Tema: Valasz Gogy-nak

>Egysejtuek, bacik? Ki szul kit?A differencialodott sejtjeim amik ma
>nem osztodnak tovabb, szinten nem elolenyek?Amugy az ember is,mikor a
>mamaja "hasaban" van kialakul.Csak onantol eloleny ha megszuletett?
A szuletes szot nem abban az ertelemben hasznaltam, ahogy mondjuk az
ember eseteben hasznaljak. Arra gondoltam, hogy kell lennie egy
"szulonek" (bakteriumok eseteben is "anya" es "leany"-sejtnek szoktuk
nevezni), akitol osztodassal, ikrarakassal vagy klasszikus szuletessel
(nem sorolom fel az osszes lehetseges szarmazasi modot) szarmazik az
eloleny. Egysejtuek osztodasanal eldontheto (pl. a DNS megfestesevel),
hogy melyik sejtbol "szuletik" a masik, tehat melyik volt az anyasejt, es
melyik a leanysejt. Azok a sejtjeid pedig, amik nem osztodnak tovabb,
ettol meg kepesek lennenek az osztodasra, es en ezt adtam meg
kriteriumnak. A kialakulas szonak pedig anyagi ertelme van azaz
az anyag kombinalodasa reven valo kialakulas.
A "szuletes" itt elmondott ertelmezese szerint tehat valoban csak az el, ami
szuletik.

>Egy zuzmu, vagy egy hangya(dolgozo) ezek szerint nem eloleny.
A hangya - mint faj - kepes a szaporodasra, maskulonben nem tudna
fennmaradni. En a faj tulajdonsagairol beszeltem, nem pedig
egyedekerol. A zuzmokkal pedig nem ertem mi a problemad, hisz ok szinten
kepesek szaporodni.
A halal nem mas, mint az elet korabban felsorolt "tuneteinek" megszunese. (A
halal definicioja az elet megszunese, amikor az elo dolog targgya,
anyaghalomma valik).
A "biologiai valaszreakcio" fogalmat az en egyik tanarom hasznalta
sejtbiologiabol (BME biomernok szak), ennek definialasa azonban nehez, mert
gyujtofogalom. Olyan valaszreakciokat tartalmaz (csak nehany peldat
emlitve), mint a fototaxis, kemotaxis vagy a viselkedesi reakciok a
kornyezet valtozasara (pl. emlosoknel). Egyszoval a kornyezet ingereire
adott tudatos valaszreakciok, melyek a TUDAT (ha egyszeru is) jelenletet
feltetelezik (ami a magasabb szintu allatoknal es az embernel a
gondolkodasnak felel meg, mig egy egysejtu eseten mondjuk a feny fele valo
elmozdulast a fotoszintezi erdekeben - fototaxis).
A TUDAT szot hasznaltam, amely nem egeszen definialt, de az az igazsag, hogy
az elet egyik tunete a tudat (ebben az ertelemben nem korlatozodik a fejlett
emberi entudatra).
A tudatot viszont a tudomany a mai napig nem tudja anyagi modon definialni,
talan eppen azert, mert nem lehet (vagyis a tudat nem anyagi eredetu). Amig
viszont a tudatot anyagilag nem tudjak definialni (es a definiciot
igazolni), addig (elolenyek tulajdonsaga leven) nagyon is fenntarthato az a
magyarazat, hogy az elet (tudat) nem az anyagbol alakulhatott ki.
Ha valaki nem ert egyet ezzel, akkor definialja a tudatot anyagilag.

Balazs

Az elozo cikkemben megedottak ertelmeben,szerintem
a virusok es az annal egyszerubb szervezodesu anyagok
nem eloek.
Ugyanis nem teljesitik az elokre vonatkozo felteteleket
(elozoekben adtam meg).

             Balazs.

Hello Mindenki!

|_Miert nem lehet egy PB gazos autot hidrogennel meghajtani?_
|Vagy meg lehet?
Haat, ha ugy erted, hogy tudnank-e kesziteni olyan autot, melyben hidrogen az
egyik hajtoanyag, akkor a valasz igen. De nem szoktunk.

|tudom ezt osszerakni, de nem ertem.  A PB egheto, csakugy mint a H.
|Levegovel keverve robbanoelegyet alkot mindketto.  Egyik sem
Haat, a balna is emlos, de nem jar kavehazba. (bocsi) Ketseg kivul vannak
hasonlosagok a PB es a H kozott de kulonbsegek is... jocskan.

A hidrogenhajtasu jarmuvekrol a raketakutatast tanulmanyozva kaphatsz 
infokat. 
Ott oldottak meg a legtobb cseppfolyos hidrogent tartalyban tartunk, majd
osszeeresztunk oxigennel es megis egyben marad a kutyu problemakat.

|A LINDE-nel 42 Ft-bol megvan egy liter H, de otthonra is lehetne csinalni H
|fejlesztot. Szerintem megerne a beruhazas. Ha egyszeru a dolog, akkor egy
|ev alatt megterulhet, utana ingyenbe kerul az uzemanyag.

Azert erdekelne, hogy egy utaskilometer kornyezetszennyezese mekkora lenne 
egy
hidrogenes kocsinal. (Figyelem bele kell szamolni a hidrogeneloallitast is..
meg persze az olajfinomitoet is)

A hidrogent, lehet, hogy literre olcson meguszod, de mennyi kell belole,
ahhoz, hogy gyorsuljon a kocsi? Mennyibe kerulne egy biztonsagos auto (mert
masok a biztonsagi szabalyok, mert a tarolasi korulmenyek nem azonosak)?

Ha valaki ert hozza, megmondhatna, kb mekkor tartaly, milyen nyomas es
homerseklet kell ahhoz, hogy mondjuk 100 km-re elegendo hidrogent magava
tudjon vinni az auto. 

byte

madjoe

"Beware
 Of entrance to a quarrel, but, being in,
 Bear't that the opposed may beware of thee."		(-Hamlet I:3)

Hali!

Csak a subjectben levo kerdesre keresem a valaszt:

Mi az IDO?

Tudna nekem valaki definialni? (Elsosorban a fizikai ertelmezesre lennek 
kivancsi.)

Koszonettel:
Sandor Patko

>Arpi:
>"A lelek vitahoz csak annyit, hogy par szaz evvel ezelott Galilei azt
>allitotta, hogy mozog a Fold. Akkor nem hittek neki.
>Most az az allitas, hogy van lelek..."
>Azonkivul, hogy pontatlan az allitasod, a ketto dolog kozott lenyegi
>kulonbseg van.
>
>Galilei (vagy Kopernikusz) hipotezise olyan volt, ami tudomanyos, azaz
>tapasztalatilag ellenorizheto, kutathato. Allitasat egy dogmatikus kozosseg
>elleneben tette, es ezert nem hittek neki.

Rengeteg tevhit fuzodik Galileihez, ezeket nem gyozom (kb. evente egyszer)
pontositani. 
1. Kopernikusz modellje helytelen volt, Keplere volt helyes. Ezt Galilei mar
ismerte, megis a kopernikuszi modellt vedelmezte, mert Kepler nem volt neki
szimpatikus (Kopernikusz nyilvan nem zavarta, mert mar halott volt).
2. A kor TUDOMANYOS (es nem teologiai) kriteriumai szerint sem voltak
Galilei allitasai tarthatok. A fold forgasara hozott bizonyitekai nemcsak
abszurdan keptelenek voltak, hanem ellentmondtak az ALTALA megalapitott
mechanika torvenyeinek.
A Fold forgasat kb. 240 evvel kesobb bizonyitotta be Foucault az ingajaval
es a Fold Nap koruli keringeset 220 evvel kesobb nem tudom ki, amikor a
parallaxist eloszor ki tudtak merni.
Galilei koraban a ptolemaioszi, a tycho de brachei es a kepleri modell
korulbelul holtversenyben alltak; egyik tamogatasara sem allt rendelkezesre
perdonto bizonyitek. A kor jozan tudosai varakozo allaspontra helyezkedtek.

Udvozlettel

Paal Gyorgy

------------------------------------
Dr. Gyoergy Paal
Fachbereich Naturwissenschaftliche Technik
Fachhochschule Ostfriesland
Constantiaplatz 4.
26723 Emden
GERMANY
T:+49-4921-807-344
F:+49-4921-807-383
E-mail: 
---------------------------------------

Kedves HIX TUDOMANY!

On 24 Sep 99, at 2:59, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [International]

> Egy kerdest tennek fel nektek.
> _Miert nem lehet egy PB gazos autot hidrogennel meghajtani?_

Ha masert nem, hat a kompresszios problemakon el lehet gondolkodni...

> Vagy meg lehet?
> Probaltam utananezni, de a kemiai konyvekben a hidrogenrol, a muszaki
> konyvekben a motorokrol kaptam csak infot.  Lehet, hogy csak en nem tudom
> ezt osszerakni, de nem ertem.  A PB egheto, csakugy mint a H. Levegovel
> keverve robbanoelegyet alkot mindketto.

A PB 2 gazbol all. 1. Proban 8 atm csepfolyosodik, Butan 4 atm-an 
csepfolyosodik, azaz max ennyire lehet osszenyomni. A Hidrogen meg nem. Azt 
megnyomhatod 200 atm-al is. Ekkor viszont egy csomo problema gyuvuik elo (l. 
tomites). A H atom kicsi. Bemaszik a tartalyba es a csovekbe es elridegiti 
azt. A tartaly eldurranasakor pedig sokkal nagyobb energia szabadul fel.

> Egyik sem szivaroghat
> szamottevoen a tartalybol, tehat a biztonsagi eloirasok sem lehetnek
> masok.

l. elozo bekezdesem

> Hallottam mar H-es robbanomotorokrol (mar lattam is egy H
> meghajtasu buszt), es H-bol elektromos aramot eloallito szerkentyurol.  Az
> utobbit ha jol tudom a japanok csinaltak, az elobbiben a nemetek vannak az
> elen.  Mindketto elve erdekel, de az is nagy segitseg, ha az elso kerdesre
> valaszt kapok.

Baromi draga anyagok kellenek, jo tomites, egyebek. Ezert inkabb az uzemanyag
 
cella fele nyomulnak. Ott metanolt tankolsz, ami szinte 0 beruhazassal 
megvalosithato a jelenlegi benzinkutaknal...

Udv From:, a vizagyu

Kedves HIX TUDOMANY!

On 24 Sep 99, at 2:59, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]
> >... Ha 100 szazalek a hatasfok, ami persze nem igaz, akkor a
> >lendkerek energiaja is 200.000 J. A TETA = 2 kg*m2 a fenti adatok
> >alapjan. Az OMEGA pedig 447 1/s-ra adodik, amibol 71 fordulat/s vagyis
> >4270 ford/perc, ami szerintem nem olyan oriasi, hogy elkepzelhetetlen
> >legyen.
> 
> Szerintem szamolj tovabb es probald meg meretezni szakitoszilardsagra

Ez a legnagyobb problema. Ezert kiserleteztek kevlar erositesu lenkerekkel. 
Nagyon draga es nyugos...

> >a lendkerek forgastengelye legyen fuggoleges, hogy ne akadalyozza a
> >kanyarodast.
> 
> Es mi van a bukkanokkal, ott belefurodik az orra a betonba. De
> kanyarodassal is baj van, mert az auto kanyarban bedol.

A fuggoleges tengelynel ez javitana a menettulajdonsagot, mert az auto nem 
dolne ki. A gond az, hogy az autopalyan kevesse porog a lendkerek. Akkor 
porog, amikor a kocsi all, es akkor nem okoz gondot a bukkano.

> Aztan ott van a
> biztonsagtechnika: ha robban a lendkerek, akkor a darabok keresztul
> szaguldhatnak az utasterben is (ebbol a szempontbol a mai keresztben
> elhelyezett motorok sem idealisak, a legjobb a hosszaban elhelyezett
> motor).

Ez a legnagyobb gond. Kepzeld el, amikor a szetrepulo darabok belekszalnak a 
kornyezo autokba, gyalogosokba (mert ugye a piros lampanal porog fel a 
lendkerek). Ezt elkerulendo pancelt epitenel, ami noveli a fogyasztast.

Udv From:, a porgettyu 6as

Kedves HIX TUDOMANY!

On 24 Sep 99, at 2:59, HIX TUDOMANY wrote:

> Ha e szeszelyesseg helyett determinaltsag ervenyesulne,
> elkeserito lenne a tudat, hogy sajat sorsunk es
> tudatunk is determinalt, es a rendszerben a kezdettol
> benne volt, meg volt irva, hogy ki es mikor fejti majd meg
> a titkait.

Roger Penrose: a csaszar uj elmeje c. konyvben azt fejtegeti, hogy szerinte a
 
dolog determinisztikus (majd az "korrekt kvatum gravitacios" elmelet 
megmutatja), de nem kiszamithato (nem algoritmikus).

Nem bizonyitja, csak igy erzi... Persze Einsteinnek is voltak rossz 
megerzesei.

Csak egy felvetes: Valamely nyugalmi tomeggel rendelkezo reszecsket fel 
lehet-
e gyorsitani akkora sebessegre, hogy fekete lyuk legyen belole? Valoszinuleg 
gyorsan szetsugarzodna, de szerintetek lehet-e?

EIK && udv From:, a lukas

Hello Zoli!

>Lehet, hogy egy par evet meg varni kell, de hiszek abban,
>hogy elobb-utobb a mikrofonokba is PC-t epitenek.
>Amint kijonnek egy uj prockoval, az elozo szerianak
>zuhan az ara.  Igy lehet majd olcso mikrofonokhoz
>jutni. :)

   Azt hiszem, az, hogy a rendszerunkben mar ketto proci dolgozik egy
helyett, az nem visz bennunket kozelebb a problema megoldasahoz. A lenyeg a
mikrofon azon egyetlen elemenek minosege, ami a levego rezgeset elektromos
analog jelle alakitja. Ha ennek a karakterisztikaja stabil, akkor nem kell
allandoan a kalibralo studioba szaladgalni, eleg egyszer megmerni, es a
kompenzatorba az eredmenyt betaplalni. Ha viszont ennek az egysegnek a
parameterei esetlegesen es rovid ido alatt jelentos mertekben valtoznak,
akkor a mikrofonba epitett proci sem segit, mert maga sem tud rola, hogy
valtozas allt be a karakterisztikaban. Esetleg egy ujabb, a mikrofon
atvitelet ellenorzo es korrigalo egyseget kell a rendszerbe epiteni (pl. egy
hanggenerator fureszfog-jelet general, es igy a mikrofonbol egybol merheto a
karakterisztika). Am felmerul a kerdes, hogy mi biztosit bennunket ennek az
egysegnek a tokeletessegerol? (Peldaul milyen hangszoroja legyen?
intelligens, vagy egyszeru?) A valasz egyertelmu: egy intelligens digitalis
ellenorzo-kompenzalo rendszer. Minden rendszert egy ujabb ellenoriz. Igy
viszont vegtelen sok processzor kell a tokeletes mukodeshez, ami nem olcso
addig, amig a processzorok ara 0 folott van.
   Vegulis az eredeti otletedet jonak tartom, azzal a kis kiegeszitessel,
hogy idonkent egy draga muszerekkel felszerelt studioval (esetleg egy hazhoz
jovo szakemberrel) ujra kell kalibraltatni a rendszert. Kerdes, hogy ez
hosszutavon mennyire dragitja meg az egeszet.


SAaB

 :

>A kerdes, amitol a magneses tered fugg az, hogy pontosan hogyan is
>tortenik a kisutes, hogyan megy a drot. Ha ragaszkodunk a gombolyu-
>seghez, es gondolom szeretnenk ragaszkodni, akkor ez ugy tortenhet
>peldaul, hogy a ket gomb kozotti reteg nem tokeletes szigetelo es
>atcsordogal a toltes. Ebben az esetben egy csepp magneses teret sem
>kelt. A jobbcsavar torvenyre nincs is szukseg, de ha akarjuk, ugy
>is nezhetjuk, hogy a radialis elemi aramok  altal keltett terek
>pontosan kioltjak egymast.

Kedves Jozsef !

En is hasonloan gondolkodtam errol. 
A ket lemez kozotti ter lehetne vakuum is, es fenyelektromos 
hatasra sulne ki,  vagy vezerelheto kapcsolok tomege
is lehetne kozottuk, s ez esetben a gomb maga pedig egymastol 
elszigetelt apro kondenzator-szegmensekbol lenne felepitve
a radialis aramirany biztositasa celjabol.

A paradoxon gyanujat mindossze a magneses ter hianya keltette
eloszor, gondolvan, hogy mozgo toltesek magneseses terenek 
kotelezoen ki kell alakulnia amikor aram folyik.
Csakhogy itt ez kioltodna, tehat megsem johet letre.

Paradoxon azonban valoban nincs, mert klasszikus szemlelettel,
idealizalt feltetelek mellett, aram nem is indulna.

Ez velemenyem szerint az elemi kisuto vezetekek vegtelen 
onindukcioja miatt lenne igy, amennyiben az idealis, 
koncentrikus felulet-par kozott a toltesek elvi 
mozgasiranya szigoruan radialisra lenne 
korlatozva, es az elemi aramok egyenlosege is fennalna.

Technikailag ez nem oldhato meg tokeletesen.
Valosagos egymasba epitett gombhejak eseten a kozottuk levo 
atvezeto kozegben kvantumfizikai hatasok folytan az aram
csak veletlenszeruen es ritkasan lenne eppen tisztan radialis,
s igy a zajos aramiranyok es a szinten hatarozatlansaggal
jellemezheto feluleti tolteseloszlas eredmenyekent fellepnenek 
olyan aramok, melyek magneses tere't nem kompenzalhatna
a mashol eppen veletlenszeruen ellenhatast nem kifejto 
valtozas.

( Itt a nagy induktivitas tartos fennallasa kis valoszinusegu 
 lehet, mert labilis allapot )

A gomb feluletere nezve egyenetlenul eloszlo atvezetesek 
mar magneses teret keltenek, es a hatarozatlan egyensulyi 
allapot atcsap globalisan ervenyesulo kisulesi folyamatta.
Igy kepzelem.

Ennel melyebb elemzesre nem tudok vallalkozni.
Azt hiszem szep fizikai problema lehet
egy ilyen rendszer lehetseges viselkedeseinek meghatarozasa,
hiszen valtozatos helyeken indulhat meg egyszerre is
a kisules, es az egymasrahatasok kaotikus jelleget is olthetnek.
Gyanitom, hogy nagy energiat tarolo nagymeretu 
kondenzator eseten masfele, alt. rel.hataskorebe is tartozo
makroszkopikus kaotikus folyamatok is kialakulnanak, szemben 
az olyan valtozattal, mely nano-technologiaval keszulne, nem sok 
atombol allna, es _mindossze_ kvantummechanikai alapon is
vizsgalhato lenne.

Sajnos a vegleteket jelento eseteket sem tudnam modellezni:
Pl.  1 elektron +1 protonos, gombkondenzator, vagy  
Univerzumnyi toltes - ahogy koncentrikus 
gombhejat alkotva egyszer csak beindul benne 
a nagy Bummhoz vezeto gyenge elokeszulet. :)

Ellenben - a gombvillamot kutatok koreben valoszinunek tartom, 
hogy felvetodhetett mar, es talan vannak is kidolgozott modellek
gombkondenzatoros variansra.
( Nem ismerek ugyan egyet se, de ugy hallottam regen, hogy
 legalabb 30 fele elgondolas letezik)
 
Most igy elmerengve ezen, felotlott, hogy amennyiben
a dielektrikumaban ( pl. viz) kialakulhatnanak veletlenszeruen
fellepo, de meg-megszakado _rovidzargyuruk_,  akkor az 
ezek centruman at akadalytalanul megindulni kepes helyi 
mikro-kisulesi aramok  a gombvillam fenyere es a helyvaltoztato 
kepessegere magyarazatot adhatnanak.

Udv: zoli

Sziasztok,

Kovacs Akos:
>>technikai kerdes, ami remelhetoleg megoldhato.
>Nem megoldhato.
No az ervelesi rendszered nem volt jo e temaban.

>(Az eletkepesnek nyilvanitottakat sem mind ultetik be, egy reszet
>lefagyasztjak kesobbi felhasznalasra, beultetni pedig eleve tobbet
>ultetnek, mint amennyire szukseg van es ha mind beagyazodik, akkor
>a "folosleget", ha nem hal meg magatol, akkor szinten megolik. Ez
>pedig mar a bejaratott, finomitott technika, azaz nem fog valtozni.)
Miert ne valtozna? Kb. olyan ez, mintha valaki azt mondja 30 evvel
ezelott, hogy az elektroncsoveket mar nem lehet semmi jobbal
helyettesiteni. Aztan megis jott a tranzisztor...
A mai technika olyan, ahogy leirod, de semmi okat nem latom, hogy ne
lehetne hatekonyabb s biztonsagosabb modszert kialakitani.

nyitott tudomany temaban - Isvaranak:
>Szerintem ilyen szintu oszintesegre lenne szukseg az elet keletkezesevel
>illetve az egesz evolucioval es a tudat termeszetevel kapcsolatban is.
Persze az oszintesegre szukseg van, s nem ketseges, hogy vannak
bizonytalan pontok. Viszont az evoluciora tobb ezer bizonyitek van (a
bizonytalan pontok ellenere!), igy nemigen kerdojelezheto meg.

Sziasztok,
Juan

Udv!

 wrote:

> _Miert nem lehet egy PB gazos autot hidrogennel meghajtani?_

Tobb oka is van. Elvileg lehetne. De. Es itt jon nehany de.

1. Piszokul robbanekony, 4-72% kozt robban a levegoben.
2. Szinte mindenen atdiffundal, pl. a vason is.
3. Villamos energia kell az eloallitasahoz, azt ki kellene szamolnom hogy
mennyi, de biztos hogy nem elhanyagolhato a mennyisege.
4. Nagyon komoly technika kell a suritesehez, az atfejtesehez (tankolas).
Hazilag nem oldhato meg.

Szoval elvileg lehet, gyakorlatilag maceras. Persze van mas technologia is, a
tuzeloanyag cellas modszer, de itt a gazos meghajtasra kerdeztel ra.

Egyebkent a 42Ft/liter az nagyon sok, a benzin onkoltsege kb. 20-30 Ft, az
osszes tobbi az ado!!!

Istvan

 :

"> Szerintem te is fogalmi zavarban vagy. Eloszor megismeresrol, aztan
> problemak megoldasarol beszelsz. Nagy kulonbseg. Problemat ugy is meg
lehet
> oldani, ha nem a valosagot ismered meg.

Es te ezt hogy csinalod? En is mindig erre vagytam, de eddig nem jott ossze
egyszer sem :-))"

1) En elvbol nem csinalok ilyet, mert nem a problemamegoldas, hanem a
megismeres az elsodleges.
2) masok visoznt csinaljak: mondok egy tudomanyos peldat: placebo hatas.
egyeb ilyen dolgokra nem akarok utalni, mert lelonek a temat a moderatorok,
mivel nem ide tartozik.

"> >"Az emlekezes, kepzelet, ertelem stb. folyamatainak osszefuggo egesze,
az
> > ember belso valosaga."
> Ez a tudat.
A Magyar Ertelmezo Szotar ( 5.valtozatlan kiadas, I. kotet 840. old)
szerkesztoi szerint ez a lelek
Ha gond van, akkor inkabb veluk kellene felvenni a kapcsolatot...."
nincs gond, egyetertek, es ez szamomr azt jelenti, hogy a tudaton kivul
nincs semmi plussz a lelekben.:)

math

"Van egy fogadasom ra, hogy az elso sikeres peldanyok sokkal
csekelyebb ertelmi kepessegekkel fognak rendelkezni,
esetleg egyeb lathato testi kulonbsegeik is lesznek."
meg is nyerned.:) ugyanis az elso klonozasok szulesi muhibaval eletre jott
egypeteju ikrekhez lesznek hasonlatosak.
en csupan azt allitom, hogy a klonozas eseten csakis technikai
tokeletlensegbol, es nem magabol amasolasbola dodoan lephetnek fel
defektusok.
"Ugyanis az eljaras resze ugyanugy, mint a mesterseges megtermekenyitesnel,
ahol tobb petesejtet termekenyitenek meg, majd kulonbozo stesszeknek teszik
ki
oket es csak a legeletkepesebbeket probaljak beultetni, a tobbit kidobjak. "
ja, ez visoznt preembrionalis resz. ott a termeszet is csinal hasonlokat. a
klonozasnal az  a lenyeg, hogy az embrionalis resztolkezdve minel jobb
biztonsagot erjunk el, ahogy ez a termeszetben is megvan. (sot, ha lehet
jobbat).
"Ez nem igaz. Egyszeruen csak latvanyosabb volt a halal, mert szuletes
utan tortent az esetek tobbsegeben. Ma mar ez nincs igy.
Nagysagrendekkel rosszabb a 18 eves kort elertek szama a foganasokhoz
viszonyitva."
ez ismereteim szerint keptelenseg. regen a csecsemohalandosag, es a
fiatalkori halandosag is nagyobb volt, minden korban nagyobb volt a
halandosag. ugyebar regen piramis volt a nepesseg eloszlasa, ma a fejlttt
orszagokbanlassan forditott piramis.
"Nem tudok rola, es ketelyeim vannak ezugyben. Ugyanis ez nagyreszt a
fogamzasgatlo szerek mellekhatasa (tudtommal). Ilyen szereket
nem hasznalo noknel (pl Afrika, India) a megfogant petesejtek
tulnyomo tobbsege beagyazodik."
tudtommal pedig teljesen termeszetes biologiai ok. egyszeruen a petesejt
tapadasa tokeletlen. orvos olvaso?

">pontosabban nekem mindegy, nem vagyom kulonosebben klonozasra. nem jo
>kulonosebben semmire.
Dehogynem: szervtenyesztesre.  "
ez megint tudomanytalan lenne, hogy a klonozott ember teljes erteku 'iker'.

math

Isvara:

"> A tudomany erdeme pont a nyiltsag.

Egyetertek, az ideak szintjen. "
mar az is valami, az ideak szintjen kell jol csinalni eloszor a dolgokat. a
gyakorlat csak ezutan jon. es ha egy modszer az ideak szintjen jobb egy
masiknal, akkor azt kell csinalni, es gyakorlatban tokeletesiteni.

"Ahelyett, hogy egyes bizonyitatlan, ideologiai elofeltetelezeseken alapulo
hipotezist sulykolnanak a diakokba, be kellene mutatni az elmeletek gyenge
pontjait es az alternativakat is."
mondom, hogy nem lehet bizonyitani.:) jovo szerdan az eloadason ezt meg
fogom mutatni. mindenesetre a legjobb hipotezis felmutatasa helyes, annak
gyengeinek a felmutatasaval.
egyebkent nem az ideologiaval, hanem az ellenrozesenek technikajaval van a
gond.

a tobbivel egyetertek.

math

Ha valakit erdekel:

Essay 
> ================================================================
Almost Like a Whale - an excerpt from Steve Jones' new book, 
a fascinating reinterpretation of Darwin in the context of 
modern scientific knowledge 
http://www.biomednet.com/hmsbeagle/62/xcursion/essay

>tudod-e peldaul, hogy a megtermekenyitett petesejtek kis hanyada
>tapad meg a mehfalon?
>Nem tudok rola, es ketelyeim vannak ezugyben. Ugyanis ez nagyreszt a
>fogamzasgatlo szerek mellekhatasa (tudtommal). Ilyen szereket
>nem hasznalo noknel (pl Afrika, India) a megfogant petesejtek
>tulnyomo tobbsege beagyazodik.

Ceizel Endre mondta az egyik TV musoraban, hogy a fogantatast koveto 7-10
nap alatt a terhessegek 70(!) szazaleka vegzodik vetelessel. Ez napjainkban
ugy jelenik meg, hogy korabban, vagy kesobb jon meg a menses. Ami nem is
igazi mensen, hanem tulajdonkeppen veteles. 

Egyszer egy  katolikus pappal beszelgettem az abortuszrol. A pap azt
mondta, hogy ez gyilkossag, raadasul a gyerek a pokolra is kerul, mert nem
lesz megkeresztelve. Ezert a szulok es az orvosok bune ketszeres. Ekkor
kerdeztem meg tole, hogy mikortol szamint embernek a magzat. Szerintuk a
fogantatastol.

Ezutan kerdeztem meg :
1, az osszes gyerek, aki a kereszteles elott meghal a pokolra kerul?
2, a termeszetes vetelesek aldozatai is mind a pokolra kerulnek.
3, A fenti tudomanyos teny birtokaban Isten szent ege alatt a megfogano
emberi eletek 70-80%-a a pokolban vegzodik?

Nem valaszolt....


Tucsi

 irta:

>  irta:
> 
> > A tudomany erdeme pont a nyiltsag.
> 
> Egyetertek, az ideak szintjen. A valosagban sajnos nem mindig (ritkan)
> valosul meg. Thomas Kuhn ravilagitott ("A tud. forradalmak szerkezete"),
> hogy az uralkodo tudomanyos paradigmaknak ellentmondo megfigyeleseket,
> adatokat, elkepzeleseket altalaban elutasitoan fogadja az uralkodo
> paradigmaban gondolkodo tudomanyos kozvelemeny.

Ez viszont nem a tudomany paradigmaibol, hanem az emberi termeszetbol
kovetkezik. A tudomanyos kozvelemeny ezzel egyutt is osszehasonlithatatlanul
nyiltabb akarmelyik vallasnal (mar amelyik foglalkozik egyaltalan az effajta
kerdesekkel). A tudomanyos kozvelemenynek egy uj, forradalmi igazsag
elfogadasahoz legfeljebb egy emberoltore van szuksege (amig kihalnak az azt
ellenzo oreg tudosok :-). Ezzel szemben a katolikus egyhazfo nemregiben, kb.
negy evszazad elteltevel jutott el odaig, hogy rehabilitalta Galileit...

 irta:

> Vegyunk peldaul egy masodfoku egyenletet, egesz egyutthatokkal. Ahelyett,
> hogy megoldokepletet hasznalnank, megprobaljuk az egesz szamok kozul
> kitalalni a megoldast (ugye ez egy oszthatosagi feltetelt kielegito halmaz
> kozotti veletlen talalgatas), es ezt intuicionak mondjak.

Szerintem ezt nem nevezik intuicionak. Sem a veletlen talalgatas, sem a
felig-meddig logikai uton torteno (bar hezagos) kovetkeztetes nem intuicio.
Az intuicio valami olyasmi, amikor elegtelen adatokbol, nem logikai (es
utolag nem rekonstrualhato) modon kapsz megoldast valamilyen problemara.
Udv,
Peter

Szia!

 wrote:
 ...
> Van egy ervem a klonozas ellen:
> A sejteknek (altalaban) egy nagyjabol meghatarozott szamu osztodasra van
> lehetoseguk.
> Amint feleltuk ezt az osztodasszamot, a szerv/szovet kioregszik, meghal (es
> vele mi is - sajnos)
> Ha egy 40 eves emberbol klonoznak, akkor a "megszuleto" gyerek 40 eve
> hasznalt kromoszomakat kap.
> Jo esetben megeri a 35-40 eves eletkort. Ez mar nem tulsagosan szivderito.
> Hm?
Ezt az eloregedest a sejtosztodasokkor a DNS megkettozodesenek és a
linearis DNS vegeinek sajatossaga miatti, a kromoszomak vegei felol
megindulo allando rovidulessel magyarazzak. Eleg jol alatamasztja az a
teny, hogy az immortalizalodott sejtekben eddig mindig megtalaltak azt
az enzimet ami ezt a rovidulest allandoan potolja. A normalis
szaporodasnal az ivarsejtek keletkezesekor gondoljak hogy potlodik ez a
hianyossag, igy az utod mar ujra tiszta lappal-teljes hosszusagu DNS
szalakkal indul, habar biztos vannak balesetek, pl. nem tudom, hogy a
progerias gyerekek baja erre vezetheto-e vissza. Valoszinuleg azonban ez
az enzim jelen lehet az idoszakosan meg-megujulo szovetek sejtjeiben is,
igy pl. az emloben is amibol az ominozus Dolly is "keszult". De nem
lehet kizart, hogy nehany sejtes embrio korban jelenik meg ujra ez az
enzim a sejtekben, vegul is immortalizalt embrionalis STEM sejteket is
viszonylag konnyu csinalni. Valoszinuleg el lehetne donteni eger
klonozasi kiserletekben, hogy ez a veszely valoban problemat
jelentene-e, es gondolom, hogy csinalnak is mar hasonlot.

Gogy