Kedves Im !   

Kulon koszonom a _Miert vagyunk ilyenek ?_  kerdes felveteset,
mert megrendito gondolatokra inspiralt.

>Ha a Fold kisebb lenne, mi nagyobbak lennenk?

A foldi elet igen kenyes es bonyolult egyensulyi
ill. stacionarius allapotok fennallasatol fugg, 
melyek nemcsak hogy nem elegge ismertek, hanem raadasul 
kiszamithatatlansagi problemak is felmerulnek veluk kapcsolatban.

Olvastam, hogy 2 egymas kiszoritasaban serenykedo faj 
harca meg ugy ahogy modellezheto, de 3 faj eseten
mar athaghatatlan kiszamithatosagi problemak lepnek fel.

Hasonloan problematikus meg az amugy mechanikailag rendkivul
egyszeru felepitesu kaotikus ingak viselkedesenek
kiszamithatosaga is, illetve a 2-nel tobb egitestbol allo
keringo rendszerek jovobeli allapotanak hosszutavu 
elorejelezhetosege is.
Ezen utobbiak determinisztikus kaotikus viselkedesu
rendszert alkotnak, mig a fajok kiszoritosdijanal
indeterminisztikus hatasok is ervenyesulnek.

Ennek ellenere hasznos es erdekes eljatszani az 
elolenyek konstrukcios megoldasairol szolo gondolatokkal, 
hiszen itt a Foldon nyilvan mi emberek leszunk azok,
akiknek lehetosegunk, ill. kenyszeru kotelessegunk,
(vagy kuldetesunk ? )  lesz tervezett modon 
beavatkozni az elovilag bonyolult rendszerebe.

Ha feltetelezzuk, hogy kisebb gravitacio eseten pl. a fak 
is altalaban magasabbak lennenek, akkor 
elonyos lenne, ha mi is magasabbra tudnank agaskodni,
hogy elerjuk az also agakat, amikor gyumolcsert, vagy egyeb
okbol fara kell maszni.
Ugyanakkor kisebb gravitacio eseten a magasugro
kepesseg javulasa elkerulhetove teheti a testmagassag
novekedeset.  A kisebb testmeretnek egyebkent is vannak elonyei:
Pl. a keringesi rendszer kevesbe terhelodik, es az idegrendszer mukodese 
is gyorsabb, hatekonyabb lehet, ami a mozgaskoordinacio 
szempontjabol elonyos. 

Egy kisebb tomegu bolygo legkori nyomasa - nem feltetlenul,
de lehet alacsonyabb is, is magasabb is. 
Ettol a klima is lehet masmilyen, s emiatt a gazcseret vegzo 
szervek is elteroek lesznek, s ez a testfelepitesre bizonyara
kihat.
-----------------------------------

Elgondolkodtato, hogy a technikaban altalaban a legegyszerubb 
megoldas biztositja a legmegbizhatobb mukodest.
A mechanikaban a technikai fejlodest pl. a szivosabb 
szerkezeti anyagok felhasznalasaval megvalosithato egyszerubb
es konnyebb konstrukciok jelentik. Az elektronikaban a megbizhatosag
novelese szinten az anyagi osszetetelen is mulik.
(germanium-tranzisztoros elektronikaval nem jutott volna
 el ember a Holdra).

Az integraltsag, ill. a nagyobb muveleti sebesseg, a kisebb onzaj, 
a kevesebb fokozatban megvalosithato erosites, stb, vegulis 
szinten egyszerubb konstrukciokhoz vezetnek egy adott 
funkcio megvalositasanal.
Hogy mindezen fejlesztesi elvek az elovilagban hogyan ervenyesulnek 
azt sajnos nem tudom, de annyi bizonyos, hogy a technikaban 
szamos, de minden esetben kompromisszumos megoldas letezik 
egy-egy adott problemara. 
( Ebben is ott rejlik a kiszamithatatlansag.)

Amit az ember eseteben kulonosnek tartok, az az emberi 
szem fokuszalhatosaga. Ez ugy tunik komplikalas.
Am ha arra gondolok, hogy esetleg a tuleles feltetelekent 
bolhakat, nyuveket kellett folyton kicsipkedni a szorzetbol, 
figyelve ekozben a kornyeken lofralo fenevadakra is,
akkor megmagyarazottnak is tekinthetem a dolgot.
A szorzet tisztogatasa turelmet, onfegyelmet, feszult 
figyelokepesseget, jo szemet, ugyes kezeket, kormos ujjakat igenylo 
  - sziszifuszi MUNKA lehetett.

