilyesfajta kifejezesmodokra.  Egyebkent ugy az "egyensuly" mint a 
"stabilitas" kifejezeseknek vannak hatranyai, most had ne kelljen 
megmagyaraznom, hogy miert.  Majd legkozelebb, rendben?

Udv.

Gabor
+ - sZEP UJ VILAG! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

*          Szervusztok!

           Miert pont en ne szoljak hozza?

           Toth Ferinek a mult csutortoki remalmaihoz: Nem javasolnam,
          hogy hosszu tavra tervezzunk az altalad emlegetett szigorral. Van
          nehany ellenervem:.
               1.) Tul sok lo"por fogyna a megvalositasakor, es hat a
          nitrogen-oxidok bizony nem kifejezetten asztmagyogyszerek.
               2.) Egy nagyon erdekes kiserlet folyt a multkoriban az
          arrafele elterulo 1/6-on.Az volt a baj vele, hogy sikertelenseget nem
          ismertuk fel idejekoran, (vagy inkabb a kiserlet vegrehajtoi nem
          tajekoztattak engem, kiserleti nyulat rola), mindenesetre sokaig
          tartott es sokba kerult. Azota ha nekem barki is azt mondja, hogy a
          javamat akarja, es mivel en meg nem vagyok eleg erett arra, hogy
          igazi erdekeimet felismerjem, hat akar ellenemre is, eroszakkal is...
          nos,  en sikoltozva dobalom magamat almomban, ha ilyen az
          eszembejut. Te hogy vagy vele?
               2b.) Ebbol a szempontbol en nem pesszimista vagyok,
          hanem szkeptikus. Az az erzesem, hogy egy nagyfoku diktatura
          fenntartoi olyan hosszu ido alatt (orokke es meg ket percig)
          korrumpalodnanak. Vagy hulye, es akkor leesik a tronrol, vagy nem
          hulye, akkor meg "elegeti" maga alatt. Igazan nem tudom, hany
          csipkebokrnak kellene kigyulladnia egy ember mogott, hogy
          elhiggyem neki, tenyleg az en javamat akarja, es az unokaja is ilyen
          lesz. Az meg az en kulon tragediam (tenyleg!), hogy nem vagyok
          biztos magamban, lehet, hogy az ego csipkebokor lattan a
          poroltoert nyulnek, es ez meg mindig jobb, mint a Jozsi a
          szomszedbol, mert o meg egybol a
          Tuzepre rohanna nehany szegert, kalapacsert es egy fel kobmeter
          fureszaruert. Azt mondjak, szuk ketezer eve ilyen mar egyszer
          megtortent...
               3.) Meg ha mindez nincs is ugy, ahogyan en kepzelem, es
          valami mesebeli embercsoport valoban onzetlenul betart(at)na az
          altalad leirt pontokat, a dolog akkor sem biztos, hogy mukodne.
          Egyszeruen nincs ember, aki ilyen bonyolult rendszert tervezni
          tudna, Te peldaul kihagytad a letszamellenorzest.
          Nepessegszabalyozast, ha valakinek nincs hangulata a
          szokepeimhez. Nekem most csak ez jutott eszembe, de nincs
          garancia arra, hogy ha akarhanyan osszedugnank a fejunket, nem
          maradna ki semmi.

