Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 844
Copyright (C) HIX
1993-02-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Melyik ujsag hol nem kaphato (mind)  11 sor     (cikkei)
2 Sokparti konszenzus (mind)  4 sor     (cikkei)
3 Penz meg hozzaertes (mind)  31 sor     (cikkei)
4 adalek a sajtoszabadsag, sajtotisztesseg vitahoz (mind)  12 sor     (cikkei)
5 Kedves Andras! (mind)  60 sor     (cikkei)
6 Nem csak a politika valtozott (mind)  56 sor     (cikkei)
7 Nemszabad ujsag - Szabad sajto (mind)  33 sor     (cikkei)
8 Nepnemzeti gerincu penzpolitika (mind)  141 sor     (cikkei)
9 nepszerusegi adatok (mind)  44 sor     (cikkei)
10 Balkotmany - otezredszer (mind)  22 sor     (cikkei)
11 Van megoldas az inflaciora= (mind)  286 sor     (cikkei)

+ - Melyik ujsag hol nem kaphato (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vagy egy eve panaszkodott egy kollegam, hogy gyakran nem kap Uj Maot.
Mondtamm neki, sebaj, en vallalom, hogy minden nap beszerzem neki. Mondanom
sem kell, hogy a szolgaltatast (ingyenes lett volna) nem vette igenybe, de
azota nem is panaszkodik.
  Azert engedtessek meg, hogy mint a pesti utcat naponta gyalogosan jaro
polgar, ilyen ugyekben jobban ertesult legyek, mint az Ujvilagban elok.
Kis falukbol termeszetesen nincs tapasztalatom, de ott kenyeret is csak az
kap, aki megrendelte, mert kulonben raszaradna a boltosra. 
  Ami pedig a laparusokat illeti, nagyon keves lehet koztuk az, aki politikai
meggyozodesbol dugdossa a lapokat, elvegre neki a forgalom az erdeke, es
mindegy, hogy az hard porno lapokbol, vagy az Uj Maobol jon ossze.
+ - Sokparti konszenzus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A nemi tulzassal tudomanypolitikai koncepcionak nevezett MDF hatarozat
csak olyan altalanossagokat tartalmaz, amellyel azt hiszem keves part
(parlamenten kivul es belul) nem ertene egyet
  Megsugom elore: a FIDESZe picit bovebb lesz.
+ - Penz meg hozzaertes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Telyesen igaza van Pellionisz Andrasnak, hogy igy nekimegy az 
ugynevezett magyarorszagi kozgazdaszoknak. Olyanokat tudnak
mondani, hogy megall az eszem. Egy kis kostolot adnek a diakok
(a tanarokat nem ismerven - de amilyen a tanar olyan a diak)
szovegebol. Szamomra nagyon tanulsagos volt.

Szilveszter korul Pesten voltam es egy vendegloben beszelgettunk 
tobbek kozott a magyarorszagi kozgazdasagi egyetemek szintjerol.
Olyanokat mondott az egyik diak, hogy a pesti egyetem Europa elso
harom egyeteme koze tartozik... Kerdesunkre (a ocsemmel egyutt, aki 
kozgazdasagit tanul itt az NSzK-ban), hogy minek alapjan itelik ezt meg, a
valasz dobbenetes volt: Az ottani tanarokat meghivjak kulfoldre, meg
hogy a tanarok az USA-ban jarnak stb. Majdnem nevetogorcsot kaptam attol,
hogy a pesti egyetemet a London school of economics-al egy nivon tartjak.
Persze arra, hogy honnan tanultak meg a kapitalista kozgazdasagot, nem
nagyon tudtak megmagyarazni (valoszinuleg Marx tanitotta meg oket erre,
termeszetesen mint elvetendo rossz peldat az elvtarsaknak...).
Mikor meg az ocsem elkezdte magyarazni, hogy mit is jelent egy jo tanar,
egy kicsit letoltak, hogy csak ugy beallitunk Magyarorszagra es 
kritizalunk. Erre mit mondjak? Talan azt, hogy erzekenyseggel nem fogunk
semmire sem jutni es semmit sem tanulni.

Ezek utan nem is csodalkozom, hogy mikent elnek  a magyar kozgazdaszok
New York-ban kolcsonfelveteleknel. Valoszinuleg meg mindeg azt hiszik, hogy
a penzt amit koltenek az az ovek (mert ok az allamtol jonnek ugyebar). 
Csak abban remenykedek, hogy 
a Wall Street-i penzemberenek tobb az esze es tanult a tulzottan 
eladosodott orszagok tapasztalatabol - igaz erre nincsen garancia -
es nem akarja a penzet elvesziteni. 

Teleki Laszlo
+ - adalek a sajtoszabadsag, sajtotisztesseg vitahoz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Reszlet egy otthonrol kapott levelbol:
>.... Egy honapja INGYEN jar nekunk a Pesti Hirlap. Minden este
>bosszankodom rajta, a hangvetelen, a cikkein. Abszolut
>kormanyparti lap. Ezt keves lap engedheti meg maganak hogy egy
>teljes honapig ismerkedjen vele a polgar...( a sajat adofizetoi
>penzen). Raadasul tegnap hallottam az Esti egyenleg-ben, hogy az
>AVU a privatizalasi hirdetesekre olyan zartkoru palyazatot
>hirdetett meg ahol ket lap versengett egymassal: az elobb
>emlitett Pesti Hirlap es a Magyar Forum. Ez mar azert......
 
No comment.
				tamas
+ - Kedves Andras! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sok ideig vartam, hogy levelemre a FORUM-ban milyen reakciokat kapok,
nem akartam csak a Te hozzaszolasodra valaszolni. (A kozottunk
feltehetoleg levo nem csekely korkulonbseg ellenere remelem nem tekinted
a tegezo megszolitast szemtelenkedesnek.) Gondoltam, hogy sok felesleges
vita utan lehet ertelmes provokacioval is irasra kesztetni sok embert.
Be kellet latnom, hogy nem.

