Kedves Feri !  

Nagy erdeklodessel olvasom irasaidat.
Kulonosen megnyugtatonak talalom, hogy a tudomany
nagyjai is a filozofiahoz fordultak, fordulnak, amint akadalyok
merulnek fel az anyag termeszetenek megerteseben.
Nem filozofalnanak, ha minden vilagos lenne szamukra.
A filozofia velemenyem szerint olyan osszefuggeskutato
torekves, mely rokon a matematikaval, de megis tavol all tole.
Megengedi a lirai megfogalmazast is a szigoru, tomor szimbolikus
matematikai leiras mellozesevel.
Idonkent felvetodik bennem, hogy az amit modern fizikanak
neveznek - mintha nem csak uj matematikai eszkozok eloretoreset
jelentene, hanem azt is, hogy elveszitettuk az erthetoseg es
szemleletesseg lehetoseget, hasonloan a modern muveszethez.

A modern fizika bizonyos tekintetben hasonlo cipoben jar, 
mint a hittan. A hihetosegevel gondok vannak.
Ez persze fokepp csak a fizika nepszerusegere van 
kedvezotlen hatassal, mig az alkalmazhatosagat nem befolyasolja.
A hihetetlenseget a megmagyarazatlansag, az indoklasok
gyakori hianya okozza.
Laikus szamara nehez olyan irott anyaghoz jutni, mely 
a fizikai kutatasok eredmenyeit lepesenkent, rendszerbe
foglalva erthetoen, kovethetoen ismertetne.
Ehelyett hittetelekre emlekezteto kinyilatkoztatasokra
szoritkoznak a tankonyvek is. 
A termeszeti torvenyek es elmeletek megfogalmazasa 
gyakran annyira szukmarku, hogy ennek kovetkezteben 
az ertelmezesuk korul hasonlo vitak alakulnak ki,
mint amilyen a Biblia szovegen es mondanivalojan 
szakadatlanul vitatkozok koreben tapasztalhato. 

Kulon figyelemremelto, hogy a parapszichologiai
jelensegeket tudomanyos szinten kutatok
eredmenyeit meg a tudomany irant elkotelezettek
egy resze is hitre alapozva kerdojelezi meg, illetve
tekinti valotlannak.
Nem is varhato ezen a teren jelentos valtozas, amig 
nemzetkozi tekintelyu tudosok  egysegesen ki nem 
hirdetik, hogy valoban leteznek racionalis alapokra epulo
ismereteinknek ellentmondo jelensegek is.
A tudomanyos ismeretek terjeszteseben komoly szerepe 
van a tekintelyelvnek.
Minden arra utal, hogy az ember alapvetoen hivo alkat,
megha sokak ezt gyengesegnek velik, es gorcsosen
igyekeznek leplezni.

Udv: zoli

Hello megint

Osszegzeskeppen tehat annyit kivanok irni, hogy a Tiedhez hasonlo irasok -
velemenyem szerint - bizonyos  "veszelyt" jelentenek, mivelhogy tudomanyos
kontosbe agyazva terjesztik a butasagot.Mindannyian a kozmosz reszei
vagyunk, a kozmosz pedig a mi reszunk, mint fent ugy lent, etc.etc.A laikus
ember pedig elolvassa, meghallgatja az ehhez hasonlo ostobasagokat, hummog,
hogy milyen bolcs dolgok is ezek, holott a felet nem erti, es tudas
hianyaban elfogadja ezeket a nezeteket, mert sok esetben tetszenek neki.
Az ilyen eszmefuttatasok az inspiraciot gyakran a kvantumelmeletbol meritik,
amibol lehet is, csakhogy legtobbszor az elmelet rejtelyes es erthetetlen
momentumai emelodnek ki, alaposan fel is fokozva es a legtobbszor
felreertve, vagy csupan ugrodeszkakent hasznalva misztikus ideologiak
reklamozasahoz.Az ilyen eszmeamokfutasok eloszor sokszor eleg normalisan
felemlegetik a tudomany bizonyos eredmenyeit, majd szinte termeszetesen
raternek kulonbozo ostobasagok taglalasara, pl. arra, hogy a testunket
kulonbozo (5-10 cm kiterjedesu) lathatatlan retegek boritjak, mindezt persze
szinten tudomanyosnak tuno szosszal nyakon ontve.Onmagaban persze nem baj,
ha valaki parhuzamokat fedez fel a kvantumfizika es a keleti vallasok,
kulonbozo misztikus ideologiak vagy eppenseggel a csango nepmuveszet kozott,
a problema ott kezdodik, amikor a tudomanyos maszlag mindezeket hitelesiteni
is latszik.Azt kellene vegre valahara eszrevenni, hogy a tudomanyban meg a
legelvontabb elmeleti allitasnak is megvan a maga szilard tapasztalati
alapja, a ketto kozotti nem kevesbe szilard LOGIKAI kapcsolattal.A tudomany
nem a hasonlatok es homalyos analogiak terulete, meg kevesbe a misztikus
megvilagosodase.Itt mindenert kuzdeni kell, a tanulasert es a megertes
remenyeert is.A miszticizmusnak megvan a maga terulete, de ha a tudomanyba
keverjuk bele, akkor pont az veszik el, amire a tudomany valo: a tenyszeru
megbizhatosag.
Vegul egy szervesen idekapcsolodo problemarol.Az altudomanyos
halandzsamuveszek gyakorta hivatkoznak a tudomany allitolagos
dogmatizmusara, mintha a tudomany egy merev, monolitikus epitmeny lenne,
orok szabalyokkal es hittetelekkel, mint valami morbid specialis
vallas.Teny, hogy a tudomany teruleten bizonyos alapelvekhez valoban
csokonyosen kell ragaszkodni, de a konkret otletek, gondolatok teren teljes
mertekben szabad a vasar!Ha valakinek bizonyithatoan igaza van, akkor
robbantson ez az igazsag akarmekkora bombat, dontson meg akarhany szinte
biztosnak hitt elmeletet, megis nemhogy elitelnek, de kituntetik erte!Es ez
igy van rendjen.Persze, a newtoni fizika logikus volt es biztonsagos,
mondhatni konnyen megertheto, aztan jott ez a gyuloletes kvantumelmelet a
maga titokzatos rejtelyeivel es mas vilagkepet hozott.Ebben az uj
vilagkepben sokan ugy gondolkoznak, - tobbnyire sajat tudatlansaguk okan -
hogy immar nem maradt semmi a regi tudomany raciojabol, itt mar nincs helye
a racionalis megertesnek, hanem sokkal inkabb a hit es az intuitiv megerzes
korszaka kovetkezik. Felre hat a logikaval a tudomanyban is - hejhooo -
eljen a kovetkezo nagy szemleletvaltas, a Vizonto kor forradalma!Jezusom.
Am ez nem igaz!A tudomany racionalitasa ma is eppoly etalon, mint volt
Newton koraban, es azt a nagykepu tudost(igazit!) semmi sem lelkesiti jobban
mint egy uj teny vagy gondolat.A tudomany egesz tortenete nem a rend
epiteserol es orzeserol szol, hanem sokkal inkabb annak allando
felboritasarol, es a tudomany akkor a leginkabb onmaga, amikor a
leggyorsabban valtozik.
Elnezest, hogy egy kicsit elkalandoztam Ferinek adando valaszom soran, de ki
kellett irnom a felhaborodasomat.:-))
Te se haragudj ram Feri, ha esetleg tul kemeny voltam, de marcsak ilyen
vagyok.
Vegul pedig, ha valaki vegigolvasta kirohanasomat, annak kulon koszonom.


Fotiszteletem

Voland

Kedves Feri, nagy Adeptus

A 610-es szamban elkezdtel egy eszmefuttatast, amiben elore jelezted, hogy
folytatasa kovetkezik.Most ez is bekovetkezett, es igy, hogy mar teljes az
irasod, reagalok is ra, mert ezt nem tudom kihagyni!Ha a leirt gondolataid
nem lennenek onmagukban is egyreszt zavarosak, masreszt pedig sulyos
tevedesekkel es csusztatasokkal teliek, akkor is reagalnek szemelyes
erintettseg reven, hiszen en voltam az, aki hianyolta a parapszichologiabol
es termeszetgyogyaszatbol a tudomanyos igenyu definiciokat, Te pedig irasod
masodik reszeben - legalabbis a sajat fogalmaid szerint - definialtad az
aurat.Termeszetesen most, Toled sem kaptam gyakorlatilag semmit, de ne
szaladjunk elore.
Elore kell bocsatanom, hogy irasom hosszu lesz, de - remenyeim szerint -
erdemes lesz elolvasni a lista osszes tagjanak.Kritikamat - mely igen
szigoru lesz - harom reszre osztottam fel, melynek elso resze ez a bevezeto,
a masodik reszben az altalad irtakra reagalok tetelesen, a harmadik reszben
pedig egy osszefoglalot fogalmazok meg, amiben altalanossagban kell
reagalnom arra a sajnalatos jelensegre amit Te is kepviselsz.
Bevezeteskeppen meg csupan annyit jegyeznek meg, hogy irasod olyba tunt
szamomra, mint egy modernkori misztikus gyulekezet kodos szimbolumokkal
teli, logika nelkuli, es ertelmetlensegekkel teletuzdelt beavatasi
szertartasa, amelynek felkent tagjai, adeptusai a mives Illes profeta
eljovetelet varjak.Ami persze szinten csupan kodos analogia,
szimbolum.Irasod tartalmazza az ilyen szintu eszmefuttatasok minden alapveto
tartozekat.Ugy mint:

1.,kodosites
2.,tudomanyos eredmenyek gatlastalan kiforditasa es felhasznalasa
3.,hivatkozas elismert tekintelyekre

Ez egy rendkivul veszelyes tendencia, de hat eljen a Vizonto kor forradalma,
nemdebar?!

Most tetelesen a reagalasaim.

<<Math irta:
>A szkepticizmus ilyenkor nem egyszeru kritikus magnyil-
>vanulas, hanem negativ hit.
>Azt hiszem, hogy a TTT modern ertelemben szkeptikus,
>inkabb a kritikus jelzot tartanam szerencsesnek.

Magam is tapasztaltam, de Vazul is megerositette, hogy
napjaink szkeptikusai, a szo valodi ertelmeben azoknak
tunnek, mert allitasaikat hit-alapon vetik el, azaz nem-
csak nem hisznek a tudomany altal ala nem tamasztott, de
-sokak altal- megtapasztalt jelensegek letezeseben, ha-
nem azokat kategorikusan tagadjak.>>

Nem kivanok itt sokat elidozni, csupan azt kivanom deklaralni, hogy a valodi
tudos sohasem viselkedik igy, soha semmit sem tagad kategorikusan, sot olyan
dolgokat sem, amelyektol Te valoszinuleg hanyattesnel!Mas kerdes, hogy a
2*2=26.35 egyenloseget persze kategorikusan tagadja, hiszen eredendo
hulyesegekkel nem szukseges foglalkoznia. De erre nem is pazarlok tobb
felesleges szot, csupan meg akarom vedeni Math-t, ami - es ezt o igazan
tudja maganlevelvaltasunk es neki irt nehany nyilvanos szosszenetembol is -
nem igazan jellemzo ram.De itt egyertelmuen neki volt igaza.Pont.(csak igy
kategorikusan)

A kovetkezoekben hosszan elemzed a parajfalok tudatlansagat, amiert ezek a
tudatlan laikusok nem a pi-viz hatekonysagat vagy hatastalansagat, hanem a
pi-viz atyja altal leirt es meghatarozott fizikai jellemzoket vizsgaltak.Az
elmult irasokbol azonban megerthetted volna, hogy egyreszt ok azt vizsgaltak
amit lehetoseguk volt vizsgalni, masreszt pedig kiserleteik eredmenyekeppen
pusztan azt a korrekt kijelentest tettek,  hogy amennyiben a pi-viz atyja
altal tett kijelentesek szignifikans tobbsege hamisnak bizonyult, akkor
semmi logikus, es ertelmes ok nincs feltetelezni azt, hogy a
tobbi(kisebbsegi) kijelentese igaz, ti., hogy a pi-viz gyogyito
hatasu.Ennyi.Megintcsak pont.
Ki kell emelnem azonban egy meglehetosen morbid momentumot.

Irtad:
<<A minap, egy egyebkent akademikus
ismerosommel beszelgetve, remelem a tudomanyos bealli-
tottsagahoz nem fer ketseg, veletlenul szoba kerult a
Pi-viz. O" -elmondasa szerint- fogyasztja, es jotekony
hatasunak erzi, sot az orvosa javasolta neki. Emlitet-
tem neki a listan folyo vitat, es a kiserletet, illet-
ve annak eredmenyet. Valaszkent mosolyogva legyintett,
es csak annyit mondott: -Haggyuk.>>

Feri!Egyreszt en nem hiszem el Neked, hogy ez a kis tortenet igaz(szemelyes
gonoszsag, erre mondja egy termeszetgyogyasz ismerosom, hogy demonok ulnek a
vallamon), masreszt pediglen igenis ketsegbevonom a konkret esetben a
tudomanyos beallitottsagat, ha ez a fiktiv akademikus mondjuk tortenesz.Arra
mar nem is kivanok reflektalni, hogy ezek a virtualis akademikusok
rendszeresen fogyasztjak a valoszinuleg szinten virtualis pi-vizet, majd
ismeroseikkel talalkozvan fiktiven mosolyogva mondjak azt, hogy
"haggyuk".Erre meg en mondom azt, hogy hagyJuk!:-)))

Most a helyenvalo szerepvallalasrol.Irtad:

<<Marmint a cipesz, a cipoben jarok osszejovetelen hirdesse mun-
kassagat, es ne a mezitlabasok konferenciajan probal-
ja igazolni a cipohasznalat egeszsegtelenseget, mert
ezzel maga alatt is vagja a fat, azontul hogy a ci-
pesztarsadalomnak is kart okoz.>>

Mondd, fel tudod merni mekkora blodseg amit mondasz?

Irod:

>Nem tudok elkepzelni informaciot avagy strukturat
>anyag nelkul.
Kituno, es egyben lenyeget erinto felvetes!

Orulok, hogy a nagy beavatott modjara dicseroen megsimogatod a tudasra vagyo
buksijat.Persze a magyarazathoz - mint ahogy irod - vissza kell nezzel a
multba!Sajnos - bocsasd meg vitriolos hangomat - itt a tema praktikusan
tudasnak alcazott, alapszintu tudatlansaga kovetkezik, melynek foka tenyleg
ijeszto.Hamis es reszben igaz allitasok kodos osszemosasa, melyet tudomanyos
kontosbe oltoztetve onkenyes kinyilatkoztatasok alatamasztasara hasznalsz.
Eloszor is allandoan Heisenberget citalod, mint szazadunk fizikajanak egyik
vezeregyeniseget ugyanakkor viszont a modern fizika eredmenyeire
hivatkozol.Szegeny Werner azt hiszem komolyan forog most a sirjaban.Nos,
Heisenberg valoban kiemelkedo egyenisege a fizikanak - ezt senki sem
vitatja - de ot ilyen szinten belekeverni a mai fizikaba, egyszeru
doreseg!Jelentsuk mar ki, hogy bar Heisenberg valoban maradandot alkotott a
kvantumfizika hoskoraban(hatarozatlansagi relacio vagy eppen a
matrixmechanika), es a korai kvantummechanika egyik megalkotoja volt, amde a
modern kvantumfizikaban ra hivatkozni finoman szolva is butasag.Konyorgom
ember, 1926- ban fogalmazta meg a hatarozatlansagi relaciot, most par nap
hijan 2000-et irunk!

Heisenbergtol idezed:

<< "Elkerulhetetlen, hogy ne hasznaljunk valami olyan
nyelvet amely a hagyomanyos filozofiabol szarmazik.
Kerdezzuk: mibol all a proton? Reszekre lehet-e bon-
tani az elektront, vagy pedig oszthatatlan? Egyszeru
vagy osszetett-e a fenykvantum? stb. Mindezek a ker-
desek azonban hamisan felvetett kerdesek, mert a "re-
szekre osztani" vagy a "valamibol all" szavak (kifeje-
zesek) messzemenoen elvesztettek ertelmuket. A fela-
datunk az lenne, hogy nyelvunket es gondolkodasunkat,
azaz termeszettudomanyi filozofiankat is a kiserletek
altal teremtett uj helyzethez igazitsuk hozza. ...">>

En nem tudom, hogy ezt Heisenberg mikor es milyen osszefuggesben mondta - en
meg nem olvastam ezt - de azt tudom, hogy a "reszekre osztani" ill., a
"valamibol all" kifejezeseknek mindig is volt, es most is van valos
ertelme.Az mas kerdes, hogy a kvantumfizika eredmenyei valoban szemleleti es
filozofiai forradalmat ideztek elo es ideznek elo most is, de ennek a
forradalomnak a valos mibenlete csak megfelelo felkeszultseg birtokaban
foghato meg, nem pedig kulonbozo tekintelyek onkenyesen kiragadott, es
sokszor felreertelmezett idezetei altal.Mas kerdes megintcsak, hogy - es ez
szigoruan a maganvelemenyem - a tobbek kozott Heisenberg altal is
elosegitett, sok helyutt Gottingeni szemleletvaltasnak nevezett szemleleti
atalakulassal  en messze nem minden pontjan ertek egyet, nagymertekben a
problemak szonyeg ala sopresenek tartom, es a matematikai formalizmus
tenyleges fizikai tartalmanak lenyegesen nagyobb fontossagot tulajdonitok,
mint a kvantumfizika legtobb mai muveloje.De hat ez maradjon az en
problemam.

Irod:

<<A -velemenyem szerint- ma is helytallo idezet, annak
ellentmondasossagat kivanja illusztralni, hogy jele-
nunk kiserleti tapasztalatai, mennyire kezdik alasni
korunk filozofiai szemleletet, es fordulnak vissza a
regikorok un. hagyomanyos filozofiajahoz. A kvantum-
elmelet felismeresei (pl. szimmetriaelmelet) a plato-
ni filozofiaval egyeztetheto<<

No,orulok, hogy az idezet szerinted ma is helytallo, es itt elojon az orokos
rogeszme, hogy a regi korok filozofiaja voltakeppen mindenre valaszt ad,s
nem mas az mint a bolcsek kove.Minel osibb valami annal jobb, bolcsebb,
hitelesebb.Aruld mar el nekem, hogy mi az amit Te igy egyszeruen
"szimmetriaelmeletnek" hivsz, ill., hogy miert is egyeztetheto az a platoni
filozofiaval?Igazan kivancsi vagyok...

Irod:

<<A 60-as evek elejen, a reszecskebontas ujabb eredme-
nyekent, fedeztek fel a kvark triot.>>

No, itt jonnek aztan a tenybeli problemak csostul, csakugy mint a pi-viz
eseteben, nem talalod?
Eloszor is a hatvanas evek elejen nem fedeztek fel semmifele kvark triot,
kovetkezeskeppen ennek boncolasa sem mutatott semmifele erdekesseget,
tekintve, hogy a semmi az altalaban nem szokott semmit sem mutatni ugyebar.
Nos, a valosag az, hogy - bar sokfele tortenet kering - Gell-Mann egyik
1963-as szeminariuman egy bizonyos Robert Serber kimutatta, hogy a hadronok
nyolcas szervezodeset vissza lehet vezetni harom "alegyseg"
kombinacioira.Ezt a gondolatot akkor meg Gell-Mann elvetette(alapvetoen a
harmad elektrontoltesek szuksegszeru feltetelezese miatt, ami meglehetos
nonszensz volt), majd 1964-ben aztan megis eloallt az un. kvarkhipotezissel,
ami egy hipotezis volt a csoportok matematikai strukturajarol.Vagyis a
kvarkokat senki sem fedezte fel, pusztan - egy akkor, es meg sokaig igencsak
vitatott - hipotezis szuletett, ami messze nem ugyanaz!(szezon+fazon
ugyebar)Az tenykerdes, hogy Gell-Mann valoban 1969-ben,es valoban Nobel
dijat kapott, de nem a kvarkok felfedezeseert, hanem a hipotezisert!Cca.
ennyi allitasod igazsagtartalma.Okitaskeppen :-)) jegyzem meg, hogy a
kvarkok kiserleti kimutatasaert csak sokkal kesobb osztottak Nobel dijat ,
megpedig Taylor, Friedmann es Kendall voltak a szerencses egyenek.

Irod:

<<Olyan reszecskek valnak le a kvark bombazasakor (pl. nuk-
leon), amelyrol a kvarkot, mint alkotoreszt valasztot-
tak le.>>

Ez amellett, hogy - legalabbis szamomra - ertelmetlen mondat, egyebkent is
ostobasag.Nagyon egyszeru, hogy miert.Egyreszt azert mert kozvetlenul
kvarkot  meg senki sem "bombazott", hiszen szabad kvark nem fordul elo a
valosagban(pl a protont lehet "bombazni" kozvetlenul es akkor kozvetve az ot
alkoto kvarkokra is hatassal vagyunk), masreszt pedig kvarkot mint
alkotoreszt meg soha sehonnan nem VALASZTOTTAK le, mivelhogy a kvark
szegenykem be van zarva a sajat szuperbiztos bortonebe, onnan pedig az a
bizonyos kvark sohasem johet ki.Pont.

Irod:

<<Ebbol Heisenberg arra a gondolatra jutott,
hogy "az elemi reszecskek egyazon "osanyag" kulonbo-
zo megnyilvanulasai, kulonbozo kvantumallapotai, az
elemi reszecskek az anyag egyeduli lehetseges letezesi
formai." Ezt az osanyagot Born (nemet elmeleti fizi-
kus) aperionnak nevezte, utalva ezzel Anaximandrosz
gorog filozofus osanyagaval valo hasonlatossagra.>>

Hogy ebbol jutott Heisenberg bacsi a leirt kovetkeztetesre ,  - mar abbol
amit fentebb leirtal - az biztos nem igaz, hiszen a semmibol nemigen lehet
kovetkeztetni semmire.Mindazonaltal a neki tulajdonitott gondolat viszont
ertekes, es valoban sok jel erre mutat, persze lenyegesen finomitott
formaban,de mindenkeppen ovnek az "osanyag" kifejezes hasznalatatol, mivel
ez taptalajt nyujt mindenfele kodos kepzelgeseknek, holott itt nincs semmi
mas, csak szintiszta fizika.
A kovetkezo hibad, hogy Born ezt az osanyagot aperionnak nevezte utalva
Anaximandrosz okori gondolkodora, Thalesz egyebkent szamomra igen
szimpatikus tanitvanyara.Mint a szakallas viccben itt is...Nem a voros
teren, nem azt, etc.etc.Eloszor is nem aperion, hanem apeiron, masodszor ez
Anaximandrosz talalmanya volt es nem Born-e.Egyebkent minden rendben:-))

Irod:

<<Ezen 1962-es felfedezes Murray Gell-Mann amerikai fizi-
kus nevehez fuzodik, amiert 1969-ben Nobel-dijat kapott<<

Megegyszer mondom, semmilyen felfedezes nem fuzodik Gell-Mann nevehez, hanem
egy hipotezis, ami raadasul nem is 1962-ben, hanem 1964-ben szuletett meg,
bar az igaz, hogy ezert a hipotezisert - nem felfedezesert! - 1969-ben Nobel
dijat kapott.Vannak problemak, nemde?Nem hasonlit ez a pi-vizre?

Tovabb nem idezek, irasod masodik reszet pedig ilyen melysegben nem is
boncolgatom, mivel az mar nem mas, mint kodos "filozofalgatas" es szintiszta
miszticizmus.
Egy kisse elszaladtam a sorokkal, ezert a bevezetomban igert altalanos
osszefoglalast kulon levelben ejtem meg.

Fotiszteletem

Voland

Kedves Feri, nagy Adeptus

A 610-es szamban elkezdtel egy eszmefuttatast, amiben elore jelezted, hogy
folytatasa kovetkezik.Most ez is bekovetkezett, es igy, hogy mar teljes az
irasod, reagalok is ra, mert ezt nem tudom kihagyni!Ha a leirt gondolataid
nem lennenek onmagukban is egyreszt zavarosak, masreszt pedig sulyos
tevedesekkel es csusztatasokkal teliek, akkor is reagalnek szemelyes
erintettseg reven, hiszen en voltam az, aki hianyolta a parapszichologiabol
es termeszetgyogyaszatbol a tudomanyos igenyu definiciokat, Te pedig irasod
masodik reszeben - legalabbis a sajat fogalmaid szerint - definialtad az
aurat.Termeszetesen most, Toled sem kaptam gyakorlatilag semmit, de ne
szaladjunk elore.
Elore kell bocsatanom, hogy irasom hosszu lesz, de - remenyeim szerint -
erdemes lesz elolvasni a lista osszes tagjanak.Kritikamat - mely igen
szigoru lesz - harom reszre osztottam fel, melynek elso resze ez a bevezeto,
a masodik reszben az altalad irtakra reagalok tetelesen, a harmadik reszben
pedig egy osszefoglalot fogalmazok meg, amiben altalanossagban kell
reagalnom arra a sajnalatos jelensegre amit Te is kepviselsz.
Bevezeteskeppen meg csupan annyit jegyeznek meg, hogy irasod olyba tunt
szamomra, mint egy modernkori misztikus gyulekezet kodos szimbolumokkal
teli, logika nelkuli, es ertelmetlensegekkel teletuzdelt beavatasi
szertartasa, amelynek felkent tagjai, adeptusai a mives Illes profeta
eljovetelet varjak.Ami persze szinten csupan kodos analogia,
szimbolum.Irasod tartalmazza az ilyen szintu eszmefuttatasok minden alapveto
tartozekat.Ugy mint:

1.,kodosites
2.,tudomanyos eredmenyek gatlastalan kiforditasa es felhasznalasa
3.,hivatkozas elismert tekintelyekre

Ez egy rendkivul veszelyes tendencia, de hat eljen a Vizonto kor forradalma,
nemdebar?!

Most tetelesen a reagalasaim.

<<Math irta:
>A szkepticizmus ilyenkor nem egyszeru kritikus magnyil-
>vanulas, hanem negativ hit.
>Azt hiszem, hogy a TTT modern ertelemben szkeptikus,
>inkabb a kritikus jelzot tartanam szerencsesnek.

Magam is tapasztaltam, de Vazul is megerositette, hogy
napjaink szkeptikusai, a szo valodi ertelmeben azoknak
tunnek, mert allitasaikat hit-alapon vetik el, azaz nem-
csak nem hisznek a tudomany altal ala nem tamasztott, de
-sokak altal- megtapasztalt jelensegek letezeseben, ha-
nem azokat kategorikusan tagadjak.>>

Nem kivanok itt sokat elidozni, csupan azt kivanom deklaralni, hogy a valodi
tudos sohasem viselkedik igy, soha semmit sem tagad kategorikusan, sot olyan
dolgokat sem, amelyektol Te valoszinuleg hanyattesnel!Mas kerdes, hogy a
2*2=26.35 egyenloseget persze kategorikusan tagadja, hiszen eredendo
hulyesegekkel nem szukseges foglalkoznia. De erre nem is pazarlok tobb
felesleges szot, csupan meg akarom vedeni Math-t, ami - es ezt o igazan
tudja maganlevelvaltasunk es neki irt nehany nyilvanos szosszenetembol is -
nem igazan jellemzo ram.De itt egyertelmuen neki volt igaza.Pont.(csak igy
kategorikusan)

A kovetkezoekben hosszan elemzed a parajfalok tudatlansagat, amiert ezek a
tudatlan laikusok nem a pi-viz hatekonysagat vagy hatastalansagat, hanem a
pi-viz atyja altal leirt es meghatarozott fizikai jellemzoket vizsgaltak.Az
elmult irasokbol azonban megerthetted volna, hogy egyreszt ok azt vizsgaltak
amit lehetoseguk volt vizsgalni, masreszt pedig kiserleteik eredmenyekeppen
pusztan azt a korrekt kijelentest tettek,  hogy amennyiben a pi-viz atyja
altal tett kijelentesek szignifikans tobbsege hamisnak bizonyult, akkor
semmi logikus, es ertelmes ok nincs feltetelezni azt, hogy a
tobbi(kisebbsegi) kijelentese igaz, ti., hogy a pi-viz gyogyito
hatasu.Ennyi.Megintcsak pont.
Ki kell emelnem azonban egy meglehetosen morbid momentumot.

Irtad:
<<A minap, egy egyebkent akademikus
ismerosommel beszelgetve, remelem a tudomanyos bealli-
tottsagahoz nem fer ketseg, veletlenul szoba kerult a
Pi-viz. O" -elmondasa szerint- fogyasztja, es jotekony
hatasunak erzi, sot az orvosa javasolta neki. Emlitet-
tem neki a listan folyo vitat, es a kiserletet, illet-
ve annak eredmenyet. Valaszkent mosolyogva legyintett,
es csak annyit mondott: -Haggyuk.>>

Feri!Egyreszt en nem hiszem el Neked, hogy ez a kis tortenet igaz(szemelyes
gonoszsag, erre mondja egy termeszetgyogyasz ismerosom, hogy demonok ulnek a
vallamon), masreszt pediglen igenis ketsegbevonom a konkret esetben a
tudomanyos beallitottsagat, ha ez a fiktiv akademikus mondjuk tortenesz.Arra
mar nem is kivanok reflektalni, hogy ezek a virtualis akademikusok
rendszeresen fogyasztjak a valoszinuleg szinten virtualis pi-vizet, majd
ismeroseikkel talalkozvan fiktiven mosolyogva mondjak azt, hogy
"haggyuk".Erre meg en mondom azt, hogy hagyJuk!:-)))

Most a helyenvalo szerepvallalasrol.Irtad:

<<Marmint a cipesz, a cipoben jarok osszejovetelen hirdesse mun-
kassagat, es ne a mezitlabasok konferenciajan probal-
ja igazolni a cipohasznalat egeszsegtelenseget, mert
ezzel maga alatt is vagja a fat, azontul hogy a ci-
pesztarsadalomnak is kart okoz.>>

Mondd, fel tudod merni mekkora blodseg amit mondasz?

Irod:

>Nem tudok elkepzelni informaciot avagy strukturat
>anyag nelkul.
Kituno, es egyben lenyeget erinto felvetes!

Orulok, hogy a nagy beavatott modjara dicseroen megsimogatod a tudasra vagyo
buksijat.Persze a magyarazathoz - mint ahogy irod - vissza kell nezzel a
multba!Sajnos - bocsasd meg vitriolos hangomat - itt a tema praktikusan
tudasnak alcazott, alapszintu tudatlansaga kovetkezik, melynek foka tenyleg
ijeszto.Hamis es reszben igaz allitasok kodos osszemosasa, melyet tudomanyos
kontosbe oltoztetve onkenyes kinyilatkoztatasok alatamasztasara hasznalsz.
Eloszor is allandoan Heisenberget citalod, mint szazadunk fizikajanak egyik
vezeregyeniseget ugyanakkor viszont a modern fizika eredmenyeire
hivatkozol.Szegeny Werner azt hiszem komolyan forog most a sirjaban.Nos,
Heisenberg valoban kiemelkedo egyenisege a fizikanak - ezt senki sem
vitatja - de ot ilyen szinten belekeverni a mai fizikaba, egyszeru
doreseg!Jelentsuk mar ki, hogy bar Heisenberg valoban maradandot alkotott a
kvantumfizika hoskoraban(hatarozatlansagi relacio vagy eppen a
matrixmechanika), es a korai kvantummechanika egyik megalkotoja volt, amde a
modern kvantumfizikaban ra hivatkozni finoman szolva is butasag.Konyorgom
ember, 1926- ban fogalmazta meg a hatarozatlansagi relaciot, most par nap
hijan 2000-et irunk!

Heisenbergtol idezed:

<< "Elkerulhetetlen, hogy ne hasznaljunk valami olyan
nyelvet amely a hagyomanyos filozofiabol szarmazik.
Kerdezzuk: mibol all a proton? Reszekre lehet-e bon-
tani az elektront, vagy pedig oszthatatlan? Egyszeru
vagy osszetett-e a fenykvantum? stb. Mindezek a ker-
desek azonban hamisan felvetett kerdesek, mert a "re-
szekre osztani" vagy a "valamibol all" szavak (kifeje-
zesek) messzemenoen elvesztettek ertelmuket. A fela-
datunk az lenne, hogy nyelvunket es gondolkodasunkat,
azaz termeszettudomanyi filozofiankat is a kiserletek
altal teremtett uj helyzethez igazitsuk hozza. ...">>

En nem tudom, hogy ezt Heisenberg mikor es milyen osszefuggesben mondta - en
meg nem olvastam ezt - de azt tudom, hogy a "reszekre osztani" ill., a
"valamibol all" kifejezeseknek mindig is volt, es most is van valos
ertelme.Az mas kerdes, hogy a kvantumfizika eredmenyei valoban szemleleti es
filozofiai forradalmat ideztek elo es ideznek elo most is, de ennek a
forradalomnak a valos mibenlete csak megfelelo felkeszultseg birtokaban
foghato meg, nem pedig kulonbozo tekintelyek onkenyesen kiragadott, es
sokszor felreertelmezett idezetei altal.Mas kerdes megintcsak, hogy - es ez
szigoruan a maganvelemenyem - a tobbek kozott Heisenberg altal is
elosegitett, sok helyutt Gottingeni szemleletvaltasnak nevezett szemleleti
atalakulassal  en messze nem minden pontjan ertek egyet, nagymertekben a
problemak szonyeg ala sopresenek tartom, es a matematikai formalizmus
tenyleges fizikai tartalmanak lenyegesen nagyobb fontossagot tulajdonitok,
mint a kvantumfizika legtobb mai muveloje.De hat ez maradjon az en
problemam.

Irod:

<<A -velemenyem szerint- ma is helytallo idezet, annak
ellentmondasossagat kivanja illusztralni, hogy jele-
nunk kiserleti tapasztalatai, mennyire kezdik alasni
korunk filozofiai szemleletet, es fordulnak vissza a
regikorok un. hagyomanyos filozofiajahoz. A kvantum-
elmelet felismeresei (pl. szimmetriaelmelet) a plato-
ni filozofiaval egyeztetheto<<

No,orulok, hogy az idezet szerinted ma is helytallo, es itt elojon az orokos
rogeszme, hogy a regi korok filozofiaja voltakeppen mindenre valaszt ad,s
nem mas az mint a bolcsek kove.Minel osibb valami annal jobb, bolcsebb,
hitelesebb.Aruld mar el nekem, hogy mi az amit Te igy egyszeruen
"szimmetriaelmeletnek" hivsz, ill., hogy miert is egyeztetheto az a platoni
filozofiaval?Igazan kivancsi vagyok...

Irod:

<<A 60-as evek elejen, a reszecskebontas ujabb eredme-
nyekent, fedeztek fel a kvark triot.>>

No, itt jonnek aztan a tenybeli problemak csostul, csakugy mint a pi-viz
eseteben, nem talalod?
Eloszor is a hatvanas evek elejen nem fedeztek fel semmifele kvark triot,
kovetkezeskeppen ennek boncolasa sem mutatott semmifele erdekesseget,
tekintve, hogy a semmi az altalaban nem szokott semmit sem mutatni ugyebar.
Nos, a valosag az, hogy - bar sokfele tortenet kering - Gell-Mann egyik
1963-as szeminariuman egy bizonyos Robert Serber kimutatta, hogy a hadronok
nyolcas szervezodeset vissza lehet vezetni harom "alegyseg"
kombinacioira.Ezt a gondolatot akkor meg Gell-Mann elvetette(alapvetoen a
harmad elektrontoltesek szuksegszeru feltetelezese miatt, ami meglehetos
nonszensz volt), majd 1964-ben aztan megis eloallt az un. kvarkhipotezissel,
ami egy hipotezis volt a csoportok matematikai strukturajarol.Vagyis a
kvarkokat senki sem fedezte fel, pusztan - egy akkor, es meg sokaig igencsak
vitatott - hipotezis szuletett, ami messze nem ugyanaz!(szezon+fazon
ugyebar)Az tenykerdes, hogy Gell-Mann valoban 1969-ben,es valoban Nobel
dijat kapott, de nem a kvarkok felfedezeseert, hanem a hipotezisert!Cca.
ennyi allitasod igazsagtartalma.Okitaskeppen :-)) jegyzem meg, hogy a
kvarkok kiserleti kimutatasaert csak sokkal kesobb osztottak Nobel dijat ,
megpedig Taylor, Friedmann es Kendall voltak a szerencses egyenek.

Irod:

<<Olyan reszecskek valnak le a kvark bombazasakor (pl. nuk-
leon), amelyrol a kvarkot, mint alkotoreszt valasztot-
tak le.>>

Ez amellett, hogy - legalabbis szamomra - ertelmetlen mondat, egyebkent is
ostobasag.Nagyon egyszeru, hogy miert.Egyreszt azert mert kozvetlenul
kvarkot  meg senki sem "bombazott", hiszen szabad kvark nem fordul elo a
valosagban(pl a protont lehet "bombazni" kozvetlenul es akkor kozvetve az ot
alkoto kvarkokra is hatassal vagyunk), masreszt pedig kvarkot mint
alkotoreszt meg soha sehonnan nem VALASZTOTTAK le, mivelhogy a kvark
szegenykem be van zarva a sajat szuperbiztos bortonebe, onnan pedig az a
bizonyos kvark sohasem johet ki.Pont.

Irod:

<<Ebbol Heisenberg arra a gondolatra jutott,
hogy "az elemi reszecskek egyazon "osanyag" kulonbo-
zo megnyilvanulasai, kulonbozo kvantumallapotai, az
elemi reszecskek az anyag egyeduli lehetseges letezesi
formai." Ezt az osanyagot Born (nemet elmeleti fizi-
kus) aperionnak nevezte, utalva ezzel Anaximandrosz
gorog filozofus osanyagaval valo hasonlatossagra.>>

Hogy ebbol jutott Heisenberg bacsi a leirt kovetkeztetesre ,  - mar abbol
amit fentebb leirtal - az biztos nem igaz, hiszen a semmibol nemigen lehet
kovetkeztetni semmire.Mindazonaltal a neki tulajdonitott gondolat viszont
ertekes, es valoban sok jel erre mutat, persze lenyegesen finomitott
formaban,de mindenkeppen ovnek az "osanyag" kifejezes hasznalatatol, mivel
ez taptalajt nyujt mindenfele kodos kepzelgeseknek, holott itt nincs semmi
mas, csak szintiszta fizika.
A kovetkezo hibad, hogy Born ezt az osanyagot aperionnak nevezte utalva
Anaximandrosz okori gondolkodora, Thalesz egyebkent szamomra igen
szimpatikus tanitvanyara.Mint a szakallas viccben itt is...Nem a voros
teren, nem azt, etc.etc.Eloszor is nem aperion, hanem apeiron, masodszor ez
Anaximandrosz talalmanya volt es nem Born-e.Egyebkent minden rendben:-))

Irod:

<<Ezen 1962-es felfedezes Murray Gell-Mann amerikai fizi-
kus nevehez fuzodik, amiert 1969-ben Nobel-dijat kapott<<

Megegyszer mondom, semmilyen felfedezes nem fuzodik Gell-Mann nevehez, hanem
egy hipotezis, ami raadasul nem is 1962-ben, hanem 1964-ben szuletett meg,
bar az igaz, hogy ezert a hipotezisert - nem felfedezesert! - 1969-ben Nobel
dijat kapott.Vannak problemak, nemde?Nem hasonlit ez a pi-vizre?

Tovabb nem idezek, irasod masodik reszet pedig ilyen melysegben nem is
boncolgatom, mivel az mar nem mas, mint kodos "filozofalgatas" es szintiszta
miszticizmus.
Osszegzeskeppen pedig annyit kivanok irni, hogy a Tiedhez hasonlo irasok -
velemenyem szerint - bizonyos  "veszelyt" jelentenek, mivelhogy tudomanyos
kontosbe agyazva terjesztik a butasagot.Mindannyian a kozmosz reszei
vagyunk, a kozmosz pedig a mi reszunk, mint fent ugy lent, etc.etc.A laikus
ember pedig elolvassa, meghallgatja az ehhez hasonlo ostobasagokat, hummog,
hogy milyen bolcs dolgok is ezek, holott a felet nem erti, es tudas
hianyaban elfogadja ezeket a nezeteket, mert sok esetben tetszenek neki.
Az ilyen eszmefuttatasok az inspiraciot gyakran a kvantumelmeletbol meritik,
amibol lehet is, csakhogy legtobbszor az elmelet rejtelyes es erthetetlen
momentumai emelodnek ki, alaposan fel is fokozva es a legtobbszor
felreertve, vagy csupan ugrodeszkakent hasznalva misztikus ideologiak
reklamozasahoz.Az ilyen eszmeamokfutasok eloszor sokszor eleg normalisan
felemlegetik a tudomany bizonyos eredmenyeit, majd szinte termeszetesen
raternek kulonbozo ostobasagok taglalasara, pl. arra, hogy a testunket
kulonbozo (5-10 cm kiterjedesu) lathatatlan retegek boritjak, mindezt persze
szinten tudomanyosnak tuno szosszal nyakon ontve.Onmagaban persze nem baj,
ha valaki parhuzamokat fedez fel a kvantumfizika es a keleti vallasok,
kulonbozo misztikus ideologiak vagy eppenseggel a csango nepmuveszet kozott,
a problema ott kezdodik, amikor a tudomanyos maszlag mindezeket hitelesiteni
is latszik.Azt kellene vegre valahara eszrevenni, hogy a tudomanyban meg a
legelvontabb elmeleti allitasnak is megvan a maga szilard tapasztalati
alapja, a ketto kozotti nem kevesbe szilard LOGIKAI kapcsolattal.A tudomany
nem a hasonlatok es homalyos analogiak terulete, meg kevesbe a misztikus
megvilagosodase.Itt mindenert kuzdeni kell, a tanulasert es a megertes
remenyeert is.A miszticizmusnak megvan a maga terulete, de ha a tudomanyba
keverjuk bele, akkor pont az veszik el, amire a tudomany valo: a tenyszeru
megbizhatosag.
Vegul egy szervesen idekapcsolodo problemarol.Az altudomanyos
halandzsamuveszek gyakorta hivatkoznak a tudomany allitolagos
dogmatizmusara, mintha a tudomany egy merev, monolitikus epitmeny lenne,
orok szabalyokkal es hittetelekkel, mint valami morbid specialis
vallas.Teny, hogy a tudomany teruleten bizonyos alapelvekhez valoban
csokonyosen kell ragaszkodni, de a konkret otletek, gondolatok teren teljes
mertekben szabad a vasar!Ha valakinek bizonyithatoan igaza van, akkor
robbantson ez az igazsag akarmekkora bombat, dontson meg akarhany szinte
biztosnak hitt elmeletet, megis nemhogy elitelnek, de kituntetik erte!Es ez
igy van rendjen.Persze, a newtoni fizika logikus volt es biztonsagos,
mondhatni konnyen megertheto, aztan jott ez a gyuloletes kvantumelmelet a
maga titokzatos rejtelyeivel es mas vilagkepet hozott.Ebben az uj
vilagkepben sokan ugy gondolkoznak, - tobbnyire sajat tudatlansaguk okan -
hogy immar nem maradt semmi a regi tudomany raciojabol, itt mar nincs helye
a racionalis megertesnek, hanem sokkal inkabb a hit es az intuitiv megerzes
korszaka kovetkezik. Felre hat a logikaval a tudomanyban is - hejhooo -
eljen a kovetkezo nagy szemleletvaltas, a Vizonto kor forradalma!Jezusom.
Am ez nem igaz!A tudomany racionalitasa ma is eppoly etalon, mint volt
Newton koraban, es azt a nagykepu tudost(igazit!) semmi sem lelkesiti jobban
mint egy uj teny vagy gondolat.A tudomany egesz tortenete nem a rend
epiteserol es orzeserol szol, hanem sokkal inkabb annak allando
felboritasarol, es a tudomany akkor a leginkabb onmaga, amikor a
leggyorsabban valtozik.
Elnezest, hogy egy kicsit elkalandoztam Ferinek adando valaszom soran, de ki
kellett irnom a felhaborodasomat.:-))
Te se haragudj ram Feri, ha esetleg tul kemeny voltam, de marcsak ilyen
vagyok.
Vegul pedig, ha valaki vegigolvasta kirohanasomat, annak kulon koszonom.


Fotiszteletem

Voland

Sziasztok

Szerintem nem a Pi vizet kell vizsgalni, hanem annak a hatasat.
Mondjuk nyugdijasotthonban. A bentlakok egeszsegi allapotat felmerve.
Szerintem az idosek nagyon jo "kiserleti alanyok" ilyen szempontbol.

Udv.
Attila