Amig meggyozobb erv nincs feltetelezem, hogy az emberiseg 
fejlodestorteneteben a viszketest, ill. betegsegeket 
okozo aprosagoknak kiemelt jelentosegu, intellektualis 
fejlodest serkento szerepuk volt.
Meg azt is el tudom kepzelni, hogy a helyzet remenytelen 
volt, de a szerencse kozrejatszott, amikor a szorzet ritkulasa 
bekovetkezett, s az hozott menekvest a kinoktol, betegsegektol, 
bar nem vegervenyesen, hiszen a rossz emlekeket egy regi, sokatmondo
szavunk orzi: szornyu

Udv: zoli

Sziasztok!
Tud valaki info-t, hogy hol nézhetek utánna a nem Euklidesi geometriának?
Elore is kösz!
Peter Bartho

Kedves Balazs!

Eloszor is tajekoztatnalak, hogy a prebiotikus evolucioban az osleves
hipotezis nem az egyetlen, sot manapsag mar semmikeppen nem kizarolagosan
elfogadot thipotezis. Az ellenveteseid csak az osleves hipotezisre
vonatkoznak, azaz arra az esetre, ha az elet az ocean vizeben alakult ki.
Most pedig jojjenek az ellenveteseid kritikai:

"A napbol nem szarmazhat az energia, hisz a vizen nem tud athatolni az
UV-feny,"
Azaz pontosabban csekely mertekben. De ez nem biztos, hogy lehetettlenne
tesz barmit is. Kulonosen a felszinen. Fizikusoknak kerdes: a napsugarzas
mennyi energiaja es mikeppen nyelodik el a tengerekben? Masodsorban pedig,
ha mar elnyelodik, akkor ott van.

"Hisz a vizet maximum 100C fokig lehet melegiteni."
Legkori nyomason, de a tenger melyen oriasi nyomasok is vannak. Egyebkent
miert tesz lehetetlenne valamit barmifele korlat? Mar 80 fokon is egeszen
masfelek a reakciok egyensulyi viszonyai es sebessegei. Harmadreszt, a
napsugarzasnak nem a hohatasa, hanem a fotonok kozvetlen, hokent
kulonosebben nem erzekelheto hatasa is lenyeges lehet. Egy fotoreceptor
peldaul hoenergia nelkul, kozvetlenul hasznositja a nap energiajat. (OK a
fotoreceptor kesobbi fejlemeny, de cafolja az eszreveteled altalanos
igazsagat).

"AZ idojaras hatasat megint ki lehet zarni, hisz a viz alatti molekulak
teljesen el voltak hatarolva az idojaras hatasatol (villamlas stb)."
A felszinen ezeknek is lehet hatasa. De meg az osleves elmelet eseteben is a
villamok hatasa inkabb a legkorben ervenyesult, csak a kemoton allt ossze az
oceanban. A villamok mindenkeppen segithettek az osszetettebb anyagok
kialakulasat.

"A vulkanikus hatasbol szarmazo energia szinten ketseges, mert a viz megint
csak maximum 100C-ig melegedhet fel. "
ld. fent.

"A vizbe folyo lava pedig csak lokalisan hathat, ott is destruktivan. "
Eleg, ha lokalisan hat. Az elet eleg, ha egy peldanyban, egyszer alakul ki.
A destruktivitas altalaban igaz, de nem mindig. Mintha pont errol
vitatkoznank. A ho lehetove teszi a reakciok egyensulyanak es iranyanak
megvaltozasat, tehat nagyon is nem destrultiv. A destruktivitasrol alkotott
teves elkepzeleseid az osszetett, elolenyekre vonatkozo, oxigentartalmu,
szaraz kozegben szerzett tapasztalataid igencsak teves altalanositasa.

"Tehat a masodik fotetel az oslevesben zajlo reakciokra nezve fennall, mert
azokat (az elobb sorolt dolgok miatt) nyugodtan tekinthetjuk zart
rendszernek."
A fentiek, megha igazak is lennenek, csak arra adnanak okot, hogy bizonyos
elhanyagolassal zart rendszernek tekintsd, azaz ugy tekintsd, mintha a
masodik fotetel igaz lenne. De lehet, hogy a kis elhanyagolasban ezuttal a
lenyeg veszne el. Amint ugyanis egy kis fluktuaciobol megjelenik ez elet,
akkor az mar gyorsan talal maganak vegyi taplalekot, ami abszolut
szuksegtelenne teszi ezeket e dolgokat a tovabbiakban.

Meg mindig finomitani kellene az allitasaidat. Amint elkezded oket
finomitani, rajossz, hgoy hol vannak az evolucio lehetosegei.

math

Kedves Balazs!

"Tehat lehet bennunk valami plusz az elettelen anyaghoz kepest, mert
kulonben nem lennenek ezek a kulonbsegek kozottunk es
az elettelen anyag kozott. A 'plusz' lehet az a dolog, ami az elettelen
anyagot az elet tulajdonsagaival ruhazza fel."
Ez az,a miben egyetertunk. Csakhogy a materialista felfogas a pluszt
strukturaban, szervezodesben latja, addig a nem materialista felfogas
valamilyen realisan letezo, de az anyagi letezoktol valamikeppen kulonbozo
entitasban latja, amely az anyagi letezokre megis befolyassal van. Nemaost
ezzel ket gond van:
1) Nem igazan tiszta az egesz.
2) Mivel nem sturkturalis magyarazat, ezert nem igazi magyarazat.

Ez utobbit megmagyarazom. A tuz regen egy megmagyarazando jelenseg volt.
Volt ra egy flogisztron hipotezis,a mi szerint az egest valamilyen anyag
okozza. Ez a hipotezis megdolt egyreszt, emrt nem sikerult azonositani az
anyagot, de szerintem igazabol az a fontosabb, hogy azert, mert nem igazan
jo, sturkturalis magyarazat. Ezzel szemben az oxidacio, az energia, a
fenyelmelet egy strukturalis, igazi magyarazat, amely a bonyolutl jelenseget
egyszeru entitasoke s szabalyok strukturajakent magyarazza. Namost a tuz meg
csaknem is a legbonyolultabb jelenseg. De ha az olyan bonyolult
jelensegeknel, mint elet, tudat, olyan magyarazatokat adszm hogy lelek, ami
nem egyszeru entitasok strukturaja, akkor nem magyaraztad meg a jelenseget,
hanem csak 'megcimkezted'. Az igazi magyarazat mindig egyszeru entitasok
strukturajara vezeti vissza a bonyolultsgaot, es csak nagyon egyszeru
entitasokat vesz magyarazat nelkul adottnak, mint az elemi reszecskek, az
alap erotorvenyek, stb...

math

Kedves Isvara!

"Peldaul azt, hogy komaban levo emberek mikent emlekezhetnek kesobb a veluk
tortent dolgokra, elhangzott beszelgetesekre. "
Ezekszerint a koma allapot egy nem teljesene rzeketlen, de nem tudatos
allapot. Ebben nincs bokkeno. Egyszeruen nem teljesen tisztazott a koma
allapotanak tulajdonsagai.

"Szoval nem az a fo kerdes, hogy a halalkozeli elmenyek *belso*
taapasztalatait hogyan lehet magmagyarazni, hanem az, hogy a kulvilagra
vonatkozo eszlelesek hogyan tortenhettek meg ebben a helyzetben. Az
erzekeken tuli erzekeles (extraszenzorialis percepcio) a legnagyobb rejtely
a tema kutatoi elott, s ezt eddig senki sem tudta hagyomanyos materialista
modon megmagyarazni. "

Ezt mint problemat elfogadom, amennyiben az extraszenzoralis percepcio
megfeleloen dokumentalt, tehat akkor,a mikor megfelelo szaklapban ez mint
kiserleti teny megjelenik, es elfogadjak,e s atmegy  mas kutatasok
kritikajan. Azonban figyelembe ajanlanek egy gondolatot: egy esetleges
ugynevezett extraszenzoralis pecepcio materialis magyarazata elkepzelheto,
amennyiben ki tudunk mutatni mas erzekelesi mechanizmusokat. Ellenben nem
materialis magyarazat kicsit illogikus.

"Peldaul meg tudtak mondani, hogy hanyas szam van irva a mutolampa tetejere,
ami csak a plafontol nezve latszik..."

Ugyanis ez a jelenseg a Te leirasod szerint nem lehet extraszenzoralis,
teljesen szenzoralis, meghozza vizualis. A szam a mutolapmpa tetejen ugyanis
vizualisan definialt objektum, amelyet nemvizualisan nem lehet erzekelni.
Nemvizualisan val;ahogy mashogy, kozvetett modon  lehet erzekelni, ez a
lehetoseg azonban materialis magyarazatok elott is lehetoseget jelent.

math

Kedves MGKM!

"- Akkor meg tudnad mondani mi az a torvenyszeruseg, amely ma lehetetlenne
teszi az elettelen anyag szamara, hogy meginduljon fejlodni az elove valas
iranyaba?"
Attol fugg, mit ertesz megindulason. Ma kevesebb bonyolult vegyulet van
szabadon a foldon, mert felzabaljak az organizmusok. Ma nem redukalo, hanem
oxidalo legkor van a novenyek hatasara. Ha valahogy megis osszeallna egy
masfajta kemoton, mint a jelenlegi sejt, ohatatlanul, lehengerlo
drasztikussaggal alul maradna a szelekcioban, mielott megfigyelhetnenk.
Keves ilyen jellegu megfigyelesunk van, nem csoda, hogy nincs kzottuk ilyen
'pozitiv' eset.

""2) Az elettelen anyag elove valasaban a veletlen, es kulonfele rendszerek,
es hatasok jatszottak szerepet az elmelet szerint. Ennek lehetoseget cafolni
nem tudod, igy felesleges olyan kulso eroket feltetelezni, amik
felteteelzesere mas okod nincs."
- Valoban nem tudom cafolni, mivel cafolni csak valamilyen logikai rendben
megfogalmazott allitast lehet."
Az evolucio logikai rendben megfogalmazott allitas. Az oroklodes, szelekcio,
mutacio mechanizmusa logikai rendben van. A ganti fele kemoton formalis
elmelet. A prebiotikus evolucio bizonyos reszleteirol nincs formalis, rendes
elmelet, ez igaz. A prebiotikus evoluciorol nincsen is elfogadott, es
hirdetett hiportezis. Az osleves elmelet ma mar reszben ketsegbevont
elmelet.

"- A szelekcio es a mutacio az elo rendszerek tulajdonsaga, tehat semmikepp
sem hozhato fel ervnek az elettelenbol az elobe valo atmenethez."
Ott nem. A legegyszerubb dolog, ami a szelekciot, oroklodest es mutaciot
produkalja viszont egy egyszeru polimer (de a ganti fele ertelemben nem
eloleny), amely spontan letejon, letre is jon a termeszetben es a
laboratoriumokban is. Innentol egy bizonyos evolucio mar bekapcsol. E kore
szervezodott a ganti kemoton, amely mar erosebb evoluciora kepes, es amely
mar egyertelmuen elo rendszer. Es csak ezutan cserelodot le az egyszeru
polimer DNS-re, az autokatalitikus ciklus pedig enzimse katalitikus
ciklusokra.

"Neked mododban all HINI abban a feltetelezesben, hogy az elet veletlenul
keletkezett, en pedig HIHETEM azt, hogy Isten all mogotte. Koszonom az
eszreveteleidet, tenyleg hasznomra valtak. "
Nalam nincs hit, hanem egy olyan tudomanyos, ellenorizheto, igazolt
hipotezis, amelynek reszletei (alhipotezisei) nincsenek tisztazva es
kidolgozva, ellenorizve, igazolva. Azert ez tobb, mint HIT. A tudomanyos
modszer es a HIT kozott lenyegi, minosegi  kulonbseg van, amit nem engedek
osszemosni.

math

Kedves Zoli!

"Talan mert kiserletileg keptelenseg ezt ellenorizni, kimarad a tudomany
erdeklodesi korebol."
Nem igaz. A spektrumon volt egy film (es ha film volt, akkor mar jo par eve
tortenhetett, es jopar publikacio lehet mogotte.) Hogy valahol valakik
(elnezest de nem tudok hivatkozni) halalkozeli elmenyeket urhajoskikepzesben
hasznalatos gyorsitoberendezessel vizsgaltak.
Az eredmenyekbola  musorban csak a tulvilasggal kapcsolatos negativ
eredmenyek voltak.
math

Kedves Attila!

"Ha ilyen elenk tema az evolucio, kerdeznem a hozzaertoktol, hogy virusos
megfazas eseten azert tusszentunk, mert
a virusoknak terjedniuk es szaporodniuk kell, vagy mas oka van ennek?"
termeszetesen azert tusszogunk, mert az ELHALT virusok maradvanyai zavarjak
a legzest, es az inger arra osztokeli a szetrvezetet, hogy nagyon helyesen
kitisztitssa magabol a hulladekot. a virosuk fertozese szempontjabol ez
persze hasznos, de ugyanugy hasznos a mi vedekezesunk szempontjabol. Ha nem
tusszognenk, akkor konyebben meghallnank, ha tusszogunk, akkor masokat
megfertozunk, de ez mar masodlagos.
A ketto nem all teljesen ellentomndasban: a virusnak a szaporodas a celja,
nem a mi megolesunk, nekunk viszont az eletbenmaradas a cel. A virusnak
ugyanakkor kozben celja, illetve mellekjelensege, hog ymi legyongulunk,
esetleg meghalunk.

math

[Text 2709677 from COM]

Tema: Valasz Bonderos-nak

> Ha ket es fel milliard ( de akar 2500 ) ev mulva tenyleg meg csak ennyit
> fogunk tudni a tudatrol es annak eredeterol, akkor teged boldogga
> avattatunk es elismerjuk : igazad volt.
> De addig...
Viszonzaskeppen felajanlok Neked egy Nobel-dijat, ha tudatot hoznal letre az
anyagbol. De maradjunk a tenyeknel. Ma senki nem tudja megmondani, honnan
ered a tudat, es mi a mechanizmusa. Az anyagot es annak torvenyeit ismerjuk.
Ha ezek alapjan nem kinalkozik valasz a tudat megmagyarazasara, akkor
legalabb olyan jogos feltetelezes az, hogy a tudat nem az anyag termeke.

> Kulonben nem veszed eszre, hogy Te vagy a leginkabb vaskalapos a
> tarsasagban ???

Szandekom szerint eddig ket dolgot tettem:

1. Felhivtam a figyelmet arra, hogy a modern tudomany egyes elmeletei mogott
vilagnezeti eloiteletek, elofeltevesek huzodnak. Ezt azonban nem en talaltam
ki. Egyes tudomanyfilozofusok, peldaul Thomas Kuhn vagy Paul Feyerabend
joval korabban megtettek mar ezt.

