HANGtompito!

> Felado :  [Hungary]
> 
> >Tapasztalhato egy ostoba pszihikai hatas, miszerint a rendszer 'megerzi' a
> >jelen levoket. Van aki javit a rendszeren jelenletevel, van aki ront.
> >A fene se tudja hogy van ez. Nalam peldaul a becsontosodott muszaki hifisek
> > kepesek oriasi pusztitasra, egy szimpla zeneszereto ember, legyen az
> >kozgazdasz vagy bolcsesz _nem_ ront a hangzason.
> Apage Satanas! A tovabbiakat kerem a  kuldeni.

Nos, ha valami a hifi resze, legyen az barmely misztikus is, ezen a listan
a helye. Amugy nincs tobb hozzafuznivalom, egy apro eszrevetel volt.
> 
> >> nehany sajat felvetelt. Nos ekkor mar jol szolt a cucc. [CDrol]
> >> Legalabb O hallhatott jobb hangot nalam. De nem ez volt a lenyeg.
> >No comment, lasd elobb.
> Pedig erdemel egy kis kommentart. Ha jobban figyeltel volna tudhatnad,
> hogy a _muszaki_ hiba a lemezjatszoban volt, tehat minden parajelenseg
> nelkul teljesen termeszetes, hogy a CDrol jol szolt a cucc. 

Tudom, hisz leirtad. El szoktam olvasni az irasaidat.

> Lprol meg
> egeszen masnap reggelig pocsekul, pont addig, amig meg nem csinaltam.
> Jokat mulatok magamban. Pista az egyik legkedvesebb ember, akit ismerek,
> szerinted meg o lett volna a magikus fekete kez, aki elrontotta volna
> jelenletevel a hangot. 

Huuuuu! Ezt nem en mondtam.
Pistat nem ismerem, bar sok jot hallottam felole. Igy nem tudom, hogy
kedves-e vagy sem, de az elobbi a valoszinu.
Viszont ti sem ismertek engem, igy fogalmatok sincs, hogy ostoba vagyok-e
vagy sem. Nomen est omen.

> Es talan meg a kituno termekeit, modifikacioit is
> allitolagos parakepessegeinek tulajdonitod.... Pedig O az, aki meg
> mindig minden termekerol pontos muszaki ervekkel szokta megmagyarazni,
> hogy mitol jo. 

En is meg szoktam magyarazni, amit tudok. De lehet, hogy az altalam
tapasztalt jelensegekre meg o is nagyokat hummogne.

> Itt van nalam egy olcso interkonnektje. Az is nagyon jo.
> Nagyon-nagyon jo.

Nekem is van egy sajat gyartmanyu interkonnektem. AN lancban veri a Piros
AN-t, es az ezustot is megkozeliti. Kar, hogy nem reprodukalhato,
gyakorlatilag 3 par letezik belole. Pedig nem is ertek hozza :-)

> >Attila! Valoszinuleg te is ra fogsz jonni arra  amire en.
> >Nem erdemes szellel szemben p***lni,
> Pedig imho csak ugy erdemes. Szellel egyiranyban mindenki tud. :-) Az
> nem kunszt. Feloletek is rendes Passzatok fujnak azert. De, aki nem tud
> szellel szemben, az ne a szelet hibaztassa am.

A kiragadott resz utan kovetkezett a lenyeg.

> Felado :  [Hungary]
> 
> Tisztelt HANG-ASZOK!
> Az orosz csovekkel kapcsolatban szeretnek irni.
> >Szabo Jozsi baratom dobta fel a temat a 6C33C-B tip.
> csovet.Vegulis nekem vannak ilen csoveim, de Ot kertem meg
> a kozlesere, mert en meg nem voltam akkor koztetek.En
> tobbnire orosz csovekkel rendelkezem,> hozzajuk ferek<.
> Veluk "epitkezem", kiserletezgetek.

>  irta, hogy nem ajanlja ezeket a csoveket.
> Megkerdeznem, hogy milen konkret tapasztalatai vannak ezzel
> kapcsolatban??????

Maganban megirtam. De ujra leirom:
>  En csak annyit halottam rola, hogy kimenotrafo nelkuli kapcsolasra
> alkalmas.

Valoban arra alkalmas, de a csoves erositokben epp a kimenotrafo az, ami
kedvezo dinamikai viszonyokat hoz letre. Meg lehet hallgatni pl. a ******
**** fele erositoket, szep finom hangja van, de semmi ereje es dinamikaja.
Jobban jarsz a 300B-vel.

**** azert van mert nem kivanok szemelyeskedni.

> Felado :  [Hungary]

> Sokan mondtak mar, hogy az oroszok....,megprobaltak
> lebeszelni rola. Vannak ott jo csovek.

Valoban vannak, de a hangzas csucsat -sajnos- nem ok jelentik.
Erdekes tapasztalatokra tehetunk szert, ha orosz csogeneraciokat
hallgatunk vegig. Az otvenes evek csovei tobb ortoval jobbak a 60-as 70-es
evjaratuaknal. 
 
>  irta, hogy neki van kapcsolasa, vmint.
> adatai, de nem ajanlja.  Kerdem en, hogy milen konkret
> tapasztalat alapjan?????? Szivessen fogadnam maganba is.
> Azert en tovabbra is keresgelek, mert erdekelne,bar, ha
> segitene, talan nem kellene tovabb keresgelni!!!!!!!!!!

Megirtam szaboj-nak, de feljebb megismeteltem. ha tovabbi kerdeseid is
vannak, akkor maganban legy szives.

> Felado :  [Belgium]

> Azota sorra kapom a leveleket, amelyekben birosagi targyalassal fenyegetoznek
 s
> tb.

Ugyan, nem itelheto el senki ezert.

Udv:  JLM

Sokaig toprengtem rajta, hogy mi okozza azt, hogy a rendszerem a HE
kvalitasok mellett is megorzott es kommerszes akcentust.
Tegnap lehullt a lepell, hoztak hozzam egy SystemdekIIX/Rega250/Goldring
Erocia/Sound org lemezjatszo egyuttest. A hatas lehengerlo volt. Azt
hiszem, epp ideje lecserelni a NAD/Eroica-t, ugy tunik, most az a
leggyengebb lancszem. Viszont orultem, mert a Preludium mod _nem_ jott
zavarba!!! Az erosito meg plane nem.

 Udv:
     JLM
_________________________________________
 
 JURECZ, Laszlo         Miskolc, Hungary
    
 http://swvi.szkp.uni-miskolc.hu/~qgejlm
_________________________________________

 [Hungary] irta:

>Teccuk erteni, arra gondoltal, hogy mint moderator jol kimoderalod
>Kovary mestert, aki szinten moderator ugyebar. Jujj de izgalmas.

Nem igazan izgalmas. A moderator is lehet esendo. Es bizony
akarmelyikunket
kimoderalhat egy masik moderator.

>A minap rahajtottam a fejemet a CD lejatszo tetejere. A halozati trafo
>miatt zummog elegge. Ez nem lehet gond ?  Viletel Pista azt mondta ontsem
>ki ragasztos homokkal a fedolapot, csak a ragaszto tul draga egy fo reszere...
.
>Zozo egyebkent csinalt mar ilyet, csak nagyon nem emlekszem mit irt rola....

De bizony gond. Jobb helyeken torodnek a doboz mechanikai
rezgescsokkentesevel is. Specialis, erre a celra gyartott panelekkel
ragasztjak teli. Az is jo, ha olomlemezt ragasztasz ra. De a ragasztos
homok is kituno otlet. En is alkalmaztam regebben ilyent.
Nem ertem, hogy miert dragallod a ragasztot.

>Es a nyomtatott aramkori lapoknal nem szamit a skinhatas ? Ott sokkal
>kissebb a rezfolia vastagsaga,

Eppen azert nem. Ott az egesz vezeto szinte teljesen "skin".
Pista nagyon is jol tudja, de eltevesztette a fogalmazast. 0.8mm _fole_
menve lep be a skinhatas. Ezert javasol litzet, mert annak elemi szalai
ennel _kisebbek_ megis lehet veluk nagy keresztmetszetet csinalni.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Egyebkent is, jol elkulonitheto, hogy egy hangzasban mi a kapcsolas, es mi
>az alkatreszkeszlet eredmenye.
>[Szinte hallom egyes listatagok felhorduleset... :-) ]

Hat igen. Csodas dolgokra kepes a Preludium veled.

>Ha tovabbra is magas tonusu marad, akkor kerlek kuldd el a kapcsolast, en
>meg atmegyek Gyurcsok Jozsefbe, es megtavgyogyitom.

Hasonlo eredmennyel? ;-)

>A poliprop nem szukseges, esetenkent meg rontani is tud, valamint igen draga.

Jobb elkot sem kapsz lenyegesen olcsobban. Rontani meg minden tud, ha
rossz. Jot kell alkalmazni.

>En epp egy Townshend kopalason torom a fejem. A HES-en volt szerencsem
>egyutt elni vele 2 napig. Engem meggyozott.

Es volt alkalmad atrakni egy Manara? Ide-oda? Ezt kellene valahogy
osszehozni.

> Felado :  [Japan] irta:

>A lemezt hagytam felmelegedni, es ezuta n vaktesztet tartottam, amennyiben az
>asszony sohasem tudta, hogy melyik szol.
>Kovetkezetesen a mirelitet hallotta rosszabbnak!!!!

Es melyhutes elott is osszehasonlitottatok vakon? Mert anelkul semmit
sem er a teszt.

> Felado :  [Hungary] irta:

>A szabadalmakra vonatkozo kizarolag a szocialista orszagokra jellemzo
>penzugyi trukkok kora lejart. Remelem nem gondolod komolyan egyik 
>zsebembol a masikba teve a penzt nyereszkedni tudok. 

Na azert nem egeszen kizarolag cucilista praktika ez. Es nagyon is jo
dolog lehet, ha az ember az egyik zsebebol a masikba teszi a lovet.
Plane, ha az egyik zseb egy ceghez, a masik meg egy szemelyhez tartozik.
Es a masik zseb meg adokedvezmenyes is. De nyilvan csak egy bizonyos
szint felett, mert a szabadalmaztatas nem olcso mulatsag. Egyebkent ezen
bekezdesem elejen direkt megirtam, hogy semmi koze hozzad. Ez egyaltalan
nem ellened iranyult. Szerintem meg nyugodtan nyereszkedjel, ahogy csak
tudsz. A jelen
adoszabalyok mellett hulye, aki a keves lehetosegett nem hasznalja ki.
Es a
"nyereszkedest" egy teljesen elfogadhato, normalis, celszeru dolognak
tartom. Ilyen a kaptlizmus. Csak a cucilizmusban volt rossz ize.

>> A nagyfrekis technikaban nagyon regota alkalmazzak ezeket.
>> Erdekes, hogy atment a szabadalom.

>A feluletesseged kezd sertove valni,

Na szepen gyulik az altalanosito csokor. Mar feluletes is vagyok.

>azt irtam hogy a habositas egy resze volt a szabadalom lenyegenek.
>Ne nyilatkozz a szabadalom teljes ismerete nelkul.

Meglep, hogy ezt irod. Mert aki jartas a szabadalmi jogban, szabadalmi
eljarasban, az nagyon jol tudja, de a tobbiek reszere leirom, hogy a
szabadalmakban az u. n. "igenypontok" a leglenyegesebb elemek. Erre
adjak a szabadalmat, nem a korites szovegere. Tehat nagyon pontosan,
eszmeletlenul precizen, meg a megkovetelt nyelvtani szerkezetet is
betartva _elemenkent_, szabadalmi igenypontokkent kell meghatarozni a
szabadalmaztatott keszuleket, vagy eljarast. Es a szabadalmat
igenypontokkent "adjak meg". Tehat egyaltalan nem voltam feluletes. Nem
kell ismernem a szabadalmad egeszet, amit akar a netre is feltehetnel,
hiszen nyilvanosak. Nincs ertelme titkolni. Barki hozzajuthat a
szabadalom pontos szovegehez. Ami igencsak gyakran megtortenik, hiszen a
felesleges melo es koltseg elkerulese erdekeben minden
szabadalmaztatonak elemi erdeke, hogy a
temaba vago szabadalmakat attanulmanyozza, nincs-e korabbi szabadalom az
adott megoldasrol. Tehat ha ez a habositott szigeteles a "resze a
szabadalmad lenyegenek", akkor annak kulon igenypontban _kell_
szerepelnie. Es, ha ilyen megoldas korabbrol ismert volt, akkor erre az
igenypontra erdekes, hogy megkaptad a szabadalmat. Persze nem kellett
volna ezt sem tamadasnak venned. Mert egyreszt lehet, hogy Te voltal a
korabbi bejelento, es az egesz vilag a Te szabadalmadat bitorolja. Ez
nem feltetlen
rossz dolog. Jelentos penzeket lehet a bitorlok perrel valo
fenyegetesevel bekaszalni. Imho sokkal tobbet, mintha Te gyartottad
volna egyedul a kabeleket. Masreszt az is lehet, hogy masok mar korabban
alkalmaztak ezeket. Ez esetben makod volt azzal, hogy a biralod nem
ismerte a teruletet. Es ha makod volt, akkor gratulalok hozza. Az is jol
jon az eletben. De ismetlem a szabadalmi temaban csak azert szoltam
hozza, mert errol nagyon teves kepe van a szabadalmaztatasban jaratlan
embereknek. Mindenki azt hiszi, hogy ami szabadalommal vedett, az
ertekes, jo, mukodik, nagy jelentosegu stb. Pedig dehogy. Persze azert
sok esetben igen.

>Mas: ahogy igertem akusztikai dolgokban nem vitazom tobbe veled. Csak
>mellekesen jegyzem meg az egyik valaszodban Te magad adtad meg a legjobb
>megoldast ami egybevag az en erveimmel.

Nos, ha esetleg altalanos ko:dfejlesztes helyett megirtad volna, hogy
pontosan mire is gondolsz, akkor nyilvan reflektalni is tudnek ra. Igy
sajnos nem tudok sem vitazni, sem egyeterteni a gondolatoddal, hiszen
nem ismerem. Pusztan azon, hogy nem mindenben kulonbozik a velemenyunk
en azert egyaltalan nem lepodok meg. :-)

> Felado :  [Hungary] irta:

>Erdekelne, hogy ki mit tud a Discman-ek tuningjarol. Gondolok itt a >Viletel I
tvan fele orajelgenera1torra elsosorban.
>Elore is Thanxxx!

Kenytelen voltam kivenni a cikket, mert olvashatatlan volt az ekezetes
karakterek miatt, inkabb bekuldom en. Valaszoljatok Neki.

Udv, Peter.

Sziasztok!

Talan tudtok segiteni, JM LAB hangfalakkal kapcsolatban szeretnek
minnel tobbet megtudni (tapasztalatok,megfigyelesek) es erdekelne
a benne levo FOCUS hangszorokrol is minden.
Tudom, hogy a gyartok titokkent kezelik a trukkjeiket de talan
egy ket dologba betekintest lehet nyerni.
-Mennyi ido (uzemora)kell 1 vadonatuj hangfalnak ,hogy "bejaratodjon"?
Nem vagyok nagy hifi szakerto de hallottam 1 ilyen hangfalat es 
elallt a szavam.
mas:
-Letezik olyan lemezkiado aki 4D DDD-s lemezeket ad ki?
A Deutsche Grammofon adott ki ilyen komolyzenei cd-ket.
(ha jol tudom 4D azt takatja ,hogy a digitalizalast mar kozvetlen a
hangszer utan vegzik es igy szinte teljesen digit a feldolgozas.) 
Ha valaki tud segiteni elore is koszonom...

sziasztok :)
Szalontai Csaba
mailto:

Hallo hallo !
Az kiderult szamomra, hogy a lanc barmely alkotoeleme sokat ronthat
a hangkepen. Nagy igazsag Attilanak az az altalanos megallapitasa, 
miszerint barmely alkatresz legfontosabb jellemzoje az, hogy mennyit
enged at az akusztikai informaciobol es mennyit nem, netan mennyit
valtoztat es torzit rajta. Maradjunk a hangrogziteskor erzekelheto
ateresztokepessegnel. Ismerjuk az osszefuggest, miszerint nagyobb
szallagsebesseggel illetve  szelesebb szallagra a fizika torvenyei
szerint tobb zenei informaciot tudnak rogziteni.  Hasonlok miatt cel-
szeru novelni a mintavetelezesi frekit es a lekepezesi bitszamot is.

Nehany hete irtam a zsenialis hanglemezszkennelesi otletemrol.
Lenyege az volt, hogy egy magyar talalmany lehetove tette a mik-
roszkop nagysagrendekkel nagyobb melysegelessegnovekedeset.
Ezt ossze lehet hazasitani egy szkennerrel ami e miatt mondjuk
fel milimeternyire "haromdimenzios kepet" rogzithetne a lemezrol.
Kepzeljuk el, hogy igy sokszoros mennyisegu digitalis informacio
keletkezne egysegnyi idotartamrol mint ami a mai CDken van.
Persze sok redundans info is novelne ezt a tobbletet.   
A barazda kulonbozo melysegeirol is kinyerheto a zenei info.
Hagyomanyos lejatszaskor egy tuvel egyetlen megoldas letezik.    
Ha a fenti modon szkennelt "kepben" gondolkodunk, belathato  hogy
a lemezen fent levo teljes reszletgazdagsag kinyerheto onnan.
Ha egy ugyes es eleg gyors progi  "beleall"  majd a kep barazdaiba,
avagy az   X    tengelyre szepen le fogja guritani azt, a lejatszas
csodakat fog muvelni. Eloszoris a legjobb allapotu barazdesikbol
veheti le az infot. Mozgo alkatresz hijjan az osszes rezonancia es
a tu tehetetlensegebol adodo gond egycsapasra kikuszobolhetove
valik. Nem is beszelve a gramofonlemezek "hatalmas" feluletere
kerult rengeteg informacioirol es a kopasok digitalis kiegeszit-
hetosegerol.  No azert a szkennereknek meg kisse fejlodniuk kell.
Mindenesetre imho a procik es a szamitogepes hardverek egyenesebb
vonalon fejlodnek mint az ingovanyos talajon allo Hiend kutatasok.
E miatt bizom hosszutavon ennek az elvnek a gyozelmeben.

Kerdezhetnetek, hogy kit fog erdekelni tiz ev mulva az LP-k
lejatszhatosaga.   Magam reszerol nyugodt vagyok abban, hogy a
tema aktualis marad.  Tobb zenei stilushoz is volt kozom. Nehany
kivetelt leszamitva az utobbi idok zenei   NEM  jobbak a regebbieknel.
Hagyjuk most a penzzel felpumpalt ures sztarkultuszt es a sok
hazugsagot. Talan kitunt a nepzenei sorozatombol, hogy korabban
az embereknek kifinomultabb izlesuk volt a kulturat illetoleg.
A dolgok technikailag talan nem voltak tokeletesek illetve "profik"
zeneileg sem, de mindenkepp tobb emberi erzulet vagy lelek
szorult azokba az eloadasokba amik ott sorjaznak a lemezek
csigavonalaiba rejtve. Megdobbentoen jo dolgokra akadok a regi
recsegos gramofonlemezeken. Eleg nagy kepzeloerore van szukseg
a muelvezethez, de megeri.  Biztos vagyok benne, hogy kesobb
komoly igeny mutatkozik majd a megmaradt regi anyagok minel 
tokeletesebb lejatszhatosagara.

Udv, Agoston

Miutan a MOKA-ban megjelent egy istenkaromlo vicc (nem olvastam),
felmerult a moderacio kerdese, amire az alabb idozendo valaszt irtam.
Megjott a visszaigazolas, de a cikk nem jelent meg, a torlesrol ertesites
nem jott. Bekuldtem ujra, mondvan, hogy bizonyara technikai hiba tortent, 
de masnap az effektus megismetlodott :)

Istenkaromlani lehet, de a moderatort es profilort bantani nem, vonhatja
le a kovetkeztetest a naiv hifista :)

> =======================================================
> Felado : Hajdu Csaba
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Moderalt-e a MOKA? ( 6 sor )
> Idopont: Sun Mar  7 08:41:10 EST 1999 MOKA #2075
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> DEhat a moka nem moderalt, ha jol tevedek, igy nem csoda, ha ilyenek
> is vannak.

Nem moderalt, csak profilor van, mint a TIPP-ben :)  Hogy mi a kulonbseg a
ketto kozott, azt eddig nem tudtam kideriteni, de gondolom kb. ugy
viszonyulhatnak egymashoz, mint a kurva a prostitualthoz :)

> Nem szabad osszekeverni a zenei hallast a "hifis" jo fullel!
> Ha nem vagy a szo valodi ertelmeben hallaskarosult, akkor Te ugyanolyan
> alkalmas vagy egy berendezes megitelesere, mint barki mas.

Lehet... Sot valoszinuleg egy Mercedes-t is tudnek sikeresen tesztelni, de
minek ebresszen magaban az ember a penztarcajan tulnyulo irrealis
vagyakat? :)

> >Na itt jon az en porias megoldasom, miszerint nem kell semmit behuzni, a
> >DAC-nak legyen teljesen fuggetlen oraja. Kell egy par masodpercnyi puffer,
> >es ha annyival kesobb indul a lejatszas, nem lehet gond egy CD-nyi ido
> >alatt. Ez persze jar bizonyos kenyelmetlensegekkel, de egyszeru es olcso.
> >_Ilyet_ miert nem csinalt meg senki, azt mondjatok meg!
> 
> Legalabb annyi problemat okoz, mint a tobbi, mert itt a ket csatornat kell
> szinkronizalni, ha az egyik tulcsordul, bukik az egesz, es mit csinalsz, ha

De eppen ez az, hogy a tulcsordulas egyszeruen elkerulheto! Kedvenc
peldam, amit mar a korabbiakban is emlegettem: vegyuk a legbovlibb,
filleres kvarcorat, az is belul van a napi +-10 masodpercen, ami annyit
jelent, hogy egy CD ideje alatt +-0.5 masodperc a maximalis elteres, tehat
1 masodperc puffer, es fel masodperccel kesleltetett lajatszas eleg.

> valaki "beleporget" a szamba. Esetleg ismetlesre rakja, hagy szoljon
> reggelig ...

Fel masodperc kesest ki lehet birni,,,

> A fenti problemat meg lehet oldani, annak ararn, hogy  a jel kimaradasa
> eseten akkor ujra be kell allitani a buffert, ez esetleg kenyelmetlenseget
> jelent sokaknak.

Persze, de a beleporgetes es ismetles szerintem nem az a tipikus eset,
amikor a "tokeletes" hangminoseg kell. Inkabb egy teljes CD, vagy reszlet
vegighallgatasa, amibe az a fel masodperc plusz szerintem belefer.

> Szerintem akkor mar olcsobb, ha egy sima 32X CD rommal beolvasod az egesz CD
> egy memoriaba, es onnan olvasod ki, nincs gond a szinkronra, memoria (talan
> ;-))) nem erzekeny az asztalra, a mechanikahoz kepest olcso, es a beolvasas
> utan kikapcsolhato, a szervo nem cibalja a tapot, nincs zaja ..., DE egy
> CD-nel kell varni 5-10 percet a beolvasasra.

Ez is egy megoldas lenne, de ez azert joval kenyelmetlenebb, es szerintem 
nem olcsobb.

> A CD nem a minosege, hanem inkabb a kenyelme miatt lett olyan nepszeru, mint
> amilyen. A felhasznalok _tobbsege_ nem fog ilyen kompromisszumot kotni.
> Nekik igy is megfelel, akik meg igenyesek, halgassanak LP-t.

Altalaban igen, de a tobbmillios futomuvek lete azert ellentmond ennek...

>  A CD kenyelmes, sokat ki lehet hozni belole, de barmilyen trukkot is
> alkalmazol, maradnak fizikai akadalyok, amiket nem tudsz athidalni. En csak
> a jittert meg a digitalis szurot latom gondnak az DAC chipig, utana viszont
> jon az analog rendszernek minden hibaja, ami szerintem nagyobb mint a jitter
> okozta hiba.

Valoszinuleg, de az alapeset ugye az, hogy adott az ilyen vagy olyan
analog resz, es akkor a dolgozo "ehhez kepest" probalja meg babralni a
CD-t.

> A CD jatszomat szetkaptam, es ott ugy neztem hogy a DAC chip elott van a
> kristaly, tehat ott nincs olyan "nagy" gond jitterrel, megsem szol jol.

Mi az, hogy elotte van? Hiaba van fizikailag ott, az egesznek a mukodesi
elve ab ovo jittert visz bele!

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: *** HIX HANG *** #363 ( 75 sor )
> Idopont: Mon Mar  8 02:55:31 EST 1999 HANG #365
>
> Ebben soha nem volt vita kozottunk. Kiveve, hogy a valasztas jogossagat en
> elsosorban valodi hangzasi elmennyel bizonyitom.

Most itt egy sarkalatos kerdeshez jutottunk vissza. Mivel tudod hitelesiteni
a hangzasi elmenyed abszolut erteket? Ez a legfogosabb kerdes amit egy
konstruktornek, gyartonak vagy eppen csak "hallgatonak" foltehetnek. Az
esetek donto tobbsegeben ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy helyesen
itelkezzenek. Ha nem lenne igazam akkor a hifi vagy a High-End egyszeruen
penzkerdes lenne. (eltekintve a meglevo muszaki korlataitol)
A cegunknel a hallgatasi minta 1000 -10000 ! nagysagrendu egy - egy
reszletkerdesre vonatkozoan. A Gruiz Marci altal kigunyolt spiralis elv
miatt
statisztikusan ennel joval tobb szam jonne ki a meghallgatasra.
Alapvetoen fontos, hogy a letezo legjobb elrendezeseket, megoldasokat tudjuk
modellezni, vizsgalni. Ehhez viszont mar eleg sok anyagi befektetesre van
szukseg. Nem beszelve arrol, hogy felvetelek keszitese nelkul eleg, a
studioberendezesek ismerete nelkul illuzorikusak a meghallgatasi tesztek.
Nem elbizonytalanitani akartalak a sajat hangzasi meggyozodesed biztossaga
felol, csak a problema nagysagrendjere tettem utalast.

> En epp egy Townshend kopalason torom a fejem. A HES-en volt >szerencsem
egyutt elni vele 2 napig. Engem meggyozott.

Ne tord a fejed rajta. Az is rossz akusztikai megoldas.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: botful ( 21 sor )
> Idopont: Mon Mar  8 16:55:39 EST 1999 HANG #365

Kedves Marton!

> Hatarozott velemenyem van a hallott hangrol, nekem mar nem lehet lyukat
>beszelni a hasamba, hogy miert jo valami, ami nekem nem tetszik.

Nagyon sokat fogsz akkor meg csalodni, nem ilyen egyszeru dolog ez.
Egy testkozeli pelda: Neked ugye van A.O. halozati elosztos kabeled.
Azt mondod jo is. Van aki ugyanerrol azt allitja teljesen rossz. Van aki
ezust kabeleket cserelt erre az olcso tipusra. Akkor most kinek van igaza?

Udvozlettel Bese Attila
>

> =======================================================
> Felado :  [Japan]
> Temakor: Mirelitt CD avagy eszkimo asszony fazik ( 16 sor )
> Idopont: Mon Mar  8 03:41:30 EST 1999 HANG #365
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>olyamatanak eredmenyekeppen kerult oda. A lemezt hagytam felmelegedni, es ezut
a
>n vaktesztet tartottam, amennyiben az asszony sohasem tudta, hogy melyik szol.
 
>Kovetkezetesen a mirelitet hallotta rosszabbnak!!!!
>Persze lehet, hogy a melyhuto rosszul volt bedugva a konnektorba.
>
>Ezek utan az Eric Clapton Unpluggedet, amibol szinten ketto van, nem mertem be
r
>akni.

  Szerintem azert nem szolt jol, mert nem (sic!) hibernaltad a CD-det, valszeg 
folyekony nitrogenbe kellene egy napig huteni..., sot az a legjobb, horribile
dictu, ha az egesz CD-lejatszot CD-vel egyutt nitrogen furdobe tesszuk, 
tokeletesen ki van zarva minden vibracio stb. Vegul is a CRAY szuperkomputerek
kozponti egyseget is folyekony nitrogennel hutik. -180 fokon mar a CD is szolha
t
jol.
 Persze lehetoleg ne midfi hutot hasznaljunk, ha csak a melyhutobe tesszuk
a CD korongot. Az asszonypajtas velemenyem szerint nem mindig jo audofil,
marcsak azert sem, mert kulonbseget hallott ket azonos CD kozott.
Masreszt hagytad a CD-t felmelegedni, igy nem hutott CD-t tettel be a
lejatszoba. Nem tartom alaposnak a tesztet, meg ha valoszinu is, hogy baromsag
ez az egesz hideg CD buli. Pl. a "meleg" CD-k kozott hallott az asszony
kulonbseget?

> =======================================================
> Felado :  [Italy]
> Temakor: Jitter meg mindig ( 40 sor )
> Idopont: Mon Mar  8 04:57:50 EST 1999 HANG #365
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> A CD kenyelmes, sokat ki lehet hozni belole, de barmilyen trukkot is
>alkalmazol, maradnak fizikai akadalyok, amiket nem tudsz athidalni. En csak
>a jittert meg a digitalis szurot latom gondnak az DAC chipig, utana viszont
>jon az analog rendszernek minden hibaja, ami szerintem nagyobb mint a jitter
>okozta hiba.

  En tobbek kozott azert is tartom technikai zsakutcanak a dgitalis technikat,
mert folosleges bonyolitasnak erzem pl. a DAC alkalmazasat. Akkor mar egyszerub
b
megmaradni a hagyomanyos analog technikanal, ott legalabb csak az analog
resszel van baj, mig a CD lejatszoknal azon felul meg szaz sebbol verzik a
rendszer. 

 Udv. Durbints Sogor

Sziasztok,

A mult hetekben nekibuzdultam cd-lejatszot keresni a mostani Onkyo
DX-7711 (transzport) es Parasound DAC-1000 konverter helyett. Kivancsi
voltam, milyen tobbletet nyujthatnak a hi-end lejatszok azert az
5-10-szeres arkulonbsegert.

Eloljaroban azok szamara akiket erdekel, egy par CD-lejatszo jittere
(Stereophile-bol):
tipus              abs timebase error       peak-to-peak jitter

ML No 39                  ?                      140.2 ps 
Meridian 508.24           9 ppm                  144.2 ps
Wadia 850                 5 ppm                  167.6 ps 
Audio Research CD-2       ?                      168.6 ps
Naim CDX		  ?                      166.2 ps

A Mark Levinson No 39 tenyleg nagyon jol mer, es ennek a legtisztabb a
spektruma. A Linn Sondek CD-12 tesztje nincs keznel, de ugy emlekszem,
ennek volt a legjobb muszaki tesztje (allitolag a hangja is olyan mint
az LP-12/Lingo lemezjatszonak -- ez is volt a cel a Linn reszerol).

Azok a jitter-killer technikai fogasok amikrol vita folyt a HANG-on,
tobbnyire megtalalhatok a lejatszokban. Erdemes megnezni mit ir pl a
Wadia es a Mark Levinson ezekrol (www.wadia.com, www.madrigal.com).

Elobb persze lapokbol es a webrol tajekozodtam (immar evek ota), 
miket erdemes meghallgatni es osszehasonlitani. A nemet lapok
velemenyeivel kapcsolatban tobbszor csalodtam, az amerikaiak tobbsegeben
is, maradt kb ketto-harom amiket utkoztetni lehet a webes velemenyekkel. 
A Stereophile szerint az igazan jo cd-lejatszok hangja nagyon hasonlit
egymasra: Naim CD3.5+FlatCap, Meridian 508.24, ML No 39, Audio Research
CD-2. A Wadia 850-nek allitolag kicsit mas a hangja, a Naim CDX-nek
szinten.
Nemet lapok nagyon dicsertek a sved Copland lejatszoit, ezek kozul a
CD-277-et hallgattam meg. Also referenciakent a Parasound DAC-1000-et
hasznaltam.
A Coplandot es Naimokat Naim erositessel ProAc Response 1SC, Tablette 50
es Response 4-eken hallgattam, a Wadiat pedig Martin Logan SL3-on
Electrocompaniet erositessel. A ket hely kozott semmi referenciam nem
volt csak a DAC-1000, ezert a Wadia hangjat nem celszeru direkt
osszevetni a tobbivel.

A Naimokrol egy par szot. Ritka ronda joszagok (tipikus brit doboz). 
A mechanika viszont izgalomba hozott. A talca oldalra hajlik ki mint egy
ajto, a mechanizmus nagyon robusztus (ugyanaz mint a Krell-ekben), egy
magnesezett CD-leszorito is jar hozza (enelkul el sem indul). Mikroproci
vezerelt szervoja van, a TOC-ot felszippantja memoriaba, ezert pl a
savvaltas nagyon gyors. Mikor betesszuk a lemezt, elobb elemzi a
fenyvisszavero es egyeb tulajdonsagait, majd 57 parametert beallitva
raoptimalizalja magat arra az egy CD-re. Safe... Ez egy izgalmas projekt
lehetett...
A tobbirol is lehetne meselni, de ez ragadott meg leginkabb.
Kulon tapegyseget lehet rajuk csatlakoztatni, amitol (tenyleg) egy
osztallyal jobban szolnak (FlatCap, HiCap, SuperCap, XPS, csak az elso
kettot hallottam).

A Meridian 508.24 es a Naim CD3.5(+FlatCap tapegyseg) kb egy szinten
szoltak, nagyon tiszta hang, nagy dinamika, nagy, transzparens hangter,
gyors, eros basszus, stb stb. A Meridian hajszallal tisztabban es
zeneibben izgatta a dobhartyakat (ja, nekem az is erogen zona :-). 

A Copland ehhez kepest el volt veszve mint szamar a kodben, szo szerint,
olyan jellegtelen, lapos, szurke hangja volt a tobbihez kepest.
A DAC-1000 sokkal jobb volt (ugyanazt a Burr-Brown PCM-63P DAC chipet
hasznaljak egyebkent).

A Naim CDX volt viszont az elso ami "tetszett". Vegre a cintanyer nem
szisszenet volt hanem szep tiszta lecsengesu, a ritmus es idozites
tokeletes, a hangszerek mind a maguk helyen es hangszinevel szoltak, a
mely hurok nem folytak ossze alaktalan "basszus"-sa hanem pengetesek
maradtak, a ternek lett melysege is, a hangszereket pedig holografikusan
vetitette fel a vilagur kulonbozo toposzaira :-). A reszletek csak
zenehallgatas kozben jottek elo, az elso ami megfogott az maga a zenei
mu volt, koherensen, egykent abrazolva.
Olyan volt mint egy jo Ansel Adams foto.
Sajnos nem volt tokeletes, a rezfuvosok kicsit sovanyan es porosan
szoltak a Naim CD 3.5-hoz kepest pl. Azota is azon gondolkozom, vajon
nem a CDX-e megis a korrektebb hang. Sajnos csak par orat hallgattam
oket, ennyi nekem nem eleg.
Mindenesetre arra megtanitott hogy nem lehet szazalekokban kifejezni a
kulonbsegeket. Azt mondtam volna hogy a Naim CDX csak kb 10%-kal jobb
mint a Parasound DAC-1000. Viszont kategoriakkal magasabb zenei elmenyt
nyujtott. Az XPS tapegyseggel egyutt nem hallottam, de a pasas megjegyezte
hogy oruljek neki, mert nem tudnek utana aludni sem :-) Azert inkabb
meghallgattam volna...

A Wadia is nagyon jo volt, de mintha furcsa modon szinezett volna a
felso kozeptartomanyban. Mindenesetre meg a Martin Loganon sem nyujtotta
azt az elmenyt amit a Naim CDX a ProAc-on. Bar talan izles kerdese is.
Teny hogy nagyon realisztikus dinamikat produkalt es gyonyoru felbontast
a melytartomanyban.

Meg lett volna ket kandidatus, ezekkel nem sikerult meg viszonyt  
kezdenem, de talan a kozeljovoben (CEC TL-5100Z, Holfi Xaurus). A CEC egy
szijmeghajtos, CD-ratetes robusztus transzport, Burr-Brown 1702-esekkel
szimmetrikus kiepitesben. A Holfi pedig egy nagyon erdekes (da'n), fabol,
fembol, bitumenekbol stb keszitett doboz, CD-ratettel, Philips
mechanikaval, akkumulatorral taplalva, osregi 16 bites/4X (!!!) Philips
konverterekkel. Allitolag meg jobb hangja es meg holografikusabb tere
van mint a CDX-nek, de ezt nem kiabalom el tul hangosan amig meg nem
hallgattam.

Mindent egybevetve, nem talaltam meg a tokeletes hangot CD-rol 
(a Linn Sondek CD-12-t meg nem tudtam meghallgatni, de az elerhetetlen).
Az is vilagossa valt hogy a zenei izlesem (es hifi hallasom) meg elegge
kiforratlan. Ugyhogy ne bennem bizzatok :-)

Otthon zenet hallgatva ugy tunt hogy az osszekotok csereberelesevel
nagyobb kulonbsegeket tudok produkalni mint amiket hallottam a
cd-lejatszok kozott.
Masik meglepo dolog hogy a tesztek utan a reg csak transzportnak
hasznalt Onkyo DX-7711 hangjat kozelebbinek ereztem a CDX-hez mint a
Parasound DAC1000-et (ket evvel ezelott a DAC-1000 volt szamomra a csucs).
Az Onkyo nagyon jol megy az Audioquest Ruby osszekotovel (ami meg csak 
nem is a legjobb, eddig csak tunerhez hasznaltam); a valtoztathato
kimenetet direkt a vegfokra kotve, nagyon jo hangzast es felbontast kaptam
(a direkt bekotes sokat dobott, pedig Mod Squad Silver passziv elofokom
van, semmi mas csak egy Penny&Giles hi-end poti, par cm ezustfele drot es
RCA csatlakozok; most varok egy Conrad Johnson elo- es vegfokot,
kivancsi vagyok hogy ugyanezt fogom-e tapasztalni). Akinel nemileg
jozanabb koltsegvetes jut hifire, mindenkeppen bizalommal ajanlhatom
meghallgatasra a DX7711+Ruby kombinaciot.

Es noha a legjobb CD-lejatszok nagyon realisztikus jin- es jangzast
produkalnak (sok jo lemezjatszoenal jobbat), az igazan jo lemezjatszok
meg mindig jobbak, kb ugyanannyi penzert. Ez a szubjektiv benyomasom. Azt
hiszem, meg mindig erdemes lemezjatszot venni es lemezkollekciokat... 
Ugyanakkor kivancsi vagyok mit hoznak a jovo digitalis formatumai (pl a
DSD a kozeljovoben). 

Meglepodve vettem eszre hogy azok a zenei izlessel es kifinomult
hangzassal kapcsolatos dolgok amikrol itt a HANG-on neha szo van,
tenyleg  megfigyelhetok voltak (pl latszolagos ternovekedes, szinezesek,
reszlet-elkenesek vs. meleg hang, latszolag cingar, de zenei,
reszletgazdag es korrekt hang, stb stb). Azt hiszem, mindenkeppen
hasznos dolog volt olvasni a HANG-ot es egyes embereknek kulonosen halas
vagyok zenei izlesuk HANGos megnyilvanulasaert.

Udv,
Zoli

>Felado : Korpas Zoltan
>E-mail :  [Hungary]
>U.I.:  Ja! Mi a velemenyetek a HI-Fi Piacban tesztelt Shatki-kovekrol?
>Talalkozott mar veluk valaki? Valami konkret tapasztalat?

Engem is erdekel ez a Shakti dolog. A leiras szerint, ha jol ertettem,
ugyanazt csinalja az elektromagneses hullamokkal, mint egy (Kovary fele
ertelemben vett :-) jo asztalka a mechanikusakkal: felveszi es hove alakitja
a rezgeseket. A cikkben a Manahoz hasonlitjak: ugyanolyan lepcsozetesen
erezheto a hatasa; minel tobb van belole, annal jobb. A Penna arulja, ennek
okan Kovari Petit kerdezem (o szokott ott hallgatozni), ismeri-e ezeket,
hallotta-e oket, milyenek.

Masik: hol lehet Szegeden a Penna cuccait meghallgatni?

Udv, Robi

Hello Hangosok !

Lenne egy tippem arrol,hogy miert befolyasolja a hangot a
keszulek halozati kabele es,hogy miert a fonott kabel va-
lik be ilyen celra:
A fonott kabelnek a sima egymas mellett futo deroothoz
kepest jo nagy kapacitasa van ,valamint a tekeredes miatt
jo nagy induktivitasa is .A kapacitas parhuzamosan az in-
duktivitas sorosan.Ez igy  egy alulateraszto szuro.
Nekunk pedig pont erre van szuksegunk,hogy az 50Hz-et
atengedje de semilyen magasabb frekvencias komponenst
ne mert az mind zavarjel.
Ezt a celt szerintem koncentralt LC szurovel is el lehetne erni
mint ahogy egy idoben divatosak is voltak a halozati szurok.
Ez aztan mar a keszulekek dobozaban is lehet,es igy megusz-
szuk hogy az eromuvig kicserlejuk a halozati vezeteket.
Mas: Hutott CD
A hetvegen lehutottem egy nem tul ertekes de viszonylag jol
szolo komolyzenei CD.Hajlanek arra a  megallapitasra,hogy
a melyhutes nemikepp befolyasolja a hangot.Mintha tobb lett
volna rajta a "nyuzsi" de szerintem ettol nem lett jobb sot.
Probalkozzatok ti is de IMHO talan nem art legmentesen lezart
stanicliban betenni a melyhutobe.Irott CD-vel nehogy probalkoz
zatok!
Udv mindenkinek! Tama's



____________________________________________________________
EGON - az ingyenes levelezorendszer  http://egon.gyaloglo.hu