A ... leginka'bb a francia felvila'gosi'to'kat jelo~li, akik egyikbe sem
fe'rnek be. De akik bizonyos szempontbo'l sokkal inka'bb ellenpontjai voltak a
konzervati'voknak, mint a libera'lisok. Semmike'pp sem e'rtek egyet Ve'gh
La'szlo'val abban, hogy a konzi-libi a ska'la ke't ve'ge. Atto'l fu~gg, mi a
ska'la. Erre a ve'ge'n, Hayek kapcsa'n me'g visszate'rek.

A konzervati'vok e's a felvila'gosi'to'k (e's ke'so"bb pl. a marxista'k, akik
ezt a felvila'gosi'to'kto'l vette'k a't) abban egyete'rtettek, hogy az
univerza'lis e'rte'kek az alapveto"ek, az egye'nnek ezek elfogada'sa,
betarta'sa a ko~telesse'ge. Teha't a ko~zo~sse'g, ta'rsadalom, miegyma's a
do~nto", az egye'n a ko~zo~s e'rte'keknek ala'rendelve le'tezik. "Csak" abban
volt ku~lo~nbse'g, hogy mit tekintettek univerza'lis e'rte'knek.
Konzervati'vok to~bbnyire valamilyen valla'si dogmarendszert (kereszte'ny
erko~lcs, to'ra'k, saria, stb.), ahhoz kapcsolo'do' erko~lcsi norma'kat, mi'g
a felvila'gosi'to'k le'nyege'ben a terme'szeti to~rve'nyeket (racionalita'st).

A libera'lisok ezzel szemben a szabad polga'rt tekintik kiindulo'pontnak:
az o" ko~zo~s akaratuk a to~rve'ny. Mivel a polga'rok sza'nde'ka, e's persze
szeme'lye va'ltozhat, nincs o~ro~k to~rve'ny.

EG gyakran a jogot veszi elo". Ko~vetem pe'lda'ja't. Vila'gosak a
megko~zeli'te'sbeli ku~lo~nbse'gek: a saria, a to'ra'k, az inkvizi'cio'
"o~ro~k" to~rve'nyei egyik oldalro'l, mi'g a napoleoni to~rve'nyko~nyv a
felvila'gosi'to'k (szu~kse'gszeru"en megke'sett) jogi csu'csteljesi'tme'nye a
ma'sik oldalro'l (e'rdemes emle'kezni: Szta'line'knak is ez volt a minta)
egyara'nt ve'gleges va'laszt ad minden jogi ke'rde'sre. Ezzel szemben a'll a
libera'lis angolsza'sz jog, ahol a to~rve'nyko~nyv helyett a precedens
uralkodik. Persze sza'munkra groteszk, amikor egy angol bi'ro' egy 700 e've
hozott i'te'letet haszna'l precedensu~l indokla'sa'ban, de a la'tszo'lagos
bi'ro'i o~nke'ny teszi olyan rugalmassa' a rendszert, hogy a 700 e'vvel
ezelo"tt hozott do~nte'snek me'g relevancia'ja lehet. A 200 e'ves se napoleoni
to~rve'nyko~nyv ma'r csak to~rte'nelem, a saria e's inkvizi'cio' anakronizmus,
de az angol joganyag folyamatosan e'l. Ro~vid ta'von ugyan rendki'vu~l
konzervati'v; hosszabb ta'von azonban a bi'ro' va'laszta'sa a ta'rsadalom
e'ppen aktua'lis e'rte'ki'te'lete't tu~kro~zi, hiszen precedenst mindenre
lehet tala'lni, a ke'rde's, melyiket haszna'lja'k e'ppen. (+ persze esku~dtek;
az o" do~nte'su~k a bu"no~sse'gro"l egye'rtelmu"en a ta'rsadalmi megi'te'le'st
hivatott ke'pviselni.) I'gy a bi'ro'nak mindig mo'dja van az adott u~gyet
annak o~sszefu~gge'seiben vizsga'lni: ITT e's MOST mekkora a tett su'lya. (Ezt
a libera'lis elvet amerikai to~rve'nyhoza's ido"nke'nt igyekszik sze'tverni,
amikor ba'rmilyen ka'bi'to'szerrel kapcsolatos bu"ntettre ko~telezo" minimum
x e'v bu"ntete'st i'r elo", amikor ko~telezo" e'letfogytiglant i'r elo" a
ha'romszor visszaeso"kre, stb. Ez a francia, e's nem az angol jog logika'ja.)

Ma's. Meglepett a mu'ltkor EG, hogy Hayeket egye'rtelmu"en konzervati'vnak
nevezte. Gazdasa'gilag (e's aze'rt Hayek elso"sorban me'gis csak ko~zgazda'sz
volt) ultralibera'lis. A korla'tlan szabad piac felte'tlen hi've, semmife'le
a'llami beavatkoza'st nem fogadott el. Ta'rsadalomfilozo'fia't to"le csak
antiszocializmust olvastam. Ez is inka'bb libera'lis, mint konzervati'v
kritika. (Meg kell buknia, mert nem mu"ko~dhet jo'l, mert az embereknek nem
e'rdeke, hogy jo', hasznos munka't ve'gezzenek. Nem azt mondja, hogy aze'rt
kell megbuknia, mert erko~lcstelen.) Ha kell, Hayeket konzervati'v
libera'lisnak cimke'zem, nem is elso"sorban antiszocializmusa miatt, hanem
mert a 150 e'vvel ezelo"tti liberalizmushoz te'r vissza. De a hangsu'ly na'lam
a libera'lison van. EG mire (pl. mely i'ra'sokra) alapozza a konzervati'v
cimke't?

A szocializmus elvete'se'ben egy konzervati'v e's egy libera'lis egyete'rthet,
de ez nem szu~kse'gszeru". Libera'lis e's konzervati'v egyara'nt a'llhat
ko~zel a szocializmushoz. (Az o~nmagukat libera'lisoknak nevezo" affirmative
action-ozo', stb. amerikai szocialista'k, vagy a szadesz szicia'llibera'lisai
az egyik oldalro'l, a szege'nyeket ista'polo' szerzetesrendek, a
kereszte'nyszocialista'k a konzervati'v oldalro'l.) A hagyoma'nyos
liberalizmus nagyon ta'vol a'llt a szocializmusto'l, a hagyoma'nyos
konzervativizmus pedig ma's si'kon mozog, sza'ma'ra a szocializmus a'ltal
do~nto"nek tekintett proble'ma'k nem is le'teznek.

                                                     Ko"ro~si Ga'bor

Mikozben kezdem megerteni, hogy a liberalisok egyreszt festik magukat ezekre a
szinekre, masreszt fekete baranyok a a politika spektrumaban (micsoda kep!),
had irjak nehany badarsagot az itt folyo vitahoz is.

Kornai irja (SZALON #796):
> ... a mai progresszio1, melynek tipikus ke1pviselo3je mondjuk Bill Clinton,
> sza1mos ponton tu1lmegy a libera1lis a1lla1sponton: poziti1v diszkrimina1cio1
> (affirmative action), alanyi jogon "ja1ro1" szolga1ltata1sok (health care),
> szabad fegyvervisele1s korla1toza1sa. Ezek ele1g fontos, vagy legala1bbis
> ele1g ko2zismert e1s ele1g hevesen vitatott ke1rde1sek ahhoz hogy e1rdemes
> legyen elku2lo2ni1teni a laissez-faire gondolatko2rt a progresszi1v
> gondolatko2rto3l: elo3bbiek szerint a kisebbse1geknek jogegyenlo3se1gre, de
> nem poziti1v diszkrimina1cio1ra, a betegeknek pedig pe1nzre (hogy fizetni
> tudja az orvost) e1s nem gondoskodo1 a1llamra van szu2kse1ge.

Nos, ha a liberalisokat altalaban az impotencia jellemzi, mint azt a Diggins
idezetben olvashattuk: Dos Passos looked upon liberal intellectuals as a "milky
lot" armed only with "tea-table convictions", akkor az idonkent liberalisnak
tartott Bill Clinton progressziv lepese csak dicseretet erdemelhet.  Vezeto
politikus, hatalma csucsan, kenytelen MEGVALOSITHATONAK velt javaslatokat
tenni, meg akkor is, ha ezek esetleg nem lennenek optimalisak.  Legtobbunk (tan
maga Bill is) bizonyara egyetert a laissez-faire gondolatkorrel, azonban
Clinton javaslatai esszerubbek.  Ugyanis a jogegyenloseg vagymegvalosithatat-
lan, vagy igen nehezen viheto keresztul es csupan hosszadalmas fejodes
eredmenye lehetne, mig a pozitiv diszkriminacio (bar csak second best) elerese
alig nehezebb mint nehany torveny alairasa es elfogadtatasa.  Hasonlokeppen, a
"gondoskodo allam" strukturaja mar letezik es a kivant aktivitas konnyebben es
gyorsabban elerheto, mint a kisse utopisztikus helyzet, ami a betegnek penzt
biztositana, hogy orvosat fizethesse.  A fegyverviseles torveny altal valo kor-
latozasa is csak second best, azonban itt az alternativak mindjarhatatlanok.

Az alanyi jogon jaro szolgaltatasok kozott emlitenem pl az angol betegbiztosi-
tast, vagy sok nyugateuropai orszag "nepnyugdijat", amely az allampolgarsag
velejaroja, nem pedig egy eleten at valo gyujtogetes eredmenye. (Igaz, ezeknek
mindenfele variacioi is leteznek, pl kiegeszito magan-biztostas, magan-nyugdij-
jal valo kombinaciok, stb.).

Anelkul, hogy Kornait barmivel is vadolnam, ra kell mutatnom, hogy manapsag
divat a vezeto politikusokat tulkritizalni, lenezni, megmosolyogni.  John Major
nepszerutlenebb, mint barmely angol miniszterelnok barmikor is volt.  Kohl,
Mitterand, Jelcin, Horn - tudna valaki egy nepszeru vezetot emliteni?  Talan
Berlusconi az egyetlen ;-)  Szoval a Clinton-bashing kozvelemenynek vegig
kellene gondolnia, hogy - ha mar a szandekkal meg a haladasi irannyal
egyetertene - mi volna az, ami a javaslatokbol egyaltalan megvalosithato?

Udvozlettel,  Ellmann Gabor

Kedves Kornai Andras,

Miert nem jottem elo bizonyitekkal? (Habar utaltam ra amit lehet hogy
elengetdtel, v.o. az amerikai alkotmanyt magyarazo iratokkal. Washington,
Jefferson, Franklin, s.i.t. az alapito atyak kozul mindegyiknek, azaz
tobbnek vannak irasai miert ilyennek irtak meg az alkotmanyt amilyen)

Ahogy emlitettem en nagyon el vagyok foglalva per pillanat, ebbo kifolyolag
pedig nincs idom hogy a fenti iratok kozul kibongesszem az idezeteket
amelyekbol boven van. Pl. az egyik ilyen iratban (nem jut eszembe most kitol
van de utannanezhetek) MINDEN pontja az amerikai alkotmanynak a Bibliai
idezetekkel van megmagyarazva. Ezert mondta ha jol tudom Jefferson hogy
az amerikai tarsadalmat (a termeszetetol fogva) nem lehet CSUPAN kereszteny
ertekekkel iranyitani mivel az alap ezt feltetelezi.

Szoval ha erdekel a tema nezz utanna a tortenelmi adatoknak es boven fogsz
talalni a jelenlegi nezeteddel ellentetes gondolatokat/irasokat.

A Japan fenomennal kapcsolatban pedig nincs semmi kulonos a tortenelmi
adatok ismereteben, gondolok itten a 2. vilaghaboru utanni korszakra amikor
is a Japanok kulfoldi (legtobb amerikai) business szakertokkel attertek a
nyugati gazdasagi strukturara. Pelda arra hogy a Japan kulturabol erre nem
lettek volna kepesek a jelenlegi vegtelen sorozata a penzugyi botranyoknak
( a BBC szerint ) amely nem egy miniszterelnok bukasat okozta a kozelmultban.

udv

-- sanyi

Kedves E. Gabor,

> Szeretnek vegre hallani nehany nevet, a szamodra autentikus
> konzervativok nevet... Nekem vegulis mindegy, hogy de Maistre-t
> valasztod vagy von Hayek-et, csak jo lenne tudni , hogy kit tartassz
> ko'ser konzervativnak. Ez lenyegesen le fogja egyszerusiteni a vitat.
Sajnalom, de nem tudok egy olyan nevet se adni akivel teljesen kompatibilis
nezeten lennek. Kulonben engem nehez katagorizalni - ezt mar egyesek
eszrevettek a VITA-ban.
Kulonben az egyik nagy gondolkodojaval szazadunknak, Francis Schaffer-el
sok ponton egyetertek amikor a nyugati demokraciakat kritizalja. Pl. nem
tartok egy tarsadalmi berendezest sem tokeletesnek, de amit a legjobbnak
tartok a sok rossz kozul az az Amerikai - de inkabb az elmeleti szinten
mintsem gyakorlatilag.

>- allitod. Tehat, a kurrens alkotmanyertelmezesek kozul mit fogadsz el
>es mit nem ?
> A legegyszerubben ugy magyarazhatod el,hogy mi a te velemenyed, ha
> jelzed mely ugyekben nem ertessz egyet a tobbsegi dontessel.
En leirtam diohejban a filozofiamat, ha a reszletek erdekelnek belemehetunk,
de ne allitsd hogy nem magyaraztam el a velemenyem!
Lasd pl. az 1. pont alatti idezetedet tolem a teljessegeben!

udv

-- sanyi

Kedves Feri,

> Nem ertesz egyet az idezetemmel, de a magyarazatomat ezek szerint magad is
> vallod! Vagy rosszul ertelmezem a szoveget? Vagy csak az en megfogalmazasom
> a Tiedhez kepest kisse sarkitottabb?
Amiert nem ertek egyet az egyszeruen abbol adodik hogy te az also szinten
(a transzcendentalis alatt - azaz a termeszeti szinten) kulonbozo osztalyokra
osztod ezt a reszt amig en teljesen egyenrangu szinten tartok minden embert.
Szerintem pl. a pap nincs egy kulonbozo katagoriaban egy laikustol, egy
allami funkciot betolto szemely nem magasabbrendu (az egyeni szabadsag
teruleten) az egyszeru allampolgarnal; egyedul a magasabb feleloseg
nagyobb autoritast kovetel de ezzel meg (elmeletileg) nem kellene kulon
osztalyokrol beszelnunk csak kulonbozo poziciokrol.

>>En szerintem a demokratizmus kifejlodesehez szukseges egy 'abszolut'
>>ertekrendszer, es ez az ertekrendszer valojaban ami a konzervatizmus
>>alapjat is kepezi.

>Ezt nem ertem, megindokolnad reszletesebben? Mit jelent az, hogy "abszolut
>ertekrendszer"?
En egy moralis, erkolcsi alapra gondoltam amit a Zsido-kereszteny rendszerbol
meritettek a nyugati demokraciak, es szerintem ehhez Amerika all(t) a
legkozelebb.

>>>"100. a szabadsag.
>>>
>>> A megvalositas (megvalosulas) szemelyes mu, de ez a szemelyes mu a
>>> kozosseget epiti es a kozosseg a termeszetet es vilagot. Ezen belul
>>> minden hatar immoralis (orulet, betegseg). Ilyen immoralis hatar az
>>> emberiseget fajokra es nepekre es nemzetekere es osztalyokra bontani.
>>Szerintem ez egzisztencialista szagu filozofia amely vetekszik az
>>anarchiaval, megtagadja az erkolcsi rendszert; megha konzervativ szagu is
>>egyes pontokon de igazabol megtagaadja a konzervatizmus alapnezeteit,
>>es ezert nem fogadom el.

>Miert gondolod, hogy ez egzisztencionalizmust sugallo szoveg?
> Miert vetekszikez a gondolat az anarchiaval?
Idezek ujra
> EZEN BELUL
> MINDEN HATAR IMMORALIS (ORULET, BETEGSEG). ILYEN IMMORALIS HATAR AZ
> EMBERISEGET FAJOKRA ES NEPEKRE ES NEMZETEKERE ...
Szoval amikor az erkocsi hatarokat (azaz abszolutumokat) valaki nem
fogadja el akkor az existencialista filozofiaban kot ki amikor is
minden megengedett amit az egyen jonak lat (kulonben ez a popularis nezet
ma sokaknal - 'senki se mondja meg nekem hogy mit csinaljak/ne csinaljak'
mentalitas ).


> Huha, ez mar kemeny: "lehet ugyanugy erkolcsos ha nem el szabadsag alatt is."
> Elfogadhatonak tartod azt, hogy embertarsad ne eljen szabadsag alatt?
Nem! De megis tobb mint fele az emberisegnek nem el demokraciaban! Ez a
realitas. Kit okolok erte? Egyreszt azt a nepcsoportot amelyik elfogadta
a 'hamis' filozofiai rendszert - pl. a kommunizmus mint filozofia akar
osszeomlott volna 4-5 eve mint politikai rendszer, vagy nem, intelektualis
alapon meg lehetett cafolni hogy egy hamis rendszer; ez vonatkozik meg tobb
ideologiara is kezdve a szocializmustol a radikalis iszlamig.
Masreszt pedig a nyugati demokraciakat akik nem azon voltak hogy 'exportaljak'
a szabadsagot (tul sok pelda van ra a kozelmultbol is - pl az '56-os
forradalom nyugati tetlensege, stb. Osszehasonlitva a marxizmus
kiterjedesevel, amely csak nyomort es rengeteg halalt hozott maga utan.
Ha a nyugati demokraciak is annyira aktivak lettek volna mint a volt
kommunista hatalmak, ma sokkal nagyobb lenne az arany a demokraciaban elo
emberiseg es a diktaturaban elok kozott.

>En meg had' folytassam Hamvas Belat, mert az a gyanum, hogy a folytatast
>vagy nem olvastad el, vagy nem erted:
Elolvastam es gondolom hogy ertem is.


> Az Egyhazat a szabad ember epiti szabadsagaval es szabadon.
Ha ezt ugy erted ahogy leirtad, akkor diktaturakban az egyhaz ki kellett
volna hogy halljon ....
> De az Egyhazat
> epiteni kell a tortenet szigoraban mindenkinek kenyszer es szukseg paran-
> csara, ha negativan es, akarmennyire nem akarja.
Ha 'kenyszer es szukseg parancsara' kell epiteni az egyhazat akkor a
szabadsagnak kitettuk a szuret. Nekem ez kontradikcio az elobbi paragrafussal,
ha nem jol ertenem akkor kerlek fejtsd ki bovebben!

> A helyzet ma az, hogy enegativ epitok tulsulyban vannak.
Altalanossagban valoszinu igaz!

>Ez is hozzatartozik a gondolathoz, vagy nem igy erzed? Mert ekkor nyilvanva-
>lova valik, hogy nem egzisztencionalizmus es hogy a szabadsag alatt nem azt
>erti, amitol a konzervativ gondolkozok rettegnek: AZ EMBEREK MEG A VEGEN KE-
>PESEK MAGUK DONTENI A SAJAT UGYEIKBEN!
Eppen ez a lenyege. A konzervativok nem 'rettegnek' ettol annyira mint a
liberalisok. Fenyes peldaja az a novemberi amerikai valasztasoknak ahol
a Clintoni nagy allamaparatus felelmetol inditva 45 ev utan a konzervativok
kerultek tobbsegbe ugy a parlamentbe mint a kepviselo hazban.
Eppen ez a kulonbseg peldaul a demokrata es a republikanus part ideologiaja
kozott is. Amig a demokratak azt hiszik hogy Amerikat az allami programok
tettek naggya, addig a republikanusok nezete hogy ha az egyeneknek
szabadsagot adsz akkor nagy dolgokra kepesek.
udv
-- sanyi

Fencsik drusza'm i'rta:

>                                     Egy valoban konzervativ politikai
> program, amely radikalisan megnyirbalna az allam gazdasagi es kulturalis
> szerepet, eppenseggel a konzervativ vermersekletu szavazopolgarok idegeit
> borzolna fol leginkabb.

Egy pillanat, nincs itt o~sszekeverve valami? Ha libera'lis politikai
programro'l i'rtad volna a fentieket, csak bo'lintani tudne'k. De mie'rt
nyirba'lna' meg a konzervati'v program az a'llam gazdasa'gi, e's ku~lo~no~sen
kultura'lis szerepe't? A mai magyarhoz ke'pest persze megva'ltoztatna'. (Rapid
Fekete h.a'llamtitka'r erro"l volt hi'ro~s, sokat tett a va'ltoza'se'rt, csak
nem volt ele'g ideje, meg megfelelo" ka'dera'lloma'nya.) De egy tekinte'lyelven
alapulo' politikai programhoz e'pp hogy nagyon jo'l illeszkedik a
(megho'di'tott) a'llam tekinte'lye...

Olorin i'rta:

>    Abbol indulok ki, hogy joszandekot tetelezek fol minden emberrol.

>   Tehat mivel barmi elvet kovetni csak ugy lehet, hogy eleve jora torekszik
> az ember, ezert ugy gondolom, hogy elso az az elv, hogy eszerint eljunk.

A hova vezeto" u't van jo'sza'nde'kkal kiko~vezve? Ra'kosi elvta'rs is jo't
akart. Hitler jo'sza'nde'kkal simogatta a(z a'rja) gyerekek feje't... Ki nem
jo'? Mefiszto'n e's III. Richardon ki'vu~l ki nem tartja maga't alapja'ban
ve've aze'rt me'giscsak jo'nak?

Egya'ltala'n: mi az, hogy jo'?

Ko"ro~si Ga'bor

(Most irok eloszor a Szalonba, ugyhogy szerintem illik bemutatkoznom.
91-ben vegzett matematikus vagyok, a Muegyetem tanarsegedje, es 1990 ota
SZDSZ-tag; 88-tol 90-ig fideszes voltam.
  Elnezest a cikkem megkesettsegeert. Karacsony elott kezdtem irni, de nem
volt idom befejezni, azota meg nem voltam mail-kozelben.)

  Horvath Pista ir egy ertekelest a 785-os szamban a valasztasokrol, es
kommentalasra szolit fel. Most eloszor is eleget teszek keresenek; utana
pedig arrol irok, hogy milyen ket fo tanulsagat lehet szerintem levonni az
onkormanyzati valasztasok eredmenyeibol, nem az egyes partok, hanem
altalaban a magyarorszagi tobbpartrendszer mukodese szempontjabol.
Elorebocsatom, hogy ez egy optimista iras, ket kedvezo jelrol fogok irni.

  Horvath Pista szerint vilagos, hogy a Fidesz es a KDNP a fo nyertes, es
a kormanypartok a fo vesztesek. Ezt azzal igazolja, hogy kiszamolja az
egyes partok osszes onkormanyzati kepviselojet, illetve polgarmestereit, es
ezek aranyat hasonlitja ossze a majusi eredmenyekkel.
  A modszer fo hibaja, hogy egyenlosegjelet tesz a kulonbozo helyeken
megvalasztott kepviselok koze, akik mogott nagyon kulonbozo szamu szavazo
all. Az orszag legnagyobb onkormanyzati valasztokeruleteiben, Debrecenben
kb. 5500 valaszto el egy korzetben, es majdnem ekkorak a korzetek a tobbi
szazezres nagyvarosban es sok fovarosi keruletben is. Egy tizezeregynehany
lakosu varosban kb. 900 valaszto jut egy korzetre, es akkor meg nem
beszeltunk a tizezer alatti telepulesekrol, ahol, gondolom, a KDNP jol
szerepelhetett. Ezek a mandatumok teljesen osszehasonlithatatlanok a
tobbivel, hiszen itt egy valasztonak nem egy, hanem a falu nagysagatol
fuggoen 3-13 szavazata volt. A polgarmestereknel ugyan az utobbi problema
nem all fenn, a valasztok szama viszont 170000 es 16 kozott mozog.
  Eltekintve tehat attol, hogy a majusi eredmenyekkel valo osszehasonlitas
nemi pontatlansaggal tortenik (Horvath a majusi eredmenyeket "normalja",
vagyis csak a hat parlamenti part szavazataihoz kepest szamolja a partok
szazalekait, mig ezt most nem teszi meg; igy szamol ki 20-25% visszaesest,
ami helyett 17% jott volna ki) sajnos ez a modszer eppugy alkalmatlan egy
egyetlen, pontos, objektiv eredmeny kiszamolasara, mint -- az osszes tobbi.
  A napilapokban peldaul emlegettek egy masik felmerest, ami a partlistakra
leadott osszes szavazatot szamolta. Ennek eredmenyei: MSZP 37%, SZDSZ 20%,
Fidesz 14%, FKgP 8%, KDNP 6%, MDF 4% . (Beszamolva termeszetesen a 2-3-4
parti koalicios listakra juto szavazatok felet-harmadat-negyedet is. A
magyar napilapok olvasoi ne csodalkozzanak azon, hogy nem ismerosek nekik a
szamok, az ujsagok ugyanis a majusi eredmenyekhez kepesti kulonbsegeket
kozoltek.) Majusban ugyanezek a szazalekok rendre 33, 20, 7, 9, 7 es 12
voltak. Tehat a legnagyobb eloretores itt a Fidesze, a legnagyobb
visszaeses az MDF-e.
  Csakhogy listakra szavaztak Budapesten, illetve minden nem megyei jogu
varosban es faluban (a megyei kozgyulesekere) -- de hianyzik a 22 megyei
jogu varos. (A Budapesten kivuli 18 megyeszekhely, es a rajtuk kivuli
50000 folotti varosok, vagyis Dunaujvaros, Hodmezovasarhely, Nagykanizsa es
Sopron.) Ez lerontja az MDF eredmenyet, amelyrol azert most mar eleg
vilagos, hogy varosi part. Hasonlokepp nem hasznal az SZDSZ-nek es a
Fidesznek sem, annal inkabb a masik harom partnak. (Az MSZP-rol egy oszi
kozvelemenykutatas kimutatta, hogy a falvakban 5-6%-kal jobban all, mint
atlagosan orszagosan.)
  A masik gond ezekkel a szamokkal a koalicios szavazatok egyenlo
elosztasa. Nyilvanvalo, hogy a Budapesten koaliciosan kapott 27%-nak joval
tobb mint harmadreszet hozta az MDF. A legjobban viszont alighanem az
FKgP-nek art ez a szamitasi mod, amely Fejerben es Zalaban negyparti
(Fidesz-MDF-KDNP), Komaromban, Jasz-Nagykun-Szolnokban, Nogradban es
Szabolcsban haromparti (MDF-KDNP) Budapesten, Borsodban, Hajdu-Biharban,
Pestben es Tolnaban pedig ketparti (MIEP) koalicioban indult. Nehany
kivetellel (Komarom, Budapest, talan Nograd es Fejer) egyertelmuen tobbet
kaptak volna kulon, mint az igy nekik szamolt hanyad. A tobbi jobboldali
part aranyait is sokfelekepp befolyasolhattak a koaliciokotesek, errol
kevesbe merne'k iteletet mondani.

  Ha ez igy van, vagyis remenytelen egymondatos valaszt adni arra a
kerdesre, hogy valojaban ki nyert es ki vesztett az onkormanyzati
valasztason, (bar a Fidesz eloretorese es az MDF visszaesese azert nehezen
vitathato...) akkor erdemes belegondolni abba, hogy van-e valodi tartalma a
tenyleg minden parlamenti part haza tajarol erkezo
elegedettseg-hullamoknak. Az a talan meglepo valaszom lesz, hogy van. Ket
esetben, az SZDSZ es a haromparti jobbkozep koalicio eseteben a szamukra jo
hirek pedig bizonyos ertelemben a demokracia mukodese szamara is jo hirek.

  Az SZDSZ nemcsak Budapest fopolgarmesteri cimet hasznalhatja "gyogyirkent
a sebekre", ahogy Horvath irja. (Sebekrol egyebkent se nagyon beszelhetunk,
mint ahogy az elobbiekbol kiderult, legfeljebb ha az 1990 oszi eredmenyeket
vesszuk viszonyitasi alapnak, ami nemigen merult fel bennunk a valasztasok
elott sem.) Az az erdekes helyzet allt elo, hogy a
polgarmestervalasztasokon az SZDSZ kb. ott nyert, ahol hivatalban levo
polgarmesteret inditotta ujra. Ilyen esetekben a tobbi partnak is szep
eredmenyei voltak, de maga a jelenseg ertelemszeruen az SZDSZ-nek volt a
legfontosabb.
  Nezzuk meg, hany hivatalban levo polgarmestert inditott ujra partja a
budapesti keruletekben es a megyei jogu varosokban. Budapesten 8 ilyen
kerulet volt: II., VIII., IX., X., XIV., XV., XIX. es XX. kerulet. (Az elso
6 helyen SZDSZ-es, az utobbi ketton fideszes polgarmesterrol van szo.) Nos,
ebbol a 8-bol 8 nyert. Kozuluk a VIII., XIV. es XV. keruleti polgarmester
egyparti SZDSZ-jeloltkent. (Tanulsagos, hogy a tobbi hely kozul csak az I.
-- itt egy 76 eves ur volt az ujra nem indulo polgarmester -- es a XVII. --
itt meg egy SZDSZ-es volt alpolgarmester gyozott -- keruletben nyert az
ujra nem inditott polgarmester partja, tovabba a VI.-ban a volt
polgarmester partja altal tamogatott mas parti jelolt.)
  A megyei jogu varosok kozul az SZDSZ ujrainditotta hivatalban levo
polgarmesteret 10 vagy 11 helyen (Bekescsaba, Miskolc, Dunaujvaros,
Debrecen, Tatabanya, Szekszard, Szombathely, Veszprem, Zalaegerszeg,
Nagykanizsa, tovabba Egerben az SZDSZ-eskent megvalasztott polgarmester
most fuggetlenkent gyozott, de ugy tudom, az SZDSZ tamogatta) ezek kozul 7
vagy 8 nyert. (Miskolcon es Zalaegerszegen a jobboldali koalicio,
Nagykanizsan az MSZP jeloltje gyozott.) A 7-bol csak a debreceni es a
bekescsabai nem volt egyparti jelolt. Hasonlokeppen nyert az ujrainditott
hodmezovasarhelyi KDNP-s es a szolnoki fideszes polgarmester. (A tobbi 9
hely kozul 4 helyen volt SZDSZ-es a polgarmester, ezek kozul Kecskemet es
Gyor egyertelmu vereseg a negyparti jobb-szelsojobbtol illetve az MSZP-tol,
Pecsett az SZDSZ tamogatta polgarmester fideszes, Szegeden pedig vagy
MSZP-s, vagy valoban fuggetlen, ezt nem tudom; a Fidesz megtartotta
Szekesfehervart, de itt a parlamenti kepviseloseg miatt nem indult ujra a
polgarmester, vesztett viszont az uj jeloltje Salgotarjanban es
Nyiregyhazan az MSZP ellen, az MDF kaposvari uj jeloltje pedig a Fidesz
ellen. Sopronban egy tudtommal valoban fuggetlen polgarmestert
ujravalasztottak.)
  A 13 vagy 14 regi partszinekben ujrainditott polgarmester kozul tehat 10
vagy 11 gyozott, mig a 8 vagy 9 hely kozul, ahol a polgarmestert ado part
uj jelolttel indult, csak 1 helyen tudott sajat jelolttel, es 2 helyen
maset tamogatva gyozni.

  Mint mondtam, ennek ezuttal a partok kozul az SZDSZ orulhetett leginkabb,
a demokracia mukodese szempontjabol viszont mindannyian orulhetunk. Ezek
szerint ugyanis nem igaz, hogy az emberek Magyarorszagon csak partszinekre
tudnak szavazni es azokra is inkabb csak indulatbol, valaki ellen. Nem
igaz, hogy a varhatoan tovabbra is rossz gazdasagi helyzet torvenyszeru
kovtekezmenye lesz, hogy itt minden kormanyt el fognak zavarni, es helyette
a masik oldalrol egy kelloen tavoli ideologiaju vezetesre fogjak
kicserelni, vagyis a gyakran emlegetett politikai inga szelsoseges ide-oda
lengese egyaltalan nem eleve elrendelt teny. A valasztok pontosan tudjak,
mit varhatnak el az adott helyzetben egy politikustol, es ezzel a kevessel,
ha megkapjak, beerik.

  A jelenseg olyan eros volt, hogy talan mar epp ez lehetne nyugtalanito. A
politikai kozvelemenynek az ingamozgas csak a masodik szamu felelme volt a
tavaszi valasztasok utan. Az elso szamu az volt, hogy a 72%-os
kormanytobbseg es a vele szemben allo 28% ne'gyfele' oszlasa tul hosszu
idore bebetonozhatja a mostani koaliciot. Bar a hivatalban levo
polgarmestereknek csak egy nem tul nagy reszet, nyilvan a jobbik felet
inditotta ujra partja, ezek az eredmenyek valoban azt is mutathatjak, hogy
hatalmon lenni Magyarorszagon talan tulsagosan is nagy elony a
valasztasokon, a magyar valasztoi beallitottsag miatt.

  Ezzel szembemutat viszont a masik jelenseg, ami egyuttal a
Fidesz-KDNP-MDF fo oromforrasa. Lathato volt, hogy nemcsak az MDF nem
emlegette a sajat kulon eredmenyeit, hanem a Fidesz sem. Ehelyett
mindannyian arrol beszeltek, hogy milyen jol bevalt a harom part
egyuttmukodese. Es ez, akar tetszik, akar nem, nagyon is igaz. A kozos
jeloltek nehol kozos MSZP-SZDSZ jelolteket is le tudtak gyozni, amit bizony
nem tartottunk elkepzelhetonek. Altalaban a partok kozotti valasztasi
szovetsegek erejerol adott egeszen uj kepet ez a valasztas.

  Az eddigi, ketfordulos rendszerekben azt szokhattuk meg, hogy ezek
lenyegeben nem mukodnek. Egy az elso forduloban kiesett es mas moge beallt
part hivei nem nagyon vesznek tudomast a masodik forduloban a szovetsegrol,
hanem egyszeruen otthon maradnak. Most azonban kiderult, hogy egeszen
maskepp mukodik a valasztoi lelektan, ha eleve kozosen inditanak a partok
jelolteket, meg akkor is, ha mindenki tudja, melyik parthoz kotodik
valojaban a jelolt, es meg akkor is, ha sok minden elvalaszthatna' a
szovetseges partokat egymastol.

  Az MSZP tudtommal a parlamenti valasztasokra is egyfordulos rendszert
fontolgat, (a kompenzacios lista helyett a szavazason megjeleno orszagos
listakkal, megyei listak nelkul) de ha marad a jelenlegi rendszer, akkor is
felismerheti a szalonkepes ellenzek, hogy egyutt kell indulniuk az elso
forduloban is, es ekkor a mostani koalicionak lesz alternativaja.

  Korabban az SZDSZ-esek koreben is komoly gond volt, hogy hogy lesz ez.
Mindig is megvolt a hajlam itt a hosszu tavu, elmeleti tunodesekre, es Kis
Janos a nyaron meg is irta, hogy szerinte idovel egy MSZP-SZDSZ ketparti
valtogazdalkodas lenne a megoldas. (Ha valaki nem ertene, mi Kis Janos
gondja a ket part koaliciojanak tartos fennmaradasaval, akkor mondom:
december 11. elott aggaszto volt, hogy egy ilyen kormany teljesitmenytol
fuggetlenul nagyjabol levalthatatlan lesz, ami nem szokott jol hatni a
mukodesere.) Ezzel az otlettel az a nagy baj, hogy az SZDSZ-nek nagyon
rosszul allna a jobboldali valtopart szerepe. Ez talan akkor nezne valahogy
ertelmesen ki, ha Tolgyessy Peter vezetne a partot nehany hozza hasonlo
gondolkodasu es kepessegu tarsaval, akik viszont sose leteztek. (Egyebkent
Tolgyessy 1990 vegi kiatkozasa nem emiatt a kulonbseg miatt tortent, ez
akkor meg nem "jott ki". Ez az iras nem errol szol es most mar vegkepp
nincs hely se ra, de ha erdekel benneteket, szoljatok es legkozelebb nagyon
szivesen megirom, milyen sirnivalo, szemelyes jellegu konfliktusok vezettek
Tolgyessy aktiv politikai szerepenek, ugy tunik, vegleges megszunesehez. A
mostani elkepzeleseit, a koalicio ellenzeset nem osztom, de a magyar
demokracia megalapozasaban, es mellesleg az SZDSZ komoly tenyezove
valasaban 89-90 fordulojan egyszeruen oroszlanresze volt. Eleg hiteles
informacioim vannak, mert 91-ben aktiv tamogatoja voltam, es ezaltal
szemelyesen is osszeismerkedtunk, ugyanakkor Kis Janostol is megtudhattam
az o valtozatat a tortentekrol, mikor a csoportunk vendege volt.)

  Szoval most ugy tunik, lesz jobboldali valtopart, a Fidesz-MDF-KDNP
szovetseg, es emellett me'g raadasul ugy tunik, hogy talan elviselhetobb
lenne egy ilyen kormany az eddigiek alapjan varhatoknal. Az elso jelek
egyike erre Latorcai feltunoen epeszu budapesti kampanya volt. (Igazan
kemeny, inkorrekt gyomrosokat csak Barath huzott be Demszkynek -- el is
vesztette meg a masodik helyet is...) A Fidesz szerepe ebben nagyon nagy
lehet; mikozben szomoruan tudomasul vettuk, hogy a Fidesz mindig kozelebb
lesz most mar az MDF-hez, mint hozzank, az is lathato, hogy kezdi "behuzni"
az MDF-et egy elviselheto helyre. Ugy tunik, biztos, amit tavasszal me'g
egyaltalan nem lattam, hogy az ellenzek miniszterelnokjeloltje nem Boross
Peter lesz, hanem Szabo Ivan vagy Orban Viktor. Termeszetesen eszembe se
jut, hogy ettol rajuk szavazzak majd, de kezdek bizni benne (biztos me'g nem
vagyok) hogy ha netan gyoznek, akkor se kell feltenem toluk a normalis
demokraciat, a szabad tomegtajekoztatast peldaul.

  Hogy az MSZP es az SZDSZ egyutt marad-e hosszu tavon, vagy harompolusu
lesz a rendszer vegleges kepe, az meg a jovo zeneje; legalabbis en tippelni
se merek.

  Koszonettel mindenkinek, aki vegigolvasta:

                                                          Montagh Balazs
                                                         

A liberalizmus elemzesevel onnan indultam, hogy mi az, ami valakit elvet
valasztani kesztet es hogyan elheti meg a valasztott elvet. Nem elemeztem,
hogy milyen elvet tartok legjobbnak, vagy szerintem van-e egyatalan olyan
elv ami kovetheto (noha az elvvalasztas kapcsan errol szolni kellene).
 Nem volt elkerulheto ez az elemzes. Ha meghatarozzuk, hogy mit jelent
liberalisnak lenni a politikaban, vagy hogy milyen a liberalis gazdasagtan,
akkor eszrevesszuk, hogy nem szetvalaszthatok de megis el kell kuloniteni az
elvet es a gyakorlatot:

1:  Azert tartoznak ossze, mert ha egy part, egy politikus egy hetkoznapi ember
liberalisnak vallja magat, azon mutatkozik meg, hogy bizonyos kerdesekben
hogyan dont, milyen tetteket hajt vegre. Gondolkodasmodja kotelezi ot, vagy
mondjuk ugy, meghatarozza eletet.
Errol igyekeztem a multkor elmelkedni. Ugyanakkor az, ami miatt aktualissa valt
ez a kerdes, az a mindennapi politika, a kozelet Magyarorszagon. Ha magat
liberalis elvek alapjan mukodonek vallja magat egy kormany, egy politikus de
nem aszerint cselekszik, akkor (de mar elobb is esetleg) kiderul, hogy affele
kapszulanak hasznalja ezt arra, hogy olyasmit adjon be masoknak, amit azok nem
vennenek be szivesen.
 Ugy gondolom, hogy ez emberi hianyossagokra vezetheto vissza. Talan ha jobban
megfelel a celnak, akkor az igy cselekvo emberek szamara mindegy is milyen
mas elvet kovetnek - hangoztatnak, hogy kovetik azt.

2:  Akkor jarok el helyesen, ha elvalasztom a liberalizmust, mint elvet es azt,
ami miatt kritizalom, mert bar nem tartom az elveket arra erdemesnek, hogy
utmutatok legyenek, vagy akarcsak iranyadok is (ez emberileg lehetetlen),
(ezert viszont nem is kritizalom oket, mert hasznosnak es fontosnak erzem
a gondolatot barmifele is), ugyanakkor megis rakenyszerulok a kritikara,
mert az, ami ma Magyarorszagon a liberalizmus neveben, cimkeje alatt kerul
eladasra, tavol all a liberalizmustol es tavol all a becsuletes politikatol,
gazdasagtol, kozelettol egyarant.

  Nem tehetem, hogy az elvet tamadom, tehat azt kell tamadjam, ami az elvet
zulleszti, azt a hazugsagot es azt a hazugot. Mert amikor becsapni akarnak,
akkor nem az en erdekeimet nezik. Szerintem itthon kicsiben es nagyban
egyarant ez folyik es az agyaggalamb neve, amelyre lovoldozok: liberalizmus.
Tudom, hogy hiba tamadni az elvet, amit tonkretesznek, kihasznalnak a
gyakorlatban, de azert teszem ezt, mert amikor karddal tamadnak ram es
adnak eselyt a vedekezesre semmivel sem kevesbe "vagyok megtamadva", mint
mikor atombombaval jonnek ellenem, vagyis a megtamadottsag helyzetem elsod-
leges jellemzoje es pontosan akarok celozni, amikor arra lovok, ami fenye-
get. Hibat kovetek el, mert hatulrol szurnak le, mikozben elore nezek,
hiszen csak alca ami ellen hadakoztam. Elrejtik a kezuket. Magamra vessek,
amiert lepre mentem.
 Ugyanakkor en leleplezni szandekozom ezt ha massal nem, a kimondassal, mert
tudom, hogy igy van, mikozben kiderul, hogy amig kormomet tovig koptatva,
veresre csiszolva egy kicsi helyen sikerul megmutatni az elleplezett igazsagot,
addig en is eltunok a lepel alatt.

Tenyleg ilyen  az emberi letezes, nincs hely benne az igazsagnak, vagy nem
mukodik benne, nem taplalkozik belole, nem ra epul?
                                                          Olorin