           Megegyszer elolvasva a szabalyaidat, eszembejutott, mire is
          emlekeztetett a dolog: voltal mar Romaniaban? Na jo, ott nem a
          nemes szandek vezette a havi detergenskeret nyesegetoit. De meg a
          jegyrendszerrol sem feledkeztek meg!  Ugy nagyjabol minden, amit
          leirtal, teljesult. Meg az is, amit en emlegettem a korrumpalodasrol:
          a kedves Micuka a nagy vezer csaladjabol, meg hat a bukaresti
          kormanyzati negyed, az sem volt eppen ket bani... Es mintha eppen
          a Kornyeszben olvastam volna ugy feleve, hogy kornyezetvedelmi
          pataktisztitast szerveztek arrafele. Valahogy osszekoszolodott a
          fold, hiaba voltak a drakoi szabalyok! Pedig tenyleg megvolt
          minden, a  futesszabalyozas, paros napokon paros rendszam
          paratlanokon paratlan  (A Vezer kocsijan csak egy V betu volt, de
          mindegy, az ugysem latszott a sok rendortol, ot vittek mindennap)
            Visszaterve a "szeretet diktaturajara": mi van a
          hutoszekrenyekkel? Azt most betiltsuk, vagy ne tiltsuk be? Csak
          azert kerdezem, mert peldaul Kina celul tuzte ki, hogy ha jol tudom
          1990 es 1995 kozott 100 millio hutoszekrenyt gyart belfoldi
          hasznalatra (labjegyzet helyett: ezt mos fejbol irom, alighanem
          pontatlan az adat, de a pelda nagyon fontos!). Ha ugy szamoljuk,
          hogy ez megegyszer annyi huto, mint amennyi mar volt, tehat
          osszesen 200 millio darab lesz, akkor most mar minden harmadik
          csaladban van hutoszekreny. Na, akkor jol van, meg nincsen
          veszelyben a szazeves tojas termelese!
           De szamolhatom maskepp is. Hutogepenkent kell mondjuk 500-800 gramm
kozeg. Nem rendor, hanem ammonia, butangaz, freon,
          ujfajta "ennembantoksenkitse", akarmicsoda is, ennyi gepben az
          otven-nyolcvanezer tonna. Vedd hozza meg a habositott muanyag
          szigetelest, festeket, fagyasztozsakot, hat eleg csinos kis
          "environmental impact" jon ki. Es meg nem is szamoltuk az
          indiaiakat, arrafele is eleg meleg van! Azoknak nem csak
          fagyasztolada kell, hanem rezdrot is, amivel az aramot is
          odavezetik! Nagy boom lesz Chileben, ha ezt megerjuk.

           Most jon a csipkebokor-teszt:
          Visszaeroszakoljuk a fejlett vilag fogyasztasi szinvonalat huszonot
          evvel. OK. Kerdes: megengedjuk-e a fejlodoknek, hogy ok meg
          feljojjenek arra a szintre amire a fejlettek visszaleptek?
           Ha a valaszod nem, biztonsagban erezheted magad, nem vagy
          szent. Ha a valasz igen, akkor meg baj lesz, mert igaz, hogy
          mondjuk negyedannyit, de tizszer annyian csinalnak majd, mint
most.
           De akarhogyan is dontunk, mindenkeppen sok olmot kell ellodozni
          ahhoz, hogy olyan szep rend legyen, mint amit megirtal. Artatlan
          kerdes: nem lehetne olom helyett kornyezetbaratabb vasgolyot
          hasznalni? Meg egyebkent is. Tudod mit: inkabb elkinlodok igy,
          ahogy vagyok, mocskosan, az a rend amit irtal, az maga a halal.

           Azt hiszem, elkerulhetetlen, hogy fajunk rendszeresen
          beleutkozzon fejlodesenek korlataiba. Az a feladatunk, hogy
          tudasunk alapjan ezeknek az utkozeseknek az erejet csokkentsuk.
          Ennyi. De ez ugy nagyjabol orokreszolo feladat, mert mindig lesz uj
          balhe a lathataron. Ha nem, hat akkor  van csak igazan nagy baj,
          mert megallt az ujjal valo kiserletezes a vilagon

           A kerdesben nincsen helye az optimizmusnak vagy a
          pesszimizmusnak.Utkozes volt is, lesz is, es fajni is fog, onnan
          vesszuk eszre. De ezek a korlatok nem betonbol keszultek, hogy
          mesz, mesz, nekimesz es puff, mar temetnek is! A korlatok
          alakithatok, elkerulhetok, athelyezhetok, mozogni is lehet koztuk
          rendesen, ha ismerjuk oket. Megallni viszont nem szabad, mert
          azzal az elet szunik meg! Ja, es a korlatok nem helyettesithetok
          diktaturaval!

          . A venasszonyos reszketes, hogy  "Jaj, hasogat a derekam, erzem
          en, baj lesz", hat az nalam is elo szokott jonni, de jo lenne, ha mas
          is megtartana maganak.

          --------     ---------     -----------

           Ha csak annyit mondunk, hogy tessek leallitani a ken-hexafluorid
          gyartasat, mert uveghaz-gaz es ami kijut a levegobe, az evezredekig
          elkovalyog, hat mi elhisszuk, de nekunk egyebkent konnyu, mert
          nincsen nagyfeszultsegu elektromos tavvezetekunk. Az
          aramszolgaltato vallalatokkal nehezebb a helyzet.Ok rutinos "public
          relations" embereket alkamaznak, Ezek a fickok ennek hallatara
          bunbano keppel elvonulnak majd rovidesen visszajonek, hogy
          kiszamolak, OK, lehet SF6 nelkul is, de akkor vagy "A", vagy "B",
          vagy "C" amit csinalniuk kell, termeszetesen keszek kivansagra
          parancs?) barmelyiket megtenni, csak azert szolnak megis, mert
          mindegyik sokkal rosszabb mint amit most tesznek., szoval, mi
          legyen?
           Inkabb olyasmivel kell eloallni, hogy negy-otszorosere is lehet
          higitani azt a gazt, akkor majdnem olyan jo, mint tisztan, vagy
horribile dictu, ki is lehet szivattyuzni a kapcsoloterembol, tisztitani
          es vissza a helyere. Az elso valtozat (hasalom a szamokat)
          kilowattorankent fel cent tobbletkoltseget jelent, a masodik 0.8-at,
          de ha ezt valasztjak, kinevezzuk oket szarnyas angyalnak, ami
          legalabb 0.3 cent reklammegtakaritast jelent, mar ugyanott vannak,
          es mivel ez a masodik a tamogatando megoldas, inditunk egy
           programot ennek a trutymonak a kornyezetbaratabb
          felhasznalasara, ha keszen van, ok lesznek a rendszergazdak, ami
          ujabb 0.3 centet fog jelenteni.
           A felcentes aremeles mindket esetben meglesz. Nevezzuk ezt
          fogyasztasi korlatnak, es ezzel eljutottunk egy kovetkezo
          fejezethez.

NYUGODTAN UGORD AT, HA NINCS RA ELEG IDOD, EN SEM BIRTAM RENDESEN MAGIRNI.
           Kivonat a kovetkezo fejezetbol:
          A jelenlegi fogyasztasunk mennyiseget tekintve mar kozeptavon is
          (otvenesevel merve az eveker) tarthatatlan. Teruleti megoszlasaban
          pedig antihumanus. A masodik szempont, az egyenjogusag, az hit
          kerdese, arra itt vevot nemigen talasz: "Hogy en itt kevesebbet,
          azert, hogy o ott tobbet?" A leghumanusabb ertelmes valasz, amit
          erre hallottam az volt, hogy, hat inkabb ugy lenne jo, ha en most
          csak egy kicsit, o meg nagyon jol jar az uzlettel, de kerek valami
          garanciat, hogy nem fog a fejemre noni.
           Az elso kerdes, a fogyasztott mennyiseg erdekesebb, mert az a
          kifejezes, hogy NINCS TOBB, partallastol, hitvallastol fuggetlen.
          De barmifele kornyezetvedelmi kereszteshaboru, ami azt celozza,
          hogy az ami most van, az nem, tessek kevesebbet, hat meg ha
          veletlenul sikeres is (parcialis siker),  csak tavolabbra tolhatja a
          problemat, meg nem oldja. Megoldast csak kiserletezes,
          gondolkodas es tudas hozhat. Termeszetesen a megoldas ujabb
          problemakat vet fel, azok ismet egetove valnak, en ezt neveznem
          eletnek. A dinamizmust, sokszinuseget meg kell orizni, megallni,
          feladni tilos! A mozgekonysagot pedig korlatokkal, tiltasokkal csak
          megolni lehet.

           Egyszer, ha majd megint sok idom lesz, irok errol a fejezetrol.
          Reszkessetek!

Laszlo Barna
+ - Re: CO2, egyensuly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

  wrote:

> Es ez mar Szilveszternek: Amikor valaki felborult egyensulyt emleget, en ugy
>ertelmezem, hogy a biologiai evolucio tizezer eves idoskalaja es a technikai
>fejlodes durvan szazeves karakterisztikus ideje kozotti kulonbseg nyomasztja a
z
>illetot. Teged nem? 

Ez nyomaszto, de szerintem meg nyomasztobb egy nem elegge ismert
teruleten sotet fogalmakkal manipulalni. Az, hogy az elo rendszerek
nincsenek egyensulyban, egy okologiai rendszer meg megkevesbe,
szerintem nyilvanvalo dolog. Persze jon a kovetkezo kerdes, hogy mi az
az elo rendszer, es mi az az okologiai rendszer. Es a fo kerdes, hogy
igy kutatasoknak mi ertelmuk van, azon kivul, hogy cikk szuletik
belole? A nyilvanos helyeken elhangzo hadovakrol meg nem is beszelve.
Tehat ami engem erdekel: szeretnem tudni, mirol beszelunk, es mit nem
tudunk. Az, hogy 'felborult az okologiai egyensuly' igencsak nem
erdekel, engem az erdekel, van-e, lehet-e egyensuly, es mi van
egyensulyban mivel? Utana majd meg lehet mondani, hogy tenyleg
megbomlott-e, es ha igen, miert, es hogy. Tevedes ne essek, azt
mindenki latja, hogy baj van, aki nem vak, de amig csak kodos
fogalmaink vannak, semmikepp nem tudunk tenni azert, hogy pl. a
diverzitas ne csokkenjen. Ebbol a szempontbol a CO2 meg egyszerubb es
megfoghatobb, hala istennek, persze hogy mit tesznek azert, hogy
javuljon a helyzet, az mas kerdes.

Szilva
+ - Okorasszizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Olvastam egy erdekes cikket a penteki Nepszabadsagban. A Pilisi
Parkerdo Rt. vezerigazgatoja (Dobo Istvan) egy szakmai forumon
elmondta, hogy erdotuzeket un. okorasszistak is gyujtanak, akik
ott pl. hadat uzentek a tajidegen feketefenyonek. Ezt a fat 30-40
eve kezdtek telepiteni az erdeszek, ugyanis rajottek, hogy csak
ez kepes megkapaszkodni a sivar dolomiton, meszkovon. Az alatta
kepzodo humsz ugyan silany, de egy ido utan lehetoseg van arra,
hogy az erdoben "lekeket" nyissanak, es oda oshonos lombos fakat
telepitsenek, amik ott mar meg tudnak kapaszkodni. Hosszu tavon
ez a celravezeto eljaras a fak visszatelepitesere, a gyujtogatok
viszont evtizedes karokat okoznak.

Hidas Pal
+ - Ozon kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi folks,

Kaptunk kolcson egy un. ozonizatort, amit be kell dugni a konnektorba, es ozont
 
gyart. Allitolag nagyon jo, (es tenyleg megeszi a bagofustot, stb.). Csakhogy
idonkent a TV korny. hirei cimu adasban beszamolnak az ozonkoncentraciorol, meg
hogy az veszelyes. Akkor hogy is van ez? Akkor karos vagy nem karos?
-- 
Regards,
	Gyula Szemenyei

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS