> Felado :  [Hungary]

> >(Kulon erdekessege a hozzaszolasodnak, hogy a multat - mint idokategoriat
> >- kilometerben mered. Ez egyszeruen nevetseges.)
> 
> Ezt a lehetoseget - marmint azt, hogy az idot es a teret ugyanazzal a
> mertekegyseggel merhetjuk - Minkowskinak koszonhetjuk. Ha ezzel ujat
> mondtam (ami valoszinu), akkor a Tudomany 1102 szamaban olvashatsz a
> Minkowsky fele terido abrazolasrol.
> 
> >Itt azt feltetelezed, hogy az elemi reszek fenysebesseggel mozognak -
> csak
> >ugy altalaban, minden megkotes nelkul. Miert is van ez igy szerinted?
> >Amig ezt meg nem magyarazod, a fejtegeteseid teljesen alaptalanok.
> 
> Ez is a Minkowski terido abrazolasbol kovetkezik, amelyben 1 sec. 300.000
> km-nek felel meg. Nos, ha belegondolsz, hogy az ember masodpercenkent egy
> sekundumot oregszik.

Pontosabban te ugy gondolod, hogy mindez a Minkowski abrazolasbol
kovetkezik. Mas fizikusok - itt a listan is - nem igy gondoljak.

Tehat mibol gondolod, hogy te ertelmezed helyesen Minkowskit es nem az
osszes tobbi fizikus?

Necc Elek (az ezermester)

"Meszaros Laszlo (Budapestrol)" wrote:

> Meg az is lehetseges, hogy megtalaljuk azokat a termeszeti
> torvenyeket, amelyek leirjak, miert kell ennek a folyamatnak pontosan
> igy lezajlania.

Akkor is felmerul a kerdes, hogy miert pont olyanok azok a termeszeti
torvenyek, amikkel mar meg tudjuk magyarazni, hogy a tobbi miert olyan.
Hawking papa buszken allitja szembe sajat vilagnezetet az alchejmeres
idos nenievel, aki egymas hatan csucsulo teknosbekakon kepzeli el a
vilagot. En nem latom a minosegi kulonbseget. Akarmelyik elkepzelest
fogadjuk el, a "sok vilagot" vagy barmelyiket, mindig megkerdezhetnenk,
hogy miert pont az, es hogy mekkora volt a "valoszinusege", hogy olyan.
Ezt a teknosbekakhoz hasonloan lehetne iteralni a vegtelensegig. Nekem
tetszett Isvara idezete, amiben azt mondja a prof, hogy akkor mar lehet,
hogy a vegen racionalisabb lesz egy darab oroktol letezo Istent
elfogadni. Amikor olvastam a gondolatmenetet, egy pillanatra elontott
valamifele istenfelelem. Azert remelem, hogy megsincs igaza.

SB

 wrote:
> 
> Zeratul irta:
> 
> > A temaval kapcsolatban mindenkinek melegen ajanlom az ehavi Termeszet
> > Vilagaban megjelent cikket: Hrasko Gabor- Darwin - A bajok eredete.
> > Szerintem mindnkinek erdemes elolvasnia, mert nagyon szepen felepitett
> > ervelesrol van szo. Ezzel kapcsolatban egy cimet is ajanlanek:
> > http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/X-Aknak/ ...
> 
> Az interneten csak 6 soros a cikk. Az ujsagban mennyi?
> 
> Horvath Pista

3 (A4-es) oldal abra nelkul. 

Zeratul

> Miert legyen a Teremto olyan, hogy barki erkolcset is kielegitse?

Miert legyen a Teremto?

Zeratul

En a feloldodo cernaval kapcsolatban poliszacharidra gondolok, de nem
tennem le a hagy eskut. Mindenesetre eleg valoszinunek tunik.

Zeratul

> 3) ha megis ragaszkodunk az ember-AIDS virus verseny kiertekelesehez,
> akkor azt hiszem, hogy nem tul meredek joslat, hogy az ember fog nyerni,
> es nem az AIDS virus. es ez pont azert van, mert az AIDS virus nem
> intelligens. az igazsaghoz hozzatartozik, hogy elkezpelheto, hogy
> mondjuk az ember sosem fogja veglegesen legyozni az AIDS virust, es ez
> az AIDS virus valtozekonysagaban, es az evolucioval valo
> "egyuttjatszasaval" magyarazhato. ez a dolog egyutt bizony eleg
> intelligens, egyenlore a genetikus algoritmus intelligenciaja vetekszik
> az emberi intelligenciaval. de mas bacilusok es virusok eseteben az
> ember gyozelme mar ma is eleg egyertelmu. tehat ez a tema csak
> alatamasztja allitasomat: az intelligencia nem csokkenti (altalaban
> noveli) a sikeresseg varhato erteket.

Az AIDS nem azert nem fogja kipusztitani az embert, mert az hu de
intelligens, es mindenfele gyogyszert tud csinalni, hanem azert, mert
egy virus nem pusztithatja ki a gazdaelolenyet. Hiszen akkor sajat magat
is kipusztitana.
Egyenlore valoban tobbnyire nyeresre allunk a korokozokkal szemben, de a
jovore nezve korantsem lehetunk optimistak.

Zeratul

Szia Matyas,

Ertem az ironiat, es ez mar a harmadik vagy negyedik kiserlet arra, hogy
bebizonyitsd nekem az igazad. De eddig nem sikerult egymastol nagyon
kulonbozo erveket felhoznod arra, hogy az 1.0000 (szerinted) nem
kituntetett ertek. Szerintem meg az. Megprobalom szemleltetni: az
ujjamon egyensulyozott seprunyelnek sok pontja van. De kozepe csak
egy.

A 2.3453 vagy egy tetszolegesen valasztott valos szam eseten valoban nem
is lepodnek meg, mert ezek nem kituntetett pontok. Az 1.0000000000000x
kituntetett ertek. Nem azert, mert egesz szam, es nem azert, mert en
letezem benne, hanem onmagaban az. A rendszer sajatossaga, hogy a kiindulo
parameterektol fuggoen eltero trajektoriakon futhat. A kiindulo
parameterek egyik szeles tartomanyaban ezek a trajektoriak igen gyorsan az
A csomopontba futnak, mit a parameterek masik szeles tartomanyaban a B
csomopontba futnak. Ehhez kepest mi itt most annyit tudunk, hogy a
rendszernek ez a meghatarozo parametere a ket tartomany hataran van, de
nagyon. Legalabbis a tapasztalt fizikai torvenyek altal meghatarozott
mertekrendszerunk szerint. Ha (amint tegnap irtam) a Big Bang ugy
allitja be ezen fizikai torvenyeket, hogy a fizikai torvenyeknek
engedelmeskedo belso megfigyelo szamara ez a parameter barmilyen
kezdeti allapot eseten mindig az emlitett hataresetnek tunjek, akkor
esetleg sikerul atterelni a problemat a masik szobaba.

Tehat a rendszer viselkedeset es a trajektoriakat a fizikai torvenyek
irjak le. Egy szabad parameter van amit sorsolunk: a rho/rho[krit]. A
fizikai torvenyek mar a sorsolas elott megszabjak, hogy a parameter milyen
ertekei mellett melyik vilagvonalat futja be a rendszer.

Udv///Laci

PS: vagy pedig nem jo a modellunk

Takacs Feri irta:

>De maguk a terben elhelyezkedo, de latszolag nem sugarzo
toltesek is allando mozgasban vannak az atomszerkezetukon belul.
A toltesek mozgasa sugarzassal jar. Ez a sugarzas vegzetes
kovetkezmennyel jarhatna az atom fennmaradasara az
energiaveszteseg miatt, de mivel az egesz univerzumot kitolti ez
a sugarzas, egy a kisugarzott energia potlasra is kerul ebbol a
sugarzasbol. Ez a sugarzas nem merheto, mivel nincs olyan
jelenseg, amely kozvetlenul kimutatna.

A fizikaban  meg eleg sok teruleten van feher folt. Szerintem az
egyik terulet, ami mar elegge letiszult, az az energia kvantalt
terjedese,kibocsatasa, elnyelodese. Erre az elmeletre gyakorlati
tudomany is epul, a szinkepelemzes. Ha ebbol a tenybol indulunk
ki, es feltesszuk az allitasod helyesseget, akkor a klasszikus
fizika szerint a korpalyan mozga elektron kvantaltan
szetsugarozna az osszes energiajat a masodperc tort resze alatt,
es ugyanennyi ido alatt fel is venne a kornyezo atomoktol
ugyanennyit, hacsak a manover kozben bele nem zuhan a magba. Ha
rendszer mukodne akkor az infratol lefele a teljes szinkep igen
kemenyen jelen lenne a vilagegyetemben, kulonos tekintettel az
ultraibolyara es a gammara. Olyan kozmikus hattersugarzas
keletkezne, hogy az szetszedne szinte minden kotest. Az szerves
anyagokrol nem is beszelve.

>Az elmeletem igazolasahoz elegendo kimutatni az interferencia
anyagfuggoseget. Ugyanis az azonos geometriai felepitesu, de
kulonbozo hullamteret letrehozo anyagokbol keszult racsok eltero
interferenciat hoznak letre. Tudtommal ilyen jellegu vizsgalatok
meg nem tortentek.

Errol az elmeletrol mar hallottam egyszer, de mar nem emlekszem
kitol. Vagy a Veroczei Erno volt a plazmagombos, akinek van egy
anti-grav. tekercs elmelete, vagy pedig ??Hargitai??, aki annak
idejen emberi lelkeket _vizsgalt_ mikroszkop alatt. Annyi ilyen
elmeletrol hallottam, olvastam, hogy mar lassan atmegyek
szkeptikusba:)
By ATRON

>Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
>Viszont: nem tudom mit esznek az ebihalak. Alig novekednek, es
>ujabban mar alig kakalnak. Gyujtottunk nekik szunyog- larvakat, vagy
>otvenet. Mar elkezdtek kikelni (a szunyogok), de az ebihalak nem sok kart
>tettek bennuk...

Amennyire en tudom eszik mindenfele bomlo szervesanyagot,
de vegszuksegben egymast sem vetik meg azaz kannibalok is
lehetnek.
Regen egy trofea kikeszites kezikonyvben olvastam a maceralasrol
amikor pl. a koponyat hangyabolyra teszik vagy beleassak
illetve ebihalakkal vizben szedetik le a felesleges reszeket.
Ergo egy jo husos koponya eppen jo lenne nekik :-))
Attila

Gergely:
>> vilagmegismeresbol egy igaz van.
> Ez szilard teny?
mukodo munkahipotezis.

math

Zeratul:
>Ha mar a hutos hasonlatnal maradunk, akkor ha a szag megsem a hutobol
>jon, csak ki kell pakolni az egesz lakast.
szerintem meg valami buzlik Daniaban.:)

math

x1,x2,..,x50 eleme R.

szumma(i=1..50)xi=100

bizonyitando, hogy letezik kulonbozo j1,j2,j3 eleme {1,2,..,50}, hogy
xj1+xj2+xj3>=6

bizonyitas indirekt:

tegyuk fel, hogy nem letezik, azaz barmely kulonbozo j1,j2,j3 eleme
{1,2,..,50} xj1+xj2+xj3<6

3*(49*48) * szumma(i=1..50) xi =szumma(j1=1..50,j2=1..50,j3=1..50,j1 !=
j2 != j3) xj1+xj2+xj3< 6*50*49*48

=> szumma(j=1..50) xi <2*50=100     ellentmondas, tehat a felteves
hamis, tehat az ellenkezoje igaz, QED.

magyarazat: a masodik szumma az osszes lehetseges szamharmas
kombinaciojat irja fel, amelyekbol 50*49*48 van, es mindegyik osszeg
kisebb 6-nal, tehat a jobb oldalon felulrol becsuli 6*50*49*48-cal, az
indirekt felteves szerint. az elso szumma viszont kigyujti, hogy ezekben
a kombinaciokban mindegyik xi pontosan 3*49*48-szor szerepel, hiszen
49*48 alkalommal szerepel eslo, es ugyanennyi alkalommal masodik illetve
harmadik helyen. az egyenlet legbaloldalibb es legjobboldalibb tagjat
egyszerusitve olyan egyenlotlensegre jutunk, ami ellentmond a feladat
premisszaival.

math

>En ugy latom, hogy ez a veletlen tulsagosan nagy veletlen. Ha sikerul
>megfigyelnem egy hihetetlenul kis valoszinusegu esemenyt, akkor soha
>nem arra gondolok, hogy hihetetlenul nagy szerencsem volt.
marpedig en egeszen bizonyos vagyok benne, hogy lepten nyomon figyelsz
meg hihetetlen kis valoszinusegu esemenyt, es fel sem huzod a
szemoldokodet.
1) dobjal egy 1000000 oldalu kockaval, figyeld meg az esemenyt, mennyi a
valoszinusege? garantaltan 1/1000000 hihetetlenul kicsi.
2) figyelj meg egy lottosorsolast, kihuznak egy szamot, mennyi a
valoszinusege? garanbtaltan 90 alatt az 5. hihetetlenul pici.
3) meg abszurdabb: vegyunk egy veletlen eloszlast, amely a [0,1]
intervallumon kivalaszt egy x szamot. figyeld meg az esemenyt. mennyi a
valoszinusege? garantaltan 0!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

es fel sem huzod a szemoldokodet.

mi a kerdes kulcsa? az, hogy ezekben az esetben az esemenyter egy csomo
igen kis valoszinusegu esemenybol all, es a folyamat, amit teintunk
garantalja, hogy ebbol egy es csakis egy kovetkezzek be. ezert
SZUKSEGSZERUEN kicsi (ad abszurdum 0) valoszinusegu esemeny jatszodik
le.

amennyiben az Univerzum parameterezesi feladatat egy egyenletes
eloszlasu, m dimenzios valoszinusegi valtozoval modellezed, akkor ezen
Univerzum barmely parameterezese ugyanolyan 0 valoszinuseggel kovetkezik
be. es barmelyik is kovetkezik be, mindig es SZUKSEGSZERUEN 0
valoszinusegu eseemeny kovetkezik be. minden parameterezes tehat
ugyanolyan kicsi valoszinusegu.

viszont van olyan parameterezes, amely szubjektiven fontos nekunk, de
csak nekunk, embereknek, nem objektiven.

hadd mondjak meg egy peldat, felkaru banditat jatszol. az elemi esemeny
egyetlen huzas. egyet huzol. N figura van es K hely (nem tudom, mennyi
valojaban). mennyi a valoszinusege egy huzasnak?

N^-K. mindegyiknek. egyet huzol. van-e olyan huzas, amely, ha kijon,
elkezdesz csodalkozni? nyilvan nincs, mivel mindegyik ugyanolyan eseju.

de mi van, ha azt huzod, amelyik eppen 1000000$-t nyer? elvben akkor
sincs mit csodalkozni, de azert lesz egy furcsa erzesed. de ez csak egy
erzes, semmi tobb. semmi objektiv alapja nincs. nehezen tudsz
megszabadulni attol a gondolattol, hogy csoda tortent, pedig objektiven
ugyanolyan valoszinusegu esemeny kovetkezett be, mint barmelyik veszto
huzas.
akinek biztos valoszinusegszamitasbeli tudasa van, annak neminog meg a
tudasa ettol az erzestol. akinek nem biztos, annak persze az erzesei
fognak diktalni. vannak olyanokis, akik szerint ha fejet dobtunk, akkor
kisebb avaloszinusege, hogy legkozelebb is fejet dobjunk. de ok persze
neme rtenek a valoszinusegszamitashoz, csupan valamifajata
"kiegyensulyozasi" erzesuk van, ami alapjan itt rosszul gondolkodnak.

te sem tudsz megszabadulni az erzestol. a nyero es veszto huzasokat,
csak az onkenyesen definialt jatekszabalyok kulonboztetik el, az egyik
sok penzt er, a masik semennyit. lehetne forditva is. ahhoz, hogy
objektiv legyel, a huzast el kell kuloniteni a jatekszabalyoktol.

az univerzum parameterezeset is el kell kuloniteni attol a kerdesbol,
hogy a parameter mit eredmenyez, es az nekunk, embereknek szubjektiven
mit jelent.

es legvegul: minden valoszinuseg csak statisztikaval er valamit. tehat
ha az volna a helyzet (mint ahogy nem az), hogy az univerzum
parameterezese ugy kis valoszinusegu, hogy az mar jelent is valamit,
akkor sem szamit egy eset.

>- az esemeny elozmenye nagyon-nagyon sokszor bekovetkezik, de en
>  csak azokat a vegkifejleteket figyeltem meg, amelyekben ez a
>  specialis esemeny bekovetkezett.
ez a multiuniverzumos megoldas. de mi a helyzet, ha valoban csak egyszer
fordul elo az esemeny maga is?



math

Kedves Meszaros LAci!

vegyunk egy gondolatkiserletet: tegyuk fel, hogy kialakult egy
univerzum, ahol a rho/rhokit arany nem 1.000, hanem 2.345342345666...
tegyuk fel, hogy ebben az univerzumban nincs homo sapiens. tegyuk fel,
hogy a "nagy gondolatkiserlet iranyito felettes metafizikai Dr.
Paracelsus" valahonnan megiscsak elorangat teged, azert, es csakis
azert, hogy megkerdezze toled:
- Nos Meszaros Laci, ime a mu, forog a maga kereken, latod, hogy 2.000 a
parametere, es nincs benne homo sapiens, csodalkozol ezen?
- nem Uram - feleled Te.
erre jovok en, es megkerdezem:
- Nos Meszaros LAci, mennyi ezen megfigyelt esemeny valoszinusege ahhoz
az Univerzumhoz kepest, amelyben te termeszetes modon magadtol
megjelensz?
Mire te kenytelen kelletlen be kell, hogy ismerd:
- Pont ugyanannyi
mire en:
- hat akkor Meszaros Laci, mi a fenen csodalkoztal te oly annyira?:)

es akkor Meszaros Laci belatta, hogy milyen emberkozpontu
szuklatokoruseg lopozott a gondolatai koze, es Dr. Paracelsus ott hagyta
ot az Univerzum peremen egy kicsit szemlelodni, gondolkodni egy szem
Babelfish univerzalis forditogeppel a fuleben:). Es o csak szemlelodott,
es gondolkodott, es egyszer csak mit latott? Egy nagy, ritka, neutrino
baranyfelho uszott el elotte, es azt mormogta:
" Kesz csoda, hogy az Univerzum rh/rhokit aranya pont 1.000 (az o
szamrendszerukben) es milyen jo is ez, hiszen, a tobbi univerzumban
semmifele baranyfelho sapiens nem tud kifejlodni, bizonyara finomhangolt
ez az univerzum, hogy a parameter pont ennyi. valahol van egy nagy
intelligens metabaranyfelho, amely mindent elrendezett nekunk"

es Meszaros Laci ekkor akkorat nevetett, hogy majdnem lefordult az
Univerzum peremerol.:)

remelem erted az ironiat, es ertekeled.:)

math

Pista:
>De nem ez a baj, hanem az, hogy a leghigabb allapota is par ezer fokos.
>Azaz atommagjaid meg csak csak vannak (80,8% proton, 19,1% He mag, es
egy
>ezreleknel kevesebb egyeb), de atomok nincsenek, mert szetveri oket a
>homozgas. Termeszetesen molekulak sincsenek. Mibol szervezel onmagat
>reprodukalo organizmust elektronok es protonok tobb ezer fokos
elegyeben?
az, hogy az anyag maga milyen egysegeket alkot, maga is emberkozpontu es
rwelativ. az atom, mint szerkezet is relativ. bizonyos nezopontbol enmis
annyira stabil, es nem is annyira szerkezet, hanem lehet, elektronok es
protonok es neutronok laza egyvelege. az erok, akolcsonhatasok nagysaga
mind szubjektiv dolgok. az atom maga emberi fogalom. elkepzelheto, hogy
egy masik lenynek az elektronok mar csak amolyan hig felhokent usznak az
atommag korul, bizonyos szemlelonek az atommag maga is hig dolog, es
csak a protonok azok, amik igazan egyseget alkotnak. bizonyos mas
szemlelonek pedig lehet, hogy egy nagyon hig metanfelho is kemeney, es
osztatlan egyseget alkot.
a szervezettseg erossege maga is relativ fogalom, lehetnek sokkal
higabb, sokkal gyorsabban valtozo, sokkal finomabb szerkezeti egysegek.
egy hig, gyors mas vilagban lehet, hogy fenyperc lepteki, szamunkra igen
laza szerkezetu dolgokban alakulna ki az elet.
egy mai Compact Disc egy osembernek nem adathordozo, neki csak a
rovasiras az adathordozo. miert? mert szamara a CD lyukak egyszeruen mas
lepteku szervezodes, amit fel sem tud fogni. mi ugyanigy lehetunk egy
neutrinofelhovel.

math

Peter irta:

> Utoszo. Nagy slamasztikaban lesznek a vallasok hivoi, ha egyszer
> majd kapcsolatba kerulunk mas, foldonkivuli civilizaciokkal. Nem
> lennek a helyukben.

Nem biztos. Lehet, hogy forditva sul el a dolog.
Kulonben barhogy elsulhet, lasd. Clarke: Gyermekkor vege.

Olvastam egy novellat, ahol a kapitany nem hiszi el amit a legenyseg mond.
Csak az esemenyek utan jon ra, hogy amig o az urhajoban kuksolt a helyiek
eppen megfeszitettek Jezust. Ez utan a pasas megszallottan jarja a
vilagokat, hatha megtortenik meg egyszer a valoszinutlen; Eppen akkor jar
egy vilagon amikor a megvaltas tortenik, es igy talalkozik a megvaltoval.

Persze a manus nem vallasos.

E kis pelda csak arra jo, hogy mindenre van pelda es ellen pelda.

Viszont lenne egy javaslatom. Remelem sikerul mindket oldalt kielegito
szovegben megegyeznunk.

Ha jon egy masik civilizacio, akkor mindharom eset bekovetkezhet:
1. A tortenelmuk soran minden vallas kihalt. stb.
azaz van olyan helyzet (a fenti) amikor a foldi vallasok bajban lesznek.
2. A latogatok jelenleg is vallasosak (akar 100%-ban, akar csak 60%-ban).
Teljesen mindegy, hogy a vallasuk hasonlit e valamely foldi vallasra,
ez esetben a foldi ateistak lesznek bajban.
3. harmadik lehetoseg.

Kerem szoljatok, hogy mint lehetoseget elfogatjatok-e a fentieket.
Ha nem, akkor letezik e szamotokra elfogadhato atfogalmazas.
Igen szomuru lennek, ha van valaki aki duppla nemmel valaszol.

Horvath Pista

Oromomre szolgal, hogy ennyien olvassatok a Termeszet Vilagat, benne
szere'nyse'gem
cikkeivel.

Zeratul vitatkozik valakivel:

> A Minkowski fele leirassal
> semmilyen modon nem tudod magyarazni az osszebonyolodas jelenseget,
ahol
> a ket osszebonyolodott reszecske kozott az informacio VEGTELEN
> sebesseggel terjed, azaz NULLA idokulonbseggel jelentkezik a valtozas
a
> ket reszecskeben!

Es hivatkozik egy cikkre. Valoszinuleg az enyemre:

Teleportacio (Term. Vil. 1999 junius)
Megtalalhato a http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/X-Aknak/ oldalaimon
kapcsolodo
cikkekkel (Hrasko Peter: Kvantumelmelet, holizmus, redukcionizmus,
valamint H.P.: A
Bell egyenlotlenseg).

Mivel nem kovettem vegig a vitat itt most csak annyit jegyeznek meg,
hogy _nem terjed
informacio vegtelen sebesseggel_. A dolog lenyege eppen az, hogy a ket
reszecske (foton)
kozti _korrelacio_ nem jar egyutt informacioaramlassal. Ez az ami mas,
mint amit a makrosz-
kopikus vilagban megszoktunk. Reszletek a cikkemben.

Zeratulnak es Horvath Pistanak:

"Darwin - A bajok eredete" cikkem a fent emlitett honlapon me'g nem
talalhato meg teljes
terjedelmeben, mivel akkor nem vennek a nyomtatott lapot ;-) de
nemsokara fent lesz.
Addig is szivesen elkuldom Word formatumban.

Hrasko Gabor

Nemeth Adam wrote:

> Adott 50 valos szam, melyek osszege 100. Bizonyitsuk be, hogy mindig ki
> lehet kozuluk valasztani 3-at ugy, hogy osszeguk legalabb 6 legyen.

Reductio ad absurdum.

Feltetelezzuk hogy nem lehet kivalasztani. Ez azt jelenti hogy legalabb
47 darab olyan 
szamunk van amelyik 2nel kissebb (pontosabban legalabb 48, de 47 eleg a
gondolatmenethez) _es_ a 3 legnagyobb szam osszege 6nal kissebb (ha
valamelyik nem teljesulne, akkor vagy lenne legalabb 3 darab, 2 vagy
annal nagyobb szamom es az osszeguk meghaladna a 6ot, vagy a 3
legnagyobb szamo osszege haladna meg a 6ot).

Az emlitett 47 szam osszege 94-nel szigoruan kissebb. A maradek 3 szam
osszege kissebb vagy egyenlo a 3 legnagyobb szam osszegenel, ami a maga
soran szigoruan kissebb mint 6. 

A ket egyenlotlenseget osszadva azt kapjuk hogy az 50 szam osszege
szigoruan kissebb mint 100. Ez ellentmond annak a feltetelnek hogy az
osszeg 100, tehat a kiindulo hipotezis (miszerint nem lehetne
kivalasztani 3 szamot ugy hogy az osszeguk legalabb 6 legyen) nem
lehetseges.

Vagyis ki lehet valasztani. CQFD (ce qu'il fallait demontrer:)

Udv, Sandor

 :
>Van egy sikkondezator, es van egy olyan kerek, ami ugy van 
>megmunkalva, hogy csak egy tengelye van meg szabadon levo kulloi. 
>A kullok vegen egyenlo nagysagu egynemu toltesek...
>Ezt a kereket felig a kondenzator feltoltott fegyverzetei koze 
>helyezzuk. Tehat a kerek egyik fele homogen mezoben van,... 
>A forgatonyomatekok a lemezek kozotti terreszben nagyobbak, 
>mint a lemezen kivul. Mi tortenik?
>Forgasba jon a kerek (tengelye rogzitett)?

Akkor valik paradoxonna ez az ugy, ha a lemezek kozti teret 
mintegy a kulvilagtol elzart - csak ott belul letezo jelensegnek 
kepzeljuk, es csak a kerek belso reszere koncentralunk, mintha
valahol egy kondenzator belsejeben lenne egy fel kerek.
A kerek kivulre eso reszeire is hat ero.
Az egyik lemez az egyik oldalon taszitja, azaz gatolja a befele 
fordulasat azon az oldalon, mikozben a masik oldalon a masik lemez 
pedig a kullok tolteseinek kifele iranyulo mozgasat gatolja.
A kerek ugyan nincs ezzel megfogva, hiszen belul ezen hatasokat
az ellentetes nyomatek ellensulyozza.

Udv: zoli

Sziasztok!

Tudatalattimban vagy hol, elraktarozodnak remenytelennek tuno 
problemak, melyeken tanacstalanul atsiklom, de aztan odalent 
maguktol megoldodnak, es neha a veletlen szerencse is a segitsegemre 
siet, hogy ne tevedjek nagyot. Most is egy ilyen esetek kapcsan irok.
Asszem Math kerdezte, hogy mi a civilizacio ismerve.

Jelentem a civilizacio ismerve: a primszamok sorozatanak megjelenese
a termeszetben. Ugyanis nem ismerunk olyan fizikai folyamatot,
mely primszamok hosszu sorozatat generalna'. Emiatt is erdemes 
primszamok kuldozgetesevel uzengetni tavoli vilagoknak.

Ezt megelozoen csaknem javasolni akartam, hogy keresni kellene valamilyen
jellegzetes zajspektrumot, mely a termeszetben nem fordulhat
elo, s csak mi produkaljuk valamilyen sajatos formaban.
Tippem lett volna, hogy az emberi kotetlen cseveges 
hanghullamainak jelfeldolgozasabol kellene felismerni valamilyen
jellegzetesseget, mely csak civilizacioban eloktol szarmazhat.
A napokban azonban egy elkepeszto veletlen elbizonytalanitott.
Monoton hadaro szoveget veltem hallani, es mar-mar azt hittem
halucinalok, mert kizart volt, hogy valaki lett volna a 
kornyezetemben. Bekapcsolva felejtett lehalkitott radiora is 
gyanakodtam, s valami musorra, melyben valaki idegesen, 
szinte transzba esve mesel valamilyen hosszu remtortenetet halkan, 
elfolytott hangon sietosen, ahogy venasszonyok szoktak ellensegeik
remtetteirol pletykalni, de ebben is tevedtem. 
A velt locsogas szo szerint locsogas volt ! :)
Megnyugvassal deritettem ki ugyanis, hogy egy WC tartaly rosszul 
zaro szelepe es a benne hangosan csordogalo viz hangja keltette 
elkepeszto hitelesseggel a kisse bizarrnak, de mindenkeppen 
emberi beszednek tuno omlo szoaradat illuziojat.
Felig nyitott ajton at szurodott ki,  es valoszinuleg 
helyisegek akusztikai rezonanciaja is belejatszott a 
megteveszto hatasba.

De azert megegy dolog utalhat civilizaciora: az irasos emlekek. 
( Mint pl. ez a friss beszamolo itt fentebb.)
Remelem fennmarad valamilyen formaban, mert bar szepnek nem szep,
de igaz, es hozzatartozik a valosaghoz.

Udv: zoli

 irta:

> 3) ha megis ragaszkodunk az ember-AIDS virus verseny kiertekelesehez,
> akkor azt hiszem, hogy nem tul meredek joslat, hogy az ember 
> fog nyerni,
> es nem az AIDS virus. es ez pont azert van, mert az AIDS virus nem
> intelligens. az igazsaghoz hozzatartozik, hogy elkezpelheto, hogy
> mondjuk az ember sosem fogja veglegesen legyozni az AIDS virust, es ez
> az AIDS virus valtozekonysagaban, es az evolucioval valo
> "egyuttjatszasaval" magyarazhato. ez a dolog egyutt bizony eleg
> intelligens, egyenlore a genetikus algoritmus intelligenciaja 
> vetekszik
> az emberi intelligenciaval. de mas bacilusok es virusok eseteben az
> ember gyozelme mar ma is eleg egyertelmu.

Biztos???
Eddig a jarvanyos betegsegek kozul tudtommal egyedul a feketehimlotol
sikerult maradektalanul megszabadulni. Viszont rengeteg olyan bacilus es
virus van, amelyeknek szinte nap mint nap fejlodnek ki a legujabb
gyogyszereknek ellenallo mutacioi. A penicillin otvenvalahany eve nagyon jo
gyogyszer volt, manapsag tudtommal mar annyi penicillin-rezisztens
bakteriumtorzs letezik, hogy nem is nagyon hasznaljak. Es ugyanez jatszodik
le a tobbi antibiotikummal is, megfelelo kesessel.
A keplet egyszeru: a bacilusok gyakorlatilag konstans sebesseggel mutalnak
es az evolucio biztositja a rezisztens peldanyok kivalogatodasat, mig az uj
gyogyszerek kifejlesztesenek koltsegei (ido, penz) egyre nagyobbak.
Nemregiben olvastam ha jol emlekszem a Science-ben, hogy a kozeljovo egyik
legsulyosabb jarvanyos fenyegetese nem mas, mint a tuberkulozis (TBC). A
volt Szovjetunio teruleten milliok elnek bortonokben, remes higienes
viszonyok kozott, rendszeres es hatekony orvosi kezeles nelkul, melegagykent
szolgalva az uj TBC-variansok kifejlodesehez, amelyek egyre tobb ismert
gyogyszerre rezisztensek. Oroszorszagban tobb szazezer beteg van, de mar
megtalaltak az elso ilyen TBC-torzseket USA-beli betegekben is.
Talan ugyanebben a cikkben nyilatkozott egy orvos is: "A bakteriumok elleni
harc gyakorlatilag eldolt. Ok gyoztek."
Szoval en a helyedben meggondolnam, mielott az emberi intelligenciara nagy
tettel fogadnek... bar vegul is ha veszitesz, nem valoszinu hogy be tudnak
rajtad hajtani :-(

Ami a tobbit illeti: ugy erzem, hogy mindketten elmondtuk ami mondandonk
volt, nem kivanom tovabb nyujtani a szalat, csak roviden osszefoglalnam az
allaspontomat:
1) Tobb kulonbozo vilagkep, vilagnezet, vilagfelfogas letezik. (Egyesek ezek
kozul a vilag megismeresere es ennek modszerere helyezik a hangsulyt, masok
az elet celjara, ismet masok az elet atelesere, az alkotasra, a fejlodesre
stb.)
2) Nagy vonalakban ezeket a "tudomany", "muveszet" es "vallas" csoportjaiba
osztanam.
3) Ezek kozul mindegyiknek vannak erossegei es gyengei.
4) Onmagaban egyik sem nyujt teljes valaszt.
5) Mindegyik lesoporheti a masikakat azon az alapon, hogy bizonyos -
megfeleloen valasztott - teruleteken gyengebbek nala.
6) Az ilyen elutasitasbol nem szarmazik haszon.
7) Ellenben ha nyitottak egymas irant, tanulhatnak a masiktol. Sot, meg
esetleg arra is raebredhetnek, hogy tobb kozuk van egymashoz mint hittek.

 irta:

> Felreertheto voltam. Nem eltitkolasra akartam utalni, hanem 
> inkabb erdektelensegre es a gazdasaghoz merten a kultura sulyanak 
> aranytalansagara a politikaban.

Ebben egyetertunk. Sajnos a helyzet az, hogy a politikusok csak azzal
foglalkoznak ami gyors es biztos hasznot hajt szamukra. A kulturaval
foglalkozas evek vagy evtizedek mulva talan hasznot hajt. Ennyit ok nem
kockaztatnak.
Ez persze nemigen fog valtozni, elvegre az emberi termeszetben gyokeredzik.
Olyanok a politikusaink, amilyeneket megerdemlunk.

> [...] Csak figyelemterelgetes kellene, erdeklodes felkeltese a 
> sikerelmenyt nyujtani kepes elfoglaltsagok irant, hogy az 
> unalom es a potcselekvesek nehogy nepbetegsegge valjanak.
> Nem lehet annal nagyobb baj, mint ha a jovo nemzedeke az esetleges
> gazdasagi _ures pohar_ melle kulturalis ures poharat is orokol.

Azt hiszem, ezt igazabol nem lehet kampanyokkal, orszagos  tervekkel
megoldani. Ehhez az kell, hogy a ketmillio (vagy mennyi) gyerekes anya es
apa mindennap egy kicsit tobbet foglalkozzon a gyerekevel, mondjon neki
meset, egyaltalan figyeljen oda ra egy kicsit jobban. Es ezt folytassak husz
evig, amig a gyerek fel nem no. Egyszeru :-)))

> A legaltalanosabb igeny a biztonsag igenye. Ezt a vilag
> elvben elfogadja. A megvalositas viszont olyan szerteagazoan 
> bonyolult erdekserelmekkel, ill. aldozatvallalassal jar, hogy 
> elkerulhetetlenul kialakul a pa'rtoskodas. 
> Matematikai modellje - ha lenne a biztonsag megoldasa problemajanak, 
> akkor a nagy tobbseg nem ertene', es szkeptikusan fogadna.
> Minthogy nincs, igy politikusok azok, akik erre a gumicsontra 
> a legnagyobb elvezettel vetodnek. :)

Nem tudom, olvastad- e Walter M. Millertol a "Hozsanna neked, Leibowitz"
cimu regenyt. A tortenete roviden annyi, hogy az atomhaboru utan a tulelo
keresztenyek mentik tovabb a tudomanyos konyveket, amiket egyebkent a nep
pusztit ahol er, mint a tudomany minden mas jelet. Hosszu evszazadok utan
lassan megindul ujra a tudomanyos fejlodes, ujra felfedezik a regi
eredmenyeket, helyi es egyre komolyabb haboruk aran ujra letrejonnek
nagyhatalmak akik ujra felfedezik az atomenergiat, es aztan megint
elpusztitjak magukat egy atomhaboruban. De kozvetlenul a vegso atomcsapas
elott az egyhaz elindit egy urhajot, valogatott legenyseggel, az Alfa
Centauri fele.
Van benne egy nagyon fontos parbeszed egy orvos es egy pap kozott. Az orvos
ennek soran kijelenti, hogy nem ismer fontosabb celt, mint a szenvedes
csokkenteset. A pap pedig magaban megdobbenve levonja a tanulsagot, hogy
ilyen ideologiaval nem csoda, hogy az emberek megint csak az atomhaboruig
jutottak. Ugyanis a szenvedes szukseges resze az emberi letnek, a szenvedes
elkerulesenek vagya gatolja a szemelyes fejlodest es vegso soron
lehetetlenne teszi a boldogsagot is.

 irta:

> >Millioszor millio tovabbi vilagegyetemet feltetelezni a vilagegyetem
> >rendezettsegenek magyarazatara *egy* Isten helyett, nem mas, mint az
> >esszerutlenseg netovabbja."
> 
> Korulbelul ugyanannyira, mint millio tovabbi hatalmas fenyes "Napot"
> feltetelezni egyetlen nap, es a pici halovany csillagok helyett.
> :-)))

Nem egeszen, ugyanis a csillagok milliardjairol kozvetlen adataink vannak;
ezeket az adatokat lehet ugyan magyarazni olyan alapon is, hogy a Nap az
egyetlen csillag, a tobbi meg csak festett potty, de ekozben fejunk felett
Damoklesz kardjakent log Occam borotvaja :-)
Amugy abban egyetertek, hogy mig Istenrol nem tudunk semmi bizonyosat, a
vilagegyetemrol legalabb azt tudjuk, hogy egy _biztosan_ van belole, akkor
meg tobbet feltetelezni bizonyos szempontbol kisebb elrugaszkodas a biztos
talajrol, mint Istent feltetelezni. Ettol fuggetlenul mindketto
elrugaszkodas.

> Utoszo. Nagy slamasztikaban lesznek a vallasok hivoi, ha egyszer
> majd kapcsolatba kerulunk mas, foldonkivuli civilizaciokkal. Nem
> lennek a helyukben.

Kedves toled, hogy aggodsz ertuk, de szerintem felesleges.
Ad 1) vannak vallasok (buddhizmus, taoizmus), amelyeknek ez szvsz nem okozna
tul sok problemat.
Ad 2) sok mas szekta mellett a Jehova tanui mar legalabb hetszer
meghirdettek a vilagveget. A hiveket a legkevesbe sem zavarta es zavarja,
hogy ez eddig meg egyszer se jott be :-)
Udv,
Peter

Kedves Lista,

Folytatva Szia kezdemenyezeset, most par evszazaddal visszalepunk az
elfelejtett nevu tortenelmi hoseink soraban.

William of Occam,  angol filozofus, kb 1285 - 1324

link az Encyclopedia Brittanicara:
http://www.encyclopedia.com/articles/13877.html


A nevet tehat ket cével irjak, ugy mint  "cc".

A tovabbiakban, aki ettol eltero valtozatokat probal kozolni, 
annak leveleit teljes moderatori szigorral kivagjuk, vagy pedig szazszor
leiratjuk vele az osszes eddig emlitesre kerult fizikus , biologus
 es filozofus nevet.


Laci