Nem vitatom azt, hogy a ralatas fontos, nelkule ugyanis nem lehet
semmifele ertelemben tajekozodni. Nekunk itthon az informaciot meg
mindig adagoljak es szurik, nehogy a tulzott szabad ertesules megfekudje
a leendo szavazok agyat. Ilyen modon van lehetoseguk egyes LIBERATOROKNAK
a 'demokraturarol' erzelegni, es senki sem kerdezi meg, hogy pontosan mire
is gondolnak. Gondoskodnak egyesek arrol is, hogy lehetoleg senki ne
gondolja azt, valamifele helyes iranyban hald reszben a tarsadalom.
Szinte oromuket lelik, ha sikerul elhitetni az emberekkel, hogy semmi
remeny sincsen.

Jo pelda erre a 'penzugyes szakertok' halmaza, akik rendszeresen
egyre-masra josolgatjak a remisztobbnel is szornyebb inflacios
szazalekokat.  Ez nem lenne gond, csak hogy a gazdasagi folyamatok
lelektani motivumoktol is fuggenek, tehat igy lelektani alapokon
csokkentheto az inflacioellenes politika hatekonysaga.

Azt irod:
> Szerintem a gorenykurzus meg elbuzlott volna jopar evtizedig, 
> meg megolt volna tovabbi par milliot, megnyomoritotta volna meg
> par tovabbi generacio eletet -- ha a Szabad Vilag irtozatos, 4
> trillio dollarba kerulo nyomasa nem tehenkedett volna erre a torte-
> nelmileg kikorhadt takolmanyra -barmennyire is ette a szu' azt belulrol.
> A "belulrol bonto" szu' dicsekvese, hogy a korhadt takolmany 
> miatta dult ossze, engem mindig arra az egerre emlekeztet, aki a hidon
> az elefanttal egyutt masiroz at (a tortenelem hidjan) es dicsek-
> voen megjegyzi "ugye, milyen jol du"bo"rgu"nk!"

A hasonlatod meglehetosen talalo es igen szellemes. Ennek ellenere
azonban fontosnak tartom, hogy ne iteljunk tevesen: ne ertekeljuk sa
alul, se tul a 'belulrol bonto' emberek szerepet. Vegre el kellene jutni
oda, mindent a fontossaganak megfeleloen nezzunk. 

Az orszagnak elsosorban NYUGALOMRA van szuksege, de nem az ELHALLGATAS
NYUGALMARA. A mai Pesti Hirlapban olvastam Zimanyi Tiborral egy
beszelgetest, melyben megfogalmazza, hogy a buncselekmenyeket mindig
buntetni kell. Ez nagyon fontos lenne, hiszen valamilyen megnyugvast
jelenthetne minden valamikori szenvedonek. Nem lehet elmenni csak ugy
olyan dolgok mellet, amelyekkel osszemerheto esemenyek a nurnbergi
perekhez vezettek. A kommunizmus is rasszista ideologia, es az ENSZ
hatarozatok ertelmeben emberellenes buntettnek szamitanak a
cselekedeteik. Ez valahogyan kimatradt a liberalis sajto elemzeseibol.

Apropo liberalizmus. Valodi SZABADELVU politikusok vannak a
kormanypartokon belul, es nehany paralamenten kivuli csoportban. A
magukat liberalisnak deklaralo partok azonban ettol messze vannak, mint
Mako Jeruzsalomtol. Idezgetik Bibo gondolatat: 'demokratanak lenni annyi,
mint nem felni', azonban soha sem mondjak vegig: 'demokratanak lenni
annyi, mint nem felni a masik ember gondolataitol'. Az az aggodas, amit
liberalisaink muvelnek ismert a pszichopatologia esettarabol, ugy
hivjak: PARANOIA, magyarul uldozesi mania.

A fentiek szellemeben tisztelettel,
                                                    Urban Gabor
+ - Nem csak a politika valtozott (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztel FORUM olvasok!

Az utobbi napokban Pellionisz Andras es Hollosi Jozsef kozott tortent
szovaltashoz szeretnek hozzaszolni. A szovaltas a technologia lopasrol szolt.

Az, hogy valtozott egyes orszagok megitelese a fejlett technilogia
lopasat tekintve nem egyszeruen politikai kerdes. Rengeteg technikai
osszetevoje is van. Hogy teruletemrol hozzak peldat:

1.	Jobban vedik a fejlesztesek eredmenyet. Pl. nem volt muveszet
	ellopni az RSX operacios rendszert, amikor a DEC forrasban
	arulta. Manapsag igen nehez egy rendszer forras kodjahoz
	hozzajutni.
2.	A fejlesztes technologiaja valtozott. Pl. a hetvenes evek tipikus
	fejlesztoi eszkozei az alacsony szintu program nyelvek voltak.
	Irni egy visszafejto programot ezekre, szinten nem volt tudomany.
	Manapsag a fejlesztoi kornyezet visszaallitasa, a forras kod
	reprodukalasa szinte lehetetlen.
3.	A felhasznalt eroforrasok nagysagrendje valtozott. Amig a hetvenes
	evek tipikus raforditasa nehany ember ev volt, addig ma tobb tiz.
4.	Kelloen kitagult a technologiai szakadek. Egy technologia
	alkalmazasahoz szukseg van egy befogado kornyezetre. A korabbi evek
	alacsony technologizaltsagu fejleszteseihez elgseges volt a
	hazai kornyezet.
5.	Bizonyos motivaciok eltuntek. Pl. korabban akkor is rakenyszerult
	egy magyar vagy szovjet visszafejleszto (ostoba szarmaztatas a
	reverse engineering-bol) a technologia lopasra, ha arra volt
	szuksege, hogy a program az anyanyelven beszeljen. Ezt az igenyt
	a legtobb rendszer mar anelkul tudja teljesiteni, hogy
	rakenyszerulne barki is a technologia lopasra.

A fenti peldakat a szamitastechnika teruleterol vettem, mert ezt
ismerem egy kicsit. Lehet, hogy ez nem igaz vagy nem igy a tobbi
szakmara.

Meg egy dolog: mielott barki landzsat torne az elmult evek (tobbnyire igen
felkeszult, tehetseges) visszafejlesztoi felett, valaszolja meg maganak
a kovetkezot: mi LETT VOLNA a jobb?

a,	becsuletesen nem ellopni (jogtalanul hasznalni) masok eredmenyeit,
	amivel rovid- es hosszutavon szigeteljuk el magunkat mindentol
	ami modern (hogy lett volna szines TV, zsebszamolo gep?)
b,	kevesbbe becsuletesen hasznalni barmit, ami a kezunk ugyebe
	kerul, es kapaszkodni a fejlett orszagokba, amennyire lehet.

Segitseg keppen tegyem meg hozza, hogy ha valaki nem emlekezne ra, az
elmult rendszerben mi a Vas Fuggony mogott voltunk. Egy adott technologia
vasarlasa (a becsuletes ut) a legtobb esetben nem volt kerdes.

-----------
Vegul Balogh Sandornak szeretnek koszonetet mondani. Megmondom oszinten,
eloszor, mikor olvastam irasait, kicsit bosszantott, miert nem ir rovidebben.
Viszont egyre inkabb az az erzesem, hogy vegre van itt valaki, aki a
kozgazdasagi (es egyeb) dolgokrol nem csak ir, hanem ert is hozza.

Udvozlettel Hahn Istavn.
+ - Nemszabad ujsag - Szabad sajto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Hajdu Csaba ! Lam, nem is olyan egyszeru dolog a demokracia 
alapintezmenyeinek alapfoku oktatasa.

Na, akkor megegyszer, Csabika figyelj, MEG FOGOD ERTENI! Tegyuk 
fel (es ez igaz is), hogy egy ujsag sem igazan "szabad" (mert tul sokba 
kerul ahhoz, hogy aki a penzt adja az ne szoljon bele a szerkesztesbe). 

Mifele szabadsagrol lehet akkor szo? 

NEM az illeto UJSAG szabadsagarol. "Szabad Nep", majd 
"Nepszabadsag" elfogult volt, elfogult most, es elfogult lesz. (NEM 
SZABAD!). 

Igenam, de gorenykurzusban csak EGYFELEKEPPEN volt "szabad" 
elfogult lenni - ahogy Kadarek irta'k az OSSZES UJSAGOT.  (Ha pl. 
nepnemzeti ujsagot akartal volna inditani, ugy pofanvagott volna egy 
aczelos okol, hogy attul koldultal volna!)

SAJTO-szabadsag az, amikor minden ujsag elfogult ugyan, DE SZABAD 
BARMELY UJSAGNAK AKARMIFELEKEPPEN ELFOGULTNAK LENNI: 
nepnemzetinek abba az iranyba, kozmobolsi ujsagnak avval 
ellentetesen, Thurmerek ujsagjanak (ha van), bornirtsag iranyaba, 
stb. 

Probaldd ki, jelentsd be hogy ujsagot akarsz inditani. Ha megkapod 
az engedelyt (vagy engedely sem kell) ANELKUL, HOGY BARKI 
ERDEKLODNE HOGY MIT FOGSZ IRNI, vagy hogy cenzort neveznenek ki 
ujsagodhoz - akkor sajtoszabadsag van, pedig a Te ujsagod ELFOGULT 
LESZ (ez hipotezis, de valoszinu).

A gorenykurzusban NEM volt sajtoszabadsag. Lehet hogy azert nem 
vetted eszre, mert tortenetesen AZT VOLT SZABAD IRNI, AMIT TE IS 
IRTAL VOLNA (ez is hipotezis, de meg valoszinubb).
+ - Nepnemzeti gerincu penzpolitika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Valamelyik hirekben olvastam, hogy a liberalis ellenzek valami 
ilyesmitol FEL. Ha't, van is fe'lnivaloja, mivel Penzugyminiszterium 
(persze mas miniszteriumok is, pl. Kulugy) meg mindig telitve 
vannak olyan gorenykurzusban betelepitett emberekkel, akik 
ALAPVETOEN MAS POLITIKAT akarnak uzni mint a "nepnemzeti".  
Egy "nepnemzeti gerincu (penz)politika" egyik elso huzasa kell tehat 
legyen, hogy LECSERELI nem csak a legmagasabb, de talan a 
kozepszintu vezeto gardat is olyanokra, akik politikai meggyozodese 
NEM ellenkezik avval amit a kormany vinni akar. 

Bar kb. egy eve irtam mar ugyanerrol, es az u.n. "adossagcsokkentesi 
politika" temajat allando jelleggel szajkozom, nekifutok most 
megegyszer (repetitio est mater studiorum).  Megkonnyiti most 
helyzetemet, hogy Clinton eppen LATVANYOSAN csereli le nem csak 
a kormanyt, de MINDEN olyan vezetot, aki nem hajlando, vagy nem 
kepes azt a politikai vonalat vinni, amire o megvalasztatott. (Talan 
legjobb pelda erre a vezerkari fonok, Powell, akirol teljesen 
egyhangu a velemeny, hogy szakmailag-emberileg KIVALO, csakhogy 
pl. politikai velemenye meglehetosen eles konfliktusban van 
Clintoneval. Powell inkabb korai nyugdijazasat keri, minthogy a 
Clintoni politikat uzze pl. a homoszekszualisok seregbe valo bevonasa 
ugyeben, vagy aka'r a nagymerteku haderocsokkentesben - azt pedig 
vegkepp nem tarja demokraciaban megengedheto megoldasnak, hogy 
hivatalaban maradva "szabotalja" a Clintoni politika kibontakozasat).

Az a bizonyos huszonotmilliard dollaros adossag is POLITIKAI 
KERDES elsosorban, es csak masodsorban penzugyi-penzszakemberi 
kerdes. 

Mar hallom a Szalonzenet, a "szakertelemre hangszerelt" felhordulest 
ezen "eretnek" gondolat hallatan! 

Csak nem olyasmit akarok mondani, hogy pl. lyukas fogam 
elsosorban POLITIKAI, nem pedig fogorvosi kerdes?!

De igen, PONTOSAN EZT MONDOM (megint), es akinek M.o.-on is, 
Amerikaban is volt mar lyukas foga, az talan mar sejti is, mire 
gondolok. 

A magyarorszagi "fogpolitika" lenyege, hogy a paciens van 
kontrollban, akkor megy fogorvoshoz, mikor a fog lyukas, es nagy 
sorbaallassal, unszolassal, valamint kello kenopenz alkalmazasaval 
nagynehezen raveszi a szakembert arra, hogy az megfelelo 
fanyalgasok utan betomje AZT a bizonyos fogat. 

Az amerikai "fogpolitika" lenyege, hogy fogorvosod akkor is berendel 
(mindenfele menetrendszeruen kikuldott kartyakkal, telefonon valo 
uldozessel, stb), ha kutyabaja sincs a fogadnak,  - ha pedig "artatlan" 
(es naiv) modon csak ugy betevedsz hozza, akkor veged van.

Mielott belenezne szajadba, kijelenti, hogy "fog rendbehozasi 
programot inditunk", melynek elso lepesekent felterkepezi 
betegbiztositasi helyzetedet, majd annak megfeloen alul-folul-kivul-
belul rontgenez, kocogtat, kapar, es a legmikroszkopikusabb 
egyenetlensegbol is lyukat fur majd betomi, de mivel az "igazi penz" 
nem ebben van hanem a fogpotlasban, raveti magat foghianyodra, ha 
pedig az nincs, tesz rola hogy legyen. De hogy idot nyerjen (es foleg, 
penzt ne veszitsen), addig is szabalyozza fogsorodat - nincs olyan 
szabalyos fogsor, melynel meg szabalyosabb ne lehetne.

Termeszetesen kivalo szakember (mindketto), nem is itt van a kutya 
eltemetve, hanem ott, hogy elso esetben TE CSELEKSZEL A MAGAD 
ERDEKEI SZERINT, mig utobbiban egy tobbnyire hallatlanul ramenos 
uzletember csinal bizniszt beloled, es hacsak nem vigyazol 
borszasztoan, TELJESEN ATVESZI A KONTROLLT FELETTED. 

Konnyen otthagyhatod a fogaidat. (Ha-ha, hiszen ez a cel; hiddal, 
reszleges illetve teljes protezissel potolja; tizezer dollart vidaman ki 
tud banyaszni szajadbol egy esztendo leforgasa alatt).

Nade mit fecsegunk itt fogorvosrol, mikor PENZUGYI POLITIKAROL 
VOLT SZO. 

Tegyuk fel, hogy mostansag Amerikaban hazkolcsonod van 
("mortgage"), mondjuk nehany evvel ezelottrol, rogzitett, 80-as 
evekre jellemzo 10%-feletti kamattal. Igenam, de a recesszio miatt 
lementek a kamatok, most pl mar 8% alatti 30-eves fix kolcsonoket 
lehet kapni. Tegyuk fel, hogy SAJAT ERDEKEDET NEZED, csaladi 
neped-nemzeted penzugyei sajat kontrollod alatt vannak, vajon mit 
teszel?  Rohansz a legolcsobb (MASIK) bankba, es mostantol 10% 
helyett mondjuk csak 8%-ot fizetsz (ha mozgo kamatra teszed at, 
esetleg csak 5% alattit) - es csaladi neped-nemzeted eletszinvonala 
maris megugrik egy kicsinyeg, de legalabbis nem romlik tovabb.

Tegyuk fel, hogy NEM VAGY neped-nemzeted penzugyeinek 
kontrolljaban, hanem minden hajjal megkent bankarodhoz allitsz be, 
fejedet vakarva, hogy "tonkremesz ettol az oriasi kolcson-
kamattehertol, mit is tanacsol az o (ketsegtelen) nagy 
szakertelmevel"?

NEM fogja azt mondani, hogy menjel MASIK bankba, es fizessel 
kevesebbet, hiszen EZ A TE ERDEKED LENNE, AZ O ERDEKE PEDIG 
EVVEL PONT ELLENTETES - FIZESD CSAK SZEMREBBENES NELKUL 
NEKIK A 10% FOLOTTI KAMATOKAT HOLTODIGLAN.  Sot, ha meg 
pofatlanabb, "oriasi szakertelemmel" el fogja magyarazni neked, hogy 
a vilagert senkinek se szolj olyan sanda terveidrol, hogy esetleg "re-
financing" segitsegevel ujrautemezed adossagodat!  Mar miert ne? - 
kerded bamban. AZERT NEM, mert ha bankok megtudjak, hogy at 
akarod utemezni adossagodat, ezzel megsejtik, hogy bajban vagy a 
kifizetessel, es akkor HITELKEPESSEGED ELVESZTED, ES NEM ADNAK 
EGY KRAJCAR KOLCSONT SEM NEKED. 

Kinek van igaza? Papirforma szerint bankod nem hazudik (tul 
nagyot) avval, hogy AMENNYIBEN ONKENYESEN ELMULASZTOD 
(PLANE HA MEGTAGADOD) A FIZETEST, AKKOR HITELED CSOKKEN 
VAGY ELVESZ.  Ugyanakkor viszont FORDITVA igaz, hogy pl. az o 
bankszakemberi szeme elott akkor van hiteled, ha folytatod 10% 
feletti kamatok fizeteset. Ez nem igaz. Sot, ha ezt teszed, 
MEGBIZONYOSODIK ARROL, HOGY NEM CSAK JO FEJOSTEHEN, DE NAGY 
MARHA IS VAGY (ami vegtere ugyanaz).  (Aki pl. az utobbi ev soran 
hazkolcsonet nem "utemezte at" [mi az hogy "re-finance"?], itt az 
USA-ban, az bizony eleg szomoru penzugyi bizonyitvanyt allitott ki 
magarol).

