Koszonom szepen a sok dicseretet, de nem kell tulzasba vinni. Kedves Pista,
ne aggodj, Orosz Feri allitasa vegen ott volt a :-), ezert azt "ertelmes"
ember nem fogja felreerteni. Kedves Elek Gabi, akkor is elveztem az irasa-
idat, amikor egynemelyik kisse bosszantott 90 ota (ez most nem ellentmon-
das), de mintha hozzam hasonloan te is keson ero tipus lennel es ez mosta-
nabam kovetkezne be, es a szellemesseg es ertelem mellett, ami mindig is
magas szinvonalon jellemzett, a bolcsesseg jelei is boven megmutatkoznak
az utobbi honapokban bekuldott irasaidban ;-)
tas erteket csokkenti.
Hidas Pal

Koszonom szepen a sok dicseretet, de nem kell tulzasba vinni. Kedves
Pista, ne aggodj, Orosz Feri allitasa vegen ott volt a :-), ezert azt
"ertelmes" ember nem fogja felreerteni. Kedves Elek Gabi, akkor is
elveztem az irasaidat, amikor egynemelyik kisse bosszantott 90 ota
(ez most nem ellentmondas), de mintha hozzam hasonloan te is keson
ero tipus lennel es ez mostanabam kovetkezne be, es a szellemesseg
es ertelem mellett, ami mindig is magas szinvonalon jellemzett,
a bolcsesseg jelei is boven megmutatkoznak az utobbi honapokban
bekuldott irasaidban ;-)

Hidas Pal

Pista (Marmint Horvath),
 Amenyire en tudom (javitsatok ki ha tevednek, konnyen lehetseges) 
Nemetorszagban az egyhazi ado NEM KOTELEZO. Ami megteveszthet, hogy lakcim
bejelenteskor meg kell adnod a vallasodat, es ennek alapjan vonnak le toled
egy egyebkent eleg komoly osszeget. (ugy 100 DM nagysagrendben). De beirhatod
azt is hogy nem vagy vallasos, ebben az esetben egy pfeninget sem fizetsz.
(Mas kerdes, hogy a kislany, akinek beadod a lapot ugy nez rad mint a veres
rongyra). Ha jol tudom volt Magyarorszagon is egy ehhez hasonlo javaslat,
amit a nagyobb egyhazak reszerol nem fogadtak kitoro lelkesedessel. 
 Az egesz erveleseddel egyebkent (fuggetlenul azzal hogy ezt hogy oldjak
meg Ausztriaban) az a bajom hogy kivalasztasz egy (tobb) civil szervezetet
es evidencianak veszed, hogy igenyt tarthatnak a koltsegetes ugy kb 5%-ara.
Miert? 
 Az adougyi fejtegetesed utana (a tizedrol) meg butasag. Tobbszor hallotam,
ugyhogy had gyomlaljam egy kicsit. Ha az elvetett mag ugy 1.5 es 3 szorosa
kozotti termesre szamithatsz, (jo evekben, mert rossz evekben semenyire) akkor
ennek a husz szazaleka bizony lehet az ehenhalast a nem ehenhalastol 
elvalaszto hatar is. A te brutto fizetesednek pedig azert ugy 10%-a boven 
eleg ahhoz hogy eltben tartson. Nem is szolva az allam altal nyujtott szolgal-
tatasok kulonbsegerol. A foldesur tizedeert azert jobbara azt kaptad, hogy ha
szerencsed volt nem egettek fe a hazadat. A mostani negyven szazalekert meg
kapsz rendorseget, orvost, kozlekedest.... Tehat nekem nem az ado mertekevel,
hanem a szolgaltatsok minosegevel van bajom. Nem az a problema hogy a TB 40
szazalek, hanem az hogy ezutan maganfogorvoshoz kell jarni.

	      Eszterhas Illes

Nemi elmaradasom van a het kozeperol, nevezetesen a forum1406-bol. Lassuk;
>Felado : 
>Nem valoszinu, hogy Horvath Pistat meg tudom gyozni, de vajon nem
>lehetseges-e, hogy valaki nem egy nagy szemelyiseg peldajanak hatasara
>viselkedik erkolcsosen, hanem mert reggelente borotvalkozik es a
>furdoszobaban van egy tukor is? Jobban megvilagitva nem lehetseges-e
>hogy az arvakat nem azert nem sanyargatja mert arra gondol a Jezus sem
>tenne, hanem mondjuk szegyelne magat utana, es tudja hogy sanyargatasbol
>fakado joerzes-lelkiismeret furdalas negativ eredmenyt addna. Egyebkent

OK. Es honnan jon Neked a szegyen es a rossz erzes, nemdebar a nevelesedbol.
Pontosan errol van szo. Errol irtam en is. Legy szives gondold vegig, hogy amit
en irtam az elozmenye a Tiednek.
>sem ismerek olyan esetet a vilagtortenelembol, amikor valakit valami
>igazi ocsmanysagtol a hite tartott volna vissza. (Egy pelda a kozelmultbol,
>a melyen vallasos Horvat Balazs nem azert nem lovetett a nep koze mert
>eszeb jutott a ne olj c. parancsolat, hanem mert megakadalyoztak benne)
Az elso ket sorra hosszu volna valaszolni. De talan David es Salamon kiralyok
meg szerinted is tortenelmi szemelyek voltak. Krisztus utan is voltak ilyen
emberek (bar lehet, hogy kevesebben), mondjuk I. Laszlo kiralyunk. De talan a
modern tortenelemben, azert nincs elegendo pelda, mert a hivok nem jutottak
vezeto pozicioba (ez a demokraciaban talan meg nehezebb). Bar az USAban elnok
csak istenhivokent lehetsz (azert az angolszasz kulturarol lehetne elmelkedni,
hogy a keresztenyseg mekkora formalo ero benne), Jimmy Carteren kivul az utobbi
idoben nem volt komoly hivo (talan meg Reagen, de ezen ne vitazzunk).
    Balazskarol annyit hajlando vagyok elismerni, hogy a balhe idejen reszeg
volt, de tomegbe lovetesrol szo se volt. Amugy EG mar futolag erintette ezt a
temat. Balazska a torvenyek szerint akart eljarni. Ez a kovetkezo: Kimegy a
rendor, feszolit az oszljra, ha nem oszlasz, akkor feloszlat. Ezt megtanultuk a
regi rendszerben. (megjegyzes; az SZDSZ ellenszenvem a taxis blokadbol eredezik
ugyan innen jon a Fodor-Orban velemenyem. Orban kereken megmondta, hogy ez
torvenyetelen akcio, Fodor nem) A helyzet itt annyival volt bonyolultabb, hogy 
a
rendorsegnek nem voltak megfelelo eszkozei az utak megtisztitasahoz. Erre kerte
volna Balazska a hadsereg segitseget. Ebbol lett levezetve a tomegbe lovetes.
Kedves Illes, ha Balazska tomegbe akar lovetni, akkor azt nem a sorkatonakkal
teszi, hanem a rendorokkel, geppisztolyuk azoknak is van. Nyugodj meg epeszu
ember Magyarorszagon nem lovet a tomegbe, mert szinte bizonyos, hogy megbukik
(bekesen vagy beketlenul) es bortonbe megy. Ennyi esze nem csak Balazsnak,
hanem Hornnak sot meg Torgyannak is van.
> Persze akkor honnan tudatom mi jo, s' mi nem az? (zarojelben ezt a kerdest
>ugy is feltehetjuk honnan tudta a vallasalapitod mi a jo es mi nem az,
>amire az egy gyengecske valasz, hogy megmondtak neki, mert honnan tudta
>aki megmondta neki...). Szoval egyszerubb az erkolcsos viselkedest ugy
>definialni hogy nem teszem azt massal (vagy csak egeszen ritkan :) ) ami
>nekem sem esne jol (figyelj Zoli!, nem azert nem kopom le a Zsotert mert
>20.000 kilometerre van tolem, hanem mert mino kellemetlen lenne, ha engem
>kopnenek le!)
Amugy a tobbsegnek "odafentrol" sugtak. Az utolso sorok igen tiszteletre
meltoak. De tessenek mar eszre venni, a vallas nem errol szol. Abban igazatok
van, hogy a felismereshez nem kell vallas. A vallasok tobsege arrol szol, hogy
ezt hogyan fogom EN betartani. A baloldali forradalmak azert szuksegszeruen
tortenelmi zsakutcak, mert a benne levo emberek ezeket az elveket szuksegszeru-
en nem tudjak betartani. Meg az egazan erkolcsos Robespierre is miket tett.
Orosz utodairol nem is beszelve. A keresztenyek (vagy ha tetszik vallasosak)
tarsadalma se szuksegszeruen jo. De meg van a sansz. Hogy az angolszaszoknak
miert sikerult a dolog arrol talan megkerem EG-t irjon par sort.
>Antal alatt elszaporodott kereszteny teritoktol viszon viszketni kezdtem.
>Szoval ha engem kerdezel az eroszakossagi arany kb. 3/1 a keresztenyek
>javara. Bar ismetlem ez csak annak a merteke, engem mi menyire zavart.
    Szerintem a 3/1 ugy igaz, hogy a nyolcvanas evek vegehez kepest
haromszorosra nott a "terites". No de remelem ezt el lehet viselni. Ez vagy mi
fene lenne a demokracia. Nekem peldaul nem tetszik a fiuk hosszu haja. Nem
tetszik ha a buszon hangoskodnak. Megis elfogadom. Nagyon nem tetszik ha
dohanyoznak, es rettentoen utalom a buzikat. Megse akarom oket betiltani. Bar
ezekket nemikepp korlatozni kell szerintem. De remelem az egyhazakat nem
soroljatok ez utobbi katagoriaba.     MAS;

