Hali !

Eloszor is koszonom a hangmoderatornak a hatterben
nyujtott segitseget, melyben felhivta a figyelmem a hibaimra.
Nomeg azt is, hogy elvett ket napot az eletembol...m*rha sokat
segitve ezzel...

Tehat 3 nappal ezelotti a tema, kicsit osszeolloztam,
meg bele is faradtam, de azert elkuldom bar
ket reszben a merete miatt...

Eloszoban nem vagyok mernok, sem programozo, sem
hajend emberke...hanem 1szeru amator.

>>>> Most olvastam, hogy a szabvany szerint a CD egy
masodperc alatt
>>>> 200 korrigalhato hibat tartalmazhat...
>>>Ha javithato a hiba, akkor miert romlik a hangzas? Vagy a
>>> javitason interpolalas ertendo? Akkor ertem.

Mert a hiba nem javithato, hanem korrigalhato. Fogalmazzunk
pontosabban! Kepzeld el, hogy 2048 byte-ot le kell irnod 276
byte-ban, minden hibalehetosegre felkeszulve. Felejtsd el.
A drive megprobalja javitani, esetleg ujraolvasni, de az eredmeny
nagyon valoszinutlen. Par evvel ezelott amikor "felem" is irtak CD-t
allandoan bajlodtam azzal, hogy az otthoni osszehasonlitas utan
egy csomo file tartalma nem egyezett. Persze az eladokban is
lehet hiba, de ezt hagyjuk. Ha az iras nem tokeletes az olvasastol
mit varsz el ? Persze napjainkban ritkan talalkozom ilyennel.
A zenecd-rol meg ne is beszeljunk, ott nincs felirva ECC blokk.
Ott az elozo blokkbol krealnak valamit hiba eseten, es azt jatszak le.
Marha nem marad ki...

Tenyleg. Sokat olvasok a redundans adatokrol - audioCD-n.
Hova van ez felirva ? A 2352byte-os frame-ba ?

> !!!!!!!!!!!!Mi a kulonbseg a javitas es a korrekcio kozott? En nem
> tudom.

A javitas alatt alekrtonikaban az eredeti allapotra valo visszaallitast
ertjuk, a korrekcio szo alatt pedig a meg elfogadhato szintre
konvertalast, igazitast. Csoppnyi a kulonbseg...

> A Cdre nem tomoritve kerul az adat. Sot! Kiegeszitve ugyesen kepzett
> plusz adatokkal.
>...
> tortenik adatvesztes egy bit kimaradasa eseten. Ezert nem jo a peldad.

Igy van. EGY BIT kimaradasa eseten...ami a legritkabb. Szerintem.

>>Elkezdtem gondolkozni, hogy is van ezekkel a cdkkel, meg
>>CD-DA formatummal (eszmefuttatas kovetkezik)
>>...
>>Most jon a varazslat:
>>CD-ROM-ba (eszmei erteke 1000Ft). Bitrol-bitre pontosan
>>visszajatsza az egeszet. Azon lehet vitatkozni, hogy a

Az adat-romrol. Ott mar szoftver felugyelet komolyabb, a hiba 
eszlelese - korrigalasa sokkal fejlettebben megoldhato.
Arra akarsz kilukadni, hogy a zenecd-rol is igy megy-e?
Nos, elkepzelheto, mig uj a CD & a lejatszo. Viszont ekkor sem
100% biztos. Ez van. Idezet : - ld. kicsit lentebb

> !!!!!!!!!!Egyreszt tobb bites hibanal az adatCDnel sem tokeletes,
> masreszt nem sok koze van a hasznaltsaghoz. Vadiuj jatszoknel is fellep
> ez a problema. Elvekbol kovetkezik.

Igy van, ld. fentebb. Csak celozni akartam, hogy "ujabb, tokeletesebb"
rendszer eseten, sajna nem jott ossze...kezdem sejteni miert voltam
mindig 2-es fogalmazasbol...:-)))
Viszont adatCD-nel eleg jo kozelitessel meg lehet oldami a ket kimenetet:
vagy hibatlan, vagy nem, persze kulon felugyelettel. Manapsag ez
elfogadhato hiba. /nem az iparban :)), de sajna oda is tortet be/

>Minthogy egy tobbmilliardos (USD) piac terepult erre a sz@r formatumra,
>ezert senkinek (erts akik a penzt SZERZIK belole es nem FIZETIK ra)
>sem erdeke, hogy ezt lenyegesen megvaltoztassa. Annal inkabb sem,
>mert egy egyertelmuen kiolvashato formatum jogdij problemakat felvet.
>ti. atkozott konnyu hibamentesen masolni.

Hmm. Gondolj bele egy ilyen cegnel a melos-fonok kapcsolatba...:
f: - Kene csinalni valami ujat...
m: - Vegre kielhetem magam, meglesz...
Eltelik kis ido, meg sok penz, hol halad a kutatas - hol akadozik, mind1.
f: - Na, kesz ? Kerem az eredmenyt !
m: Hogy az a... - Igen fonok, tessek a legjobb/an lebutitott/ valtozat.
Meg probalna fejleszteni, de keso.
f: megjelennek a dollarjelek szemeiben, sietve eltunik a termekkel...
Jon a formatervezo : - Tul sok a gomb, elcsufitja az egeszet !
f: - Azonnal meg kell oldania, tuntesse el ezen funkciokat, jo lesz
   a v1.2 -nek.
m: Mit tehet ? Megjobban lebutitja.
Jon a sorozatgyartas arajanlata : - Haat, kicsit sok igy, talan ez nem kene
bele...
............
Es ez igy szokott menni a vegtermekig. Nem csodalkozom az eredmenyen...
Persze tisztelet a kivetelnek! A bolti termekek tobbnyire a cegvezeto
fogore igenyeit, ratermettseget fejezik ki. Anyazasokat maganba...:-)))
Pereljenek be, de ez akkor is igy van, ne almodozzunk mar!
Gondolj bele : a cegvezetonek "el kell tartania a melosokat" :), azaz
mindig jobb 1 alig hasznalhato termek, mithogy megelozzon a 
konkurens. Az, hogy kesobb mar nem tudja megvaltoztatni -
- meggondolatlansag - a piactol fugg. Elterjedt -> remenytelen...
foleg ha ilyen felepitesu. Ld. a mostani tema...
A "tokeleteshez" szukseges igenyek pedig idovel merulnek fel legtobbszor.
Igy nemis erdemes sokat t*kolni vele...de jol tudjak ezt a vezetok...:-)) 

> !!!!!!!!!!!!!Es ha eppen azzal elozi meg a konkurrens, hogy o nem butit
> feleslegesen?
> Az nagyobb veszely. Mar vagy husz eve gyartanak CDjatszokat.

Ebben a levezetesben azt probaltam leirni, hogy nem ez a cel es ha elterjed
a cucc /most a CD-minoseg kapcsan/ mar hiaba all elo mas formatummal...
Jo, jo. Nemcsak errol van szo. De azert nem akarok 100 oldalas cikket irni.

>Megoldas lehetne, ha pl. valaki gyartana egy (mp3 player - pl. RIO -
>mintara mukodo) hifi wav lejatszot, ami CD-ROM-ot (es mondjuk meg
>DVD-t + DVD-R-t) fogad el adathordozokent. Bele van epitve egy
>lebutitott ipari 486-os, meg a hifi hardware. Nesze semmi fogd meg jol.
>Ez kb (az elmebetegen jo minosegu 16x tulmintavetelezesu, 32 bites
>sulyozott AI-s interpolacioval mukodo DAC-el egyut

Tudod, szerintem tobb szazan vannak az orszagban akik meg tudjak csinalni.
Tobbek kozt en is...:-))) nem a reklam helye. A dolog nem ilyen 1szeru.
A rendelkezesre allo adatlapokbol, meg masbol par het alatt el lehetne
kesziteni ezt a termeket. Tenyleg szuper lenne, es azt adna vissza, ami
belement. Hidd el, nemis lenne csak 5 szamjegyu az ara. De :
 - ki rogziti az adatokat, - ki keresi, terjeszti mindezt, - ki
szponzoralja ?
Ha a fenti beszelgetesre gondolok, lehull a szor a hatamon :), ugyhogy ezt
hagyjuk, sajat erobol meg a b*dos eletbe sem jut senki semeddig.

A kereslet ? Tudod, a nepesseg tobbsege a jo megjelenest keresi,
a hangzast a legutolso szempont. Foleg ha a zenelejatszo zeneminosegeert
kell fizetnie...:-)) ugyhogy ezt el lehet felejteni. Tapasztalat. Nem ebbol
a listabol indulok ki, hanem a CD-t hasznalok korebol. Engem spec az is
zavar, hogy ha zenet hallgatok nemtudok masra figyelni, pedig tennivalo
lenne...:-))
De ez a sajat gondom, amit azert emlitek meg, mert mastol is hallottam,
ugyhogy ezzel el is lenne intezve az elado kabito szovege.

>Kivancsi lennek, mi lenne a vegeredmeny (hangminosegben), ha ugye
>pufferelve, valami SRAM sebessegu memoriabol kiolvasva megy a DAC-nak
>a jel, ugy, hogy a felvetel ugyanaz a minoseg, mint ami kijon a
studiobol...

Aaacsi. A studiobol nem "tomoritett" azaz mintavetelezett jel jon ki, ergo
maris bukott a dolog. Innentol a tema lezarva.

> !!!!!!!!!!!Tomoriteetnek nem tomoritett, mint feljebb irtam, de bizony
> mintavetelezett jel jon ki. Ma mar digitalisan rogzitenek, digitalisan
> kevernek, effektelnek, stb. A mintavetelezes mar a mikrofonerosito utan
> megtortenik.

Na ettol feltem /es nemtudtam rola, hogy ennyire elterjedt/. A
tomoritettseg alatt a mintavetelezest ertem /analog jelet hittem a
studiobol kijonni, es szerintem a kerdezo is/. Megjegyzem nem csodalkozom,
hogy nem azt halljuk amit elvarunk & mostmar nemcsak a hangszoro-erolkodo
paros miatt...

> ---------------------------------------------------------
folyt. kov.   
			Jo szorakozast !
				Gusi

Ivan irta:

> ... Ha a
> Supermester nem dobna vissza mint hibasoros, akkor mellekelhetnem is.
> De az nem jelentkezik leveleimre, ma is visszajott egy alig 76 soros
> iromanyom. Kezdem unni, csak tudnam ki az oka!
Hany karakteres atlagban egy sorod?
A HIX 74 vagy 76 karakterre tordel, ha jol tudom.
--Udv: szm

Sziasztok HANGosok!

Kovary Peti irta:

> Jobb CDjatszokon van digitalis kimenet. Ott lejatszas kozben mar a
> redundanciat felhasznalva korrektul hibajavitott jel jon ki. 

Nos igen. Ez csabito lehetoseg, amit epp most keszulok kiprobalni! Ugyanis
van egy SB AWE 64 GOLD hangkartyam. Ezen van egy SPDIF csatialjzat. Csak epp
digitalis IN/OUT panel nem volt hozza. Eddig! Mert most sikerult szereznem.
Az egyik baratom vett egy Turtle Beach hangkartyat, amihez jart ilyen digit
panel (RCA formatumu in/out) Kolcsonadta, mert o" egyelore nem kivanja
hasznalni. Radugtam a hangkartyara. A kimenetet mar kiprobaltam ugy, hogy
radugtam a Musical Fidelity X-ACT D/A koverteremet. Ne tudjatok meg
mennyivel szebben szolnak meg az MP3-ak is.
Dobbenetes! A hangkartyan levo D/A egy nagy rakas sz@r. 
Szoval azt tervezem, hogy a CD-jatszom digitalis koax kimeneten es a most
mar letezo digit IN csatlakozon keresztul fogok felvenni zenet. Igy a
vinyora mar hibajavitott jel jut. Az igy keletkezett wavot irom fel CD-re.
Igaz ezzel a modszerrel csak 1x-esen tudok "grabbelni" (hisz ez nem grab,
hanem lejatszas). Az eredmenyekrol be fogok szamolni.

  
Apropo! CD-R szine. A napokban kezembe kerult a CHIP magazin asszem
augusztusi szama, amiben CD-ROM es DVD olvasokat teszteltek. Az irott CD-k
olvasasat mindharom szinu CD-vel elvegeztek. A megallapitas az volt, hogy az
_arany_ szinueket olvastak a legjobban, leggyorsabban; a zoldnel mar
nemelyik lelassult es a kekkel "kinlodtak" meg a legjobban. Volt olyan
olvaso, amelyik a keket fel sem ismerte. Ebbol egyenesen kovetkezik, hogy az
asztali CD-jatszok hibajavito aramkorenek is kevesebbet kell mukodni az
arany cd-k olvasasa kozben , tehat jobb hangminoseget kapunk.
Ez a cikk is en tapasztalataimat tamasztja ala, miszerint az arany CD-kkel
lehet a legjobb eredmenyt elerni.


Egy kicsit kesve reagalok Kovary Peti komolyzenei sorozatokrol,
valogatasokrol irt velemenyere.
Peti szerint az ilyeneket nem erdemes megvenni, mert NO NAME lemezkiadoktol,
NO NAME eloadokkal keszulnek. Nekem is vannak ilyen valogatas lemezeim. A
gyenge hangminoseggel egyetertek, de hogy a NO NAME eloado hatrany lenne
azzal nem. Ugyanis az ilyen valogatasokat altalaban _kezdo_ komolyzene
hallgatok veszik meg. Marpedig mi kezdok nemigen tudjuk megkulonboztetni,
hogy ki jatszik. Nekem egy Chopin etud zonogoran ugyanugy tetszik Kocsis
eloadasaban, mint Richterrel vagy epp egy nevtelen zongoristaval. Vagy
Beethoven 9.-je nekem mindegy, hogy a becsiek jatsszak Karajannal vagy epp a
drezdaiak egy ismeretlen karmesterrel. Nekem, mint kezdonek egyelore
zeneszerzok es _muveik_ tetszenek es nem az eloadojuk. Tudom, hogy e sorokat
olvasva Kovary Peti es Ivan a repuloso utan nyulkalnak :-), de szerintem a
komolyzenevel ismerkedoknek, nagyon megfelenek a Riders Diegest-fele
valogatasok, mert ezaltal keresztmetszetet kapnak a komolyzenebol es
felkeltheti az erdeklodesuket a komplett muvek irant. En nem vennem el a
kezdok kedvet olyan tanacsokkal, hogy pl. teszem azt Dvorak Uj vilag
szimfoniajat okvetlen Soltival szerezzek meg es jarjak le a labukat keresve
a konkret CD-t (vagy LP-t). Ha csak egy "no name" karmesterrel kaphato
vegyek meg batran. Elobb (IMHO) a muvel ismerkedjenek, kesobb az ido
multaval, ahogy egyre tobb ismeretre es elmenyre tesznek szert, raernek
foglalkozni a kulonbozo eloadok kozotti elteresekkel.

  
UDV!

                Zoli............

Sziasztok!

Van nekem 1 zajforras-komplexumom amit HiFinek csufolnak akik meg nem
tallakoztak olyan white-fuluekkel mint a lista nehany becses tagja:)
Szoval a ketyere:
Technics SA-EX310 radioerosito (pro-logic,RDS, etc.)
         RS-TR333 2 kazettás deck (dolbyB/C HXPro, 2 iranyu lejatszas
mindket oldalon, stb.)
         SL-PG590 CD-lejátszó
Hangfalak:Hazilag epitett 2 utas bass-reflex (ha jol sejtem:))) ) sony
melynyomo videoton magas (nem a piezos) hazilag               tekert
hangvaltoval, merete kb. 110x30x30-as
Regebben beszelgettem 1 kedves baratommal, aki az ilyen szeriacuccok
feljavitasaval foglalkozott, (asszem a cd-jatszoban pl. a D/A convertert
kellene 1 jobbra kicserelni, hogy erezheto javulas legyen, a
radioerolkodonek a tapegysege kornyeken kellmatatni) de sajna idokozben 240
km-el arrebb koltoztem, igy eleg maceras lenne vele konzultalni ebben a
kerdesben.
Szoval olyan HOZZAERTO embert keresek aki ilyesmivel foglalkozik emberi
aron.

Szinten keresek olyan helyet, ahol gyorsan es nem eszemeltlen aron
megneznek a deckemet (vagy fogaskereket, vagy ekszijat kellene benne
cserelni, mert az egyik iranyu lejatszasnal valami nyekereg benne.
                         Elore is koszonom a tippeket, udv.:Bigyo

> Felado : Hajdu Csaba
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Grabbeles ( 10 sor )

> stb.) a CD, primitiv eszkozokkel is bitre egyezoen lehet
> grabbelni. 

Ez sajnos nem mindegyik drive eseteben jon be.
A 32x Mitsumi peldaul hibasan olvas. (egymas utan ketszer
beolvasva nem kapom ugyanazt az adatot) (kifogastalan
allapotu lemeznel is)
A Sony 24x (emlekeim szerint a 32x is) drive pedig a cimzett
szektorolvasas commandot neha visszadobja hibauzenettel,
ezert az a drive is alkalmatlan pontos grabbelesre.
A multkori levelembol a sorkorlat miatt kivagtam, de most
leirom, hogy a mi probalkozasaink szerint a legjobb grabber
drive-nak a Pana 12x, Pana 24x (es Creative megfeleloi) es a
Pioneer DVD-113-as drive bizonyult mind sebessegben, mind
pontossagban.

Ezutobbi drive jobban olvas, mint a 4/2/20-as Plextor iro...


> Amire vigyazni kell, az az esetlegesen eltero
> kezdopont, mert azt csak trukkozve lehet biztositani, hogy a
> grabbeles mindig azonos helyen kezdodojon.

A Red Book eloirt egy cimzesi szabvanyt :
perc/masodperc/frame, de jonehany szoftvernel High
Sierranak csufolt fizikai szektorszam alapjan is
lehet cimezni a lemez frame-eit. Igy aztan egy _normalis_
programmal el lehet erni, hogy mindig ugyanott kezdje.

Udv,

GyG

Peter irta:

>Hat kolcsonkertem egy Beethoven osszes zongoraszonatat Schnabellel, es 
>... hogy is fogalmazzam.... nem tudom hallgatni. 
>Persze vegighallgattam a nevezetes szonatakat. Egyszer elmegy. 
>Erdekessegnek. De elvezni nem tudom. Raadasul az eloadas sem tetszik. 
>Egeszen szokatlan ritmizalas. Talan tobbet kellene hallgatni. Mert nem 
>az jon amit var az ember. Amit megszokott, es ez csalodast okoz. 
>Persze Nektek talan pont ezert szenzacios. A CDk tulaja is lelkesedik
>erte. Biztos bennem van a hiba, nem tehetek rola. De azert ugy erzem, >hogy
ki-ki is marad neha egy-egy hang a gyorsabb futamoknal. Mint a 
>Klemperer/Menuhin hegeduversenynel is. 

Semmi gond. Izlesek es pofonok. Schnabel valoban nagyon kulonbozik a legtobb
mai Beethoven-eloadotol. Finoman jeleztem is, hogy az o "didaktikus" - az
iranta valo tiszteletbol nem azt mondtam, hogy "szajbaragos" - stilusa nem
konnyen emesztheto meg elso hallomasra, es az se gond, ha az ember
egyaltalan nem emeszti meg. Hiszen van annyi mas jo Beethoven eloado is.

Amit en Schnabelnel kulonlegesnek tartok - es ezert is neveztem referencia
ertekunek a felveteleket -, hogy paratlan egyertelmuseggel, tiszta latassal
tarja elenk a szonatak strukturajat, hangulati, hangnemi valtasait,
kulon-kulon minden hang, minden kis frazis helyet, szerepet, azoknak
egymashoz valo viszonyat.

Ami olyan nagyszeru Schnabelban, ugyanaz is a gond vele. Schnabel mutat,
elmagyaraz, mindent inkabb ketszer alahuz, mint egyszer sem, ugy, mint egy
jo tanar. Egy hangot, egy ritmust, egy dinamikai valtast sem biz a
veletlenre, s olyasmiket tar elenk a darabok konstrukciojabol, logikajabol,
amire mi gyakran elkerekedett szemekkel figyelunk fel - ugyanakkor hianyzik
belole a belefeledkezett spontaneitas, osztonosseg, elengedettseg. Nem
tudom, melyik kritikusa mondta rola, de talalonak erzem: "Schnabel ugy
jatszik, mintha tanitana."

Igen, egy-ket hang kimarad a futamokbol es mashonnan is. Schnabel sosem
tartozott a nagy zongorista virtuozok koze. Ugyanakkor interpretacios
felfogasat a legtobb esetben igen eredetinek es elgondolkoztatonak tartom, a
technikai hianyossagok ellenere is.

>Orulok, hogy ilyen "szep" torteneteket is olvashatok, remelem irtok meg 
>hasonlokat. Ezekszerint az emlitett vicces mejgegyzese Rubinsteinnek nem
>is volt vicc!

Nem, bar o ezt is elismeresre melto tartassal es humorerzekkel fogadta el.
1968-ban (81 evesen) mar komoly fokuszalasi problemai voltak, gyakran latott
duplan. "Tudja, ket fat latok egy helyett" - mondja egy interjuban -, "es
ket gyonyoru holgyet egy helyett. De ez egyaltalaban nem zavar." :-)

Mivel a zenei felvetelek reprodukalasaval kapcsolatos muveltsegemet szinte
kizarolag angol nyelvu szakirodalombol szereztem, neha gondban vagyok,
amikor ezekrol magyarul kell ertekeznem. Kerlek, segitsetek ki a kovetkezo
angol szakkifejezesek magyar megfeleloivel:

- Mastering (a felvett zenei anyag redigalasa, elokeszitese lemezre
rogziteshez)

- Remastering (egy mar elozoleg lemezen kiadott anyag ujboli "masterolasa",
ill. maga az ilyen ujrakevert anyagot tartalmazo lemez)

- Transfer (rokon a "remastering"-gel, elsosorban abban az osszefuggesben
talalkoztam vele, ahol regebbi, pl. 78-as lemezeken rogzitett anyagot vittek
at megfelelo "remastering" es zajszures utan CD-re: a "transfer" ennek a
folyamatnak a vegtermeket jeloli)

- Label (nem mindig azonos a lemeztarsasaggal - egy cegnek tobb "label"-je
is lehet)

Elore is koszonom a beozonlo valaszokat!

Gyuri

Sziasztok!

Koszi megegyszer mindenkinek a CD lejatszoval kapcsolatos tanacsokat,
vegul a valasztasom egy Sony XDP-CE700-asra esett, hogy miert? 
Azert mert a boltban egy 150 eFt-os Onkyo erositon es tovabbi parszaz ezer
forintos hangfalakon messzemenoen jobb hangja volt mint az altalam eloszor
kinezett Technics MASH 590-esnek, adtam meg egy eselyt a Sonynak.
Nem utolso sorban mivel jonnek az uj modellek, ezert a raktaron levoket ki
akartak "szorni" es igy sporoltam is rajta majd 20 eFt-ot, ami azert egy
egesz kellemes osszeg.

Koszonom mindenkinek megegyszer a segitseget!

Sziasztok
Klari
mailto:
- Powered by Potato with 2.2.13 -

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: re: Audiotechnika!  ( 22 sor )
> Idopont: Tue Nov 23 12:25:04 EST 1999 HANG #616
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>Ha a WAV tobbszori olvasas utan ugyanaz, akkor a wav azonos a CD-n
>levovel. En a problemat ott keresnem, ahol a wav-bol analog lesz:

Ez nem biztos:

Ne felejtsuk el, hogy a CD-ROM olvaso+DAC ugyanolyan osszetetel, mint egy hifi 
CD-lejatszonal, mig a szamitogep egy Digital Audio Extraction elnevezesu 
megoldast hasznal, amely azert megkulonboztetendo!

>D/A es a szurok. Ezek _minden_  CD ROM-nal _romhalmaz_
>minoseguek. Ha jol ertem, akkor a wav-t egy hangkartyan keresztul
>viszed ra az erositore, ott pedig van egy D/A atalakitas. Jolertem?
>A kovetkezo kiserletet kellene elvegezni: wav-ot beolvas diszkrol,
>celhardware benyomja ezt egy _digitalis_ bementettel rendelkezo
>_profi_ CD elektronikaba (D/A + szurok), ennek kimenetet meghallgatni.

SoundBlaster Live-nak van digitalis SPDIF kimenete.

Aron

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: CD borzalmak ( 134 sor )
>Jobb CDjatszokon van digitalis kimenet. Ott lejatszas kozben mar a
>redundanciat felhasznalva korrektul hibajavitott jel jon ki. CdRom
>drajvra ilyent nem szokas tenni. 
Azert manapsag mar eleg gyakori (az en fel eves meghajtomon is van - az egy
masik kerdes, hogy szivesen latnam mellette a regi negyszeres Panat, az
konnyeden olvasott barmit). Egyebkent pont a multkor valtottam par sort egy
ismerossel, aki a CD-jet digiten keresztul kototte be a hangkartyaba. Epp
azt irta, hogy mennyivel jobb lett a hang, tisztabb tere lett a
felveteleknek. Azert tegyuk hozza, hogy nem 2500 Ft-os hangkartyarol van
szo (20 bites Crystal DAC dolgozik rajta).

Topy

>=======================================================
>Felado :  [International]
>Temakor: A HANG-ba valami nem mukodik ( 14 sor )
>Idopont: Tue Nov 23 13:31:15 EST 1999 HANG #616
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Most mar kezdem unni ezt a szervert! Masodszorra visszakuldi a 199
>sorhiba miatt. Pedig csak 77 sor az ureseket is beleertve. Igy nem
>tudok tovabb kozremukodni!

En arra gyanakszom, hogy a Te levelezodben 77 sor, viszont a HIX
meglehetosen rovid sorhosszal dolgozik (legalabbis az altalam irt mailek
nemikepp attordelve jelennek meg), igy ott(itt) sokkal tobb (majdnem
haromszoros - elgondolkodtato)!

Topy

> Felado :  [Hungary] irta:

>Es megcsinaltad ezt a tesztet a WAV-okbol megirt CD-vel is?
>Mi tortent? Jobb lett, vagy tovabb rontott a helyzeten?

Borzalmas wav-bol minek irjak CDt?
Majd visszaterek ra, ha kikuszoboltem a negymeteres arnyekolt madzagot a
lancbol.


> Felado : Hajdu Csaba irta:

>> Maga az olvaso persze vegez hibajavitast. Ha lejatszasra hasznaljak.
>> Ha grabbelesre, akkor nem. Az egy masik uzemmod.

>Masik uzemmod, de javit ott is. Persze nem interpolal nyilvan, de
>az egzaktul elvegezheto helyreallitasokat megcsinalja. Ezt a
>csontot is leragtuk mar: hacsak nem nagyon beteg (karcos, lukas,
>stb.) a CD, primitiv eszkozokkel is bitre egyezoen lehet
>grabbelni.

Mi fog bitre egyezni? Ket grabbeles eredmenye? Az keves. Az eredetivel
meg nem tudjuk osszehasonlitani. Ha csak fullel nem. Ha kitepem a
holnapi ujsagbol a 3./4. oldalt. Mindig 100%-osan ugyanazt lehet
olvasni. Megis hianyzik belole valami. Ha nincs hibajavitas, akkor ez
elter az eredeti ujsagtol. Ha van, akkor persze nem.

Zavarba hoz, hogy mar Te is azt irod van hibajavitas grabbeleskor. Az
internetes CDs forrasok azt irjak, hogy nincsen hibajavitas a CDre
rogzitett redundans infokbol.

Lehet, hogy az altalam ismert infok elavultak? Es mar vannak olyan
hardverek, amelyek elvegzik a hibajavitast grabbeleskor is? Elvileg
nincs akadalya. Minden esetre meglehetosen fontos ez a problema ahhoz,
hogy ne is menjunk tovabb addig, mig 100%-os bizonyossaggal el nem
dontjuk ezt a kerdest. Kerem hogy irjanak, akik igazan ertenek hozza,
orulnek a reszletes leirasoknak is. [Ne csak "de igen", "de nem"
"szerintem igen" stilusban menjen tovabb a vita]

Persze utana is lehet jarni. Le kell grabbelni azonos mu ugyanazon
kiadasanak ket kulonbozo peldanyat. Ha ezekbol is bitazonos wav adodna,
akkor tortent hibajavitas grabbeles kozben. Van valakinek ket db. azonos
CDje? Vagy hozza tud jutni?

> Felado :  [Hungary] irta:

>Ha a WAV tobbszori olvasas utan ugyanaz,
>akkor a wav azonos a CD-n levovel.

Lasd mai masik cikkemben az ujsagos peldat. Ha egy CDn [grabbeles miatt
javitatlan] bithiba van, az jo esetben mindig ugyanugy fog
legrabbelodni. Hibasan es ugyanugy. Es most neztem utana pontosan, hogy
egy CDn 220 [nem 200] szektorhiba [es nem bithiba, hanem hosszabb] lehet
_masodpercenkent_. Persze lehetnek bizonytalanul olvashato bitek is,
amik egyszer igy, masszor ugy grabbelodnek. De az azonos grabbeles nem
garantal semmit, legfeljebb a drive josagat.

>En a problemat ott keresnem, ahol a wav-bol analog lesz:
>D/A es a szurok. Ezek _minden_  CD ROM-nal _romhalmaz_
>minoseguek.

Ez persze tokeletesen igy is van.

>Ha jol ertem, akkor a wav-t egy hangkartyan keresztul
>viszed ra az erositore, ott pedig van egy D/A atalakitas. Jolertem?

Jol. De lejatszaskor ugyanolyan szemet D/A-n megy keresztul a drive-ban.

Es a CDwalkmanem D/A-ja sem lehet velemi szuper. Arrol megis sokkal jobb
a hang.


> Felado :  [Hungary] irta:

>> Felado :  [Hungary]
>> Temakor: Re: A grabberek es a hibajavitas ( 57 sor )
>>
>> Szoval a jitter, ill. hibajavitas a cd grabbelesnel nem a digitalis
>> jelsorozat idozitesi hibainak javitasat jelenti.

>A jitter a futomu es a dekodolast vegzo elektronika
>orajelenek egyezetlensegebol, illetve a jelfolyam idofutasi
>gondjaibol adodik. A hibajavitas ezzel nem teljesen fugg ossze.

Igen, ez is egy jitter. De amirol Magic beszelt azt is jitternek hivjak
mindenhol a szakirodalomban, bar egeszen mas dolog.  Megis. A
szovegkornyezetbol kiderul, hogy melyik jitterrol beszelnek. Az utobbi
jellemzoen "jitterkorrekcio" osszetetelben szerepel, es nem maganyosan,
valamint csak a grabbelessel kapcsolatosan. Eleg szerencsetlen, hogy a
szakma ket kulonfele effektust azonos szoval jelol. De hat ez van. A
magunk szamara az egyertelmuseg vegett javaslom, hogy mindig irjuk ki,
hogy _grabbelesi_ jitterrol, vagy a sima [idozitesi] jitterrol irunk.

Subject: [2-15] What are "jitter" and "jitter correction"?
"The first thing to know is that there are two kinds of jitter that
relate to audio CDs. The usual meaning of "jitter" refers to a time-base
error when digital samples are converted back to an analog signal; see
http://www.digido.com/jitteressay.html for a discussion. The other form
of "jitter" is used in the context of digital audio extraction from CDs.
This kind of "jitter" causes extracted audio samples to be doubled-up or
skipped entirely. (Some people will correctly point out that the latter
usage is an abuse of the term "jitter", but we seem to be stuck with
it.)"


> Felado :  [Hungary] irta:

>> Nem tapasztalat. Elmelet. Annal rosszabb!
>> Maga az olvaso persze vegez hibajavitast. Ha lejatszasra hasznaljak.
>> Ha grabbelesre, akkor nem. Az egy masik uzemmod.

>Nem latom igazan a kulonbseget.
>A Red-bookban deklaralt CD-DA formatum szerint egy fizikai
>blokk 98 darab 24 byte-os frame-et tartalmaz, amelyek EFM
>(Eight to Fourteen) modulacioval vannak felirva az
>olvashatosaga miatt, es CIRC (Cross Interleaved Reed Solomon
>Code) algoritmus segitsegevel kepzik azt a plusz redundans
>adattomeget, amely a hibajavitast segiti.
>Ahhoz, hogy grabbeljel, ahhoz a drive-nak ezt a
>szektorformatumot ki kell tudnia "csomagolni", azaz
>szerintem igenis kell vegeznie mindket esetben hibajavitast.

>En meg nem talalkoztam soha olyan forrassal, ami azt mondta
>volna, hogy a drive nem vegez hibajavitast.

Na most a sok ellentmondas miatt ujra keresgeltem a neten.
Kiderult, hogy mindketten igazat irtunk, es mindketten tevedtunk is. Mar
ha igaz az info.

Subject: [3-18] Can I make copies of copies?
(1998/09/17)
Audio tracks don't have the second layer of ECC, and will be susceptible
to the same generation loss as data discs duplicated in "raw" mode. Some
drives may turn off some error-correcting features, such as
dropped-sample interpolation, during digital audio extraction, or may
only use them when extracting at 1x. If you want to find out what your
drive is capable of, try extracting the same track from a CD several
times at different speeds, then do a binary comparison on the results.

A fenti idezetet a CDs FAQ-bol vettem at. Tehat szerintuk egyes
drajvoknal van hibajavitas, masoknal meg nincsen.
Erdekes, hogy ott is javasoljak a kulonbozo grabbelesek
osszehasonlitasat [direkt bennehagytam], ami szamomra vitathato volt.
"Ha nincs hibajavitas, akkor is azonos hibakbol azonos wav-ot kaphatunk,
mivel azonosan mukodik a folyamat." alapon.

Eyek utan feltetelezem, hogy szuksegszeruen meglehetosen sok
bizonytalanul [egyszer igy, masszor ugy] olvashato bit is lehet egy CDn,
es ezek hibajavitas eseten mindig kijavitodnak, tehat a wav egyezik, mig
hibajavitas nelkul a kulonbozo olvasasok miatt eltero wavokat
eredmenyeznek. Nyilvan itt lehet a qtya elasva. Ugy, hogy reszben
[grabbeleskor is hibajavitos drive eseten] igazatok lehet. Csak
konyorgom, erre nekem kellett rajonni. Abbol, hogy _kijelentitek_
"marpedig van grabbeleskor hibajavitas", meg "Ha a WAV tobbszori olvasas
utan ugyanaz, akkor a wav azonos a CD-n levovel" meg nem gyoztok meg. Ha
erveltetek volna, akkor megsporolhattuk volna ezt a hosszadalmas vitat.

Tehat kerdezem: Megegyezhetunk-e abban, hogy egyes drajvok vegeznek
hibajavitast grabbeles kozben es ezeknel a tobb kulonbozo grabbelesbol
szarmazo wav megegyezik egymassal is, meg a lemezre rogzitett infoval
is, mig mas drajvoknal nincs hibajavitas, a wavok vagy megegyeznek vagy
nem, de elternek a lemezre rogzitettol?

Tehat pl. az en esetemben [mindig azonos wavok] teljesen felesleges
vacakolni, mert korrektul tudok CDt masolni? A masolt CDrol pontosan
ugyanazt a digitalis infot kapom [a lejatszaskor ketsegkivul mukodo
hibajavitasok eredmenyekepp], mint az eredeti lemezrol?

Hat akkor mi a fenetol szol sokkal rosszabbul, ha ugyanazon lejatszo
ugyanazon D/A-jan es analog fokozatain keresztul azonos rendszeren
hallgatom??????????????? Az iraskor keletkezo es lejatszaskor korrektul
nem javithato hibaktol? Azok is ennyien lennenek? Masodpercenkent
rengetegen? Akkor legkozelebb csinalok egy grabbet az eredeti lemezrol
es a masolatrol is, es azokat hasonlitom ossze. Isten ne adja, hogy
egyformak legyenek! Persze meg egyformak is lehetnek, ha a CDwalkman nem
egyforma hatekonysaggal olvassa/hibajavitja az eredeti es irt lemezeket.
Erre is van megoldas. Mindkettot a drajvval fogom meghallgatni. Jo het
mulva talan erre is lesz idom. Ha kiderul, hogy igy azonosan szolnak,
akkor van megoldas. Szamitogepes CDmeghajtot kell hasznalni [esetleg egy
jobb kulso DAC/analog fokozattal.]
De ha igy is elteroen szolnak, akkor felkotom magamat. :-)

A hozzaszolasom elejen  Hajdu Csabanak irt valaszomat azert bennhagyom
didaktikai celbol. Termeszetesen az a lejjebb irtakkal modositva
ervenyes most mar.
Udv, Peter.

CDporkolok!
A http://www.goldenhawk.com cimrol letolteheto egy szenzaciosnak tuno
egetokezelo program demo verzioja. Egyetlen korlatozas benne, hogy
ingyen csak 1x sebesseggel muxik. De hat nekunk az nem nagy hatrany.
Erdemes am a dosos, parancssoros valtozatot is letolteni, azzal tobb
mindent lehet csinalni. Lehet blokkonkent is masolni, grabbelni,
megvalaszthato, hogy raw vagy cooked modban olvasson, backup programja
is van stb. Eloszor a dosos valtozatot erdemes letolteni, es olvasgatni
a txt fajlokat. Meg nem merultem bele, de elso blikkre szenzaciosnak
tunik. Udv, Peter.

Szia!

On Mon, 22 Nov 1999 20:35:45 EST, "HIX HANG" >
wrote:
 
> ez megtortenik. Az iraskor a progi ugyis general pontosan a szabvanynak
> megfelelo redundanciat a wav-bol. [Ha igaz, de mindenki ezt mondja] Es
> innen mar csak egy jo kis szoftver kerdese az egesz. Akkor legalabb azt
> a minoseget hallhatnank Wav-ban, amit a Cdjatszorol. Ez a szoftver nem
> is lenne tul bonyolult. A computerbe omlik be valamelyik kapun a
> digitalis jel, csak ezt kellene winyora irni, es ellatni a wav
> formatumnak megfelelo fejleccel. Vallalkozok kerestetnek. Ha programozo
> akad, akkor imho Viletel Pista egy perc alatt csinal digitalis kimenetet
> a CDromokhoz. Jol jovedelmezo dolog lenne. [Az otletert nekem jar egy
> ingyenes peldany!!! + 20% royalty :-)))]

Van olyan CD-drive, amelyen van digitalis kimenet, van olyan
hangkartya - ha jol tudom az SB-LIVE is ilyen - amelyen van digitalis
bemenet. Ha ezt a kettot osszekotod, akkor maris megvan amit akartal,
es meg szerelni sem kell. :)

> Apropo!
> Jo hir a Plextor vasarlasat tervezoknek. Csinaltam egy rakas grabbelest
> a Plextor Managerrel. Mindegyik egyforma eredmenyt adott. A wavokban
> azonos bitek voltak vegig. Akar 1x sebesseggel, akar 20x sebesseggel
> grabbeltem!!!!!! Nem semmi. Ha a WinOnCdvel grabbeltem, az mar ettol
> eltero wavokat adott. 1x sebessegnel is!!! Plextor Managert meg csak a
> plextorokhoz adnak, massal valszeg nem is muxik.

Ez valoszinu. Mas CD-romok eseten jol hasznalhato a cdparanoia nevu
progi. Ennek a neveben is benne van, hogy 'paranoias' az olvasast
illetoen. Ez egy egyebkent gyengebb CD-drive eseten is bitre pontosan
ugyanazt szedi le. En a Sony CDU-701-el kiserletezgettem. Ezt a tipust
egyebkent a jol grabbelo kategoriaba soroljak. Eloszor a win-es
Audiograbberrel kiserletezgettem vele, de nagyon ritka volt, hogy
ugyanazt a szamot tobsszor leszedve a CD-rol, a wav-ok megegyeztek
volna. Erdekes, hogy a sokat szidott Cyberdrive-val ugyanezt
megprobalva, szinte mindig ugyanaz lett (tizbol egyszer nem), de ez a
Cyberdrive 1 honap utan tonkrement. :( Viszont a cdparanoia a Sony-bol
is kihozta a maximumot, egy szamot huszszor egymasutan grabbelve,
mindig ua. lett. Kiprobaltam a cdparanoiat egy 40x-es LG CD-olvasoval
is. Ennel nem mentem el 20-ig, az 5. probalkozas utan ugy gondoltam,
ha eddig egyforma volt, akkor ezutan is. A jo grabbelesert cserebe
viszont nagyon lassu (1 - 3x-os) a grabbeles, de nem veletlenul, mert
addig nyoszteti a CD-t, mignem jol lejon rola az adat. Volt mar olyan
CD, amelynek a vege hibas volt, a cdparanoia egy orat szenvedett vele,
de nem kopte ki read error-ral, hanem csak egyre maceralta kb. 100
szektor/min-el, mignem en untam meg, es kikapcsoltam az 'extra
paranoia' feature-t, hogy vegere erjen. Sajnos ez a progi csak linux
ala van, dos/win ala megcsak hasonlot sem ismerek. (Viszont a
forraskodja (C nyelvu) megvan, ha valaki at akarja irni :))

Emlitetted, hogy a winoncd rosszul grabbelt. Szerintem rohejes, vagy
inkabb elszomorito az hogy a CD-iro szoftverek es a CD-iro drive-ok
siralmasan grabbelnek (es irnak). Szerintem egy cd-ironak illene
jobban grabbelni mint egy csak olvasonak, mivel masolasra lett
kitalalva, ha pedig gyenge az iro, akkor illene hozza olyan szoftvert
adni, ami a cdparanoiahoz hasonlo eredmenyt produkal, mert ebbol
latszik hogy nem csak a drive minosege szamit, hanem a szoftver is.
Szerintem azert nincs igy mert ez a sebesseg rovasara menne, mig igy
kis veszteseggel, az atlagfulu-embereknek eszrevehetetlenul, gyorsan
lehet audio-CD-t masolni. Ha viszont egy irott audio-CD-t masol az
ember, az is elofordulhat, hogy a masolatban mar recsegesek,
kihagyasok, stb. hibak lesznek, mig a cdparanoia a masolt cd-rol is
ugyanazt hozza x-edszerre is.
En pl. ugy szoktam CD-t masolni, hogy a cdparanoiaval begrabbelem, es
a kapott wav-okat irom fel CDDA-savkent. Igy legalabb az elso
lepcsoben nincs veszteseg. Sajnos a kovetkezo lepcsonel szerintem
ismet hibak kerulnek a hangba, megpedig a feliraskor. Hogy miert,
kinek a hibajabol, azt nem tudom, de a mar lemasolt CD-rol begrabbelt
wav-ok teljesen kulonbozoek az eredetiekkel osszehasonlitva.
Tehat osszefoglalva, hatha kisse zavaros a mondokam: CD1-rol lejon
grabbeleskor 20x ugyanaz az adat (ez legyen x). Ezt felirom CD2-re.
Ezutan ezt is begrabbelem 20x, ez is ugyanaz (y) minden alkalommal.
Valamiert viszont x<>y, amire csak az lehet a magyarazat, hogy iraskor
nem ok valami.
Velemenyek?


hali:
  Gabiqua

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re:goromba hangok  ( 15 sor )
> Idopont: Tue Nov 23 12:25:12 EST 1999 HANG #616

Kedves Szm!
>
> A studiokban hasznalatos eszkozok is torzitanak, szineznek, es raadasul
> berendezes tipusatol fuggoen. Van savkorlatozas, futasido-problema,
> fazistorzitas es meg sok minden. A studioeszkozokben ugyanugy oregednek
> az alkatreszek, mint az otthoniban. Stb..

Nem ugyanarrol beszelunk. Egy studioberendezes alapsavszelesseget,
tranziensatvitelet a mikrofonok hatarozzak meg. Minden mas jocskan
tulteljesiti
a mikrofonok parametereit. Az oregedes pedig kizart, hiszen rendszeresen
ellenorzik, ha kell cserelik az elemeket.  Nem a szokvanyos parameterek
hatarozzak meg a felvetel hangzasi kvalitasait. Ezeket minden studionak
konnyu teljesiteni, megis nagysagrendnyi kulonbsegeket lehet hallani a
felvetelek kozott. Annyira nem ez a lenyeges, hogy akar egy  kedvezotlenebb
muszaki jellemzokkel biro felvevorendszer jobban szolhat!

Udvozlettel Bese Attila

http://www.tele-data.hu/aliscaorange

Ez is Tibor kalapjabol valo:

" Rubinstein  izes adomakbol, valoban drasztikusan romlo latasa
kenyszeritette arra, hogy 89 evesen veglegl ezarja tobb mint
nyolcvanegy even at ivelo (!), igen aktiv szolokarrierjet Karrierjenek
utolso par evet szinte teljesen vakon jatszotta vegig, es az ebben az
idoszakban keszult felvetelei arrol adnak tanubizonysagot, hogy
mindvegig megorizte vitalitasat, spontaneitasat, gazdag zenei
kepzeloerejet es szingazdag tonusat, s mindossze az ovatosabbra vett
tempok es a koncentracio
hellyel-kozzeli lanyhulasa juttatja eszunkbe a zongorista korat es
hanyatlo latasat."

Pont egy ilyen, 86 eves korban lejatsszott Chopin zongoraversenyt
lattunk az ARTE-n. Bianca baratnonk szerint, ki annak idelyen pianista
volt tehat tud, egyetlen mellekutes nem volt. Nyugodtan, jo tempoban
jatszotta a masodik versenyt. Megtartom. Hires volt ferrarai jelenlete
mert nem tudom pontosan mikor de egyszercsak feladta a kabatjat egy
hodolo holgynek. Ilyen gavaller volt. Bizony!

Idos korban masok is remekeltek, pl. Reizen 93 eves koraban enekelte
Gremint a Bolshoiban. Ra 3 evvel halt meg, biztosan veletlenul,
ilyfajta embernek nem kellene meghallni. Kalman Oszkar is tulmulta
hangjaval Szekely Mihayt es Joviczkyt, pedig azoknak nem suttogo
hangjuk volt. [Walkur] Mivel 1887-ben szuletett, igy 1953 korul mar
minimum 66 eves volt de ereje tulszarnyalt mindenkit. Erdekes modon a
"Magyar Operaszinpad csillagai" kiadas az elso kotetben mutatja be ami
az 1884-1945 periosura vonatkozik. Tipikus kistermetu de nagyakaratu
ember volt.

Ivan

Max Bruch (1838—1920) was a gifted and energetic German composer who
during a long career turned out music in a variety of forms, including
operas, choral works, symphonies, concertos, chamber music arid songs.
His cantatas are said to contain his best music, yet for many years he
was remembered chiefly for two orchestral works, Kol Nidrei for ‘cello
and orchestra, in which the use of traditional Hebrew melody gave rise
to the erroneous theory that Bruch was Jewish, and, still more, the
First Violin Concerto. In the course of an essay on the latter work,
written some years ago, Sir Donald Tovey pointed out that Bruch’s
“other two violin concertos (both in D minor) . . . need nothing but
the attention of violinists to prove quite as grateful to performers
and to the public”; but it is only recently that the hint has been
taken. The Second Concerto is now at last in the process of 6nding its
way back into the repertory from which its attractive qualities have
been so long excluded, though the Third still remains in oblivion.


Bruch’s violin concertos continue the tradition of Mendeissohn’s.
Romantic in style, they carry formal innovation a stage further, and,
if Lacking the earlier master’s inspired orchestral touches, are
always effectively written for the solo instrument. Contrary to usual
practice in concertos, the first movement of No. 2 is marked Adagio,
ma non troppo, but the emphasis is on the quali6cation, for the music
suggests a gentle Andante rather than an Adagio proper. After four
introductory bars, emphasizing the key of D minor, the solo violin
enters with the First subject, molto espressivo, whose syncopated
opening phrase is to provide the movement’s most important thematic
ingredient. The theme is presently restated by the soloist an octave
Iower, after which elaborate Figurations lead to a transitional
dialogue between tutti and soloist
in dotted rhythm. Soon the dominant of F major is reached, and in the
latter key the soloist states the second subject—a lovely
long-breathed melody whose characteristic syncopation gives it a
family resemblance to the first subject.

Tibor irta mint autokiigaziatas:

" A "10 evvel ezelott kellett volna abbahagyni" kitetel Pavarottihoz
irodott volna."

Igy mar jobban egyetertunk kedves Tibor! Mert nagyon csodalkoztam azon
amit egy kozos baratunk mar "kirohanasnak" pecsetelt volna. Pavarotti
bacsi a hirnevebol eli a kamatot, megteheti a nep oromere. Azert ne
felejtsuk: a legszebb tenorhang amit ismerunk a Turandottban az ove.
Legalabb is ez az olasz kritika velemenye. Mellesleg vele egykoru
vagyok.

". Gimis koromban vettem az elso lemezemet. Vivaldi: Negy evszak.
Supraphon
kiadas. Azutan jottek a tobbiek s kb. 20 lemez utan az elso
lemezjatszom"

Elso lemezeimet ugy vettem, hogy abszolut fogalmam se volt mikor lesz
grammofon. Ha egyaltalan... Az akkori anyagi korulmenyeim nem engedtek
ilyesmi szeszelyessegre. De hogyan lehetett volna nem megragadni az
alkalmat amikor hallottam, hogy a Kossuth Lajos utcaban egy aruhazban
(Uttoro?) Saljapin lemezeket arulnak potyom aron? Odarohantam a szo
szoros ertelmeben es bevarasoltam a szep 78-as fordulatu Melodya
lemezeket. Meg ma is kincseim, kiveve egyet mit egy igazi olasz
szakertonek ajandekoztam. Mert akkor mar megvolt ugyanaz a long
playen. Ez mind Italiaban tortent. Itt is eloszor vasaroltam a
lemezeket, csak evekre ra kaptam aposomtol egy Allocchio-Bacchini
hordozhato csoves grammofont. Hangszoroit meg ma is elvezem mikor a
studioba iranyitom a hi fi berendezest a munka alatt. Ugyanez tortent
a cedekkel is: az elson Solti vezenyletevel a Ring kiemelkedo darabjai
voltak. Emlekszem, sokaig kutattam a muncheni zeneboltban, ne tudtam
ravenni magamat mit valasszak. Majd ugy voltam mint kezdo koromban
amikor a Pistelli Bartolucci cegnel (Ferraraban) simogattam a polcon
porosodo lemezeket. Csak egyre volt penzem es nem akartam elpeneszolni
a valasztast. A vegen nagy kinnal valasztottam... Istenem, megvallom,
nem emlekszem mar ra. Azt viszont tudom, hogy matkammal a Lisettaval
az elso lemez Ciajkovszky hegeduversenye volt Mischa Elmannal. Adrian
Boult vezenyeli az RCA lemezt. Aztan beiratkoztunk az Orpheus klubba,
igy megjott Mendelssohn es Paganini nr. 1 Riccardo Odnoposoff
eloadasaban. Ismeri valaki az illetot? Aztan a nagy Op. 61 a bonni
mestertol. Ki mas mint Oistrach jatszana? Gauk az URSS zenekarat
vezenyli igen jol. A Balletto cavallerescvo is onnan ered meg egymas
mint pl. Siegried rajnai utja Toscanini palcajatol. Regi idok!

Ugy a hatvanas evek masodik feleben ismertem meg Bruch masodik
hegeduversenyet, na nezd csak: Mischa Elman interpretaciojaban. Egy
mondhatnam elfelejtett karmester, az Anatole Fistoulari vezenyli az
opus 44, nr. 2 muvet ami egyaltalan nem marad el a hires elsotol,
aminek ugyis le van vagva a farka miota Brahms megemesztette igazan
pompas eredmennyel. Tudomasom szerint lenne egy harmadik hegeduverseny
is de meg nem utkoztem bele. Megvan valakinek?

Ez minden mara. Ivan

Marton irta:

>> A Dvorak cselloverseny nemreg megjelent  DG Originals sorozataban,
de
>> a DG ostoba export korlatozasa miatt (mas volt 'szovjet' muveszek
>> felveteleivel egyutt: Richter, Oistrakh, stb.) 'hivatalosan' nem
>> forgalmazhato Magyarorszagon. Utananezunk, mit tehetunk az ugyben.

Van egy masik lehetoseg is, magam is kiprobaltam nagy megelegedessel.
Erdekes modon nem talaltam Jan Bostridge Dichterliebejet se Bolognaba
se Ferraraba. Akkor megkerdeztem a Webferret keresot [abszolut ajanlom
levenni a netrol] mi perceken belul megadta a valaszt: AMAZON.com

Ezt valaszolta:

Schumann: Liederkreis, Dichterliebe, etc / Bostridge, Drake
Shopping with us is 100% safe. Guaranteed.

(We'll set one up for you) View my Wish List

List Price: $16.97
Our Price: $14.99
You Save: $1.98 (12%)

Availability: This title usually ships within 24 hours.
megjott egy heten belul.

Dear Amazon.com Customer,

A short note to let you know that Amazon.co.uk has just opened three
new stores--Music, zShops, and Auctions--that'll help you find a lot
more products than ever before at our U.K. store:

http://www.amazon.co.uk/music/
http://www.amazon.co.uk/zshops/
http://www.amazon.co.uk/auctions/


Erdekessege, hogy a Liederkreis elso dalait meglehet hallgatni a
netten keresztul.

Van egy harmadik cimem is de nem probaltam meg meg:

CD Teleshop
http://www.cdteleshop.com/cat/o

Jo bevasarlast! Ivan


> ----------------------------------------------------------------------
Van egy komoly problemam is:


Felesegemnek Nikkel allergiaja van. Ujain nagy repedesek mutatkoznak,
eddig csak a Cortizon segitett valamit de lehetetlen avval elni;
tonkreteszi a csontokat. Egy cikkben cinkhianyrol beszelnek de nincs
bizonyitva. Tud valaki mas modszert a javulasra? Vedooltas? Nagy
halaval koszonnek minden segitseget.

Dr. Ivan Plivelic
Via Mortara, 89
44100 Ferrara, Italia
Tel/fax 0039 0532 249729

"Mendelsohn/Piano concerto No. 1/Columbia/1970?
             Rudolf Serkin/Ormandy Jeno
        Leidenben fillerekert turkalt bakelit. Gyonyoruen, tisztan,
        szinte sercegesmentesen szolal meg. Serkin eloadasa lenduletes,
        maga a darab is nekem valo. Jateka szamomra Richterhez hasonlo,
        de biztos csak a kezdo zenehallgato fule "latja" igy.
        Korabban a listan dicsertek Serkint, van is benne vmi...
        Auidofulueknek kulonosen ajanlom ezt az LP-t, nalam az egyik
        legprecizebben megszolalo felvetel, az eloadas zeneisegerol
        irjanak inkabb a hanglista "profi" kritikusai (Tibor, Ivan stb.)."

Par nappal ezelott irtam Serkinnel kapcsolatban:
"Visszaterve Serkinre, szeretnem felhivni a figyelmet a ritkabban hallhato,
gyonyoru Mendelssohn zongoraversenyekre. A felveteleket a Sony ceg adta ki."

Nehany eloadasban ismerem, mert gyerekkorom ota erzek eros vonzalmat
Mendelssohn fenti muveihez. Most is ugy erzem, hogy szamomra Serkin
eloadasa nyujtja azt ami ezekben a muvekben benne van. A virtuozitas, a
Mendelssohn-ra oly' jellemzo melodiagazdagsag, a lassu tetelek finom
schuberti melancholiaja, a finalek bravurja.
A CBS-Sony felvetelben nagyon szeretem, hogy sem a mu sem pedig a Serkin
fele eloadas nem akar tobb lenni, mint amik ezek a muvek.
Ez nem Mozart K595-e, sem  nem Beethoven 4. zongoraversenye.
Nagyszeru muvek, de csak nagyszeru eloadokkal!

Tibor

Miutan en csak zeneszereto vagyok, s Schnabel Beethoven es Schubert jatekat
regota szeretem, meg olyan prominens eloadok mellett is, mint Fischer
Annie, Gilelsz, Richter, Kempff, Pollini, Backhaus, szeretnek egy par sor
kritikat idezni hires Beethoven szonata felveteleirol. Nem a sajat
velemenyemet, aminek a legjobb bizonyiteka inkabb az, hogy megvettem mind
az EMI mind a Pearl kiadvanyt az alabb irt kritikak megjelenese elott.
Lassuk mit irnak rola kritikusok, zenetorteneszek.

1. Gramophone Magazine (1998)
Minden idok 100 legjobb zenei felvetele. Egyedul a Beethoven szonata
felvetelek kozul.(Pearl GEMMM CDs 9123)
"... do much to reconvince one that Beethoven and Schnabel are, indeed,
synonymous. ... balance of sense and sensibility provides a superbly
authorative alternative... the dust of ages seems to fall away before one's
very eyes and ears."

2.Classsic CD Magazin (1996)  (Pearl, a fenti):
Minden idok 50 legjobb felvetele koze sorolta.
"His Beethoven is a same legaue as Weingartner's and Klemperer's and these
great recordings should always be available. They represent a towering
achievement. Inmaculately played they are not...., but so what?
Intellectually and emotionally they dig deepest of all and the remasterings
are generally excellent."

3. Classic CD (1999)
Great Pianists of the Century (A. Schnabel)
Maximalis pontszamot kapott  a kritikusoktol Richter es Kocsis felvetele
mellett.

4. Ugyanerrol a ket lemezrol a Gramophone Magazin
Ir a hibakrol is (nehol regimodi, a rubatok zavaroak itt-ott). De:
"Listening to Artur Schnabel's Beethoven, one can easily imagine the
composer himself caught in the act of creation, impatiently snatching ideas
out of the ether, rushing, lingering, forging ahead impertuously, the
slowing the tempo and softening the tone to an angelic whisper."

Schnabel Beethoven felvetele nem szorul vedelemre, foleg nem az enyemre.
Nem is ajanlom kezdo gyujtoknek elso vetelre, de ugy erzem a korabban
emlitett regebbi es ujabb eloadok felvetele koze be kell helyezni mert ott
van a helye a legnagyobb interpretaciok kozott. A hibai ellenere is. Egy
korszak Beethoven kepe, mely korszak eloszor szamolt le a romantikus
Beethoveni keppel s ez Schnabel es  Edwin Fischer nevehez fuzodik. Ma mar
ismerunk meg husegesebb, hibatlanabb nagyszerubb felveteleket, de Schnabel
Beethoven interpretacioja sokkal tobb mint egyszeru zenetorteneti
erdekesseg. Melyen erzekeny, atgondolt, szenvedelyes, elegans es emberi.

Tibor

Fukuoka, 1999. november 22.19 ora
Kivalo koncert es nagy zenei elmeny vart azokra a szerencsesekre, akik
bejutottak hetfon este az Across Koncertterembe.
Japan legjobb s a vilag egyik vezeto kamarazenekara a Mito Chamber
Orchestra adott hangversenyt Trevor Pinnock vezenyletevel.
Az elso musorszamot, Haydn 102-es (Hob.I-102) szimfoniajat 6 kulfoldi
fuvossal kiegeszitett zenekar jatszotta. Nagyszeruen szolalt meg az indito
lassu tetel engem Beethoven korai szimpfoniainak lassu tetelet idezo
jellege. A harmadik tetel Landler-menuett jellege egy percre sem valt
vulgarissa, nehezkesse, mindamellett rusztikussaga kivaloan ervenyesult.
Virtuoz volt a zarotetel, hibatlan, szabadon engedve Haydn humorat, zenei
otlet sziporkait, mely leginkabb a fafuvosok jatekaban es a
meg-megszakitott dallamokban nyilvanult meg.
Kivalo eloadasa volt ennek a kesei, nem problemamentes Haydn szimfonianak.
A Kovetkezo musorszamban Pinnock mint karmester es csemballomuvesz lepett
fel. Haydn Hob XVIII-11-es csembaloversenyet adta elo a zenekar vonosainak
kiseretevel. Jateka kevesbe gyozott meg mint karmesteri kepessege. Kisse
huvosnek es szaraznak tunt eloadas modja. Fantasztikus virtuoz, ez
ragyogona mutatkozott meg a lelegzetelallito kadenzak bemutatasakor. Hogy
megis huvosnek tavolsagtartonak ereztem, annak oka lehet maganak a
csemballonak a hangja is. Azonban kiemelkedoen szep volt a lassu tetel
jateka. Mint a kesoi Mozart concenrtok lassu tetele, ugyanolyan szemelyes,
vallomas szeru volt. Tetova, szavakat kereso, vissza-visszahuzodo majd
batran szabadon dalolo csemballo dallam, mely felett a zenekar jateka
szinte sulytalanul lebegett, hogy fokozatosan dialogus alakuljon ki a
vonosok es a szolista kozott. Meghatoan szep percek voltak, s itt Pinnock
is elemeben volt. Oszinte, tiszta, hibatlan de a szentimentalizmust
teljesen nelkulozo jateka nagyon meggyozo volt. A zaro tetel tecnikai
bravurja, szellemes, "ciganyos" epizodja lelegzetallitoan nagyszerure
sikeredett. Oriasi tapsvihar koszontotte a nagyzeru kozos munkat.
Szunet utan a koncert "nagy falatja" Mozart zsenialis Pragai szimfoniaja,
(No.38, KV504) kovetkezett. A mu tarsa a nagy mestermuveknek: Idomeneo,
Figaro, Don Giovanni, a Haffner es a Linz-i szimfoniaknak. Nemcsak idoben,
hanem zenei erettsegben, gondolati es erzelmi gazdagsagaban egyarant.
Oriasi feladat a mu huseges megszolaltatasa ami hibatlanul sikerult a
szenvedelyesen es lathatoan orommel jatszo zenekarnak. Pinnock szeretettel
es hatarozottan tartotta kezben a zenekar jatekat akik egyetlen
hangszerkent muzsikaltak a keze alatt. Elegansan es misztikusan szolalt meg
az Adagio tetel megadva az eloadas alaphangulaltat. A Don Giovanni
zarojelenetet (a Kovendeg erkezese) idezte az egyetlen utoshangszer sulyos
dobbano hangjai. A fuvosok jateka nemcsak ebben a tetelben de a tobbiben is
kifogastalan volt. Pinnock vegig fentartotta a megfelelo aranyt a fuvosok
es vonosok hangzasaban. Idonkent egy-egy csoport hangzasat, dallamat emelte
ki. Az Andante szepseges zenei ive, a lassan emelkedo, menuett jellegu
vonos-jatek, a vonosok es a fuvosok felelgetese magaval ragadoan, meghatoan
szolt.
Mar itt szembetunt mennyire "lelegzik" az eloadas. A bravura a Presto
inditasakor kezdodott. Virtuozitast kovetel a zenekar minden tagjatol
minden oncelusag nelkul. Ugy volt elegans es rokoko, hogy kozben
hatarozottan, biztosan "ult" a telt vonoshangzason, s a disziteseket a
fuvosoknak, foleg a ket fuvolanak hagyva meg. Sodro magaval ragado eloadasa
volt Mozart remekmuvenek. A lenduletes es szivszoritoan gyonyoru finale
utan hosszu percekig tombolt es bravozott a kozonseg.

Pinnock. Vezenylesi technikaja nagyon szimpatikus. Palca nelkul, kinyujtott
ket kezzel maga elott, gyakorlatilag csak kezfejjel es ujjakkal iranyitja
es fogja ossze a zenekart. Ritkan mozdul az egesz test, akkor is csak egy
egy lepessel. Azonban arcarol s takarekos mozdulataibol sugarzik a zeneles
orome.

Nagyszeru koncert volt.

Tibor

Hello!

Az elozoekben fejtegettem, hogy a Plextor marka kicsit jobban tamogatja a
grabbelest, mint a tobbi. Ezt neveztem en hardveres grabbelesnek. Valamelyik
elozo levelben valaki nalam sokkal erhetobben megfogalmazta a dolgot. Egy a
lenyeg, a Plextorral leolvasott sokgeneracios CD-krol grabbelt anyag bitre
ugyanaz volt az en meresem szerint, tehat egy !!! bitet sem tevesztett (3
generaciot vizsgaltam, erediti, elso es az elsorol grabbelt masodik
generaciot, 1-2-4-8x sebesseggel). Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy volt
egy offset az anyagok
kozott, de ha ezt kilottem, mar nem volt kulonbseg.
A drive amirol almodsz a Plextor ! Persze csak a sajat kezeloprogijaval, mas
kulso grabberrel ugy viselkedik mint mas drive (persze nem egeszen).

Az elozoekben lehurrogtak arcok, hogy az IDE-s drivek is vannak olyan jok.
Nekik tovabbra is legyen jo az, en megtalaltam a 100%-os megoldast az
emlitett drive-val. Sokszor hoznak vissza hozzam csak audioban letezo
anyagokat es en gond nelkul szoktam masolni roluk, sot sokszor gyartasra is
ilyen anyagokat adok le. Meg soha nem volt semmi panasz....


Udv,
Sandor