Avval a bizonyos huszonotmilliarddal is tobb mindent lehet csinalni. 
Egyik (amit NEM nepnemzeti-tipusu) penzugyi szakembereink (akik 
felvette'k) csinalnak most velunk. Nem csak hogy felvette'k, 
tekozlasra kiadtak, (milyen bankar aki tekozloknak penzt ad?), de 
most, mint marha fejostehenbol, a legnagyobb irammal ki is 
probaljak preselni a visszafizetest. Hiszen NEKIK nem lenne hiteluk 
(jutalekrol nem is beszelve) ha ilyen "10% feletti" tipusu bomba uzlet 
hurkabol M.o. barhogy kihuzna a fejet. (MONDJUK, hogy Fekete pl. 
olyan banktol vett fel M.o.-nak melyben o is erdekelt. [ez hipotezis!]. 
Erdeke volna akkor barmi mas, mint a minel busasabb visszafizetes?)

Masik, amit lehet csinalni, az a "nepnemzeti gerincu" penzpolitika. 
NEM azt mondani, hogy "NEM FIZETUNK" (ez valoban katasztrofa 
lenne!), hanem minden idegszalunkkal MAGYARORSZAG, nem pedig a 
BANKOK (es bankarok) erdekeit tartani alapveto prioritasnak. 
Atutemezni ("re-financing"), ha kisebb kamatura lehet atvaltani a 
kolcsont, foleg pedig minden (politikai) erovel torekedni a 
Magyarorszag altal nem csak hogy MEG SEM PROBALT, de pl. 
Suranyiek altal TILTOTT adossagcsokkentesi targyalasokra. 

Mar megirtam vagy otezerszer (persze semmi valasz nem jott erre, 
mert NINCS, csak mely hallgatas), hogy Lengyelorszag adossaganak 
FELET mar regen elengedte az USA. 

Vajon miert? Az o penzugyi politikajuk "nepnemzetibb" mint a 
mienk? Ez is igaz. Meg az is, hogy abban nagy szerepe volt a kulfoldi 
lengyel erzelmu emigracionak.
+ - nepszerusegi adatok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sajtotermekek nepszerusege 1993 januarjaban:
 
Nepszabadsag        215.6
Magyar Nok lapja    204.5
Nepszava             82,4
Reform               51.8
HVG                  51.5
Magyar Hirlap        37.1
Magyar Nemzet        35.1
Pest Megyei Hirlap   19.1
Figyelo              13.5
Uj Magyarorszag      13.3
Heti Magyarorszag    10.3
Pesti Hirlap          9.4
Kurir (reggeli)       8.3
168 ora               7.4
Magyar Forum          7.3
Beszelo               2.1
 
A HVG-ben (1993 februar 6.) kozolt postai elofizetesei adatok tukreben.
mertekegyseg: ezer elofizeto
(pl az Uj Magyarorszagnak 13 300, a Nepszabadsagnak 215 600 elofizetojet
tartottak nyilvan)
Mielott mas tenne hozza: tudom, hogy az adatok manipulaltak, hogy messzebbre
ne menjek eleg a mai Forumban fentebb altalam kozzetett kis levelreszletre
utalni. :-)
Ezzel egyutt erdekes kis lista, hat megosztom veletek.
		Udv:
						tamas
 
U.i.: Kedves Pellionisz Andras!
A Forumban kozzetett ertekelesedet a Szalonban lezajlott inflaciot
es egyeb gazdasagi kerdeseket erinto vitarol (Pellionisz Andras: Szakertelem
es nemzeti katasztrofak; Forum #843) sertonek, megalapozatlannak, nem a
targyhoz tartozonak es foleg rosszindulatunak erzem, s mint a vita egyik
resztvevoje magam reszerol hatarozottan visszautasitom.
Andras, kerlek vedd eszre, hogy ezzel csak ellensegeskedest szitasz,
megfelemlitesz es elidegenitesz! Kinek van szuksege erre, es mit akarsz
ezzel elerni?
Ugy gondolom, hogy sem Dr. Balogh Sandor, sem a vita tobbi resztvevoje nem
szolgalt ra ilyenfajta biralat(?)ra. Orulnek, ha ez es az ehhez hasonlo
megnyilatkozasok nem vennek el sem Dr. Balogh Sandor, sem vitapartnerei
kedvet a folosleges indulatoktol mentes, tanulsagos eszmecserektol.
                                                 tamas
+ - Balkotmany - otezredszer (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Forum ! "Alkotmanyunk nem sztalinista, meg akkor sem, ha 
formailag az 1949. evi alaptorveny modositasa" - hangzott el az 
Orszaggyules alkotmanyugyi bizottsaganak elnoketol a minap, hiszen 
"az 1989-es modositas kovetkezteben kikerultek az Alkotmanybol a 
sztalinista elemek". 

Szanalmas dolog, mondja aka'r SZDSZ-es aka'r MDF-es. Minden esetre 
ELISMERI azt a kulonben is jol tudott tenyt, hogy Magyarorszagnak 
uj alkotmanya (a torveny ellenere) NINCS, az alkotmany a Sztalinista 
1949-es alaptorveny 1989-es (antidemokratikus) modositasa. 
(Gyengebb emlekezetueknek: 1989-ben szovjet szuronyok 
arnyekaban, NEM demokratikusan valasztott Orszaggyules 
modositotta a Sztalinista alkotmanyt). Az igaz, hogy akkor 
KIKERULTEK belole EGYES otromban Sztalinista reszletek. De vajon 
egy sem maradt benne? Ki meri ezt mondani?

Amugy beszeljunk ne arrol ami KIKERULT belole, hanem arrol ami 
BELEKERULT a 89-es antidemokratikus modositasnal. Ki meri 
ketsegbe vonni, hogy a nem demokratikusan valasztott orszaggyules 
altal beleszerkesztett KETHARMADOS TORVENYEKET eloiro szabalyok 
NEM DEMOKRATIKUSAK, valojaban az EGYHARMAD 
DIKTATURAJANAK eszkozei!?
+ - Van megoldas az inflaciora= (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

XXX Balogh S.

	Tegnap egy hosszabb ertekezesem jelent meg a Forumban es a Szalonban. A
hatterhez meg kell magyarzanom, hogy a SZALONban par
napja megjelent egy erdekes cikk az inflaciorol, amely lenyegeben a hagyomanyos
Keynesian elmelet szempontjabol analizalta az
inflacio problemajata. Erre reagalva kifejtettem, hogy a marxizmusnak nem a
Keynesian teoria az egyeduli (sot, mondhatnam, nem is a
FO) alternativaja. A Keynesian teoria maga is az allam szabalyozo szerepere
epul. 

	Cikkemre sok erdekes, de lenyegeben egyoldalu reakciot kaptam, nem olyan
valtozatosat mint amilyenben a Forumhoz, rovid
jelenletem alatt is, hozzaszoktam. Ezert, feltetelezve, hogy legtobb Szalon
olvaso Forumos is, de nem vica versa, praktikusabbnak
tartom a vitat atterelni a Forumra, igy ezen cikkemet csak itt hozom. Egyben
megkoszonom Ivannak a Szalonban, hogy ertelemzavaro
bubujaimat kikuszobolte. Meg mindig nem ertem ezt a franya masinat, Ma is pl.
valamit irtam a szovegszerkesztomon (Bank Street
Writer), es ahogy attettem a Compu-serve programra, sorok hianyoztak amit vagy
egy oraig tartott kijavitanom.

	Jelen valaszom lenyegeben Kalman Laszlo hollaniai internetes direkt hozz
am
kuldott levelere valasz, de megprobalom az
idezeteket ugy kozolni, hogy valaszom ertheto legyen. Persze minden kerdesre nem
fogok reszletesen reagalni, mert ahhoz egy konyv
sem lenne eleg.

	Eloszor is egy fontos disztinkciot kell tenni elmelet es gyakorlat kozt.
 Az
elmelet egyszeru, a gyakorlat reszlet
kerdesekbol all, es nagyon bonyolult. Lenyegeben az amerikai kozgazdasagtan ket
reszlegre osztja a gazdasagtant: makro es mikro
gazdasagtan. Lenyegeben a makro foglalkozik az egesz gazdasagi rendszerrel,
elmeletben es gyakorlatba, mig a mikro az egyeni ipar
vagy ceg szempontjabol vizsgalaja meg a gazdasagi problemakat.

	Nincs idom tankonyvet irni jelenleg, igy csak nagyon kivonatosan hadd va
zoljam
a gazdasagi elmeleteket illetve rendszereket,
a teljesseg igenye nelkul, sot, kifejezetten mindent leegyszerusitek es csak
nagy vonalakban vazolok. Azonkivul sok olyan ami
elmeletben jol hangzik, gyakorlatban, e jelen eroviszonyok kozt olyan kofalakba
utkozhet, hogy lenyegeben megvalosithatatlan. De ez
nem akadalyozza meg, hogy elmeletben beszeljunk rola. Igy peldaul egy uj penz
rendszer (altalaban vilagszerte, mert a jelenlegi
penzrednszer nem felel meg a modern vilag kovetelmenyeinek. De amig a vilag
bankarai hasznot huznak a jelen rendszerbol es
ugyanakkor tudjak a penzrendszert manipulalni es a vilag ugyeit befolyasolni. De
ez annal inkabb indokolja a penzrendszer
modernizalasat. 

	Lenyegeben nagyon egyszeru kategorizalni a gazdasagi elmeleteket: mennyi
befolyasa van az allamnak. Ha egy ehuenes vonalat
huzunk, a vonal bal vegere tehetjuk a totalitarianus rendszereket, mint a
marxizmust, es a jobb vegre az individualista, lenyegeben
klasszikus liberalis elmeleteket, es a ket veglet koze kerul a tobbi elmelet a
modern liberalizmustol a szocializmusig.
Ha 10-tol 1-ig szamoznank oket, marxizmus 9-10 lenne, szocializmus 8,
liberalizmus 4-6, with Keynes 6, Friedman 4, Reagan 3, Adam
Smith and von Mises 2-3, es vegul a libertarian elmelet 1. 

	Mig a marxistak az egesz gazdasagi eletet akarjak iranyitani, a liberali
sok
megegyezenek abban, hogy csak a penzt akarjak
az allam illetve az allamot iranyito hatalom kezebe tenni. A klasszikus
liberalisok nagy ressze, von Misessel az elen, a
p`nzrendszert, vagy legalabb is annak befolyasolasat, is ki akarjak vonni az
allam es a kozponti bank kezebol. Elso latasra nem
latszik a kulonbseg olyan fontosnak. Azonban a modern gazdasagi eleetben aki a
penz mennyiseget es elerhetoseget tudja controllalni,

az vegeredmenyben tudja kontrollalni az egyesz makro-gazdasagot. Erdekes modon
ezt eloszor a teologiailag kepzett de kulonosebb
kozgazdasagtani felkeszultseg nelkuli XI Pius Pa'pa latta meg, aki ezt irta
1931-ben:

	"Immense power and despotik economic domiantion is concentrated in the h
ands of
a few, and ... those few frequently are not
the owners but only the trustees and directors of invested funds, who administer
them at their good pleasure. This power becomes
particularly irresistible when exercised by those who, because they hold and
control money, are able also to govern creditand
determine its allotment, for that reason supplying, so to speak, the life-blood
of the entire economic body, and grasping, as it
were, in their hands the very sould of production, so that no one dare breathe
against their will." (Quadragesimo Anno, 1931,
#105-6)
	By now this process has been refined to such a degree, that most people 
don't
even realize that the economy is being
controled by the control of the monetary system by central banks of the major
countries. Csurka gyonyoruen megmagyarazta, hogy az
Antall kormany is ilyen manipulacional lett az aldozata, es hogy lenyegeben az
IMF politikai felteteleket szab szuveren orszagoknak
tovabbi hitelek folyositasara. Csurka szerint Mo. eseteben egy feltetel volt a
regi garnitura helybenhagyasa. Ezt nem csurka talalta

ki, hanem az IMF igy mukodik mindenutt. Csurka, ugy latszik, jobban ismeri az
IMF-et mint legtobb magyar kozgaszdasz, legalabb is
akik a Szalonban eddig osszeakasztottak a bajuszukat velem (nekem nincs ugyan
bajuszom, a nejem nem engedi meghagyni).

	Ezek utan konnyen ertheto, hogy Mo. vilagviszonylaatban meg van kotve. E
z
persze azt jelenti, hogy az ausztriai iskolanak a
teoriajat nem lehet jelenleg megvalositani. Ez az oka a jelenlegi gazdasagi
valsagnak: a bankok igy akarjak! Tudom, hogy ezzel
megint felcsigaztam egy csomo erdeklodest, hogy mi a penzrendszer kerdesenek
megoldasa, de erre egyelore nem terek ki, mert
gyakorlatban ugy sem lehetne megvalositani. Hadd  mondjak csak annyit, hogy
sokan vannak, akik ezen dolgoznak, de eddig nem sok
eredmennyel. Meg a sokkal kisebb celkituzest, az amerikai kozponti bankot (Fed)
a Congresszus iranyitasa ala vetni is remenytelen,
pedig nem kisebb szemely mint Henry Gonzales, az amerikau kongresszus also
hazaban a Bank es penzugyek Bizottsaganak az
elnoke, elodjenek, Wright Patman Kepviselonek nyomaiba lepve, aki 1967-ben
javasolt hasonlot egyik beszedeben, dolgozik rajta
evtizedek ota. Iden januar 5-en adott be pl. egy nagyon is gyenge javaslatot
"The Federal reserve System Accountability Act"
nevvel, de nem sok remeny van ra, hogy meg ebbol a gyenge reform javaslatbol is
torveny lesz. Congressman Gonzalas hat oldalas
bevezeto beszedeben ezt irja: 

	"The Federal Reserve exerts immense control over the American economy be
cause
of its ability to influence employmeny,
interest rates, inflation, and the international value of our currency. The
Federal Reserve controls powerful monetary policy
instruments that it can use to initiate a depression, or to cause rapid
inflation which would tax away the savings of the middle
class and erode the power of the poor. These monetary policy instruments can
also be used to contribute to a healthy economy" (1.
oldal, gepelt szoveg). Nem hasonlit ahhoz, amit a pa'pa tobb, mint hatvan evvel
ezelott irt? Ugyaneztel lehetne mondani az IMF-rol
vilagviszonylatban. Gonzales reszletesebben is megmagyarazza, hogy "too little
money can strangle the economy. Too much money can
cause inflation. The proper growth of the money supply is important to maintain
the healthy economic growth and prosperity" (u.o.).

	Fontos megjegyezni, hogy a cel Gonzales szerint nem a penz mennyisege. A
z csak
eszkoz, szukseges "conditio sine qua non" az
egeszseges gazdasagi novekves es jolet. Ezt csak a termeles tudja biztositani.
Akar hogyan is manipulaljuk a penz mennyiseget,
helyesen vagy helytelenul, termeles nelkul nincs jolet. A bankok politikaja
elotudja segiteni, vagy meg tudja akadalyozni a
termelest, de joletet biztositani nem tud. Akinek ezt nehez elfogadni, hadd
nyugtassam meg hogy sok idezetet tudok felhozni, F.D.
Roosevelt elnoktol jelenlegi politikusokei, hogy ez igy van, es hogy a bankarok
mennyire befolyasoljak a gazdasagi eletet. 

President Roosevelt irta, in Message to Congress (1938, aprilis 28) ezt: "Close
financial control, through interlocking spheres of
influence over channels of investment, and through the use of financial devices
.... creates close control of the business policies
of enterprises which mascarade as independent units...The heavy hand of
integrated financial and management control lies upon large
and strategis areas of American industry... Private enterprise is ceasing to be
free enterprise and is becoming a cluster of
collectivisms.... And industrial empirebuilding has evolved into banker control
of industry. We oppose that.... Interlocking
financial controls have taken from American industry much of its traditional
virility, independence, adaptability and daring--
without compensating advantages. They have not given us the stability they
promised." Tudnam folytatni az idezeteket, de mind a
pa`pa megallapitasat erositik meg. Ez a befolyas nehezedik Mo-ra is, es ezert
irtta Csurka, hogy a szovjet fegyveres megszallast
bankar kontrol valtotta fel!

	E hosszu bevezeto talan kicsit reszletesebben, mint akartam, de megis di
ohejban
megadja a problema hattaret. Ha mar a
penzugyi valosagon nem si tudunk valtoztatni, az otthoniaknak a termeles
novekedesere kell rafekudniok. Azonban az ido ugy
elszaladt, hoggy csak taviratstilusban fogok reagalni Kalman Laszlo nehany
eszrevetelere. 

1. Miert gondolom, hogy a megodas valoban a termeles novekedesben van? Mi masban
lenne? papir penzzel csak papir joletet tudunk
teremteni. Igazi igenyeket csak igazi termelessel lehet kielegiteni. Jolet
termeles nelkul nincs. Jolet letezett (alacsony szinten
ugyan) a penz bevezetese elott is, vagy olyan idokben amikor a penz hasznalat
nehezkes volt. Emlekszem 1945-46-ban csere-bere volt
az altalanos gazdasagi mechanizmus.
2. Milyen lenne ha a kamatot valoban a piac hatarozna meg? Egyszeru. A bankok
versenyeznenek egymassal, es a legjobban vezetett,
legalacsonyabb kamaot kero bankyol vennek fel a kolcsont. Persze a jelen
rendszerben ez azt is jelentene, hogy a sporolok pedig a
legnagyobb kamatot fizeto bankhoz vinnek a penzuket. Igy, a kereslet-kinalat
torvenyei szerint kialakulna egy egyensulyi ar. Ha
nagyobb lesz a penz kereslet, tobbet lesznek hajlandok a kolcsonozni akarok
fizetni, es a sporolok nagyobb kamatot kapnanak, igy a
sporolas novekedne. Mikor kevesebb penzre van szukseg, a valtozas az elozo
iranyba menne. Emberek tobb luxust engednenek meg
maguknak mikor a kamat alacsony, es ezzel fellenfitenek a termelest, es ahogy az
iparhasznalja a penzt, az emberek sporolnanak, es a
kamat novelne a befeketetett tokejuket. Legalabb is elmeletben! Ez kellene, hogy
legyen a magyar kormany allaspontja: mig az orszaag
iparat at kell alakitani, osztonozni kellene a nepet, hogy sporoljon, tegye
penzet a bankba, vegyen reszvenyt, stb., es olyan
viszonyokat kellene teremteni, hogyezt a lakossag onkent belassa. Miert ne
lehetne a sporolast nepszerusiteni, ugy ahogy valahol
(filmrol lattam, ha jol emlekszem Veri az ordog a feleseget volt a cime) hogy
mindenkikriptat csinaltaott valamikor a felesleges
penzbol. Miert kulfoldi kolcsonre es nem otthoni toke gyarapitasra varnak?
Tavaly az egyiklagnagyobb orultseget csinalta akormany
mikor 50 dollarrol felemelte 300-ra a kiviheto osszeget. Ilyen idoben nemutazni
es kulfoldi luxus holmikat kellene vasarolni hanem
sporolni es befeketetni. Soha nem mondtam, hogy a penz nem fontos, az kell a
termeleshez, mint a verkeringes, a Pa'pa szerint a
gazdasagi eletben, de munkat az emberi testben az izmok vegzik, nem a ver.
Viszont az izmok mukodesehez verkeringesre van szukseg. A
tegnap ismertetett korforgalomleall, ha az orairanyaval megegyezoen nincs
penzforgalom! Roviden, otthoni tokegyarapitassal el
kellene szigetelni az orszag penzugyi helyzetet, amennyire lehet, a
nagyvilagtol, es ezzel is gyengiteni az IMF karos befolyasat
Mo-n.

3. Kalman Ur erdekesen egyetert velem, az egyik tegnapi hozzaszoloval szemben,
hogy "egyebkent sincsenek tele a polcok, mert
mindannyian tudjuk, az ami kell, amikor kell, soha nincs." Amen! Ez megint csak
azt bizonyitja, hogy a kereskedelmi elet lenyege a
CSERE, amihez a PENZ csak csereeszkoz. Olyan holmi yomegesen van, ami`rt az
ember nem hajlando megfizetni a kert arat. De ebbol nem
lesz csere. Olyan holmiamit az ember akar, amikor kell, pont nincs. Nincs csere,
hiaba van penz.

4. "... Egyszeruen kizarom, hogy a sznobizmus tenyezo lehetne." Nos, ugy
latszikKalman ur nem volt egy pesti vagy balatonmenti
diszkoban, vagy nem jart a Vaci Utcan, hogy csak ket peldatemlitsek. Deugyanez
all az uzletekben leg menosebb portekakra, a
cukorkatol a sorig. Persze sok esetben a regi idok (nem merem a "regi rendszert"
irni, mert sokban hasonlit a jelen rendszer az u.n.
regihez) hagyomanyakent a mennyiseg valoban silany, mert a munkaverseny csak a
mennyiseget ertekelte, ha eladtak az silany minosegu
arit, ha nem. Itt erezzuk egyebkent talan a legkomolyabban a marxista
gazdasagelmelet legkarosabb kovetkezmenyet. Elfelejtettek az
emberek, hogy nem eleg "dolgozni." Termelni kell, megpedig olyan arut, amit az
emberek megvesznek. Szerintem mindket tenyezo fontos:
gyakran rosz a minoseg, es inkabb jobb kulfoldi arut vesznek, de gyakran a
jominosegu magyar holmit sem veszik meg a sznobizmus
miatt.

5. Ez vezet a kovetkezo pontra. Kalman ur felhaborodva irja: "A magyar dolgozok
neveben kikerem magamnak, hogy tovabb kelljen
szoritani a nadragszijat, mert nem dolgoznak. Szerintem abszolut tuldolgozzak es
agyonhajszoljak magukat ahhoz kepest, amit erte 
kapnak." Itt egy kis felreertes van. En csak azt mondtam, hogy az orszag
lakossganak aranylag kis resze dolgozik. Azonban hadd
menjek tovabb. Mar a marxizmusban is bevezettek a tarsadalmilag hasznos munka
fogalmat. Akar milyen nehezenis dolgozik a melos egy
godor asasaval, ha a godorre nioncs szukseg, hagy dolgozik a szolomuvelesen, ha
a borra nincs piac. Olyan munkat lehet csak
megizetni, aminek az eredmenyet valaki megveszi jo penzen. Ez persze nem csak,
vagy egyaltalan nem a munkas hibaja. Hogy a munkas
eredmenyesen dolgozzon es jo fizetest erdemeljen, eloszor is kelltoke befektetes
(szerszam, nyersanyag) es hatekony managment. Hiab
van jo gep, jo anyag, ha a munka nincs megszervezeve es a melos beledoglik az
esztelen futkarozasba. Megint a PIACra kell
hivatkoznom.Csak annak van erteke egy szabad gazdasagban, amit el lehet adni a
piacon. Lenyegeben mindketto kell, termeles is meg
penz is, mert ha egyik hianyzik megszunik a piac. 

	Kovesy Ur azzal probalta kimenteni magat, hogy o szandekosan csak egy te
marl
irt.El is fogadtam, es nemis hibaztattam ot
ezert. Azonban CSAK egyik oldal vizsgalata teves kepet ad. Nem leet a penzt es a
termelest szetvalasztani. 

	Megint hosszura nyult az iras, de szandekom az, hogy a marxista felfogas
tol meg
teljesen fel nem szabaditott olvasok
megertsek azt, amitol eddig el voltak zarva, es nem akarok senkivel veszekedni. 

	Remelem, kedves olvasok vegigragtak magukat a teman, mert bizony elegabs
ztraktm
es majdnem egy fel szemeszternyi anyagot
suritettem ebbe a par (jo par!) sorba.

	Udvozlettel, Balogh Sanyi. Bocsdanat, de este 11 elmult, faradt vagyok, 
es nem
akarom az egeszteatnezni ujra, remelem,
nagyobb ertelemzavaro hibak nincsenek. "Jo szerencset!"

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS