2002-ben kiadott magyar etalon könyv kiragadott mondatát 
idézem. Hraskó Péter egyetemi tanár írta "Nulla tömegű részecskék" 
címszó alatt, a 114. oldalon: 
*Azt, hogy a v frekvenciájú fény hv energiájú fénykvantumokból áll, 
Einstein a fotoeffektus magyarázatához feltételezte. Az erről szóló 
dolgozata néhány hónappal előzte meg a relativitáselméletről írott 
cikkének a megjelenését. Ebben a cikkében még csak a 
fénykvantumokról volt szó. Csak bő évtizeddel később kezdett 
világossá válni, hogy ezek a kvatumok nulla tömegű részecskék, 
melyeknek hv/c nagyságú impulzusa van. *

Teccik érteni? 
Amíg nem teccik, nem írok. (Ugyanis nekem nem mindegy miféle talajra 
hull a mag.)

Zoli

Thus spake HIX TUDOMANY:

Zoli:

> >A tomegre pedig ervenyes megmaradasi tetelunk van.
>
> Jókora tévedés mondhatom. Nincs ilyenünk! (volt ugyan, de elkallódott)

Itt kezdodik a problema...

> >keplet. Az is a neve, hogy tomeg-energia ekvivalencia.
>
> Kár, hogy elírták a  nevét. Talán  helyrehozható, mert itt jövök én:
> Ekvivalencia helyett  arányosság van köztük. Érzed a különbséget?

Elirtak :) Hat ez jo... A te nezopontodbol valoszinuleg az egesz
fizikat elirtak, mert semmit sem ertesz.

> Ez rettenetes! Tudd meg, hogy a két fotonnak nincs tömege - s emiatt
> tömegközéppontjuk sincs.  Az általános iskolai tananyagot meg piros
> aláhúzásokkal kell ellátni.

Termeszetesen van. Es termeszetesen pont emiatt marad meg az impulzus.
Vagy impulzusmegmaradas sincs szerinted?
Nezz utana, az minden korulmenyek kozott megmarad, ilyenkor is.
(nezz utana pl a Compton jelensegnek)
Ha nem maradna meg a tomeg, vagy a fotonnak nem lenne tomege, akkor nem
maradhatna meg az impulzus sem. Ezek trivialis dolgok, amig ezekkel nem
vagy tisztaban, nem erdemes tovabbmenni.

> >>azt allitod, hogy a fotonnak sem tomege, sem energiaja, sem
> >>gravitacioja nincs? Egyre jobb!
>
> Konkrét kérdésedre konkrét válaszom: Egyszerre ennyit NEM állítottam
> Honnan vetted?

Feljebb irod: nincs tomege. Idezet elozo irasodbol:
"Annihilálódtak. Ha meg nincs felszabadítható energia, akkor ott
gravitáció sincs, lásd alább:"
Orulok hogy nem ertesz egyet magaddal, en sem...
Bocsi, tenyleg nem egyszerre allitottad, a 3 allitas 2 kulon mondatban volt.

> Viszont mert kérdéseddel megpróbáltad azt sugallni, hogy
> hülyeségeket írtam, mostantól figyeltetni foglak!

Igy van, de szerintem nem csak probaltam, tokeletesen sikerult is :)
Ez a "figyeltetni foglak" mifele primitiv fenyegetes? Az ilyesmi altalaban
az ervek elfogyasanak csalhatatlan jele...

> Egyúttal közlöm, Jánossal mélységesen egyetértek.

Erdekes gondolat, de a fekete lyuk eseteben, ugy tunik, bukik, ezert
en sajnos nem tudok egyeterteni vele.
Vagy magyarazzatok meg, hogy van az, hogy a foton bennmarad, a gravitacio
meg kijon. Es mitol indulna el barmerre a tomegkozeppont, ha semmilyen
kulso ero nem hat a rendszerre.

Janibacsi:

Ez a vak hal pontosan miert is cafol barmit is? Gondolom masok sem
ertik.
Nekem mire kell bizonyitekot mutatnom?
A Miller kiserlet eredmenyeirol eleg reszletes leirast ebben a konyvben
talalsz:
J. Brooks és G. Shaw (1973): Origins and development of living systems. London,
 New York: Academic Press.
A kiralis molekulak szintezisekor az izomer arany eltolodasarol es sok minden
egyebrol ezekben olvashatsz:
Bata Lajos (1972): Folyadékkristályok. KFKI Report. 72-7495.
Bata Lajos (1976): Folyadékkristályok fizikai, biológiai rendszerekben és a gya
korlatban. Fizikai Szemle. 3.1

> felszineien. De a methan (CH4) moilekulaja Carbon atomot tartalaz, ami
> szerves vegyulet. Honnan eredhetett a Carbon? A kutataok a Carbont, es a

A szen nem szerves vegyulet, sot egyaltalan nem vegyulet hanem elem.
Egesz csillagok vannak szenbol, kisbolygok, meteorok jelentos mennyisegben
tartalmazzak. De hogy jon ez ide? Van es kesz, az elettol fuggetlenul.

> > <<...az elo es holt nem ugyan azon anyagokbol van....>> Hmm. A
> > decomposition hamar kezdodik, az igaz, de a holt leny testei mas
> > anyagokbol lenne mint mielott elhaltak?.             A fergek

Igen, amint az eletjelensegek mexunnek, ezredmasodpercek alatt elkezd
visszafordithatatlanul bomlani a szervezet.

> > megjelennek hamarosan,de honnan? S csak a decomposition teszi az anyagi

A fergek a legy peteibol fejlodo nyuvek.

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"Mindig jo, ha bajba jutsz, hogy ha orditsz s korbefutsz!"

Kedves Marky,

> Ennek van valami
> intenzitaskarakterisztikaja, ami pont olyan, mint egy 2,7K-es fekete
> teste es ezert mondjuk a vilagur homersekletet 2,7K-nek?

Igen. Keletkezese: Az osrobbanas utan sokaig ionizalt plazma volt
minden. Ami nem atlatszo. Aztan nagyon gyorsan semleges gaz (foleg
hidrogen, nemi helium) lett belole. Onnantol kezdve a vilagegyetem nagyreszt
atlatszo. A 2.7K fotonok igazabol azok, amik ekkor elindultak. A
tagulas miatti voroseltolodas miatt ilyen hideg.

> Szoval mi tortenik?

Ha tokeletes tukrod van, akkor nincs eselye a radiativ egyensulynak.
De meg ekkor is van konvektiv hocsere, igy elobb utobb azert beall
a termikus egyensuly. Vagy nem, mert tul sokaig tart es nem birod kivarni.
Az a baj, hogy a tagulo vilaggal a suruseg is csokken (igy a konvektiv
hocsere is), a hattersugarzas is hul, stb. Utana kene gondolni, hogy
mikor nem all be sosem az egyensuly...

Gyula

Ferenc,

> Miert szunne meg a gravitacio? En ugy latom, hogy teljesen folytonos marad,
> mint ha nem is tortent volna semmi. A nyugalmi tomegek megszunnek, de a
> fotonnak ugyanugy van tomege, gravitacioja. Ket foton keletkezik, melyek
> nyilvanvaloan ellentetes iranyban tavoznak (impulzus-megmaradas), igy a
> rendszer tomegkozeppontja nem gyorsul, a gravitacioban sem lesz valtozas.
> (Az annihilacio pillanataban.
En is errol beszelek: az annihilacio pillanataban nam, de utana egy c*t sugaru
gombon belul nincs gravitacio. Ha van, akkor rajzold fel a gravitacios
tereroeloszlast. 


>Utana termeszetesen az elhuzo fotonok miatt
> lehet valtozas, lasd lejjebb, de ennek semmi koze az annihilaciohoz, a
> fotonok mar csak ilyenek, akarhogy keletkeztek)
Hat azert van koze az annihilaciohoz, mert a fotonok (mar ha vannak ilyenek:-)
viszik el a tomeget.


>  Tortenhet az annihilacio egy fekete lyukban is,
> ekkor a foton nem tud elszokni a vegtelenbe ahol mar nem erezzuk a
> gravitaciojat. Kivulrol nezve sem az annihilaciokor, sem a parkelteskor
> nem lesz semmi valtozas, c*t tavolsagon belul sem.
Valoban, eme specialis esetben nem. De az eredeti kerdes nem erre vonatkozott.
Aztan, hogy egy fekete lyuk belsejeben mi van, arrol eleg keves az informacionk
.


Marcus, 

> Keresztkerdes: fogok egy olyan szilard anyagbol keszult go:mbo:t, ami
> 5K-en szupravezetove valik, berakom egy 300K-re klimatizalt urszondaba es
> a vilagur "kellos kozepen"  kidobom a "nagy semmibe". Az anyag elkezd hot
> kisugarozni es emiatt lehul es osszehuzodik (tegyuk fol, hogy a gomb
> atmerojebol kovetkeztetek a homersekletere). Mi tortenik az anyaggal, ha
> 5K-re lehult? Ha szupravezetove valik, akkor (szerintem) nem sugaroz
> semmit, ill. a mikrohullamu hattersugarzas sem indukal benne orvenyaramot,
> ergo megmarad 5K-en, annak dacara, hogy 2,7K a vilagur homerseklete es nem
> all be a "hagyomanyos" termodinamikai egyensuly? 
Ez a termodinamikai egyensuly. Elmeletileg idealis szupravezetot feltetelezve a
gomb fala visszaveri a sugarzast (belulröl), igy nem ad le tobb hot. Fol sem
vesz energiat, mert a kivulrol jovo sugarzast is visszaveri. A 100%-ban
reflektalo felulet mogotti homerseklet indifferens. Kivulrol 2.7 K-esnek latjuk
a gombot.

>Vagy a szupravezetes a
> szo szoros ertelmeben csak egyenaramra igaz (tehat tenyleg 0Hz, ami a
> gyakorlatban nem fordul elo) es GHz-ekre nem? Szoval mi tortenik?
Gyakorlatban ez is lehet: nagyfrekin nem szuprvezeto, ezert tovabb hul. 

Janos