2. Reszlegesen bemutattam olyan magyarazatokat, amelyek nem materialista,
hanem dualista alapon allnak. Megemlitettem, hogy ezek is logikus
magyarazatok lehetnek a vilag nehany fontos jelensegere (elet, fajok, tudat,
halalkozeli elmenyek).

Azt hiszem, a tudomany szemszogebol nezve ezek eppen progressziv, forradalmi
gondolatoknak is tekinthetok. Maradinak, vaskalaposnak azt szokas nevezni,
aki az anomaliak ellenere ragaszkodik a regi, fenntarthatatlan elmeletekhez.
Termeszetesen minden paradigmavaltas eseten vannak olyanok, akik "orzik" a
regi elmeleteket, mig masok ravilagitanak a hianyossagokra es uj ertelmezesi
lehetosegeket vetnek fel. Melyikuk a vaskalapos?

> A vita kulonben jo is, helyes is , csak kicsit ki kellene bujni a
> burokbol, es elgondolkodni azon hogy a tobbiek sem hulyek,

Sosem allitottam vagy gondoltam ilyesmit. Sokat tanulok a HIX Tudománybol,
es intelligensnek tartom az "alkotoi"-t. Kulonben nem toltenek az
olvasasaval heti tobb orat.
Ha valaki ilyen erzelmi alapu, vadaskodo erveket hasznal, illik legalabb
valamivel alatamasztani ezeket. Maskulonben ugy tunik, hogy az illeto csupan
kifogyott az eszervekbol.

> foglalkoznak is
> a vegso kerdesekkel csak nem olyan egyertelmu a valasz mint te hiszed.

Minden harmadik level a vegso kerdesekrol szol. Ugyhogy meg vagyok rola
gyozodve, hogy sokakat foglalkoztatnak ezek. Hogy ki milyen belatasra jut, a
maga dolga. Magamat is beleertve.

> Udvozlettel : Bonderos
Udvozlettel: Isvara

Bar tegnap az Univerzum metrikajanak meghatarozasahoz meg kisfiunak
titulaltam magam, de kozben rajottem, hogy az egesz feladat csak nekemvalo
gyerekjatek. Nem szukseges hozza kovarians differencialas, sem az
Einstein-egyenletek megoldasa, csak ujbol el kellett olvasnom, amit irtam a
Schwarzschild-metrikarol. Leirom, megegyszer, mar csak azert is, hogy
kijavitsam benne a sajtohibat, amellyel egyutt Joseph Norwood Szazadunk
fizikaja cimu konyvebol szolgai modon kimasoltam:

 ds^2 =  c^2*(1-2*G*M/c^2/r)*dt^2 - dr^2/(1-2*G*M/c^2/r) -
        - r^2*( sin(theta)^2*dfi^2 + dtheta^2 )

M a kozponti tomeg, amit jelen esetben egy adott allando (ro) surusegu
gombbel egyforma hatasunak veszunk:

M = 4/3*pi*r^3*ro

Ezek utan mar csak az marad hatra, hogy ez utobbit behelyettesitsuk az elso
kepletbe, vagyis egy adott sugarnal csak a sugaron belul levo anyag
tergorbito hatasat tekintjuk, es mar is elottunk all az Univerzum
nagylepteku metrikaja:

ds^2 = c^2*(1-8/3*G*r^2*pi*ro/c^2)*dt^2 - dr^2/(1-8/3*G*r^2*pi*ro/c^2) -
        - r^2*( sin(theta)^2*dfi^2 + dtheta^2 )

A tererot befolyasolo allandokat egybevonhatjuk egy uj jeloles
bevezetesevel:

K=8/3*G*pi/c^2
es igy:
ds^2 = c^2*(1-r^2*ro*K)*dt^2 - dr^2/(1-r^2*ro*K) -
        - r^2*( sin(theta)^2*dfi^2 + dtheta^2 )

Bar ketsegtelenul felmerulhetnek ketsegek, hogy az ilyen behelyettesites, es
az ehhez szukseges elofeltetelezesek mellett ekzakt pontossagu eredmenyt
kaptunk-e, de a legfontosabb jellemzok szinte bizonyosan nem valtoznak. Es
ezek az eredmenyek - szamomra egyaltalan nem meglepo modon - eppen
osszhangban vannak a korabbi elkepzeleseimmel, igazoljak azokat. Ugyanis
lathato, hogy ennek a metrikanak, az origoban egyaltalan nincs
szingularitasa, sot az origoban euklideszi simasagu. Az gravitacios sugarig
novelve a tavolsagot azonban egyre inkabb elgorbul a ter, es belulrol
kozelitve jutunk az esemenyhorizonthoz. Kozben az ismert modon fellep az
emlegetett voroseltolodas.

Egy masik kenyes kerdesre is megtalaltam a valaszt, amely arra vonatkozott,
hogy van e tenyleges tavolodo mozgas a voroseltolodast mutato csillagoknal,
amelyre nemleges valaszt kell adnunk.

Az elso erv az, hogy az Univerzum modelljenek felallitasanal ez volt a
kiindulasi alap, tehat definicio rogzitette, hogy mi egy egyenletes, homogen
izotrop surusegu anyag eroteret vizsgaljuk. Tehat, ha ezt vizsgaljuk, akkor
nem lehet tagulo, mert akkor mar nem ezt vizsgalnank, hanem azt.

A masik erv az, hogy ha az univerzum anyagai tagulnanak, akkor az
esemenyhorizont olyan fizikai valosagga valna, amely nem csak latszolagos
lenne. Tehat ott valoban vege lenne a vilagnak, es valoban semmifele
kapcsolat sem letezhetne az esemenyhorizonton tul. Ez viszont azzal a
semmivel nem megmagyarazhato allitasra vezetne, hogy a vilag nem egyforma
mindenutt, hanem a mi pozicionk kore csopotrosul gombszimetrikusan. De erre
a durva keptelensegre nem juthatunk egy olyan elmelet altal, amely neveben
is az altalanos relativitast hirdeti.

A tovabbi erveimrol mar volt szo a korabbi cikkeimben.

Mindazonaltal ez a latszolagos tagulas elegge makacs jelenseg, egyetlen
megfigyelesi pontbol nem lehet megkulonboztetni a tenyleges tagulastol. A
kulonbseg csak akkor latszik, ha egy megfigyelesi pontbol jelentos
tavolsagra (sok-sok galaxissal arrabb) utazunk az Univerzumban. Tenyleges
tagulasnal soha nem erhetnenk kozelebb az eredeti esemenyhorizonthoz. De a
latszolagosan tagulo Univerzum eseteben azt kell tapasztalnunk, hogy az
esemenyhorizont elmozdul, es ujabb galaxiosok valnak lathatova, es a
tavolodo csillagokhoz tetszoleges sebessegu utazassal egyre kozelebb
kerulunk annak ellenere, hogy tavolodni latszanak.

Annyi megiscsak latszik a mi helyhezkotott megfigyelesi pontunkbol, hogy a
csillagok, bar tavolodni latszanak, nem kerulnek tavolabb, vagyis a
voroseltolodasuk nem novekszik. Azonban ezt magyarazni lehet a suruseg
csokkenesevel is, amely visszahat a Hubble-konstans ertekere, tehat nem
igazan perdonto erv. Altalaban veve is ellege problematikusnak tunik
kiserleti igazolasokat talalni, igy eddig ugy tunik szamomra, hogy
elsosorban csak a logikai egyszeruseg billentheti az elmeletem oldalara a
merleg nyelvet.

Udv: Takacs Feri

>Ha a Fold kisebb lenne, mi nagyobbak lennenk?
Lehet, de nem biztos. A tomeg kobosen, a testfelszin negyzetesen no a
linearis meretekkel.
Igy hutesi problemak lephetnek fel.

>Minden csillag ebben a tartomanyban sugarozza energiajanak nagyobb reszet?
A homersekleti sugarzas mindenutt egyforma.
Ha a csillag felulete 5800 K, akkor hajszalpontosan ugy sugaroz, mint a Nap,
mast nemigen tehet.

>Ha mas naprendszerben alakult volna ki az elet, akkor is ilyenek lennenk?
Ki tudja. A taverzekeles (szem) nemigen lehet masmilyen. A kotesi energiak
ugyanis eV nagysagranduek, es epp ez az a tartomany, ami egy jo meleg
csillagrol legtobb jon.
A nagyobb energiak (rovidebb hullamhosszak) nagyon erosen kolcsonhatnak az
anyaggal, epp ezert nem mennek keresztul rajta (meg a levego is szuri az
UV-t), a kisebb energiakat meg nincs milyen kemiai folyamattal detektalni.
Lehetne radarantennat is kievolulni, de a felbontas ott rosszabb (nagyobb a
lambda/2).

  Janos

Polcz Alaine pszichologusno ket konyvet is irt, amelyben a halalt jarja
korul (a haldoklo es a gyaszolok oldalarol egyarant). Evekkel ezelott
jelent meg "A halal iskolaja", kb ket eve pedig a "Meghalok en is?" cimu
konyve. Alapvetoen nem a halalkozeli elmenyekkel foglalkozik, de nehany
eset leirasakor megemlit ehhez kozeli, nehezen magyarazhato jelensegeket.

Kedves Szilagyi Andras!

"A fenti megfogalmazas egy pontatlan megfogalmazasa a masodik fotetelnek,
amely konnyen felreertheto, es te felre is ertetted. ... Hiszen ha a
rendszer egesze zart is ugyan, attol meg lehet benne szamos olyan
reszrendszer, amely nem zart, es ezekben a nem zart reszrendszerekben --
attol fuggoen, hogy mi van bennuk es milyen hatasok erik oket kivulrol --
tetszoleges iranyu folyamatok mehetnek vegbe. "

Igazad van, valoban pontatlan, hiszen 'altalanos' (es nem kizarolagos)
tapasztalati tenykent fogalmazza meg a kiegyenlitodesi tendenciat. Nem
pontos, de KORREKT, mert megengedi a lehetoseget azoknak a specifikus
rendszereknek, amelyek ennek a tendencianak - hosszabb-rovidebb ideig -
ellene mondanak.
Ilyen kivetel az altald emlitett oszcillalo kemiai reakcio, amely egy ideig
ellenall a kiegyenlitodesi tendencianak, illetve kulso segitseggel tetszes
szerinti ideig fenntarthato.
Az elmeleti semaja az elet jelenletenek a nagy elettelen univerzumban
valoban ilyen: Ideig-oraig (nehany evmilliardig) az elet is ellene mond a
kiegyenlitodesi tendencianak. De addig, amig az oszcillalo folyamat az anyag
ismert torvenyszerusegeinek felhasznalasaval ok-okozati folyamatkent
maradektalanul leirhato, az elet jelenlete az elettelen anyag ismert
torvenyszerusegeivel nem megmagyarazhato. Ez a lenyegi, - es az altalad is
javasolt megkozelitesetekkel - athidalhatatlan kulonbseg a ket dolog kozott.

Ha bizonyos idokozonkent (elmeletben) kimerevited a kemiai folyamatot,
megvizsgalod a molekulak allapotat, a felterkepezett allapotbol le tudod
irni a kovetkezo idopillanathoz tartozo allapotot. Hibatlanul es
maradektalanul. Vagyis a folyamat az ok-okozati elv alapjan - amely a
MULT-bol a JOVO fele mutat - teljes bizonyossaggal meghatarozhato.
Nem igy az elo rendszereknel: Az elo rendszer viselkedeset csak akkor tudjuk
leirni, meghatarozni, ha ismerjuk a CELJAT. Vagyis az elo rendszer nem "fer
el" a haromdimenzioban. A sejt felepiteset csak ugy erthetjuk meg, ha
rajovunk, hogy mi miert van (es nem mibol), minek mi a celja. Ez a lenyegi
kulonbseg az elo es az elettelen kozott, es oriasi nagyvonalusag kell
valakitol ahhoz, hogy az ok-okozati rendszerekbol egyszerre csak
cél-oksaggal mukodo rendszerbe csapjon at. Valo igaz, hogy a 'veletlen'
sokmindent letrehozhat, ad abszurdum egy komplett sejtet is (RNS-, DNS-el),
de az igy kialakult molekula halmaz soha nem fog 'megtetszeni' onmaganak,
nem ismeri fel onmagat, mert a molekulaknak (akar milyen bonyolult
rendszerbe szervezodtek is) kemiai alapon nem lehet EN-tudatuk. A masolas, a
replikacio pedig CEL-szeru folyamat, es feltetelezi, hogy egyes
anyaghalmazok 'felismertek onmagukat', 'megtetszettek onmaguknak', es el
kezdtek magukat replikalni. (Lenyegtelen, hogy milyen eredmennyel.) Mi kell
ahhoz, hogy ez bekovetkezhessen? Minimum az, hogy ez a bizonyos anyaghalmaz
el tudja magat kuloniteni a kornyezetetol. Nem fizikailag, hanem
'tudatilag', tehat 'felimerje magat' a kornyezeteben. Eldontse, melyek azok
a molekulak, amelyek hozzatartoznak, - ezeket meg kell kulonboztetnie,
magaenak kell 'tudnia' a SPONTAN reakciok soran. Az ismert kemiai koteseken
tul, valamilyen kapcsolatot kell hogy tartsanak egymassal az igy kialakulo
anyaghalmaz molekulai. Vagyis 'tudniuk' kell egymasrol es az egyutt alkotta
anyaghalmazrol ahhoz, hogy ennek az anyaghalmaznak a letet a kornyezettel
szemben erositsek.  Ez az En-tudat az elettelen anyagban nyomokban sem
talalhato. Meg ha ossze is tudnank rakni egy sejtet, akkor sem ismernek fel
magukat (az egyseguket) a molekulak, hanem szepen elbomlananak - a II.
fotetel 'eloirasa' szerint.


".. a masodik fotetel tehat nem azt jelenti, mint amit eddig
hittel rola, s ily modon termeszetesen nem all az elet spontan
keletkezesenek utjaban sem! (Mint ahogy semmilyen mas, ismert termeszeti
torveny sem mond ellent az elet spontan keletkezesenek!)"
- Akkor Toled is meg kell kerdeznem: ha nem zarja ki a II. fotetel, akkor mi
zarja ki, - mert hogy valami kizarja, az biztos, hiszen az elettelen anyag
ma nem akar elove alakulni kicsit se. Hiaba suti a nap, es cikkaznak a
villamok.
- Tovabb magyarazva a dolgot - bar az elso bekezdesben lenyegibb erveket
hoztam fel -, erdemes ramutatni az evolucionista  erveles egy masik
buktatojara:
Tudjuk, hogy a masodik fotetel spontan folyamatok IRANYAT irja le. Namost, a
II. fotetelt az elmult mondjuk 200 esztendo tapasztalata alapjan fogalmaztak
meg (egyre altalanosabban). Ezido alatt nem tortent olyan megfigyeles, hogy
az elettelen anyagi kornyezet - akarcsak pici nyomokban is - spontan modon
elove kezdjen atalakulni. Ha ilyet megfigyeltunk volna, akkor a II. fotetelt
a jelenlegi formajaban nem is fogalmaztak volna meg. (Akkor talan
kenytelenek lennenk megkulonboztetni ketfajta szen, hidrogen, oxigen,
nitrogen atomot, amelyekbol az egyik fajta mindig es szigoruan eleget tesz a
ra vonatkozo reakcioegyenletnek, a masik fajta viszont nem engedelmeskedik,
hanem a reakciok soran masfajta formaciot epit.)
Leegyszerusitve: A II fotetel 'tapasztalati' torveny, tehat nem a II.
fotetel zarja ki az elet spontan keletkezeset,  hanem azert fogalmazhattak
meg a II. fotetelt, mert az elet spontan keletkezeset nem tapasztaljuk. De a
ketto egymassal mindenkepp szemben all !!!

Azert ha a sajat szememmel megneznek egy ilyen
Belouszov--Zsabotinszkij-reakciot, (amire kicsi az eselyem), biztos jol
elkeredne a szemem, de ettol meg biztos nem lennek evolucionista.

Udvozlettel: MGKM

Takacs Feri: >>A foton energiaja nem fugg a felvevo anyag
mozgasallapotatol, sebessegetol, es ezert nem figyelhetunk meg a kozmikus
sugarzasban Doppler-effektust.<<

Nekem tetszene, ha osszejonne egy steady-state modell, aminek a
keletkezesehez nem kell TNT:))
De a COBE szerintem eszlelt dopplert, amit korrigalni is kellett.

Btw: szegyellem, de elfelejtettem: ha egy foton nem a Napbol indul, hanem
csak elhajlik a palyaja a Nap kozelsegetol, akkor is eltolodik vorosbe?

udv, Sanyi

>>Damasio ugy
veli, hogy ez a diagram, amelyet az erzekszervi benyomasok folyamatosan
megujitanak, voltakeppen a "proto-En", amely a szerkezet tobbi reszet
megtartja.<<

Lattam olyat (TVben), hogy egyszerre suketnema, vak es legalabb reszben
mozgasserult (asszem szuletesetol fogva) emberrel valami erinteses
modszerrel kommunikaltak, volt tudata es meg nevetni is tudott... Persze
valamennyi erzekszerve neki is volt, de fentiek alapjan a tudatanak maskepp
kell mukodnie mint bennunk? (forrast nem tudok megadni)

udv, Sanyi

>>>Bokkenot jelent az is, hogy
olykor olyan dolgokrol is beszamolnak ezek az emberek, amit abbol a
perspektivabol, ahol a testuk fekudt, nem is erzekelhettek. Peldaul meg
tudtak mondani, hogy hanyas szam van irva a mutolampa tetejere, ami csak a
plafontol nezve latszik...<<<

Ha odakerulok, biztos nem fogok viccelodni, de erdekes, hogy minden lelek
felfele igyekezett a mennyekbe, rossz ember nem volt koztuk, aki lefele
indult
volna :))

udv, Sanyi

A szikla (The Rock) cimu nem kifejezetten tudomanyos filmben athropin(?)
szivbe fecskendezesevel a legerosebb idegmereg is hatastalanna valik. Ebbol
mennyi igaz? Anno a Nephadseregben is kaptunk valamit erre, (vagy az atomra
:)

udv, Sanyi

A frakcios leparlas elvileg jo, de a borasztai konyv az alabbit
irja  ( Kerteszeti Egyetem Borszati Tanszek )

Ha az ecetsavat idejeben eszrevesszuk, az ecetsavtartalmat 
mas borral valo hazasitassal tudjuk csokkenteni. 
A bakteriumok tovabbi szaporodasanak megakadalyozasara
 az ecetes bort a hazasitas elott pasztorozzuk, a hazasitott 
borban pedig biztositunk legalabb 20 mg/l szabad so2 tartalmat.
Az elorehaladott ecetesedest mar megjavitani nem tudjuk, 
az ilyen bort romlottnak tekintjuk.

CaCO3 vagy valamilyen mas, lugos anyag nem alkalmas az
 ecetesedes megszuntetesere, mert az ecetsav a bor leggyengebb 
savai koze tartozik, ezert elobb semlegesitodik az osszes
 tobbi sav, csak utoljara az ecetsav. Amennyiben azonban 
az ecetes bornak meg szamottevo szesztartalma van, ugy 
tokeletes semlegesites utan le lehet parolni. Semlegesites nelkul 
az illo ecetsav a parlatba atmegy.

Latinovits Laci