>Felado :                Kedves Pista!
>     Ne felj tolem, nem harapok, nem vagyok eroszakos anti-hitterito.
  Ne felj! Nem szoktam felni. Csak attol felnek, ha bizonyos nezetek hatalomra
  jutnanak. Nyilvan Ti is ilyesmitol feltek. De meggatolni valamit a hatalomra
  jutasban es visszaszoritani az nem ugyanaz.
>     Egyszeruen arrol van szo, hogy nezeteim szerint hagyjunk mindenkit ugy
>     elni, ahogy neki tetszit, mindaddig, amig ezzel masoknak nem art.
  OK.
>     Jelen esetben: ne akarjon engem senki se megteriteni, cserebe en sem
>     akarok senkit meggyozni arrol, hogy ne bizzon egy -vagy esetleg tobb-
>     gondviselo jelenleteben.
  Ez is OK. Tokeletesen megegyezik a velemenyunk. En a teritesrol azt vallom,
  csak akkor van ertelme, ha a masik igenyli. Ha egy ember bajban van es nem
  talal kiutat, akkor lehet rajta segiteni. Nem megteriteni, hanem segiteni.
  Megmutatok neki egy olyan dolgot amit talan nem kelloen ismer. Szerintem ez a
  Jezusi (es sok mas vallasi) tanitas lenyege. No persze a Bibliaban az is
  benne van, hogy nem igazan van olyan ember aki Isten nelkul megall. De en
  erre azt mondom, ha Te ezt meg nem latod, akkor beken hagylak. Jogodban all
  ugy elni ahogyan Te szeretnel.
     Amit Orosz Ferinek irtal azt megvalaszolta Feri, de
 >    egyhazi vezetes jovahagyott. Hogy is volt az Gallileivel, Huszt
 >    Tamassal es a tobbiekkel?
    Mar tobbszor irtam, hogy Gallileivel szemben az egyhaznak formalisan igaza
volt. Persze ez meg nem jelenti azt, hogy ne Gallilei jatszotta volna az elore
mutato szerepet. Azert azt ne felejtsuk el (mint mar Feri is irta), az egyhaz
nelkul Galilei nem lett volna az ami. Nem lettek volna egyetemek, es nem lett
volna Arisztotelesz akit cafolhatna. 
>     Hidd el nincs bennem semmi rosz szandek, egyszeruen csak eltem a
>     szolasszabadsag adta lehetoseggel.
Barmikor elhetsz vele, akarcsak mi.                   Horvath Pista

Kedves Elek druszam,

megertem aggalyaidat a kisebbseget nevelo tobbseggel kapcsolatban.
Ha konzisztens vagy, akkor ezt az elvet akkor is alkalmaznod kell,
amikor egy tobbseg altal valasztott liberalis kormanyzat
rasszizmusellenes propagandaba fog, es arra torekszik, hogy az iskolai
tananyagba is bekeruljon a massag tisztelete, illetve borszinuk szerint
vegyesen uljenek a diakok, labbal tiporva ezzel egy
faji elszigetelodesre vagyo kisebbseg right of privacy-jat. Es akkor meg
tisztabb szivvel fogok egyet nem erteni veled.

Azt hiszem viszont, hogy nemcsak ugy es azert lehet egy kormanyzat JCSN, hogy 
ezzel valamely kisebbseget elnyomjon. Amikor Augustus csaszar
felelesztette azt a gyakorlatot, hogy a gazdagok leanyai sem lehetnek
felmentve a Vesta-szuzek sorsolasaban valo reszvetel alol, amikor
megnehezitette a valast, akkor ezt nem feltetlenul azert tette, hogy az
osi romai vallast a tobbi vallas es vilagnezet rovasara erositse, hanem
esetleg egyszeruen csak azert, mert ugy gondolta, tul sok a kurva
Romaban, es valamit vegre csinalni kell ezugyben.

Vegul az egyhazi iskolakat nemcsak a JCSN szempontjabol lehet
megkozeliteni, hanem igy is: voltak onkentes alapon szervezodott
allampolgari tarsulasok (a szerzetesrendek, protestans es zsido oktatoi 
kozossegek), melyek kozhasznu feladatot vegeztek (tanitas), meghozza 
vilagszinvonalon (amerikai ujsagban olvastam, hogy a magyar oktatas
szinvonala a ket vilaghaboru kozt a vilagon a masodik legjobb volt a
japan utan.) Tekintve ezen tarsulasok kozhasznu tevekenyseget,
meltanyos, hogy karpotlaskor prioritast elvezzenek az egyszeru
allampolgarral szemben. (Ezt csak azert irtam le, mert van aki meg az
egyhazi iskolak visszaadasanak helyesseget is megkerdojelezi.)
Egyet lehet erteni abban, hogy ezek a tarsulasok folytassak
tevekenyseguket sajat eroforrasokbol, ill. adomanyokbol. DE: nem lehet
figyelmen kivul hagyni, hogy Magyarorszagon az onkentes adakozasnak
pillanatnyilag se hagyomanya nincsen, se a megfelelo adozasi keretek
nincsenek biztositva hozza. Ha minden mas intezkedes nelkul csak
megvonjuk az egyhazi (es alapitvanyi) iskolak allami tamogatasat, akkor
ezek elsorvadnak, es a tanitas de facto allami monopolium marad. Nem
hiszem, hogy egy igazi liberalis ezt szeretne. Egy magat liberalisnak
alcazo "felvilagosito" esetleg igen.

Az ordog mindig a reszletekben van elbujva. Valoszinuleg az egyhazi
iskolak, es tamogatoik sem reagalnanak annyira idegesen, ha a terv az
lenne, IDEN megteremtjuk az uj adozasi kereteket, es JOVORE elkezdjuk
fokozatosan nullara csokkenteni az allami tamogatast. Egyelore viszont
ugy tunik, az egesz forditott sorrendben van elkepzelve-- javits ki ha
tevedek.  

		Udvozlettel, Hetyei Gabor

Kedves Andras (Zsoter)

Irod:

>Az egyhazi iskolak oly annyira NEM kovetelik meg tanaraiktol, hogy 
>vallasos erzelmuek legyenek, hogy tobb hithu marxista is tanit ilyen
>intezmenyben (kemeny voros!)

De Andras, miert is kovetelnek meg ? Ha egy voros marxistat alkalmaz-
nak aki "HITHU" , ugy a vallasos erzelem kriteriuma megvalosul. Hogy 
mikepp jon ide a vallas? A nyelvi kifejezes melyebb szintet kepvisel, 
mint holmi fecseges es a "HITHU" szonak direkt ertelme van. A politi-
kai csoportosulasok mindig vallasi hattert takartak. Mint ahogy a na-
cizmus egy vallas volt, ugy a marxizmus maga is az. A temakor meger egy 
miset. Marx irja a Pale Maiden cimu verseben: My soul, once true to 
god, Is chosen for hell. (Lelkem mi egynap igaz volt Istenhez, a Po-
kolnak valasztatott.) Marx aki a vallas ellen szol, Satan birodalmat 
valasztja? Marx tanainak ideologiajat Moses Hess-tol adaptalja, barat-
javal, Mikhail Bakunin, orosz anarchistaval egyetemben, aki tobbek kozt
igy ir: Satan is the first free-thinker and Saviour of the world...
(Satan az elso szabadgondolkozo es megmentoje a vilagnak) Hmmm ez mar
vallasos izu! A francia szociologus Pierre Proudhon, Marx baratja, igy
ir: God is essentially anti-civilized, anti-liberal,anti-human. 
(Isten gyakorlatilag anti-civilizalt, anti-liberalis, anti-emberseges)
Lam, mar akkor, hogy ment az antizas. Proudhon mar majdnem lenacizza
Joistent, akinek csak az volt a szerencseje, hogy Hitler meg messze 
volt a megszuletestol. Termeszetesen Lenin hasonlo kirohanasokban resze-
sitette a vallast, de mauzoleuma megis pergamonni satan-oltar formajara 
epult, szemben az orthodox, muzeumokka atalakitott templomokkal. Miert?
A marxista orszagfoglalas legfobb jelkepe az otagu csillag, (pentagram)
satanista szimbolum, s a belolle kisugarzo feny, az Illuminatus megjeleni-
tese.  Az egyetemeken kulonosen a hatvanas evekben nagy divat volt a 
beketuntetesek es a beke jelkepet hordani. Ez egy fuggolegesen ketteosztott
kor volt aminek az aljan majdnem kozeppig egy haromszog foglalt helyet. Sok
kereszteny vallasu diak is hordta, nem tudvan, hogy a szimbolumot "the 
Cross of Nero"nak hivjak. (Nero kersztje) Ami pont a keresztenyseg bukasat
jelkepezi. A voros tanarok ezt kifelejtettek a tanitasukbol. 
Termeszetesen nem allitom, hogy az atlag-elvtars lebukik a erre az okkult 
szintre, de a fo-elvtarsak hitet azert meglehetne egy kicsinyt piszkalni.
Az ugyrol van egy-ket litaniara valo a tarsolyomban, de mielott ebben a 
temakorben vita robbanna ki, erdemes elmerengeni azon, hogy mennyire libe-
ralis az az egyhaz, ami nem hallatja szavat azon gyakorlat felett, hogy 
olyanok tanitsanak iskolaikban akik Istent hivatasbol (s talan HITbol is)
mar tobbszor le-antiztak.

Nemenyi Peter Andras

Hi Joe, thanks for the message

Dears,

  A felvilagosodas utani katolikus szerzok , kb, ugyanugy reagaltak
 a kapitalizmusra mint Marx. de Maistre mintegy preweberianusan egyenesen
 politikai protestantizmusrol beszelt. Lamennais az individualizmust es
 az onerdekeltseget ostorozta, es a demokraciabol a politikai anarchiat
 vezette le.
  IX.Pius aki az elso un. modern papa volt, a liberalizmusrol encikli-
 kat adott ki, de az elso komoly tarsadalmi-politikai elemzes a Rerum Novarum
 amelyet XIII.Leo -tol szarmazik es a mai napig ehhez merheto a papasag
 politikai gazdasagi felfogasa.

  XIII.Leo elfogadja a liberalis allamot, es a magantulajdont, de dogmatikai
 okokbol tiltakozik a liberalis piacgazdasag alapjai ellen.
 1931-ben XI.Pius finomitja a Rerum Novarum nyelvezetet, de
 peldanak okan megjelenik nala a kovetkezo mondat :
  "A toke rendelkezik a termekek es a profit osszessege felett
 es a munkasnak csak annyit hagy meg amennyi a munkas eletfenntartasahoz
 es a munkasosztaly ujrateremtesehez szukseges."
 Charlie bacsi bizonyara kovetelne a copyright-ot.:-))
 Termeszetesen a papasag ellensegesen viselkedik mint a marxizmus ideologia-
 javal mint annak gyakorlataval szemben, de ket papai enciklika,a
 Pacem in Terris XXIII Janostol illetve az Octogensima Adveniens
 VI.Paltol lehetove tette a marxista, vagy mindenesetre erosen keresztenyszo-
 cialista eszmek megvallasat, es ahogy Arthur McGovern atya megfogalmazta,
 gyakorlatilag utat nyitott a marxista keresztenyseg fele.
 A papasagot a latin amerikai puspokok limai nyilatkozata es a felszabaditas
 teologiajanak megjelenese is befolyasolta. Vegyuk eszre, hogy itt
 a latifundumokra epulo diktatorikus kvazikapitalizmusok es egy meglehetosen
 radikalis, de a katolikus nepesseg nagyreszet befolyasolo papi reteg
 konfliktusarol volt szo, amelyre reagalni kellett.
 Kozben az ideologiai kerdesekben igen nagy befolyassal biro jezsuitak fonoke
 Arrupe is egyre kemenyebb hangot utott meg a liberalizmussal es a demok-
 ratikus kapitalizmussal szemben. II.Janos Pal a Laborem Exercensben
 egy sokkal bekesebb harmadik utas velemenyt kepvisel, sokkal finomabban
 elemzi a demokratikus kapitalizmust mint barmely elodje.
 
  Masreszt az amerikai neokonzervativizmusnak is van egy igen
 befolyasos katolikus vonulata, mondjuk Buckley es Novak.
 Novak  " kapitalista" teologiaja szamomra sokkal jobban ertheto, mint
 barmely mas teologia (megegyszer, olyan merev ateista vagyok, hogy
 rossz nezni, raadasul szakbarbie matematikus), a dogmakhoz pontosan
 ugy nyul, mint egy alkotmanybiro egy kisse "vague" de megiscsak 
 madisoni argumenthez. Az o "caritas" eszmeje, elso (s mondjuk
 masodik) ranezesre jobb JCSN-nek tunik, mint a vilagi szocializmusok
 JCSN-je.

 A protestantizmussal kapcsolatos emelkedettebb kozhelyek a weberi
 work-ethics-bol eredeztetnek. Az utobbi idok "most overrated" polgaz
 bestsellereben Fukuyama hosszasan hasonlitgatja a sintoizmust es
 a protestantizmust a merev es inefficient katolicizmushoz (Kocsis Tamas
 valami ilyesmiert kapott a buksijara, talan Frances Fukuyamat is ki
 kellene osztani). Az American Dream praktice protestans ez
 tagadhatatlan, a puritanizmus es az amerikai munkamoral kapcsolata
 ditto. Az amerikai protestans kisegyhazak a Christian Coalition
 gerincet alkotjak, es a legradikalisabb erot a republikanus part mogott.
 Az anti-guncontrol es az aggressziv pro-choice  ( a jelzo nem az egesz 
 mozgalomra vonatkozik, hanem csak egy agara), de bizony a kemeny
 pro-death penalty ideak is a Christian Coalitiontol szarmaznak.

  Majd olvassuk el Jurgen Moltmann protestans szocialista teologiajat
 es gondolkozzunk el ujra az egeszen. Van -e ertelme a sztereo-
 tipiainknak. Olvassatok el megegyszer a keresztyen Bibo alkotmanytervezetet,
 well, sokkal szocialistabb mint Horn buzgalmar szockapja ...
 Moltmanntol idezek :
 " Only the poor know the oppression of exclusion from riches.
  Only the humiliated know the pain of humiliation.Only the hated know the 
  wretchedness of hatred. Conversely, the rich, the oppressors, the haters are
  unknowing and blind, even if they are of good will.
  They unconsciously live in termes of an objective communal delusion
  and despite their own effort and critical history, they manage to remain
  blind to the way things really are."

  JCSN-ugyben nem art megerteni a vallasszociologia nehany kozhelyszeru
  meglatasat. A felso osztalyok szamara a vallas mint esztetikai elmeny
  jelenik meg, es nem jellemzo rajuk az egyhaziassag. A kozeposztaly
  az egyhaziassag gerince, es az egyhaznak mint politikai mozgalomnak
  a definialo tenyezoje.
  Az alsobb osztalyok pedig a chiliasztikus es fundamentalista egyhazak
  legtipikusabb tamogatoi (lasd "survival sects", Jones tiszteletestol
  Waco Texason at a minapi svajci tomeges ongyilkossagig)
  
   A lenyeg az, hogy az Egyhazak a tarsadalom reszei, normalis allapotukban
  tukrozik a tarsadalmi strukturakat. Ergo, az Egyhazrol altalaban csak
  ugyanugy beszelhetunk mint a tarsadalomrol altalaban. Az szamomra vilagos,
  hogy az Egyhaz egy legitim JCSN-szerv, akarcsak a civil mozgalmak vagy
  az ilyesmire vallalkozo maganszemelyek, DE, nem allami transzmisszioval.
  Nem megyek el addig mint Rose es Milton Friedman a Free to Chooseban.
 (Oket is tessek jol leoktatni ,kedves Koos Kolos, de eloszor ha lehet
  tessek szepen elolvasni a konyvet) , nem vagyok doktriner ellenfele
  a JCSN-nek csak szeretnek ovatossagra inteni vele kapcsolatban.
  Itt a vege, fuss el vele.EG

 P.S  A fentiek leirasaban foleg Novak motivalt, nehany gondolatat
 szabadon atvettem.

Kedves Gabor!
Elolvastam Lantos Krisztina cikket, ahonnan a JCSN-t erdezteted,
de semmi olyasmit nem olvastam ki belole, amiert emberjogi es
alkotmanyugyi valaszt kellett volna neki tobb reszben adni.
Sehol nem ir kozpontilag szabalyozott JCSN-rol, sot eppen az
egyeni szabadsag eleresenek egyik modjat vazolta. Az egyebkent
klassz hozzaszolasaid erteket ez kisse csokkenti. Azt nem gondolom,
hogy az eset hasonlo volna egy vers eseten felmerulo ertelmezesi
kulonbsegekhez.

Udv
Attila

Kedves EG!

A Szadesz va'laszta'si programja'ban me'g szerepelt az egyha'zak
finanszi'roza'sa'nak ne'met megolda'sa'nak bevezete'se, e's ez bekeru~lt
a koali'cio's mega'llapoda'sba is. Nem tudom, azo'ta hova veszett.
Ez libera'lisabb a mostani megolda'sna'l.

A javaslat e'rtelme'ben mindenki szabadon rendelkezhetne ado'ja egy
meghata'rozott re'sze'vel. Ez a re'sz alapveto"en az egyha'zak
finanszi'roza'sa't szolga'lna': mindenki azt i'rna' be, melyik egyha'znak
ki'va'nja juttatni ezt a re'szt. Aki egyik egyha'zat sem akarja ta'mogatni,
egy a'llamilag elfogadott jo'te'kony ce'lu' szervezetet is megnevezhet, pl.
Vo~ro~skereszt, vagy, hogy egy egyha'zhoz kapcsolo'do't i'rjak: a Ma'ltai
szeretetszolga'lat.

Itt a vita ta'rgya persze a kulcs lenne: az ado' ha'ny sza'zale'ka't
ku~lo~ni'tse'k el erre. Vezethet az egyha'zak anyagi ellehetetleni'te'se'hez,
ha tu'l alacsony a kulcs. De ez nem szu~kse'gszeru", pl. Ne'metorsza'gban
nagyja'bo'l ele'gedettek vele az egyha'zak. Magyarorsza'gon nem is eze'rt
ellenzik az egyha'zak. A nagy egyha'zak atto'l fe'lnek: a magyar ta'rsadalom
sokkal szekulariza'ltabb, mint amilyennek egye'bke'nt o"k lefestik, e's sokan
ma'shova ira'nyi'tana'k pe'terfille'reiket. Aze'rt sem lelkesednek, ami ezzel
szu~kse'gszeru"en egyu~ttja'rna: nyilva'nosan el kellene sza'molniuk
gazda'lkoda'sukkal. (Persze nem csak nekik, hanem a jo'te'konysa'gi
szervezeteknek is.)

Ko"ro~si Ga'bor

Egyfelol, elnezest kell kerjek tudatlansagomert. A MUK -rol nem tudtam,
mentsegemre legyen mondva, en a rendorsegi brutalitas hianyat a 70-es
es 80-as evekre tettem, nem leven tapasztalatom az 50-es evekrol.

Amikor azt mondtam, hogy a kesoi szocialista rendszer nem uldozte a vallast
es az eluto megjelenest, nem arrol beszeltem, hogy ne lettek volna olyan
emberek, akik egyfelol hatalommal birtak (mint pl. egy iskola igazgatoja
a tanarok felett) es ugyanakkor korlatoltak (vagy hithu kommunistak) 
annyira, hogy hatalmukat felhasznaljak szemelyes nezeteik keresztulvitele
erdekeben. Ez azonban szerintem nem jelenti azt, hogy azok a 'szurke
eminenciasok', akiknek a valodi hatalom (a tarsadalom kontrollja) a kezeben
volt, ne ismertek volna fel, hogy a kemenykedes nem vezet celra. 
Vegul is, ha jol megnezzuk, a tokos gyere-ide-kulak-szetbaszom-a-pofad (*)
politika mintegy 7 ev alatt forradalomba torkollot, mig a puha,
nem-kell-hogy-nagyon-szeressed-ha-elfogadod-hogy-ez-van politika 30 even at
mukodott, es a vegen ver nelkul, az emberekben nosztalgikus emlekeket hagyva
hunyt ki. Most ne kezdjunk bele abba, hogy Fonix modjara ujraeledt-e vagy
sem, az egy masik vita ...

[(*) elnezest a nyelv es szemerem elleni sertesert ]

Azt irtam, hogy a fiuk nem voltak olyan hulyek, mint amilyennek latszottak. 
Ez nem implikalja, hogy en szerettem oket, vagy hogy celjaikkal egyetertettem
volna. Pusztan annyit allitok, hogy amit es ahogy csinaltak a puha korszakban,
sajat erdekeikben technikai szempontbol hatekony volt. 
Ehhez kapcsolodik Hetyei Gabor megjegyzese a fasizmus feltetelezett fennmara-
dasarol. Nos, ha a fasizmus valoban fennmaradt volna, es megpuhul a vegere,
az ugyanugy nem legalizalja a koncentracios tabor letet, sem a fasiszta
rendszert magat, mint ahogy a Kadar korszak relativ bekessege sem legalizalja
az 50-es eveket es a szocializmust mint olyat. De mindket esetben el kell
ismerni, hogy a hatalom fiktiv vagy valos birtokosai talaltak egy olyan
megoldast, amely a tarsadalommal ha nem is tudja megszerettetni, de legalabb
elfogadtatja a hatalmuk tenyet.
Ez nem szeretem - nem szeretem kerdes, ez pusztan egy tenymegallapitas.
Mint ugye en peldaul nem szeretem a Micro$oftot, de hiaba tartom az MSDOS-t
a szamitastechnika megnyomoritasanak, azert a Bill Gates valahany milliardos
maganvagyona megis csak azt sugallja, hogy elegge hatekonyan csinalja a
dolgot. Nem a termek a hatekony, hanem a modszer, amivel eladja.
En speciel ezt a modszert sem szeretem, de attol meg mukodik.

Egy masik megjegyzes a tasman homokosok ugyeben azt kerdezi, hogy legitimal-
ja-e ez a hosszu haj uldozteteset vagy a szocialista rendszert. Mi tobb,
a kerdes ugy szol, szeretni kell-e ezert a Kadar - rendszert. Nem.
Ez csak annyit bizonyit, hogy egyenek bizonyos csoportjainak tarsadalmi
uldoztetese nem politikai rendszer fuggvenye. Nem lehet azt mondani, hogy
a szocializmus egy diktatura MERT uldozi a szakallas fiatalokat. Ebben
az esetben Tasmaniaban is diktatura van, mert uldozi a buzikat, Amerikaban
diktatura van, mert uldozte/uldozi a kommunistakat, a hosszuhajuakat,
a szakallasokat, a negereket, a ... 
Mi tobb, Tasmaniaban a diktatura meg kemenyebb lenne, mint a szocializmus,
mert Taziban a TORVENY uldozi melegebb embertarsainkat, mig azert azt
ketlem, hogy otthon a hosszu hajert borton jart volna ...
Nem, ez nem igy van. A diktatura tenye nem a szakall vagy akar a vallas 
elleni uldoztetesben nyilvanul meg. A diktatura ennel sokkal melyebben gyoke-
redzik, megpedig az elmozdithatatlansag tenyeben. Az adott hatalom olyan 
jogi es/vagy eroszakrendszert epit ki, amely hosszu idon at garantalja a
hatalom birtoklasat meg akkor is, ha a tarsadalom ezzel nem ert egyet.
A demokraciak lenyege szerintem az, hogy legalabb a jogi lehetoseg
_garantalt_ arra, hogy a hatalom nem monopolizalhato hosszu idore.
Hogy ez mennyire mukodik, az egy mas kerdes.


Ko'csi Zolta'n

T. Forum,

az egyhazi oktatas tamogatasa koruli vitaba tovabbra is csak 
tisztes tavolbol beszelnek bele, nem leven kelloen felkeszult 
a temaban.
Hajlamos vagyok szimpatizalni (hogy eleg ovatosan fogalmazzak)
Horvath Pistaval. Szerintem sem baj, ha van nem-standard targy,
akar sakk, hogy Pista peldajanal maradjak, ami benne van a tan-
tervben es termeszetesen ingyenes. Az amerikai oktatast igazan 
nem peldanak akarom allitani, de peldaul itt van olyan iskola, 
ahol pont a sakk valaszthato tantargy. Ingyen. Az amerikai
oktatas nem emiatt gyengelkedik.  

Nem tudom, hogyan van ez most odahaza, a mi idonkben a delutani
matek szakkor ingyenes volt. Most utolag furdal a lelkiismeret,
hogy jartam, kiemelten  lettem tamagatva, vagyis megloptam a
matematikat nem kedvelo adofizetoket.

udv
kota jozsef

T. Forum,

az egesz Dabas-sari ugyrol nekem az a tortenet jut eszembe, 
ami valahol errefele az allamokban is megesett. Volt egy
iskola, ahol kiirtak, hogy Happy Hanukkah, Merry X-mas, 
meg valamit a kinai ujevkor is. Ment ez mindaddig, amig 
valaki valamelyiket nem kifogasolta. Azota az egyiket sem
irjak ki. Jobb ?
udv
kota jozsef