------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Thu Jan 23 00:49:05 EST 1992 Subject: *** FORUM *** #468 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu Temakor: Hozzateves a cucilista akademiakrol ( 22 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A legnepszerubb magyar part hazatajarol - 4. ( 59 sor ) Felado : ok1kk@gemini.ldc.lu.se Temakor: A Magyarok Vere I ( 55 sor ) Felado : tamas.gaal@inria.fr Temakor: Pannon J MTA-roli cikkidezeterol ( 99 sor ) Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Folytatas egy Rozsa Karolynak ( 60 sor ) Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Folytatas - Tisztelt Rozsa Karoly Ur ( 55 sor ) Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu Temakor: Nehany szo 56-rol ( 30 sor ) Felado : fhligeti@weizmann.weizmann.ac.il Temakor: egy apro kerdes ( 0 sor ) Felado : fhligeti@weizmann.weizmann.ac.il Temakor: egy apro kerdes ( 24 sor ) Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: kifakadas a magyarorszagi allapotok miatt ( 96 sor ) Felado : stefan@ucsfvm.bitnet Temakor: tozsdezzunk parasztosan kishazankban azaz ertsuk meg ( 74 sor ) Felado : stefan@ucsfvm.bitnet Temakor: korrekcio =kenvenc= tozsdepecereim nevet illetoen ( 4 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Tozsdezzunk egy kicsit tovabb! ( 89 sor ) =============================================== Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu Temakor: Hozzateves a cucilista akademiakrol ( 22 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves FORUMozok, Nagyon jo es azt hiszem nagyreszt, vagy teljesen igaz volt a Pannon Jozs ef altal lekozolt cucilista akademiakrol szolo cikk. Hadd tegyek hozza egy, sza- momra legalabbis, erdekes tenyt. Amikor a Sz.U.-ban voltam akademiai cseren, tobb tucat orosz es ukran akademikussal beszelgettem nagyon oszinten. (Vagy egy kalapot tettek a telefonra, mert abban volt a lehallgato mikrofon, vagy kimentunk az utcara setalni.) A helyzet az volt, hogy EGYEDUL a szovjet es a koztarsasagi akademiakban volt titkos szavazas az egesz orszagban! Es ebben annyira biztak, hogy pl. nem sikerult Szacharov-ot kizaratni a vezetosegnek (megprobaltak egy tucatszor szavazasra tenni az ugyet). Ugyancsak bevalasz- tottak egy csomo kituno tudost, akiket a politikai vezetes elesen ellenzett. Ez alol a hihetetlen liberalis gyakorlat alol az volt a (nagy) kivetel, hogy nem az akademia tagjai valasztottak a fotitkart es az elnokot (es meg nehany mas kevesbbe lathato, de hatalmat-biro funkcionariust). Na meg az, hogy en az ideologiai agakban levokkel nem talalkoztam (tor- tenelem, kozgazdasagtan, politikai "tudomany", stb.), bar (allitolag) itt is volt kivetel -- foleg olyen teruleteken, mint szociologia, pszichologia, demografia, ekonometrika, sot filozofia! Findler Miklos =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: A legnepszerubb magyar part hazatajarol - 4. ( 59 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Fidesznek a leghu"se'gesebb a szavazo'ta'bora, e's sokan a'tjo~ttek, elso"sorban a Szadeszto"l e's a Mado~fto"l. De nagy pa'rtta' elso"sorban az tette, hogy nem a'bra'ndultak ki belo"le a va'laszto'k. Miko~zben rohamosan cso~kken a szavazni akaro'k sza'ma (ma'r csak a va'laszto'k kb. 37%-a menne el szavazni), a Fidesz hi'vek kitartanak. A Fideszre szavazni akaro'k sza'ma is no"tt, de ta'volro'l sem annyival, mint amit a 34-35%-os re'szara'ny sugall. De nyilva'n aktiviza'lo'dni fog a most szavazni nem akaro'k egy re'sze is, ha beindul a va'laszta'si harc, e's enne'l reme'lheto"leg le'nyegesen to~bben szavaznak. (Az o~nmaga'ban a demokra'cia su'lyos verese'ge lenne, ha a szavazo'k 2/3-a otthon maradna.) Kikre szavaznak majd a most passzi'vak? Valo'szi'nu", hogy a ke't nagy pa'rt valamit visszaszerez az elvesztett ta'mogata'sbo'l; a Fidesz re'szara'nya jelento"s re'szben az o" rova'sukra no"tt (meg a parlamenten ki'vu~li pa'rtoke'ra - te'nyleg, hogy van, hogy egyetlen parlamentbo"l kiszorult pa'rt, ero" sem tudja kihaszna'lni a parlamenti pa'rtok ira'nti bizalmatlansa'got, csalo'da'st? (Pozsgay?? Nem valo'szi'nu".)), ennek az elvesztett ta'bornak egy re'sze't valo'szi'nu"leg mozgo'si'tani lehet. Persze nyilva'n mindent megtesz majd a korma'ny a va'laszta's megnyere'se'e'rt, belee'rtve a szoka'sos demago'g mocskolo'da's, magyarkoda's mellett egy jo' kis mu"fellendu~le'st is, amit majd a bekebelezett MNB megfinanszi'roz. O~ve'k a te've', addigra lehet, a ra'dio' is. Ma'r zu'g a sikerpropaganda. De valo'szi'nu"leg el fogja'k rontani, egyszeru"en nem vevo"k erre az emberek. Nem valo'szi'nu", hogy az MDF megverhetne' a mai Fideszt, inka'bb a kisebb korma'nypa'rtok ba'zisa'ba tud majd beleharapni. E's a Szadesz? Valo'szi'nu"leg feljo~n. O"k re'szben a Fideszto"l veszik majd el a szavazo'kat, de aki az egyik libera'lis pa'rtto'l a'tment a ma'sikhoz, az to~megesen vissza legfeljebb akkor megy, ha a Fidesz leja'ratja maga't. A Szadesz inka'bb csak u'gy jo~het fel, ha visszaho'di'tja kia'bra'ndult va'laszto'it. Vagy ha a Fidesz kiu~ti maga't. Kiu~ti-e maga't a Fidesz? Valamikor rendezni kell a pa'rt-u~gyet. Most az u"rben lebeg, de i'gy nem mehet neki a va'laszta'snak. Ha'tte'r ne'lku~l tu'l to~re'keny. Hogyan tudja'k rendezni a viszonyt saja't hi'veikkel, helyi aktivista'ikkal? Hogyan tudja'k rendezni a viszonyt az o~nkorma'nyzati ke'pviselo"kkel, akikbo"l nyilva'n nagyon sokan ke'pviselo"k akarnak majd lenni? Nem indul-e el belso" hatalmi harc? (Fodor ha'tte'rbeszori'ta'sa!) Nem bi'zza'k-e el magukat? Ha elke'szu~l a programjuk, mi lesz benne? Persze lehet a korma'ny bi'ra'lata'val is va'laszta'st nyerni, de a poziti'v program hia'nya e'pp a ba'zist bizonytalani'tana' el. Nem u'szhato' meg a program. Mennyire lesz o~szinte, e's ha igen, hogy bi'rja'k majd a va'laszto'k? Tiszta'zni kell a viszonyt a Szadesszel. Te'nyleg nagyobb pa'rt lesz-e a Fidesz, mint a Szadesz? E's ha igen, hogy viseli el ezt a Szadesz? Nem lehet, hogy most majd o"k pro'ba'lja'k no~velni ne'pszeru"se'gu~ket a Fidesz rova'sa'ra? A ke't pa'rt ku~lo~n-ku~lo~n megverheto". Csak az az ese'lyu~k, ha o~sszefognak. Erre Orba'n most ma'r ra'jo~tt. Hogy becsina'lt, amikor o~sszeomlott a Szadesz! Tudja-e To~lgyessy is? Ma'rmint u'gy igaza'bo'l, nem csak intellektua'lisan? E's az o~ro~kse'g? Mi lesz ehhez a viszonyuk? Nyilva'nvalo', hogy az MDF a ko~vetkezo" va'laszta's elo"tt megpro'ba'lja majd bebetonozni klienseit a hatalmi pozi'cio'kba, krea'l majd az MNB elno~kho~z hasonlo'an elta'voli'thatatlan pozi'cio'kat, ahol BPA'-kat hagy ha'tra a ko~vetkezo" korma'nynak. (Igaza'n sze'p lesz, ha megbukik az MDF, e's BPA' megpro'ba'lja majd tova'bbra is (az ellenze'kben levo") Antall utasi'ta'sait ve'grehajtani.) Meg olyan ko~telezettse'geket, mint az EXPO, az iskola'k egyha'zasi'ta'sa, stb., hogy meg legyen ko~tve a keze, ke'ptelen legyen e'rdemi va'ltoztata'sokra a ko~vetkezo" korma'ny. Ezeket nem nagyon lehet majd felru'gni a joga'llamisa'g keretein belu~l. Ezek egy re'sze't fel kell majd ru'gni. Persze lehet manipula'lni. De az o~nvesze'lyes. (itt a ve'ge, fuss el ve'le) Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ok1kk@gemini.ldc.lu.se Temakor: A Magyarok Vere I ( 55 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Murphy torvenyei kozott van egy olyan, amelyik valami ilyesmi ajanl az elmeleti kutatatoknak: Ha a kiserleti tenyek nem egyeznek az elmeleteddel, akkor szabadulj meg toluk. Nos, 1956-tal kapcsolatban is van nehany teny, amelytol elobb talan meg kellene szabadulni, mielott a szabadsagharc realitasat probalnank vitatni. Az egyik ilyen Nagy Imre november 4.-en 5 ora 20 perckor mondott radiobeszede volt: "Itt Nagy Imre beszel a Magyar Nepkoztarsasag Minisztertanacsanak elnoke. Ma hajnalban a szovjet csapatok tamadast inditottak fovarosunk ellen azzal a nyilvanvalo szandekkal, hogy megdontsek a torvenyes demokratikus magyar kormanyt. Csapataink HARCBAN (kiemeles tolem, Sz.K.) allnak ! A kormany a helyen van. Ezt kozlom az orszag nepevel es a vilag kozvelemenyevel." Vagyis N.I. velekedese szerint is harc folyt a kulfoldi (=szovjet) csapatok ellen. Ez pedig szerintem szabadsagharc. Egy masik vitatott kerdes az, hogy vajon erkolcsi ertelmben elitelhetok-e az emigransok azert mert kulfoldre tavoztak ahelyett, hogy Magyarorszagon vartak volna be a kadari bosszu kovetkezmenyeit. Valojaban N.I. sem egeszen onszantabol maradt Magyarorszagon, hiszen nem veletlenul menekult a Jugoszlav nagykovetsegre. Mas kerdes, hogy a jugoszlav es magyar elvtarsak viszonylag gyors alkut kotottek N.I. sorsarol es igy lehetoseget adtak szamara a martiromsagra. Nagy Imre erkolcsi nagysagahoz nem ferhet ketseg. Szamos magyar politikus vehetett volna rola peldat. Peldaul arrol, hogy a bordai koze szegezett geppisztoly vagy csaladtagjainak szorongatasa ellenere is vallalta eszmeit es a magyar nep erdekeben a legjobb tudasa szerint cselekedett. Kadar "mindossze" 400 embert kotettett fel. Ennek tukreben valoban tulzasnak tunik, hogy 200 ezer ember (az ertelmiseg tulnyomo resze) kulfoldre tavozott. Csakhogy akkoriban azt senki sem szavatolta, hogy legfeljebb minden otszazadikra var kotel. Ha mar egyszer Camusrol esett szo, akkor erdemes odafigyelni arra, hogy o hogyan velekedett az 56-os esemenyekrol, azok egy eves evfordulojan: Albert Camus: A Magyarok Vere A legazolt, bilincsbe vert Magyarorszag tobbet tett a szabadsagert es igazsagert, mint barmelyik nep a vilagon az elmult husz esztendoben. Ahhoz, hogy ezt a tortenelmi lecket a megertse a fulet betomo, szemet eltakaro nyugati tarsadalom, sok magyar vernek kellett elhullania - s ez a verfolyam most mar alvad az emlekezetben. A magara maradt Europaban csak igy maradhatunk hivek Magyarorszaghoz, ha soha es sehol el nem aruljuk, amiert a magyar harcosok eletuket adtak, es soha, sehol - meg kozvetve se - igazoljuk a gyilkosokat... A magyar munkasok es ertelmisegiek, akik mellett annyi tehetelen banattal allunk ma, ... akik minden melyebb ertelmet velunk megertettek...kiralyi orokseget hagytak rank:...a szabadsagot, amelyet ok nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekunk ! Szabo Kalman (Lund, Svedorszag) Ui. Az idezetek a kozelmultban megjelent: Az 1956-os Magyar Forradalom; Reform, Felkeles, Szabadsagharc, Megtorlas. (Tortenelmi olvasokonyv kozepiskolasoknak) cimu mubol valok. Ara 9 Ft (=0.12$), megeri az arat. =============================================== Felado : tamas.gaal@inria.fr Temakor: Pannon J MTA-roli cikkidezeterol ( 99 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Pannon Jozsef! Az idezett cikket (az MTA-rol) ki irta, es honnan (melyik ujsagbol) valo? Mivel szemelyekre szolo inszinuaciokat is tartalmaz, erdemes lett volna gondosabban valogatni, esetleg erdeklodni altalad elfogadott magyar tudosoknal, hogy a cikk allitasaival egyetertenek-e. Ez utobbi meg mindig megteheto. A cikk szemelyeben tamadja az altalam tavolrol ismert Csibi Sandort es Vamos Tibort. Tudos mivoltuk elbiralasa nem tartozik sem a cikkirora, sem rad, sem ram - akit erdekel, kerdezze meg a szakmajukbelieket. A cikk azonban - szamomra elkepesztoen keves es hianyos, helyenkent hibas tenyanyaggal - erkolcsi iteletet is mond felettuk. Ezt az iteletet nem fogadom el, felhivom a cikk monogramos szerzojet, hogy igazolja szemelyeskedo allitasait. Vamos Tibor a SZTAKI (MTA Szamitastudomanyi es Automatizalasi Kutatointezet) igazgatoja volt, emellett bizonyara kommunista, es az ertelmiseg egyes erdekeinek ismert (pl. az "ellenzekieskedo" arnyalatu Mozgo Vilagban, Valosagban irogato) szoszoloja. Nemzetkozi szakmai szervezetek tagja, es - szamomra, tavolrol - az "igazi" magyar tudomany, az (esetleg) nala tehetsegesebbek erdekeit kepviselo ember volt. Hozzateszem, hogy soha nem volt koztunk erdekkapcsolat, hisz az o kozvetlen erdekei inkabb ellentetben alltak az enyimekkel, leven a "mi, KFKI"-sok szemeben a SZTAKI az ordog mindenkori szovetsegese, nevezetesen a kutatasi tamogatasert folyo versenyben. Csibi Sandor tudtommal elobb lett akademikus, mint munkasor. Ez tenykerdes, kerem ellenorizni, es kijavitani, aki teved. Magamat idezem, Nagy D. Lajossal 1991 nyaran a FORUMon vitatkoztunk, ott leirtam, hogyan lett Csibi Sandor munkasor: a BME HEIntezetenek kotelezoen munkasort kellett allitania. Mivel onkentes jelentkezo nem akadt, Csibi (igazgato) maga ment el - szamomra a koznapi batorsag peldajakent - a verbuvalasra, ahelyett, hogy a legfiatalabb aspiranst jelolte volna ki hatalmi nyomassal. Ha ugy tetszik, igy csinalt viccet a rendszerbol. Ezt a tortenetet kozvetlenul a HEI-ben tanito volt (nem kommunista) kollegaimtol hallottam. Egyesek szerint politikai szamitas is meghuzodott mogotte. Nem tudok rola, hogy munkasortiszt lett volna, mint a cikk allitja, ismet ellenorzendo tenyrol van szo. Egy Nepszava?ban megjelent cikkrol meseltek, a kollegak korbe is adogattak, jo vicc gyanant, aholis Csibi kozmunkasor logyakorlaton vett reszt. Kik azok a magahoz hasonlok, akiknek az MTA-ba jutasat sikerrel egyengette? Miben hasonlitottak ra? Szamomra peldaul sokat mondana Simonyi professzor velemenye az MTA-rol, Vamosrol, Csibirol. Nem hiszem ugyan, hogy nyilvanossagra hozna, mert nagyobb tudos, es inkabb uriember, mint a cikk szerzoje lehet. Andrasfalvy miniszter urat nem ismerem - talan nem illik miniszterkent doktoralni, a cikk azonban teved, az MTA nincs miniszteriumi fennhatosag alatt. A biralok - szemelyukben, amennyiben a miniszterium altal felugyelt intezmenyben dolgoznak - valoban lehettek befolyasoltak. Epp ezert van nyilvanos vedes, ahova barki, akar iskolai vegzettseg nelkul is elmehet, hogy a jelolt szakmai es moralis minoseget - vagy epp a zsuri osszetetelet - velemenyezze. Ezt jegyzokonyvezni kell, es szukseg eseten kivizsgalni. Hatha epp forditva van, hatha a nagyszeru tudost korabban a "kommunista es kollaborans semmittevok" nem engedtek politikai okbol doktoralni? A kovetkezo allitas (idezet a cikkbol) "...az MTA megszamlalhatatlan es sehogyan sem ellenorzott kutatointezeteiben ingyenelok hada eszi az orszag kenyeret..." bizonyosan teves, ugyanis radikalis szemelyzet- es koltsegcsokkentesre kerult sor az elmult ket evben, a SZTAKI peldaul ~800?-rol kb 80?ra (!) zsugorodott. A magyar kutatas sanyaru helyzete kozhely. Aki - mint az idezett cikk is - azt sejteti, hogy nagy es titkos penzeket osztogatnak, nem mond igazat. Barki lathatja, aki odamegy es korulnez. Osszehasonlitasul, 1987-es (nyugati, atlagos) fizetesem tobb volt, mint a KFKI egy nyolcfos osztalyanak azevi koltsegvetese. 1988-ban tobb penzt kolthettem szamitogepre egyedul ("Nyugaton"), mint amennyi az egesz KFKI-nak (kb 2500 fo) volt hasonlo celra. Ijeszto szamok. A bunt, a tudomany (mint veszelyes, ui kevesse befolyasolhato tenyezo?) koltsegvetesenek visszaszoritasat a 70-es evek vegen kezdtek, ez azota is - talan mas okobol? lenyegeben toretlenul tart. A cikk hangvetele az ellenkezojet sejteti. Egy amerikai bankar nehany eve adomanyokkal tamogatja a magyar kutatast (az un. Soros Alapitvany, foleg az ugynevezett tarsadalomtudomanyokat). A tamogatas osszemerheto az egesz (!) MTA koltsegvetesevel. Ezek pontos osszeget bizonyara tobben tudjak a FORUM-on, en nem, de azt igen, hogy ennyibol a gazdagabb vilagban nem egy orszag tudomanyos tarsadalma't, hanem legfeljebb egy laboratoriumot lehet fenntartani. Ha hozzavesszuk, hogy a "rossz, keleti" muszer, szamitogep gyakran joval dragabb (!) volt, mint mukodo nyugati parja, akkor meg jobban kell csodalkoznunk a magyar tudomany vitalitasan - hisz epp Pannon Jozsef veszi eszre a "magyar tudos tehetseg" jelenletet vilagszerte. Emellett lehettek, lehetnek is ingyenelok. Korruptak is, semittevok is, gyilkosok is. Tessek rajuk mutatni, ha utban vannak, ha meg a rettenetesen kevesbol is elvesznek. Demagog modon "Aczel elvtarsra" (Belzebub egy uj neve?) hivatkozni esetleg indulati ervnek elmegy, masnak nem. Vajon mifele "tisztulasnak" latja ertelmet a Szerzo? Egy peldat lattam, Nemetorszagban az egesz NDK-s kutatast (vigyazat, nem hasonlithato ossze sem minosegeben, sem erkolcsi szintjeben a magyarral) elcsaptak, a (volt) NSZK tudomanyos koltsegvetesbol, (volt) nyugatnemet vezerlettel kell ossznemet tudomanyt csinalni. Jelenleg a volt NSZK tudosai kozul sokan valaszthatnak a nyugdij vagy "Sziberia" (ertsd Drezda, Lipcse) kozt. Itt nyugatrol jove konnyu varatlan (tudomanyos?) karriert csinalni, "otthon" viszont kevesebb a penz, igy egesz temateruleteket tesznek keletre (a rossznyelvek szerint pl. minden "nuklearis" szoval becsmerelhetot). Jozsef, fontos kerdest feszegetsz, vajon igy kell-e? Ez a cikk nem melto arra, hogy komoly szandekkal idezd. Varom, hogy fuggetlenebb, tenyszerubb velemenyt talalj, illetve kiutat mutass a valoban, de szerintem fokepp mas okok miatt bajban levo magyar tudomanynak. Az idezett cikked nem sokkal mond tobbet, mint hogy "A rohadtak mar megint mit csinalnak....". A "rohadtak" pedig a masok. Mindig masok. A "rohadtakat" szabad szidni, nem is nagy felelosseg. Gaal Tamas (Idohianyban jodarabig csak kovetem a reakciokat, de a valaszhoz az idezett cikkhez hasonloan :-) erosen kell provokalni) =============================================== Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Folytatas egy Rozsa Karolynak ( 60 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - >El akarod kobozni >Cinege es a hasonszoruek vagyonat? OK, ez egybevag az igazsagerzetemmel, de >be damn sure, hogy ez a penz az ehezok es a gyogyszereket kifizetni mar nem >tudo nyugdijasok zsebebe kerul. Csepp lesz a tengerben. Ha csak egyetlen nyugdijas eletet megmenti, akkor mar kifizetodott. Let's damn well do it! >ES TUDUD, HOGY HOL >A HATAR? Tudod garantalni hogy senkit erdemtelenul nem er hatrany? Nekem nem kell garantalni semmit. Minden jogallam vadat emel gyilkosok, tomeggyilkosok, jogsertok, stb. ellen. Ritkan, de elofordul, hogy artatlan embert bebortonoznek, bar senkinek sem celja artatlan embereket a bortonbe kuldeni. A jogallam nem tokeletes, de jobb mint a partallam, vagy az u.n. "allamnelkuli tarsadalom". Elegge bizom a mai magyar rendszerben, pl. abban hogy jobb mint elodje. >Biztos, >hogy rogyadozo gazdasagunk, csokkeno termelesunk, szegyenletes egeszsegi >ellatasunk es novekvo munkanelkulisegunk mellett ma butetotorvenyeket kell >hozni parlamentunknek? Biztos vagyok benne, hogy jogallamisaghoz torvenyeket kell hozni (bunteto torvenyeket is), kulonben mitol jogallam? Bizom abban, hogy ezt a tarsadalom egyre jobban csinalja, es meg jobban is fogja csinalni ha a jogallamisag es demokratizmus ellensegeit sikerul megfekezni (ujabb torvenyek maris utban vannak). Nagyon szeretnem, ha a 44 ev "szocializmus" utan rajonnenk, hogy a gazdasag labra allasa vegso soron NEM A PARLAMENTTOL FUGG, HANEM A MAGYAR NEP SZORGALMATOL ES INTELLIGENCIAJATOL. Ertse mar meg: a demokratikus es kapitalista gazdasagi rendszer minimalisan van csak kotve a kormany politikajahoz. Az ilyen rendszerben maganak, mint "individuum"-nak, kell PRODUKALNI. Ne varja, hogy a parlament, vagy az allamelnok, vagy Antal Jozsef miniszterelnok huzza ki az orszagot a slamasztikabol, mert az MAGANAK es minden mas magyarnak a felelossege. A kormany ketsegtelenul a maga segitsegere lehet - peldaul, hogy eltavolitja azt a bolsevista Maffia-t amely az orszagot csodbe vezette - de a kormany nem tud, pontosabban nem volna szabad neki, arucikkeket produkalni, vagy a piacgazdasaggal versenybe szallni. >Vagy buntessunk tomegeket mert nemi gazdagsagra >tettek szert, akar azon az aron is hogy tovabb nojon a munkanelkuliseg es >meg gyorsabban romoljon a kozbiztonsag? Vagy buntessunk vetleneket....? >Belistazzunk, hajtovadasszunk? Brrr... A rakosi renszer modszereitol >hanyingerem van es en egy erkolcsileg emelkedettebb, kulonb rendszerben >szeretnek elni. Te nem? A Rakosi-Gero-Kadar-Aczel rendszer modszereitol nekem is hanyingerem van. Azert oly fontos, hogy jogot teremtsunk ilyen ellen, s a jogot betartva a bunosoket minel hamarabb birosag ele allitsuk. > Nem ismerem a cimedet, nem tudom otthon elsz-e, magyar allampolgar >vagy-e, es erzed-e sajat borodon gazdasagi helyzetunket? En igen. Nem >tudom felted-e diplomazo gyermekeidet a munkanekulisegtol? En igen. Ennek mi koze van ahhoz amirol idaig beszeltunk ? A maga tezise, hogy a gazdasag a gyilkosok es egyeb bunkok kezeben van ? Vagy hogy a gazdasagi fellenduleshez azokra a bunkokra van szuksegunk akik a nemzetet teljes szellemi es gazdasagi csodbe vezettek ? Legyen szives ezt a pontot magyarazza meg tisztabban! ==> Folytatjuk... =============================================== Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Folytatas - Tisztelt Rozsa Karoly Ur ( 55 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - > Nem erzem kompetensnek magam arra valaszolni, hogy minkent kellene >megbuntetni a regi rendszer vezetoit, tamogatoit, kiszolgaloit es haszonel- >vezoit. Senki sem ker magatol kompetenciat ezen a teren. Azert van a parlament. Ha valaki ott nem kompetens, ne valasszak meg ujra, vagy hivjak vissza tisztsegebol! > En is haszonelveztem amikor tudtam. De van egy kedves baratom akit >nagyon tisztelek. Talan O a legilletekesebb erre valaszolni. Tudod mit, >megkerdezem. Ha valaszol, megirom, igerem elmeny lesz olvasni sorait. Bizvast remelem, hogy a nagy "haszonelvezet" kozepette nem gyilkolt, rabolt vagy arulta hazajat. Ha igen, akkor joggal varhatja a Lex Zetenyi-Takacs kovetkezmenyeit. Alig varom tisztelt baratja velemenyet. Egy masik leveleben irja: > Azutan ahogy haladt az ido a jozanabb (es parttag) kutatok hangja >egyre hangosabb lett a keruleti es a felsobb vezetes nem kis bosszusagara. >En biztattam is oket: Hamar ilyen rendszerben kell eljunk minel tobb jozan >parttag hallatja a bunkokkal szemben a hangjat annal jobb. A kutatokbol >lett helyi partvezetok mar akkor hallattak kritikus hangjukat amikor ez meg >nem volt veszelytelen. Tetszik-nem tetszik, ezek az emberek sokat tettek a >regi rendszer lebontasaert. Koszonom nekik. Ezt en a MAXIMUM BUNKO elmeletnek hivom. Kezdjuk azzal, hogy minden funkcionarius azt allitja magarol, hogy O segitett a rendszer lebontasaban. Tehat, O nem volt bunko (erdekes, hogy mind ezt allitja. Ha ez igaz, akkor kiktol volt a rendszer olyan amilyen, Marosantol egyedul ?) O azert kuzdott vezeto poziciojaert, hogy mas (nagyobb) bunkok ne keruljenek oda. Tehat minden funkcionarius mogott all egy nagyobb bunko, aki "ki lett szoritva". Figyelje, ha ez mind igaz, akor a bunkok szama hirtelen megduplazodott. Nos, igaz ez ? Szeretnem ha mar egy ilyen nagyobb bunko, aki ki lett szoritva a kevesbe bunko altal, megszolalna a forumon, es kijelentene, hogy ez tenyleg igy volt. Nos, Tole megkerdezhetnenk, hogy miert kuzdott vezeto poziciojaert. O persze azt allitana, hogy volt meg nala is nagyobb bunko, akit ki kellett szoritani. Ha ez igaz, akkor a bunkok szama mar megtriplazodott. Ez a regresszio nem folytatodhat a vegtelenig mert elobb-utobb kifogyunk a funkcionarius bunkobol. Ezt azzal is ala lehet tamasztani, hogy a funkcionarius tetvek harmas echelonban vartak az eloleptetest. Kozben meg kiderul, hogy a szegeny orszag tele volt hazaaruloval. Igen, hazaruloval. Mert mindenki aki nem valt funkcionariussa, vagyis nem vallalkozott a nemzet elleni cselekvesre, az nem tette meg a kotelesseget: a bunkoktol elvenni a vezetest, azert hogy O rombolja hazajat, "kevesbe". Persze leteznek adatok, melyeket nem egyszeru megerteni a MAXIMUM BUNKO elmelet alapjan. Peldaul amikor KISZ Hidas es Nagy Bolsi Lajos egymasra mutogatnak, hogy a masik a nagyobb bunko, melyik mondja az igazat ? En itt vonnam meg az igazsagszolgaltatas hatarat: Ezt a kuzdelmet ne dontsuk el a funkcionariusok szamara. Harcoljak ki ezt egymas kozott, de nem ugy mint korabban, hogy MASOK ittak ennek a levet, hanem biztonsagban elzarva ezeket a harcosokat a tarsadalomtol. Tisztelettel, Csorna Istvan =============================================== Felado : findler@enuxva.eas.asu.edu Temakor: Nehany szo 56-rol ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves FORUMozok, Nem tartom szerencsesnek az olyan konnyen felreertheto kijelentest, hogy 56 nem "folytatodott" szabadsagharccal. (Gondolom, az, hogy 56 forrada- lom volt, nem volt vita targya.) Lehetne ez ELVBEN egy szemantikai vita, de a legtobb 56-os resztvevo fejeben (ha valasztani kellene), az inkabb sza- badsagharc volt, mint forradalom. Ennek a mindset-nek az egyik oka az, hogy a kitorese politikai es intellektualis okokbol foleg a szabadsag utani va'gy volt es effektiv fegyveres harcban kulminalt. Masreszt a "forradalom" szavat kisse lejaratta az eroltetett ideologiai terminologia es az emberek nagy resze akaratlanul pl. a "Nagy Oktoberire" asszocialt. Ez a context, ebben kell kifejeznunk gondolatainkat, me'g akkor is, ha pedantikus ervek eset- leg masfele mutatnak. (En, speciel, ilyenrol nem tudok, de ha valaki ugy erez, fejezze ki okait logikusan, hogy meg lehessen azokat targyalni.) Egy kis szemelyi elmennyel tamasztom, ala a fentieket. 1978-ban Becs- ben voltam egy konferencian. Harom-negy resztvevot, koztuk engem, utana meghivott Ausztria akkori elnoke, Kischlaeger (Waldheim elodje). A fogadas vegen, mikor megtudta, hogy az 56-os menekules utan, mennyire halas voltam az osztrak nepnek es kormanynak, ott tartott egy nagyon hosszu beszelgetes- re. Meglepetesemre, parhuzamot huzott a 1848-49-es magyar szabadsagharc es 56 kozott. O akkor egy alacsonyrangu hivatalnok volt az uj Kulugyminiszterium- ban es rengeteget tett a menekultek erdekeben. Emlitette me'g, hogy 68-ban Pragaban volt kovetsegi masodtitkar es az egyre jovo taviratokat es telefonokat Becsbol ignoralta -- nem volt hajlando leallitani a cseheknek adando beutazasi engedelyek kiallitasat. (A kormany felt egy esetleges szovjet retorziotol, amely me'g invaziora is vezethetett volna.) Meselt me'g Kreisky es Arafat viszonyarol, de ez most nem ide tarto- zik. Findler Miklos =============================================== Felado : fhligeti@weizmann.weizmann.ac.il Temakor: egy apro kerdes ( 0 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - =============================================== Felado : fhligeti@weizmann.weizmann.ac.il Temakor: egy apro kerdes ( 24 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - > Es most jojjenek a vedekezo szavak toluk, e 3 jomadartol, ha van meg egyeb > mondanivalojuk az ugyrol. En nem fogom elolvasni, csak abban az esetben, ha > Korosi tenyszeruen ramutat, miert kotott belem olyan ocsmany modon "a" > Vitacikke helyett. Valamit nem ertek; ha mar ennyire bolcsen kifejtetted miert nem erdemes olvasni az altalad emlegetett szelhamosok irasait, es le is szogezed, hogy Te nem fogod elolvasni, akkor hogy ertsem a mondatod "csak abban az esetben" kezdetu masodik felet? Namost ez azt jelenti, hogy rendszeresen olvasod ilyen modon a veled vitatkozokat, azaz ha neked tetszik elolvasod, ha nem akkor atugrod, vagy csak ebben az esetben hataroztad el a fenti strategia koveteset? ;-) > Udvozlettel a turelmes Olvasonak: Szekely Zoltan Hol is vannak mar a turelmes Olvasok... ___ ___ Ligeti Zoltan / o \ o \ ( o o ) o ) The Weizmann Institute of Science, Israel \ o / o / "Where the tree of wisdom carries oranges" | | | | ___| |___| |____ =============================================== Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: kifakadas a magyarorszagi allapotok miatt ( 96 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Amikor kisfiu voltam, edesapam, aki banktisztviselokent a 20-as 30-as evekben kapta meg alapveto nevelteteset, ugy probalt engem rendessegre, pontossagra es tisztessegre szoktatni, hogy elmagyarazta, amit o a "bankszeruseg elvenek" tartott: minden ugyfellel szemben igen figyelmesnek es szolgalatkesznek kell lenni; minden ugyet azonnal es pontosan el kell intezni; a penzzel nagyon precizen kell banni, mindent tobbszor ellenorizni kell, hogy tevedes ne lehessen - mindezek azert kellenek, igy o, mert ha a bank nem bankszeruen mukodik, akkor az ugyfelek nem jonnek oda tobbet, s a bank pillanatok alatt tonkremegy. Mondanom sem kell, hogy amint nottem felfele, rajottem, hogy a "bankszeruseg elve" olyan elv, ami nemcsak a bankokban alkalmazhato, s nemcsak a szolgalta- tasokban, hanem pl. a tudomanyban is, es nemcsak mert "dolgozni csak pontosan, szepen,...", hanem atvitt ertelemben is igaz, ha az "ugyfelet" az embertarssal helyettesitjuk be. Mire mostani koromig eljutottam, rajottem, hogy nalunk Magyarorszagon meg az eredeti, legegyszerubb ertelmezessel is baj van. Lenin az Allam es Forradalom cimu irasaban arrol irt (ne haragudjatok, ha nem jol idezem, valahogy nincs keznel a Lenin Osszes), hogy a proletardiktatura allamanak igen jol, olajozottan mukodo, burokraciamentes, egyszeru szervezetu intezmenynek kell lennie, amelyre peldanak a kapitalizmusban egyedul a postat tudja felhozni. Mert mi lenne, ha a posta nem a leggyorsabban, nem a legpon- tosabban, nem a legyszerubben tovabbitana a leveleket, csomagokat stb.? Teszi fel a koltoi kerdest a szerzo, s rogton valaszol is: csodbe menne az egesz, megbenulna a tarsadalom mukodese. Nos, azt hiszem, hogy ha onkenyesen kiragadjuk a szovegosszefuggesbol es Lenintol csak a fenti idezetet vesszuk at, akkor messzemenoen igazat is kell adnunk neki. A tetel megforditasa legalabbis igaznak bizonyult: a magyar postat (is) sikerult a proletardiktatura allamanak mintajara megszervezni, s nem is mukodik az egesz. Most johet a tulajdonkeppeni kifakadas. Altalaban az a velemneyem, hogy Mo-on semmilyen intezmeny sem mukodik rendesen, senki nem tudja, hogy a dolgokat hogyan kell RENDESEN intezni, s aki kapisgal- ja, sem veszi a faradsagot, hogy megtegye. Tul nehez a feladat. Amikor Japanba indultam, abban a tudatban jottem el, hogy - a bankszeruseg elve alapjan - minden dolgunkat a leheto legalaposabban elinteztuk. Ezek utan a posta nem legipostan kuldte el a feladott csomagjainkat, jelentos tobbletkoltseget es nem kis problemat okozva ezzel nekunk. Ezt meg birtam cernaval es reklamaltam. Az ezutan kovetkezo, ket honapig tarto hercehurcarol es a minosithetetlen reakcioikrol levelet kozoltettem le a 168 ora hetilapjaban, de arrol meg senkinek nem szoltam, hogy a Posta Vezerigazgatosag ezutan azonnal faxon felvette velem a kapcsolatot, roppant udvariasan mentegetozve, kivizsgalast s a felelosok felelossegre vonasat igerve. Tovabbi adatokat kertek, amit tolem meg is kaptak, egy ujabb fax kisereteben, amiben leszogeztem, hogy en nem egy vagy ket kishivatalnok megbunteteset szeretnem, hanem valaszt kapni a posta belso szabalyzataval kapcsolatos kerdeseimre (miert nem nyilvanos, mit is ir elo, miert is felelos a posta, mi is a hatarido egy reklamacio intezesere, hogyan is konyvelik az ajanlott kuldemenyeket stb.). A foosztalyvezeto Ur valasza az volt, hogy - most figyel- jetek - MAJD A VIZSGALAT VEGEN valaszol a kerdeseimre, addig is boldog ujevet stb. Ez volt dec. 20-a korul, tehat tobb, mint egy honapja. Azota csond, s meg azt sem tudom, van-e hatarideje a vizsgalatnak. Mivel en targyilagos ember akarok lenni, megdicsertem a postat ugyanakkor azert, mert az otthon elofizetett napi- es hetilapjaimat peldas pontossaggal es gyorsan (sokszor mar 3 nap alatt) kuldik. Ezen azt ertettem, hogy 10% lapkimaradasig nem szolok. Ez mar nagy kompromisszum tolem, a bankszeruseg elvenek komoly megsertese. Mivel a karacsonyi szamok kozul egy sem jott meg, s a Hocipo mar ket honapja folyamatosan nem jon, reklamaltam. Ennek ket hete, valasz meg nincs. A tobbit mar csak tavirati stilusban, nehogy azt gondoljatok, csak a postarol van szo: A Hungaria biztosito nem allitotta le a felmondott casco lehivasat a szamlam- rol, a TB igazgatosag nem hivta le felesegem nyugdijjarulekat, a hirlapiroda lehivta az otthoni lemondott ujsagok elofizetesi dijat, az OTP a naluk a szamlan irasban ket honappal elobb megrendelt 5 modositas kozul egyet sem hajtott vegre. A lakasunkban a konvektorokat elutazasunk elott megvizsgaltat- tuk, az egyik egy hettel az elutazasunk utan azonnal bedoglott. A TV-nk elromlott, ugyanaz a baja, amivel nemregiben javittattuk. A posta visszakuldi a sajat cimunkre kuldott levelet, cimzett ismeretlen megjelolessel, pedig nem jelentettuk be, hogy kikoltozunk, a kozos koltseg beszedoje nem tudja megmon- dani, mennyivel tartozunk, a munkaugyi csoport ket honap kesessel kuldi el a fizetesemelesi ertesitest, a konyvkiadonk egyszeruen nem hajlando semmilyen adatot szolgaltatni, sot fel sem veszi a telefont, a munkahelyem a legelso faxomra a mai napig nem valaszolt, a cikkem otthonra erkezett kefelevonatat, amit kijavitva ket napon belul vissza kellett volna faxolnom, csak a harmadik e-mailemre, negy nap kesessel kaptam meg, azt is csak felig... Meg egy a technika gyonyoreibol: ha innen Amerikaba kuldok faxot, odamegyek a nap barmely perceben a gephez, beteszem a papirt, s a fax atmegy. Ha Mo-ra akarok kuldeni, akkor eloszor is ket honap elotanulmany es kiserletezes kell (nem vicc) ahhoz, hogy kideruljon, melyik a nap legalkalmasabb idopontja erre (itteni du. 4 es 5 kozott, mellesleg ekkor a legdragabb). Ekkor mar csak az otthoni rendszeren mulik a dolog. Sajnos, elterjedt a szegeny ember kombi- nalt megoldasa: ugyanazon a vonalon van a fax, amin beszelnek is, atkapcsolos rendszerrel. Ez meg OK is lenne, ha autoamata uzemmodba kapcsolnak, pl. ej- szaka, ha lassabban is, de le lehetne adni. Az abszolut nonszenz az, amikor az atkapcsolo mukodik, de a rendszeren olyan fax van, amit a hivaskor KEZZEL kell elinditani! A hatas frenetikus: a telefon "felveszi magat", atkapcsol, a fax nem indul el... mire felocsudok 10000 km-rel odebb, mar a gatyamat kifizet- tem, hiszen a vonal el, amint felveszik... Nem folytatom. Remelem, sikerult olyan pontra tapintanom, ami korul kialakulhat a konszenzus: ezeken az allapotokon surgosen valtoztatnunk kell, ha visoznylag turheto modon akarunk elni a jovoben. Radnai Tamas =============================================== Felado : stefan@ucsfvm.bitnet Temakor: tozsdezzunk parasztosan kishazankban azaz ertsuk meg ( 74 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Gabor (Korosi), Koszonom szepen reszletes tajekozdtatodat a tozsde altalanos mukodeserol es a kulonbozo formaban elkepzelheto tozsdei tranzakciokrol. Valaha meg New York-ban egyutt laktam kb. fel evig egy oregedo brokerrel (nem ment neki tul jol), de tole is hallottam egyet est mast. Attol tartok azonban, hogy felreertettel ill. en nem felyeztem ki eleg erthetoen a Vaci u. 21. I emeleten mukodo "tozsdevel" ( avagy a varosligeti ill. mateszalkai pentek delutani vonaton jobban azonosithato penzugyi tranzakciokkal) kapcsolatos fenntartasaimat. A tranzakcio roviden, tomondatokban: Huszonegyest jatszunk. En osztok. Neked tizenkilencet osztok en huszat kapok. Neked ha huszonegyet osztok nem hivok. A kovetkezo korben ket asszal kasszat robbantok es Karcagnal leszallok. Kozbevetoleg jegyzem meg, hogy a magam reszerol erdemesnek tartom minden kepzett ember velemenyet elolvasni vagy meghallgatni. Ezt meg akkor sem tartom az "anyagyilkossag" kategoriajaba sorolhato bunnek, ha nem ertek vele egyet. Bar be kell vallanom azt is, hogy toleranciam veges. Peldaul fasiszta ill. fasisztoid, szelsosegsen kommunista es egyeb -alapveto emberi normaktol idegen- nezeteket egyaltalan nem vagyok kepes elviselni. A te nezeteidet, tevedes ne essek, meg vallatas hatasara sem tudnam idesorolni. Szoval engedd meg, hogy ez alkalommal a magyar "tozsdevel" kapcsolatban rovid es remelhetoen ertheto kerdeseim, sorrendbe szedve, a magam parasztos modoraban, sorszamozva feltegyem, a teljesseg igenye nelkul. Kerlek, ha a kerdeseket nem erzed sertonek, valaszolj mint kepzett kozgazdasz. 1. Hova lett a penz amit a "tied az orszag, magadnak dolgozol" korszakaban az orszag nepe megtermelt? 2. Honnan van a bankoknak penzuk arra, hogy ujra megvegyek amit allitolag egyszer mar megvettek (MNB)? 3. Hova kerul az a penz ami befolyik a fel nem mert erteku kozos? vagyon eladasabol? 4. Hogyan lehet engem (magyar parasztot) ravenni, hogy vegyem meg azt amit mar egyszer megvettem es ujra rabizzam arra aki mar n+1 egyszer becsapott? 5. Miert van erre a "bolhacirkuszra" szukseg a Vaci u. 21. I. em. alatt (en az ott toltott harminc perc alatt het tranzakciot szamoltam meg, minimalis ertekben), ki fizeti ennek a koltsegeit es mibol? 6. Minek ez a cirkusz addig amig nincs alkotmany, nincs torveny, nincs uzleti etika? 7. Ki (ill. kik) az(ok) aki(k) ebben egy eletrevalo, tisztesseges es mukodokepes koncepcoval felvertezve valamit erdemben fognak (kepesek) tenni? 8. Mi lesz azokkal akikrol bebizonyosodott, bebizonyithato ill. bevalottak, hogy hazudtak es csaltak ezekben az ugyekben (pl. Nemeth Karoly es tettestarsai)? Szives valaszodat varom, San Francisco, 1992 januar 23. Udvozlettel, Papp Sandor U.i.: A koztorvenyes bunozokrol szandekosan nem beszelek. Az utibeszamolonak ez is resze, sot meg folytatom, de mindenkit kerek ne gondolja, hogy en akasztast, Kistarcsat, Recsket, gulagot vagy nepirtast akarok. En valamilyen rendet remelek es ezert meg dolgozni is hajlando vagyok. =============================================== Felado : stefan@ucsfvm.bitnet Temakor: korrekcio =kenvenc= tozsdepecereim nevet illetoen ( 4 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ezer bocsanat:Kerdes #8: A Nemeth az Miklos. A Karoly az Grosz. Papp Sandor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Tozsdezzunk egy kicsit tovabb! ( 89 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Minden to"zsde'n nagyon szigoru'an szaba'lyozza'k, mit hogyan kell publika'lniuk a to"zsde'n jegyzet va'llalatoknak teve'kenyse'gu~kro"l, e's ezek betarta'sa't szigoru'an elleno"rzik. Amennyiben a va'llalat nem tartana' be, kiza'rna'k a to"zsde'ro"l (e's sok orsza'gban beza'rna'k a to~rve'nyt szego" igazgato'kat). Persze ezeket az informa'cio'kat csak akkor kell ko~zze'tenni a va'llalatnak, ha a to"zsde'n akarja forgattatni re'szve'nyeit. Ennek vannak ha'tra'nyai (a konkurencia is fel tudja me'rni a helyzete't; egy va'ratlan to"zsdei a'rfolyamese's megingathatja a va'llalat hitelke'pesse'ge't). Mie'rt jo' a va'llalatnak, ha to"zsde'n a'rulja'k re'szve'nyeit? Egy jo'l vezetett, prospera'lo' va'llalat elo"tt (ku~lo~no~sen fellendu~lo" gazdasa'gban) u'j leheto"se'gek nyi'lhatnak meg, amik kihaszna'la'sa'hoz fejleszteni, beruha'zni kell, vagyis pe'nz kell. A va'llalat forra'sai nem biztos, hogy fedezik a szu~kse'ges beruha'za'sokat. Ilyenkor a va'llalat ko~lcso~n vehet a bankokto'l. De a bank a'ltal nyu'jtott ko~lcso~nnek komoly pe'nzu~gyi e's jogi korla'tjai lehetnek, a bank nagyobb ko~lcso~nt csak megfelelo" jelza'log biztosi'ta'sa esete'n ad. Az alternati'va a ce'g alapto"ke'je'nek emele'se'vel, u'j re'szve'nyek kibocsa'ta'sa'val a to"zsde'n keresztu~l szerezni pe'nzt. Ehhez persze a va'llalatnak a to"zsdei befekteto"k sza'ma'ra vonzo'nak kell lennie, hogy el is kelljenek a re'szve'nyek. Az u'j re'szve'nyek kibocsa'ta'sa'val gyakran a va'llalat tulajdonosainak ko~re is megva'ltozik: ha'tte'rbe szorulnak olyan re'gi tulajdonosok, akik nem tudnak vagy nem akarnak to~bb pe'nzt fektetni a ce'gbe, e's olyan u'j tulajdonosai lesznek a ce'gnek, akik ku~lo~no~sen e'rdekeltek a va'llalat u'j fejlo"de'si ira'nya'ban, hiszen alapveto"en erre adnak pe'nzt. A to"zsde alapveto" szerepe az, hogy a ta'rsadalomban keletkezo" megtakari'ta'- sokat azokhoz a va'llalatokhoz juttassa el, amelyeknek a piac e'rte'ki'te'lete szerint a legjobb ese'lye van annak hate'kony felhaszna'la'sa'ra, ami a legnagyobb profitot i'ge'ri. Ez persze egy ku~lo~n te'ma, hogy a piacon hogyan e'rte'kelo"dnek a ku~lo~nbo~zo" alternati'va'k, milyen informa'cio'k alapja'n hogyan alaki'tja'k ki a befekteto"k a va'rakoza'saikat arro'l, hogy melyik va'llalat lesz ku~lo~no~sen nyerese'ges, e's mennyiben tekintheto"k ezek a va'rakoza'sok megalapozottnak. Egy ismeretlen kezdo" va'llalkoza'snak nyilva'n rosszabb ese'lye van a to"zsde'n jelento"s re'szve'nykibocsa'ta'sra, mint egy jo'l ismert, bevezetett ce'gnek. A to"zsde nem az egyetlen, sokszor nem a legjobb, de mindenke'ppen egy nagyon fontos leheto"se'g a va'llalatok sza'ma'ra u'j to"ke o~sszegyu~jte'se're. Amit eddig a to"zsde'ro"l elmondtam, az minden gazdasa'gban igaz. Amikkel folytatom, azok ma'r gyakran orsza'gonke'nt va'ltoznak. A to"zsdei befekteto"nek ketto"s lelke van. Egyre'szt szeretne', ha mine'l to~bb e'rdemi informa'cio't kapna a lehetse'ges befektete'si forra'sokro'l, hogy mine'l megalapozottabban do~nthessen arro'l, mibe fektesse pe'nze't. Ma'sre'szt viszont mint egy(es) va'llalat(ok) re'sztulajdonosa, szeretne', hogy a va'llalat strate'giai terveit, bizonyos gyengese'geit vagy ereje't a konkurencia ne ismerhesse meg, ne tudjon ra' felke'szu~lni. Ez pedig arra o~szto~nzi, hogy segi'tse a va'llalat vezete'se't bizonyos informa'cio'k eltitkola'sa'ban. E ke't ige'ny ko~zo~tt minden to"zsde'n ma'shol hu'zza'k meg a kompromisszumot. Ez alapveto"en a gazdasa'g szerkezete'to"l, a to"zsde ebbo"l ado'do' jelento"- se'ge'to"l fu~gg. Ne'metorsza'gban pl. a nagyva'llalatok tulajdonosai to~bbnyire pe'nzinte'zetek (bankok e's biztosi'to'k), a to"zsde'nek tulajdonke'ppen nincs nagy szerepe, nincs komoly forgalom rajta. A re'szve'nyeket ritka'n adja'k el, akkor viszont gyakran to"zsde'n ki'vu~li mega'llapoda'sokkal adja'k-veszik. I'gy ott a tulajdonosi e'rdek domina'l, a va'llalatok ko~nyvele'se, to"zsdei jelente'sei beavatatlanoknak nehezen e'rtheto"k, a'tla'thatatlanok. Ezzel a jelenlegi tulajdonosok e'rdekeit ve'dik. Egy kisbefekteto"nek nincs ese'lye a megalpozott do~nte'sre, eze'rt keve's a maga'nbefekteto", stabil a to"zsde. Nem lehet rajta igaza'n sokat keresni, de nagyot bukni sem. A pe'nzinte'zeteknek e'pp ez a stabilita's az e'rdeke: sza'mukra ez egy biztos pe'nzu~gyi ha'tteret jelent, ami szu~kse'g esete'n ba'rmikor mobiliza'lhato', e's addig is szolid hasznot hoz. Franciaorsza'gban soka'ig hasonlo' volt a helyzet, csak ott nem a bankok, hanem befektete'si alapok jelentette'k a nagy befekteto"ket. Ez egy ne'mileg mobilabb piac: a befektete'si alapokba az emberek direkt aze'rt ruha'znak be, hogy azt az alap e'rte'kpapi'rokba fektesse. A kis emberek maguk nem mentek a to"zsde're, hanem megbi'ztak szake'rto"ket, hogy forgassa'k a pe'nzu~ket. A befektete'si alapok a hasznot ro~gzi'tett szaba'lyok szerint kifizette'k a befekteto"knek. Ez ke't ok miatt is elo"nyo~s a maga'nbefekteto"nek: nem kell folyamatosan ko~vetnie, elemeznie a to"zsde alakula'sa't, ezt fizetett szakemberek ve'gzik el helyette; azzal, hogy pe'nze egy nagyobb alap re'sze, leheto"ve' va'lik, hogy az alap sokfe'le re'szve'nybe ruha'zzon (egy portfo'lio'ba), i'gy cso~kkentve annak kocka'zata't, hogy e'pp a kiszemelt ce'g megy to~nkre. A befekteto"k pedig ahhoz a befektete'si alaphoz viszik pe'nzu~ket, amelyik a legjobb felte'teleket ki'na'lja nekik, amiben mu'ltbeli teljesi'tme'nye alapja'n megbi'znak. I'gy a befektete'si alapok e'rdekeltek a to"ke hate'kony forgata'sa'ban. Ez a rendszer rugalmasabb, itt a befektete'si alapok folyamatosan forgatja'k a re'szve'nyeket, i'gy e'rdekeltek a megbi'zhato'bb informa'cio'kban. Pa'r e've moderniza'lta'k a pa'rizsi to"zsde't, azo'ta egyre to~bb maga'nbefekteto" vesz re'szt benne. A legnyi'ltabb to"zsde'k az angolsza'szok, ott a lega'tla'thato'bb a to"zsde'n jegyzett va'llalatok helyzete, a legnagyobb a to"zsde szerepe a gazdasa'gban. Ennek szinte'n vannak inte'zme'nyi okai is, a'mba'r ezek az inte'zme'nyek (pl. nyugdi'jalapok) re'szben aze'rt alakultak i'gy, mert ero"s volt a to"zsde.