Aggyisten!
	Milyen kar, hogy nincs velem a tegnapi, csutortoki Magyar Nemzet,
igy most idezetekkel nem tudom a nyajas Olvasokat traktalni, pedig igen
epuletes a tortenet, amelyet K. A. allando rovataban felidez. Azert is
kar, mert  "...en nem tudom..." stilusa is utanozhatatlan...
	Igy hat maradjunk most annyiban, hogy az alabbiak egy tegnapi
olvasmanyomra visszaemlekezve sajat kutfombol kovetkeznek K.A.-enal
szarazabb stilusban, idorendben:
	Tortent negy evvel ezelott 1992. oktober 23-an, hogy mindannyiunk
szeretett Arpi bacsija, a Magyar Koztarsasag Elnoke kiallt a Parlament
erkelyere unnepi beszedet mondani. A beszed nem hangzott el, mert a
hallgatosag egy resze (ki tudja mekkora resz...) fegyelmezetlen
kifutyulesi es lehurrogasi aktusokkal sertodottsegbe es szotlansagba
kergette Arpi bacsinkat. 
	Kesobbi kosza hirek szerint az unnepek elott az  akkori 56-os
szervezetek is kifejeztek, hogy megemlekezo beszeddel ok is resztvennenek
Forradalmunk hivatalos megunneplesenek Kossuth teri esemenyein, es mikor a
Koztarsasagi Elnoki Hivatal ezt a szandekukat ...hat... nem fogadta kitoro
orommel, sot meghiusitotta, akkor szervezte'k meg egymas kozott, hogy Arpi
bacsi beszede alatt kifutyulessel tuntetnek. Ezert maradt volna szotlan ez
a bacsikank akkor...
	Volt azonban egy ettol lenyegesen eltero, "hivatalos"-nak
tekintheto valtozata is a tortenteknek. Attol volt hivatalos, mert maga a
nagytekintelyu Televizio, Bano Andras Egyenlege dokumentalta ezt a
valtozatot. Eszerint nem 56-os szervezetek egymas kozott, hanem egyetlen
szemelyiseg es annak borfeju (skinhead) bandaja (kesobbi, kevesbe
dokumentalt valtozatok szerint rendorok es hatarorok tevoleges
kozremukodesevel) okozta volna azt a szelsojobboldali, rasszista, stb.
stb.... rendbontast. Ama szemelyiseget pedig ugy hivtak, hogy Potyka
bacsi. Allitolag beceneve't 56-ban a koreje tomorulo, ot
vezetojuknek elfogado ifju barataitol kapta valodi nevenek trefalkozo
eltorzitasaval. Egyszoval a "hivatalos" mediavaltozat szerint Potyka
bacsikank miatt maradt volna hallgatag 1992-ben Arpi bacsikank...
	Aztan elerkezett 1996, a harmonikus kozos unneples ideje. Ha mar a
nemzeti tudat melyen megcserepesedve leulepedhetett Nagy Erzsebet par
evvel ezelotti emberbarati gesztusa a sok viszontagsagot megert,
penzugyes-diplomata-nemzetor-pufajkas-NDKsfelszabadito kormanyfo irant,
akkor miert ne mondhatna a Corvin-kozben unnepi beszedet Mecs Imre,
Darvas Ivan, Halda Aliz helyett maga Peto Ivan? Miert ne lehetne az
Orszaghaz elotti szinpadon az 56-os Forradalom a "Geyer
Florian-Jakobinus-(NOSZF...bocs, ez csak nyelvbotlas, most momentan a
1917-es oktober nem emlitodott a sorban, de ami volt az me'g lehet) 
-Sej, a mi lobogonk" sorozat folytatasa, elsikkasztva 1848 Marciusanak
orokseget? Es miert ne osztogathatna kitunteteseket Arpi bacsikank Gal
Zoltan bacsikankkal? 
	No talan most johet a poen.
	Az Orszaghazban a Koztarsasag es az Orszaggyules Elnokei egyutt
kitunteteseket adnak at a Forradalom 40-ik evforduloja es a Koztarsasag
kikialtasanak evfordulos unnepe alkalmabol. Unalmas, ha az ember TV-ben
nezi. Sorban szolitjak a kituntetetteket, kivonulas, atadas, elnoki
kezfogasok, elnoki mosolyok. 
	Egyszercsak szolitanak egy Porubszky nevu festomuveszt.
	No innentol kezdve en nem tudom leirni a jelenetet, csak az
Olvasok kepzeletere tudom bizni, azzal a jelentektelen tenymegallapito
megjegyzessel, hogy akkor es ott Arpi bacsikank es Zoltan bacsikank
kenytelen volt Potyka bacsikankat kivonulasa kozben felismerni, neki a
Koztarsasagi Erdemrend kiskeresztjet atadni, vele elnokileg kezet fogni es
reaja elnokileg mosolyogni.
	Kuncze Gabor szerint (masnap kerdeztek) nem akartak az 56-os
szervezetek javaslatat felulbiralni. Arpi es Zoltan bacsikaink pedig az
alairaskor hogyan is ismerhettek volna fel Porubszky festomuvesz es
56-os hosben Potyka bacsi 56-os host es 92-es skinhead-bandavezert.
	K.A. valahogy igy fejezte be a Magyar Nemzetben: ... hogy aztan
volt-e nekunk valaha ennel jopofabb partunk es kormanyunk, en nem tudom.
	Istenvelunk...			kadargyorgy

Gabor legutobbi irasara tervezek valaszolni, de csak ha eleg idom lesz a
temaval foglalkozni. Amit viszont most akarok irni, azzal nem varhatok, mert a
roman valasztas utan mar "konnyu lenne okosnak lenni". (A SZALON-ban nyilvan
igy is kesobb fog megjelenni, de a fejlec mutatni fogja, hogy a "leegesnek"
ne'mi kockazatat vallalva, elobb irtam.) 
  Ha inkabb hiszunk a kozvelemenykutatasoknak, mint az eloiteleteinknek,
tovabba ha eltekintunk attol a lehetosegtol, hogy Iliescuek valami kulonosen
pofatlan valasztasi csalassal fognak eloallni, akkor az elso fordulo elott ket
nappal a kovetkezoket lathatjuk. 
  1.: Iliescu partja a kormanypartisag utolso napjait eli. Me'g arra sincs 
eselye, hogy koaliciot alkothasson a jelenlegi ellenzekkel vagy egy reszevel. 
Az uj kormany vezeto ereje a Demokratikus Konvencio lesz, ami gyakorlatilag a 
Keresztenydemokrata Nemzeti Parasztpartot jelenti. Fontos szerepe lesz a 
kormanyban a Szocialdemokrata Unionak, amelyben a Petre Roman vezette
Demokrata Part a fo ero. P. Roman nyilatkozatai szerint kiserletet fog tenni
ket kis liberalis part, a szebb napokat latott Polgari Szovetseg Partja es a 
magyarbaratsagarol ismert, sajnos elegge jelentektelen Liberalis Part '93 
kormanyba vonasara is, amiert a keresztenydemokratak nem fognak tulzottan 
lelkesedni. Az RMDSZ-t viszont csak vegszukseg eseten fogjak felkerni a 
reszvetelre, ami valoszinuleg nem fog fennallni. (Az a furcsa helyzet van 
tehat, hogy az RMDSZ erdekeit leginkabb az Iliescu-fele TDRP-re adott 
szavazatok szolgalna'k egy bizonyos szamig... ez persze nyilvan nem sokakat fog
befolyasolni.) 
  2.: Iliescu az elnokvalasztas elso fordulojat ugyan meg fogja nyerni, de
valoszinuleg csak nehany szazalekkal. Eleg kevessel ahhoz, hogy az elso
fordulo harmadik helyezettje - alighanem Petre Roman - szavazoinak a masodik
forduloban szavazo resze is eleg legyen Emil Constantinescunak, a Konvencio
jeloltjenek elnokke valasztasahoz, me'g ha a magyarsag nagy resze otthon is
marad. Ez nem annyira biztos, mint az uj kormanyrol irtak, de kozel annyira. 
  
  A valasztasok nyoman le kell majd szamolnunk azzal a nezettel, hogy a nalunk
szomszed allamokban nem alakulhat ki valodi parlamentaris demokracia, a partok
kozotti eselyegyenloseg es a "valtogazdasag". Raadasul "le kell nyelnunk" azt 
a "bekat" is, hogy a kivetel nem a gazdasagilag hozzank kozel allo Szlovakia -
egyelore? -, es nem is a tobb szempontbol (Moszkvatol valo fuggetlenseg,
magyarokkal valo korrekt banasmod) szep emleku Jugoszlavia szerb utodallama,
hanem az a Romania, ahol a legtobb magyar el, es ahol a Ceaucescu-idokben a
legnagyobb elnyomas uralkodott - amit mi, magyarok, pont ugy tekintettunk
roman-magyar konfliktusnak, es ereztuk a minden allampolgart sujto sztalinista
terrort a romansag magyarok elleni buntettenek, ahogy a romanok tekintettek
szaz-ketszaz evvel ezelott a jobbagyok majd a foldnelkuli parasztok
elnyomatasat, ellenkezo elojellel. (Ezzel termeszetesen nem akarom azt
allitani, hogy Ceaucescu rendszerenek nem voltak kifejezetten a magyarsagot
sujto tettei is, de egy klasszikusan sztalinista rendszertol a nemzetisegi
jogok durva korlatozasa "magatol ertetodo", teljesen fuggetlenul attol, mit
gondolhatunk a rendszer allamanak tobbsegi neperol, a rendszer elettartamanal
nagyobb tavlatban. Sajnos, klasszikusan sztalinista rendszert a magyar nemzet
is tudott mukodtetni, alig negyvenot evvel ezelott.)

  Ennel persze sokkal fontosabb, mit jelenthet a romaniai hatalomvaltas
egyreszt az ott elo magyarok, masreszt a roman nep szamara. (Bevallom, az
utobbi szamomra kozel annyira fontos, mint az elobbi, mert a romanok helyzetet
a mienkhez hasonlonak es egyuttal me'g sokkal szerencsetlenebbnek latom, es
ezert szolidaritast erzek veluk. Nem beszelve arrol, hogy a ket kerdest
elvalaszthatatlannak tartom: az erdelyi magyarsag helyzetet csak egesz Romania
helyzetenek gyokeres javulasa javithatja igazan.) Az alabbiakban errol
talalgatok, leszogezve, hogy ismereteim csak a magyar sajtobol, tovabba nehany
rovid erdelyi utbol, nehany ottani beszelgetesbol szarmaznak, es konnyen
lehetseges, hogy nehany olvaso sokkal tobb informacioval rendelkezik. Ezuton
is kerem, ha erdemesnek tartjak, irjanak velemenyt a talalgatasaimrol, foleg
ha ezt valoban romaniai informaciok alapjan teszik. 
 
  A roman keresztenydemokrata partra nem hinnem, hogy jellemzo lenne
valamilyen magyarok iranti pozitiv elfogultsag. Mint a jobboldal altalaban, az
atlagromannal kisse nacionalistabbaknak tunnek - termeszetes habitusuk
szerint. Van azonban egy nagy szerencse is, megpedig az, hogy a 
posztkommunista Iliescu is a nacionalizmust valasztotta fo erzelmi
eszkozeul. (Gabor #1208-as irasara, amelyben a kelet-europai nacionalizmusok
torvenyszeru feleledeserol ir, szinten tervezek hosszabban valaszolni.) A
roman politikai elet megszilardulni latszo harom polusa kozul egyedul a
Konvencio nem posztkommunista. Reflexbol az ellenkezojet valasztjak mindannak,
amit Iliescuek tesznek, ezert jelenleg igen jo esely lenne veluk az
egyuttmukodesre - az RMDSZ-nek eppugy, mint Magyarorszagnak -. Ezt azonban az
o esetukben nagyon probara teszi az autonomiakovetelesek minden, legalabbis e
szot hasznalo formaja. 
  Ami a partnak Romania fejlodesere vonatkozo szerepet illeti, errol persze
nehez Budapestrol es elore okosat mondani. Mindenesetre az az arrogancia,
amivel tobb partot (koztuk a Polgari Szovetseg Partjat) kiutaltak a
Konvenciobol, nem vall arra, hogy a nyugati demokraciak politikai ertekei
tulsagosan hatna rajuk. A legutobbi kampanyban Constantinescu egy kulturalt,
europai formatumu politikus benyomasat keltette, de egyreszt ez persze me'g
nem garancia semmire, masreszt Constantinescu jelolese tudtommal nagyon 
hasonlo volt Kuncze 1993-as miniszterelnokjeloltsegehez: a part a masodik
vonalbol felemelt egy szeles kornek szimpatikus szemelyiseget. (Raadasul akkor
me'g valodi partszovetseg volt a Konvencio, a keresztenydemokratak nehezen
csinalhattak volna pl. sajat partelnokukbol Konvencio-jeloltet.) Hogy azota
mennyire valt valodi vezetove partjaban, arrol nincsenek informacioim. A
Konvencio szavazotabora nagy tobbsegenek az a fo elvarasa, hogy a 
kormanyvaltas utan radikalisan csokkenjen a jelenleg oriasi korrupcio. A
keresztenydemokrataknak sikerult ezt a varakozast maguk irant sokakban
felkelteni. Hogy eleget is tesznek-e ennek, vagy sem, az valoban a
kulcskerdesek egyike Romania jovoje szempontjabol. En mindenesetre nyugodtabb
lennek, ha nagyobb nyugatbaratsagot latnek a parttol, mert a keleti "harmadik
ut"-keresesek eddig sehol sem tuntek alkalmasnak a tisztabb kozelet
megteremtesehez. 
  A harmadik polus, Petre Roman Demokrata Partja es szovetsegese, a Sergiu
Cunescu vezette Szocialdemokrata Part szinten nagy szerepet fog jatszani az uj
kormanyban. Ez a polus nagyreszt, a jelenlegi hatalomhoz hasonloan, 
posztkommunista, de vezetoi, Iliescuval ellentetben, a jelek szerint nem 
balkani, hanem a felzarkozast celzo valaszokat keresnek a kommunizmus
osszeomlasara. (Ami a szavazotaborat illeti, annak a masodik forduloban
szavazo reszet nem az fogja erdekelni, hogy ki posztkommunista, hanem az, hogy
kinek az elnoksege lenne valtozas. Ezert allitom, hogy akik kozuluk szavaznak,
dontoen Constantinescura szavaznak majd.) Petre Romannak, Iliescu elso
miniszterelnokenek helyzete, miutan szembekerult Iliescuval, nagyon nehez
volt, hiszen egy mar kialakult, es a posztkommunistakkal egysegesen szemben
allo ellenzek oldalara kerult. Ugy tunik, ket fronton "tamadott": az erre
fogekonyak szamara a nyugati ertekrend kovetesevel, masok szamara ne'mi
populizmussal, szocialis demagogiaval. Budapestrol ugy latom, az elobbit
gondolja komolyan. (Erre vall egyebkent az is, hogy a szinten igy gondolkodo,
es egyaltalan nem posztkommunista ket kis partot be akarja vonni a kormanyba.)
Bar Petre Romanbol most szinte biztosan nem lesz elnok, a jovoben vannak
eselyei, es a harom polus kozul "alkatilag" az ove lenne alkalmas leginkabb
egy igazi magyar-roman megbekelesre. Ezt mutatja az is, hogy a Liberalis Part
'93-on kivul tudtommal egyedul a Demokrata Part fogadja el - legalabb
ellenzekikent... - az autonomiat mint fogalmat. (Termeszetesen naluk se ez az
elso programpont, amit a romanok szamara kommunikalnak magukrol.) Az erdelyi
magyarsagnak Romanhoz valo viszonyat ugyanakkor sulyosan terheli, hogy Petre
Romant miniszterelnokkent felelosseg terheli az 1990-es marosvasarhelyi, negy
magyar es ket roman aldozatot kovetelo pogromnak talan a kirobbanasaert is, de
a felelossegrevonas elmaradasaert mindenkeppen. Az erdelyi magyarsag jelenleg
szemely szerint majdnem annyira utalja ot, mint Iliescut. (Annak tehat semmi
realitasa nem lett volna, hogy a mostani elnokvalasztas barmelyik fordulojaban
az RMDSZ az o tamogatasara szolitson fel.)
  
  Ami a kozeljovot illeti: az elnokvalasztas ket forduloja kozott
Constantinescu alighanem erosen keresni fogja a magyar szavazok kegyeit, es
igereteket is fog tenni. Kerdes, mennyire fognak ezek teljesulni, es
valoszinuleg az sem fog hasznalni nekik, hogy Constantinescu varhato
gyozelmeben a magyarsagnak varhatoan nem lesz sok szerepe, mert az RMDSZ me'g
akkor is kevesse fogja tudni oket a masodik forduloban szavazasra mozgositani,
ha egyaltalan meg fogja kiserelni. Mindezzel egyutt az uj roman kormany egy
fokkal kevesbe lesz nacionalista, mint a regi, de csak egy, az
egyuttmukodesre, a masik fel megertesere a mostaninal sokkal hajlandobb RMDSZ
lehet kepes ebbol valodi elonyoket kihozni. Ebben segithet, ha az
elnokvalasztas nyoman Frunda Gyorgy szerepe az RMDSZ-en belul tartosan nagy
marad. Az uj roman kormany sikereivel kapcsolatban ketsegeim vannak. Az
ellenkezojenel valoszinubbnek tartom, hogy nem fogja tulelni a 2000-es
valasztast. Ha igy lesz, tovabbi kerdes, hogy a keresztenydemokratakkal egyutt
fog-e bukni a Demokrata Part is, vagy sikerul-e a vezeto kormanyerove valnia
(esetleg liberalis szovetsegeseivel osszefogva),  es utobbi esetben hogyan fog
politizalni. Nem zarhato ki az sem, hogy a keresztenydemokratak hosszabb tavu
vezetesevel mar most elindul Romania a lassu fejlodes utjan. A sok lehetoseg
kozul a me'g leginkabb valoszinunek viszont sajnos Iliescuek 2000-es - esetleg
me'g korabbi - visszaterese latszik. Biztos viszont csak az, hogy semmi 
biztosat nem lehet mondani.      
   
                                                            Monta'gh Bala'zs

Montagh Balazs valaszol 1215-os vitacikkemre a 1224-es szamban.
En nem sorrendben fogok valaszolni a felveteseire, hogy ennek az
irasomnak logikus menete legyen (egyszer talan sikerul ... ;-))

>(Biztos hasonlo
>a velemenyed, mint a multkor Tardosnal, es valami olyasmit gondolsz, hogy
>Be'kesi, mint politikus, hivatalbol hazudik. Nekem, bevallom, a szemelyes
>benyomasaim alapjan Be'kesi egy nagyon hiteles ember.)
	Nezd, en keszseggel elhiszem, hogy Bekesi joszandekkal es hitbol
mondja, amit mond. Az en megfogalmazasom szerint megsem "hiteles", mert
a keso-Kadar-kor neveltje, a gondolkozasi semai ezen kor partnomenklaturajanak
gondolkodasat tukrozik. Ez all az egesz MSZP-vezetesre. Ezekrol a semakrol
egyszer mar kiderult, hogy hasznalhatatlanok. Az MSZP-ben e pillanatban
a "joleti" es "megszorito" szarny viaskodik, nem ismeros-e ez az elmult
20 evbol ? A keso-Kadar-kor tortenete masbol sem all, a fogalmak, megoldasi
javaslatok roppant ismerosek. Nem csoda, hogy vannak elemzok, akik szerint
a keso-Kadar-kor meg most is tart. Ez talan tul durva, de sok benne az
igazsag, ezert hiteltelenek nekem a Bekesi-fele figurak.

>Be'kesi egy kis letszamu klubrendezvenyen elmondta, hogy az 1996-os ev
>folyamatai hosszu tavu szempontbol az altala vartaknal hatarozottan jobbak
>voltak, es ma mar kb. otven szazalekot ad arra, hogy hamarosan, evi 4-5%
>tartos novekedessel megkezdjuk a felzarkozast, es egy esetleges 1998-as
>"valasztasi gazdasagpolitikaval" ezt mar el se lehet rontani, 1997-ben azonban
>me'g igen.
	Vegyuk mindjart ezt a kijelentest. Ugyan mi valtozik meg 1997 utan,
amitol akkor majd felzarkozas lesz ? A rendszervaltas utani magyar gazdasag-
tortenet nem szol masrol, mint kinos-keserves valtasrol a csodbe ment
Keletrol a prosperalo Nyugat fele. Errol a folyamatrol hittuk annak idejen
naivan, hogy 2-3 ev alatt lezajlik, nos, 7 ev nem volt eleg ra es nyilvan
meg legalabb 5 evig eltart. A valtasban nem voltunk sikertelenek. Kis-
es kozepvallalatok talaltak meg az utat nyugati piacokra, nagyvallalatokat
vett meg, alakitott at es tett exportkepesse a nyugati toke. A befektetok
elegedettek a magyar munkaero minosegevel es ezert, tovabba az infrastruk-
turaert jonnek ide, a munkaero alacsony ara bar fontos, de nem donto (ezt
mondja peldaul a Philips itteni igazgatoja). Van meg feladat boven, peldaul
a mezogazdasag jelenlegi allapotaban kevesse versenykepes, az utak es reszben
a munkakultura hianya miatt a keleti orszagresz leszakad, mindezek evekre el-
nyulo, kinos feladatok lesznek. Ugyanakkor varhato, hogy a magyar gazdasag
lassan beindul a novekedesi palyan, hacsak valaki tonkre nem teszi. Tonkre-
tenni peldaul ugy lehet, hogy az allam raul a gazdasagi szektorra, notorius
hianyat onnan finanszirozza, szandekosan kiszivja a forrasokat valamifele
"stabilizacio" jegyeben, kozben semmifele lenyegi reformot nem hajt vegre
onmagan. A fejlodesi folyamat olyan eros, hogy az allamnak igen kemenyen
kell dolgoznia ezert, majd irasom kesobbi reszeben visszaterek ra, hogy
sikerulhet megis.
	Osszefoglalva tehat: Bekesi kritikus 1997-es evet egyertelmuen
etetesnek tartom. Az MSZP tudja, hogy szamotokra o "hiteles", mert hozzatok
hasonlo nyelvet beszel, ezert kuldik ot. Miert kritikus a 97-es ev ?
Egyvalamiert: befejezodik a privatizacio es ha a kormanykoalicio valsag-
ba kerul, meg netan mas kaparintja meg a koncot. Felre az idealizmussal:
valaki biztos megkaparintja. De hogy az a volt nomenklatura legyen, az
szamomra visszataszito.

>  Azt, hogy a Bokros-csomag felismerhetoen szocialista politika, erdekes
>allitas, marmint abban az ertelemben, hogy egyreszt szamomra minden ilyen
>allitas erdekes, mert gyakorlatilag semmit se ertek a gazdasaghoz es a vele
>kapcsolatos terminologiakhoz, masreszt ezt me'g nem hallottam. Bizto
>vegiggondoltad a levezeteset, kivancsian varom.
	Mindenekelott: a gazdasaghoz en sem "ertek". Ez nem zarja ki,
hogy meglegyen rola a velemenyem. Mar tobbszor kiderult, hogy a Szalont
mindig olvassak nehanyan, akiknek ez szakmajuk, majd kozbeszolnak, ha
valami nem tetszik nekik. A hallgatas beleegyezest jelent ... ;-)
	Mielott beleesnenk egy definicios vitaba, gyorsan leirom, hogy
ebben a szovegosszefuggesben mit ertek en szocialista es mit liberalis
gazdasagpolitikan. Egy egyszerusitett definiciot fogok hasznalni, akinek
nem tetszik, kezdhetunk errol egy kulon vitat ;-).
	Definiciom szerint szocialista az a gazdasagpolitika, amely hiany
eseten bevetelnovekedessel, liberalis pedig az, amelyik kiadascsokkentessel
egyensulyoz. A Bokros-csomag a beveteleket 150 milliarddal, a kiadasokat
30 milliarddal novelte meg, ez a definicio szerint szocialista valsag-
kezeles. Ugyancsak szocialista tipusu valsagkezeles a "feketegazdasagra
lecsapas", amikor is ismert, hogy feketegazdasag eppen az az allam
tuladoztatasa miatt akkora, amekkora es az orszag sok videken a termeles
csak adomegkerulessel lehetseges, mert a torvenyek szerinti adozassal az
ott vegezheto gazdasagi tevekenysegekbol nem lehetne megelni.

>Kerlek, pontositsd, mire gondolsz, az "ami most ebben az orszagban zajlik"
>alatt.
	Felhaborodtatok a Tocsik-ugyon pedig az csak egy tunet. Magyar-
orszagon az allam elkepeszto adokulcsokkal dolgozik, a nemzeti jovedelem
2/3-a megy rajta at. Ez egyben azt is jelenti, hogy szinte mindenki, minden
egyen es vallalkozas fuggo helyzetben van az allamtol. Meselhettek amit
akartok, a helyzet termeszetesen vezet az allam klienturajahoz, ami a mai
helyzetben minden esetben a kormanypartok klienturajat jelenti. Nem Virag,
Bernath vagy Tocsik korrupt hajlamai miatt van ez igy, hanem a rendszer miatt.
Ugyanakkor a magas adokulcsok miatt szinte minden vallalkozas adomegkerulesben
is vetkes (meg jo, ha nem adocsalasban). Ez azt jelenti, hogy kello vizsga-
lodassal barkire ra lehet huzni a vizeslepedot. Ez kulonosen igy van az
adotorvenyek es egyeb, gazdasagot iranyito torvenyek kuszasaga miatt, tanul-
sagos, hogy pl. az APEH es TB kulonbozo osztalyai kulonbozokeppen ertelmezik
a torvenyeket. A kusza torvenyeket nyomorusagosan fizetett allami alkal-
mazottak ertelmezik, mi ez, ha nem a korrupcio melegagya ? Bejon a kulfoldi
uzletkotesi celzattal es elhiszi, hogy ez mar majdnem Nyugat-Europa es
olyan dobbenetes uzletkotesi taktikakkal talalkozik, amitol azonnal vissza-
riad, mert ot ugy neveltek, hogy ilyenert lecsukjak az embert es neki
a johire a megelhetesi alapja. Az ujonnan letrejott "uzleti elit" egy
resze ugy szerezte vagyonat, hogy ketes es alkalmasint eroszakos mod-
szerekkel "kiprivatizalta maganak" az allamtol, akar ugy, hogy egyszeruen
ellopta, akar olajat szokitett, akar ketes uzelmekkel meggazdagodott a del-
szlav haborun es most ezek kepviselik az orszagot elegans autokban, mobil-
telefonnal, de ugyanazt az uzleti stilust es modszereket alkalmazva. A
nyugati partner termeszetesen egy nap alatt elmenekul.
	Mindekozben az allampolgart megszoritasokkal etetik. Hogy ennek
eredmenye hova megy, itt egy Matolcsy Gyorgy idezet a Valosag 1996 augusz-
tusi szamabol:
"Vegezetul az eredeti tokefelhalmozodast viszi vegbe a belfoldi allamadossag
 felhalmozodasa is ... A magas kamatozasu allampapirok profitja a
 legmagasabb szintjen mintegy
 10%-kal, eddigi legalacsonyabb szintjen pedig 1-2%-kal haladja meg
 az eves fogyasztasi arindexet, igy a penzugyi szektorban tetemes
 megterulesi tobblet keletkezik a realszektorhoz kepest. Miutan pedig
 a magyar tarsadalom 3-5%-a kepes penzugyi megtakaritasokra, ezen belul
 allami ertekpapirok vasarlasara, az inflaciot meghalado, penzugyi
 teruleten nyerheto profit e lakossagi reteg reszere csoportositja
 at a tarsadalmi profitot."

Azt mar en teszem hozza, hogy iden 400 milliard, jovore 800 milliard az
allampapirok kamatterhe az allami koltsegvetesen. Es ez csak reszben
a mult atkos oroksege, ennek nagyresze abbol adodik, hogy az MNB kivonja
a beerkezo nyugati toke jo reszet a honi penzforgalombol es allampapirokat
vasaroltat belole. Hogy vonzoak legyenek, 24% koruli kamattal adja el
oket, melynek terhe a koltsegvetest, rajta keresztul az adofizeto polgart
terheli. Hogy a koltsegvetes megse boruljon fel, emeli a beveteleket
es csokkenti a kiadasokat, vagyis meg jobban tuladoztat, ezzel szemben
csokkenti az allami szolgaltatasokat. Mellekesen felhajtja az inflaciot,
ami meginkabb megnoveli a kamatterheket, ezaltal meginkabb felhajtja az
inflaciot. Inflacioellenes, stabilizalo gazdasagpolitikajaval tehat
felboritja a koltsegvetesi egyensulyt, nem tudja csokkenteni az inflaciot,
mellekesen noveli az allami ujraelosztast, megakadalyozza a novekedest tovabba
azokat az infrastrukturalis beruhazasokat, amelyek lehetove tennek, hogy
pl. a keleti orszagresz emberi eroforrasait is ugyanugy kihasznalhassuk,
mint a Dunantulet. Ezzel a tovabbi novekedes gatjava valik.
	Tarsadalmi hatasairol mar beszeltem a fentieknek: a rendszerben
torvenyszeruen korrupcio jelenik meg, feketegazdasag hodit tert, jelentos
vagyoni kulonbsegek jonnek letre, melyek mogott nem all teljesitmeny.
	Hogy ezt elfogadtathassa, szuksege van a "velemenyformalo ertel-
miseg" tamogatasara, vagyis ratok. Ennek erdekeben kitalalja a "mi lenne
nelkulunk, katasztrofaba rohanna az orszag" mitoszat, es ezzel etet titeket.
Ti pedig - csupa tudos, tortenesz, elmeleti kozgazdasz, filozofus - be
is veszitek, mert orommel nyugtazzatok, hogy divatos nyugati gazdasagi elme-
leteket lehet rahuzni. Kozben pedig nem tortent mas, mint a volt partnomen-
klatura es kliensei hosszu idore berendezkednek az orszagban. Ratok a
balek szerepet osztottak es ti mely hittel es erkolcsi tisztasaggal ezt
el is jatszatok. Kozben persze a sajat klienseitek titeket is jol
kihasznalnak. Ezzel korrumpalodtok es szalonkeptelenne valtok a tobbi
politikai ero szamara, tehat megszuntetitek meg a lehetoseget is annak,
hogy valaha is elszakadjatok az MSZP-tol. 
	Mit kaptok cserebe ezert ? Szinte semmit. Jatekterul odaadja
nektek az oktatasugyet, hadd kiserletezzetek 4+8, 6+2+4 es egyeb kom-
binaciokkal, hadd foglaljatok el magatokat az ekoruli botranyokkal,
hadd csapjatok idonkent sajtovitat a liberalizmus jovojerol es ellent-
mondasairol.
	Ismeros a fenti keplet ? Hat hogy a fenebe ne, ez a Kadar-nomen-
klatura es kliensertelmisegenek felallasa. Annak idejen ti lazadtatok
ellene, siralmas, hogy a demokratikus ellenzek ide jutott. Csak magatokat
okolhatjatok.

Udv, Gabor

Megoldodott a pittbull ugy Magyarorszagon. Egyszeruen, gyorsan. Tartasa
buncselekmeny, es ki kell irtani a csaladonkent 1 feletti mennyiseget. Sot a
megmaradokat ivartalanitani kell.

Legalabbis ezt fogadta el kello komolysaggal a Tisztelt haz, melynek
torvenyeit lassacsakna az egyes kisvarosi amerikai es angol szabalyokkal
lehet egy suly ala vetni. Konnyu megodani egy dolgot. Meg is lehet tenni.
Kutyat, embert megkulonboztetni. Mert hat a kutya mar. Mindegyik, ha ugy
nevelik. A pitbull kulonosen. Raadasul akkor ha ezeket viadalokra hasznaljak.

A torveny azon resze jo, amelyik az allatviadalokat tiltja, de hat a tobbi.
A kutyafajtakat megkulonbozteti. A koz erdekeben, a Nep neveben. gy kicsit
Kina ama neves torvenyere emlekeztet, amelyikkel kiirtattak a varosokbol a
kutyakst, merthat azok etelt esznek, es az pedig keves van.

Az esz draga kincs. A hivatalnak pedig nagyon keves van belole. Pedig ha egy
kicsit utanamegy, akkor megtalalhatja azt az allatorvosst, amely agymutettel
elo fegyvert farag kedvenc olebebol, vagy egy hasonlo eredmennyel dolgozo
allatidomar szadistat. Mindketto ugyanis hirdet. 

gyanakkor a banda haboruk a korai New York bajat idezik. Az AFA es
uzemanyagar rendeletekkel sikerult megteremteniuk itthon azt, amit az USA a
szesztilalom idejen. A bandak eredeti teruletfelhalmozasanak idoszakat. Es
most csodalkozunk, ha ugyanazokkal a modszerekkel folyik a harc a teruket
ujra felosztasaert. A rendorseg ugyanakkor nagy erokkel uldozi a piti
adocsalokat, a gyorshajtokat, a syamlat nem ado kistermeloket es iparosokat.
A kave sibereket. Pedig lenne mas dolga. Peldaul tudni es megelozni a
budapesti kezgranatos robbantasokat - es nem a magyar internet hasznalok
telefonjat fugyelni, szokasaikat naplozni -. Szoval lenne sok dolga. De a
legkenyelmesebb a kisember zaklatasa. AKi vedtelen. Az allat kiirtasa, aki
vedtelen. Es aki mindezt megszervezi az azutan uralkodhat. Kedve szerint.

Van allatvedelmi torvenyunk. Van allatirto torvenyunk. De nincsen
embervedelmi torvenyunk, hogy vegre lehessen hosszu tavon termelni, sarc es
a folyamatos rendeletvaltozasok, kitaolasok nelkul. Mint ahogy egy
jogallamban lehet. Van allamunk, van jogunk, van ugynevezett demokraciank.
Csak ezek valahogy nem tartoznak ossze, elik a kulon eletuket. Mikent
jogszolgaltatasunk is akadozik...

Allitsatok meg a FOldet! Le akarok rola szallni. De jo, hogy nem kutyanak
szulettem.
     Janos KIS Journalist of Computer technics & FIDO VIRNET BPEST BBS SYSOP
E-mail:   E-mail: